Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

1989. január 26. • PETŐFI NÉPE • 3 CSÚCSTECHNOLÓGIA VILÁGBANKI HITELBŐL A Petőfi Nyomda Bács-Kiskun e®f% legdinamikusabban fejlődő vallalata. Ennek bizonyítá­sára elegendő huszonöt esztendővel ezelőttre visszatekinteni, s felidézni az üzem azóta megtett útját. Mert hol van már az a régi, el­avult kecskeméti, Kéttemplom közi nyomda, ahol öreg, lassú járatú magasnyomó gépek zakatoltak, és ahol az oldalakat még ólomsorok­ból szedték? A vállalat törzsüzeme átköltözött a Külső-Szegedi útra, s ott rövid idő alatt kiépítették sző­kébb hazánk egyik legnagyobb, leg­korszerűbb üzemét. A döntően ön­erőből, következetesen végrehajtott műszaki-technológiái fejlesztés so­rán a lusta magasnyomó masinákat fokozatosan a jóval termeléke­nyebb ofszet- és mélynyomó gépek­kel váltották fel. Fontos lépes volt az előkészítő rész modernizálása, majd a fényszedő gépek megjelené­se. Meghonosították a csomagoló­anyag-gyártást. A technológiai fej­lődés éveiben más fontos dolog is történt a Petőfi Nyomdában: kine­velődött egy fiatal szakembergárda. Az új vallalatiránvítási formákra való áttérést követően hamarosan újabb jelentős fejlesztést határoztak el: 1987-ben megpályáztak egy 300 milliós világbanki hitelt. A nemzet­közi pénzintézet a következő év februárjában elfogadta a kérelmet, s a szerződést már márciusban meg is kötötték. A pénzt a nyomda a csomagolóanyag-gyártás fejleszté­sére kérte. A Petőfi Nyomda évi 300 tonna kartondoboz, 200 tonna cím­ke, 150 tonna öntapadó címke és 100 tonna prospektus többletter­melését vállalta/7 Még meg sem kapta a kecskeméti vállalat a kedvező választ a világ­banktól, amikor a sikerben bízva már hozzálátott egy 5000 négyzet- méter alapterületű csarnok építésé1 hez. Ezzel időt nyertek, s így tavaly év végére helyére kerülhetett vala­mennyi új berendezés. A mai nyom­da belső képe teljesen más, mint a néhány évvel ezelőttié. A gepek, gépsorok többségét komputer ve­zérli. A tervezésben is segít az em­bernek a számítógép. A világbanki hitelt egyébként több mint 100 millió forintos sajat forrással egészítették ki. Az m csar­nokban a dobozkikeszites, könyvkötő üzem, a szállítás, a kesz- áruraktár és a szociális létesítmé­nyek kaptak helyet. Az eddig meg­lévő üzemépületekben ezáltal Ehe­tővé vált technológiai sorok opti mális kialakítása. ...... .„v A Petőfi Nyomda fejlődésének újabb állomásához érkezett, sabb csomagolásban Je^,aálBéla meg a piacokon. Több színvonalas csomagolóanyag • December végén szerel­ték be a képen látható négy­színnyomó dán címkenyo­mó gépet. • A hat- színnyomó, nagy formátu­mú, NDK of­szet íves gépet, a Planétát számítógép vezérli. • Az új csarnok. • A karton­dobozok, ön­tapadó cím­kék tervezését gyorsabbá és pontosabbá teszi az NSZK-gyárt- mányú LCD Cadcam szá­mítógépes ter­vezőrendszer. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI ELNÖK HIVATAL Tisztelt Hölgyem, Uram! 232%U060^35qZ SZÓf akik 1988 évb nyon szemái359 SZamu atutalasi postaut akik 1987 ó yi..Jovedelemadó-előleget, HU delemadót után>1 koznlcat - o ■ Zettek kivé ve az egyeni vá szeranoinLÍ 32 ad°hatóság nyilvántartását posta?i'itnn °nÖk részére ianuár hó folyam, adó hawaii ■ me9küldiük a személyi jövedeler, ado-bevallas egységcsomagot ÍSÉgte " e9ységcsomag január 31-ig raj Q . ,ua 0 °kok miatt nem érkezne meg az í,m,ere' akkor kérjük,szíveskedjen azt a már r or9almazási helyeken személyesen be­c i. reZni' 8bben 32 esetben elnézésüket kérjük, s köszönjük fáradozásukat További jelentkezésünkig . P Üdvözlettel: f, í ; t ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK Élénkülő sajtóélet Baranyában « Megélénkült, megszínesedett a baranyai sajtóélet. Új lapok kerültek az utcára, s vál­toznak, fiatalodnak a régiek is. Az új idők jele, hogy a lapalapítás ma már önfenntartó vállalkozásként indul, magában hordozva a bukás, a megszűnés kockázatát. Az új sajtó- orgánumok szamára a demokratizmus elmé­lyülése teremtett táptalajt, megszületésüket pedig a helyi ügyekbe való beleszólás és a helyi ügyekről való tájékoztatás növekvő igénye tette lehetővé. Valamikor mind az öt baranyai városnak volt saját lapja. Közülük elsőként Siklós hív­ta ismét életre az önálló városi újságot. A ha­vonta megjelenő „Siklós”-t a városi művelő­dési központ adja ki. Komlón a városi tanács vállalkozott lapkiadásra, az „Új Komló” in­gyenes próbaszáma már eljutott az olvasók­hoz; a tervek szerint kéthetente jelenik meg a mecseki iparváros önálló újságja. Szigetváron a török alóli felszabadulás 300. évfordulójára lát napvilágot a „Sziget­vár és Vidéke” című újság. Ha kellő érdeklő­dés nyilvánul meg iránta és sikerül megte­remteni a feltételeket, akkor ez lesz a mutat­ványszáma a későbbiekben havonta megjele­nő városi-térségi lapnak. Az ország egyetlen vasárnap is megjelenő vidéki újságja, a Vasárnapi Dunántúli Napló január elsejétől „Dél-Dunántúli Politikai Lap” alcímmel lát napvilágot. Ennek megfe­lelően a korábbinál is gazdagabban, sokré­tűbben szerepelnek a lapban a régió — Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala megye — esemé­nyei, történései. A pécsi „anyalap”, a Du­nántúli Napló most újabb vállalkozásra ké­szül: „DN-Panoráma" címmel politikai ma­gazint kíván megjelentetni; ez havonta egy­szer jut majd el az olvasókhoz. Az új baranyai sajtóélet érdekes gyermeke az első lakóterületi újság, a „Külváros", amely Pécs peremterületi városrészében — Meszesen és Szabolcson — született meg. Az Interpress megyei lapja, az „Aprópress Bara­nya" hetente jelenik meg, s mint a neve is mutatja, apróhirdetéseket közöl. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek kísérleti vállalkozása az „ökonómia" cí­mű időszakos sajtóorgánum, amelyben ku­tató, oktató és alkalmazó közgazdászok publikálják írásaikat. Baranya első üdülőhe­lyi újságja — magyar és német nyelven — Orfün látott napvilágot. A baranyai középis­kolások lapja, a „Diák" új formátumban és kéthetente kerül ezután ifjú olvasóihoz. KISEBB ADAGOK FORGALMAZÁSÁT TERVEZIK Csökkent a tej- és tejtermék- forgalom Csökkent a tej és teriiermékek forgalma az év elején bejelentett áremelkedés hatására. A Tejipari vállalatok Trösztjénél elkészült gyorsjelentés szerint az átlagosan 38 százalékos árnövekedés megtör­ténte óta -A az elmúlt év hasonló időszakához képest — mintegy 13 —14 százalékkal kevesebb árut igé­nyelt a belkereskedelem. Vajból 10 százalékkal, sajtféleségekből 18 százalékkal kevesebb fogyott. Vala­mivel kisebb mértékű, 5 százalékos a pasztőrözött, tasakos tej forgal­mának visszaesése. A tejipar nem számol a forgalom további erőteljes csökkenésével, mi­vel a nem kis mértékű áremelés elle­nére ezek a termékek változatlanul keresettek. A tejipar vállalatai a fo­gyasztói igények változását folya­matosan nyomon követve igyekez­nek az olcsóbb termékek arányát növelni. Tervezik kisebb adagok forgalmazását is. A vállalatok a ko­rábbinál több 1,5, illetve 2 százalé­kos zsírtartalmú tasakolt tejet kül­denek az üzletekbe, etekhez literen­ként 4-5 forinttal olcsóbban juthat a vásárló. A tapasztalatok szerint változatlanul keresik a fogyasztók a féltartós tejet, amelynek-gyártásá­ra Vácon és Szolnokon nemrég egy- egy új gépsort állítottak be. Vajból is több kisebb, öt dékagrammos adag készül. Tervezik,’ hogy sajtfé­lékből, amelyek a legnagyobb mér­tékben drágultak, újabb változato­kat készítenek; a jelenlegieknél ki­sebb zsírtartalmú, olcso sajtokat küldenek a boltokba. A poharas tejtermékek egy részét a jelenlegi 2 deciliter mellett kisebb adagokban is árusítani fogják. Félliteres műa­nyag flakonba töltve hamarosan forgalomba hozzák a „családi” gyümölcsös joghurtot „AHOI. NÉGY JÓLLAKIK, TALÁN AZ ÖTÖDIK IS” Vargáékat segíti a tanács • Varga Jánosné a beszélgeté­sünk utáni napokban egészséges kisfiúnak adott életet így az ötö­dik gyermek --- Esz terke helyett — Arnold. (Walter Péter felvétele) Amikor a helvéciai községi tanács elnökétől a nagycsaládosok helyzetéről érdeklődtem, azt ajánlotta, látogas­sunk el a Szabó Sándor lakótelep még csak egyetlen házból álló utcájába, Vargáékhoz. Az úttalan út közepén egyetlen épület. 'A bekerítetten telken az építkezés maradványai, a vakolatlan falak egyik oldalánál dérlepte kerékpá­rok. A zárt ajtót, ablakot zörgetem; sehol egy létek, pedig késő délutánra jár az idő. Cseh Miklós tanácselnök javaslatára a feketeerdei iskolában megkeressük a gyerekeket. Az igazgató, Butsi Rozália barátságosan fogad. Érkezésünk célját hallva a nagyobb fiút a számítógépes szakkörből hívja ki, a kisebb legény a napköziből jön a tanáriba. A többiek?—próbálom Jánoskát megnyerni. — Édesapánk dolgozik, anya kór­házban, Anita, aki ide jár másodikba, a legkisebbért, Mirelláért ment az óvo­dába. A lakáskulcs nála van, ők érnek haza hamarabb. Kicsit messze az új ház, de majd jó tesz. Három szobánk van. Azelőtt egy volt. Anyukám hozza haza majd Eszterkét, a kistestvérünket, mejt azért nincs itthon. Csak a húgom mondta mindenkinek, hogy öten va­gyunk. Hát... igaz. A két fiún látszik, örülnek, hogy me­sélhetnek a kis jövevény érkezéséről, s megnyugodva visszaballagnak az osz­tálytermekbe. Az igazgatónő hamar elővesz egy dossziét, büszkén nyújtva kezembe: olvassam! A levélmásolat ar­ról szól, hogy a községi tanács 1988. november 1-jétől havonta 2170 forint segélyt ad Vargáéknak a gyermekek neveltetéséhez. —: A házépítést is mi kezdeményez­tük —szól közbe a tanácselnök.—Hát egy szobában, ennyien? Rendes embe­rek, dolgosak. Csak két kezük volt, amikor összekerültek és jöttek a gyere­kek. De mindent megtesznek értük. A hallottak után azon töprengek, vajon a kórházi ágyon fekve mi foglal­koztatja az anyukát? A válaszért felke­resem Varga Jánosné Varga Esztert a megyei kórház szülészeti osztályán. Még a szíve alatt hordott gyermekkel együtt is törékeny, kicsi asszonynak látszik. — A családtervezésben az ötödik már nem szerepelt, de ha már így van..., tett. Ahol a négy jóllakik, ta­lán az ötödik is. Én kilencünk közül az ikrek egyike vagyok. — Kívülről látva, sok minden hiány­zik még aicsaládi fészkükből. Hogy hoz­ták így is össze, s mi lesz ezután? — A helyi tanácstól százezer forintot kaptunk. Nem kell visszaadni. A többi szociálpolitikai támogatás a gyerekek­re, kölcsön és a két kezünk munkája. A féljem vagyonőr, éjszaka dolgozik. Nappal raktuk a téglákat, mígnem tető tett a fejünk fölé. Valóban sok minden hiányzik. Az utcában ott a gáz, csak nincs pénzünk fűtőtestre, amire rákös­sék. Kályházunk. Ha a kilenc malac megnő, úgy május tájékán mázsa körü­liek lesznek, egyet levágunk, mert most a zsírt a boltból veszem, a többit elad­juk. Abból legalább egy fűtőtestet tu­dunk venni. Vizünk sincs még bevezet­ve, most az állami gazdaság lajtban hozza, ha pedig hazamegyünk a babá­val, hordunk a Szőlő utcából városi vizet. Kis réklit, pelenkákat, pólyahu­zatot, meg amiben innen hazavisszük csak egészséges tegyen! —, azt újat vettünk. A többi maradt a négyről. Ba­baágyat is sikerült használtan vásárol­ni. Egy ismerős mondta, hogy ad ko­csit. Bár egyik kereke nincs, de hol van még a jó idő? Mindenesetre nagyon megköszönjük, megnézzük és a féljem majd csinál vele valamit. Egy nap egy­szer főzök, úgy kora délután. A gyere­kek, amikor hazajönnek, abból esznek, még az a vacsoránk is. Vasárnapon­ként levágok egy baromfit, igaz, fogyó­ban vannak. Feléltük. Itt voltak az ün­nepek. A nyáron más lesz. Beállítom a kertet, a jószágállományt. — A pénzgazdálkodás? — A gyes háromezer, a féljem a csa­ládi pótlékkal együtt eddig tizenegy­ezret hozott. Egy darabig sok lesz most az ÖTP-részlet. Csak a gyes-pénz ma­rad és a nevelési segély. Persze, a lé­nyeg, az otthoniak egészségesek, itt meg bízom az orvosokban. Életet adni sem könnyű, de abban segíteni...? Hát, félek, még akkor is, ha ez az ötö­dik. A férjem most is itt van, beszaladt. Csak nehezen engedik be látogatási időn kívül. Pedig ő máskor nem tud jönni. Ki tegyen akkor a gyerekekkel? Beszélgetésünk után a félj akin látszik, aggódik — meghívja a feleségét egy kávéra. Közben elmondja, siet, mert messze Helvécia. Kigyalogol. Megspórolja a busz árát, mint a minap, de jön holnap is, és mindaddig, amíg hárman nem utazhatnak haza. Pulai Sára . Mi hozható a Szovjetunióból? Százszázalékos vám a háztartási gépekért A Szovjetunióban 1989. február 1-jétől néhány közszükségleti cikk nem kereskedelmi forgalmában új kiviteli szabályok lépnek életbe. Ezek szerint a Szovjetunióban turistaként, magánjelleggel (meghívással) tartózkodó külföldi állampolgárok nem vihetnek ki a Szovjetunióból való­di és instant kávét, tokhal- és lazacikrát, színes és fekete-fehér televíziót, hűtőszekrényt, fagyasztót, mosógépet, varrógépet, gyermekruházati ter­mékeket és gyermekcipőket. 100 százalékos vám megfizetése mellett vihető ki a Szovjetunióból por­szívó, ventilátor, kávédaráló, kávéfőző, elektromos húsdaráló, konyhai robotgép, elektromos gyümölcsfacsaró, vasaló, elektromos habverő, ostya­sütő, fagylaltgép, kenyérpirító és rószter, elektromos szivattyú, varrógép- hajtás, mikrohullámú sütő, kötőgép, kézikötőgép, háztartási centrifuga, levegőtisztító, bojler, orvosi reflektor, elektromos fűtőberendezések, elekt­romos sütő, fa- és fémmegmunkáló gép. 50 százalékos vámot kell fizetni elektromos szamovár, elektromos vasa­lógép, lakatosszerszámok, személygépkocsi-alkatrészek, abroncsok, gépi szövésű szőnyegek kivitele esetén. 30 százalékos vám megfizetése mellett vihetők ki a Szovjetunióból szőrmék és szőrmeáruk, valamint természetes bőrből készült ruházati termékek. Háztartási klímaberendezés és szórakoztató-elektronikai berendezések (televízió kivételével) kivitele esetén 25 százalékos vám fizetendő. A vám kiszámításának alapja minden esetben a Szovjetunióban érvényes kiskeres­kedelmi ár. A vámmentesen kivihető közszükségleti cikkek összértéke utasonként nem haladhatja meg a 100 rubelt a Szovjetunióban érvényes kiskereskedelmi árakon számolva. A Szovjetunióban dolgozó és tanuló külföldi állampolgárok a kiviteli tilalom, illetve korlátozás alá eső cikkek­ből családonként és naptári évenként 1-1 darabot vihetnek ki, a kávéra és kaviárra vonatkozó tilalom azonban rájuk is érvényes. A tilalmak és korlátozások nem vonatkoznak azonban a Szovjetunióban külföldi valutá­ért árusító üzletekben vásárolt termékekre. A Szovjetunión átutazó állampolgárok tárgyai a Szovjetunióba történő beutazáskor szabadon bevihetők. Ha azonban tulajdonosuk ezeket a tár­gyakat kiutazáskor nem viszi ki, a ki nem vitt tárgyak értékének 100 százalékát kitevő vámot kötetes fizetni az ott érvényes kiskereskedelmi árak alapján. Változtak a külföldre utazó szovjet állampolgárokra vonat­kozó kiviteli szabályok is. A bevezetett intézkedések ideiglenes jellegűek, 1991. január 1-jéig maradnak érvényben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents