Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 3. USA Rendőr áldozatok • Az Egyesült Államokban az elmúlt évben 153 rendőr vesztette életét szolgálata teljesítése közben — olvasható a rendőrkapitányokat tömörítő országos szervezet vasárnap^ közzétett jelentésében. Ez a szám valamivel kisebb, mint az 1987-es adat, akkor 155 rendőr halt meg. A rendőrök közül hetvenötén lövöldözésben, ötvennyolcán járműbaleset követ­keztében vesztették életüket. A legtöbben, huszonhármán Kaliforniában haltak meg. Az áldozatok átlagélet- kora 27 év. A kimutatás szerint tavaly nyolc női rendőr vesztette életét a közrend védelmében. Csökkentik a spanyol páncélos erőket Meruk József, az MTI tudósítója jelenti: A spanyol hadsereg páncélos erőinek csökkentése bizonyosra vehető — vélik madridi katonai és külpolitikai szakértők, akik a hagyományos fegyverzet európai leszerelési folyamatának távlatait körvonalazzák. . Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi konferen­cia rövid időn belül történő befejezése megnyitja az utat az előtt, hogy a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagországa tárgyalásokat kezdjen a kiegyensúlyozott és kölcsönös fegyverzetcsökkentésről — úja az El País hétfői átfogó elemzése. A spanyol szárazföldi haderő jelenlegi 838 harckocsijából több tucatnyit érint­het a majdani leszerelés. Az El Pais emlékeztet arra, hogy a NATO azokban az országokban kívánja harckocsizó egységeit összpontosítani, amelyek a Varsói Szerződéssel határosak. Ily módon Spanyolországban megkérdőjeleződik a sokak által túlzott mennyiségűnek mondott mai harckocsiállomány fenntartása. Az elemzés kimutatja, hogy először került szóba konkrét leszerelési intézkedés spanyol földön. A hadsereg vezetőinek reagálása erre egyáltalán nem kedvező. Vannak olyan elképzelések, hogy a jut is, marad is elv alapján az Európa földrajzi határain kívül lévő Ceuta és Melilla városokba telepítenék át a „leszerelendő” páncélozott járműveket. Ugyanakkor — írja a lap — felerősödtek azok a szándékok, hogy a spanyol gyors bevetésü erők kiemelt fejlesztése révén tegyenek eleget a NATO keretein belüli kötelezettségeknek. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy ezeket a spanyol erőket az észak-atlanti szervezet a közép-európai hadszíntéren kívánja bevetni háborús konfliktűs esetén. AFGANISZTÁN rwi ff •• j Tuzszunet után — össztűz Afganisztánban a felkelők a kormány által január 1-iétől meghirdetett tűzszünet életbe lépese után úgyszólván azon­nal, vasárnap kora reggel ne­hézfegyverekkel támadtak a kormánycsapatok Nangarhar tartománybeli állásaira. A tá­madást választűz követte. Az akcióban a felkelők vesztesége­ket szenvedtek, az áldozatok száma eddig nem ismeretes. A TASZSZ a Bahtar afga­nisztáni hírügynökségre hivat­kozva azt jelentette, hogy az ellenállók között véres összetű­zések voltak a hét végén. A Kabul, Parvan, Lagman, Zábul és Kandahar tartomá­nyokban lezajlott harcokban harmincán meghaltak vagy megsebesültek. „Gyilkos” újév a Fülöp-szigeteken Huszonheten meghaltak, és több százan megsebesültek a Fülöp- szigeteken az év végi ünnepek alatt —jelentették be hétfőn Manilában. Ä jelek szerint a szigetország la­kossága olthatatlanul szereti a pe­tárdákat, a tűzijátékokat és a ben- gáli tüzeket. Ezekre évente több millió dollárt költenek el. A több­szöri tiltás dacára az ország terüle­tén minden évben illegális kisüze­mek létesülnek azzal a kifejezett cél­lal, hogy különböző fajta robbanó­szerkezeteket gyártsanak az ünne­pekre. A most elmúlt karácsony előtt három nappal ilyen üzem rob­bant fel egy Manila melletti falu­ban. Tizenkét ember meghalt, több- tucatnyi megsebesült, és a kis tele­pülés fele romba dőlt. A Clark ame­rikai támaszponton is voltak halá­los áldozatai az újévi mutatásnak. Itt egy katona és egy gyermek halt meg. Emberek tucatjai szenvednek szem- és torokirritációtól, amit a robbanások nehéz, toxikus füstje okoz. események — sorokban HANOI. A kambodzsai államtanács rendeletével a néphadsereg és a rendőrség hivatásos tisztjei és tiszthe­lyettesei január 1-jétől kato-. nai rangokat kaptak. (Eddig csak beosztások: szakasz-, század- stb. parancsnoki be­sorolások voltak.) Húsz vezetőt tábornoki rangba helyeztek. Bou Thang miniszterelnök­helyettes, politikai főcso­portfőnök, Tea Banh mi­niszterelnök-helyettes, nem­zetvédelmi miniszter és Sin Song belügyminiszter vezér­ezredesi rangot kapott. HANOI. A vietnami csa­patkivonás folytatásával elérkezett a kambodzsai kér­dés politikai rendezésének legbonyolultabb időszaka, mert fennáll a Pol Pot- rezsim visszatérésének ve­szélye —jelentette ki vasár­nap Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter, a Nhan Dán című lapnak adott nyilatkozatában. Nguyen Co Thach ismét megerősítette, hogy 1990 vé­géig feltétel nélkül kivonják Kambodzsából az összes vi­etnami katonát, bár hangsú­lyozta: a legjobb az lenne, ha a kivonulással párhuzamo­san garanciákat teremtené­nek arra, hogy a „vörös khmerek” nem juthatnak is­mét hatalomra. HAVANNA. A harminc évvel ezelőtti napok esemé­nyeit idézte föl ünnepi be­szédében Fidel Castro kubai államfő vasárnap este Santi­ago de Cubában. Ebbe a sziget keleti vidé­kén fekvő városba vonult be 1959. január elsején a felkelő hadsereg Castro vezette hadoszlopa, hogy a világ tu­domására hozza a forrada­lom, a nép győzelmét a Ba- tista-diktatúra fölött. A beszédben a santiagói születésű kubai elnök a vá­ros és lakói érdemeit taglal­ta. A történelmi visszatekin­tés után éppen csak érintette a három évtized alatt elért haladást, s az eredmények közül azt emelte ki, hogy több százezer tanárt, orvost és mérnököt képeztek ki azóta. Castro megerősítette, hogy ma, „ezekben a zava­ros időkben” Kuba a szocia­lizmus, a marxizmus—leni- nizmus és az internaciona­lizmus „bástyája” marad, s a forradalom tudatában van a felelősségének, amelyet el­sősorban a harmadik világ népei iránt visel. Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) nek az egyes kutatási-fejlesztési progra­mok megválasztásánál. Az ülésen megvitatták és elfogadták a postáról, illetve a távközlésről szóló törvény irányelveit. Ennek lényege, hogy e tevékenységi ágakban is érvé­nyesíteni kell a korszerű gazdálkodás követelményeit, és előírásait összhang­ba kell hozni a szabályozás egyéb meg­újuló elemeivel is. Ez a többi között szükségessé teszi, hogy meghatározzák az állam felelősségvállalásának körét az alapszolgáltatásokban, s szükségessé válik az indokolatlan monopóliumok felszámolása is. Az új törvény alapján az állami szervek mellett magánszemélyek­nek is joguk és lehetőségük lesz e felada­tok ellátására. A készülő törvényjavas­latot egyébként országos szakmai és társadalmi vitára bocsátják. A mostani kormányülésen a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottságnak két vizsgálati jelentése is szerepelt. A Minisztertanács elfogadta a találmá­nyok és újítások hasznosításáról szóló előterjesztést, amely megállapítja, hogy a feltalálók és az újítók tevékenysége több területen erősödött; munkájuk nyomán új, versenyképes termékek je­lentek meg. Ugyanakkor továbbra sem sikerült fordulatot elérni a termelési, illetve a piaci szerkezet megújításában. Ugyancsak a KNEB jelentése alap­ján tárgyalta a Minisztertanács a gaz­dasági élet zavaraival összefüggésben a szankciórendszer hatásait. A népi ellen­őrök vizsgálata arra világított rá, hogy a piaci viszonyok elégtelen működésé­ből, a verseny hiányából fakadó zavaro­kat a szankciók egymagukban nem ké­pesek ellensúlyozni. Kedvező fordulat tehát kizárólag a szabályozórendszer korszerűsítésétől, a piaci viszonyok erősítésétől várható. A kormány előterjesztést fogadott el az egyes minisztériumok átszervezésé­vel összefüggő átmeneti intézkedések­ről is. A Minisztertanács határozata előírja, hogy az érintett tárcáknak, vagyis a Belügyminisztériumnak, illet­ve a Közlekedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztériumnak április 30-áig ki kell dolgozniuk módosított feladat- és hatáskörüket. A Magyar Posta átszer­vezése csak 1990. január 1-jére fejező­dik be. Kijelölte a kormány az új állammi­niszter feladatát és hatáskörét is. Esze­rint Nyers Rezső irányítja majd a gaz­dasági reformkoncepció kidolgozásával kapcsolatos állami döntés-előkészítő munkát; javaslatot tesz átfogó jellegű gazdasági reformintézkedésekre, és fi­gyelemmel kiséri azok érvényesülését az állami intézkedésekben. A kormány az Országos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján meg­határozta az árpolitika idei irányelveit, és döntött központi árintézkedésekről is. Az elképzeléseknek megfelelően nö­vekszik a bel- és külpiac áralakító sze­repe. Bővül a szabadárak köre, keve­sebb lesz az árhatósági beavatkozás. Az árakban érvényesül az adózási feltételek változása, illetve a támogatások csök­kentése. A fogyasztói árszínvonal a ta­valyinál mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Marosán György elmondta azt is, hogy a lakos­ság vásárlásainak mintegy egynegyedét kitevő áruféleségeknél az év elején je­lentős áremelkedés lesz. így például emelkednek a% élelmiszerek, egyes ház­tartás-vegyipari termékek, a gyógysze­rek és gyógyászati eszközök, illetve a személygépkocsik árai, illetve a tévé- előfizetés, a közlekedés, a hírközlés és a postai szolgáltatások díjai. Nagymérté­kű díjemelés lesz a víz- és csatornaszol­gáltatásoknál, a fűtési szezon után pedig megdrágulnak a háztartási energiahor­dozók is. Ezekről az intézkedésekről egyébként a napokban közlemény jele­nik meg, s az érintett tárcák vezetői sajtótájékoztatókon ismertetik az in­tézkedéseket. Az áremelkedések mérté­kéről ezért Marosán György nem adott bővebb felvilágosítást a hétfői tájékoz­tatón. Azt azonban elmondta, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulását a nyugdíjban, illetve szociá­lis ellátásban részesülők számára jó­részt ellentételezik. Kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra: a Minisztertanács az 1989-es terv­célokban is egyértelműen rögzítette, hpgy az alapvető termékek és szolgál­tatások áremelkedésének háromne­gyed részét ellentételezni kell a nyugdíj­ban, illetve szociális ellátásban részesü­lőknél. Ennek megfelelően a nyugdijak, illetve a nyugdíjszerű rendszeres ellátá­sok, a házastársi pótlék, a gyermekgon­dozási segély, illetve a sorkatonák csa­ládi segélye januártól 360forinttal, má­jusban pedig további 100 forinttal emel­kedik. A 70 éven felüliek, illetve néhány kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál ki­sebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak janu­ártól 300 forinttal nőnek. A szakmun­kástanulók teljes köre jogosulttá válik a családi pótlékra. A kormány törekszik aira is, hogy az alacsony jövedelműek pénztárcájához mérten bővüljön az ol­csó árucikkek választéka. A Magyar Nemzet tudósítója az iránt érdeklődött: felvetődött-e az a gondolat, hogy megváltoztassák a Ma­gyar Népköztársaság címerét, amire egyébként több társadalmi csoport is indítványt tett. Marosán György el­mondta, hogy a kormány ezzel kapcso­latban még nem alakította ki állásponté ját, azt azonban célszerűnek tartaná, ha az új alkotmány kidolgozásához kapcsolódva társadalmi vitában szület­ne döntés e fontos kérdésről. Olyan címerre lesz szükség, amely egyszerre fejezi ki hazánk ezredéves államiságát, történelmünk haladó hagyományait, il­letve jelenlegi társadalmi viszonyaink szocialista tartalmát. (MTj) BOTRÁNYOK KÖNYVE AUSZTRIÁBAN Furcsa könyv jelent meg az év végére Ausztriában, kurta címmel: „Kicsoda?”. A címválasztás arra utal, hogy a kötet a „Ki kicsoda?" típusú életrajzlexikonokkal tart rokonságot, ám azoknak szokatlan változatát képviseli: az 1945 utáni osztrák közélet botrányainak főszereplőit mutatja be. A szerzők — Hans Weiss és Krista Federspiel „szabadúszó" újságírók — a szokványos lexikonstílusban, de merőben sajátos tényválogatással teszik ezt: rendkívül szűkszavúak, csak pár sorban ismertetik a közéleti tényezők „hivatalos életrajzának" adatait, hogy aztán annál részletesebben taglalják botrány- krónikájukat, azaz tevékenységük „kínos" részét, negatív oldalát, amelyet a „komoly" életrajzok nemigen tartalmaznak. Számos ismertetőt Írtak olyan személyekről is, akiket a közvélemény kizárólag „botrányhősökként” tart számon. Könyvüket nevezhették volna akár „szórakoztató belpolitikának" is, hisz voltaképpen több mint negyven év osztrák történelminek fonákját ábrázolja, amely — mi tagadás — sok helyütt izgalmasabb, szórakoztatóbb a hivatalos belpolitikai krónikánál. Legalább így bűnhődjenek A szerzőpárosnak bőven kínálkozott az érdekes mondanivaló, hisz Ausztriát maguk az osztrákok is gyakran minősítik „botrányköztáriaságnak”. Való igaz: az osztrák sajtó mindig tele van botrányok­kal, botrányízű ügyekkel és „szennyesteregetéssel", mintha a politika és a közélet csak az ismert személyiségek ballépéseiből, visszaéléseiből állna. Ám Ausztriában aligha fordul elő sokkal több botrány, mint másutt. Inkább arról van szó, hogy az osztrákok szeretnek tudni és beszélni az effajta ügyekről, ragaszkodnak botrányosan viselkedő prominenseik nyilvános „kivesézéséhez"1 hogy az illetők ezáltal is, vagy — ha más módon nem vonhatók felelősségre — legalább ezáltal bűnhődjenek elítélhető lépéseikért. A társadalom ilyen igényeinek kielégítéséről gondoskodik a jókora „leleplező kapacitással" működő sajtó éppúgy, mint a politikai élet, amelynek résztvevői árgus szemekkel lesik a politikai ellenfelek táborának botrányszagú ügyeit, s persze igyekeznek fel is fújni őket. A nyilvánosság „büntető" eszköze akar lenni a szóban forgó könyv is, de csupán a tények erejére, azok tisztességes felsorakoztatására támaszkodva. Ugyancsak tisztességesen rámutatnak könyvük előszavában: az, hogy ki mit tekint botránynak, az voltaképpen világszemlélet kérdése. Mint írják, a maguk részéről botrányként kezelik a korrupciót, a túlzott és jogtalan kiváltságok gyakorlását, az egyéni náci múlt elhallgatását vagy megszépítését, az idegengyűlölet minden formáját, az emberi jogok megsértését, a kömyezetromboló tevékenységet. Ezt a-szemléletüket kíméletlen tárgyilagossággal alkalmazzák: minden fontosabb személyiség, aki az ilyen értelemben vett botrányok részese volt,' pártállásától és vitathatatlan társadalmi érdemeitől függetlenül helyet kapott könyvükben. Akik eltűntek a süllyesztőben A furcsa lexikonban mintegy kétszáz személy szerepel. Nagyrészt olyan politikusok és más vezető értelmiségiek, akiket csak hazájukban Jegyeznek", de közülük sokan világszerte ismert személyisé­gek. A könyv Kurt Waldheimről szóló cikke áttekinti a jelenlegi osztrák köztársasági elnök ügyét, amelynek során éveken át azzal vádolták őt, hogy a hitleri hadsereg tisztjeként része volt háborús bűnök elkövetésében, továbbá, hogy múltjának ezzel kapcsolatos sok részletét elhallgatta. Ez év elején egy nemzetközi történészbizottság megállapította: Waldheimre nem bizonyíthatók ugyan náci háborús bűncselekmények, de — állításai ellenére — kétségkívül tudnia kellett ilyenek elkövetéséről. Nem sokkal ezután az államfő körüli vihar elült, és a jelek szerint Kurt Waldheim ezt jól át tudta vészelni, de különös módon két másik politikus belebukott az ő ügyébe, amint erre a botránylexikon velük foglalkozó .cikkei emlékeztetnek. Michael Graff, a Waldheimet tűzön-vizen át támogató néppárt főtitkára kénytelen volt megválni e tisztségétől, miután tavaly decemberben az elnököt védelmezve egy külföldi lapnak kijelentette: „Amíg nem bizonyosodik be, hogy Waldheim saját kezűleg megfojtott három zsidót, addig nincs probléma." Graff a botrány ellenére megmaradhatott — más poszton — a politikai életben. A szocialista Fred Sinowatznak azonban teljesen el kellett tűnnie a „süllyesztőben", mert még Waldheim államfővé választása előtt pártjának egy megbeszélésén szorgalmazta a politikus „barnainges" múltjának feltárását, s ezt később egy sajtóperben letagadta. Amikor úgy érezte, hogy az őt érő támadások nemcsak saját tekintélyét tépázzák meg, s teszik a Waldheim-ügy áldozatává, hanem ártanak a szocialista pártnak is, először kancellári, majd pártelnöki tisztségét adta fel, pár hónapja pedig lemondott parlamenti mandátumáról is. A két újságíró a könyv minden részletében érvényesíti azt a felfogását, hogy a mai Ausztriában a legnagyobbbotrányok közé tartozik a náci múlt takargatása és „megbocsátása". Ezt az elkötelezettsé­get még művük alanyainak kijelölésében is alkalmazták. így Bruno Kreisky, az antiszemitizmussal és nácibarátsággal igazán nem vádolható volt szocialista párti kancellár csak azért került a botránylexi­konba, mert 1970-ben alakított kormányának négy olyan minisztere volt, akiknek múltját „náci foltok" tarkították. A könyv az ilyen foltokat sok más személyiségnél, többek között Herbert Karajan és Konrad Lorenz Nobel-dijas tudós esetében is rögzíti. Még Lauda is A legkülönfélébb típusú botrányok krónikáját elsősorban tartalmuk teszi érdekessé; megírásuk tárgyszerűsége a szerzőknek nem sok stiláris remeklésre ad módot. A „negatív életrajzok" egyes elemeiben azonban humoruk is megcsillan. A lexikoncikkek „kitüntetés" rovatában például több alanyuk egyetlen társadalmi' elismeréseként leírják azt az egy-két számjegyű, sok előnnyel járó autó-rendszámtáblát, amelyet a kiváltságosak szoktak kapni a hatóságoktól. Másoknál könyörtelenül egymás mellett sorolják fel az illetők náci és „demokratikus" kitüntetéseit. A szervezetekhez tartozás „tagság" rovatában Niki Lauda, az egykori nagy hírű autóversenyző és jelenlegi repülőtársaság-tulaj­donos lexikoncikke mindössze annyit jegyez meg, hogy „némi ingadozás után tagja az osztrák adófize­tők táborának", ezzel emlékeztetve múltjának egy botrányos mozzanatára: Lauda a 70-es években csillagászati nagyságú jövedelmeit külföldre utalta, hogy kivonja a hazai adózási kötelezettség alól. Az osztrák botránykönyv kéziratát pár hónapja zárták le, s Ausztriában azóta is sok újabb botrányos esetre derült fény. Az utóbbi hetekben például nagy port vert fel, hogy az ország politikai kormányko­alíciójában vezető helyet elfoglaló szocialista párt mindkét központi — országos — titkára lemondásra kényszerült, mivel éveken át adózatlanul jutottak bizonyos jövedelmeikhez. Az élet tehát tovább „gyűjti" az anyagot a társadalmi igazságérzetet kifejező botránykrónikások számára, s alighanem hamarosan előkészíthetik lexikonuk új, bővített kiadását vagy pótkötetét. Sebestyén Tibor (Bécs), MTI-Panoráma LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT BEIKTATTÁK HIVATALÁBA DERZSI ANDRÁST Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Közleke­dési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban beiktatta hi­vatalába Derzsi András minisz­tert. A beiktatáson jelen volt Ivá- nyi Pál, az MSZMP KB titká­ra, valamint Somogyi László és Urbán Lajos volt miniszterek. Németh Miklós ismertette a Minisztertanács határozatát ar­ról, hogy a Közlekedési és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmentett állam­titkárai április 30-áig kormány- biztosi megbízatást kaptak. Feladatuk, hogy segítsék az új minisztérium szervezetének és működésének kialakítását. A megszűnt két minisztérium miniszterhelyettesei — további intézkedésig — a jogutód szer­vezetnél meghatározott terüle­ten miniszterhelyettesi feladat­kört látnak el. A Minisztertanács elnöke hi­vatalosan is elköszönt a távozó két minisztertől. Elismeréssel szólt Urbán Lajos és Somogyi László tevékenységéről, akik a közeljövőben kapnak új, fele­lősségteljes megbízatást. (MTI) ALÁÍRÁS­GYŰJTÉS A NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ ELLEN Aláírásgyűjtő akciót szerve­zett hétfőn fő városszerte a Du­na Kör. A környezetvédők a nagymarosi vízlépcső ügyében megfelelően előkészített, társa­dalmilag ellenőrzött népszava­zást követelnek. Az Elnöki Ta­nácshoz címzett “aláírásgyűjtő' íveket a két hónapjá;:fölyö’ak- f ció során 75 ezfen írták' alá!: (MTI) A VILÁG SPORTJA RÓMA: Olaszországban a Tutto Sport nevű szaklap szava­zásán Pelé, a brazilok „Fekete Gyöngyszeme” érdemelte ki a minden idők legjobb labdarú­gója címet. Az újság olvasói kö­rében végzett átfogó közvéle­mény-kutatást, amelynek vég­eredményeként nagy fölénnyel lett első az egykori labdarúgó­csillag. Mögötte a második he­lyen az argentin Alfredo di Ste­fano végzett, míg a harmadik legtöbb voksot szintén dél­amerikai, a jelenleg a Napoli- ban játszó argentin kiválóság, Diego C Maradona kapta. (TASZSZ) GUATEMALÁI HAJÓSZEREN­CSÉTLENSÉG Elsüllyedt egy vontatókötélre fogott, túlzsúfolt személyhajó vasárnap Guatemala karibi ‘ partjai mentén. A szerencsét­lenség következtében 57 sze­mély életét vesztette. A Livingstonból Puerto Bar- riosba tartó hajónak elromlott a motorja, ezért a haditengeré­szet egyikJiajója akarta vontat­ni. A haditengerészet szóvivőjé­nek hétfői beszámolója szerint a vontatás megkezdésekor a hadi­hajó hirtelen rántotta meg a sze­mélyhajót, amelynek utasai ré­mülten egy oldalra szaladtak, s a hajó ennek .következtében fel­borult. Az utaslistán ugyan csak negyven név szerepelt, de való­jában több mint 120 személy utazott a hajón. A vontató hadihajó és több más, a helyszínre érkezett hajó azonnal megkezdte a szeren­csétlenül jártak kimentését. Él­ve sikerült kimenteni 46 utast. 57 holttestet emeltek ki a vízből és 17 személy eltűnt.

Next

/
Thumbnails
Contents