Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 13. KÍVÁNATOS A SZOVJET—AMERIKAI KÖZELEDÉS Reagan búcsúbeszéde Világértekezlet a vegyi hadviselésről Záró- nyilatkozat köz- - megegyezéssel Párizsban véget ért a vegyi hadviselés betiltásáról rendezett első világértekezlet. A vártnál is kedvezőbb eredményt hozott, és dőntő lökést adhat ahhoz, bogy e tömegpusztító fegyver végleg eltűnjön az emberiség életéből. Az értekezleten 149 ország — gyakorlatilag az egész ENSZ-tagság — ünnepélyesen kötelezte magát a vegyi hadviseléstől való tartózkodásra. A közmegegyezéssel elfogadott zárónyilatkozatban ezt azzal is alátámasztották, hogy megerősítették az ilyen hadviselést tiltó, 1925-ös genfi jegyzőkönyv érvényét és az ENSZ főtitkárának jogát a jelentett vegyifegy- ver-használat szakértői kivizsgálására. Ami még fontosabb: felhívták a genfi Leszerelési Értekezletet, hogy mielőbb alkossa meg azt az egyetemes érvényű konvenciót, amely betiltja a vegyi fegyverek használatát, gyártását és tárolását, s előírja a készletek ellenőrzött megsemmisítését. Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Televíziós beszédben búcsúzott el az amerikai néptől szerdán este Ronald Reagan amerikai elnök, igen melegen méltatva a megjavult amerikai—szovjet kapcsolatokat Reagan, aki január 20-án adja át nyolc éven át viselt tisztét eddigi helyettesének, George Bushnak, az év elején szokásos, a nemzet helyzetéről szóló jelentés helyett mondotthúszperces búcsúbeszédet a televízióban. Az elnök, nem meglepően, egyértelműen pozitívan ítélte meg kormányzásának időszakát, .amelynek véleménye szerint két kiemelkedő sikere van: az ország gazdasági felemelkedése, valamint áz, hogy helyreállt az Egyesült Államok tekintélye a világban. Az elnök szerint korszaka a békeidőben eddigi leghosszabb gazdasági fellendülést hozta, a reáljövedelmek növekedését, a szegénységi mutatók csökkenését, a vállalkozások, a kutatások felvirágzását. Reagan méltatta az általa kezdeményezett fegyverkezést, amelyet követően, hangoztatta, a nagyhatalmak a rakétaszerződéssel megkezdhették nukleáris Hat jelölt a jugoszláv kormányelnöki tisztségre Személyi kerdesekben döntött a kecskeméti városi pártbizottság Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága. Dr. Bodóczky László első titkár megnyitója után személyi kérdésekben döntöttek. Pigniczki Zoltánt, a városi pártbizottság titkárát, saját kérésére — mert február 1-jétől a Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat marketingvezetője lesz — beosztásából, megköszönve eddigi munkáját, felmentette. A pártbizottság úgy határozott, hogy ezt a titkári munkakört ezután nem töltik be. Ezután dr. Kovács A. Gábort, dr. Tapodi Jánost, Űjlakiné Szűcs Évát és Szirmai Lászlót, miután megyei testületi tagok lettek — tevékenységüket megköszönve — felmentették városi pártbizottsági tagságuk alól. Dániel László, Végh György, Nagyné Kőrös Ilona, Baranyiné Fekete Katalin kérték felmentésüket pártbizottsági tagságuk alól, amit a párt- bizottság elfogadott. A következőkben a városi pártbizottság testületében megüresedett helyek betöltésére tettek javaslatot. A pártbizottság ezután megtárgyalta Alter Róbert titkár előterjesztésében a gazdasági, társadalmi kibontakozási program végrehajtásáról készült jelentést. Végül a két pártbizottsági ülés közötti munkáról tájékoztatták a pártbizottság tagjait. Végső búcsú Pásztor Zoltántól Családtagok, rokonok, barátok, munkatársak, tisztelők, ismerősök sokasága vett tegnap délután végső búcsút Pásztor Zoltántól a Kecskeméti Köztemetőben. Lapunk 59 éves korában — tragikus hirtelenséggel elhunyt — fotóriporterének emlékét Pethő György idézte föl. A sírnál a munkatársak nevében dr. Gál Sándor főszerkesztő búcsúztatta kollégánkat, hangoztatva: munkásságát megőrzik fotói, Pásztor Zoltán emléke, míg sajtó lesz Bács-Kiskunban, nem halványul. JAVASLAT KECSKEMET MEGYEI VÁROSSÁ EMELÉSÉRE Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosan Györg# elmondotta: A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson, összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kormány valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja az Elnöki tanácsnak. Előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az Ország- gyűlés illetékes bizottságai elnökeinek véleményét is. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket megtárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egészségügyi minisztert, nogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg—mondotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szak- szervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági visszhangjáról. Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben a kormány, ezért csak a reflexióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az országnak elfogadott népgazdasági terve és törvényerőre emelt költségvetése van. A terv és a költségvetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely meghatározza az áremelések lehetséges mértékét is. A terv és a költségvetés—mint ismeretes—14-15 százalékos áremelést jelzett előre. Voltaképpen a kormány szociálpolitikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolódtak. Ebben a helyzetben a kormány .csak egyetlen dolgot ígérhet, azt, hogy inflációt gerjesztő intézkedéseket nem hoz. Azaz: a jövedelemtulajdonosoknak nem teszik lehetővé, hogy teljesítménnyel nem megalapozott jövedelemre tegyenek szert. A gazdaság minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal, hogy ha a kormány a tervbe vetteken túlmenő intézkedéseket hoz — béreket ad vagy támogatást növel —, ennek az lesz a következménye, hogy az egyensúly magasabb szinten áll helyre. Akormány által elhatározott további ár- és díjemelésekkel kapcsolatban megjegyezte: ezekről a kérdésekről a Minisztertanács mostani ülésén nem volt szó. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány ülésén szülétett-e valamiféle olyan döntés, amely az Alkotmány- előkészítés eddig ismertetett menetében változást hozna. A Magyar Nemzet munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új Alkotmányban meghatározzák-e az MSZMP státusát, illetve felveszik-e az alaptörvénybe a Hazafias Népfront kezdeményezését támogatva a Himnuszt. ' A kormányszóvivő kiemelte: a mostani ülésen az Alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Ezt a tervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd az átdolgozás után a Közpóhti Bizottság és a társadalmi szervek elé terjesztik. Ezt követően a kormány ismét átdolgozza a koncepciót, és így kerül az Országgyűlés elé. Ennek megfelelően a mostani vita elvi jellegű volt. Nem került szóba az MSZMP státusa sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az, hogy az új Alkotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP. Hasonlóképpen nem volt szó a Himnuszról sem. A Dunántúli Napló munkatársa a bevásárlóturizmussal kapcsolatos jelentős valutaveszteségre utalva megkérdezte: várható-e a kiutazások szigorítása? A Minisztertanács ülésén a kiutazások adminisztratív módon történő megszigorításának kérdése nem vetődött fel — válaszolta a szóvivő. ■ ‘A Vasárnapi Hírek munkatársa afelől tudakozódott: tervez-e olyan intézkedést a kormány, amelynek eredményeképp itthon is megvásárolhatók lennének azok az áruk, amelyekért jelenleg Ausztriába utaznak az állampolgárok. A konvertibilis valutáért árusító üzletek számának jelentős bővítése nem megoldás — hangsúlyozta Marosán György. A dollárboltok korlátlan bővítése ugyanis kettős valuta- rendszer kialakításához vezethet. Vagyis: a kapósabb cikkek lassan eltűnnének a forintért árusító üzletekből, és csak dollárért lehetne ezekhez hozzájutni. A folyamat következő állomása pedig az volna, hogy a vállalatok egymás közötti kereskedelmi kapcsolatában is a konvertibilis váluta venné át a forint szerepét. Végső soron tehát a forint kiszorulna a piacról. Az igazi megoldást a forint konvertibilissé tétele jelentené. Ez viszont egy hosz- szabb folyamatban, csak a gazdasági feltételek megteremetése útján válhat reálissá. A konvertibilitás elhamarkodott deklarálása a forint jelentős leértékelését eredményezheti, ez pedig az életszínvonal további csökkenésével jár. A rövid távú cél inkább az, hogy a magyar turisták által Nyugaton keresett cikkeket a külföldivel hasonló áron, ám forintért is árusítsák Magyarországon. A választék bővítése érdekében a 350, jelenleg is működő dollárbolt mellett hamarosan még két, valutáért értékesítő áruház is megnyílik hazánkban. A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar Hírlap munkatársa tudakozódott, s e témához kapcsolódva a Magyar Televízió képviselője megkérdezte: miért fontos, hogy meg több városunk legyen? Magyarország városainak száma az ezredfordulóig jelentősen növekedni fog, a településfejlesztési tervek szerint eléri a 180-at — mondotta Marosán György. A most pályázott nagyközségek mindegyikénél indokolt volt a varossá alakítás, de ilyen lépésekre gyakran nem kerülhet sor, tehat további pályázatra a közeljövőben, a középtávú tervben nem lesz lehetőség. Ami a megyei város címre pályázó településeket illeti, régen adták be kérvényüket, s mindegyiknél adottak voltak a feltételek. A kormány azonban hangsúlyozta, hogy központi segítségre, támogatásra nem számíthatnak. A Népszava munkatársa arra a kérdésre várt választ, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemről alkotandó törvényhez megfelelő pénzügyi háttér is kapcsolódik-e. A kormányszóvivő válaszában kiemelte: január 1-jétől kedvezőbbek az anyagi feltételek ezen a területen. A központi költségvetés 150 millió forintot juttatott a nevelőszülői gondozási dijak emelésére. Ez a fejlesztési keret lehetőve teszi, hogy az 1973 óta változatlan összegű, átlagosan havi 640 forintos gondozási dijakat 2000 forintra emeljék. Ugyancsak január 1-jétől 50 millió forint áll rendelkezésre a volt allami gondozottak önálló életkezdésének támogatására. E pluszforrás révén a volt állami gondozottak személyenként átlagosan 10 ezer forinttal több támogatásban részesülhetnek. A gyámügyi segélykeret 400 millió forinttal növekedett. A gyermekvédelem területi szakembergárdájának bővítésére 40 millió forint áll rendelkezésre. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az intézetben, csecsemőotthonban, nevelőotthonban elhelyezett gyermekek után is fizessenek családi pótlékot, ezt a gyermek- és ifjúságvédő intézeteknek folyósítsák. (MTI) Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: BELGRÁD A jugoszláv államelnökség hat jelöltet állított a kormány új elnökének tisztségére. A Szocialista Szövetség (Népfront) országos elnöksége elé terjesztett listán a következő politikusok szerepelnek: Ante Markovics, a horvát köztársasági elnökség tagja, Boriszav Jovics. a szerb köztársasági képviselőház elnöke, Szlobodan Milosevics, a szerb kommunista szövetség központi bizottsága elnökségének elnöke, Milan Kacsán, a szlovén kommunista szövetség központi bizottsága elnökségének elnöke, Dusán Sinigoj, a szlovén köztársasági kormány elnöke és Antun Mílo- vics, a horvát köztársasági kormány elnöke. Ante Markovicsot és Boriszav Jevticset a horvát, illetve a szerb tagköztársaság vezető párt- és állami testületéi is ajánlották a szövetségi kormányfő posztjára. A jelöltekről a Népfront keretében a tag- köztársaságokban és az autonóm tartományokban konzultációk kezdődnek. Ezek eredményét majd a Népfront országos elnöksége összegzi, s jelöltlistáját újból eljuttatja a köztársaságok és tartományok illetékes szerveihez. így alakul aztán ki a parlament elé kerülő indítvány, amely egy vagy több személyt is ajánlhat a képviselőknek a kormányfői tisztségre. Végül a parlament határoz. Az alkotmányos eljárás hosszadalmas. Ezért az új jugoszláv kormány várhatóan csak február második felében alakul meg. fegyvereik csökkentését. „Nagy remény van további haladásra” a leszerelésben — egyidejűleg elcsendesednek a regionális viszályok. Az elnök külpolitikai tekintetben egyedül a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt érintette, amely az utóbbi években, mint mondotta, „megnyugtató új közelséget hozott’’. Ellentétben a 70-es évek enyhülésével, amely, mint mondotta, nem tetteken, hanem ígéreteken alapult, ezúttal a helyzet más; Mihail Gorbacsov demokratikus reformokat hozott, > szabadon engedett foglyokat, akiknek névsorát Reagan adta át és Afganisztánból megkezdte a kivonulást. Az elnök utolsó nagyobb, személyes hangvételű beszéde,' amelyet hír szerint javarészt maga írt, figyelemre méltó volt abból a szempontból, hogy milyen nagy teret szentelt a Szovjetuniónak -r s milyen hangnemben. Noha Reagan ezúttal is megismételt — enyhe formában — néhány kommunista- és szoyjetellenes szólamot, világos volt üzenete utódjának: az amerikai—szovjet ^közeledés folytatását kívánatosnak tartja az az elnök, aki 8 éve szélsőségesen szovjetellenes programmal győzött, majd kormányzott. Berecz János beszéde a gyöngyösi pártaktíván Csütörtökön beszédet mondott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának épületében rendezett aktívaülésen. Az ország gazdasági, társadalmi kibontakozását szolgáló program végrehajtásának körülményeiről, a párt legfontosabb tennivalóiról szólva többek között hangsúlyozta, hogy az országos pártértekezlet határozatai nyomán fordulatra, reformra és megújulásra van szükség hazánkban. Azt — mondotta —, hogy e fordulat forradalminak nevezhető-e, döntse el majd az idő, számunkra most az a legfontosabb, hogy közmegegyezéssel, következetesen és tudatosan végrehajtsuk a gondjaink megoldását szolgáló reformprogramot. E folyamatban új értelmet kell kapnia még a baloldal kifejezésnek is. Tudomásul kell vennünk, hogy ez nem a munkásmozgalom monopóliuma, ahhoz kell sorolnunk minden előrehaladásunkat segítő, s ennek érdekében összefogásra kész erőt. A Központi Bizottság titkára ezután azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy hazánkban jelenleg, s nyilván a gazdasági körülmények romlásával összefüggésben, a közéletben is különösen nagy szerepe van az érzelmeknek. Pedig — hangsúlyozta — éppen e nehéz körülmények között kell vigyáznunk arra, hogy a józan ész kormányozza cselekedeteinket. Különösen a nemzeti köntösbe öltöző demagógia árthat sokat ügyünknek. A megújulás szükségességéről szólva Berecz János azt hangsúlyozta, hogy. nincsenek örök intézményeink sem a pártban, sem a társadalom más területein. Nem lehetnek intézményesült személyiségek sem: cserélődő, cserélhető vezetőkre van szükség. A pluralizmus kérdéseivel foglalkozva Berecz János rámutatott: úgy tűnik, demokratikus eszközökkel nem lehet, más eszközökkel pedig nem szabad megakadályozni ezt a folyamatot. Nincs is rá szükség. Az MSZMP vállalja a politikai versenyhelyzetet. Ugyanakkor nem titkolja, hogy egy választás nyomán is magáénak akaija tudni a kormányzás feladatát, felelősségét. Nyitott és igen felelősségteljes fórumnak minősítette a Központi Bizottság titkára a legutóbbi Országgyűlést. Az éles viták, véleménykülönbségek a demokratizmus erősödését szolgálják, bár — mint hangsúlyozta — kapkodás nélkül, lépésről lépésre haladva lehet csak sikeresen végrehajtani a politikai intézményrendszer átalakítását. A pártértekezletek tapasztalatairól szólva a Központi Bizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy legyen erősebb a páll soraiban a kölcsönös szolidaritás. Ne fogadjuk el a felelősség általánosságokban való megfogalmazását, a tisztségekre alkalmatlan vezetőket ki kell cserélni, a többiek viszont élvezzenek nagyobb bizalmat. A párt és az állam tevékenységének szétválasztását nem lehet úgy értelmezni, hogy párttisztségekbe nem választjuk be a tanácsi vagy a társadalmi élet egyéb területein dolgozó vezetőket. Berecz János végül a párttagok körében felvetődő kérdésekre válaszolt. (MTI) LOTTÓ — A Sportfogadási és Lottó Igazga- _ tóság tájékoztatása szerint a lottó 2. heti számsorsolásán a következő nye- . rőszámokat húzták ki: 14, 20, 59, 60, 71 A megyei népfrontbizottság új programja (Folytatás az 1. oldalról.) get kért. Herczeg Imre, az országos tánács tagja egyebek között amiatt méltatlankodott, hogy újabban minden kezdeményezést alulról várnak a gazdasági problémák megoldásában is, holott azért vannak a vezető közgazdászok, hogy kigondolják a megoldás legjobb lehetőségét, „lent” pedig — szerinte — azért vannak az emberek, hogy dolgozzanak, termeljenek. Lux Márta kifogásolta, hogy a népfrontmunka babéijait gyakran mások aratják le. Dr. Mácsai Anikó sürgette az új Alkotmány megalkotását, legalábbis elveinek a mielőbbi ismertetését, mert addig — hangsúlyozta — nem lehet érdemleges vitát szervezni az olyan fontos törvényelőkészítések ügyében, mint például a népszavazási vagy a pártalapítási törvény. Sevaracz Máté; a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja a kistermelők igazi érdekképviseletének a létrehozását sürgette, s ehhez kérte a népfrontmozgalom segítségét. Szót kért a népfront főtitkára, Huszár István is. Mondandóját azzal kezdte, hogy a népfront élő, eleven mozgalom, mely áthatja az egész magyar közéletet. Hangsúlyozta, hogy a, politikai pluralizmus nem a népfront ellenére, hanem annak kezdeményezésére alakult ki, mert például az egyesülési törvényt js a népfront kezdeményezte. . — Mi akartuk a mai valóságot, így hát nem szabad megriadni tőle, ellenkezőleg: a nemzeti önismeret állandó gyarapításán kell munkálkodni naponta, következetesen. Az a jó, ha tagolt a társadalom, de nem lenne jó, ha a tagoltság széteséshez vezetne. S ebben van a Hazafias Népfront nagy szerepe. Nevezetesen: működjön együtt minden olyan szervezettel, amely nemzeti összefogásra törekszik. Szükséges, hogy a Hazafias Népfrontnak legyen határozott platformja, amit majd-a soron következő népfrontkongresz- szusnak kell meghatároznia — mondta a főtitkár. A vitát Terbe Dezső megyei titkár foglalta össze, majd a megyei népfrontbizottság elfogadta 1989. évi munkaprogramját, üléstervét. Rapi Miklós Tiltakozások az áremelések miatt (Folytatás az 1. oldalról.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZMT és az ipari ágazati szakszervezetek képviselői — Nemeth Miklósnak és Nagy Sándor SZOT-főtitkámak elküldött — állásfoglalásukban felhívják a kormányt, hogy arányosabb teherviselést alakítson ki az állami szervek és a lakosság között, tanúsítson mérsékletet a létbiztonságot tovább csökkentő intézkedések megtételekor. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, továbbá az ágazati szakszervezetek megyei képviselői felhívással fordultak a megye mintegy száz munkáltatójához és a megyei tanácshoz, hogy a lehetséges szociálpolitikái intézkedésekkel járuljanak hozzá a terhek mérsékléséhez. Ajánlják továbbá, hogy a szakszervezetek minimum 3 százalékos béremelésben állapodjanak meg a munkaadókkal, s annak érvényesítésére már január 1-jétől kerüljön sor. A Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsának Elnöksége rendkívüli ülésén ugyancsak szükségesnek tartotta a január 1-jétől visszamenőleges hatályú béremelést és hogy a teljes munkaidő» ben foglalkoztatott dolgozók alapbére már július 1-jét megelőzően elérje a minimális 3700 forintot. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa rendkívüli ülésén két levelet is mégfogalmazott a fogyasztói áremelésekkel kapcsolatban. A miniszterelnöknek szóló állásfoglalás szerint a kormánynak garanciát kell nyújtania a bérből és fizetésből élőknek arra, hogy reálbérük 3 százaléknál nagyobb mértékben nem csökken. A másik, Nagy Sándornak írott levélben hangsúlyozzák, hogy a megye szakszervezeti tagsága elégedetlen a SZOT érdekképviseletének eddigi eredményeivel. Az alapszervezetek azt követelik, hogy a SZOT a kormánnyal csak a "szakszervezeti tagság véleményének. birtokában kössön kompromisszumot. (MTI) Csirkenevelő gazdaságok együttes fellépése (Folytatás az 1. oldalról.) még ez a mennyiség sem mondható biztosnak, inkább kevesebb lesz. Már van hír olyan ólakról, amelyeket bértárolóként hasznosítanak. Ami a másik oldalt tekintve nem is oly nagy probléma, hiszen így legalább pénzhezjut a gazdaság ahelyett, hogy veszteséges tevékenységéért még a tartás rizikóját is felvállalja. Vagy mégsem ez a megoldás? A tanácskozáson megjelent baromfi- tartó gazdaságok szakemberei szerint nem. Sürgetőnek tartják például az egységes föllépést. Elhatározták, hogy a szerződéseket nem külön-külön kötik a feldolgozóval, hanem egységesen, mint egy baromfihús-egyesülés tagjai. Sőt, e szerződések nem egész esztendőre szólnak, hanem negyedévre bontva. Azzal, hogy majd akkor, az akkori viszonyoknak megfelelően kiigazítják mennyiségre és felvásárlási árra vonatkozóan. Megállapodás született abban is, hogy a tizennégy gazdaság állandó, operatív információcserét folytat egymással termelésének nagyságáról. Ugyanígy elvárják viszont a földolgozó vállalattól, hogy az tájékoztassa őket a piac igényeiról, az ott elért eredményekről, de ne titkolja nehézségeit sem. Bár mindezek kezdetleges lépéseknek tűnnek — és már most látszik, hogy a gazdaságok elképzelései nem mindenben egységesek —, ahhoz, hogy a gyengülő pozícióból valamiféle kilábalás következhessen be, ezt a folyamatot, így tartják az egyesülést szorgalmazók, meg kellett indítani. A többcsatornás értékesítési rendszer kialakulását is figyelembe véve, az első, a legkézenfekvőbb eredménye e tanácskozásnak már megszületett: egységes elvek szerint került sor a közös szerződéskötésre a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal. G. E. A RUDÉ PRÁVO TÁMADJA AZ ELLENZÉKET Palach példájával fenyegetőznek Prágában nagy feltűnést keltett a Rudé Právo csütörtöki számában megjelent cikk, amely Jan Palach diák húsz évvel ezelőtti, politikai indíttatásból elkövetett Vencel téri öngyilkosságával foglalkozik. A CSKP lapja az írásban élesen támadta az ellenzéket, amely az évforduló alkalmából meg akar emlékezni a két évtizeddel ezelőtti tragikus eseményről. A „Kockáztatás volt” cimű írás részletesen foglalkozik Jan Palach halálának körülményeivel és a húsz évvel ezelőtti politikai fejleményekkel. Az. újság szerint a jobboldal két évtizeddel ezelőtt, amikor már csökkent a befolyása és érezte, hogy vesztésre áll, úgy akarta visszafordítani az események menetét, hogy kiprovokálta Jan Palach egyetemi hallgató tragikus tettét. A húsz évvel ezelőtti politikai eseményekről azt írta az újság, hogy a CSKP Központi Bizottságának 1968 novemberi ülésén elfogadott határozatok gátat tudtak vetni a további szocialistaellenes fejlődésnek. A jobboldal, hogy megpróbálja legalább néhány pozícióját megtartani, politikai nyomásgyakorló akciókat, köztük diáksztrájkokat szervezett. A feszült atmoszférában, a jobboldali provokátorok befolyása alatt, az egyetemi diákok készek voltak bármiféle sokkoló akcióra, s ezzel magyarázható Jan Palach 1969. január 16-án elkövetett tragikus tette is. Az azt követő tíz napban további tizenhét fiatal ember próbált meg hasonló drámai módon öngyilkosságot elkövetni. A Rudé Právo szerint az akkori gyenge párt- és állami vezetés nem tudott megfelelően fellépni ezek ellen az akciók ellen, ezért „Dubcek távozása az első titkári posztról így vagy úgy elengedhetetlenné vált”. Most az ellenzék tagjai közül egyesek azzal fenyegetőznek, hogy a diákhoz hasonlóan — mint a lap fogalmazott —.„hazardírozó tettet” (azaz drámai körülmények közötti öngyilkosságot) követnek el. A Rudé Právo. végül hangsúlyozta: nem lehet csodálkozni azon, hogy az illetékes kerületi tanács elutasította a demonstráció megtartására benyújtott kérelmet. VOLT-E FEGYVER A LÍBIAI GÉPEKEN? Megvétózott sajnálkozás NEW YORK Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország vétójogával élve áz ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozta annak a határozattervezetnek az elfogadását, amelyben a testület sajnálkozását fejezte volna ki a két líbiai repülőgép íelövése miatt. A BT három állandó tagja mellett Kanada is a tervezet ellen voksolt. A testület hét el nem kötelezett országának tervezetét kilenc ország támogatta: az állandó tagok közül a Szovjetunió és Kína, valamint az okmányt beterjesztő Algéria, Etiópia, Jugoszlávia, Kolumbia, Malajzia, Nepál és Szenegál. Finnország és Brazília tartózkodott a szavazásnál. Az el nem kötelezett országoknak az ötnapos vitában nem sikerült megnyerniük a BT nyugati tagállamainak támogatását, jóllehet az okmány megfogalmazásán enyhítettek. Az eredeti tervezet még elítélte az Egyesült Államokat. A végső változat a líbia partok’előtti amerikai flottamanőverek beszüntetése helyett már csak a gyakorlatok felfüggesztését követelte. A vita középpontjában az állt, hogy az amerikai haditengerészet vadászgépei által lelőtt két MÍG—23 típusú líbiai repülőgép fel volt-e fegyverezve. Líbia álláspontja szerint fegyvertelen felderítőgépék voltak. Az Egyesült Államok ennek cáfolatául olyan videofelvételeket tett közzé, amelyeken amerikai értelmezés szerint kimutathatók a líbiai gépek rakéták Herbert Okun, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese a szavazás előtt megismételte, hogy az amerikai vadászgépek közvetlen veszélyben voltak és az önvédelemnek az ENSZ alapokmányában is lefektetett jogával élve lőtték le a Telfegy vérzett líbiai gépeket. A diplomata teljesen elfogadhatatlannak tartotta az Egyesült Államok bármiféle hibáz- tatását.
