Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám
VISZONTAGSÁGOS UTAZÁS UTÁN Várkonyi Péter Luxemburgban Hétfőre virradóra — viszontagságos utazás után — Luxemburgba érkezett Várkonyi Péter, akit Jacques Poos luxemburgi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter hívott meg hivatalos látogatásra. A magyar külügyminiszter két napot tölt a nagyhercegségben, majd Belgiumban tesz hivatalos látogatást. Várkonyi Péter hétfőn délelőtt kollégájával, Jacques Poos-zal, délután Jacques Santer miniszterelnökkel, ezt követően pedig Enrico Vincivel, az Európai Parlament főtitkárával találkozott (Luxemburgban működik a 12 országban választott testület titkársága). Este Jacques Poos ádott vacsorát a magyar diplomácia vezetőjének tiszteletére. ÁREMELÉSEK UTÁN A SZOT szerint nem tartható a kormány ígérete A hét végén bejelentett áremelésekkel kapcsolatban Sándor László, a SZOT titkára hétfőn nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmondta: bár a szabadáras - termékek körénél a SZOT-nak nem kell egyetértenie áremelkedések esetén — a most felemelt mintegy ötezer cikk ebbe a körbe tartozik a szakszervezet vezetése messzemenően nem ért egyet a legutóbb bejelentett áremelkedéssel. Véleménye szerint a mostani intézkedések következtében már nincs remény arra, hogy az infláció ne haladja meg a kormány által ígért mértéket. A jelenlegi számítások szerint az infláció az idén 13,7 százalékos lesz, ez pedig — mivel a szociálpolitikai intézkedések meghozatalakor 12 százalékos árszintnövekedéssel számoltak —jogalap arra, hogy a kormány és a SZOT előrehozza tárgyalásait, A megbeszélésre—az Országos Érdekegyeztető Tanács előrehozott ülése után —- május helyett várhatóan már február elején sor r Útban a tudáshoz 4. oldal VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 26. szám Ára: 4,30 Ft lm január 31., kedd Bármilyen színekben küzdjön, I bensejében mindenkinek . I a nemzet színeit kell hordoznia! Németh Miklós beszéde a Gazdasági Kamara elnökségi ülésén HHHHHHIIHHHHHHHHHHÉ Ülést tartott hétfőn a Magyar Gazdasági Kamara elnöksége. A testület a kamara ez évi legfontosabb feladatait vitatta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Gábor András, a kamara elnöke bevezetőben röviden áttekintette a kor- mánv és a kamara múlt évi együttműködését. A vitában szót kért Németh Miklós is. A 15 éve húzódó pangást kiváltó alkalmazkodási válságban mindnyájan — itt á mai tanácskozáson Önök is — ugyanarra a kérdésre keressük a választ: hogyan, milyen eszközök segítségével tudunk kimozdulni a jelenlegi holtpontról? — mondotta elöljáróban. Új politikai stratégia Ma már nyilvánvaló, hogy a szocializmus 1948/49-ben kialakult, extenzív jellegű modellje került válságba, és a gazdasági szerkezet alkalmazkodási nehézségei mögött is lényegében ez húzódik meg. Erről az alapról indulva kell keresnünk a választ napjaink leggyakoribb kérdésére: hogyan jutottunk ide, hol vannak a felelősök? Magam is úgy vélem: az igényes és kíméletlen kritika és önkritika a mai helyzet elemi követelménye. A számadást meg kell tenni. De önpusztító útra lépnénk, ha csak saját sorainkat tizedelnénk a lázas igazságkeresésben. , Számomra világos: teljességgel elégtelen csak a stabilizációs programot folytatni. A stabilizációs feladatok szem előtt tartása mellett új politikai stratégia kell, amelynek gazdaságpolitikai lényege, hogy a statikus egyensúly megteremtésén túllépve, mielőbb létre kell hozni a kitörés, az élénkülés reális feltételeit. Sokan beszélnek manapság arról, hogy fiskális terror uralkodik a gazdaságban, és annak van alávetve a lakosság is. Én nem hiszek abban, hogy a fiskális terror alkalmazása célravezető lehetne. Feltétlenül hiszek viszont a pénz gazdasági folyamatokat integráló szerepében, és egyik legfőbb törekvésem, hogy e szerep érvényre juthasson. Az eredményt merje a jövedelem, minősítse a piac és honorálja a vásárló, a fogyasztó. Ma még nem ez a helyzet, mert a viszonyok felemásak. A valós piacnak — mint tudjuk — van árkorlatozó hatása, ami megakadályozza, hogy a termelők mindenféle költségeiket elismertessék az árban és még nyereségük is legyen. A mi pia- cunk még nem ilyen, és valószínűleg még több évig nem is lesz az. A központi irányítás mégis úgy alkalmazza, többek között a hitel- és kamatpolitikát, az ár- és bérmechanizmust, az árfolyampolitikát, mintha valódi piaci viszonyok működnének. Szorítani, terelni kívánja a gazdálkodókat, önállóságot is ad nekik, de nem tudja megakadályozni, hogy a szorítás miatt növekvő költségeket a gazdálkodók tovább hárítsák. A kormány megkezdte a támogatások széles körű leépítését. Jelentősen csökkentette a veszteséges vállalatok támogatását, az ártámogatásokat, a társadalmi szervezetek működésének támogatását és a honvédelem kiadásait is. A helyzet gazdaságpolitikai feladványa a következő: az előttünk álló 2-3 évben, de legkésőbb 1992-ig — amikor is adósság-visszafizetési kötelezettségeink jelentősen megemelkednek — a gazdaság jövedelemtermelő képességét a mainál magasabb szintre kell emelni. Minden ezt befolyásoló tényezőnek: a tulajdoni rendszer reformjának, a versenyszabályozásnak, az importversenynek, a piacgazdálkodás kiépítésének ilyen irányba kell hatnia! Ha maradna a jövedelemtermelő képesség jelenlegi elégtelen szintje, akkor az áremelés ütemének növekedése elkerülhetetlen lenne, s akkor a helyzet valóban drámai irányt venne. „A minőség forradalma” Az intenzív szakaszra való átmenet idején különösen fontos szerepet töltenek be bizonyos társadalompolitikai tényezők. Ezek olyan kapcsok, amelyeket most haladéktalanul létre kell hoznunk, mert a modem ipari világhoz köthetnek bennünket. Melyek ezek? Először: a gazdasági demokráciát, a gazdasági alkotmányosságot a politikai demokratizmussal, a modern jogállamisággal kell megtámogatni. Önmagában érvényesülő gazdasági alkotmányosság ugyanis nincs. (Folytatás a 2. oldalon) 9 százalékkal csökkentik a néphadsereg létszámát Németh Miklós, a Magyar Gazdasági Kamara elnökségének Sásén bejelentette: annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság is hozzájáruljon az enyhülési folyamat továbbfolytatásához és az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló, márciusban kezdődő tárgyalások sikeréhez, a kormány — a magyar katonai vezetés javadatára — olyan döntést hozott, hogy 1989—90-ben mintegy 9 százalékkal csökkenti a néphadsereg létszámát, és ezzel egy időben a fegyverzetét és haditechnikai eszközeit is. 4 á á Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének hétfő délutáni bejelentése után az MTI az alábbi tájékoztatást kapta a Honvédelmi Minisztériumtól: A hadsereg védelmi jellegűvé alakításának korábban kidolgozott programja részeként egyoldalúan csökkentik a Magyar Néphadsereg létszámát, valamint harci-technikai felszereltségét. A csökkentés 1989—90-ben mind a szárazföldi, mind a honi légvédelmi haderőnemet érinti. A néphadsereg össz- létszáma folyamatosan mintegy 8,8 százalékkal — 9300 fővel — csökken. Az egyoldalú csökkentés során a néphadsereg rendszeréből kivonnak egyebek között KI harckocsit, 30 páncélozott szállítójánnüvet, 430 különféle tüzérségi eszközt, 6 harcászatirakéta-indító állványt, valamint 9 elfogó vadászrepülőgépet. A létszám- és fegyverzetcsökkentéssel párhúzamosan megszűnik egy harckocddandár, egy vadászrepülő-század és további szervezeti korszerűsítést hajtanak végre. kerül. A szakszervezet tisztában van azzal, hogy a január 9-ei áremelések, amelyek az alapvető fogyasztási cikkeket érintettek, továbbgyűrűznek, és maguk után vonják a többi termék áremelését is. Várhatóan érintik ezek a szabadpiaci termékeket, a zöldség-gyümölcsféléket is, és ezzel a népgazdasági terv is számolt — mintegy 7-8 százalékos ilyen áremelkedést vett tervbe —-, de a szakszervezet úgy véli, hogy a kormánynak már a január 9-ei kommünikében közölnie kellett volna, hogy az emelés milyen módon gyűrűzik tovább. A társadalom tagjai nem közgazdászok, a lakosság tud-. • ni akarja, mit miért vállal, s az áremelkedéseket csak akkor tudja elfogadni, ha ezzel párhuzamosan megszűnik a költségvetési pazarlás, megvalósul az ár- és bérreform és a struktúraváltás a termelésben. Ebben a jelenleginél nagyobb következetességet, határozottabb magatartást vár el a kormánytól. ' Sándor László elmondta azt is, hogy a mostani áremelések következtében nem nélkülözhetők a kormányzati intézkedések. A szakszervezet álláspontjának kialakításához a legnagyobb nyilvánosságot veszi igénybe. A következő napokban a szakmai-ágazati szakszervezetek elé teijeszti álláspontját, s a legszélesebb alapokon kívánja megvitatni, illetve kialakítani azt a meglévő feszültségek csillapítására. Miből gazdálkodik a város? Tanácsülés Bácsalmáson összesen 103 és fél millió forint — eddig nyújtózkodhat Bácsalmás Város Tanácsa, ha megfogadja a régi mondást, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A tegnap délután tartott tanácsülés bizonyította, hogy a tanácstagok felelősséggel igyekeznek szűkös keretből a lehető legjobb költségvetést összeállítani. Dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök egyébként külön köszöntötte az ülésen megjelent választópolgárokat és kérte őket is, hogy javaslataikkal segítsék elő a közös munkát. Ezt követően dr. Sövény Mihályné, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője teijesztette elő a különböző bizottságokkal és a lakossággal már előzetesen megtárgyalt tervezetet, melynek vitájában tizenhármán kértek szót. Kuthy János, a számvizsgáló bizottság elnöke az általános iskola felújtításával kapcsolatban elmondta, hogy az esztétikai követelményekre és a gyakorlati szempontokra egyaránt tekintettel kell lenni. A készülő szak- munkástanuló-iskola határidőre, június 30-ára, való elkészülését kétségesnek tartotta. Besi László, a költségvetési üzem vezetője vitatta a számvizsgáló bizottság ama megállapítását, miszerint a szakmunkásképző iskola építésében lemaradtak volna és határozott ígéretet tett, hogy 15 fő beállításával akár még a határidő előtt átadják az épületet. Schoblocher József igazgató az általános iskola rossz állapota miatt emelt szót. Amint elmondta, tavaly az iskolatanács tagjai bejárták az épületet es elszömyedtek a látottakon. Szénásiné Marton Edit nagyobb támogatást kért a könyvtárnak és felhívta a figyelmet a művelődés szerepére a város életében és a nagy hagyományokra. Kiss István országgyűlési képviselő szerint ott van a bökkenő, hogy az iskolafelújitáshoz szükséges 6 millió forintból csak 2 és fél millió áll rendelkezésre. A többi megszerzéséhez felajánlotta a közreműködését. Kérte a tanácstagokat, hogy segítsenek összegyűjteni a felesleges intézmények, kihasználatlan épületek címjegyzékét. Adjanak ötletet, például, hogy hol lehetne Bácsalmáson új szülőotthont elhelyezni. Perity Gábor és dr. Barta Imre az utak állapotát nehezményezte. Vida Miklós, a városi pártbizottság első titkára arra figyelmeztetett, hogy a tanács intézményeit mindenképpen működtetni kell. A fejlesztés majd ezután jöhet. H továbbiakban kifejtette,' hogy Bácsalmáson csak elsőrendű állampolgárok élnek és azok is közéjük tartoznak, akik a város szélén laknak. A költségvetés vitája a tanácselnök válaszával ért véget. A tanácsülés egyhangúkig elfogadta a tervezetet, majd néhány más napirendi pont megtárgyalása következett, köztük a népi ellenőrző bizottság munkaterve. G. Z. Emelkednek az áruvásárlási és a szolgáltatási kölcsönök kamatai Az Országps Takarékpénztár közli, hogy az áruvásárlási és a szolgáltatási kölcsönök kamata 1989. február elsejétől egységesen évi 2Ó százalék lesz. A kölcsönösszeg után további két százalék egyszeri kezelési költséget kell fizetni. Az áruvásárlási kölcsönkonstrukció keretében nyújtható kedvezményes hitelek feltételei változatlanok maradnak. így például az ifjúsági takarékbetétesek, a lakáscélú megtakarítók árukölcsönének kamata továbbra is évi 6,5 százalék, a fiatal családok áruvásárlási kölcsönének kamata pedig évi 8 százalék. Az egyszeri kezelési költség mindkét esetben egy százalék. A szolgáltatási kölcsönöknél változik a saját erő mértéke, s az eddigi' 20, illetve 30 százalék helyett egységesen 40 százalék lesz. A maximális visszafizetési időtartam — a kölcsön összegétől, az igénylő jövedelmétől függően ||| legfeljebb 18 hónap. A megváltozott feltételek miatt új kölcsönigénylési nyomtatvány került forgalomba. (MTI) Grósz Károly hazaérkezett Svájcból A pártfőtitkár interjúja a repülőgépen Svájcból hazafelé, a Malév Zürich —Budapest menetrendszerű járatának fedélzeten Grósz Károly, az MSZMP főtitkára inteijút adott a Magyar Hírlap és a Népszabadság tudósítójának. Ennek során hangzott el — egyebek között — a következő kérdés: „Mi az Ön véleménye arról az igényről, amely tavaszra a parlamenti választásokat, s többpártrendszer tényleges bevezetését szorgalmazza? Utalunk a hét végén elhangzott megnyilatkozásokra, amelyek azt mutatják, hogy erről is megoszlik a vélemény a pártvezetésben. Be- recz János szerint: .veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg legnagyobb létszámú, legerősebb politikai szervezet, az MSZMP, nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására, ugyanis rendeznie kell saját sorait’. S hallottuk, hogy 1956 értékelése során Pozsgay Imre rádiónyilatkozatában olyan terminológiát használt, amelyről a párton belül nincs közös nevező.” — Én a repülőgépen értesültem arról, hogy elhangzott egy interjú, olvasni itt a repülőgépen olvastam az újság- bap — mondotta Grósz Károly.:—-így tehát semmi közelebbit nem tudok. Nem tudok az interjú előzményeiről, és körülményeiről sem. Pozsgay Imrével az elutazásom előtt pár nappal együtt voltunk, kedden a politikai bizottsági ülésen. Ott erről nem szólt. Hangsúlyozom, annyit tudok, mint amennyit most olvastam a Népszabadságban. Amikor a Központi Bizottság kiküldte az általa vezetett munkabizottságot — ez nem valamiféle albizottság, hanem olyan, amelynek át kell tekintenie négy évtized tanulságait —, azért küldte ki, hogy elkészítse a XTV. kongresz- szus számára a programot, vagy a programnyilatkozatot. A munkacsoport nem a Politikai Bizottságnak tartozik jelenteni, hanem a Központi Bizottságnak. Úgy gondolom, hogy Pozsgay Imrének es a bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a megállapítást — én ilyen dokumentumokkal eddig nem találkoztam. Nem hallottam, hogy Berecz János hol nyilatkozott úgy, hogy a legerősebb politikai szervezet, az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására. Ha egy politikai párt nem akarja befolyásolni a politikai folyamatokat, akkor lemond fő feladatiról. Lét- jogosultságát épp az adja, hogy a társadalom érdekében a politikai folyamatokat befolyásolja. Nekünk tehát két próbálkozás után a februári központi bizottsági ülésen harmadszor kell megpróbálni — most már egy bizottsági jelentéssel és nem politikai bizottsági jelentésselj£- meghatározni a főbb tartalmi kérdéseket. — Ami a választásokat illeti. Elképzelésem szerint — azért mondom az en elképzelésemet, mert utaltam rá, hogy erről ezután fog határozni a Központi Bizottság a választásokat az uj alkotmány alapján kellene megtervezni. Az új alkotmány a társadalmi vita után, az év végére elkészíthető. Ezt követően ennek a parlamentnek kellene elfogadnia az új alkotmányt, majd a népszavazással megerősíteni. Ezt követően kellene a választási törvény szellemében lebonyolítani a helyhatósági választásokat. S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy ő akarja megválasztani a köztársasági elnököt, azt is; de ha az ország népe akar választani népszavazással, akkor legyen így. Az új parlament megválasztásával kellene befejezni ezt a menetrendet. Végére kellene hagyni a párt XTV. kongresszusát, megfordítva a sok évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során felhalmozódott politikai tapasztalatokból. Grósz Károlynak — mint mondta — változatlanul az a véleménye, hogy a párt reformpolitikáját kívülről job- ról, belülről balról támadják. (Folytatás a 2. oldalon)
