Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 2. szám Ára: 4,30 Ft lm január 3., kedd A postáról, a találmányokról, a kutatási programokról tárgyalt a kormány SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács hétfői ülésén határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről. A kormány Jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszaki országos középtávú kutatási-fejlesztési terv megvalósításának helyzetéről és a további feladatokról. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a postáról és a távközlésről szóló törvény elveit. A kormány elfogadta a találmányok és újítások ipari hasznosításáról szóló, továbbá a gazdasági élet működési zavarainak elhárítására hivatott szankciórendszerről készített KNEB-vizsgálatot. A Minisztertanács határozatot hozott Nyers Rezső áliamminiszter feladatáról és hatásköréről. Az év első munkanapján megtartott kormányülésről Marosán György szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. Rövid bevezető nyilatkozatát az idei esztendő legfontosabb társadalmi- politikai eseményeinek számbavételével kezdte, hangoztatva, hogy 1989 várhatóan a fordulat éve lesz a magyar gazdaság és társadalom megújulásában. . . — Az ország végleg maga mögött hagy egy elavult, a fejlődés lehetősé- geit kihasználni képtelen társadalmi, gazdasági és politikai modellt, s visszavonhatatlanul elindul egy új, szocialista jellegű társadalmi, gazdasági modell felépítésének útján. A most újjáformálódó gazdasági modell belső összefüggéseit a piac logikája határozza majd meg. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják: a piacnak alapvető szerepet kell biztosítani a gazdaság szervezésében, összehangolásában. Számtalanszor bebizonyosodott már hazánkban is, hogy a piac ellenében nem lehet a gazdaság zavarait megoldani. A piac logikáját elfogadva . ugyanakkor annak ellentmondásait sem lehet elutasítani — mondotta a szóvivő. Az új modell elemei közül külön kiemelte az árképzés mechanizmusát, hangsúlyozva, hogy az árak alakulását a piaci viszonyok határozzák meg. Az árakat eleve behatárolja az ország gazdasági teljesítménye, a költségvetési deleit mértéke; illetve a támogatások leépítésének üteme. Döntő hatása van az árak alakulására a kormány partnereinek, az érdekképviseleti szerveknek és a parlamentnek. A kormány előtt szereplő egyes napirendi pontokról beszámolva Marosán György elmondta, hogy a Minisztertanács határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről. Ennek megfelelően az egyetemek — ahol erre a feltételek biztosítottak —^jogosultak posztgraduális továbbképzés megszervezésére. Távlati célként azt tűzték ki, hogy a tudományos minősítő bizottságtól az egyetemek vegyék át ezeket a feladatokat. A kormány jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszak országos középtávú kutatási-fejlesztési tervének végrehajtásáról, illetve az ehhez kötődő feladatokról. A kormány megállapította, hogy a kutatási-fejlesztési programok akkor szolgálják a legeredményesebben á gazdasági hatékonyság növekedését, ha szoros kapcsolatot alakítanak ki a központi gazdaságfejlesztési programokkal. Nem kevésbé fontos, hogy a középtávú kutatásban, illetve fejlesztésben kerüljenek előtérbe a gazdaságot közvetlenül szolgáló programok. Állást foglalt a kormány amellett is, hogy a jövőben nagyobb szerepet biztosítanak a nyilvánosságnak, illetve a versenypályázati rendszer(Folytatás a 2. oldalon) ÉV ÉLEJI • YÚ’NKÁSGYÜLÉSEK KECSKEMÉTEN ÉS BAJÁN Az Agrikonban legfontosabb: lesz munka 1989-ben Immár hagyományos év eleji mun- kásgyüiésekre igénylik van a dolgozóknak, ugyanis azt várják, hogy a vezetők értékeljék a mögöttük lévő évet, fölvázolják azt az utat, amin járva eredményeket érhet el a kollektíva. Biztatást várnak az emberek legalább abban, hogy munkát és megélhetést a vállalatuk garantál. Ez manapság már nem kevés, ugyanis abhoz, hogy egy vállalat eladható termékeket gyártson, alkalmazkodnia kell a piachoz. — főleg a külpiaci igényekhez —- s a vállalatok jó részében ennek feltétele a termékváltás, mert amit eddig gyártottak, az iránt alig van kereslet. A kecskeméti székhelyű Agrikon a viszonylag kedvezőbb helyzetű vállalatok közé tartozik. Itt nem hanyagolták el a piackutatást, a gyártmányfejlesztést, mégis a külső hatások: a szabályozók, a pénzügyi intézkedések, az alapanyagok árának növekedése, a szocialista export jövedelmezőségének erős visszaesése — megrázta 1988-ban a vállalatot, s a korábban megszokott 300-400 milliós nyereség helyett, csupán 70 millió körüli eredményre számíthatnak. A tegnap megtartott munkásgyűlésen — amelyen ott volt dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is — dr. Kuczik István vezér- igazgató legbiztatóbb mondata is csak az lehetett: lesz munka 1989- ben. De nem hallgathatta el, ami viszont nyugtalanságot okoz: tíz százalékkal csökken a létszám, mert csakis ennek árán lehet 7-8 százalékos bér- fejlesztést végrehajtani. Az elmúlt évet végső soron sikeresr nek értékelte, például azért, mert 17 százalékkal nőtt az export (ezen belül húsz százalékkal a tőkés piaci értékesítés), új versenyképes termékek gyártását is megkezdték. (Ilyen a 18- 20 méter átmérőjű silótorony, a csemegekukorica-feldolgozó gépsor, a rotációs talajművelő gépcsalád stb.) Az idei szerződések szerint tovább nő a tőkés piaci értékesítés, ugyanakkor emelkednek a termelés költségei, s reálisan 50 millió forint eredménynél többre nem számíthatnak. Folytatják a szerkezetátalakító programot, viszont a technológiai rekonstrukcióhoz nem képesek felvenni világbanki hitelt, s ezért ezt kénytelenek elhalasztani. Szervezetfejlesztésbe kezdenek, ugyanis rugalmasabb piaci alkalmazkodást, valamint az egyéni érdekeltség pezsdülését akarják elérni. Úgynevezett üzletágakat hoznak létre, a terménytároló gép és berendezés, a konzerv-, valamint a mezőgazdasági gépek gyártására, amelyekhez a többi gyártmányterületek majd kapcsolódnak. A nagy önállóságot élvező üzletágakat a vállalati tanács t Munkásgyülés az Agrikonban. döntése után április elsejétől — nem tréfának, hanem modellnek is szánva — vezetik be. Elsősorban az adminisztráció, a vállalati központ létszámcsökkenése következik be, tehát a változás elsősorban az irányítást, a központi szervezeteket, s kevésbé a gyári munkahelyeket érinti. Hagyományos résztvevője az Agrikon évindító munkásgyűlésének Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, aki felszólalásában az ország iparának 1988-as teljesítményét is vázolta. Csaknem egy százalékkal nőtt a termelés, húsz százalékkal a tőkés export, azonban mindez nem a szerkezetváltás, a magasabb feldolgozottsá- gú termékek értékesítésének, hanem az árkonjunktúrának következménye. Egyebek között a kohászati alapanyagok 45 százalékos áremelkedésének is tulajdonítható. Vagyis a stabilitást kiváltó termékszerkezetmódosítás még az ország legtöbb ipari üzemének továbbra is a legfontosabb feladata. Az ország 24 mezőgazdasági gépgyártója között az Agrikon a második, harmadik helyet fog- . lalja el a különböző gazdasági, termelési mutatók alapján. Jól helytállt tehát a vállalat, s idei tőkésexport- növ.elési terve összhangban van a népgazdaság érdekével. Az iparnak á tavalyinál 300 millió dollárral több, összesen 3,9 milliárd dollár értékű termék exportjára kell felkészülnie, az elmúlt évinél nehezebb körülmények között, ugyanis a külpiacokon az ár- és minőségi verseny fokozódik, sőt belföldön is hasonló tendencia tapasztalható. Cs. I. Nemrég még az volt a nagy kérdés, hogy a Bajatex talpon tud-e egyáltalán maradni, megbirkózik-e az új gazdasági követelményekkel. Az 1987-es év második felében nagyszabású változtatásokba fogtak: átállították a termékszerkezetet, korszerűsítették az irányítási rendszert, és vonzóbbá tették a vállalati arculatot. Ez utóbbin az értendő, hogy felvették a Bajatex nevet, melyet új embléma jelképez, a termékeket igényes, tetszetős csomagolásban küldték a piacra. És ami a legfontosabb: megszüntették a kártolt fonal gyártását és felszámolták a I teljes szövődéi kapacitást, melyek gazdaságtalanokká váltak. A vállalati létszámot 400 fővel, 1700-ra, a vezetőkét pedig kétharmadra, 58-ról 40-re csökkentették. A döntő változást azonban az jelentette, hogy a kézi és gépi kötőfonal, a kötött- és méterárugyártás, valamint a konfekcionálás bel-' és külföldön egyaránt jól értékesíthető termékeket produkált. A tegnap délután tartott munkásgyűlésen Horváth Máté vezérigazgató számolt be a tavalyi esztendőről. Szerencsésen alakultak mind a termékcsoportokra épülő gyárak, mind a Bajatex saját nagykereskedelmi igazgatóságának eredményei. A tervet valamennyien túlteljesítették. így a vállalat 1,3 milliárd bevételt könyvelhetett el, 100 millióval többet a tervezettnél. A nyereség 20-25 millió forint. A tőkés export megkétszereződött, megközelítette a 2 millió dollárt. Részt vettek egy exportfejlesztő pályázaton, és 35 millió forint értékű gépet nyertek el. Az üzembe helyezés után tovább javul a vállalat termékeinek minősége. Tovább bővült az üzlethálózat, így például a megyeszékhelyen megnyitott szaküzlettel. Igyekeztek visszaadni a főmunkaidö becsületét. Tavaly januárban megszüntették a vgmk-kat, melyekben addig mintegy 450-en dolgoztak. A vállalati létszám csökkentése és a termelékenység javulása lehetővé tette az infláció mértékénél valamivel nagyobb bérfejlesztést. A Bajatex piaci helyzetére jellemző, hogy egész évben meghaladta a megrendelés a kapacitást. A tőkés export segítségével elérték, hogy a többlettermeléshez szükséges import alapanyagot beszerezhessék. Most tárgyalnak a 7600 négyzetméteres, felszabadult üzemcsarnok hasznosításáról, ehhez külföldi tőkét szeretnének bevonni — mondta beszámolójának végén Horváth Máté, majd megköszönte munkatársainak, a Bajatex dolgozóinak a példamutató helytállást, a kiemelkedő eredményt. G. Z. A gyapjúipar legjobb vállalati eredménye a Bajatexben 1989 első munkanapján • Az MMG alpári üzemében a tegnap délelőtti műszak kétezer személygépkocsi-kisműszert készített. Képünkön Fricska Györgyi kilométeróra-mágnest állít össze. • A karbantartó üzem dolgozói a két ünnep között s másodikén is a Dániából lízingelt anyagterítő gép beszerelésén dolgoztak a Habselyem Kötöttárugyár Kiskunfélegyházi Gyárában. Az 540 négyzetméteresre bővített szabászaton Kovács Bertalan műszerész és Iványi József karbantartás-vezető a terítőgép lefogószerkezetét állítja be. Kép és szöveg: Straszer András. VÁLTOZÁS A JÖVŐ HÉTTŐL Beszélgetés a gyógyszerárakról Bár január 9-én lép életbe az új gyógyszerrendelet, a közvélemény azonban már hetek óta foglalkozik a gyógyszerárak emelkedésével, illetve a gyógyszerfinanszírozás terén bekövetkező változásokkal. Legfőképpen az iránt érdeklődik mindenki, hogy milyen újabb terheket ró a lakosságra ez a módosított rendszer. Erről dr. Krasz- kó Károlytól, a megyei főgyógyszerésztől kértünk tájékoztatást. —- Mi indokolta a változtatást? — 1977—1987-ig mintegy 2,2-szere- sére emelkedett a megvásárolt gyógyszer mennyisége. Ez egyrészt túlzott gyógyszerfogyasztást, másrészt pazarlást — gondoljunk csak a sok kidobott orvosságra — jelentett. Az idei évtől megszűnik a központi támogatás és az 1977 előtti gyakorlathoz hasonlóan a gyógyszereknek a termelői árat és a forgalmazás költségeit is magába foglaló ára lesz. Az előző fogyasztói árhoz képest ez átlagosan 80 százalékkal növeli a lakosság gyógyszerkiadásait. Egy eddig 20 forintos orvosság például 140 forint lesz. Természetesen ennél jóval kevesebbet fizet a beteg, mivel a társadalombiztosító támogatást nyújt. — Hogyan? — Mint tudjuk, ez évtől a nyugdíj, a táppénz és a családi ellátások mellett a gyógyszertámogatást is — mint önálló pénzintézet — a társadalombiztosító fizeti. Bővül a térítésmentes, azaz a 100 százalékosan támogatott gyógyszerek köre. Ilyenek például a cukorbetegséget gyógyító, az életmentő vagy az asztma elleni orvosságok. Lesznek 90 százalékban támogatott, mint a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszerei és 80 százalékban támogatottak, amelyek esetében a gyógyszer árának 20 százalékát téríti a beteg. Változás az is, hogy nem lesz ismételhető gyógyszer. Az orvosok általában 8-10 napi, legföljebb 30 napi szükségletet írnak fel, ezután újra orvoshoz kell fordulni. Ennyi idő után azonban a rendszeres gyógyszerszedőre is ráfér az ellenőrzés. A recepteket egyébként, mivel azok nemcsak szakmai rendelvények, hanem pénztári bizonylatok is egyben, a társadalom- biztosító ellenőrzi. — Mi a helyzet a recept nélküli gyógyszerekkel?• — A számuk csökkent, most mintegy 120 ilyen gyógyszer van forgalomban. Ezekért teljes térítést fizet a beteg, kivéve 32 készítményt, amelyeket ha recepttel vesz meg, akkor 80 százalékos támogatást kap a biztosítótól. Ezzel a rendelkezéssel az öngyógyítást és a baráti tanácsra történő gyógyszerszedést szeretnénk csökkenteni. Hogy milyen sok pirulát bekapkodunk, az is elárulja, hogy tavaly 17 milliárd forint volt a gyógyszertámogatás. Ha ez a szám nem nő az idén, már azt is eredménynek könyvelhetjük el. — Mi vonatkozik a magánrendelésen fölirt gyógyszerekre? — Az előbbiekben elmondottak, azzal a kivétellel, hogy általában a térítésmentes és a tőkés importból származó gyógyszereket nem írhatja fel az orvos. Tudni kell azt is, hogy az új rendszer beindulásával több lesz a munka az orvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban. Az átárazás miatt bizonyára a gyógyszerkiadás is lelassul. A pontos számolás és adagellenőrzés érdekében számítunk a gyógyszervásárlók megértő türelmére. (S hogy mit gondolnak minderről a gyógyszervásárlók, elolvashatják a 3. oldalon található riportban.) B.M. AZ ISMERETLEN TELEFONÁLÓ A MAGYAR RENDŐRSÉGET HÍVTA Megfenyegették a SAS légitársaságot Egy ismeretlen telefonáló azzal fenyegette meg a SAS skandináv légitársaságot, hogy felrobbantják egyik repülőgépét — jelentette be hétfőn Stockholmban a társaság szóvivője. Elmondta, hogy a fenyegetést a magyar rendőrséggel közölték Budapesten. i _ Az MTI értesülése szerint az ismeretlen telefonáló az Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletével közölte a repülőgép felrobbantásának szándékát. A magyar rendőrség az Interpol budapesti irodáján keresztül a történtekről haladéktalanul tájékoztatta az Interpol központját és a svéd rendőrséget. Három napon belül ez a második fenyegetés a skandináv légitársaság címére. Egy svéd laphoz szombaton eljuttatott üzenetben az állt, hogy Arafat december eleji stockholmi látogatása miatt három héten belül felrobbantják a SAS egyik skandináviai járatát. — A fenyegetést komolyan vesszük, és minden repülőtéren a lehető legszigorúbb biztonsági ellenőrzést vezettük be — közölte hétfőn John Herbert, a SAS szóvivője. — A légitársaságnak — mondta — nincs semmiféle információja arról, hogy kik és miért fenyegetőznek. A rendkívüli intézkedések miatt jelentősen késnek a légitársaság gépéi. A szóvivő szerint minden alapot nélkülöz a Svenska Dagbladet cimű svéd konzervatív lapnak az a hétfői híre, hogy a fenyegetés egy iráni siíta csoporttól ered. A svéd sajtó feltételezése szerint iráni fundamentalisták bosszút akarnak állni azért, hogy Svédország az utóbbi időben közvetített a palesztin ügyben. Svédország december elejen találkozót szervezett Stockholmban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és amerikai zsidók között, majd Stockholm közreműködött abban, hogy Arafat genfi beszéde után megkezdődhetett a párbeszéd a PFSZ és az Egyesült Államok között.
