Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. január 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa A MEGYEI TANÁCS JELENTŐSEBB FEJLESZTÉSI KIADÁSAI 1989-BEN: millió forint Kalocsai kórházi mosoda 24 Bajai kórház rekonstrukciója 12 Városi kórházak műszerbeszerzései 15 Bácsborsódi szociális otthon bővítése 18 Megyei könyvtár 20 Megyei oktatási központ 17 Számítógép-beszerzés 15 Sütőipari vállalatok közös fejlesztése 16 Új munkahelyek támogatása 5 Vcszélyeshulladék-lerakóhely 2 (Folytatás az I. oldalról) váró • ügyekéi emelte ki, melyekről a hozzászólók is kifejtették a továbbiakban véleményüket. Kisközségek szószólói A vitában elsőként felszólaló Für tös József (megyei tanácstag) hangsúlyozta, hogy a megyében igenis vannak hátrányos helyzetű települések, különösen a déli, halármenti területen. Szólt a "Katymáron épülő óvoda és a Madarason tervezett áruház finanszírozási gondjairól, s ezzel összefüggésben beszélt a kistelepülések életét meghatározó mezőgazdasági üzemek nehéz helyzetéről is. A felszólalók többsége ■ érthető módon — a kistelepülések képviselői közül került ki. Bfírcsiik András (megyei tanácstag) a két legfiatalabb kisközség, Bugaepusztahaza és Fiílöp- jakab érdekében emelt szól. (Iái József (megyei tanácstag) a dávodi termálfürdő fejlesztéséhez kért támogatást, mivel a községi tanács nem képes az egyre lálogatottabb gyógyvizű strandot fenntartani. Azsóth, Tamás (megyei tanácstag), Izsák és Agasegyháza képviselője azt a kérdést feszegette, hogy miért olyan nagyok a fejkvóta összegének eltérései a városok és a községek közölt. Javasolta, hogy a jövő évi terv előkészítésénél igazságosabb, a községek lakóinak érdekeit jobban figyelembe vevő elosztási rendszert dolgozzon ki a megyei tanács. Magony Imre (megyei tanácstag) többek között azt a kérdést lelte fel, vajon van-c igény a helyi rádiózás megteremtésére, iTíelyre az idén 13 millió forintot szántak. A kérdésre közvetve rögtön választ is adott dr. Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára -■ maga is tanácstag - , aki a pártbizottság álláspontját ismertette a tervjavaslatról. Mint mondta, a rádióadások jól szolgálhatják a helyi közvélemény tájékoztatását. A költségvetés egészével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igen feszített, a tűréshatár közelében van, ézért a legfontosabb, hogy a meglévő intézmények zavarok nélkül működjenek. A helyi fejlesztéseket közmegegyezéssel indítsák a tanácsok. Inkább kérdezzék meg még egyszer a lakosságot, mielőtt egy-egy nagyobb vállalkozásba bélefognak;'Felszólalása végén bcjc- lSrttetttí; hbgy a'zülést követően megbeszélésre hívták össze a párttag megyei tanácstagokat. F.zcn tájékoztatást kapnak néhány időszerű politikai kérdésről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának álláspontját fejtette ki a következő felszólaló, Németh Ferenc, az SZMT titkára. Mint mondta, a szakszervezetek különösen fontosnak tartják, hogy az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás színvonala megmaradjon jelenlegi szintjén. — Nem tudjuk elfogadni azt sem, hogy nincs előrelépés a lakásügyben - mondta, s javasolta, hogy alapvetően vizsgálják fölül a lakástámogatási rendszert. Javasolta azt is, hogy mivel egyre többen kénytelenek segélyért folyamodni, a tanácsok igyekezzenek oldani a bürokratikus eljárási módszereket. A felszólalók közül a legkonkrétabb javaslatokat Vida Miklós (megyei tanácstag) tette. Többek között javasolta, hogy állítsák le a megyei könyvtár építését, mivel jelenleg nem látható, miből lesz rá pénz; csak egy nagyteljesítményű számítógépet szerezzen be az idén — a tervbe vett kettő helyett -r£ a megyei tanács; s nem megyei — hanem központi —- pénzekből építsék ki az ES-ös út kecskeméti átvezető szakaszát. Az így megtakarított összegeket pedig fordítsák az egészségügyi és szociális ágazat támogatására es a kistelepülések beruházásaira. Kiss Imre (megyei tanácstag) javasolta, hogy amennyiben az Elnöki Tanács'mai ülésén Jánoshalmát is várossá nyilvánítja, a tartalékalapból emeljék-meg a település fejkvótáját. Dohos Ferenc (megyei tanácstag) pedig — immár nem első alkalommal ~ kérte, hogy rögzítsék a jegyzőkönyvben: minél előbb meg keli építeni az E5-ös út kiskunfélegyházi elkerülő szakaszát is. Gaborják József vilazárója után, melyben még egyszer indokolta s megvédte az előterjesztésben szereplő megoldásokat, került sor a szavazásra. Dr. Gajdócsi István először a vitatott kérdéseket tette fel külön- külön szavazásra: A tanácstagok úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés által megszavazott 30 millió forintos elvonást az idén az előző évi megyeközponti pénzmaradványból fedezzék, ne pedig a helyi tanácsok költségvetéséből. Talán a leghevesebb vitát a megyei könyvtár ügye váltotta ki. A kivitelezés elkezdéséhez ugyanis erre a tervidőszakra nincs cleg pénz — 4- 500 millió forint kellene -, de az előkészületeket már megkezdték, s az idén 20 millió forintot igényelnek a munkálatok. A tanácstagok 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással úgy döntöttek, hogy folytatódjék a beruházás előkészítése.' Ezzel utat nyitottak a megyei könyvtár felépítéséhez. Megszavazták két nagyteljesítményű számítógép vásárlását is. Az egyik a megyei tanácsra, a másik a tanács költségvetési elszámoló hivatalába kerül.. Ezután úgy döntöttek, hogy azok a helyi tanácsok is részesedhetnek kiegészítő állami támogatásban, akik nem a megyei tervben kiemelt célt valósítanak meg, hanem helyben igen fontos, más beruházást. Külön szavaztuk az E5-ös út kecskeméti elkerülő szakaszának megyei támogatásáról is. Nem került sor viszont szavazásra --- mert a testület egységes álláspontra jutott — abban a kérdésben, hogy Jánoshalma—várossá nyilvánítása esetén — a tartalékalapból kápjon fejkvóta-emelést, a megyei rendőrkapitányság épületét pedig ne a tanács vásárolja meg, hanem irodaházként hasznosítsák. Végül az idei terv- és költségvetés egészéről szavaztak a tanácstagok, melyei — egy tartózkodással - - elfogadlak. Levél a miniszterelnöknek szénügyben Rövid szünet utánN989. évi munkatervéről tárgyalt a testület. Tobak Csaba javasolta, hogy ne négy, hanem öt ülést tartson ez évben a megyei tanács, a jövő évi költségvetését pedig ne egy, hanem két fordulóban vitassa meg. Az előterjesztést a javaslattal kiegészítve fogadták el. Ugyancsak jóváhagyták a Bács- Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1989. évi ellenőrzési tervét, melyet Szvorény János, a NEB elnöke terjesztett a tanácsülés elé. Ezt követően egyéb ügyek tárgyalására került sor. Megyei tanácsi rendelet született a kétszintű közigazgatásra való áttérésről. Eszerint 1989 február 1-jctől a megye községének tanácsi szervei közvetlen megyei irányítás alá tartoznak majd. Rendeletet alkotott a tanács a rendkívüli események jelentési rendszeréről és a biztonságot növelő szolgálatról is. Ezután pénzügyi elői- rányzat-átcsoportosítasokat hagyott jóvá, majd személyi ügyekben elöntött a testület. Felmentette munkaköréből dr. Gál Gyulát, sí megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetőjét, akit — mint ismeretes — az 1988. december 17-ei megyei pártértekezleten a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkárává választottak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetői állására pályázatot hirdetnek. Az áthelyezés miatt megüresedett egészségügyi ósztályveze- I tői munkakörbe dr. Szűcs Miklósáé I „ dr. Ligeti Zsuzsannát nevezte ki a tanács. Végül interpellációkra került sor, több közérdekű témában. Szóvá tettek a falvakban tapasztalható tüzelőhiányt, aminek az az oka, hogy a termelői és a fogyasztói ár'közötti különbséget január elejétől a forgalmazóknak kellene viselniük s erre nem vállalkoznak« Nyilvánvaló, hogy az ügy rendezéséhez felsőbb szintű állami intézkedésre van szükség, ézért abban maradtak, hogy a helyzetről dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök levélben tájékoztatja Németh Miklós miniszterelnököt, a tanácsülésen jelenlévő Csipkó Sándor országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagját pedig felkérték, tegye szóvá ezt a komoly ügyet a parlamenti bizottság ülésén is, hiszen közhangulat-romboló jelenségről van szó. Kifogásolták a posta munkáját amiatt, hogy Izsákon valamikor a múlt évben felszerelte a crossbarközpontot, de azóta is késlekedik — szakemberhiányra való hivatkozással a 475 új telefonigénylő készülékeinek bekötésével. Sürgették továbbá az 53-as főút Akasztó községen áthaladó szakaszának felújítását, amely már olyan kátyús, hogy a nehézjárművek áthaladásakor szinte elviselhetetlen a csattogás-dübörgés, amely két kilométerre is elhallatszik, s ezt kell elviselniük a község lakóinak. A TUDÓSÍTÁST KÉSZÍTETTÉK: Lovas Dániel, Rapi Miklós, Walter Péter A IIELYI TANÁCSOK NORMATÍV FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 1989-BEN: / . Ft/lakos Kecskemét város 1338 Baja 946 6 város és 2 városi jogú nagyközség 778 9 kiemelt nagyközség 413 85 község és nagyközség 250 (Az Elnöki Tanács mai ülése nyomán várhatóan Jánoshalma besorolása módosul.)' • Baki István, Brüssel László, Gaborják József. ISKOLA A BAJAI PETŐFI-SZIGETEN Száz forintért a KISZ KB vette meg A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A tanács szeretné hasznosítani Eladták-e a bajai KISZ-iskolát? Sokan és sokszor teszik fel ezt a kérdést a napokban Baján, sót a városkörzeti tanácskozásokon is terítékre került. — Mi az igazság? — ez iránt érdeklődtem Papp Zoltánnál, a városi tanács szóvivőjénél. — A bajai közvéleményt mélységesen felháborította az a hír, hogy a magyar állam tulajdonát képező, a Bács- Kiskun megyei KISZ-bizottság kezelésében lévő Vágó Béla KISZ Politikai Képzési Központot 100 forintos értékben a KISZ Központi Bizottságának adták át. A tanácsot leginkább az bosz- szantja, hogy a döntés előtt ki sem kérték a véleményét, pedig az építkezéskor a város adta, térítésmentesen a telket. Ami összegszerűen sem megvetendő értéket képvisel, hiszen a Petőfi-sziget legszebb helyén, a Sugovica partján van úgy, hogy az épülethez strandot is kialakíthattak. Jelenleg 150 személyes kollégiumi szállás, hat tanterem és egyéb kiszolgálóhelyiségek (konyha, étterem, sportpálya) teszik komfortossá az épületet. A beruházást a Művelődési Minisztérium jogelődje finanszírozta kétharmad részben, azaz tizenkét millió forinttal járult hozzá az építkezéshez. — Miért a felháborodás? — Baját sokszor nevezik iskolavárosnak, nem ok nélkül. Mintegy kilencezer tanuló közül általános iskolás 4453 gyermek. Százhatvanegy tanuló- csoportban, viszont csupán 157 tanteremben tanulnak. Nem csak négy tanterem hiányzik, hiszen a meglevők egy része is csak szükségtanteremnek tekinthető. A középiskoláknál még rosz- szabb a helyzet: 3802 diák, 132 tanuló- csoportban, de mindössze 112 tanteremben tanul. — Hogyan állnak a kollégiumokkal? — Jelenleg 719 diákotthoni hely van. E tanévben 34 igényt kellett elutasítani hely hiányában, szeptemberben pedig előreláthatólag — a demográfiai hullám, illetve a képzési profil bővítése miatt 0 ez a szám kétszeresére növekedik majd. Sajnos, az elutasított gyerekek meglehetősen drága albérletbe kényszerülnek. A művelődési osztály, felmérve az iskolaügyben tapasztalható gondokat, megoldási módozatokat keresett. így merült fel, egyébként már régebben, a KISZ-iskola többcélú hasznosításának lehetősége. Nem utolsósorban azért is, mert a városnak nincs ifjúsági háza, tehát rendkívül szűkösek a fiatalság szórakozási lehetőségei. E lehetőségek bővítése egyébként a helyi KISZ-bizottság jogos igénye is, mellyel gyakorta ostromolja a városi tanácsot. — Mi történt eddig? — Dr. Kincses Ferenc tanácselnök levelet intézett Nagy Imréhez, a KISZ KB első titkárához, dr. Czibere Tibor művelődési miniszterhez, és a Parlamentben e tárgykörben interpelláló dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselőhöz. „Tekintve, hogy a KISZ-iskola eddig is csak időnként volt kihasználva, a tervezett idegenforgalmi, illetve vendéglátó-szolgáltatás pedig csak nyáron számíthat látogatottságra, kérjük, hogy a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve az intézmény ingatlankezelői jogát adják át a városi tanácsnak, mely az iskolaügyben tapasztalható feszültségek enyhítésére szeretné az épületet felhasználni.” Gál Zoltán A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1989. január 25-ei ülésén foglalkozott a bajai KISZ-iskola kérdésével, amellyel kapcsolatban az alábbiakban kívánja tájékoztatni a megye közvéleményét: Ez a-létesítmény 1971-ben épült fel jelentős ifjúsági társadalmi munkával, a KISZ és a tanácsi szervek anyagi összefogásával. Az építésre kijelölt területet a Türr-emlékmű- nél lévő KISZ-táborért cserében a Baja Városi Tanács térítés nélkül biztosította. 1975-ben a Petőfi- szigetet a Városi Tanács az ifjúságnak adományozta „örök érvénnyel és visszavonhatatlanul” — ahogyan ez a díszoklevélben is szerepel, melyet ebből az alkalomból készítettek. Létesítményünk a kapunyitástól napjainkig több tízezer fiatalnak biztosított programot, jelentős szerepet töltve be így a megye és a város ifjúságmozgalmi, valamint közéletében is. Nagy tömegeket vonzó politikai, kulturális és szabadidő-tevékenységek színhelyévé vált. Otthont adott számos olyan hazai és nemzetközi konferenciának, találkozónak, amelyek Baja város hírnevét is öregbítették. Az üzembe helyezés időpontjától kezdve a létesítmény bővítésének, felújításának, fenntartásának, üzemeltetésének anyagi fedezetét teljes mértékben az ifjúsági szövetség biztosította, még akkor is, ha ez esetlegesen más ifjúsági célok megvalósítását kérdésessé tette. Az utóbbi ídő- szakban megváltozott gazdasági feltételek következtében, melyet elsősorban a támogatások csökkenése eredményezett, a KISZ-iskola a hagyományos feladatok mellett olyan profil felvállalására is kényszerült, melynek bevételeit rendezvények támogatására, valamint működésének finanszírozására volt kénytelen fordítani. A profilbővítés kialakításakor foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy a városi tanáccsal közös elképzelést alakítsunk ki a működéssel kapcsolatban. A tárgyalások során nem sikerült megegyezésre jutni a kollégiumként történő hasznosítás ügyében,'a férőhely igény másirányú kielégítése, illetve vitás anyagi kérdések miatt. A közös üzemeltetést pedig pénzügyi eszközeik hiányában utasították el. Ez év január 25-én új lehetőségekről szándékoztunk tárgyalni a városi tanács elnökével. Ez a kezdeményezésünk azonban meghiúsult, mivel Kincses Ferenc nem tekintette tárgyalópartnernek a megyei KlSZ-bizottságot, illetve a képviseletében fellépő KISZ-iskola igazgatót, holott a KISZ MB mind a mai napig — és a jövőben is -fi rendelkezik az intézmény kezelői jogával. Az ilyen jellegű intézmények központi bizottsági tulajdonba történő átadását indokolttá tette a költség- vetési támogatás várható nagymértékű csökkentése — mely napjainkban már közismert tény—, amely bizonyos megyékben esetleg azt a reakciót válthatta volna ki, hogy értékesítik ezeket a bázisokat és felélik az így szerzett pénzt. Fontos szempont volt továbbá az, hogy az alternatív szervezetek részéről megindult a harc a KISZ bázisainak újrafelosztásáért, amiben a központi bizottság eredményesebben tudja képviselni tagsága érdekeit. A KISZ Megyei Bizottsága ülésén hangsúlyozta, hogy az iskola továbbra is nyitott minden olyan törekvéssel, tevékenységgel szemben — kezdeményezze azt bárki —, amely a fiatalok érdekeit, igényeit hivatott szolgálni. KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Szerkesztőségünk megkeresle,dr. Jiarajka Istvánt, .a. Rács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetőjét is. — Ön a megyei pártbizottság ülésén jelentette be, hogy vizsgálatot kezdeményez a Legtöbb Ügyészségnél a bajai KISZ-iskola százforintos áron történt eladása ügyében. Miért jutott erre az elhatározásra? — - Azért, mert a bajai telekkönyvi hivatal az adásvételt nem volt hajlandó bejegyezni, és hozzánk fordult. Mi ugyan megállapítottuk, hogy törvénysértésről nem lehet beszélni, ám abban sem lehetünk bizonyosak.‘hogy az adásvétel teljesen törvényes volt. — Ezt hogyan kell érteni? A Földtörvény 15. szakasza lehetővé teszi ugyan, hogy a kezelő átruházza a tulajdonjogot de a hogyanról semmit sem mond. Márpedig éppen ez az, ami - országosan is - idegesíti az embereket. Lehetséges-e az ilyesmi — ez a jog számára a kérdés. — Mikorra várják a választ? — Már hétfőn fölkérték az iratokat tanulmányozásra. Meg kell jegyeznem: lehetséges, hogy — tudtunkon kivül létezik valamilyen belső utasítás az effajta ügyek rendezésére, de akkor nyilvánosságra kell hozni, hogy mindenki számára tisztázott lehessen a kérdés. Ballai József A KÉZIRATOK NYOMDÁBA ADÁSAKOR telexüzenetet kaptunk Bama Györgytől, a Bajai Városi Tanács elnökhelyettesétől. Mint írta, tudomására jutott, hogy a Felőli Népe közli a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának levelét a bajai KISZ-létesítmény adásvételével kapcsolatban. Miután a városi tanács elnöke a megyei tanács ülésén vett részt, ezért a tanácselnök-helyettes kérte az alábbiak megjelentetését: „Első ízben szerdán, azaz 1989. január 25-én reggel hívta fel Csúcs László dr. Kincses Ferenc tanácselnököt, akivel még aznap személyes tárgyalásra került sor. Ezen a tárgy aláson a városi tanács részéről az elnök arról tájékoztatta a KISZ képviselőjét, hogy a legfőbb Ügyészség állásfoglalása után kerüljön sor ilyen jellegű tárgyalásra, és ennek az állásfoglalásnak az ismeretében lehet a vitás kérdést rendezni." Ehhez csupán annyit füzünk hozzá dr. Orha Istvánnak, a bajai földhivatal vezetőjének közlése alapján: az „adásvételt” január Ki-én kérték bejegyezni... (A szerk.) SZAKSZERVEZETI ÁRELLENŐRZÉSEK Önálló árszínvonal-számítások A szakszervezetek a hivatalos statisztikáktól függetlenül maguk is végeznek árszínvonal-számításokat, s ettől az évtől az átlagon belül külön is vizsgálják, hogy az árak alakulása miként befolyásolja a társadalom egyes rétegeinek életszínvonalát — tájékoztatták a SZOT-ban az MTI-munkatársát. Számításaik alapjául azoknak a társadalmi aktivistáiknak az információi szolgáltiak, akik az ország különböző megyéiben, városaiban folyamatosan figyelemmel kísérik az alapvető élelmiszerek, a legfontosabbnak ítélt termékek, szolgáltatások árszínvonalának mozgását. A szakszervezetek árfigyelő hálózatukat társadalmi árel- lenöreik több mint tízezres táborára támaszkodva tavaly hozták létre, eredetileg az új adórendszer hatásának vizsgálatára. A gyorsuló inflációba dolgozók életszínvonalának romlása azonban arra késztette a szakszervezeteket, hogy szélesítsék ezt a tevékenységüket. Az egyre nehezebb gazdasági helyzetben ugyanis mind jelentősebbé válik, hogy a szakszervezetek megfelelő adatokkal, információkkal rendelkezzenek reális követeléseik, igényeik megfogalmazásához. Az árszínvonal emelkedéséről a népgazdaság egészére a szakszervezetek már tavaly is végeztek önálló számításokat. Mind differenciáltabb társadalmunkban azonban az átlagszámok egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy érzékeltessék a lakosság életszínvonalának tényleges változását. Ezért a szakszervezetek az idei évtől azt is elemzik, hogy az árak emelkedése milyen terheket jelent a társadalom egyes rétegei számára. Sokat vitatott annak a bizonyos fogyasztói kosárnak a tartalma, amelynek alapján a hivatalos szervek az áremelkedések hatásait elemzik. A szakszervezetek érdemi fellépését az is megnehezítette, hogy nem ismerték ennek a fogyasztói kosárnak a tartalmát, vagy éppen nem értettek egyet az abba soroltakkal. Ezért most kialakítják saját fogyasztói kosarukat. Az átlag mellett itt is többféle variációt készítenek, hiszen eltérő mennyiségben, másféle termékeket vásárolnak a városi és a falusi lakosok, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok, s a többgyermekes családok fogyasztása sem hasonlítható össze az átlag-családéval. A jövőben a szakszervezetek bértárgyalásainak alapjául ezek a differenciált árindex- és fogyasztóikosár-számítások szolgálnak majd. A szakszervezetek árfigyelő tevékenysége a fogyasztói árak alakulásán túl kiteljed a termelői árak változásának vizsgálatára is. Megszűnik azonban az ilyen típusú árellenőrzések központi irányítása, az ágazati, területi szakszervezeti szervek maguk döntik el, hogy az érdekvédelemben ennek a tevékenységüknek milyen szerepet szánnak. A termelői árak társadalmi ellenőrzésének fenntartását valamilyen formában a SZOT-ban mindenféleképpen indokoltnak tartják, mert ennek a jövőben, a piaci viszonyok, általánossá válásával igen nagy jelentősége lehet az érdekvédelemben. Elméletileg ugyanis már létezik egy országos áregyeztető fórum, amely a gyakorlatban azonban még nem működik, de amely a későbbiekben jelentős részt vállalhat a piaci árak alakításában. A szakszervezetek természetesen folytatják hagyományos árellenőrzéseiket is; társadalmi aktivistáik ezután is vizsgálják, hogy a boltokban megfelelő minőségű árut kap-e a vevő a pénzéért. Ellenőrzéseiket az idén kiterjesztik a fogyasztói szolgáltatásokra. I
