Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

) IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: az ország legna­gyobb részén tartósan ködös, borult idő lesz, többfele várha­tó zúzmara, ónos ködszitálás. A Dunántúl nyugati felén több helyen eleinte derült marad az ég, később azonban ott is egyre többfelé képződik köd. Eleinte gyenge légmozgás, kissé élénkülő déli szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet —3, plusz 1 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A nemzeti önismeret gyarapításán kell munkálkodni A megyei népfrontbizottság új programja A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága tegnap kibővített ülésen vitatta meg a népfrontmunka mólt évi tapasztalatait, sikereit és siker­telenségeit, valamint az 1989. évi programjának fő irányaira tett elnökségi javaslatot. Farkas József megyei népfrontelnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Huszár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­rát, Komáromi Attilát, a megyei pártbizottság titkárát, az országos tanács megyebeli tagjait, a megyei népfrontbizottság munkabizottságainak vezetőit s valamennyi meghívottat. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 11. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 13., péntek 00 Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén tájékoztatást kapott az új Alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkeres­kedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok me­gyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az idegenforga­lom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyer­mek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának elveiről. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Tiltakozások az áremelések miatt Elégedetlenség a SZOT érdekvédelmi tevékenységével szemben A vasasszakszervezet elnöksége tegnapi ülésén nyilatkozatot foga­dott el az áremelésekkel kapcsolat­ban. A testület állásfoglalásában a gyorsan súlyosbodó megélhetési gondok elviselhetővé tételéhez in­tézkedéseket sürget. Olyan gazda­ság- és szociálpolitika folytatását tartja szükségesnek, amely, leg­alább a minimális létbiztonságot garantálva, lehetőséget teremt a reálbércsökkenés megállítására. Az áremelések a Vas-, Fém- és Vil- lamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének tagsága köré­ben nagy felháborodást és elkese­redést váltottak ki, mert vélemé­nyük szerint a szakszervezetek és a kormány korábbi megállapodásai­val ellentétes folyamat indult meg. A vasasszakszervezet szerint a megállapodásban foglalt 3-4 szá­zalékos reálbér- és reáljövedelem­csökkenés az áremelések következ­tében már nem tartható. A feszültségek csökkentésére a testület követeli, hogy a vasasszak­szervezethez tartozó dolgozók, a bérmechanizmustól függetlenül, adómentesen, háromszázalékos kötelező béremelésben részesülje­nek. Az elnökség felhívja a szak- szervezeti bizottságokat, hogy gaz­dasági partnereikkel kezdjenek tárgyalásokat a lehetőségeket fi­gyelembe vevő béremelésekről, A nyilatkozat szerint elengedhetet­len, hogy a kormány betartsa a szakszervezetekkel kötött megálla­podásokat. Nagyon lényeges az is, hogy a szükségessé váló módosítá­sokat a szakszervezeti tagság idő­ben megismerhesse, nyilvánosan megvitathassa. A ' Szakszervezetek Győr- Sopron Megyei Tanácsának el­nöksége Németh Miklós minisz­terelnökhöz küldött tiltakozó leve­let, amelyben kifejtik: az érvénybe lépett áremelések mértéke túlzott, mivel az alapvető fogyasztási cik­keket és szolgáltatásokat érint, s megállapítják, hogy a dolgozók nem érzékelik egyelőre a kormány által felvállalt reformfolyamatok kedvező hatását. (Folytatás a 2. oldalon.) Ezután Terhe Dezső, a megyei népfrontbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött az írásban előre kiadott elnökségi jelentéshez. Egye­bek között hangsúlyozta: a nép- frontbizottság értékeket teremtő munkát állított a mozgalom elé a múlt évben is. A mozgalomnak döntő szerepe van abban, hogy a megye ismét jeleskedett a társadal-. mi munkavégzésben. Nem vitatha­tó a népfront szerepe az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok te­vékenységének segítésében. A kü­lönböző vitafórumokon több tíz­ezer állampolgárral váltottak szót a . népfront aktivistái. Folyamatos volt a népfront fogyasztói érdekvé­delmi tevékenysége, békemunkája, a nemzetiségiek körében végzett te­vékenysége, a cigányok szociális helyzetének javítására, társadalmi beilleszkedésük érdekében végzett munkája. Ugyanakkor voltak meg­hiúsult tervek is, de hát aki dolgo­zik, annak ezzel mindig számolnia kell — mondta. Az idei évre szóló megyei nép­frontprogramot a társadalom fel­gyorsult mozgásához való alkal­mazkodás, pontosabban a kezde­ményezésekre való törekvés hatja át. Ezt így fogalmazza meg a doku­mentum: A Hazafias Népfront Jogállamiság. Gyakran elhangzott a kifejezés a parlament mostani kétnapos ülésszakán, s a sajtóban is egyre inkább teret nyer ennek használata. A fogalom nem mindenki előtt tisztázott, igy hát szükség­szerű és hasznos volt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter megfo­galmazása: a jogállam olyan állam, amely felépítésében, működésé­ben, az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan meg­állapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el. Természetesen ennek feltételei vannak, alapvetően a jogokat dekla­ráló Alkotmány, s az annak alapján álló jogszabályok. Mint ismere- . tes, a társadalom mozgásának feszültségei felemás döntésre kénysze­rítették a képviselőket: a jelenlegi Alkotmány figyelembevételével és módosításával, a készülő új Alkotmány szellemében kellett meghozni az új törvényeket. Igen, valóban felemás a helyzet, hiszen a majdan meghozandó alaptörvény előtt kellett két alapvető szabadságjog ügyében dönteni. Csak hát a társadalom mozgásai nem köthetők határidőkhöz, s mert napjaink jellemzője, hogy egyre több egyesület, szervezet és szövetség alakul, s mert egyre gyakrabban élnek az állampolgárok különböző csoportjai a demonstrációk, tüntetések jogával, kényszerítő erővel jelentkezett az igény e jogok törvénybe iktatására. A statisztikák szerint napjainkban több mint hétezer egyesület működik hazánkban. Lenyűgöző a számadat, kiváltképp akkor, ha hozzátesszük, hogy becslések szerint az egyesületeknek a taglétszáma meghaladja a hárommilliót. Azonban korántsem ilyen szép a kép. ha hozzátesszük, hogy az egyesületek több mint fele sportegyesület, másik meghatározó része tűzoltó-egyesület, s hogy a legújabb száma­datok már tartalmazzák az utóbbi években gomba módra szaporodó városvédő és városszépitö egyesületeket is. A két új törvény természetesen nemcsak ezekre vonatkozik, hanem a társadalmi önszerveződés ennél lényegesen szélesebb körű és széle­sebb tartalmú megnyilvánulásaira is. Tudnunk kell, hogy kiváltképp a korábban alakult egyesületek létrehozása sokkal inkább hatalmi elképzelésre és hatalmi akaratra történt, minisem a spontaneitás és önszerveződés okán és jogán. A két új törvény markánsan tartalmazza a politikumot, a politikában való résztvállalás lehetőségét is. S nem­csak azért, mert az egyesülési törvény kimondja a pártalapítás jogát — annak részletes feltételrendszere az augusztusban tárgyalandó párttörvény tervezetének megvitatása során alakul ki az Országgyű­lésben —, hanem azért is, vagy elsősorban azért, mert az egyesületek, a létrejövő közösségek erőteljesebben képesek egyes társadalmi cso­portok érdekeit érvényre juttatni az állami, politikai és társadalmi élet különböző szintjein és területein. Garanciákról is esett szó a törvények vitája során. S, e garanciák elengedhetetlenek. A feltételrendszer részletesen, de korántsem túl- ■ szabályozottan biztosítja az állampolgár és az államrend jogait és védelmét. Elhangzott az ülésszakon többször is: a törvények koncep­ciója a szabadságjogok lényégét biztosítja, kevés tiltáson túl mind az egyesülést, mind pedig a gyülekezést feltételek nélkül az állampolgár­ra bízza, s törvényi garanciát ad e két jog alkotmány szerinti gyakor­lására. ■ A tiltás egyfajta szavatosság az állam számára —jog: megtiltani az állam rendjével ellentétes, érdekeit, külpolitikáját, nemzetközi szerződéseit sértő szervezetek megalakítását, létrehozását. Ugyan­akkor biztosítékokat kap az állampolgár arra, hogy megszűnnek, minimálisra csökkennek a klub, egyesület, szervezet és szövetség alapításának bürokratikus fékei, már nem egy-égy hivatalnok dönté­sén múlik az engedélyezés, s a törvényesen megalakult szervezetek működését nem szabályozzák felügyeleti szervek, főhatóságok. Mű­ködésük a sajátjogúság sérelme nélkül történik. Az egyesülési és gyülekezési jog most már törvényként megfogal­mazott és velünk élő jog. Alapja a jogállamiságnak. S. Boda András Bács-Kiskun Megyei Bizpttsá- ga ... egész tevékenységével segíti a szocializmus építését, vállalja a közreműködést az új politikai ala­pon nyugvó nemzeti közmegegye­zésben. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően t— de gyakrabban, és konkrét célokkal — keresi a párbe­szédet a különböző társadalmi szer­vezetekkel, egyesületekkel, mozgal­makkal, az úgynevezett másként gondolkodókkal is. A vitában elsőként Konfár Sán­dor szólalt fel, aki kifogásolta, hogy nincs platformja, önálló társada­lompolitikai programja a népfront­nak. Feltette a kérdést: miért ért egyet mindennel a népfront? Vilo- nya Balázs arról tájékoztatta a népfrontbizottságot, hogy Kiskun­halason a városi népfrontbizottság már kapcsolatot teremtett a Ma­gyar Demokrata Fórummal. Deák István az eddigieknél is sokkal taka­rékosabb gazdálkodásra szólította fel a megyei és a helyi népfrontbi­zottságokat. Czmege Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyé­ben jelenleg ezerötszáz gyerek nem tud elhelyezkedni, mert nem fejezte be az általános iskolát, s mivel 16 éven aluliak, munkát nem vállal­hatnak. Ügyükben népfrontsegítsé- (Folytatás a 2. oldalon.) HARMINCÖT NAPPAL A FÖLDRENGÉS UTÁN Túlélőket találtak Leninakánban Hat túlélőt találtak szerdán a földrengés súj­totta Leninakánban. A 35 nappal ezelőtti föld­rengés helyszínéről a TASZSZ iroda először csak gyorshírt ismertetett tegnap délután. Ebből az derült ki, hogy az életben maradottak férfiak, s egy kilencemeletes épület romjai alatt akadtak rá­juk a mentőosztagok. A szovjet hírügynök­ség munkatársainak sike­rült megszólaltatniuk az egyik jereváni kórházban fekvő embereket. Egyikük, egy ötven­éves férfi elmondotta: ak­kor következett be a föld­rengés, amikor éppen a pincében volt öt szom­szédjával együtt, akiket előzőleg megkért, hogy fölcipeljenek két hordót. Miközben a pincében ügyködtek, omlani kezd­tek az épület falai. Egy pillanatra az futott át agyukon, hogy háború tört ki. A romok fogságában rekedtek közül az egyik embernek eltört a keze. Egyik társuk járatos volt az elsősegély-nyújtásban, és sebtében segíteni tu­dott rajta. Mint elmondták, éh­ségtől nem szenvedtek, mert a pincében sok kon- zervet, kompótot talál­tak, s ezekkel takaréko­san bántak. Semmi kétsé­gük nem volt — mondot­ták — hogy elöbb-utóbb kimenekítik őket A jereváni kórház or­vosai szerint állapotuk nem ad aggodalomra okot. Szoboravató Kiskunfélegyházán Új köztéri alkotással gyarapodott Kiskunfélegyháza. Tegnap délután avatták fel a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola és Diákotthon épülete előtt az iskola névadójának, a fasizmus elleni fegyveres harc mártír hősének emlékére felállított szobrot. Eskulits Tamás szobrászművész alko­tásának ünnepélyes avatóján először a házigazdák nevében az intézmény igazgatója, Laczkóné dr. Szabó Klára köszöntötte a vendégeket, a város és a megye párt- és állami vezetőinek képviselőit, közöttük dr. Gajdócsi István megyei tanácselnököt és Komáromi Attilát, a megyei pártbizottság titkárát. Az ünnepélyes alkalomból Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emlékezett meg Bajcsy-Zsilinszky Endréről, „aki képességeit, ambícióit a magyar nép sorsának jobbrafordítására áldozta”. Huszár István röviden összefoglalta s jellemezte a „nemesen egyszerű, művelt ember” életútját, aki társadalmi, politikai ambíciójától sarkallva már a 20-as évek második felében elmélyülten vizsgálta a magyar társada­lom valóságát, és a tények alapján minősítette is a kormánykörök és az őket támogató pártok munkáját. Említést tett arról az időszakról is, mely­ben Bajcsy-Zsilinszky — politikusként — megkezdte a kiút keresését. Radikahzálódó nézetei, törekvései juttatják el az új párt alakításának gondolatához. Küzdelmei során megismerte a kor politikai közéletének galádságait, „embert nyomorító módszereit”. Nemzetgyűlési képviselősé­gét őszintén a szegény nép, a kisparasztság szolgálatába állította. Huszár István kiemelte Bajcsy-Zsilinszky politikai életútjának e tájhoz való kötődését, a Nemzeti Radikális Pártnak ugyanis ekkoriban itt két szerveződési központja is volt; az egyik Kecskeméten, a másik Kiskunhala­son. Az ünnepség befejezéseként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társa­ság képviseletében Domonkos István tartott megemlékezést a névadóról. K. J. • Huszár István leleplezi Bajcsy-Zsilinszky szobrát. (\N alter Péter felvétele.) SZERZŐDÉSKÖTÉS KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGGEL Csirkenevelő gazdaságok együttes fellépése Az állattenyésztési ágazatok közül, úgy tűnik, ebben az évben a broylernevelés kerül vészhelyzetbe. Visszafelé nézve a dolgokat, piád helyzete külhonban és itthon egyaránt labilis, feldolgozása nem hoz nyereséget, a termelők jövedelme visszaesett. A gordiuszi csomó átvágását a broylernevelés és -feldolgozás visszafogása jelenti az. ezzel foglalkozók szerint. Amíg azonban a csomó széthull, ke­mény harcok folynak termelők, feldol­gozók, kereskedők között. Külön- külön szemlélve valamennyiüknek iga­zat kellene adni, egészében azonban —a vertikumot tekintve—e harc nem­hogy erősítené, sokkal inkább gyengíti a broyler helyzetét. Annak ellenére, hogy némi optimista logikával szemlél­ve, a múlt évben a világban dúlt aszály okozta abrakhiány világpiaci árnöve­kedést hozhat a pecsenyecsirkénél is. Bár ez már messze túlmutat a ma ala­kulgató erőviszonyokon. Egyelőre még ott ‘tartunk, hogy a hazai termelők lépését igyekszik kivé­deni a feldolgozó, és viszont. így példá­ul a megyei broylemevelő gazdaságok érdekeiket egyeztető tárgyalására a meghirdetett időpontnál egy héttel ha­marabb került sor. A miértre nem ke­resve választ, a tény: valamennyi meg­hívott mégis megérkezett erre a megbe­szélésre. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a csirketartó gazdaságok a tavalyi 11 millió helyett 8 millió állatot terveznek felnevelni ebben az évben, és í Fölvtatás a 2. oldalon.) 0 Meglehet, az idén kevesebb csirkcszállitmány érkezik a kecskeméti feldolgozó vállalathoz. (Archív felvétel) A jogállamiság alapjai

Next

/
Thumbnails
Contents