Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 10. SZOVJET—JAPÁN PÁRBESZÉD A Gorbacsov-Iátogatás előkészítése TOKIÓ I Folytatódik a megélénkült japán—szovjet párbeszéd ?— három hét sem telt él Sevardnadze tokiói látogatása óta és vasárnap újabb külügyminiszteri tanácskozásra került sor, ezúttal Párizsban, a japán nagykövet reziden­ciáján. Az egyórás “ tokiói értékelés szerint nagyön szívélyes légkörű eszmecsere soránUno Szószuké és szov­jet kollégája megállapodott abban, hogy a két ország békeszerződését előkészítő közös munkacsoport márci­usban ül tárgyalóasztalhoz Tokióban, külügyminiszter- helyettesek vezetésével. Ezt újabb miniszteri találkozó követi májusban, amikor Unó Moszkvába utazik. Az első félév diplomáciai lépései Mihail Gorbacsov mielőbbi japán! látogatásának az előkészítésére hivatot­tak. Tokióban arra számítanak — ez a vasárnapi megbe­szélésen ismét szóba került —, hogy Moszkva mielőbb politikai döntést hoz az úgynevezett északi területek ügyében és Gorbacsov látogatása időpontjának a kitűzé­sében. Sevardnadze azonban válaszában egyértelművé tette: nem reális azt hinni, hogy egy látogatás — neveze­tesen Gorbacsov útja — az összes kétoldalú problémát megoldja. Tokióban mindezek ellenére üdvözlik az újabb külügy­miniszteri találkozó kimenetelét, ugyanis a kétoldalú konzultációk egyre konkrétabbá válnak, mutatnak rá a megfigyelők. Sevardnadze például tájékoztatta japán kollégáját arról, hogy phenjani látogatása alkalmával átadta Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt elnökének a japán kormány üzenetét arról, hogy kapcsolatokat akar létesíteni a KNDK kormányával, elsősorban a kém­kedés vádjával elítélt japán halászok ügyében. Korábban ilyen szovjet közvetítő szerep — amelyre a vasárnapi megbeszélésről beszámolójelentések szerint a jövőben is minden alkalmat meg fog ragadni Moszkva — elképzel­hetetlen lett volna. Események — V sorokban OSLO Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár hétfőn üdvözölte Sevardnadze szovjet külügyminiszter párizsi bejelen­tését a szovjet vegyifegyver-készletek megsemmisítéséről. „Üdvözlöm a szovjet kezdeményezést, és remélem, hogy más országok is követni fogják a szovjet példát — mondta Pérez de Cuellar a norvég fővárosban tartott sajtóértekezletén. Az ENSZ főtitkára Párizsból érkezett Oslóba, ahol az 1988-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ békefenntartó erők nevében tart előadást. TOKIÓ A dél-koreai kormány májüsban szöuli könyvtárat és tájékoztatóköz­pontot létesít, ahol bárki számára sza­badon hozzáférhetőek lesznek észak­koreai könyvek, periodikák, video- anyagok, és még a KNDK hivatalos lapja, a Nodong Színműn is. Az erről szóló bejelentést hétfőn ismertette a Kyodo. A döntés Szöul nyitási politi­kájának része. A KNDK-ból szárma­zó, korábban ideológiai okokból szigo­rúan tiltott könyvelj: között megtalál­hatók lesznek Kim ír Szén összes mű­vei is. | MOSZKVA A Szovjetunió Központi Állami Le­véltárában a közelmúltban mintegy 500 ezer olyan dokumentumot tettek a kutatók számára szabadon hozzáférhe­tővé, amelyekhez eddig csak különle­ges engedély birtokában lehetett hozzá­jutni — közölte hétfőn az intézmény vezetőjének nyilatkozata alapján a TASZSZ hírügynökség. Ezek közé tar­toznak egyrészt szovjet államhatalmi, /államigazgatási, szakszervezeti szervek és testületek dokumentumai, másrészt a cári Oroszország intézményeinek XIX. és XX. századi levéltári anyagai, valamint a polgárháború korából a Fe­hér Gárda dokumentumai. BONN Immáron több napja olyan NDK- állampolgárok tartózkodnak illetékte­lenül az NSZK berlini képviseletének épületében, akik ezzel a cselekményük­kel szeretnék kieszközölni a másik né­met államba való áttelepülésük engedé­lyezését. Ezt hétfő délután jelentette a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az adó az ilyen jellegű humanitárius kérdéseket az NDK hi- -vatalos megbízásából intéző Wolfgang Vogel berlini ügyvéd közlésére hivat­kozott 1 AZ ENSZ FŐTITKÁRA: Nő a kéksisakosok szerepe A jövőben növekedni fog az ENSZ békefenntartó erőinek szerepe —jelentette ki hétfőn Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az oslói egyetemen tartott előadásában. A világszervezet főtitkára — egyéb elfoglaltságai miatt — csak most köszönhette meg a kéksisakosok nevében az 1988. évi Nobel-békedíjat. A békedíj kitüntetettje hagyományosan előadást tart az általa időszerűnek tartott, a díjjal összefüggő témáról. Pérez de Cuellar kiemelte: a Szovjetunió visszavonta a békefenntartó erőkkel kapcsolatos kifogásainak többségét, s így a Biztonsági Tanács nagyobb lehetősé­geket kapott a nemzetközi alakulatok felhasználására. Azt is hangsúlyozta, hogy a szovjet leszerelési javaslatok hatására a BT helyzete „biztatóvá vált”. A főtitkár nehéznek ítélte a kéksisakosok anyagi helyzetét, majd kijelentette: igazságtalan az az eddigi gyakorlat, amely szerint a békefenntartó alakulatokat küldő országoknak kellett fedezniök a felmerülő költségeket. Pérez de Cuellar szerint a jövőben a nemzetközi fegyverkereskedelem megadóztatásából vagy a kéksisakosok jelenlétéből „hasznot húzó” országok hozzájárulásaiból kellene előteremteni a szükséges pénzmennyiséget. Pérez de Cuellar nemcsak a békefenntartó erők szerepét tartja szükségesnek, hanem állást foglalt amellett, hogy fegyveres konfliktusok esetén hozzanak létre külön ENSZ-erőket. Kijelentette: mivel még nem szavatolhatjuk, hogy egyetlen országot sem ér agresszió, az időben helyszínre siető és határozottan fellépő erőkre nagy szükség van. MI LESZ FEBRUÁR 15-E UTÁN? A mudzsahidek nem folytatják a tárgyalásokat ISZLÁMÁBÁD Az afganisztáni ellenállók nem kívánják folytatni a tárgyalásokat a Szovjetuni­óval, arra hivatkozva, hogy Moszkva helyet akar biztosítani a jelenlegi kabuli vezetésnek a majdani afgán kormányzatban. Szebgatullah Modzsaddedi, az ellenállók pesavari központú hétpárti szövetségé­nek soros elnöke hétfői sajtóértekezletén bejelentette, hogy a mudzsahidek csak a szovjet csapatok kivonásának február 15-ére tervezett befejezése és a jelenlegi kabuli kormány távozása után hajlandók ismét tárgyalóasztalhoz ülni a Szovjet­unió képviselőivel. E megbeszéléseken azonban már kizárólag a háborús kártéríté­sekről és a hadifoglyok hazatéréséről lehet szó fűzte hozzá. A mudzsahidek visszautasították a szovjet félnek azt a javaslatát is, hogy a tárgyalásokat Moszk­vában folytassák. Az ellenállók vezetői és Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter helyettese megbeszéléseinek legutóbbi fordulóján, amely szombaton ért véget, nem sikerült megállapodásra jutni a majdani kabuli kormány összetételéről. A megbeszélések után tartott sajtóértekezletén Voroncov kijelentette: ha február 15-e után nem jön létre széles alapokon nyugvó, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt képviselőit is magában foglaló kormány Kabulban, akkor Moszkva megtalálja a módját, hogy továbbra is támogassa az ANDP-t. Modzsaddedi szerint a szovjet fél kilátásba helyezte, hogy ha feltételeit nem teljesítik, a csapatkivonás február 15-ei befejezése után újabb fegyverszállítmányo­kat küld a kabuli kormánynak. A lázadók nem fogadták el Voroncovnak a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, de ígéretet tettek arra, hogy fegyvereseik nem fogják megtámadni a távozó szovjet csapatokat — fűzte hozzá Modzsaddedi. ÉRTEKEZLET A VEGYI FEGYVEREKRŐL Éleződött a vádló hangnem László Balázs, az MTI tudósítója je­lenti: PÁRIZS A vegyi.fegyverkezés ellen összehí­vott párizsi vilagértekezleten hétfőn to­vább éleződött a vádló hangnem, és még világosabban rajzolódott ki a fej­lődő és a fejlett országok ellentéte a vegyi fegyverek teljes eltiltásának kér­dése körül. A két angolszász nagyhatalom üdvö­zölte Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter vasárnapi bejelentését a szovjet vegyifegyver-készletek meg­semmisítésének idei megkezdéséről. Ugyanez a két ország keményen bírálta Irakot az Irán ellem gáztámadásaiért. Irán és Izrael egyaránt megbélyegezte Irakot, Izrael pedig vegyi fegyverkezés­sel gyanúsította meg Szíriát és Líbiát is. William Valdegrave brit külügyi ál­lamminiszter a nagyhatalmak képvise­lői közül elsőként említett beszédében konkrétan vegyifegyver-alkalmazást, a kurdok elleni gáztámadások borzalma­iról szólva. Ugyancsak ő volt az első, aki szembeszállt a harmadik világ kö­réből elég általánosan hallható érvelés­sel, ami összekapcsolja a nukleáris fegyvereket és a végyi fegyvereket. Ha­misnak nevezte a vegyi fegyverek terje­désének a nukleáris fegyverek meglété­vel való igazolását. Rámutatott, hogy „a nagy nukleáris szövetségek e fegyve­rek messzemenő kolátozása felé halad­nak”, ezért ideje döntő lépéseket tenni a vegyi fegyverek betiltása felé is, mert ki kell használni a ritka alkalmat, hogy az emberiség egyetért egy egész fegy­verkategória száműzésével. George Shultz amerikai külügymi­niszter elutazása előtt tartott sajtóérte­kezletén üdvözölte a szovjet vegyi fegy­verzet felszámolását, és felszólította Irakot, mint olyan országot, amely nemrég folyamodott vegyi fegyveréhez, hogy vizsgálja felül a közmegegyezé.st elutasító álláspontját. Mose Arensz izraeli külügyminiszter beszédében támadta Irakot és meggya­núsította Szíriát, valamint Líbiát vegyi fegyverek használata, illetve birtoklása miatt. Emellett — név nélkül — kár­hoztatott fejlett országokban működő olyan vegyi cégeket, amelyek szállítása­ikkal lehetőve tették vegyi fegyverek gyártását másutt. Felhívta ezeket az országokat, hogy ellenőrizzék szigo- ' rúbban-a vegyi - anyagok- és műszaki eljárások eladását. Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter egy sajtóértekezleten korábbi felszólalásánál is élesebben támadta Irakot és a fejlett világot. Az iraki gáz­támadások polgári áldozatairól készült elrettentő fényképekkel illusztrált bro­súrákat osztott szét az újságírók kö­zött. Kárhoztatta az értekezlet „kon­zervatív mérsékletét”, és azzal vádolta „legalább két tömb legalább két orszá- , gát” — célozva Franciaországra és a Szovjetunióra — hogy ők segítették ve- • gyi fegyverekhez Irakot, s ezzel meg­mutattak, hogy „érdekeiket fölébe he­lyezik elveiknek”. Hans Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter üdvözölte a szov­jet egyoldalú vegyifegyver-leszerelési szándékot. Felhívta az országokat, hogy tárják a világ elé vegyifegyver­készleteiket, és vessék alá magukat az ENSZ ellenőrzésének. Amelyik ország pedig vegyi fegyvert vet be, azt „közö­sítsék ki” a nemzetek együtteséből. Roelof Botha dél-afnkai külügymi­niszter felszólalása előtt Kenya a feke­te-afrikai országok nevében tiltakozott az apartheid rezsim meghívása miatt. ÉRTELMISÉGI-NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁROTT Pozsgay Imre előadása Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmiségi-nagygyűlést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sportcsarnokban rendezett politikai fó­rum szervezői—az MSZMP és a Haza­fias Népfront városi bizottsága, a Ma­gyar Demokrata Fórum helyi szerveze­te és az értelmiségiek társadalmi szerve­zetei — Pozsgay Imre államminisztert .kérték fel, hogy közállapotainkról, a társadalomban végbemenő folyama­tokról, a stabilizáció és kibontakozás le­hetséges útjairól és módjairól jj— ezen belül az értelmiség helyzetéről és szere­péről —fejtse ki gondolatait, s válaszol­jon a résztvevők kérdéseire. Pozsgay Imre előadásának bevezető­jében a hétfőn életbe lépett áremelésekről beszélt. Elmondta, hogy ebben a helyzet­ben nem éppen előnyös egy olyan kor­mány tagjaként szólni, amely;— noha a konszolidációt és a ki bon tak ozás t tekinti céljának —í nem először, és a dolgok jó­zan mérlegelése szerint nem is utoljára volt kénytelen az áremelés eszközéhez nyúlni. A párbeszéd és az együttgondol­kodás azonban éppen azért is fontos, hogy a jövőben minél kevesebbszer ke­rüljön sor ilyen, az életmódunkat rontó, dühünket kiváltó, az elégedetlenséget növelő intézkedésekre. Ebben elenged­hetetlen, sok tekintetben meghatározó szerepe van—kell, hogy legyen—az ér­telmiségnek. Annak a társadalmi réteg­nek, hmely „ünnepnapokon”, szavak­ban sorra-rendre megkapta az elisme­rést, hétköznapi megbecsülését azonban okkal és joggal hiányolja. S nem csupán személyes anyagi kérdésekről, hanem a tudás, a szakértelem társadalmi haszno­sításának alacsony fokáról van szó, amely felmérhetetlen veszteséget oko­zott az egész nemzetnek. Ezt tudomásul véve aligha hihető, hogy újabb szem­benállás, társadalmi rétegek es osztályok közti feszültségek forrása lehet, ha a szel­lemi munka — az értelmiség tényleges megbecsülése által—elfoglalja méltó he­lyét új értékrendünkben. Néhány ország példája már a gyakorlatban is bizonyítja —mondta Pozsgay Imre—, hogy a szel­lemi munka részaránya az egész emberi­ség tevékenységében rohamosan növek­szik, s a jövő társadalmának munkássá­ga a szellemi munkásság lesz. Ebbén az értelemben az értelmiséget nem a diplo­mája fogja megkülönböztetni a többi társadalmi rétegtől, hanem az, hogy a mindennapokon túltekintő, szintetizaló- képességgel a jövőt is bele tudja kalkulál­ni cselekedeteibe. Ehhez azonban olyan lét- és társadalmi feltételek szükségesek, amelyben a szaktudás és a politika nem egymással szemben álló tényezők. Az államminiszter a továbbiakban a bizalmi válság okairól és megszünteté­sének lehetőségéről szólva arra hívott fel, hogy próbáljunk meg országos mé­retű párbeszédben hozzálátni tapaszta­lataink tisztázásához, az önsajnálat és az összeomlás letargikus gondolata he­lyett valamiféle felemelkedési program kidolgozásán fáradozni. Az elmúlt négy évtized valós eredményeit nem tagadva, a figyelmet néhány nagyon is súlyos mu­lasztás felszámolására kell összpontosí­tani. A Magyar Demokrata Fórum lakite­leki felhívására hivatkozva Pozsgay Im­re egyetértőén szólt egy katasztrófaelle­nes program kidolgozásáról. Tudatosí­tani kell, hogy a válság önmagában nem azonos a katasztrófával, olyan informá­ciónak kell felfogni, amely jelzi, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek to­vább. A társadalom demokratikus meg­újításához szükség van új intézmények­re, szervezetekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt megerősítésére, a politikai nyíltságra és nyilvánosságra. A nyílt po­litikai küzdőtérén elengedhetetlen a saj­tószabadság, mert enélkül nem alakul­hat ki a reformpárti közvélemény. Na­gyobb általánosságban: nemzeti fel- emelkedésünkhöz a szabadságon át ve­zet az út, de, mint hangsúlyozta, ennek keserves élményeit is vallatni kell. Mondanivalóját összegezve Pozsgay Imre kijelentette: olyan társadalmi­politikai feltételeket- kell teremteni; hogy többé ne lehessen a nép jóváha­gyása és beleegyezése nélkül kormá­nyozni. Az előadás után tizenöt felszólalás és kérdés hangzott el. Egyebek között szó­vá tették, hogy a jelenlegi helyzetért fele­lős személyek még mindig kivételezett helyzetben vannak, magas nyugdíjaikat inkább a két és fél millió szegény ember helyzetének javítására kellene felhasz­nálni. Mások arra intettek — s ezt vála­szában Pozsgay Imre is megerősítette —, hogy pusztán indulatoktól vezérel­ve, megfontoltság és körültekintés nél­kül csak tovább súlyosbodna az ország helyzete. Az egyik felszólaló elégedet­lenségének adott hangot az előadás tar­talmat és visszafogott hangvételét ille­tően, mások viszont éppen annak nyílt­ságát méltatták. A korrupciós jelenségeket szóvá tevő és a személy szerinti felelősségrevonást követelő felszólalások kapcsán Pozsgay Imre kifejtette, hogy az okok a rendszer működésében keresendők. Mint mon­dotta, tanulságos a jövőre nézve, hogy a korrupcióra minden olyan hatalom esélyt teremt, amely hiányhelyzetben, ellenőrzés és társadalmi kontroll nélkül működik. Az egy- vagy többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekre válaszolva ezút­tal is azt a meggyőződését hangoztatta az államminiszter, hogy nem elvi kér­désről van szó. A szocializmus elmélete, sőt némely szocialista ország gyakorla­ta sem zárja ki több párt működését. Hazánkban azonban nem tekinthetünk el attól s annak következményeitől •i—, hogy négy évtizeden át egy párt gya­korolta a hatalmat. Társadalmunk poli­tikai gyakorlatából hiányoznak p— s csak fokozatos fejlődés útján teremtőd­hetnek meg — a többpártrendszer mű­ködésének feltételei. Ez a belátás tükrö­ződik egyébként az alternatív szerveze­tek többségének mértéktartó magatar­tásában is. (MTI) A Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja Romániával szemben A Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja a Romániával folyó vitában—jelentette ki tegnap Charles Gorens, az Unió közgyűlésének elnöke, aki a nap folyamán Budapesten magyar politikai személyiségekkel tárgyalt a kapcso­latok fejlesztésének lehetőségeiről. ­Az 1955-ben létrejött Nyugat-európai Unió lényegében katonapolitikai egyezte­tő fórumként szolgál az alapvetően gazdaságpolitikai integrációs célzattal alakíy tott Közös Piac tagországai számára. Tevékenységi köre tehát érintkezik a NA- TO-éval, de annál jóval lazább szerveződést jelent. Természetszerűleg nem tagja a Nyugat-európai Uniónak a NATO vezető hatalma, az Egyesült Államok, valamint Kanada. A luxemburgi Charles Gorens, aki az évente kétszer ülésező közgyűlésnek — az Unió parlamentjének — az elnöke, vasárnap este érkezett Budapestre. Hétfőn délelőtt találkozott Barcs Sándorral, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának elnökével, valamint Réger Antallal, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának tagjával. Részt vett a találkozón Willem Verkammen, a Belga Királyság budapesti nagykövete. A megbeszélésen Charles Gorens kifejtette: a Nyugat-európai'Unió érdekelt abban, hogy parlamentközi együttműködést alakítson ki Magyarországgal. Azt javasolta, hogy a kezdeti szakaszban szakértői szintű eszmecseréket tartsanak. Charles Gorens arról is szólt, hogy a magyar—román viszony kérdéskörében a Nyugat-európai Unió a magyar álláspontot támogatja. Egyúttal elismeréssel szólt a magyar belső demokratizálási törekvésekről. „ Tanulják”az új árakat a vevők és az eladók (Folytatás az 1. oldalról'.)' Lajosmizse élelmiszer-áruháza előtt tegnap harmincán vártak a 10 órai nyi­tásra. Talán csak azért ennyien, mert szombaton itt is bevásároltak: az előző­hétvégi napon szokásos 300 ezerrel szemben ezúttal 580 ezer forintot köl­töttek élelmiszerekre és háztartási ve­gyiárukra a fogyasztók. A megyeszékhelyi Kossuth téri élel­miszerüzletben, akárcsak a lajosmizsei áruházban, a pénztárosok munka, és a vevők vásárlás közben „tanulják” a na­picikkek új árait. Az előbbiek egy-egy maguk készítette jegyzékről. A boltban hattal kevesebben dolgoznak, mint ahány kiszolgálóra szükség volna, így a vasárnapi átárazás és a péntek-szom­bati vásárlások nyomán elkerülhetet­len takarítás mindegyikőjüktől nagy erőfeszítést kívánt — mint ezt Balta Csaba boltvezető elmondta. Más-más anyagi helyzetben levő ve­vőkkel is beszélgettünk tegnap délben a kecskeméti Katona József téri élelmi­szerüzletben. Fiatalokkal és idősekkel, akikét igen érzékenyén érinteti az ár­emelés. S A kétgyermekes Paréj Pálné az árak láttán azt számolgatta: hogyan él meg ezután a családja? Azonkívül, hogy többe kerül a bölcsődei és az iskolai étkeztetés is, a tejet, a tejtermékeket és a húsárukat megvenni még nehezebben bírják, mint eddig. Abban bízik, majd csak emelkednek a bérek is. A műkertvárosi Mészáros Tiborné egy két deCiliteres Pepsi-Colát és egy 116 forintos Milla Duó bőrradírt tesz a boltban vásárlókosarába. Készételt is venne, de a lecsós húsgombóc konzer­vért sajnálja a magasabb árat, a 42 forint 60 fillért kiadni. A lecsó füstölt szalonnával ugyancsak az állványon marad. Harminckét forint volt valami­kor az első ára — ma: 45,80. Baracskay Gyuláné is visszatesz egy liter, hétfőtől már 12 forint 90 fillérbe kerülő tejet a hűtőbe. „ Óvatosan válogat a tejtermékek kö­zül egy 74 éves nyugdíjas kecskeméti pedagógus asszony. Á nevét nem mondja meg, de szívesen megmutatja, mit vásárol: egy doboz.kefir, 4,90 fo­rint (azelőtt 3,80 volt); egy gombás sajt, 5,10 forint; két sonkás sajt, egyenként 4,90-érff Ifejpor, 60- fiU&M^nlwk nem változott az ára). A. yevő lóvaitb&ságát megértjük, ha tudjuk, hogy nyugdíja 3580 forint! Csökkenteni a kétszázmilliárdot (Folytatás az I. oldalról.) A fogyasztói árakat illetően az árhivatal elnöke elmondta, hogy a hatósági árformába .tartozó termékeknél átlagosan 20-21 száza­lék, a szabadárasoknál 11-11,5 százalék a növekedés, tehát döntően az előbbi eredmé­nyezi az árszínvonal emelkedését. Tagadha­tatlan, mondta dr. Szikszay Béla, hogy en­nek az áremelésnek húzóhatása is lehet (azaz más termékek ára is „igazodik”), ugyanak­kor kezd kibontakozni a piac korlátozó ha­tása, ami kordában tartja a vállalatoknál érezhető áremelési kívánságot. (Az államtit­kár a ruházati cikkeket említette példaként, ám ezt később az újságírók megkérdőjelez­ték: tavaly hiába csökkent jelentős mérték­ben a ruházat iránti kereslet, ez nem eredmé­nyezte az árak csökkenését!) Az egy főre számított 800 forint, hz áreme­lésekből következő évi többletkiadásból kö­rülbelül 500-560 forintra tehető az a rész, amely az alapvető termékek és szolgáltatá­sok, árának emeléséből származik, hangsú­lyozta dr. Szikszay Béla, ennek háromne­gyed részét pedig a kormány a szociálpoliti­kai intézkedések révén kompenzálja. Á bér- mechanizmus liberalizálása is várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a reáljövedelmek idén kisebb mértékben csökkenjenek, mint tavaly. Az államtitkár tolmácsolta a kormány ha­tározott ígéretét: az idei tervezett, maximum 15 százalékos árszínvonalemelkedést nem lé­pi túl. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, mondta az árhivatal elnöke, hogy az inflációt kézben tudjuk tartani jobb vállalati együtt­működéssel és reális, kézzelfoghatóbb terve­zéssel. Ha valódi piacgazdaságot akarunk, a piaci szereplőkre kell bízni az árak alakítá­sát, s ahol a piac labilis, veszélyeztetett, ott kíván az árhivatal, illetve a kormány hatósá­gi eszközöket bevetni. A tájékoztatón elhangzott, hogy a mező- gazdaságban és az élelmiszeriparban egy fil­lér többletjövedelmet sem eredményez az áremelkedés, sőt, a támogatások leépítése miatt jövedelemkieséssel is számolni kell egyes ágazatokban. (A tejnél és a marhahús­nál volt a legnagyobb a támogatások csök­kentése.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a belföldi piacon mintegy 10 százalékos keresletvisszaeséssel számol 1989- ben, s ezt figyelembe vette az export tervezé­sénél. Az árhivatal megítélése szerint a forint leértékeléséhez ma semmilyen érdekünk nem fűződik, s nem is lenne célszerű, legfeljebb a bankoknál várható kiigazító leéftékelés. Az eddigi forintleértékelésekkel sem érte el a kormány a célját: az import nem csökkent, és az export sem nőtt. A gazdaságban szerke­zeti, minőségi javulás nem következett be, mondta az árhivatal elnöke, legfeljebb egyes vállalatok elodázhatták a sürgető változtatá­sokat. M. A. Tarifaemelések Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési' és Építésügyi Minisztériumban. A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz- közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos-, a troli-, a metróvonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forint­ba kerülnek.' Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel a tfolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérlet 140, a kombinált bérlet pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90—120 forint, a troli- és yillamosbérleteké 150, az egyvonalas autóbuszbérleté 100—120, az összvonalaj autóbuszbérleté 140—180, akombinált bérlété pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdíjasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 2^ százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40:nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szab­ványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett' 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások árai átlagosan 50 százalékkal nőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents