Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 23.

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20—21-ei üléséről

II.

• (Folytatás az 1. oldalról.) '

A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította:

1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt.

Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazda- sági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egyharma- dát exportáljuk.

Ez az agrarpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője..

2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását.

A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért:

— illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé;

— elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése;

— a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség;

— az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához;

— fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására.

3. A párt megújuló agrárpolitikájára a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazda- sági es jogi feltételek megteremtését.

Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is.

4. A Központi Bizottság úgy döntött, bogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdek- képviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját.

III.

1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést.

Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíjtság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, es megfelelő alapul szolgálnak a további munkához.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását.

A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához.

2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politika életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontod kialakítását.

A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésivel összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat.

3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfor- dulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét.

A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg.

IV.

A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott.

1. Az utóbbi időszakban jelentősen

nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban.

A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testü- let tagjai megismerhessék és a döntés- hozatal során figyelembe vehessék.

2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A .tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti.

V.

A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást:

— Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól.

— A testület tudomásul vette Sta- dinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. (MTI)

Űj intézkedési terv készül külső szakemberek bevonásával

Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

elő a májusi vb-ülésre, külső szakemberek bevonásával.

A következő téma — a megye településeinek rendezési terveiről készült jelentés — két kérdésben hozott élénk vitát. Az egyik: a tanyák mai napig ellentmondásos helyzete. Amint Borbély Lajos osztályvezető, a napirend előteijesztője elmondta, Bács-Kiskun az egyetlen megye az országban, ahol az építésre alkalmas tanyás területek kijelölése folyamatosan történik. Ennek ellenére sok a vitás ügy, a jogos lakossági panasz. Az egyik területen lehet építeni, pár száz méterrel odébb viszont már a felújításra sem kaphat engedélyt a tanya tulajdonosa. A jogszabályok által előírt infrastrukturális feltételek sem teljesíthetők mindenütt.

— A tanya nagyobb védelmet igér

nyel — mondta Geri István —, ne vehesse el életterét a nagyüzem.

Tohai László javasolta, hogy a végrehajtó bizottság hívja fel a helyi tanácsokat — nem csorbítva ezzel döntési jogkörüket —, hogy nyilvánítsák településük egész területét tanyás térségnek és csak a kivételeket szabályozzák külön.

Szintén vita alakult ki a településrendezési tervek kapcsán a szakszerűség és a demokrácia összefüggéséről. Abban minden hozzászóló egyetértett, hogy tovább kell növelni a rendezési tervek előkészítésének és elfogadásának demokratizmusát. Azt viszont Adóiján Mihály szerint tisztázni kellene, hogy mi ezekből a terjedelmes tervekből a szigorúan vett szakmai kérdés, s minek az eldöntése tartozik a népképviseletre: — Minden városban egy kis Bős— Nagymaros ügy a rendezési terv elfogadása — mondta Kecskemét tanácselnöke, aki helyi példára hivatkozott: — Egyetemet végzett tanácstagok mondták nekem, hogy nem értik, miféle szempontok alapján s miért éppen az előterjesztők által javasolt módon kell dönteniök. Egy település fejlődését évtizedekre meghatározó terve elfogadása nem lehet hit kérdése.

Az egyéb ügyek tárgyalása során a testület elfogadta a tanácsi irányítású háttérszervezetek korszerűsítéséről szóló előterjesztést, előirányzat-átcsoportosításokról döntött és községi vb- titkárokat nevezett ki.

A tervbe vett utolsó napirendi pont tárgyalását -4- mivel két testületi tag távozása miatt a végrehajtó bizottság határozatképtelenné vált — az elnöklő Tohai László elnapolta.

— lovas —

Hiányos a tavaszi vetőmagválaszték

(Folytatás az 1. oldalról.)

A termeltetési szerződések állománya, a felvásárlás elmaradt attól a lehetőségtől, amit Bács-Kiskun megye kihasználhatott volna. A partneri kapcsolat javul, ami az 1989-es nagyobb feladatok megoldásához jobb lehetőségeket teremt. Ebben az évben 17 ezer tonna vetőmag felvásárlására nyílik lehetőség Bács-Kiskunból, amire viszont ma még 62 százalékban van szerződés.

A kecskeméti főmérnök, Szabó Lajos, illetve a helyi szakelőadók a jelenlegi vetőmaghelyzetet vázolták fel. Huszár Petronella hibridkukorica-ügyben elmondta, hogy összességében rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű vetőmag, azonban a fajtaválasztéknál gondok várhatók. Kevesebb laz igényeidnél a Volga, a Pannónia. Kisebb a megrendelés, de erre is alig tudnak válaszolni a G—4450-esből, a HS—50-esből és a Kiskun 510-esből. Nagy gondot jelenthet a gyenge adottságú üzemeknek, valamint a kistermelőknek az olcsó kategóriába tartozó Szegedi DC—488 és a Szegedi TC—344 hiánya, az előbbit ugyan lehet helyettesíteni a hasonló, de dupla áru P—3464-gyel, azonban a másikat csak még ennél is drágább fajtával.

A burgonyavetőgumó-ellátásban inkább a többlet okozhat gondot, mondta el Róka Istvánná. Bőven van a vélhetően nagy jövő előtt álló Romano-ból, Desi- re-ből és Cleopátrából. Tabajdi Zoltánná a kiskereskedelmi forgalmazásról szólt. A belföldi ellátó központtól eddig a megrendelt konyhakerti magok 32, a gazdasági magok 23, az egységáras vetőmagok 22, a virágmagok 64 százaléka nem erkezett meg. Hiányzik például a petrezselyem, a görögdinnye, a korai káposzták, kelkáposzták, hajtatási karalábék, korai karfiolok, jónéhány paradicsomfajta, paprika magja.

A tanácskozáson a szakemberek úgymond kardinális kérdésekre kerestek választ. Például arra, hogy az évekkel

ezelőtti termeltetéspolitikai céltévesztések hatásaként kialakult bizalomvesztést hogyan lehetne visszafordítani? Szó esett a szervezettebb, célorientáltabb, piaci igényeknek megfelelőbb munka- megosztásról, s arról is, hogy feltétlenül számolni szükséges az erősödő konkurencia megjelenésével, jobb ajánlataival. Elhangzott, hogy a belföldi termelőket legalább megnyugtatás szintjén tájékoztatni kell arról, miért bizonytalan megfelelni egy-egy kurrens fajta iránti igényüknek. Egyik szakember így fogalmazott: „Sokkal izzóbb, aktívabb tanácskozásra számítottam, ha a termelő gazdaságok is itt lennének, valószínű, így is lenne. A bizalom megrendült, annak ellenére, hogy a vetőmagos kollégák szemére keveset lehet vetni. A következményeket azonban közösen, egymást segítve kell felvállalni a termelőknek és a kereskedelmi vállalatnak.”

G.E.

KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ

Még tartott a Minisztertanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő és Kulcsár Kálmán igaz- ságügy-miniszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról.

A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj-emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni.

A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a megyei, illetve fővárosi tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Először a honvédelmi miniszterhez, majd a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. A kormány a polgári szolgálat időtartamát illetően két változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a másik szerint pedig 30 hónapi szolgálatot kellene egyfolytában teljesíteni. A parlament dönt arról, hogy elfogad- ja-e a két variáns valamelyikét, vagy

pedig egy harmadik változat mellett teszi le a voksát.

A szolgálat tartalmának kidolgozására az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium kapott megbízást, hiszen a polgári szolgálatot teljesítők jelentős része az egészségügyi és a szociális intézményekben végzett munkával teljesíti majd kötelezettségét. Az e kérdéskör szabályozására vonatkozó minisztertanácsi rendelétet várhatóan májusban tárgyalja a kormány, a módosított honvédelmi törvény pedig július elsejével lép életbe. A rövid határidőre való tekintettél a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy hatalmazza fel a szabályozásra és a tapasztalatok birtokában születne majd meg a végleges törvényi szabályozás, amelyet a legközelebbi behívások során mái^ alkalmazni fognak.

Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által jelítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetésvégrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számúk körülbelül tízzel fog csökkeni a feltételes szabadlábra helyezések folytán. Az igazságügy-miniszternek joga van arra, hogy határozatlan ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejével — ha a parlament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt — v az elítéltek kegyelemben részesülnek, vagyis semmilyen formában nem kell

már vállalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés-büntetések félbeszakítása március elsejével történik meg. A katonai bíróság előtt folyó eljárás vádlottjaként szereplő egyének eljárási kegyelemben részesülnek akkor, ha szeptember 30-áig vállalják a katonai, illetve a polgári szogálat valamelyikét. A honvédelmi törvényben rögzített kedvezményeket — például azt, hogy 3 gyermek eltartójának nem kell bevonulnia — a polgári szolgálatra is alkalmazni fogja a Honvédelmi Minisztérium.

Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kos- suth-címer — használatát lehetővé tenni.

A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbizott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, periratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. A vizsgálatok az 1945-től 1962-ig lefolytatott eljárások irataira terjednek ki. A bizottsági munka befejezését követően az előterjesztett anyag alapján az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész együttesen tesz majd javaslatot arra, hogy milyen módon zárják le ezeket az ügyeket. Elképzelhető, hogy törvényi rendezés születik, tehát egy törvénnyel határozzák meg, hogy milyen perekben, kiket ítéltek el ártatlanul, és ennek milyen következményei vannak. Bizonyos esetekben sor kerülhet arra is, hogy bírósági perorvoslat vagy perújítás alapján záródjanak le ezek az ügyek. A bizottságok egyéves határidőt kaptak a munka elvégzésére. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: nem lenne célszerű, ha egyéni kérelmekkel árasztanák el a bíróságokat, mert amúgy is minden problematikus ügyet felülvizsgálnak. Az internálásokról és a kitelepítésekről szólva rámutatott: ezek nem büntetőperek voltak, s ezért nem igazságügyi elbírálást igényelnek. A belügyminiszter és az igazságügy-miniszter felhatalmazást kapott, hogy ezekben a kérdésekben a kormány számára intézkedést javasoljon.

>• lg

Tanácselnök nélkül az új város

(Folytatás az 1. oldalról)

A volt tanácselnök megköszönte valamennyi tanácstagnak, társadalmi szervezetnek és tanácsi dolgozónak az 1982 óta végzett elnöki munkájához nyújtott segítséget. Neki Horváth István társadalmi tanácselnök-helyettes mondott köszönetét.

Ezután megvitatta a tanácsülés a legutóbbi, december 7-ei tanácsülés óta eltelt időszakban a lakosságot foglalkoztató kérdésekről szóló vb-titkári előterjesztést. E napirendi ponthoz hozzászólt Kis Tiborné, a tanács tanulmányi felügyelője is, aki súlyos vádakkal illette — munkáját, munkamódszereit illetően — a végrehajtó bizottság titkárát, s kifejtette összeférhetetlenségének okait Nagy Andrással, a tanács művelődési, ifjúsági, egészségügyi és sportosztályának vezetőjével. Szó szóra jött, már-már személyeskedéssé fajuló vita alakult ki. Többen felhívták a figyelmüket ez ügyben a konzekvenci- ák levonására, az igazgatásban való rendcsinálás szükségességére. Dr. Simon Jenő, a megyei tanács osztályvezetője is szót kért s kijelentette: a vb- titkár ellen vizsgálatot fognak folytatni s minden érintettnek vállalnia kell a felelősséget.

Szünet után került sor a tanács 1989. évi költségvetésének vitájára. Ennek során a testület megszavazta a teho eltörlését. Külön vitát váltott ki az a beadvány, melyet öt oldalnyi aláírással, tanácstagi közvetítéssel juttattak el az elnöklő társadalmi tanácselnökhelyetteshez. Az aláírók — tanárok kezdeményezésére — tiltakoznak egy

2,4 millió forint költséggel épülő, luxuskivitelűnek nevezett szolgálati lakás ellen. Kérik annak értékesítését s a pénz más célú felhasználását, vagy pedig azon az áron két szerényebb szolgálati lakás vásárlását. A tanácsülés e kérdésben a döntést elhalasztotta, felkérte az ügyrendi és a számviteli bizottságot, dolgozza'ki állásfoglalását és terjessze azt a végrehajtó bizottság legközelebbi ülése elé. így a tanács következő ülésén dönt majd a szolgálati ház sorsáról.

Kiskunmajsa tanácsa ezt követően a település oktatási helyzetével foglalkozott, módosította a lakáselosztás és -gazdálkodás rendszeréről szóló rendeletét, majd bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget a tanácsülés.

Rapi Miklós

A csehszlovákiai magyarok memoranduma

Csehszlovákiában erőfeszítéseket tesznek, hogy az 1969. január elsején életbe lépett alkotmánytörvény szavait a mindennapi élet nyelvére fordítsák le. Az alkotmánytörvény —az alkotmány 1968-ban született kiegészítő része—figyelehire méltó tételekben fogalmazza meg a magyar, a német, a lengyél és az ukrán (rutén) nemzetiségek jogait, s ezeket a cseh es a szlovák nemzetéivel minden szempontból egyenlőnek mondja ki. A csehszlovákiai magyarok egy csoportja szerint azonban még módosításra szorul.

„Az elmúlt hetven év alatt a magyar kisebbséget Csehszlovákiában mindig ideiglenes jelenségként kezelték, nem nyújtottak szamára történelmi perspektívát, hanem szüntelen kísérleteket tettek megszüntetésére.”- Ez az állítás abból a dokumentumból való, amelyet a közelmúltban Szlovákiából küldtek el az MTI-nek. A megfogalmazott gondolatokat, egy mellékelt lista szerint, 257 ember írta alá, verifikál- hatóan — emberek, akik munkásoknak, mezőgazdasági dolgozóknak, pedagógusoknak, mérnököknek, diákoknak mutatkoznak be, s vannak közöttük neves írok, művészek, történészek is.

„A csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988” címmel ellátott dokumentum szerzői úgy vélik, hogy „a csehszlovákiai magyar nemzetiség tagjai csak nemzeti tudatuk és kultúrájuk részleges, illetve teljes feladásával lehetnek teljes értékű polgárai az államnak”.

A sérelmek javarészt bizonyára nem korunkban, hanem egy letűnt korszakban gyökereznek. Az 1960-ban végrehajtott közigazgatási területváltoztatások — megítélésük szerint—a magyar etnikai egység megbontását célozták. A hetvenes évek közepétől Csehszlovákiában többször megkísérelték felszámolni a magyar nyelvű oktatást, ami—folytatják fejtegetéseiket—csupán a magyar nemzetiség ellenállása miatt nem járt sikerrel.

Napjaink problémái — a dokumentum aláírói szerint — magukban foglalják azt, hogy a megyar tannyelvű iskolákban nem oktatják sem a magyar történelmet, sem a magyar művelődéstörténetet; hivatali és gazdasági korlátozások akadályozzák a magyar kisebbség kulturális kapcsolatát anyanemzetével és az egyetemes magyar kultúrával.

Fölvetik, hogy nem—vagy csak korlátozottan—lehet magyarul használni a történelmi, földrajzi és helységneveket, és magyar írásmód szerint a történelmi család- és személyneveket.

Az aláírók 16 pontban tesznek nyomatékos javaslatot a nemzetiségi kisebbségi politika felülvizsgálatára, a többségi nemzetek és a magyar kisebbség viszonyának demokratikus szellemben valóatértékelésére, a kisebbség alkotmányos jogainak újrafogalmazására — a demokrácia, a pluralizmus, az önigazgatás és a társadalmi autonómia elvei alapján.

, A memorandumot aláíró szlovákiai magyarok szerint az új alkotmánynak tartalmaznia kell a politikai és polgári jogokról szóló, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formáját tiltó nemzetközi egyezségokmányokat, illetve azok elveit; el kell ismernie a nemzeti kisebbségek jogát a nemzeti integntásra és az egyetemes nemzeti kultúrájukhoz való kapcsolatra. Véleményük szerint a nemzeti kisebbség képviselőinek részt kellene venniük az új alkotmány előkészítésében. Hangsúlyozzák, hogy „a magyar nemzetiség problémáinak feltárása, érdekeinél és céljainak világos megfogalmazása elindítója lehet a korrekt, partneri viszony kialakításának, hozzájárulhat az ország demokratikus átalakításához, és ezzel az európai együttműködéshez is.”

Az említett dokumentum, amelyet az aláírók — közlésük szerint — eljuttattak a szövetségi kormánynak és nemzetgyűlésnek, mindeddig nem jelent meg a csehszlovákiai sajtóban.

Nyers Rezső látogatása Kecskeméten

(Folytatás az 1. oldalról.) tavaly tavasszal, és a különböző banki nyilatkozatokban ígért hitelkönnyítésből Bács-Kiskun megyében szinte semmi sem érezhető. Vitatták a jelenlévők azt a hitelelosztási gyakorlatot, amely mechanikusan csak jövedelmezőségi (úgyszólván „gazdasági”) szempontokat vesz figyelembe. így ugyanis jelenlegi jövedelmezősége alapján az élelmiszeripar csak másod- vagy harmadosztályú adósnak minősül, és ez még tovább nehezíti, hogy a folyamatos termelés fenntartásához, hitelekhez juthassanak.

Nyers Rezső válaszába^ hangsúlyozta, hogy a restrikció, azaz a pénzszűkítés egyfelől szükséges, másfelől kétségtelenül pusztító hatású, és alapvetően nemzetközi adósságterheink eredménye. A pénzszűkítés mértékét és módját azonban úgy kell meghatározni, hogy az alapvetően szükséges gazdasági folyamatokat ne tegye lehetetlenné. Az államminiszter ígéretet tett arra, hogy szorgalmazni fogja a kormánynál az élelmiszer-gazdaság jelenlegi hitelezésének felülvizsgálatát.

Nyers Rezső délután a Bács-Kiskun megyei 1-es választókörzetben (Széche- nyiváros és Hetényegyháza) ország- gyűlési képviselői fogadóórát tartott. A képviselő és választóinak találkozása ezután .az estébe nyúló aktívaülésen folytatódott, ahol Nyers Rezső - rendhagyó módon—nem előadást tartott, hanem az előre összegyűjtött és a helyszínen feltett számos kérdésre válaszolt. A kérdések többsége az időszerű belpolitikai eseményekhez kapcsolódott, de jó néhány érintette az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat is. A jelenlévők egyebek között arról kérdezték az országgyűlési képviselőt, előreláthatólag milyen rendszerben zajlanak majd 1990-ben az országgyűlési választások, hogyan kapcsolódhat be Magyarország az 1992 utáni Európa rendszerébe, milyen antiinflációs politikát dolgoz ki a közeljövőben a kormány, valóban eladják-e az állami vállalatokat.

A közvéleményt élénken foglalkoztató március 15-ei ünnepségekkel és az alternatív szervezetek tevékenységével kapcsolatban Nyers Rezső kijelentette: a múltat be kell vallani, és elemezni kell, de a csak a múltba forduló politika magában hordozza a kudarc veszélyét. Súlyos hiba volt a korábbi vezetés részéről, hogy nem támogatta, illetve nem engedélyezte a megemlékezéseket, ám az is hiba lenne, ha nemzeti ünnepünket az alternatív szervezetek most kizárólag presztízskérdésként kezelnék. A jelenlegi gazdasági válságból a társadalmi, politikai megújulás útján csak nemzeti programmal, nemzeti összefogással juthatunk ki — mondotta az aktívaülésen Nyers Rezső.

M. Á.