Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. január 13. • PETŐFI NÉPE • 3 G YOG YSZERKOLTSEG- TÉRÍTÉS — TÖBB CSALÁDI PÓTLÉK ÉS NYUGDÍJ Megújuló társadalombiztosítás Az Országgyűlés decemberi üléssza­kának egyik fontos napirendi pontja volt az egyes társadalombiztosítási ren­delkezések módosításáról szóló minisz­tertanácsi előterjesztés, valamint a tár­sadalombiztosítási alapról szóló tör­vénytervezet megvitatása és elfogadá­sa. Az alap létesítése teremtette meg a lehetőséget, hogy a társadalombiztosí­tás januar 1-jétol „leváljon” az állami költségvetésről. Olyan önálló pénzinté­zetté váljék, amelynek bevételei és ki­adásai tisztán megmutatkoznak. — Mi a célja az önállósulásnak és mi­lyen változásokat eredményez a társada­lombiztosítás reformja? — erről kérdez­tük dr. Lapp Jenőt, a Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság vezetőjét. — A korszerűsítés célja, hogy a munkáltatók és munkavállalók járulé­kaiból állami, törvényes garancia mel­lett értékálló, biztonságos szolgáltatás legyen. Az anyagi és szervezeti önálló­ság természetesen.fokozatosan, három lépésben valósul meg. Az első, az álla­mi költségvetéstől való elválás már megtörtént. Második lesz — melyről jr szintén az Országgyűlés fog dönteni — a társadalombiztosítás tehes jogkö­rű önkormányzati szervezetének a lét­rehozása, majd ezt követi az ellátási rendszer reformja, ami magába foglalja a nyugdíjtörvényt és az egészségügyi reformot. — .Az önálló gazdálkodás alapvető kérdése, hogy a társadalombiztosítási járulékbevételek fedezzék a társadalom­biztosítást terhelő kiadásokat. Hogyan valósul ez meg? — A bevételi források a következők; egyrészt az egységes mértékű 43 száza­lékos társadalombiztosítási, és a 10 százalékos nyugdíüárulék, másrészt az önkéntes biztosítási befizetések, vala­mint a társadalombiztosítás gazdálko­dási eredménye. Az induláshoz állami hozzájárulást is kapunk; a fizetőképes­ség érdekében 2 milliárd forint forgó­alapot bocsátanak a rendelkezésünkre, és 1,8 milliárdos tartalékalapot, amely­nek a hozadéka lesz a miénk. Az idén országosan 253 milliárd forintra ter­vezzük a kiadást, s mintegy 5 milliárd forint többlet várható. —Hogyan alakul ez Bács-Kiskunban? — Még nincs jóváhagyva költségve­tésünk, hozzávetőlegesen 17 milliárd forint lesz az éves pénzügyi forgalmunk. — Mire fordítják a többletet? — Az ellátási rendszer javítására, bővítésére. Sokan elégedetlenek a 43 százalékos járulék miatt. Ugyanak­kor látni kell, hogy az ellátás javításá­nak máris vannak jelei: például a csalá­di pótlék 300 forinttal es a nyugellátá­sok 360 forinttal való emelése. Említ­hetném azt is, hogy decemberben a 3000 forint alatti nyugdíjasok és a gye- sen lévő kismamák 1000 forint segélyt kaptak. Tervezzük, hogy a megmaradt pénzből az egészségügyet is finanszí­rozzuk. Például vásárolunk olyan or­vosi eszközöket, amelyek lehetővé te­szik a rövidebb diagnosztizálást, a gyorsabb gyógyulást. Nekünk érde­künk, hogy minél hamarabb meggyó­gyuljon a beteg.' — Így kevesebb lesz a kiadás. Mivel tudják még csökkenteni? — Támogatjuk a betegségek megelő­zését szolgaló egészségügyi programo­kat. Nemcsak a gyógyító munkára és az utógondozásra, a megelőzésre is pénzt kell fordítani. Tervezzük, hogy a bevételből megmaradó összegből az egészséges életmódról tartott előadáso­kért fizetünk. Egyébként a munkanél­küli segély1 bevezetésével a táppénzes állomány csökkenése is várható; — Bizonyára ebben a munkáltatókat is érdekeltté teszik. —• Mi inkább az egészségügyet szeret­nénk érdekeltté tenni. Ha valaki 4 nap alatt kivizsgálható, ne 2 hétig feküdjön a kórházban. A kórházak tehát nem az ágyak száma után kapják a pénzt, ha­nem az legyen a döntő, hogy egy ágyon hány napig gyógyult a beteg. — Ez évtől a gyógyszerfinanszírozás is a társadalombiztosítót terheli. — így van. Nyolcvan, kilencven és száz százalékos térítést vállalunk. Qé- lunk az ésszerűbb gyógyszergazdálko­dás és -fogyasztás, valamint szeretnénk elérni, hogy az, orvosok korszerű gyógyszerterápiát alkalmazzanak. A beteg kapja meg a gyógyulásához szükséges gyógyszerét, de ne legyen pa­zarlás. — Ügy tudom, ezt ellenőrizni is fog­ják.-*■ Igen. Egy orvosból, gyógyszerész­ből és gyógyszertári szakasszisztensből álló csoport a receptek alapján ellenőr­zi a gyogyszerfelírást és a gyógyszer­fogyasztási szokásokat. — Mit tesznek, ha kedvezőtlen lesz a tapasztalat? — Mint önálló gazdálkodóknak bír­ságolási jogkörünk is van. — A táppénzzel kapcsolatosan lesz- nek-e változások? — Az egyik az, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők is kapnak három napi betegség után táppénzt. Ezen ki- 1 vül — más munkáltatói körben — nem a munkahely, hanem mi folyósítjuk a táppénzt, amiből itt levonjuk az adó­előleget. — Az új társadalombiztosítási rend­szer lehetővé teszi-e, hogy valaki több befizetéssel magasabb színvonalú ellá­tást kapjon? A reform kapcsán megvalósítani kívánjuk az önkéntes biztosítást, ami azt jelenti, hogy bárki külön biztosítást köthet. A három elemes nyugtjíjrend- szer bevezetésének is az a lényege, hogy a szolgálati idő és a bér alapján megál­lapítandó nyugdíj összeget emelheti még az állampolgár részéről befizetett kiegészítő biztosítás. — Megérezzük-e majd az átállást? — Reméljük, hogy nem. Ehhez per­sze az kell, hogy a járulékok befolyja­nak, meglegyen a kiadások fedezete. Egyébként az elmondottak nagy része még terv, a reform gyakorlati végrehaj­tása legalább két-három évet igenyel. Benke Márta SOLTSZENTIMRE: FÉL 10-KOR MÁR ALIG VAN TEJ — ADDIG LELTÁROZTAK, MÍG A SZALÁMI MEGROMLOTT — A PÁHI TANÁCSELNÖK MEGMONDTA Különbségek a falvak alapellátásában Eltérő felkészültséggel kezdte az évet a falusi kereskedelem. Soltszentimre 1486 lakója sokat várt a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ Szent Imre herceg utcában nyitott ABC-jétől, de csak keveset kapott. Az eleinte jó árukínálatot, mint ahogyan az általá­ban minden új üzletben lenni szokott, visszaesés követte, aminek — Morav- csik Árpád tanácselnök szerint — sze­mélyi okai is voltak. Megfelelő képzett­ségű szakémber híján egy ideig az ABC-t a vendéglősné vezette, aki vi­szont nem bírt egyszerre a vendéglátás­ban és az élelmiszer-kereskedelemben is helytállni. A megbízásról lemondott. A szakképzetlenség változatlanul sú­lyos gond, a pontatlan szállítások pe­dig nehéz helyzetbe hozzák a fogyasz­tókat. Balatoni Józsefné vevő amiatt panaszkodik, hogy fél 10-kor már alig van tej. Szilveszter óta hiányzik a WC- papír, nincs margarin, a Füszért nem, küldött mosóport és öblítőszereket. Egy táblán 50-féle felvágott neve szere­pel. Valójában csak egy szál szalámi kapható! — A napokban várom az első szállít­mányt szalámifélékből—mondja Rup- csó Mihály né, az ABC jelenlegi vezető­je, aki elszigetelten dolgozik a falu egy másik kereskedelmi ellátójától, a Virá­gos utcai Nagy Lajosné szerződéses üzemeltetőtől. Nagyné negyedik napja leltározik s végzi az üzlet állítólagos nagytakarítá­sát. Én semmijeiét nem látom a takarí­tásnak. A padló olyan, akár a fekete föld, a falakra és a bolti berendezésekre egyaránt ráférne a tisztítás. Az asszony — fehér kendő és köpeny, nélkül — cigarettázik az élelmiszerek mellett. Járt-e itt valamikor közegészségügyi felügyelő? Megfordult-e a boltban a községi orvos legalább? Gyakorolja-e a helyi tanács ellátásfelügyeleti szerepét? Óhatatlanul is ezek a kérdések tolulnak fel az emberben, hiszen az üzlet általá­nos állapota úgyszólván katasztrofális. Negyven-ötven kilogrammnyi szalámi, sonka és lecsókolbász a pulton* egy üvegezett szekrényben és egy gyászos kinézetű, .takarítatlan hűtőszekrény­ben. A felvágottak végei barnák. A vártnál alacsonyabb ünnepi forga­lom és a hosszúra nyúlt év eleji leltáro­zás miatt megmaradt — s fogyasztha- tatlanná vált — húsáruk a szerződéses üzemeltetőnek veszteség. Ám nem vol­na az, ha az így most már szemétbe kerülő felvágottakból idejében átadtak yolna valamennyit az ABC-nek! A csengődi 55-ös ABC-ben Besze- dics Imréné vezető nem hagyta, hogy az év elejére elfogyjanak a húskészítmé­nyek, mint a soltszentimrei áruházban. A kiskőrösi áfész'vágóhídjától rendelt tíz félsertést és májat. Hatféle felvágot­tal és ötfajta füstölt húsáruval is bőví­tette a kínálatot. így a vevők itt nem találták üresen a hűtőpultot. Beszedics- né három Füszért-szállítóval áll kap­csolatban. Általuk kukoricapehellyel, müzlivel, Szilánusz samponnal és test­ápolóval is javította a bolt áruválaszté­kát. Azonban némelyik szállító késve érkezése a csengődi ABC-ben is gondot okoz. Egyik nap például 7 helyett 8.30- kor hozták a kenyeret Kiskőrösről — másfél óráig várakoztak emiatt a vá­sárlók —,' ahonnét ezen a napon nem szállítottak kiflit és zsúrkenyeret, csak zsemlét, a sütőüzem hibájából. Kifli nélkül és szegényes szalámikí­nálattal kezdték az árusítást az egyik nap a tabdi élelmiszer-kisáruházban, ahol viszont lehetett kapni — kará­csony és szilvészter után is p1 naran­csot és banánt. A Hópehely cukordra­zsét, a dióízű desszertet, a kakaós pil­lét, a vaníliát, a földimogyorót és a többi, csökkent minőségű, leértékelt terméket külön, az egyik áruállvány végénél találták a vevők. Jó lenne ha­sonló gondosságot tapasztalni egye­bekben is, például a tisztaságban. Az ajtó- és az ablaküveg maszatos és ho­mályos; a hűtőpult üvegjét még nem mosták le az idén; a bolthelyiségen át­vezető központifűtés-csövön áll a por. A páhi 15-ös ABC-ben is lehetne jobb a vásárlók fogadtatása. Egy táblá­ról 58-féle felvágott neve kápráztatja el a belépőtftrS voltaképpen egy deka sincs belőlük. Józsa Sándorné vezető szerint: — Egy magánkereskedő elhozza a szállító­tól az árut. Arra nekem tíz fillérem sincs, hogy én menjek el élelmiszerért vagy vegyi áruért. Nálunk ilyenkor egyébként sem kelendő cikk a felvágott. A disznóvágások pótolják. — Nem igaz, hogy a disznóvágások következtében Páhiban könnyen le­mondanának az emberek a szalámifé­lékről! — tiltakozik Balázs István ta­nácselnök. — Szerintem az ABC dol­gozóiban van a hiba. Az üzletvezető is megkapná a 4,20 forint kilométerpénzt az áfésztől, ha munkaidejében — alkal­manként — elmenne a hiányzó termé­kekért. A végrehajtó bizottsági ülése-, ken is állandóan napirenden van a hiá­nyos kereskedelmi alapellátás. Az ABC-ben ideje volna már valamit ta­nulni, helyes következtetésre jutni ab­ból az összehasonlításból: míg náluk, hét emberrel tavaly havonta 400-450 ezer forint értékű árut adtak el, addig egy másik, szerződéses páhi üzlet egy személlyel (!) ért el 350 ezer forintos havi forgalmat. Kohl Antal KALOCSÁN ÉL A VILÁGSZTÁR ÖCCSE, Á VÁLOGATOTT FOCISTA Ede és Marika 9 Rajzanak az emlékek... (Straszer András felvétele) T ízezrek tapsoltak, amikor 1934. május 10-én az Üllői úti pályán címeres mezben kifutott Sárosival és a többiekkel az Anglia elleni mérkőzésre. Öt évtizede tekintélyes fizetségért szer­ződött másfél évre egy angol profiklub­hoz. Tavaly nyáron nővére badeni tíz­egynéhány szobás villájában töltött nyugodalmas napokat. Karrier? A kalocsai városi tanács szociális ’ otthonában két karrierről beszélgetek Rökk Edével. A körülményekhez ké­pest jól érzi magát. Gyógyultan távoz­hatott a kórházból, de találkozásunk előtt egy rossz mozdulat miatt a földre huppant. (Kesernyés mosollyal magya- rázgatja: „azért az a 75 év nem múlt el nyomtalanul.”) A saját akaratából került Rökk Ma­rika testvére a szociális otthonba. Sen­kit sem okolhat sorsáért. Ugyanígy él­né le életét, ha újrakezdhetné. Félig- meddig szívességből időzhet a téli hó­napokban az .eredeti otthon' felújítása , miatt most kissé zsúfolt otthonban. A Második utca utolsó házában, a sa­játjában tölti különben 3 ha egészsége jobb — napjait. Mi tagadás, eléggé el­hanyagolt épületre, udvarra vigyáz (á- vollétében kutyája, hű társa. Mit mondott Jászai Mari? Szívesen idézi gyermekkorát. Jónevű építész édesapját megpróbálta a sors. Marikával szívesen nyaraltak a Kalo­csán maradt nagybácsinál, a festegető Károly bácsinál. Rokkanta* tért haza az első világháborúból, de nem hagyta legyűrni magát. Leánytestvére tánctehetségére előbb fölfigyeltek, mint az ő gyorsaságára, focitudására. —■ Hévízen üdültünk. Egyszercsak eltűnt a húgom. Hétéves lehetett. Az egyik pavilon előtt cigánybanda ját­szott, gondoltuk, az összeverődött hall­gatóság közül talán látta valaki a kis­lányt. Látták bizony, őt figyelték. Táncra perdült, saját maga komponál­ja lépéseket rögtönzött a zene ütemére. ; Odalépett hozzá egy előkelőén öltözött hölgy, magasra emelte, megcsókolta és a közben odaérkező édesapának e sza­vakkal adta át. „Taníttassák ezt a gye­iket, világhírű táncos lehet belőle.” Igaza lett üdülőtársunknak, Jászai Ma­rinak. Címeres mezben is játszott — Rökk Edére én mint a Csepel játé- - kosára emlékszem. — Az MTK-ban kezdtem. 1932-ben igazoltak le. Csodálatos játékosokkal léphettem hétről hétre a pályára. Mán- di, Cseh Matyi, Ticsko, azaz Titkos Pali, Kiéber, Kocsis. — Tudom, jobbszélső volt. Igen, itt hasznosíthattam legin­kább a rendkívüli gyorsaságot. Jól éreztem a kaput, ballal és jobbal egy­aránt sok gólt lőttem. Játszottam Ausztria és Svájc ellen is. — Sportpályafutása vége felé került Kalocsára. ~—Kisebb sérüléseim ellenére jó erő­ben voltam. Sajnos nem alakult ki olyan erős csapat, mint a második vi­lágháborút megelőző években. Végül is itt maradtam Kalocsán. í Miből élt? — Sok mindent csináltam. Még épí­tőmunkásként is dolgoztam. Összehá­zasodtam később egy vendéglős asz- szonnyal. Jól megvoltunk, sajnos meg­halt, azóta egyedül élek. Úgy, mint Marika. Ő két férjét vesztette el. Egy magyar származású, érettségizett ház­vezetőnője van. Ma is nagyon népsze­rű, ha nem tudnám, hogy mennyi idős, magam sem hinném, hogy eíjárt fölötte is az idő. A szubrettek szubrettje Hg Magyarul beszélget a két testvér, ha találkoznak? — Természetesen, mindent ért, min­dent mond, pedig öt évtizede külföldön él. Csak egy kis akcentus mutatja az idegen nyelvi környezetet. • — Mikor utazik újra Badenba? — Bizonytalan. Talán még látjuk egymást. Erősen hiszem. — Mondja meg a táncosként, színész­ként, énekesként, Rökk Marikaként vi­lágszerte kedvelt művésznőnek, a szub­rettek szubrettjének, a revuszinpadok egykori királynőjének, hogy a filmmú­zeumokban, egy-egy tévéműsorban ide­haza is megcsodálhatjuk kivételes tudá­sát, elbűvölő alakításait. Rökk Edének- pedig azt kívánjuk, hogy sokáig szurkol­hasson a kalocsai focistáknak, édesapja szülővárosában nézhessen NB-s meccse­ket. Ehhez persze az kellene, hogy minél több olyan tehetséget karoljanak föl a Vajas-parti városban, mint ő volt vala­mikor. Heltai Nándor Új községek mindennapjai Énekóra a 3/a-ban. Lovas Lajosné 18 kisdiákot tanít. 9 A közelmúltban Fülöpjakabot is be­kapcsolták a távhívó-hálózatba. (Balra) Fülöpjakab .. Bugacpusztaháza 9 Görög Vince nyugdíjas kovács­mester épp patkolja — Pugyi Sán­dor segítségével — Ország György Baka nevű lovát. (Jobbra) 9 Megjött az újság. (Straszer András felvételei.) 9 Dobos Sándorné friss kenyeret visz haza az Integrál Áfész vegyesboltjából. A pénztárgépnél Gulyás Zoltánná. 9 A Városföldi Állami Gazdaság melléküzemága sok helybeli asszonynak ad munkát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents