Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Síi A számítógép nálunk is bevonul a gyógyításba — mondta tegnap délelőtt dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök, amikor köszöntötte a Bácsalmás vendégeként érkezett másfélszáz egészségügyi dolgozót, akik elfogadták meghívását a város rendelőintézeti számítóközpontjának átadása alkalmával rendezett tudományos tanácskozásra. Amint dr. Ligeti Zsuzsanna, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője elmondta, Bácsalmásnak úttörő szerepe volt az ultrarövid-hullámú rádiós hírközlő rendszer kialakításában, melynek segítségével Bács-Kiskun egész területén hívható az orvosi ügyelet. Most ismét olyan vállalkozásba fogott a város, mely nagy lépéssel viszi előre az orvos gyógyító munkáját. Számítóközpontot létesítettek a rendelőintézetben, mely a város és környéke mintegy 21 ezer lakosának egészség- ügyi adatait tárolja, és szükség eseten nehány másodperc alatt az orvos rendelkezésére bocsátja. A tudományos ülésen először dr. Szilárd János, a szegedi Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora tartott előadást a számítógép felhasználási lehetőségeiről az orvoslás területén, majd dr. Morva László körzeti általános szakfőorvos, a bácsalmási számítógépes központ kezdeményezője beszelt a rendszer nyújtotta előnyökről. A hétvégi ügyelet alkalmával az orvos — akár gépkocsijában ülve, útban a beteg felé —, időveszteség nélkül tájékozódhat a kórelőzményről, így már a szükséges adatok birtókában érkezik a pácienshez. Dr. Barta Imre városi főorvos a bácsalmási számítógépes központ továbbfejlesztési lehetősegeiről tartott előadást, majd vita következett. Dr. Városi Zsuzsa kalocsai egészség- ügyi osztályvezető például a rendszer kifejlesztésenek és üzemeltetésének költségeiről érdeklődött. Dr. Üjlaki Eszter válaszából megtudtuk, hogy a rendszer lelke, a számítógép a járulékos berendezésekkel félmillió forintba került, mely összeget a tataházi mezőgazdasági termelőszövetkezet ajánlotta fel. Az évi fenntartási költség nagyon szerény, legfeljebb 20 ezer forint. Sokan tettek fel kérdést a programot kidolgozó SZÜV kecskeméti számítóközpontja szakemberének, Wagner Gáborné marketingiroda-vezetőnek, aki szerint a rendszer megbízhatóan működik, és az adatok bizalmas jellege nem csorbul, ha megfelelő előírások szerint kezelik a számítógépet. G. Z. OZLEMÉNY AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 46. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 23., csütörtök A koncepciós perek felülvizsgálatáról döntött a kormány A Minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munka- találkozójáról. A kormány kezdeményezte, a honvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács £[ Romániából áttelepültek helyzetéről, az ezzel- kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről-szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvhöz. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük). MINDEN ADAT AZ ORVOS RENDELKEZÉSÉRE ÁLL Számítóközpont a bácsalmási rendelőintézetben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20—21-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20—21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját; — Iványi Pál -előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. 1. A Központi Bizottságjelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyar- ország alkotmányának előkészítése. 2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában js alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezer éves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazda- sági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségok. mányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban —jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az uj alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modem állam intézményi feltételeit. FejezTALÁLKOZÓ VÁLLALATVEZETŐKKEL ÉS VÁLASZTÓPOLGÁROKKAL Nyers Rezső látogatása Kecskeméten 1 fate® It m Nyers Rezső a nap folyamán először a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok vezetőivel találkozott. Mint dr. Tobak István, a cég vezérigazgatója elmondta, a találkozót azért kezdeményezték, mert a gazdasági vezetők úgy vélik, az élelmiszer-gazdaságban jelentkező gondok, problémák már túlnőnek egy- egy vállalat keretein, és népgazdasági szintű mérlegelést követelnek. Az a pénzszűkítő politika, amely tavaly január óta különösen erősen sújtja a megyei élelmiszer-gazdasági üzemeket, alapvető gazdálkodási nehézségeket okoz, szinte megbénítva a termelést. A korábban jól működő vállalatoknál is általánossá vált a fizetésképtelenség, a banki sorban állás. A pénzhiány következtében fellazultak a partneri kapcsolatok, s mindez hatással van a kistermelésre is. A következmény a teljes gazdasági elbizonytalanodás, a szükségszerűen bekövetkezp termelésvisszaesés pedig már veszélyezteti a megyei vállalatok korábban megszerzett tőkés piaci pozícióit. A kötetlen beszélgetés során a vállalatvezetők egyöntetűen a pénzszűkítő gazdaságpolitika ellen foglaltak állást. A mezőgazdasági újratermeléshez idén ugyanúgy kevés a forgóeszköz, mint (Folytatás a 2. oldalon.) Ül S,_ ■ ..«ahn.. ■ ~ # Nyers Rezső üzemlátogatáson a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. l M m KULCSSZÓ: BIZALOM Hiányos a tavaszi vetőmagválaszték A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Középmagyarországi Területi Központja hívta meg tegnap a Bács-Kiskun megyében tevékenykedő termelési rendszerek, az érdekképviseletek és a szakvezetés szakembereit a kecskeméti főmérnökségre, hogy a tavaszi vetömagellátásról tájékoztatást adjon. A területi központ igazgatója, dr, Harangozó Károly bevezetőjében gyors számvetést adott az elmúlt évről, amelynek elején a Bács-Kiskun és a Szolnok megyei tevékenysggi körű területi központokat összevonták. A vállalat vezetői szerint mondta az igazgató — a mezőgazdasági üzemek, az üzleti partnerek elfogadták az összevonás tényét, azt, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat. Tavaly azonban a partnerek nem tették próbára a területi központ szakembereit. (Folytatás a 2. oldalon) • A Lánchíd Utcai Általános Iskolában tartott fogadónapján számos választója kereste fel az országgyűlési képviselőt. (Walter Péter felvételei.) FELSZÓLALÁS A KISKUNMAJSAI VB-TITKAR ELLEN — ELTÖRÖLTÉK A TEHÓT - NEM KELL LUXUS SZOLGÁLATI LAKÁS Tanácselnök nélkül az új város Az 1989. március 1-jei hatállyal várossá nyilvánított Kiskunmajsa Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap délután az Ifjú Gárda Művelődési Központban ülést tartott. A tanácsülés meghívottjai között volt Tóth István országgyűlési képviselő és dr. Simon Jenő, a Bács-Kiskun Megyei Tanács személyzeti osztályvezetője is. Horváth István társadalmi tanácselnök-helyettes köszöntötte a tanácstagokat és az érdeklődő más résztvevőket, majd bejelentette: Nagy Csaba, a városi jogú nagyközség tanácselnöke levélben benyújtotta lemondását elnöki tisztéről és megyei tanácstagságáról. Ezután szót kért Nagy Csaba. Közölte, hogy lemondása teljesen önkéntes, elhatározásában senki semmilyen formában nem befolyásolta, s lemondását szóban is megismétli és megerősíti. A tanácsülés — ellenszavazat nélkül, három tartózkodással — elfogadta kérelmét, így átmenetileg, minden bizonnyal rövid időre, tanácselnök nélkül maradt az új város. (Folytatás a 2. oldalon.) ze ki: az Országgyűlés — a népfelség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki'tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyar- ország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. (Folytatás a 2. oldalon.) A JELENTEST NEM FOGADTÁK EL Új intézkedési terv készül — külső szakemberek bevonásával Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A szokottnál kevesebben vettek részt a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén. Viszont a nyolc jelenlevő testületi tag annál kritikusabban szólalt fel a különböző napirendi pontok vitájában. Előbb — Tohai László általános elnökhelyettes elnökletével — a lejárt határidejű határozatokról fogadott el jelentést a végrehajtó bizottság. Ezután a hosszú című — A kormány gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának végrehajtására kiadott megyei intézkedési terv időarányos teljesítéséről készült — jelentés megvitatásába fogtak. Ám már az első hozzászólásokból kiderült, hogy több vb-tag is időszerűtlennek találja e téma napirendre tűzését. Amint Molnár István megfogalmazta: — Az írásos előterjesztés megállapításait nem tudtam elhelyezni mai világunkban. Súlyos kérdések maradtak ki az anyagból, olyan területek, melyek válsághelyzetben vannak. Gátay Ferenc szerint sem érdemes részletekbe menően vitatkozni egy 1987-ben készített intézkedési tervről, amikor köztudott, hogy napirendre tűzték a kormányprogram módosítását is^ Súlyponti kérdésekkel kellene érdemben foglalkozni, mint amilyen a káderpolitika, az egy helyben toporgó miiszaki fejlesztés, az infláció hatásainak mérséklése. Terbe Dezső megyei népfronttitkár ennél is konkrétabb javallatokat tett az elmúlt hetekben falugyűléseken, lakossági fórumokon elhangzott vélemények alapján: — A tanácsi munkában kezeljék lriemelten a közkiadások tartalmi felülvizsgálatát és ésszerű csökkentését. Kapjon nagyobb nyilvánosságot a közpénzek — támogatások, segélyek, ösztöndíjak, művészeti dijak — elosztása. Az emberek szükségesnek tartják — s ezzel a népfront is egyetért — a vezetői munka megújítását, s ezzel összefüggésben az állampolgárok nyíltabb. szélesebbkörű bevonását a tervezésbe. Adorján Mihály szerint szakítani kell azzal a szemlélettel,íhogy a tanács mindenért felelős. Értelmetlen intézkedési tervet, majd jelentést készíteni a gazdaság olyan területeiről, melyekre gyakorlatilag nincs is ráhatásuk a tanácsoknak. Az elhangzottak alapján nem meglepő, hogy a végrehajtó bizottság — egy tartózkodással —- úgy döntött: leveszik a napirendről, nem fogadják el a jelentést. Új intézkedési tervet készítenek (Folytatás a 2. oldalon> Aktívaüléssel, üzemlátogatással és vállalatvezetőkkel folytatott eszmecserével kötötte össze szerdán fogadónapját Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának aiiamnuniszier, orszäcsv iiíC“ si képviselő Kecskeméten. Mbit a városi televízió nézői tegnap este láthatták, az államminiszter zsúfolt programja fórummal fejeződött be a helyi tv stúdiójában.
