Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 10. SZOVJET—JAPÁN PÁRBESZÉD A Gorbacsov-Iátogatás előkészítése TOKIÓ I Folytatódik a megélénkült japán—szovjet párbeszéd ?— három hét sem telt él Sevardnadze tokiói látogatása óta és vasárnap újabb külügyminiszteri tanácskozásra került sor, ezúttal Párizsban, a japán nagykövet rezidenciáján. Az egyórás “ tokiói értékelés szerint nagyön szívélyes légkörű eszmecsere soránUno Szószuké és szovjet kollégája megállapodott abban, hogy a két ország békeszerződését előkészítő közös munkacsoport márciusban ül tárgyalóasztalhoz Tokióban, külügyminiszter- helyettesek vezetésével. Ezt újabb miniszteri találkozó követi májusban, amikor Unó Moszkvába utazik. Az első félév diplomáciai lépései Mihail Gorbacsov mielőbbi japán! látogatásának az előkészítésére hivatottak. Tokióban arra számítanak — ez a vasárnapi megbeszélésen ismét szóba került —, hogy Moszkva mielőbb politikai döntést hoz az úgynevezett északi területek ügyében és Gorbacsov látogatása időpontjának a kitűzésében. Sevardnadze azonban válaszában egyértelművé tette: nem reális azt hinni, hogy egy látogatás — nevezetesen Gorbacsov útja — az összes kétoldalú problémát megoldja. Tokióban mindezek ellenére üdvözlik az újabb külügyminiszteri találkozó kimenetelét, ugyanis a kétoldalú konzultációk egyre konkrétabbá válnak, mutatnak rá a megfigyelők. Sevardnadze például tájékoztatta japán kollégáját arról, hogy phenjani látogatása alkalmával átadta Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt elnökének a japán kormány üzenetét arról, hogy kapcsolatokat akar létesíteni a KNDK kormányával, elsősorban a kémkedés vádjával elítélt japán halászok ügyében. Korábban ilyen szovjet közvetítő szerep — amelyre a vasárnapi megbeszélésről beszámolójelentések szerint a jövőben is minden alkalmat meg fog ragadni Moszkva — elképzelhetetlen lett volna. Események — V sorokban OSLO Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár hétfőn üdvözölte Sevardnadze szovjet külügyminiszter párizsi bejelentését a szovjet vegyifegyver-készletek megsemmisítéséről. „Üdvözlöm a szovjet kezdeményezést, és remélem, hogy más országok is követni fogják a szovjet példát — mondta Pérez de Cuellar a norvég fővárosban tartott sajtóértekezletén. Az ENSZ főtitkára Párizsból érkezett Oslóba, ahol az 1988-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ békefenntartó erők nevében tart előadást. TOKIÓ A dél-koreai kormány májüsban szöuli könyvtárat és tájékoztatóközpontot létesít, ahol bárki számára szabadon hozzáférhetőek lesznek északkoreai könyvek, periodikák, video- anyagok, és még a KNDK hivatalos lapja, a Nodong Színműn is. Az erről szóló bejelentést hétfőn ismertette a Kyodo. A döntés Szöul nyitási politikájának része. A KNDK-ból származó, korábban ideológiai okokból szigorúan tiltott könyvelj: között megtalálhatók lesznek Kim ír Szén összes művei is. | MOSZKVA A Szovjetunió Központi Állami Levéltárában a közelmúltban mintegy 500 ezer olyan dokumentumot tettek a kutatók számára szabadon hozzáférhetővé, amelyekhez eddig csak különleges engedély birtokában lehetett hozzájutni — közölte hétfőn az intézmény vezetőjének nyilatkozata alapján a TASZSZ hírügynökség. Ezek közé tartoznak egyrészt szovjet államhatalmi, /államigazgatási, szakszervezeti szervek és testületek dokumentumai, másrészt a cári Oroszország intézményeinek XIX. és XX. századi levéltári anyagai, valamint a polgárháború korából a Fehér Gárda dokumentumai. BONN Immáron több napja olyan NDK- állampolgárok tartózkodnak illetéktelenül az NSZK berlini képviseletének épületében, akik ezzel a cselekményükkel szeretnék kieszközölni a másik német államba való áttelepülésük engedélyezését. Ezt hétfő délután jelentette a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az adó az ilyen jellegű humanitárius kérdéseket az NDK hi- -vatalos megbízásából intéző Wolfgang Vogel berlini ügyvéd közlésére hivatkozott 1 AZ ENSZ FŐTITKÁRA: Nő a kéksisakosok szerepe A jövőben növekedni fog az ENSZ békefenntartó erőinek szerepe —jelentette ki hétfőn Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az oslói egyetemen tartott előadásában. A világszervezet főtitkára — egyéb elfoglaltságai miatt — csak most köszönhette meg a kéksisakosok nevében az 1988. évi Nobel-békedíjat. A békedíj kitüntetettje hagyományosan előadást tart az általa időszerűnek tartott, a díjjal összefüggő témáról. Pérez de Cuellar kiemelte: a Szovjetunió visszavonta a békefenntartó erőkkel kapcsolatos kifogásainak többségét, s így a Biztonsági Tanács nagyobb lehetőségeket kapott a nemzetközi alakulatok felhasználására. Azt is hangsúlyozta, hogy a szovjet leszerelési javaslatok hatására a BT helyzete „biztatóvá vált”. A főtitkár nehéznek ítélte a kéksisakosok anyagi helyzetét, majd kijelentette: igazságtalan az az eddigi gyakorlat, amely szerint a békefenntartó alakulatokat küldő országoknak kellett fedezniök a felmerülő költségeket. Pérez de Cuellar szerint a jövőben a nemzetközi fegyverkereskedelem megadóztatásából vagy a kéksisakosok jelenlétéből „hasznot húzó” országok hozzájárulásaiból kellene előteremteni a szükséges pénzmennyiséget. Pérez de Cuellar nemcsak a békefenntartó erők szerepét tartja szükségesnek, hanem állást foglalt amellett, hogy fegyveres konfliktusok esetén hozzanak létre külön ENSZ-erőket. Kijelentette: mivel még nem szavatolhatjuk, hogy egyetlen országot sem ér agresszió, az időben helyszínre siető és határozottan fellépő erőkre nagy szükség van. MI LESZ FEBRUÁR 15-E UTÁN? A mudzsahidek nem folytatják a tárgyalásokat ISZLÁMÁBÁD Az afganisztáni ellenállók nem kívánják folytatni a tárgyalásokat a Szovjetunióval, arra hivatkozva, hogy Moszkva helyet akar biztosítani a jelenlegi kabuli vezetésnek a majdani afgán kormányzatban. Szebgatullah Modzsaddedi, az ellenállók pesavari központú hétpárti szövetségének soros elnöke hétfői sajtóértekezletén bejelentette, hogy a mudzsahidek csak a szovjet csapatok kivonásának február 15-ére tervezett befejezése és a jelenlegi kabuli kormány távozása után hajlandók ismét tárgyalóasztalhoz ülni a Szovjetunió képviselőivel. E megbeszéléseken azonban már kizárólag a háborús kártérítésekről és a hadifoglyok hazatéréséről lehet szó fűzte hozzá. A mudzsahidek visszautasították a szovjet félnek azt a javaslatát is, hogy a tárgyalásokat Moszkvában folytassák. Az ellenállók vezetői és Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter helyettese megbeszéléseinek legutóbbi fordulóján, amely szombaton ért véget, nem sikerült megállapodásra jutni a majdani kabuli kormány összetételéről. A megbeszélések után tartott sajtóértekezletén Voroncov kijelentette: ha február 15-e után nem jön létre széles alapokon nyugvó, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt képviselőit is magában foglaló kormány Kabulban, akkor Moszkva megtalálja a módját, hogy továbbra is támogassa az ANDP-t. Modzsaddedi szerint a szovjet fél kilátásba helyezte, hogy ha feltételeit nem teljesítik, a csapatkivonás február 15-ei befejezése után újabb fegyverszállítmányokat küld a kabuli kormánynak. A lázadók nem fogadták el Voroncovnak a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, de ígéretet tettek arra, hogy fegyvereseik nem fogják megtámadni a távozó szovjet csapatokat — fűzte hozzá Modzsaddedi. ÉRTEKEZLET A VEGYI FEGYVEREKRŐL Éleződött a vádló hangnem László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: PÁRIZS A vegyi.fegyverkezés ellen összehívott párizsi vilagértekezleten hétfőn tovább éleződött a vádló hangnem, és még világosabban rajzolódott ki a fejlődő és a fejlett országok ellentéte a vegyi fegyverek teljes eltiltásának kérdése körül. A két angolszász nagyhatalom üdvözölte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnapi bejelentését a szovjet vegyifegyver-készletek megsemmisítésének idei megkezdéséről. Ugyanez a két ország keményen bírálta Irakot az Irán ellem gáztámadásaiért. Irán és Izrael egyaránt megbélyegezte Irakot, Izrael pedig vegyi fegyverkezéssel gyanúsította meg Szíriát és Líbiát is. William Valdegrave brit külügyi államminiszter a nagyhatalmak képviselői közül elsőként említett beszédében konkrétan vegyifegyver-alkalmazást, a kurdok elleni gáztámadások borzalmairól szólva. Ugyancsak ő volt az első, aki szembeszállt a harmadik világ köréből elég általánosan hallható érveléssel, ami összekapcsolja a nukleáris fegyvereket és a végyi fegyvereket. Hamisnak nevezte a vegyi fegyverek terjedésének a nukleáris fegyverek meglétével való igazolását. Rámutatott, hogy „a nagy nukleáris szövetségek e fegyverek messzemenő kolátozása felé haladnak”, ezért ideje döntő lépéseket tenni a vegyi fegyverek betiltása felé is, mert ki kell használni a ritka alkalmat, hogy az emberiség egyetért egy egész fegyverkategória száműzésével. George Shultz amerikai külügyminiszter elutazása előtt tartott sajtóértekezletén üdvözölte a szovjet vegyi fegyverzet felszámolását, és felszólította Irakot, mint olyan országot, amely nemrég folyamodott vegyi fegyveréhez, hogy vizsgálja felül a közmegegyezé.st elutasító álláspontját. Mose Arensz izraeli külügyminiszter beszédében támadta Irakot és meggyanúsította Szíriát, valamint Líbiát vegyi fegyverek használata, illetve birtoklása miatt. Emellett — név nélkül — kárhoztatott fejlett országokban működő olyan vegyi cégeket, amelyek szállításaikkal lehetőve tették vegyi fegyverek gyártását másutt. Felhívta ezeket az országokat, hogy ellenőrizzék szigo- ' rúbban-a vegyi - anyagok- és műszaki eljárások eladását. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter egy sajtóértekezleten korábbi felszólalásánál is élesebben támadta Irakot és a fejlett világot. Az iraki gáztámadások polgári áldozatairól készült elrettentő fényképekkel illusztrált brosúrákat osztott szét az újságírók között. Kárhoztatta az értekezlet „konzervatív mérsékletét”, és azzal vádolta „legalább két tömb legalább két orszá- , gát” — célozva Franciaországra és a Szovjetunióra — hogy ők segítették ve- • gyi fegyverekhez Irakot, s ezzel megmutattak, hogy „érdekeiket fölébe helyezik elveiknek”. Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter üdvözölte a szovjet egyoldalú vegyifegyver-leszerelési szándékot. Felhívta az országokat, hogy tárják a világ elé vegyifegyverkészleteiket, és vessék alá magukat az ENSZ ellenőrzésének. Amelyik ország pedig vegyi fegyvert vet be, azt „közösítsék ki” a nemzetek együtteséből. Roelof Botha dél-afnkai külügyminiszter felszólalása előtt Kenya a fekete-afrikai országok nevében tiltakozott az apartheid rezsim meghívása miatt. ÉRTELMISÉGI-NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁROTT Pozsgay Imre előadása Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmiségi-nagygyűlést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sportcsarnokban rendezett politikai fórum szervezői—az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és az értelmiségiek társadalmi szervezetei — Pozsgay Imre államminisztert .kérték fel, hogy közállapotainkról, a társadalomban végbemenő folyamatokról, a stabilizáció és kibontakozás lehetséges útjairól és módjairól jj— ezen belül az értelmiség helyzetéről és szerepéről —fejtse ki gondolatait, s válaszoljon a résztvevők kérdéseire. Pozsgay Imre előadásának bevezetőjében a hétfőn életbe lépett áremelésekről beszélt. Elmondta, hogy ebben a helyzetben nem éppen előnyös egy olyan kormány tagjaként szólni, amely;— noha a konszolidációt és a ki bon tak ozás t tekinti céljának —í nem először, és a dolgok józan mérlegelése szerint nem is utoljára volt kénytelen az áremelés eszközéhez nyúlni. A párbeszéd és az együttgondolkodás azonban éppen azért is fontos, hogy a jövőben minél kevesebbszer kerüljön sor ilyen, az életmódunkat rontó, dühünket kiváltó, az elégedetlenséget növelő intézkedésekre. Ebben elengedhetetlen, sok tekintetben meghatározó szerepe van—kell, hogy legyen—az értelmiségnek. Annak a társadalmi rétegnek, hmely „ünnepnapokon”, szavakban sorra-rendre megkapta az elismerést, hétköznapi megbecsülését azonban okkal és joggal hiányolja. S nem csupán személyes anyagi kérdésekről, hanem a tudás, a szakértelem társadalmi hasznosításának alacsony fokáról van szó, amely felmérhetetlen veszteséget okozott az egész nemzetnek. Ezt tudomásul véve aligha hihető, hogy újabb szembenállás, társadalmi rétegek es osztályok közti feszültségek forrása lehet, ha a szellemi munka — az értelmiség tényleges megbecsülése által—elfoglalja méltó helyét új értékrendünkben. Néhány ország példája már a gyakorlatban is bizonyítja —mondta Pozsgay Imre—, hogy a szellemi munka részaránya az egész emberiség tevékenységében rohamosan növekszik, s a jövő társadalmának munkássága a szellemi munkásság lesz. Ebbén az értelemben az értelmiséget nem a diplomája fogja megkülönböztetni a többi társadalmi rétegtől, hanem az, hogy a mindennapokon túltekintő, szintetizaló- képességgel a jövőt is bele tudja kalkulálni cselekedeteibe. Ehhez azonban olyan lét- és társadalmi feltételek szükségesek, amelyben a szaktudás és a politika nem egymással szemben álló tényezők. Az államminiszter a továbbiakban a bizalmi válság okairól és megszüntetésének lehetőségéről szólva arra hívott fel, hogy próbáljunk meg országos méretű párbeszédben hozzálátni tapasztalataink tisztázásához, az önsajnálat és az összeomlás letargikus gondolata helyett valamiféle felemelkedési program kidolgozásán fáradozni. Az elmúlt négy évtized valós eredményeit nem tagadva, a figyelmet néhány nagyon is súlyos mulasztás felszámolására kell összpontosítani. A Magyar Demokrata Fórum lakiteleki felhívására hivatkozva Pozsgay Imre egyetértőén szólt egy katasztrófaellenes program kidolgozásáról. Tudatosítani kell, hogy a válság önmagában nem azonos a katasztrófával, olyan információnak kell felfogni, amely jelzi, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. A társadalom demokratikus megújításához szükség van új intézményekre, szervezetekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt megerősítésére, a politikai nyíltságra és nyilvánosságra. A nyílt politikai küzdőtérén elengedhetetlen a sajtószabadság, mert enélkül nem alakulhat ki a reformpárti közvélemény. Nagyobb általánosságban: nemzeti fel- emelkedésünkhöz a szabadságon át vezet az út, de, mint hangsúlyozta, ennek keserves élményeit is vallatni kell. Mondanivalóját összegezve Pozsgay Imre kijelentette: olyan társadalmipolitikai feltételeket- kell teremteni; hogy többé ne lehessen a nép jóváhagyása és beleegyezése nélkül kormányozni. Az előadás után tizenöt felszólalás és kérdés hangzott el. Egyebek között szóvá tették, hogy a jelenlegi helyzetért felelős személyek még mindig kivételezett helyzetben vannak, magas nyugdíjaikat inkább a két és fél millió szegény ember helyzetének javítására kellene felhasználni. Mások arra intettek — s ezt válaszában Pozsgay Imre is megerősítette —, hogy pusztán indulatoktól vezérelve, megfontoltság és körültekintés nélkül csak tovább súlyosbodna az ország helyzete. Az egyik felszólaló elégedetlenségének adott hangot az előadás tartalmat és visszafogott hangvételét illetően, mások viszont éppen annak nyíltságát méltatták. A korrupciós jelenségeket szóvá tevő és a személy szerinti felelősségrevonást követelő felszólalások kapcsán Pozsgay Imre kifejtette, hogy az okok a rendszer működésében keresendők. Mint mondotta, tanulságos a jövőre nézve, hogy a korrupcióra minden olyan hatalom esélyt teremt, amely hiányhelyzetben, ellenőrzés és társadalmi kontroll nélkül működik. Az egy- vagy többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekre válaszolva ezúttal is azt a meggyőződését hangoztatta az államminiszter, hogy nem elvi kérdésről van szó. A szocializmus elmélete, sőt némely szocialista ország gyakorlata sem zárja ki több párt működését. Hazánkban azonban nem tekinthetünk el attól s annak következményeitől •i—, hogy négy évtizeden át egy párt gyakorolta a hatalmat. Társadalmunk politikai gyakorlatából hiányoznak p— s csak fokozatos fejlődés útján teremtődhetnek meg — a többpártrendszer működésének feltételei. Ez a belátás tükröződik egyébként az alternatív szervezetek többségének mértéktartó magatartásában is. (MTI) A Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja Romániával szemben A Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja a Romániával folyó vitában—jelentette ki tegnap Charles Gorens, az Unió közgyűlésének elnöke, aki a nap folyamán Budapesten magyar politikai személyiségekkel tárgyalt a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Az 1955-ben létrejött Nyugat-európai Unió lényegében katonapolitikai egyeztető fórumként szolgál az alapvetően gazdaságpolitikai integrációs célzattal alakíy tott Közös Piac tagországai számára. Tevékenységi köre tehát érintkezik a NA- TO-éval, de annál jóval lazább szerveződést jelent. Természetszerűleg nem tagja a Nyugat-európai Uniónak a NATO vezető hatalma, az Egyesült Államok, valamint Kanada. A luxemburgi Charles Gorens, aki az évente kétszer ülésező közgyűlésnek — az Unió parlamentjének — az elnöke, vasárnap este érkezett Budapestre. Hétfőn délelőtt találkozott Barcs Sándorral, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának elnökével, valamint Réger Antallal, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjával. Részt vett a találkozón Willem Verkammen, a Belga Királyság budapesti nagykövete. A megbeszélésen Charles Gorens kifejtette: a Nyugat-európai'Unió érdekelt abban, hogy parlamentközi együttműködést alakítson ki Magyarországgal. Azt javasolta, hogy a kezdeti szakaszban szakértői szintű eszmecseréket tartsanak. Charles Gorens arról is szólt, hogy a magyar—román viszony kérdéskörében a Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja. Egyúttal elismeréssel szólt a magyar belső demokratizálási törekvésekről. „ Tanulják”az új árakat a vevők és az eladók (Folytatás az 1. oldalról'.)' Lajosmizse élelmiszer-áruháza előtt tegnap harmincán vártak a 10 órai nyitásra. Talán csak azért ennyien, mert szombaton itt is bevásároltak: az előzőhétvégi napon szokásos 300 ezerrel szemben ezúttal 580 ezer forintot költöttek élelmiszerekre és háztartási vegyiárukra a fogyasztók. A megyeszékhelyi Kossuth téri élelmiszerüzletben, akárcsak a lajosmizsei áruházban, a pénztárosok munka, és a vevők vásárlás közben „tanulják” a napicikkek új árait. Az előbbiek egy-egy maguk készítette jegyzékről. A boltban hattal kevesebben dolgoznak, mint ahány kiszolgálóra szükség volna, így a vasárnapi átárazás és a péntek-szombati vásárlások nyomán elkerülhetetlen takarítás mindegyikőjüktől nagy erőfeszítést kívánt — mint ezt Balta Csaba boltvezető elmondta. Más-más anyagi helyzetben levő vevőkkel is beszélgettünk tegnap délben a kecskeméti Katona József téri élelmiszerüzletben. Fiatalokkal és idősekkel, akikét igen érzékenyén érinteti az áremelés. S A kétgyermekes Paréj Pálné az árak láttán azt számolgatta: hogyan él meg ezután a családja? Azonkívül, hogy többe kerül a bölcsődei és az iskolai étkeztetés is, a tejet, a tejtermékeket és a húsárukat megvenni még nehezebben bírják, mint eddig. Abban bízik, majd csak emelkednek a bérek is. A műkertvárosi Mészáros Tiborné egy két deCiliteres Pepsi-Colát és egy 116 forintos Milla Duó bőrradírt tesz a boltban vásárlókosarába. Készételt is venne, de a lecsós húsgombóc konzervért sajnálja a magasabb árat, a 42 forint 60 fillért kiadni. A lecsó füstölt szalonnával ugyancsak az állványon marad. Harminckét forint volt valamikor az első ára — ma: 45,80. Baracskay Gyuláné is visszatesz egy liter, hétfőtől már 12 forint 90 fillérbe kerülő tejet a hűtőbe. „ Óvatosan válogat a tejtermékek közül egy 74 éves nyugdíjas kecskeméti pedagógus asszony. Á nevét nem mondja meg, de szívesen megmutatja, mit vásárol: egy doboz.kefir, 4,90 forint (azelőtt 3,80 volt); egy gombás sajt, 5,10 forint; két sonkás sajt, egyenként 4,90-érff Ifejpor, 60- fiU&M^nlwk nem változott az ára). A. yevő lóvaitb&ságát megértjük, ha tudjuk, hogy nyugdíja 3580 forint! Csökkenteni a kétszázmilliárdot (Folytatás az I. oldalról.) A fogyasztói árakat illetően az árhivatal elnöke elmondta, hogy a hatósági árformába .tartozó termékeknél átlagosan 20-21 százalék, a szabadárasoknál 11-11,5 százalék a növekedés, tehát döntően az előbbi eredményezi az árszínvonal emelkedését. Tagadhatatlan, mondta dr. Szikszay Béla, hogy ennek az áremelésnek húzóhatása is lehet (azaz más termékek ára is „igazodik”), ugyanakkor kezd kibontakozni a piac korlátozó hatása, ami kordában tartja a vállalatoknál érezhető áremelési kívánságot. (Az államtitkár a ruházati cikkeket említette példaként, ám ezt később az újságírók megkérdőjelezték: tavaly hiába csökkent jelentős mértékben a ruházat iránti kereslet, ez nem eredményezte az árak csökkenését!) Az egy főre számított 800 forint, hz áremelésekből következő évi többletkiadásból körülbelül 500-560 forintra tehető az a rész, amely az alapvető termékek és szolgáltatások, árának emeléséből származik, hangsúlyozta dr. Szikszay Béla, ennek háromnegyed részét pedig a kormány a szociálpolitikai intézkedések révén kompenzálja. Á bér- mechanizmus liberalizálása is várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a reáljövedelmek idén kisebb mértékben csökkenjenek, mint tavaly. Az államtitkár tolmácsolta a kormány határozott ígéretét: az idei tervezett, maximum 15 százalékos árszínvonalemelkedést nem lépi túl. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, mondta az árhivatal elnöke, hogy az inflációt kézben tudjuk tartani jobb vállalati együttműködéssel és reális, kézzelfoghatóbb tervezéssel. Ha valódi piacgazdaságot akarunk, a piaci szereplőkre kell bízni az árak alakítását, s ahol a piac labilis, veszélyeztetett, ott kíván az árhivatal, illetve a kormány hatósági eszközöket bevetni. A tájékoztatón elhangzott, hogy a mező- gazdaságban és az élelmiszeriparban egy fillér többletjövedelmet sem eredményez az áremelkedés, sőt, a támogatások leépítése miatt jövedelemkieséssel is számolni kell egyes ágazatokban. (A tejnél és a marhahúsnál volt a legnagyobb a támogatások csökkentése.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a belföldi piacon mintegy 10 százalékos keresletvisszaeséssel számol 1989- ben, s ezt figyelembe vette az export tervezésénél. Az árhivatal megítélése szerint a forint leértékeléséhez ma semmilyen érdekünk nem fűződik, s nem is lenne célszerű, legfeljebb a bankoknál várható kiigazító leéftékelés. Az eddigi forintleértékelésekkel sem érte el a kormány a célját: az import nem csökkent, és az export sem nőtt. A gazdaságban szerkezeti, minőségi javulás nem következett be, mondta az árhivatal elnöke, legfeljebb egyes vállalatok elodázhatták a sürgető változtatásokat. M. A. Tarifaemelések Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési' és Építésügyi Minisztériumban. A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz- közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos-, a troli-, a metróvonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forintba kerülnek.' Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel a tfolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérlet 140, a kombinált bérlet pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90—120 forint, a troli- és yillamosbérleteké 150, az egyvonalas autóbuszbérleté 100—120, az összvonalaj autóbuszbérleté 140—180, akombinált bérlété pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdíjasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 2^ százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40:nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett' 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások árai átlagosan 50 százalékkal nőnek.
