Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 13. KÍVÁNATOS A SZOVJET—AMERIKAI KÖZELEDÉS Reagan búcsúbeszéde Világértekezlet a vegyi hadviselésről Záró- nyilatkozat köz- - megegyezéssel Párizsban véget ért a vegyi hadviselés betiltásáról rendezett első világértekezlet. A vártnál is kedvezőbb eredményt hozott, és dőntő lökést adhat ahhoz, bogy e tö­megpusztító fegyver végleg eltűnjön az emberiség életéből. Az értekezleten 149 ország — gyakor­latilag az egész ENSZ-tagság — ünnepé­lyesen kötelezte magát a vegyi hadviselés­től való tartózkodásra. A közmegegye­zéssel elfogadott zárónyilatkozatban ezt azzal is alátámasztották, hogy megerősí­tették az ilyen hadviselést tiltó, 1925-ös genfi jegyzőkönyv érvényét és az ENSZ főtitkárának jogát a jelentett vegyifegy- ver-használat szakértői kivizsgálására. Ami még fontosabb: felhívták a genfi Le­szerelési Értekezletet, hogy mielőbb al­kossa meg azt az egyetemes érvényű kon­venciót, amely betiltja a vegyi fegyverek használatát, gyártását és tárolását, s elő­írja a készletek ellenőrzött megsemmisíté­sét. Heltai András, az MTI tudósítója je­lenti: WASHINGTON Televíziós beszédben búcsúzott el az amerikai néptől szerdán este Ronald Reagan amerikai elnök, igen melegen méltatva a megjavult amerikai—szovjet kapcsolatokat Reagan, aki január 20-án adja át nyolc éven át viselt tisztét eddigi helyettesének, George Bushnak, az év elején szokásos, a nemzet helyzetéről szóló jelentés helyett mondotthúszperces búcsúbeszédet a tele­vízióban. Az elnök, nem meglepően, egyértelműen pozitívan ítélte meg kor­mányzásának időszakát, .amelynek véle­ménye szerint két kiemelkedő sikere van: az ország gazdasági felemelkedése, vala­mint áz, hogy helyreállt az Egyesült Álla­mok tekintélye a világban. Az elnök szerint korszaka a békeidő­ben eddigi leghosszabb gazdasági fellen­dülést hozta, a reáljövedelmek növeke­dését, a szegénységi mutatók csökkené­sét, a vállalkozások, a kutatások felvi­rágzását. Reagan méltatta az általa kezdemé­nyezett fegyverkezést, amelyet követően, hangoztatta, a nagyhatalmak a rakéta­szerződéssel megkezdhették nukleáris Hat jelölt a jugoszláv kormányelnöki tisztségre Személyi kerdesekben döntött a kecskeméti városi pártbizottság Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Kecskeméti Vá­rosi Bizottsága. Dr. Bodóczky László első titkár megnyitója után személyi kérdésekben döntöttek. Pigniczki Zoltánt, a városi pártbizottság titkárát, saját kérésére — mert február 1-jétől a Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat marke­tingvezetője lesz — beosztásából, megköszönve eddigi mun­káját, felmentette. A pártbizottság úgy határozott, hogy ezt a titkári munkakört ezután nem töltik be. Ezután dr. Kovács A. Gábort, dr. Tapodi Jánost, Űjlakiné Szűcs Évát és Szirmai Lászlót, miután megyei testületi tagok lettek — tevékenységüket megköszönve — felmentették vá­rosi pártbizottsági tagságuk alól. Dániel László, Végh György, Nagyné Kőrös Ilona, Baranyiné Fekete Katalin kér­ték felmentésüket pártbizottsági tagságuk alól, amit a párt- bizottság elfogadott. A következőkben a városi pártbizott­ság testületében megüresedett helyek betöltésére tettek javas­latot. A pártbizottság ezután megtárgyalta Alter Róbert tit­kár előterjesztésében a gazdasági, társadalmi kibontakozási program végrehajtásáról készült jelentést. Végül a két párt­bizottsági ülés közötti munkáról tájékoztatták a pártbizott­ság tagjait. Végső búcsú Pásztor Zoltántól Családtagok, rokonok, barátok, munkatársak, tiszte­lők, ismerősök sokasága vett tegnap délután végső bú­csút Pásztor Zoltántól a Kecskeméti Köztemetőben. La­punk 59 éves korában — tragikus hirtelenséggel elhunyt — fotóriporterének emlékét Pethő György idézte föl. A sírnál a munkatársak nevében dr. Gál Sándor főszer­kesztő búcsúztatta kollégánkat, hangoztatva: munkássá­gát megőrzik fotói, Pásztor Zoltán emléke, míg sajtó lesz Bács-Kiskunban, nem halványul. JAVASLAT KECSKEMET MEGYEI VÁROSSÁ EMELÉSÉRE Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülését követő szóvivői tájékoz­tatón Marosan Györg# elmondotta: A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson, összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kormány valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását java­solni fogja az Elnöki tanácsnak. Előterjesz­téssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehér­várt nyilvánítsa megyei várossá. A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az Ország- gyűlés illetékes bizottságai elnökeinek véle­ményét is. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó sza­bályozására vonatkozó irányelveket megtár­gyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megal­kotását teszi szükségessé. A kormány megbíz­ta a szociális és egészségügyi minisztert, nogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg—mon­dotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire vála­szolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szak- szervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnö­kéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági visszhangjáról. Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani ülésén nem foglalko­zott bővebben a kormány, ezért csak a refle­xióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az ország­nak elfogadott népgazdasági terve és tör­vényerőre emelt költségvetése van. A terv és a költségvetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely meghatározza az ár­emelések lehetséges mértékét is. A terv és a költségvetés—mint ismeretes—14-15 száza­lékos áremelést jelzett előre. Voltaképpen a kormány szociálpolitikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolódtak. Ebben a helyzetben a kormány .csak egyetlen dolgot ígérhet, azt, hogy inflációt gerjesztő intézke­déseket nem hoz. Azaz: a jövedelemtulajdo­nosoknak nem teszik lehetővé, hogy teljesít­ménnyel nem megalapozott jövedelemre te­gyenek szert. A gazdaság minden résztvevőjé­nek tisztában kell lennie azzal, hogy ha a kor­mány a tervbe vetteken túlmenő intézkedése­ket hoz — béreket ad vagy támogatást növel —, ennek az lesz a következménye, hogy az egyensúly magasabb szinten áll helyre. Akor­mány által elhatározott további ár- és díjeme­lésekkel kapcsolatban megjegyezte: ezekről a kérdésekről a Minisztertanács mostani ülésén nem volt szó. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdek­lődött, hogy a kormány ülésén szülétett-e va­lamiféle olyan döntés, amely az Alkotmány- előkészítés eddig ismertetett menetében vál­tozást hozna. A Magyar Nemzet munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új Alkot­mányban meghatározzák-e az MSZMP stá­tusát, illetve felveszik-e az alaptörvénybe a Hazafias Népfront kezdeményezését támo­gatva a Himnuszt. ' A kormányszóvivő kiemelte: a mostani ülé­sen az Alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Ezt a tervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd az átdolgozás után a Közpóhti Bizott­ság és a társadalmi szervek elé terjesztik. Ezt követően a kormány ismét átdolgozza a kon­cepciót, és így kerül az Országgyűlés elé. En­nek megfelelően a mostani vita elvi jellegű volt. Nem került szóba az MSZMP státusa sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az, hogy az új Alkotmányban nevesítve ne sze­repeljen az MSZMP. Hasonlóképpen nem volt szó a Himnuszról sem. A Dunántúli Napló munkatársa a bevásár­lóturizmussal kapcsolatos jelentős valuta­veszteségre utalva megkérdezte: várható-e a kiutazások szigorítása? A Minisztertanács ülésén a kiutazások ad­minisztratív módon történő megszigorításá­nak kérdése nem vetődött fel — válaszolta a szóvivő. ■ ‘A Vasárnapi Hírek munkatársa afelől tu­dakozódott: tervez-e olyan intézkedést a kor­mány, amelynek eredményeképp itthon is megvásárolhatók lennének azok az áruk, amelyekért jelenleg Ausztriába utaznak az ál­lampolgárok. A konvertibilis valutáért árusító üzletek számának jelentős bővítése nem megoldás — hangsúlyozta Marosán György. A dollárbol­tok korlátlan bővítése ugyanis kettős valuta- rendszer kialakításához vezethet. Vagyis: a kapósabb cikkek lassan eltűnnének a forin­tért árusító üzletekből, és csak dollárért lehet­ne ezekhez hozzájutni. A folyamat következő állomása pedig az volna, hogy a vállalatok egymás közötti kereskedelmi kapcsolatában is a konvertibilis váluta venné át a forint szere­pét. Végső soron tehát a forint kiszorulna a piacról. Az igazi megoldást a forint konverti­bilissé tétele jelentené. Ez viszont egy hosz- szabb folyamatban, csak a gazdasági feltéte­lek megteremetése útján válhat reálissá. A konvertibilitás elhamarkodott deklarálása a forint jelentős leértékelését eredményezheti, ez pedig az életszínvonal további csökkenésé­vel jár. A rövid távú cél inkább az, hogy a ma­gyar turisták által Nyugaton keresett cikke­ket a külföldivel hasonló áron, ám forintért is árusítsák Magyarországon. A választék bőví­tése érdekében a 350, jelenleg is működő dol­lárbolt mellett hamarosan még két, valutáért értékesítő áruház is megnyílik hazánkban. A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar Hírlap munkatársa tudakozódott, s e témához kapcsolódva a Magyar Televízió képviselője megkérdezte: miért fontos, hogy meg több városunk legyen? Magyarország városainak száma az ezred­fordulóig jelentősen növekedni fog, a telepü­lésfejlesztési tervek szerint eléri a 180-at — mondotta Marosán György. A most pályá­zott nagyközségek mindegyikénél indokolt volt a varossá alakítás, de ilyen lépésekre gyakran nem kerülhet sor, tehat további pá­lyázatra a közeljövőben, a középtávú terv­ben nem lesz lehetőség. Ami a megyei város címre pályázó telepü­léseket illeti, régen adták be kérvényüket, s mindegyiknél adottak voltak a feltételek. A kormány azonban hangsúlyozta, hogy központi segítségre, támogatásra nem szá­míthatnak. A Népszava munkatársa arra a kérdésre várt választ, hogy a gyermek- és ifjúságvéde­lemről alkotandó törvényhez megfelelő pénzügyi háttér is kapcsolódik-e. A kormányszóvivő válaszában kiemelte: január 1-jétől kedvezőbbek az anyagi feltéte­lek ezen a területen. A központi költségvetés 150 millió forintot juttatott a nevelőszülői gondozási dijak emelésére. Ez a fejlesztési keret lehetőve teszi, hogy az 1973 óta válto­zatlan összegű, átlagosan havi 640 forintos gondozási dijakat 2000 forintra emeljék. Ugyancsak január 1-jétől 50 millió forint áll rendelkezésre a volt allami gondozottak ön­álló életkezdésének támogatására. E plusz­forrás révén a volt állami gondozottak sze­mélyenként átlagosan 10 ezer forinttal több támogatásban részesülhetnek. A gyámügyi segélykeret 400 millió forinttal növekedett. A gyermekvédelem területi szakembergárdá­jának bővítésére 40 millió forint áll rendelke­zésre. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az intézetben, csecsemőotthonban, ne­velőotthonban elhelyezett gyermekek után is fizessenek családi pótlékot, ezt a gyermek- és ifjúságvédő intézeteknek folyósítsák. (MTI) Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: BELGRÁD A jugoszláv államelnökség hat jelöltet állí­tott a kormány új elnökének tisztségére. A Szocialista Szövetség (Népfront) országos elnöksége elé terjesztett listán a következő politikusok szerepelnek: Ante Markovics, a horvát köztársasági elnökség tagja, Boriszav Jovics. a szerb köztársasági képviselőház el­nöke, Szlobodan Milosevics, a szerb kommu­nista szövetség központi bizottsága elnöksé­gének elnöke, Milan Kacsán, a szlovén kom­munista szövetség központi bizottsága el­nökségének elnöke, Dusán Sinigoj, a szlovén köztársasági kormány elnöke és Antun Mílo- vics, a horvát köztársasági kormány elnöke. Ante Markovicsot és Boriszav Jevticset a horvát, illetve a szerb tagköztársaság vezető párt- és állami testületéi is ajánlották a szö­vetségi kormányfő posztjára. A jelöltekről a Népfront keretében a tag- köztársaságokban és az autonóm tartomá­nyokban konzultációk kezdődnek. Ezek eredményét majd a Népfront országos el­nöksége összegzi, s jelöltlistáját újból eljut­tatja a köztársaságok és tartományok illeté­kes szerveihez. így alakul aztán ki a parla­ment elé kerülő indítvány, amely egy vagy több személyt is ajánlhat a képviselőknek a kormányfői tisztségre. Végül a parlament határoz. Az alkotmányos eljárás hosszadalmas. Ezért az új jugoszláv kormány várhatóan csak február második felében alakul meg. fegyvereik csökkentését. „Nagy remény van további haladásra” a leszerelésben — egyidejűleg elcsendesednek a regioná­lis viszályok. Az elnök külpolitikai tekintetben egyedül a Szovjetunióhoz fűződő vi­szonyt érintette, amely az utóbbi évek­ben, mint mondotta, „megnyugtató új közelséget hozott’’. Ellentétben a 70-es évek enyhülésével, amely, mint mondot­ta, nem tetteken, hanem ígéreteken ala­pult, ezúttal a helyzet más; Mihail Gor­bacsov demokratikus reformokat hozott, > szabadon engedett foglyokat, akiknek névsorát Reagan adta át és Afganisztán­ból megkezdte a kivonulást. Az elnök utolsó nagyobb, személyes hangvételű beszéde,' amelyet hír szerint javarészt maga írt, figyelemre méltó volt abból a szempontból, hogy milyen nagy teret szentelt a Szovjetuniónak -r s mi­lyen hangnemben. Noha Reagan ezúttal is megismételt — enyhe formában — néhány kommunista- és szoyjetellenes szólamot, világos volt üzenete utódjá­nak: az amerikai—szovjet ^közeledés folytatását kívánatosnak tartja az az el­nök, aki 8 éve szélsőségesen szovjetelle­nes programmal győzött, majd kor­mányzott. Berecz János beszéde a gyöngyösi pártaktíván Csütörtökön beszédet mondott Be­recz János, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának épületében rendezett aktíva­ülésen. Az ország gazdasági, társadalmi ki­bontakozását szolgáló program végre­hajtásának körülményeiről, a párt leg­fontosabb tennivalóiról szólva többek között hangsúlyozta, hogy az országos pártértekezlet határozatai nyomán for­dulatra, reformra és megújulásra van szükség hazánkban. Azt — mondotta —, hogy e fordulat forradalminak ne­vezhető-e, döntse el majd az idő, szá­munkra most az a legfontosabb, hogy közmegegyezéssel, következetesen és tudatosan végrehajtsuk a gondjaink megoldását szolgáló reformprogramot. E folyamatban új értelmet kell kapnia még a baloldal kifejezésnek is. Tudo­másul kell vennünk, hogy ez nem a munkásmozgalom monopóliuma, ah­hoz kell sorolnunk minden előrehala­dásunkat segítő, s ennek érdekében összefogásra kész erőt. A Központi Bizottság titkára ezután azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy hazánkban jelenleg, s nyilván a gazda­sági körülmények romlásával összefüg­gésben, a közéletben is különösen nagy szerepe van az érzelmeknek. Pedig — hangsúlyozta — éppen e nehéz körül­mények között kell vigyáznunk arra, hogy a józan ész kormányozza cseleke­deteinket. Különösen a nemzeti kön­tösbe öltöző demagógia árthat sokat ügyünknek. A megújulás szükségességéről szólva Berecz János azt hangsúlyozta, hogy. nincsenek örök intézményeink sem a pártban, sem a társadalom más terüle­tein. Nem lehetnek intézményesült sze­mélyiségek sem: cserélődő, cserélhető vezetőkre van szükség. A pluralizmus kérdéseivel foglalkoz­va Berecz János rámutatott: úgy tűnik, demokratikus eszközökkel nem lehet, más eszközökkel pedig nem szabad megakadályozni ezt a folyamatot. Nincs is rá szükség. Az MSZMP vállal­ja a politikai versenyhelyzetet. Ugyan­akkor nem titkolja, hogy egy választás nyomán is magáénak akaija tudni a kormányzás feladatát, felelősségét. Nyitott és igen felelősségteljes fórum­nak minősítette a Központi Bizottság titkára a legutóbbi Országgyűlést. Az éles viták, véleménykülönbségek a de­mokratizmus erősödését szolgálják, bár — mint hangsúlyozta — kapkodás nélkül, lépésről lépésre haladva lehet csak sikeresen végrehajtani a politikai intézményrendszer átalakítását. A pártértekezletek tapasztalatairól szólva a Központi Bizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy legyen erősebb a páll soraiban a kölcsönös szolidaritás. Ne fogadjuk el a felelősség általánossá­gokban való megfogalmazását, a tiszt­ségekre alkalmatlan vezetőket ki kell cserélni, a többiek viszont élvezzenek nagyobb bizalmat. A párt és az állam tevékenységének szétválasztását nem lehet úgy értelmezni, hogy párttisztsé­gekbe nem választjuk be a tanácsi vagy a társadalmi élet egyéb területein dol­gozó vezetőket. Berecz János végül a párttagok köré­ben felvetődő kérdésekre válaszolt. (MTI) LOTTÓ — A Sportfogadási és Lottó Igazga- _ tóság tájékoztatása szerint a lottó 2. heti számsorsolásán a következő nye- . rőszámokat húzták ki: 14, 20, 59, 60, 71 A megyei népfrontbizottság új programja (Folytatás az 1. oldalról.) get kért. Herczeg Imre, az országos tánács tagja egyebek között amiatt méltatlanko­dott, hogy újabban minden kezdeményezést alulról várnak a gazdasági problémák meg­oldásában is, holott azért vannak a vezető közgazdászok, hogy kigondolják a megoldás legjobb lehetőségét, „lent” pedig — szerinte — azért vannak az emberek, hogy dolgozza­nak, termeljenek. Lux Márta kifogásolta, hogy a népfrontmunka babéijait gyakran mások aratják le. Dr. Mácsai Anikó sürgette az új Alkotmány megalkotását, legalábbis elveinek a mielőbbi ismertetését, mert addig — hangsúlyozta — nem lehet érdemleges vitát szervezni az olyan fontos törvényelőké­szítések ügyében, mint például a népszavazá­si vagy a pártalapítási törvény. Sevaracz Má­té; a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja a kistermelők igazi érdekképvisele­tének a létrehozását sürgette, s ehhez kérte a népfrontmozgalom segítségét. Szót kért a népfront főtitkára, Huszár Ist­ván is. Mondandóját azzal kezdte, hogy a népfront élő, eleven mozgalom, mely áthatja az egész magyar közéletet. Hangsúlyozta, hogy a, politikai pluralizmus nem a népfront ellenére, hanem annak kezdeményezésére alakult ki, mert például az egyesülési tör­vényt js a népfront kezdeményezte. . — Mi akartuk a mai valóságot, így hát nem szabad megriadni tőle, ellenkezőleg: a nemzeti önismeret állandó gyarapításán kell munkálkodni naponta, következetesen. Az a jó, ha tagolt a társadalom, de nem lenne jó, ha a tagoltság széteséshez vezetne. S ebben van a Hazafias Népfront nagy szerepe. Neve­zetesen: működjön együtt minden olyan szervezettel, amely nemzeti összefogásra tö­rekszik. Szükséges, hogy a Hazafias Nép­frontnak legyen határozott platformja, amit majd-a soron következő népfrontkongresz- szusnak kell meghatároznia — mondta a főtitkár. A vitát Terbe Dezső megyei titkár foglalta össze, majd a megyei népfrontbizottság elfo­gadta 1989. évi munkaprogramját, üléster­vét. Rapi Miklós Tiltakozások az áremelések miatt (Folytatás az 1. oldalról.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZMT és az ipari ágazati szakszerveze­tek képviselői — Nemeth Miklósnak és Nagy Sándor SZOT-főtitkámak elkül­dött — állásfoglalásukban felhívják a kormányt, hogy arányosabb tehervise­lést alakítson ki az állami szervek és a lakosság között, tanúsítson mérsékle­tet a létbiztonságot tovább csökkentő intézkedések megtételekor. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, továbbá az ágazati szakszer­vezetek megyei képviselői felhívással fordultak a megye mintegy száz mun­káltatójához és a megyei tanácshoz, hogy a lehetséges szociálpolitikái intéz­kedésekkel járuljanak hozzá a terhek mérsékléséhez. Ajánlják továbbá, hogy a szakszervezetek minimum 3 százalé­kos béremelésben állapodjanak meg a munkaadókkal, s annak érvényesítésé­re már január 1-jétől kerüljön sor. A Szakszervezetek Vas Megyei Ta­nácsának Elnöksége rendkívüli ülésén ugyancsak szükségesnek tartotta a ja­nuár 1-jétől visszamenőleges hatályú béremelést és hogy a teljes munkaidő» ben foglalkoztatott dolgozók alapbére már július 1-jét megelőzően elérje a mi­nimális 3700 forintot. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa rendkívüli ülésén két levelet is mégfogalmazott a fogyasztói áremelé­sekkel kapcsolatban. A miniszterel­nöknek szóló állásfoglalás szerint a kormánynak garanciát kell nyújtania a bérből és fizetésből élőknek arra, hogy reálbérük 3 százaléknál nagyobb mér­tékben nem csökken. A másik, Nagy Sándornak írott levélben hangsúlyoz­zák, hogy a megye szakszervezeti tag­sága elégedetlen a SZOT érdekképvise­letének eddigi eredményeivel. Az alap­szervezetek azt követelik, hogy a SZOT a kormánnyal csak a "szakszervezeti tagság véleményének. birtokában kös­sön kompromisszumot. (MTI) Csirkenevelő gazdaságok együttes fellépése (Folytatás az 1. oldalról.) még ez a mennyiség sem mondható biz­tosnak, inkább kevesebb lesz. Már van hír olyan ólakról, amelyeket bértároló­ként hasznosítanak. Ami a másik oldalt tekintve nem is oly nagy probléma, hi­szen így legalább pénzhezjut a gazdaság ahelyett, hogy veszteséges tevékenysé­géért még a tartás rizikóját is felvállalja. Vagy mégsem ez a megoldás? A tanácskozáson megjelent baromfi- tartó gazdaságok szakemberei szerint nem. Sürgetőnek tartják például az egységes föllépést. Elhatározták, hogy a szerződéseket nem külön-külön kötik a feldolgozóval, hanem egységesen, mint egy baromfihús-egyesülés tagjai. Sőt, e szerződések nem egész esztendő­re szólnak, hanem negyedévre bontva. Azzal, hogy majd akkor, az akkori vi­szonyoknak megfelelően kiigazítják mennyiségre és felvásárlási árra vonat­kozóan. Megállapodás született abban is, hogy a tizennégy gazdaság állandó, operatív információcserét folytat egy­mással termelésének nagyságáról. Ugyanígy elvárják viszont a földolgozó vállalattól, hogy az tájékoztassa őket a piac igényeiról, az ott elért eredmé­nyekről, de ne titkolja nehézségeit sem. Bár mindezek kezdetleges lépések­nek tűnnek — és már most látszik, hogy a gazdaságok elképzelései nem mindenben egységesek —, ahhoz, hogy a gyengülő pozícióból valamiféle kilá­balás következhessen be, ezt a folya­matot, így tartják az egyesülést szorgal­mazók, meg kellett indítani. A többcsatornás értékesítési rend­szer kialakulását is figyelembe véve, az első, a legkézenfekvőbb eredménye e tanácskozásnak már megszületett: egy­séges elvek szerint került sor a közös szerződéskötésre a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalattal. G. E. A RUDÉ PRÁVO TÁMADJA AZ ELLENZÉKET Palach példájával fenyegetőznek Prágában nagy feltűnést keltett a Rudé Právo csütörtöki számában megjelent cikk, amely Jan Palach diák húsz évvel ezelőtti, politikai indíttatásból elkövetett Vencel téri öngyilkosságával foglalkozik. A CSKP lapja az írásban élesen támadta az ellenzéket, amely az évforduló alkalmából meg akar emlékezni a két évtizeddel ezelőtti tragikus eseményről. A „Kockáztatás volt” cimű írás részletesen foglalkozik Jan Palach halálának körülményeivel és a húsz évvel ezelőtti politikai fejleményekkel. Az. újság szerint a jobboldal két évtizeddel ezelőtt, amikor már csökkent a befolyása és érezte, hogy vesztésre áll, úgy akarta visszafordítani az események menetét, hogy kiprovokálta Jan Palach egyetemi hallgató tragikus tettét. A húsz évvel ezelőtti politikai esemé­nyekről azt írta az újság, hogy a CSKP Központi Bizottságának 1968 novemberi ülésén elfogadott határozatok gátat tudtak vetni a további szocialistaellenes fejlődésnek. A jobboldal, hogy megpróbálja legalább néhány pozícióját megtarta­ni, politikai nyomásgyakorló akciókat, köztük diáksztrájkokat szervezett. A fe­szült atmoszférában, a jobboldali provokátorok befolyása alatt, az egyetemi diákok készek voltak bármiféle sokkoló akcióra, s ezzel magyarázható Jan Palach 1969. január 16-án elkövetett tragikus tette is. Az azt követő tíz napban további tizenhét fiatal ember próbált meg hasonló drámai módon öngyilkosságot elkövet­ni. A Rudé Právo szerint az akkori gyenge párt- és állami vezetés nem tudott megfelelően fellépni ezek ellen az akciók ellen, ezért „Dubcek távozása az első titkári posztról így vagy úgy elengedhetetlenné vált”. Most az ellenzék tagjai közül egyesek azzal fenyegetőznek, hogy a diákhoz hasonlóan — mint a lap fogalmazott —.„hazardírozó tettet” (azaz drámai körülmények közötti öngyilkosságot) követ­nek el. A Rudé Právo. végül hangsúlyozta: nem lehet csodálkozni azon, hogy az illetékes kerületi tanács elutasította a demonstráció megtartására benyújtott kérel­met. VOLT-E FEGYVER A LÍBIAI GÉPEKEN? Megvétózott sajnálkozás NEW YORK Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország vétójogával élve áz ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozta annak a határozatterve­zetnek az elfogadását, amelyben a testület sajnálkozását fejezte volna ki a két líbiai repülőgép íelövése miatt. A BT három állandó tagja mellett Kanada is a tervezet ellen voksolt. A testület hét el nem kötelezett országának tervezetét kilenc ország támo­gatta: az állandó tagok közül a Szovjetunió és Kína, valamint az okmányt beterjesztő Algéria, Etiópia, Jugoszlávia, Kolumbia, Malajzia, Nepál és Szenegál. Finnország és Brazília tartózkodott a szavazásnál. Az el nem kötelezett országoknak az ötnapos vitában nem sikerült megnyerniük a BT nyugati tagállamainak támogatását, jóllehet az okmány megfogalmazásán enyhítettek. Az eredeti tervezet még elítélte az Egyesült Államokat. A végső változat a líbia partok’előtti amerikai flottamanőverek beszüntetése helyett már csak a gyakorlatok felfüggesztését követelte. A vita középpontjában az állt, hogy az amerikai haditengerészet vadász­gépei által lelőtt két MÍG—23 típusú líbiai repülőgép fel volt-e fegyverezve. Líbia álláspontja szerint fegyvertelen felderítőgépék voltak. Az Egyesült Államok ennek cáfolatául olyan videofelvételeket tett közzé, amelyeken amerikai értelmezés szerint kimutathatók a líbiai gépek rakéták Herbert Okun, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese a szavazás előtt megismételte, hogy az amerikai vadászgépek közvetlen ve­szélyben voltak és az önvédelemnek az ENSZ alapokmányában is lefekte­tett jogával élve lőtték le a Telfegy vérzett líbiai gépeket. A diplomata teljesen elfogadhatatlannak tartotta az Egyesült Államok bármiféle hibáz- tatását.

Next

/
Thumbnails
Contents