Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
I IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma estig: A Dunántúl nagy részen napközben továbbra is a napsütés lesz a jellemző, kissé megélénkül a nyugati, északnyugati szél. Másutt csak kevés helyen szűnik meg a köd, a ködszitálás eleinte még ónos szitálás is előfordul. A ködös tájakon hajnalban és délután is 0 fok körül, másutt viszont hapalban — 2 fok körül, kora délután 3 es 8 fok között alakult a hőmérséklet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 9. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 11., szerda GRÓSZ-INTERJÚ JAPÁN LAPBAN Szovjet csapatkivonás, reformtörekvések TOKIÓ A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül rt^egkezdödik. A piaci alapelvek kevés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magantulajdon részaránya lényegesen tovább emelkedhet — a többi között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az inteijúban, amelyet a Nihon Keizai Simbun-nak, japán vezető gazdaságpolitikai napilapjának adott. Grósz Károly fényképpel illusztrált nagy terjedelmű interjúján kívül a főtitkár életútját ismertető cikket ts közölt a lap keddi száma. A terjedelem és a közlés mód' ja is azt jelzi, hogy a nagy befolyású újság Grósz Károly személyén keresztül komoly figyelmet fordít Magyarország bel- és külpolitikájára, reformtörekvéseire. Tíz napja a Kyodo hírügynökség közölt interjút Németh Miklós kormányfővel. Grósz Károly a japán lap tudósítóinak részletesen kifejtette, hogy a jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelményeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki a forint konvertibilissé tételét. Ez együtt járna a forint leértékelésével, ami nagymértékben érintené külgazdaságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd eljárni—mutatott rá Grósz Karoly-. A szovjet peresztrojka és a magyar reformok kapcsolatát firtató kérdésre az MSZMP főtitkára kifejtette, hogy a két országban zajló folyamatok közé már csak a méretek miatt sem lehet egyenlőségjelet tenni. Kitért Grósz Károly a magyar—japán kapcsolatokra, s rámutatott arra, hogy szeretnénk meríteni a japán vállalatvezetési és termelésszervezési tapasztalatokból. Örvendetes lenne, ha Japán modem technikájából és tudományos eredményeiből is tanulhatnánk. A szigetországgal továbbra is jó pénzügyikapcsolatokra törekszünk és vátjuk a japán tőke beáramlását hazánkba. Ami a magyar belpolitikai helyzetet illeti, a főtitkár a többpártrendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy az MSZMP magától nem kívánja átadni a hatalmat. „Hamégiselveszítenénk.azasaját hibánk lenne.” Úgy látszik, hogy Magyarországon sok új párt jön majd létre, de tényleges politikai szereppel csak néhány rendelkezik majd közülük—mondotta Grósz Karoly. TERMELÉS ÉS ANYAGHIÁNY Nőtt a parkettaexport Eredményes esztendőt tudhat maga mögött a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat, hiszen az előzetes számítások szerint 1988-as munkájuk alapján 18- 20 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Különösen tőkés exportjuk növekedésére lehetnek büszkék, amelyet egy év alatt csaknem megdupláztak. Bár piaci gondjaik nincsenek — mind külföldön, mind pedig itthon kelendőek a termékeik, sőt NSZK-beli, .svéd, finn partnerek mellett várhatóan újabb egyiptomi és svájci megrendelésekre is számíthatnak —, az alapanyag- hiány azonban gyakran akadályozza a folyamatos termelést. Tavaly például az egyik legkelendőbb termékük, a szalagparketta gyártása több mint két hónapig szünetelt emiatt. A fenyőfűrészáru is feliratkozott a hiánylistára. Keresztes Béla igazgató elmondta, hogy a kedvező piaci lehetőségek miatt az idén' 320 millió forintos termelési értékük felét tőkés piacokon szeretnék értékesíteni, ám a tervük valóra váltásához az eddiginél biztonságosabb alapanyag-ellátásra lenne szükség. Az igazgatótól megtudtuk ázt j is, hogy a vállalat piaci pozícióinak meg, tartása és javítása érdekében 1987-ben egy komoly technológiai fejlesztési programba fogtak. Uj, korszerű, NSjZK és olasz gyártmányú famegmunkáló gépeket szereztek be. A programot tovább folytatják: a közelmúltban a csaphornyos parketta gyártásához vásárolt olasz berendezés mellé hamarosan újat állítanak majd be. Az elmúlt esztendő végén mintegy 10' milliós beruházással gáztüzelésű kazánt állítottak üzembe a kecskeméti vállalatnál. Ezzel felváltották a régi széntüzelésű energiaközpontot. A ráfordítás ha- márosan többszörösen is megtérül, hiszen a megtakarítások mellett számottevően csökken a tüzelés során keletkező környezetszennyező füst is. Ráadásul a korábban az udvaron halmozódó hatalmas szénkupacok helyére raktárakat és egy mintaboltot építhetnek. A Halasi útra nyíló bolt átadását az első félév végére tervezik. G. B. • A kész árut Nagy Gábornc cs Katus Attiláné minőségi ellenőrök alaposan átvizsgálják a csomagolás előtt. FOLYTATTA/ Mára halasztották a szavazást két törvénytervezetről WBSBttSBKm Tegnap délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot Az Ország- gyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét; a Parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentetté, hogy áz országos választási elnökség javaslatot nyújtót I be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16- számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasóíta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. * Ezután Pesta László ismertette a december 22-én bere- kesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt' követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter : tartotta meg a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló expozéját. KULCSÁR KÁLMÁN EXPOZÉJA Az egyesülés és a gyülekezés alapvető emberi jog Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai-alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az .egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a, politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? — tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül: az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai — amelyek egyébként sok tekintetben összefüggenek — .nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy eliminál- junk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremtem az alkotmánybíróság intézményét, mert politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, „hézagai” döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben, ma nincs. — Ha most az Alkotmány módosítását kérem a Tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előteijesztést teszek, már az új Alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, Tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően, i— különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is — határoznia kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az Alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt nem engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-éig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmány- módosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. Az Alkotmány módosítása elengedhetetlen — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, va- lamintaz Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat*bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. — Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig a jelenlegi szabályozás pámosmeglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Ország- gyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez utóbbiak megjelenése már csak abból következően is várható, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását, amellyel 1988. december 7-étől elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államok vagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban rögzített jogok megsértése esetén ténymegállapító bizottságként jáijon el, illetőleg állampolgáraink — ha a belső jogorvoslati lehetőséget kimerítették — panasszal fordulhassanak az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához. A javaslat mindezeknek megfelelően rögzíti az Alkotmánybíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik. Kérdés lehet természetesen, hogy az alkotmánybiráskodást miért nem oldjuk meg a rendes bíráskodás keretei között, ahogyan ezt a közigazgatási bíráskodással tervezzük. Az előkészítő munka során elemeztük a különböző megoldások összefüggését a jogrendszeri sajátosságokkal, tradíciókkal és az egyes társadalmak jogi és politikai kultúrájával. Ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a magyar jogrendszer sajátosságainak, jogi és politikai kultúrájának — amelyben a bíróság sohasem működött a hatalom másik két ágához fogható társadalmi súllyal és tekintéllyel, olyan megoldás tűnik követhetőnek, amely sok tekintetben hasonló vonásokkal rendelkező jogi és politikai kultúrát kifejlesztő társadalmakban már igazoltan jól működik. Ez pedig az önálló, az igazságügyi szervezetrendszertől is független Alkotmánybíróság. Az Alkotmányba természetesen ennek az intézménynek csak az alapvető elvei kívánkoznak, a részleteket külön tör- vény szabályozza majd. — A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, val- i- lási okból nein vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék. Ez az alkotmányos szabályozás és a hozzá fűződő törvény kivételes helyzetet teremt. Nagyon sok olyan ország van Európában — köztük Franciaország és Svájc —, amelyben polgári szolgálatra lehetőség nincs, és a katonai szolgálat teljesítését megtagadók kemény börtönbüntetéssel sújthatok. Nem arról van szó tehát, ’ mintha a Magyar Népköztársaság most valamiféle általánosan elfogadott szabályhoz kívánna csatlakozni, hanem igenis arról, hogy ebben a tekintetben is az elsők között dönt a lelkiismereti és vallási szabadság fo- i kozott védelméről. ■fej- Az Alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az Alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatályba léptetését a javaslat külön törvényre bízza. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy ennek a törvénynek a hatályba lépéséig az Alkotmányjogi Tanács továbbra is. működik. A részleteket meghatározó és egyúttal az említett módosításokat hatályba léptető törvények benyújtása legkésőbb a nyári ülésszakon várható — mondotta az igazságügyminiszter. A jogállamiság j kiteljesítése Ezután az egyesülési jogról szóló I törvényjavaslatot taglalta. Mint j mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjá- bdp. ezen belül-a jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. Szimbolikus értékű, hogy az e célok elérése érdekében tervezett jogaL kotási folyamat kezdetét ez a két, mindenképpen a legalapvetőbb em- j ’béri szabadságjogok közé tartozó I jog, az egyesülési és a gyülekezési jog ] szabályozása jelenti. A továbbiakban így folytatta: megújuló közéletünk- i nek jelentős eseménye volt a törvény- tervezetek helyenként éles, de termékeny társadalmi vitája. Aligha szorul bizonyításra —' az Országgyűlés elé | terjesztett törvényjavaslatok ismére- j tében —, hogy a társadalmi vita ta- j pasztalatait, eredményeit hasznosítottuk, a beterjesztett törvényjavaslatok a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől jelentősen eltérnek. A társadalmi vita hatására egyszerűsödött, sőt a benyújtott szöveghez képest a bizottsági viták alapján — ahogyan ezt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt javaslatok jelzik —- tovább egyszerűsödött a szabályozás, konkrétabbá és egyértelműbbé vált e két szabadság(Folytatás a 2. oldalon.) i sí
