Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 5. A Magyar Tudomány megújulni készül Múltunkat ismerni kell A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Köpeczi Béla akadémikust bízta meg a Magyar Tudomány című folyó­irat főszerkesztői tisztségének ellátásával. A testület legutóbbi ülésén megvitatta a folyóirat profiljának változtatására vo­natkozó javaslatokat. Kívánatos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a ma­gyar tudományosság az eddigi­eknél nagyobb mértékben hal­lassa szavát mindazokban a kérdésekben, amelyek orszá­gunkat, népünket foglalkoztat­ják, s amelyekre a tudomány­nak is keresnie kell a. választ — hangsúlyozta Köpeczi Béla a folyóirat megújításáról szól­va. — Fontos lenne, hogy a Magyar Tudomány — amely ma a kutatások legújabb ered­ményeiről számol be, s főleg a tudományos értelmiséghez szól -1—ne csupán egy-egy tudomány­ág, hanem több más, érdekelt diszciplína véleményét, válasza­it is közölje. A tudományos szemlélet ismertetésével formál­ja mindenekelőtt az értelmiség gondolkodását, segítse elő a munka, az érték tiszteletét, a személyiségjogainak érvényesí­tését. Szükséges, hogy a folyó­irat bizonyítsa azt is: az egyén sorsa sok tekintetben a társa­dalmi haladástól, igazságosság­tól, a demokrácia fejlesztésétől függ'. Ajánlatos, hogy hasábja­in adjon helyet a vitáknak is, a racionalizmus és a humanizmus orgánuma legyen. A Magyar Tudomány mutassa be: miként gondolkodik a világ tudomá­nyossága korunk nagy problé­máiról. A Magyar Tudomány szer­kesztőbizottsága alapvetően egyetértett ezekkel az elképzelé­sekkel, feladatának tekinti a lap közéleti jellegének fokozását, színvonalának emelését, a nem­zetközi tudományos irányzatok eredményeinek bemutatását. Úgy vélte azonban, indokolt megőrizni a lap akadémiai jelle­gét, azt, hogy hathatósabban képviselje az elnökség, s az Akadémia egyéb tudományos testületéinek tudománypoliti­kai irányvonalát, vállalja a tu­dományos élet, a kutatóhelyek problémáinak közlését. Külö­nösen a tudománypolitikai és -szervezési nézetek közreadásá­nak fontosságát hangsúlyozták az ülésen, s felhívták a figyelmet arra is, hogy a változtatás meg­kívánja a lap példányszámának emelését. Évezredek óta élnek itt e földön. Gondolunk-e arra, mikor aszfal­ton lépdelünk, hogy az utat már előttünk is járták sokan. Arra ve­zetett az ösvény, amelyet először taposott az ember. Hideg elől laká­sokba bújtak, amit földből, fa­ágakból készítettek. Dolgoztak, hogy élhessenek. Az anyaföld nemcsak csontjaikat őrzi, de esz-; közeiket is. Ahol ember élt, ott nyomot hagyott. A Magyar Tudományos Akadé­mia Régészeti Intézetének feladata hazánk múltjának feltárása. A buldózerek korát éljük. Mohó, hátalmas markuk az újnak készít helyet. Az épülővel azonban eltű­nik a nyom, amely évszázadokig pihenhetett a földben háborítatla­nul. Múltunk feltárása nélkül nem lehet nemzeti önismeretünk — mondta Széchenyi. A mezőgazdaság erőteljes gépe­sítése miatt, a nagyüzemi gazdál­kodás folytán megváltozik a táj arculata. A mélyszántások, a vegyi anyagok földbe kerülése egyre sür­getőbbé teszik ezt a feladatot. Ma­gyarország is csatlakozott ahhoz az UNESCO-egyezményhez, amelyben kötelezte magát törté­nelmi emlékhelyeinek feltárására, s ajra, hogy ezeket a történeti érté­keket védelemben részesíti. E feladat ad jelentőséget annak a munkának, amelyben feldolgoz­zák Magyarország régészeti to­pográfiáját (topográfia = helyrajz, térképészet). A kiadványsorozatot dr. Torma István csoportvezető gondozza. Mint elmondta, ők folytatni és befejezni kívánják azt a hatalmas és értékes feltáró mun­kát, amelyet Römer Flóris, a ma­gyar régészet megalapítója még a múlt században elkezdett. 1860- ban győri bencés gimnáziumi ta­nárként jelentette meg azt a tanul­mányt, amelyben a Bakony régé­szeti emlékeit tárta fel. Később, amikor Pestre került, az Archeoló­giái Értesítőben adott nyilvánossá­got azoknak a kutatásoknak, ame­lyek beszámolnak az emlékhelyek feltárásának eredményeiről. 1876- ban volt Budapesten a VIII. nem­zetközi régészeti kongresszus, mely újabb lendületet adott a munká­nak. A REPÜLŐ HOLLANDUS Operapremier vidéki művészekkel Misura Zsuzsa és Bárány-Paál László az opera egyik jelenetében. VÁCI DUNÁ-PART Tájépítészeti, szobrászati pályázat Március 31-éig hosszabbítják meg annak a pályázatnak a je­lentkezési határidejét, amelyet a Vád Városi Tanács és a villányi nemzetközi szobrászszimpózi­um hirdetett meg a váci Duna- part rendezésére. Az újszerű pá­lyázat célja, hogy a jelentkező művészek ötleteiket, a váci Du- na-parti sétány területére vonat­kozó komplex tájépítészeti és szobrászati terveket közös alko­tói szimpózium keretében dol­gozzák ki. A munka első szaka­szaként a művészeket a város vendégül látja; itt megismerked­hetnek a helyi adottságokkal. Ezt követően kerül sor a villányi szobrásztelepen a három hóna­pos „kivitelezési szakaszra”, ahol a munkához a pályázók minden szükséges anyagot és technikai eszköztismegkapnak. A szimpóziumra jelentkez­hetnek azok a magyar képző-, ipar- és építőművészek, vala­mint kollektívák, akik tagjai a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának, a Magyar Képzőművészeti és Iparművé­szeti Szövetségnek, a Fiatal Képző-vagy Iparművészek Stú­diójának. A pályázatot levélben kel] elküldeni, a következő cím­re: Országos Grafikai Műhely, Vác, Eötvös u. 16. A pályázato­kat független bizottság bírálja el, és a pályázókat értesíti. (MTI) Különös vendég, A bolygó hol­landi gyakori „látogatása” kö­szönhető azoknak a vidéki színhá­zi tagoknak is, akiknek közremű­ködésével felújították az Opera­házban Richard Wagner ifjúkori romantikus művét. Acs János, a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője állította színpadra, Cser Miklós dirigálta — Medveczky Ádámmal felváltva aki a szege­di operatársulat előadásában is ve­zényelte a múlt szezonban. Daland szerepére Kenesey Gábor, ugyan­csak a szegedi produkció norvég hajósának alakítója kapott meghí­vást, Misura Zsuzsa Sentaként Szegeden osztozott e szerepben Bajtay Horváth Ágotával, Erik, a vadász Hormai József személyé­ben a múlt évekbeli debreceni ven­dégjárása során vált ott ismerteb­bé. Kiskunfélegyházáról jött a pá­lyakezdő Felber Gabriella, ösztön­díjasként kapta meg első főszere­pét, Sentát. Meghívott vendégként tervezte a díszleteket Menczel Ró­bert és a jelmezeket Vágó Nelly, így tűzheti két szereposztásban és gyakrabban műsorára a tengerek vándorának történetét az Opera­ház. Személyes, átélt élménye ihlette a szövegkönyv írására és megzené­sítésére a szerzőt, amikor hitelezői elől menekült feleségével és kutyá­jával. Egy rozzant hajón rejtőzve, heteken át hánykolódtak a viharos tengeren. Halálfélelmében Heine elbeszélésére, az óceánokon boly­gó zsidóra gondolt. Aki képzeleté­ben, kísérteties hajójával és legény­ségével megjelent, amint szüntele­nül keresi a megváltást, a hűséges nő önfeláldozó szerelmét, mert csak így nyerhetne nyugalmat, bol­dogságot az élet viharaiban. Wagnert mélyen megragadta a sorsüldözött magánya. Életének legnehezebb szakaszában írta még a szövegkönyvet, aztán kénytelen volt eladni, azért, hogy zenéjének komponálásához, a napi megélhe­tésükhöz anyagi fedezethez jusson. Fűtetlen lakásban, nyomorúságos körülmények között, megalázó bérmunkát is vállalva dolgozott. „Sikerült hát ezt az operát is sze­rencsésen színpadra segítenem, s tán egy új műfajt is teremtenem vele” — vigasztalta magát az 1843. évi drezdai ősbemutató után. Fel­rótták neki, hogy a hollandi motí­vumát feltűnő párhuzamosság jel­lemzi Beethoven IX. szimfóniájá­nak első tételével, de azt csak később ismerték fel,, hogy e művé­ben alkotott először tökéletes szimbolikus egységet a cselek­mény, a színpadkép és a zene, hogy először alkalmazta a rend­szeres vezérmotívumot, megala­pozva a valóban új műfajt, a wag- neri zenedrámát! Senta balladája az egész opera dallamvilágát ma­gába foglalja, ily módon a dráma sűrített zenei képe. Évtizedekkel később mondotta Nietzsche: amíg a régi zene táncolt, addig Wagner nezéje úszik, áramlik. Ez az áram­lás sodorta a hollandi hajóját is kikötőből kikötőbe! A mű sikerének a kulcsa, Wag­ner zenéjén túl, a kiállítása és a rendezése. Hiteles és látványos színpadképet igényel. Cosima Wagner, félje halála után a Bay- reuthi Ünnepi Játékokon mutatta be A bolygó hollandit. Koncepció­ja hagyománnyá vált, és még nap­jainkban is felhasználják elemeit. A korabeli feljegyzések szerint a bayreuthi drámai feszültségű ren­dezés, a természethű díszletek, a tomboló tenger, szélvihar, menny­dörgés, a kísértethajó elsüllyedése olyan összhatást keltett, hogy vol­tak, akik tengeri betegséget kaptak a nézőtéren, a függöny leengedése után mintha lidércnyomásos álom­ból ébredt volna a közönség. A magyar zenei élet kétkedéssel ugyan, de kíváncsian fordult Wag­ner művei felé a múlt század dere­kán. A korabeli sajtó „csodált és gúnyolt német zeneszerzőnek” ne­vezte, és új operáját „repülő hol­landusként” ismertették. Az orosz­lán még nem látszik teljes erejében, csak a körmeit mutatja — írták róla, amikor 1871-ben a Vigadó­ban először hallották az előjáté­kát. A teljes színpadra állítására 1873-ban került sor a Nemzeti Színházban. Balsiker kísérte Pes­ten a hollandit, de a híre az egész országban terjedt, és Pozsonyban, Kolozsváron, Temesváron, Ara­don is bemutatták. Az új Opera­házban pedig éppen száz évvel ez­előtt hangzott fel először és rövide­sen háromszázadik alkalommal tűzik műsorra. Erdősi Mária A PETOFt NEPE könyv sikerét a korabeli kritikák tükré­ben. Andor Mihály tanulmányának té­mája az igazgatóválasztás új, demokra­tikus módszere. Henkey Gyula kecske­méti antropológus a Duna—Tisza közi magyarok embertani vizsgálatának újabb eredményeit publikálja a decem­beri lapszámban, Sólymos Ede néprajz- kutató pedig a régi halászéletet elevení­ti fel. A Forrásban számos vers és könyvkritika mellett Vattay Elemér fo­tói szerepelnek. AJÁNLATA FOLYÓIRAT^ Tokyo pop Folt ItaS 88« Az 1988-as ész- j tendő utolsó, de- :■ cemberi Forrásá- ban olvasható az a Zalán Tibor- ... hangjáték, mely- j 11 nek címe: , A gyöngyház fé­nnyé. Lányok, nők a főszereplők és legtöbbször a sze- ' relem, a szeretkezés kerül szóba. A mű I a Rádiószínház számára készült, de ott ' nem tartották megvalósításra méltó­nak. Hogy igazságosan döntöttek-e az illetékesek, ezt most a Forrás olvasói is 1 megítélhetik. Egy hosszabb tanul- ;• mányból való részletben Keresztury Ti- I bor Zalán költészetéről ad közre elem- -1 zést. Pomogáts Béla Kecskemét költő- jét, Sántha Györgyöt és munkásságát mutatja be. Zöldi László Második Mo­hács címmel idézi fel a Nemeskürthy­Jelentékeny hagyományokkal ren­delkezik és úgy tűnik, továbbra is jó üzletnek bizonyul a filmes, kicsit érzel­gős, kicsit mesterkélt szerelmi rock­sztori minden nemzet filmgyárában. Az új japán—amerikai koprodukcióban készített alkotás az amerikai és a japán ifjúsági kultúra összeházasításából hoz létre egy eredetinek éppen nem nevez­hető, de sok érdekes kulturális kurió­zummal is szolgáló történetet, Nyugat és Kelet egy huszonévei elején jaró amerikai rockénekesnő és egy hasonló korú, jól szituált japán fiú képében ta­lálkozik egymással. Beszélgetni ugyan nemigen tudnak,' anyanyelvi nehézsé­gek egyiküket sem zavarják abban, hogy a zene segítségével barátokká, majd szerelmesekké váljanak. Közben megismerkedhet a mozinéző a japán mindennapok, Tokio hétköznapjainak részleteivel, kulturális hagyományai, némelyikének vázlatos képével. A ma-' gas, szőke Wendy — mint a műfaj ko­reográfiája sejteti — csatlakozik Hiro együtteséhez. A siker ígérete felébreszti a fiúban és a lányban azt az igényt, hogy mást iá játsszon, mint a régi ame­rikai slágereket. Wendy igyekszik Hi- rónak önbizalmat adni ahhoz, hogy saját zenéjét adja elő. Közben, persze, saját problémáival is meg kell küzde­nie, legelsősorban is azzal, hogy szemé­lyében ne csak a vonzó külsejű külföl­dit, hanem a tehetséget is lássák. Rá­menős, határozott egyénisége szinte el­lentéte a kedves, megnyerő modorú fiú channe-jának. Mindez, persze, kevés egy igazán jó tinédzserkommerszhez. Kár, hogy a beates muzsika is jóval szelídebbnek, gyengébbnek bizonyul a vártnál s csak igen halvány keretet ad a közhelyes love- és karriersztorihoz. TELEVÍZIÓ A Czinkóczi Úgy gondoljuk, sokan ismerik Czin­kóczi Zsuzsát, nem csak Kecskeméten. Hatéves korában fedezték fel a jász- szentlászlói tanyán, ahol éltek. Az Ár­vácska főszerepe után további kilenc filmben kapott jelentős lehetőségeket tehetségének megmérettetésére. Am a magánéletében történt változások, ko­rábbi körülményei, viszontagságai leg­alább akkora nyilvánosságot kapott a sajtóban, mint újabb és újabb Napló­filmjei. Zsuzsa most is Kecskeméten lakik, a Széchenyiváros panelrengete­gében. Kiegyensúlyozott. Boldog csa­ládjával. Nincsenek nagyratörő almai. Türelmesen várja, hátha hívják filmez­ni. (Hamarosan hívják, mert Mészáros Márta már megírta a harmadik Napló forgatókönyvét! — A szerk.) Közben lelkiismeretesen végzi napi teendőit mint házfelügyelő. Egyáltalán nem za­varja, ha távoli filmfesztiválokon jár: megízleli a sztárok világát és hazajön Kecskemétre, hogy tovább élje a szür­ke mindennapokat. Számára ez így ter­mészetes, így van jól. Miért is változna meg? Czinkóczi Zsuzsa hasonló dolgokról beszél majd a holnap e'ste21 óra 25 perc­kor kezdődő Új Hullám című műsorban, az MTV egyes csatornáján. A belpoliti­kai főszerkesztőség népszerű adásában láthatunk még filmet a ljubjanai diákrá­dió munkájáról, egy hasbeszélőről, pe­dagógusproblémákról és a börtönből szabadultakról. A műsorvezető: Feyér Zoltán. (Képünkön: Czinkóczi Zsuzsa) MAGAZIN ■ Sztár és Polip Egyre-másra jelennek meg a magazi­nok, melyek a pop-rock zene világát hozzák közel az olvasókhoz. A Sztár legfrissebb számiban egy napot „tölt­hetünk” Gombóccal, aki az énekesi pá­lya csöppet sem könnyű útjára tért. Egy „öreg róka”, Dolly is elmondja, ami a szívét nyomja. A lap New York-i tudósítója egy élő klasszikus, Fats Do­mino koncertjéről számol be. Olvasha-. tunk Másik Jánosról, a botrányos Jé­zus-filmről és a sztárok halottkéméről. Régészeti kutatások Vidéken éltek néhány helyen olyan jelentős kutatók, akik kultú­ránként, etnikumként gyűjteni és rendszerezni kezdték az emlékeket. Wosinsky Mór ásatásokat végzett Tolna megyében, honfoglalás kori emlékeket kutatott. Debrecenben Zoltai Lajos jelentette meg a har­mincas években Debrecen Árpád­kori topográfiáját. Ők az elődök. A Régészeti Kutató Intézet 1958-ban alakult,/s 1960-tól az utódja a Régészeti Intézet. Itt tűz­ték ki feladatul, hogy Magyaror­szág régészeti lelőhelyeit feltárják, rendszerezik, közigazgatási egy­ségként feldolgozzák és közread­ják. Ez a munka a Magyarország régészeti topográfiája című könyv- sorozat. Megjelent már a Veszp­rém megyét bemutató. Készen van Komárom és Pest megye anyaga, most folyik a szerkesztés, s elkez­dődött Szabolcs, Tolna, Fejér, Za­la megye emlékeinek összegyűjté­se, rendszerezése. A legkülönfélébb régészeti és múzeumi anyagokat kell analizál­ni, összegyűjteni a sokféle és eléggé különböző információkat. A Veszprém megyei kiadvány ré­szére a Pápai Református Gimná­ziumban a református községek­ből gyűlt információ. Veszprém­ben Laczkó Dezső piarista tanár gyűjtötte a katolikusok lakta köz­ségek anyagát, Rhé Gyula állo­másfőnök pedig a vasútvonal mel­letti régészeti emlékeket tárta fel. Feldolgozták a múzeumokban és levéltárakban fellelhető írásos és tárgyi anyagokat is. A régész munkája sokszor a te­repbejárással kezdődik. Tavasszal és ősszel, amikor a természet pom­pájával nem zavarja a feltárást, ba­rázdáról barázdára járva, dűlőről dűlőre keresik az ember nyomát. Felszínre kerülhet a tűzhely, a vá­lyog-, a barlanglakás nyom%, a te­metkezőhely. ' „ Gazdag a már megjelent mun­kák gyűjteménye, annak katalógu­sa. A Békés megyei Szeghalom te­rületén 1116 régészeti lelőhelyet rögzítettek az őskorból. Vác kör­nyékén most dolgoznak a Bős— Nagymaros vízlépcsőépítés sürget­te feltárásokon. Itt is ezernél több régészeti lelőhelyet sikerült találni. A feltárások nyomán képet ka­punk a hajdanvolt életről. Hogyan nézett ki a táj, milyen volt az arcu­lata a különböző történelmi idők­ben. Milyen műszaki kultúrával rendelkeztek az itt lakók, milyenek voltak települései. Hol éltek állat- tenyésztők, hol éltek földművesek, és milyen körülmények között. Ha magunkat ismerni akarjuk, múltunkat is tudni kell. „De ha nem is tehetünk annyit, amennyit tenni óhajtanánk, tennünk kell mindent, amire képesek vagyunk” — hangsúlyozta Eötvös József. Gondolata, megállapítása a régé­szeti kutatásokra is érvényes. J. Á. A horoszkóp mellett Békés Pál novel­lája is helyet kapott. A Polip című rockmagazin ezúttal szintén sok hírrel szolgál a hazai és a külföldi könnyűzene világából. Mitől „rózsaszín a bombázó?” — kiderül a fiatal zenekart bemutató cikkből. Hobó amerikai élményeit osztja meg az olva­sókkal. A Voga—Turnovszky duóról tényriport látott napvilágot. Szikora Róbert, horoszkópja alapján nyilatko­zik. A Fehér Anna című rockballadáról ugyancsak izgalmas kulisszatitkokat tár fel a szerző. Egy kecskeméti vonat­kozású cikk: A rock gyermekei című rovatban a Sikk együttesről olvasha­tók sorok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents