Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 28. Változott-e a szövetkezeti demokrácia? Beszélgetés Forczek Andrással, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökével Tavaszra készülnek a repülőgépes növényvédők tyárhoi Forczek András immár két éve elnöke a kecskeméti, országos hírű Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek, ahol évtizedek óta eredményes a gazdálkodásból keresnek az emberek. A mezőgazdaságban egyre nyílik az agrárolló, nagyobbak az elvonások. A gazdaság szorosan összefügg a politikával és így annak lényegével, a demokráciával is. Vajon hogyan élnek ezzel a közös gazdaságban, változott-e, kell-e módosítani most, amikor előtérbe kerültek a vállalkozások, a haladéktalan döntések? . \ — A téeszmozgalomban a szövetkezeti demokrácia a néhány évtizedes törés ellenére is erőteljes volt. Korábban is naponta megbeszéltük az emberekkel, mit kell csinálni, az elnök nem volt, nem lehetett diktatórikus vezető, mint tegyük fel, egy-egy ipari üzemben. A közös gazdaságokban az elnök mindig függött valamelyik testülettől. — Mégis, hogy történt—Ön is emh'tette — a törés a téeszmozgalomban, amely bizonyára éreztette hatását a gazdálkodásban. így van ez? — A gond akkor kezdődött, amikor előírták, hogy hány közgyűlést, hány munkahelyi gyűlést kell tartani. Ettől kezdve a demokrácia tétellé alacsonyodott le, amelyet kipipáltunk. S a hatása? Odalett a tulajdonosi szemlélet, a vezetők is eltávolodtak az emberektől, mindez újabb hibák forrásává vált. Ma szerencsére a törvények már csupán a minimumot határozzák meg, de mi ennél sokkal több fórumon találkozunk a tagsággal, mert így tudunk megfelelni a követelményeknek. A vezetőség munkáját hatékonyabbá kell tenni olyan értelemben is, hogy a tagok, a dolgozók mondják el véleményüket a gyűléseken. Mi kitaláltunk egy nem túl eredeti formát, hogy szóra bírjuk az embereket. Munkahelyi megbeszéléseket tartunk, csak úgy megkérdezzük: hogy milyen tapasztalataik vannak, s ekkor azt is elmondják, ami a gyűléseken bennük marad. Közvetlenebb a beszélgetések hangneme, ilyenkor még apróbb visszásságra is fény derül, amely éveken át bosszantotta, irritálta az embereket. — Az élet áüandóan változik, különösen az utóbbi időben történtek igen jelentős fordulatok a demokrácia kiszélesítésében. Van-e ebben önöknél valami változás? — Én azt tartom meg, amit az emberek közérzetjavító intézkedésként felvetnek, azt azonnal meg kell csinálni. Ez a demokráciához tartozik, ezért kell az embereket megkérdezni. Ha megnyitjuk az embereket, akkor nagyobb, jelentősebb kérdésekben is állást foglalnak, vállalják a felelősséget. Véleményem szerint M néhány mostanában túlzottan hangoztatott szólammal ellentétben — a demokrácia kiszélesítése, talpraállítása felelősséget is jelent, de ennek ódiuma nem kizárólag a vezetőket terheli. A demokráciában mindenki jelen van, s annak kialakulásáért, érvényesüléséért, hatásáért mindenkinek vállalnia kell a felelősséget. — A téeszdemokrácia furcsa kettősséget takar. Az elnök gyors döntési lehetőségét, a vezetőség jóváhagyásának kikérését, beleegyezését. Ez a mechanizmus hogyan működik Önöknél? — Az elnök és a vezetőség között kölcsönös bizalom kell, de nyomban hozzáteszem: csak nyíltan, őszintén lehet partnerkapcsolatokat kialakítani. A döntések előtt kikérem a vezetőség véleményét, jóváhagyását, de a két vezetőségi ülés között önállóan döntök. Egy példa: hirtelen jó üzlet adódott, sikerült 300 tehenet 6 millióért megvásárolnom. Emiatt nem hívtam ösz- sze vezetőségi ülést, hanem a következőn beszámoltam erről. Van egy másik példa is. Az új takarmánykeverő üzemünk 20 miihónál nagyobb beruházás. A múlt év júliusában a vezetőség elég vittem, amely elégedetlen volt, s nem hagyta jóvá a döntést. Néhány hét múlva már alaposabb előkészítés, tájékoztatás, informálódás után az építés mellett döntöttek. A vezetőségnek természetesen vállalnia kell döntéseiért a felelősséget. Néha még előfordul: a vezetőség tagjai mögött nem minden alkalommal érezhető, hogy ott áll a tagság, a dolgozók nagyobb része. Lehet, hogy a döntések előkészítése során mélyebben kellene tájékozódni, indormációt adni. — Szokott vita kialakulni a vezetőségi üléseken? És ha igen, melyek a legvitatottabb témák?- Az érdemi döntéshez szükséges a vélemények ütköztetése, s ez általában lakásvásárlás támogatásakor, a tagfelvételnél, a beruházások eldöntésekor, telekelosztáskor, a bérfelhasználás elveinél, a kisvállalkozások megalakításakor szokott érvényesülni. A vita mindig kemény, de sohasem parttalan, személyeskedő, s bizony előfordult, hogy leszavaztak. Az biztos, mindenkiben kell lennie kompromisszumkészségnek, s az érvek előtt meg kell hajolni. Miután a vitaanyagot profi szakemberek készítik elő, de nem ők döntenek, bő és alapos információ kell, hogy a laikus is tájékozott legyen abban, hogy mire adja a szavazatát. — Hogyan alakult a gazdálkodás, melyek azok a külső objektív és belső szubjektív körülmények, amelyek ezt befolyásolták? — Nagyon komoly harcot kell folytatnunk az igazságtalanság ellen. Mire gondolok? A szabályozórendszer szigorodására, az agrárolló további nyitására. Konkrétan: a társadalombiztosítási járulék ez évi 10 százalékos emelése 9,5 milliót jelent, amely elviszi nyereségünk egyharmadát. Mi lesz az ellentételezés? Nem folytatom a külső körülményekkel. Ami rajtunk múük, szervezettségünket rövidre kell zárni, amin azt értem: le kell csökkenteni azt az időt, ami a döntéstől, a megvalósításig eltelik. Versenyre kell kelnünk a magánszférával, mert ott nagyobb a hatékonyság, amely számunkra kihívást jelent. Igaz, ehhez meg kell teremteni az egyforma feltételrendszert is. Kisszövetkezetek, szakcsoportok létrehozásán fáradozunk, azt szeretnénk, ha ezeket vállalkozássá tudnánk átalakítani. Meggyőződésem, eljutunk oda, hogy versenyzünk a magánszférában, mert a mi szervezeteink egyszerűek és érdekeltek a termelésben, a hatékonyságban. Ha valahol jól kell szervezni, megteremteni a beleszólás jogát, a demokráciát, ezeknél feltétlenül, inert a hiba elkövetése morálisan és anyagilag is súlyos terheket jelent... Gémes Gábor Módosultak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai Január elsejével módosultak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat küllöldön munkát. Az eddigi előírások csak azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes munkaviszonyuk volt vagy egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba mentek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kirekesztették ebből a lehetőségből, most viszont számukra is megnyílt az út, A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szakképzettségüknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfelelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyénileg külföldön a magyar állampolgárok. Pontosították a jogszabálynak azt a részét, amely arról intézkedik, hogy ki nem kaphat külföldi munkavállalási engedélyt. A korábbi általános megfogalmazással szemben a jogszabály most kimondja: el kell utasítani annak a kérelmét, aki belföldön sem létesíthet munkaviszonyt (tehát, aki még nem érte el a munkavállalási kor alsó, 15 éves határát); aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel (mert például, azt a hatóságok valamilyen okból bevonták); illetve akinél ez államtitok, szolgálati vagy üzemi (üzleti) titok megőrzése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik. A jogszabály szerint elutasítható a kérelme annak, aki korábbi külföldi munkavállalása kapcsán nem, vagy késedelmesen tett eleget keresetéből hazautalási kötelezettségének, illetve annak esetében, aki korábbi külföldi munkájából nem tért haza a jogszabályban előírt határidőre. Az elutasítás lehetősége azonban az ilyen esetekben csak korlátozott ideig, a korábbi munkavállalási engedély lejártától, vagy ha azt visszavonták, akkor a visszavonástól számított 3 évig áll fenn. Új előírás az is, hogy a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Mongóliában, az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban dolgozóknak semmit sem kell hazautalniuk keresetükből, ha azt a munkaadó ország pénznemében kapják. Ugyancsak mentesülnek a hazautalás kötelezettsége alól az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói és a frissen végzett középiskolások, ha a‘szünidőbeli külföldi mun-. kavégzésük célja egyértelműen a nyelv gyakorlása, s keresetük nem haladja meg a másodosztályú napidíj- és szállásköltség-térítés együttes havi- összegének 30 százalékát. A többiek változatlanul kötelesek devizában hazautalni külföldi keresetük —jogszabályban meghatározott — arányát. Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a különféle minisztériumok, főhatóságok helyett — bizonyos kivételekkel.— januártól a külföldi munkavállalási engedélyeket egységesen a megyei tanácsok — Budapesten a fővárosi tanács — munkaügyi szakigazgatási szervei adják ki. (Kivételek ez alól az egészségügyi intézmények egyes vezetői, a művészek, a sportolók és a sportedzők, á nemzetközi szervezeteknél dolgozók, valamint a fegyveres erők és testületek, valamint a rendészeti szervek tagjai.) A külföldi munkavállalás engedélyezéséhez az alábbi iratokat kell benyújtani: A külföldi munkaadó ajánlatát, amely tartalmazza a munkáltató nevét, címét, s azt, hogy az illetőt mettől meddig, milyen bérrel és munkakörben kívánja foglalkoztatni, a munkavállalót esetleg milyen természetbeni juttatásokban (szállás, étkezés), részesíti, illetve, hogy az adott országban milyen adófizetési vagy társadalombiztosításf fizetési kötelezettségek vannak, s az ottani jog, illetve bankgyakorlat szerint van-e akadálya a hazautalási kötelezettség teljesítésének. Ez utóbbiról nem kell nyilatkozniuk az egyesült államokbeli, a kanadai, az NSZK-beli és a svájci munkaadóknak. Az adott ország gyakorlatától függően csatolni kell továbbá a külföldi ország munkavállalási engedélyét vagy a tartózkodási engedélyt, az érvényes vizumot, illetve a munkáltató nyilatkozatát, hogy. ezek beszerzését magára vállalja. Amennyiben ezeknek az iratoknak a beszerzéséhez a külföldi hatóságok kérik a magyar szervek által kiállított munkavállalási engedélyt, akkor lehetőség van úgynevezett elvi engedély kiadására, amelyet ugyancsak a tanácsoktól lehet kérni. Akinek munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszonya van itthon, annak be kell ajinia hazai munkáltatója nyilatkozatát is arról, hogy jelenlegi munkaadója milyen időtartamra javasolja külföldi foglalkoztatását, mennyi a munkavállaló nyugdíjjárulékának összege, s kötelezettséget vállal-e annak megelőlegezésére. A hazai munkáltatónak arról is nyilatkoznia kell, hogy, az illető birtokában van-e állami vagy más egyéb fontos titoknak. A korábbi gyakorlattal ellentétben már nem kérnek munkáltatói véleményt a dolgozóról. A kérelemmel együtt egészségügyi alkalmassági igazolást, erkölcsi bizonyítványt és önéletrajzot is be kell nyújtani, valamint 28 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nem vagy csak részlegesen teljesítettek sorkatonai szolgálatot, a honvédelmi szabály értelmében még egy külön engedélyt is a katonai szervektől. A külföldi munkavállalásra vonatkozó kérelmeket a tanácsoknak 30 napon belül kell elbírálniuk. Az új előírásokat a január elsejét követően elbírált kérelmek esetében kell alkalmazni, függetlenül azok beérkezési időpontjától: A már érvényes engedéllyel rendelkezők ügyeiben végleges hazatérésükig az eredeti engedélyező szerv jár el. *00 fi Ptwuari tUtNÓHttl WVAtAL Tisztelt Hölgyem, Ureml Szeretném megnyugtatni önt. hogy ha azok közé tartozik. - akivel a munkáltatója elszámol. i °Sak ?lyan bel,ö,di jövedelme van, amelyet más Wedplemmel nem kell összevonni; pl. a takarékbetétből, értékpapírból, esetenként 2000,-Ft-ot meg nem haladó összegből származott, vagy az 1987. december 31-ig kötött szerződésből áthúzódó, munkaviszonyon klviili egyes szellemi tevékenységből keletkezett jövedelme, — akinek az évi összevonás alá tartozó jövedelme nem haladta meg a 48.000, -Ft-ot, a nyugdíjjal együtt — vagy legalább 87% rokkantként - a 96.000,-Ft-ot. (Ha összjövedelme azért nem haladta meg az említett értékhatárokat, mert adóalap-csökkentő kedvezményeket vett figyelembe, adóbevallást kell adnia)- akinek kizárólag belföldi adómentes Jövedelme volt, akkor nem kell adóbevallást készítenie. . Annyit kell tennie, hogy február 20-lg nyilatkozik a munkáltatónak, hogy az általa Igazoltakon kívül más jövedelme nem volt Ha önnek adóvlsszatérités jár és nem a munkáltatóiéval számol el, adóbevallást mégis kell beadnia, meri ezt az összeget ezzel igényelheti vissza. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a külföldről származó egyébként adómentes Jövedelméről, mindenképpen beval-t lést kell készítenie. (De ne készítsen bevallást a külföldről t származó olyan jövedelméről, amelyből az-adót a belföldig kifizető levonta.) üdvözlettel: f ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK Látogatás a Kéményseprő Múzeumban munkákra készül. Budaörsön J8/'4!. ;’,jfehn(fV nemcsak a hazai bázist látják el, hanemha? % részét * * jaVÍ*ják(MTI-fotó) • Az első női kéményseprő • A kéményseprő- mesterség eszközei Régészeti feltárások bizonyítják, hogy Anglia őslakói találták fel hajdanán a mai értelemben vett kéményt Feltételezhető, hogy aj kéményseprőszakma is abban az időben született — világosított fel Pálinkás Mária, a Kéményseprő Múzeum kezelője, amikor a mindenki által kedvelt kéményseprők múltjáról, s e szakmát bemutató gyűjteményről faggattam. A Kéményseprő Múzeum nem a szokásos értelemben vett múzeum, hanem a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat házi bemutatója a budapesti Rákospatak utcában. Az érdeklődök két kisebb helyiségben a falakon és a vitrinekben nézhetik végig az érdekes kiállítási darabokat Köztük egy ezerhétszázhatvanlulencben kiállított német nyelvű mesterlevelet, mely a gyűjtemény anyagának legrégebben keletkezett dokumentuma. A házi múzeum érdekessége még, hogy a relikviák darabjait egytől egyig kéményseprőmesterek vagy azok utódai gyűjtötték össze az elmúlt harminc év alatt Az anyag jól áttekinthető, a berendezők időrend szerint rakták sorba a tárgyakat Érdekes látványt nyújtanak a falakon elrendezett létrák, azbesztkesztyűk, kaparok, kefék, a szakma nélkülözhetetlen keDékei. Az első magyar nyelven és névre szólóan kiállított dokumentum 1882-ben keletkezett De már tíz évvel korábban, 1872-ben lépett életbe az első ipartörvény, amely a céheket megszüntette, és kimondta ipartársulatukká történő átalakulásokat Az 1884-es tizenhetedik törvénycikk megszüntette a kéményseprőipar szabad jellegét, s nemcsak engedélyhez, de képesítéshez és a megbízhatóság igazolásához kötötte a szakma gyakorlását A kéményseprőipar fontosságát de a szakma művelőinek ellentmondásos helyzetet is tanúsítják a korabeli újságok. Talán a legérdekesebb közöttük a Jövendő című lap 1919. május tizediki száma, amely nem titkolja: „A magyarországi kéményseprősegédek érdekeiért küzdő lap, a szakegylet hivatalos közlönye”. A kefék, kötelek, s egyéb kiállított tárgyak egyszerűnek tűnnek, ám ezekkel az egyszerű eszközökkel tudni kell és kellett is bánni. Igen komoly elméleti felkészültséggel rendelkeztek a segédvizsgára jelentkezők — sugallja a látogatónak a házi múzeum, arról nem is beszélve, hogy milyen magas szakmai tudást követeltek azoktól, akik mesterré akartak válni. A minimúzeum anyagából nemcsak szakmai, hanem szociológusokat érdeklő információk is nyerhetők. „A tüzelőanyagok okszerűbb kihasználása” című könyv igazolja, hogy az energiahordozókkal való takarékoskodás nem újkeletű. Egy fotó tanúsága szerint a férfiszakmák elnőiesedése sem az utóbbi néhány évben kezdődött meg, hanem 1916-ban. Ezt egy fotó bizonyítja, melyen kéményseprő- felszerelésben állt felvevőgép elé egy csinos hölgy abból az alkalomból, hogy a nők közül ő tett elsőként kéményseprő mestervizsgát. A múzeumban ennek a szakmának a történetéről bővebb információt kaphat az, akit érdekel Kocsis Attila okleveles gépészmérnök, műszaki igazgatóhelyettes írásos anyaga, melyet a helyszínen tekinthet meg az érdeklődő. Csak ízelítő az anyagból: „Kassa város 1643. július tizennegyedikén elrendeli, hogy a kéményeket házanként megvizsgálják, s aki a hibát tizenöt nap alatt ki nem javítja, azt megbüntetik. Pest város tanácsa 1697-ben elrendeli a szalma- és nádfödelek lebontását, és 1700. augusztus huszonkettedikén rendeletet ad ki, mely szerint, aki egy hét alatt rendes kéményt nem épít, annak házát elkobozzák”. H. Sz. Gy. | FATSWAY DfttSÖNÉ
