Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

1989. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Mit mondanak a nursery nursingek? Magyar gyermekintézmények angol szemmel Az elmúlt napokban Bács-Kiskun- ban tartózkodott egy — főként óvó­nőkből, ápolókból és gyermekgondo­zókból álló — angol csoport. A tapasz­talatszerzés céljából érkezett vendégek ellátogattak a kiskunhalasi rehabilitá­ciós intézetbe, egy kecskeméti óvodá­ba, és megnézték a megyei kórház gyer­mekosztályát. Mindig érdekes a más országból érkezőktől hallani, mit gon­dolnak hazánkról, mit tartanak köve­tésre méltónak a látottakból, illetve mi az, ami nem nyerte el tetszésüket, amit másként csinálnának. A háromnapos program után kértük meg a csoport néhány tagját, hogy élményeikről szá­moljanak be. A birminghami Patricia Peck — aki egyébként a csoport vezetője volt — Anglia egyik legnagyobb általános is­kolájában hat-hétéves gyerekeket tanít. Először elmondta, hogy a csoportban lévők szinte mindannyian óvónők. Angliában nincs bölcsőde, tehát az óvónők, ahogyan ők nevezik, a nursery nursingek foglalkoznak a csecsemőkkel is. A magyarországi óvoda látogatása után a következőkről számolt be: — Az volt a benyomásom, hogy Angliában gyermekközpontúbb az óvoda. Több minden függ a gyerme­kektől. Ez azt jelenti, hogy a nap kez­detén az óvónő kirak a szobába jó né­hány cselekvési lehetőséget: festéket, ceruzát, játékokat. A gyerek választ ebből. Tehát mindenki azt csinál, amit akar. Ez a módszer azon az elméleten alapszik, hogy játszva tanul a gyerek. Egy idő után persze összehívja a kicsi­ket az óvónő, és attól kezdve ő irányít. Úgy láttam, a magyar óvodában az óvónő aktivitása a nagyobb, kevésbé szabad a gyermek. Az óvoda felszerelé­se sincs olyan jó, mint nálunk. De az is feltűnt, hogy a szakemberek — nem­csak az óvodában, a többi intézmény­ben is — mennyire figyelmesek, milyen szeretettel törődnek a gyerekekkel. — Mi a véleménye a meglátogatott ''rehabilitációs intézetről? — Nagy élmény volt. Minket, ango­lokat, nagyon érdekel a Pethő-féle taní­tási módszer. Szeretnénk erről minél többet tudni és jó lenne, ha minél több angol tanár megtanulhatná ezt a mód­szert. Birminghamben egy ilyen intézet van, az ott dolgozó konduktorok a Pe- thő-intézetben tanultak. — Egyébként mi a helyzet ezen a téren Angliában? — Gyerekcipőben járunk. Ennek az okát.a kulturális különbségekben ke­reshetjük. Nálunk sokkal nehezebb lenne egy csoportba tenni az ilyen gye­rekeket. Az angol művelődési sziszté­mában ugyanis jóval több az egyéni szabadság. Az értelmi fogyatékosok­nak ugyan létrehoztak külön intézmé­nyeket, a mozgássérülteket azonban nem különítik el, megpróbálják az egészségesekkel együtt tanítani,, nevel­ni. — Önöknél az óvónőket megbecsüli a társadalom? — Úgy érzik, hogy nem kapják meg azt a szakmai státust, amit érdemelné­nek. Tulajdonképpen nem egészen pe­dagógusok, de nem is igazán egész­ségügyi dolgozók. Nem is becsülik őket eléggé, ez tükröződik a fizetésükben. Kevesebbet kapnak, mint egy általános iskolai tanár, de azért a keresetük eléri a nemzeti átlagot. — Köztudomású, Angliában jobban megengedheti magának egy nő, hogy otthon maradjon a gyerekeivel. Egyálta­lán van igény az óvodákra? — Elég nagy. S nemcsak állami, ha­nem sok magánóvoda is működik ná­lunk. Igaz, kevesebb nő megy el dol­gozni, mint Magyarországon, de na­gyon sok anya, ha nem dolgozik, akkor elküldi a gyermekét az óvodába, hogy tanulja a közösségi életet. A kormány is az óVodarendszer fejlesztését tervezi. Mascia Watson London egyik okta­tókórházában gyermekegészségügyet tanít az óvónőknek és a gyerekekkel foglalkozó ápolóknak. A magyar kór­házban tapasztaltakról így vélekedett: — Meglepődtünk, hogy itt nem ösz­tönzik arra a szülőket, hogy maradja-” nak bent a gyerekekkel. Ez Angliában nem így van. A mama ápolja a gyerme­két a kórházban, és a látogatási lehető­ség korlátlan. A munkából jövő apa például akár este hétkor is bemehet a gyermekéhez. Az a véleményünk, hogy sokkal gyorsabban felépülnek így a gyerekek, mert az anyától való elszaka­dás nem okoz pszichológiai problémát. Ezt erősítette meg Amanda Mitchell, aki a királyné orvosi központjában, a nottinghami kórház huszonöt ágyai orr-fül-gégészeti osztályán óvónő. Amanda általában segít a gondozás­ban, az ellátásban, de nem végez ápoló­női feladatokat. Játszik, beszélget a gyerekekkel, hogy a kórházban töltött idő lelkileg ne viselje meg őket. „ ' Benke Márta ÜTŐN A „TIZENKETTEK” — BOMBAROBBANÁS A METRÓN Jó reggelt,Magyarország! A szakma nemcsak a közreadott interjú tartalmára, hanem készítőire is fölfigyel: László Péter és Orosz József a Magyar Rádió talán legtöbbet emlegetett két munkatársa. Nem véletlenül. Nekik nyilatkozott a 168 óra mikrofonja előtt Pozsgay Imre 1956 új minősítéséről, ők tárták föl a tlszakécskei öngyilkosság társadalmi gyökereit. László Péter 28, Orosz József 27 éves. Szombaton ők szerkesztették a Kossuth Rádió reggeli műsorát — munkatársunk jelenlétében1: A nap híre Péntek, este kilenc körül. Levegőt­len, leselejtezésre régen megérett szek­rényekkel bútorozott szerkesztőségi szoba ’— legfontosabb fölszerelési esz­köze a stúdiómagnó, a teletextes tévé, meg persze a telefon. — A nap híre S lobogtatja a kezé­ben László Péter az MTI frissen érke­zett telexét, -jj Elrepültek Szófiából az erdélyi „tizenkettek”.— A szöveg nem tartalmaz semmi részletet — a riporter tehát „ráül” a telefonra. -5-’ Nem lenne rossz holnap reggelre egy hangos anyag, mi? — s lapozza a kisokost. Ez nem más, mint egy névjegytartó blokk: hátha ezek között találni egy olyan te­lefonszámot, ahol további részletet le­hetne megtudni. A központ Szófiát csengeti. A vonal végén | magyar nagykövetség ügyelete­se: elzárkózik a tájékoztatástól — és, felsőbb kérésre, a nagykövetnek is ezt kell tennie. Orosz József robog be. — Ne kérdezzétek, hogy honnan tu­dom: az erdélyiek már Magyarorszá­gon vannak, pár perce lépték át a ha­tárt. Hova mehetnek éjjel? — két óra múl­va érhetnek Pestre. Talán Janka ügyvéd-úr tudja? Eset­leg dr. Ruttner? Hátha Diurnus, azaz Bodor Pál? Netán Németh Géza lel­kész? Janka ügyvéd pár perc múlva kér visszahívást, addigra megtudja Né­meth számát. Bodor Pál a rádiósoktól értesül a hírről (az ő telefonját a Ma­gyar Nemzet esti ügyeletesétől sikerül megtudni) —, Gál Zoltánt, a KEOKH ügyeletesét, esetleg a tárcaközi bizott­ságból Albrecht Lászlót ajánlja.' Né­meth Gézának csak a magnóhangja fe­lel, Ruttner szintén nem veszi föl —- tucatnál is több hívás zsákutcába vezet: végül is csupán annyit sikerült megtud- . ni, hogy átlépték a határt — de hát ez is több, mint az alaphír. Interjú —• telefonon László Péter visszaül a stúdiómag­nóhoz. Ide-oda surrog a szalag (a rádi­ósok a normális sebesség kétszeresét is megértik, így, „gyorsban”, hamarabb megítélik az alapanyagot), rövidül a riport — végső alakját itt és így nyeri el. Uli Fölrobbant a metró! —a Belügy­minisztériumból Lasz György jelentke­zik telefonon a hírrel. A két riporter egymásra néz: egyikük a telefonért nyúl, hogy kocsit kérjen, a másik a BM központi számát keresi. Néhány másodperc alatt kiderül: a hír döbbenetes, de több órás (negyed hét­kor történt a robbanás, most pedig tíz körül jár az idő), valószínűtlen, hogy riportot lehetne készíteni a helyszínen. A szakértők is befejezhették már a ma­guk munkáját, azaz: talán a bűnügyi helyettes nyilatkozhatna. Szabó Ferenc — róla van szó — régi ismerőse Oro- széknak, még a Horváth Renáta-ügy idejéből. A stúdióból hívják föl, miután az ézredessel megegyeznek: telefoninterjút készítenek vele. (A legolcsóbb, ám leg­nagyobb hatású műfaj, igazából csak nemrég fedezték föl újra). Szabó, akit nemrég léptettek elő, készségesen vála- szolgat a riporterek egymást váltó kér­déseire — 'de valójában még nem tud sokat. Hétfőre várható, hogy elemzik a robbanószert, amiből további követ­keztetések vonhatók le. 24 óra — egy mondatban A konkurencia — a televízió — leg­utolsó Híradóját kezdi. Oroszék hüm- mögve nézik: a stáb — képpel és hang­gal =§ helyszíni riportot ad a szomorú szenzációról (ezek szerint őket hama­rabb értesítették). Nekiülnek megta­nácskozni, mit lehetne kezdeni a Sza­bó-féle interjúval, végül megállapítják: rövidre vágva igenis van hírértéke. Éj­fél körül visszahívják a bűnügyi helyet-, test, egyeztetik vele a kész anyagot. A gépírónő, az asszisztens, a techni­kusok már elmentek. Általában ilyen­kor a többi szerkesztő is régen alszik — Lászlóék most nyúlnak a második szendvics után. Újítanak: összefoglal­ják az elmúlt 24 óra hazai eseményeit. (Akinek valaha is egyetlen mondatban kellett summáznia háromórás tanács­kozást, az sejtheti, mekkora munka ez.) László Péter a gép mögé ül — többnyire a legspontánabbul hangzó mondatokat is előre megfogalmazzák: a mikrofon előtt jól jön ez a segítség. Orosz a vágással bajlódik: délután a MÁV új vezérénél jártak, ebből kéne két percet nyesni — annyi csak a biz­tos, hogy a zeneiesz hozzá a slusszpo­én ... Adás indul! Három körül elugrunk Oroszékhoz, felfrissülésnek sem rossz egy kis tuso­lás. Orosz József felesége szintén rádi­ós, majd csak később kezd: ma ő lesz a lehallgató — a fontosabb külföldi rádiók híreit természetesen a Magyar Rádió is figyeli. Családi élet? László Péter elárulja: időnként „belóg” az óvodába délelőtt, és megnézi magának a gyerekét... Á szerkesztőségi szobában nem érzé­kelni, hogy hajnal közeleg. Rotyog a kávéfőző, megjött a reggeli csapat: ál­mosak, fiatalok és megszállottak — másképp talán ezt nem is lehetne csi­nálni. Gárdái László tiszte ma a lap­szemlekészítés: nem tölt vele sok időt, rutinmunka. A fesze (azaz: felelős szerkesztő) P. Szabó József érkezik. Beleolvas a la­pokba, megkérdi, a KB-ülés előzetesé­vel a híradásban, vagy lapszemlében foglalkoznak-e a szerkesztők. Úgy lá­tom, a kérdéseivel szerkeszt, a világért nem szólna bele a fiatalok munkájába. Mire a Rákóczi-induló fölhangzik, a stúdióban is ott az egész stáb. Az üveg­fal mögött a bemondó és a két szer­kesztő, a vezérlőasztalnál a techniku­sok, emitt több stúdiómagnó, kezelőik húszon alig túli lányok: idősebben, csa­ládosán ezt aligha lehet (sokáig) csinál­ni. Adás közben telefonok csörögnek: mikor is volt a robbanás? Sokan most és ekkor hallanak először az ügyről (hiába, a tévé utolsó Híradója túl ké­sőn volt), részleteket szeretnének tudni. Fél nyolc előtt pár perccel hangzik el a Tiszatáj szerkesztőinek rehabilitálásá­ról előre fölvett inteijú a Csongrád me­gyei. első titkárral — egy hallgató a leváltott szerkesztők nevét szeretné tudni a glasznoszty jegyében. — Jó volt — P. Szabó József értéke­lése ennyi (László Péternek mondja). — A stáb föllélegzik: minden műsor, sőt, maga'az adás stresszhelyzet. Gár­dáit a széken ülve elnyomja az álom — néni csodálkozik rajta senki.- Köszönjük — Orosz József és László Péter majdnem egyszerre búcsú­zik a hajnaliaktól. A rádió kapuja előtt azon tanakodnak: miről kellene meg­csinálni a következő műsort, és'egyfelé indulnak el... Ma reggel rájuk figyelt az ország. Ballai József • A csomagolóeszköz-gyártás tervezését számítógép segít'­• Kollekció a Petőfi Nyomda termékeiből. • • Öntapadó címkék világszínvonalon 5 A közelmúltban vásárolták ezt. a négyszínnyomó címkenyo- mó berendezést. (Walter Péter felvételei) 8 A legkényesebb igényeknek is megfelelnek azok a tetszetős, hajlékony csomagolóanyagok, amelyek erről a Regent mélynyo­mó gépről lekerülnek. Magyarok Afrikában TISZA II. ÖNTÖZŐRENDSZER Kárelhárító ellenőrzés A másfél évtizede tartó öntözéses gazdálkodás következtében a víz áldásos hatása mellett riasztó jelenségeket is tapasztalnak, a Tisza II. vízlépcső öntöző- rendszerének térségében: megemelkedett a talajvízszmt, fenyeget a termőföld szikesedésének a veszélye, s olyan területeken is megjelent a belvíz, ahol erre korábban nem volt példa. A Szolnok Megyei Tanács ezért kezdeményezte egy mérő, értékelő és irányító szervezet létrehozását. Ez megtörtént, s kidolgozták a vizsgálati programot. Áz ellenőrzést a debreceni Agrártudományi Egyetem karca­gi kutatóintézete hangolja össze, s az idén kezdődő munkában részt vesz a Közép- tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a megyei növényegészség­ügyi és talajvédelmi állomás, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, és vala­mennyi, a témában érdekelt öntözőgazdaság. A program célja, hogy időben kimutassák a talajban jelentkező kémiai, fizikai változásokat, kidolgozzák az öntözés károsító hatásainak megelőzését, illetve elhárítását szolgáló meliorációs és agrotechnikai eljárásokat, s a teendőket a térségek, a gazdaságok szintjére bontva jelezzék. A körültekintő ellenőrzést az is indokolja, hogy a 2000-ig szolgáló megyei öntözésfejlesztési program a mostani 70 ezer hektárral szemben 123 ezer hektár föld mesterséges csapadékpótlását irányozza elő, a jelenleginél tehát lényegesen nagyobb területet fenyeget a termőföld károsodásának veszélye. A víz hasznosítá­sa a térségben viszont nélkülözhetetlen, mivel évek óta ismétlődik az aszály. Az öntözés hasznát az elmúlt év példái is igazolják: a legkorszerűbb berendezésekkel öntözött 27 ezer hektárnyi területről a szárazság ellenére kiemelkedő kukorica-, cukorrépatermést takarítottak be. A Tisza II., ellenőrző vizsgálati programja az első ilyen lesz hazánkban, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagilag is támogatja, magára vállalva a megvalósítást követő két esztendőben fölmerülő költségeket. A talajvédelmi tapasztalatokat az ország más területein is hasznosíthatják. CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET Jelentős tudományos felismerések­hez jutott a magyar Afrika-expedíció. Kutató tagjai lg geológus, geomorfo- lógus, geográfus, botanikus, zoológus, néprajzkutató, térképész, nyelvész !19 ez év augusztusában Budapesten, áz Afrikai Kutatási Program harmadik nemzetközi konferenciáján ismertetik a tavalyi, hathónapos Afrika-kutatás eredményeit; Az általuk gyűjtött kőze­tek, ásványok, rovarok, növények,, néprajzi tárgyak és a kutatók feljegyzé­sei már megérkeztek Magyarorszagra, folyamatban van ezek részletes elemzé­se. Most az expedíció útjáról, kutatása­iról szóló előzetes beszámoló készült el. Miként dr. Gábris Gyula, az ELTE ter­mészetföldrajzi tanszékének docense, az expedíció vezetője az MTI munka­társának elmondta, Kelet-Afrika terü­letén az Afrikai Árokrendszer külön­böző részein megfigyelték és azonosí­tották a felszínalakulást meghatározó törésvonalakat, vulkáni tevékenységet, valamint az aljzat ősi kőzeteit, az árko­kat kitöltő fiatal szárazföldi és tavi üle­dékeket, a vulkáni törmelékeket. Kö- zép-Afrikában a főként ősi kristályos kőzeteket és azok mállástermékeit, va­lamint az Afrikai Árokrendszer nyuga­ti ágának vulkáni képződményeit ta­nulmányozták. A Nátron-, a Manyaira-, a Bogoria-, a Turkána-tónál végzett megfigyelések és mérések eredményeiből az éghajlati változásokra és ezek révén a környezet módosulásaira következtethetnek. A Meru, a Kilimandzsáró, á Longo- not, és a Suswa, a .Kenya, az Elgon, Virungá, Teleky tűzhányókon összeha­sonlító vulkánmorfológiai kutatásokat végeztek. Az expedíció különféle tárgyakkal és friss információkkal gazdagítja a Nép­rajzi Múzeum Kelet-Afrika-gyűjtemé- nyét. Az út során több száz tekercs színes és fekete-fehér kép készült, a Magyar Televízió operatőre 14 ezer méter filmet forgatott, ebből többré­szes sorozat készül. ■ Magyar Csillagászati Egyesület ala­kult. Az új szervezet tömöríti a hivatá­sos és amatőr csillagászokat, valamint a csillagászat iránt érdeklődőket. Cél­juk, hogy széles körben ismertessék e .tudományág kutatási eredményeit, se­gítsék a csillagászat oktatását. Az Úrá- nia Csillagvizsgálóval együttműködve közreműködnek az ismeretterjesztés­ben, szakmai segítséget nyújtanak az amatőr csillagászoknak. E tudomány­ág művelőinek társadalmi megbecsülé­sét is elő kivánják mozdítani. Mint a szervezők elmondták: az országban már működött ilyen szervezet. A két háború között Csillagászati Egyesület néven tevékenykedett. Az alakuló ülés résztvevői megvitat­ták az egyesület alapszabályát, és meg­választották az ideiglenes vezetőséget. Az elnök Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia csillagvizsgáló és a Planetárium nyugalmazott igazgatója, a főtitkár Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgá­ló igazgatóhelyettese lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents