Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 22. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 26., csütörtök Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság január 26-án, csütörtökön délelőtt 9 órára a megyeháza nagytermébe össze­hívta Bács-Kiskun Megye Taná­csát. Az ülés napirendjére a követ­kező témák megvitatását javasolja: — Tájékoztató a vb két tanács­ülés közötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1989. évi tervre és költségvetésre. — Előteijesztés a megyei tanács 1989. évi munkatervének megálla­pítására és tájékoztató a végrehaj­tó bizottság munkatervéről. — A megyei népi ellenőrzési bi­zottság 1989. évi ellenőrzési tervé­nek jóváhagyása. — Egyéb ügyek, interpellációk. MÁR AZ ELSŐ FÉLÉVBEN MEGKEZDŐDIK Szovjet csapatkivonás Magyarországról Befejeződtek az előkészületek, konkréttá vált az ideiglene­sen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport egyes csapatainak, fegyverzete és haditechnikája egy részé­nek kivonási ütemterve. A részletekről Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta tegnap a Ma­gyar Távirati Iroda, valamint a Tv-híradó munkatársát. Elmondta: a napokban Dmitrij Jazov hadseregtábomok- tól, a Szovjetunió honvédelmi miniszterétől levelet kapott, amelyben hivatalosan tájékoztatja a magyar vezetést, hogy milyen alakulatokat és milyen ütemben vonnak ki Magyar- ország területéről. Eszerint még ennek az évnek az első felében Veszprémből, illetve környékéről hazaindul egy harckocsihadosztály. Ugyancsak az első félévben tervezik egy kiképző harckocsiezred kivonását is. Az esztendő máso­dik felében egy deszant-rohamzászlóalj, valamint a tököli repülőtérről egy vadászrepülő ezred hagyja el hazánk terüle­tét. Jövőre egy vegyvédelmi zászlóaljjal, illetőleg a szolnoki katonai tisztesiskola állományával csökken a hadseregcso­port létszáma. A pontos létszámadatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Kárpáti Ferenc vezérezredes hangsúlyozta: a jelenlegi kivo­nások során elsősorban nem a létszám a lényeges, a megha­tározó a fegyvernemek ereje. Az adatok ugyan ismertek, de fontosabb szempont a kivonási tervekben szereplő fegyver­nemek és haditechnika, így a harckocsik, repülőgépek, de- szant-rohamegységek tűzereje, ütőereje. A honvédelmi miniszter beszámolt arról is, hogy a két vezérkar tovább folytatja azokat a tárgyalásokat, amelyék során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa? Ezzel összefüggésben rámutatott: néhány régóta húzódó problélma is megoldódik. Utalt arra, hogy az esztergomi Bazilika szomszédságában lévő műemlék épület sorsáért ag­gódva mint országgyűlési képviselőt is már korábban meg­keresték. Az épületben a szovjet csapatoknak hosszú idő óta kórháza működik, most a műemlék épületet is végérvénye­sen kiürítik. Szóba került a gödöllői Grassalkovich-kastély- ban lévő kisebb szovjet alegység áthelyezésének lehetősége is. Az egyeztető tárgyalások során minden bizonnyal erre is találnak megfelelő megoldást. A megbeszélések kiterjednek majd a veszprémi és a tököli létesítmények sorsára is. Az azonban már most biztonsággal állítható: mindkét helyen csendesebbé válik a környezet, csökkenni fog a lakosság által sokszor joggal kifogásolt magas zajszint. Az azonban egyelőre nem bizonyos, hogy valamennyi, a közeljövőben kiürítendő laktanyát átadnak, hiszen a szovjet csapatok bizonyos átrendezését is végrehajt­ják Magyarországon. Mindenekelőtt a nyugati országrész­ből csoportosítanak át különböző egységeket — mondotta végezetül Kárpáti Ferenc vezérezredes. MÁTÉTELKÉRŐL SVÁJCBA Speciális munkaruhák 9 Göre Jánosné és Gajdos Józsefné a félkész és készárukat vasalja. A városoktól .távoleső községekben nem kis gondot jelent a lányok-asszo- nyok téli foglalkoztatása. A tipikus női munkák egyike a varrás, amit egy kis szorgalommal viszonylag rövid idő alatt meg lehet tanulni. Erre alapoztak Mátételkén is, ahol a múlt év augusztus 20-án megnyitották a Szegedi Ruha­gyár bácsalmási gyárának ruhaüzemét, amit a madarasi költségvetési üzem alakított ki egy régi épületből. így majd fél esztendeje, hogy harminc asszony­nak télire is van munkája. Ennek fejé­ben azonban a tataházi Petőfi Tsz föld­jén a mezőgazdasági dologidőben fe­jenként nyolcszáz négyszögöl bérelt te­rületen gazdálkodnak a nők úgy, hogy a termés értékesítését a gazdaság vállal­ja. A varrodában pedig ilyenkor a Fehl- mann svájci gyárnak bérmunkában speciális munkaruhákat készítenek. Ezres kisszériában állítják össze a ki- szabottan kapott köpenyeket, amiket aztán erdészek, cukrászok, szakácsok, pékek viselnek majd. 9 Kogyiláné Kiss Erika feladata a zsebek felvarrása. 9 Ali Ju­lianna nagymestere a gomb- lyukazásnak. (Straszer András felvételei) MTESZ-VITA A MEGÚJULÁSRÓL Az alkotó­munka elismertetése Félszáz emberre számítottak tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szerve­zetének kibővített elnökségi ülésén,'de a kecskeméti Tudomány és Technika Házának tanácsterme zsúfolásig telt meg. A MTESZ megyei titkára, Alter Ró­bert, bejelentéssel kezdte a tanácsko­zást: a megyei elnök, Magyar Ferenc felmentését kérte e megbízatása alól, hiszen tegnapelőtt a megyei pártbizott­ság etikai bizottságának elnökévé vá­lasztották. Eddigi munkájáért köszö­netét mondott a megyei MTESZ és az elnöki teendőkkel megbízta dr. Hor­váth Györgyöt, aki eddig társelnök . volt. A MTESZ országos elnökségének tanácskozására még a tavasszal sor ke­rül, ennek apropóján a tegnapi rendez­vény résztvevői véleményüket, eddigi tapasztalataikat is elmondták a szövet­ség munkájáról, a jövő elképzeléseiről, feladatairól. A reálértelmiség szövetsé­gének munkáján is látszik, hogy e tevé­kenység társadalmi presztízsének csök­kenésével az egyesületi taglétszám egy­re kisebb. Ugyanakkor megfigyelhető: annak ellenére, hogy ez szakmai szö­vetség, egyre jobban előtérbe került a politika. Javaslat hangzott él a MTESZ szervezeti rendjére, illetve gazdálkodá­sára vonatkozóan. Ez utóbbit egy mondatban így lehetne megfogalmaz­ni: A jayak osztását ott kell kezdeni, ahol termelődnek. A hozzászólók — ki-ki vérmérsékle­tének megfelelő hangnemben el­mondták véleményüket: egyszerűsített, kisebb létszámú irányító apparátussal, az érdekvédelem bizonyos fokú felvál­lalásával vagy éppen ,önállóságra tö­rekvéssel képzelik el a tudományos egyesületek jövőjét. Egy viszont biztos: a hazánkban leértékelődött szellemi al­kotómunka elismertségének helyreállí­tása az egyik legfontosabb feladat. A vitát összegző megyei titkár felvál­lalta, tisztázzák, a felvetések közül mi vonatkozik az egyesületekre, a megyei szervezetre, illetve az országos szövet­ségre. Elmondta azt is, hogy feltétlen szükséges a taglétszám csökkenésének, a tagok életkor-növekedésének okait megvizsgálni és jelentős lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fiatalokhoz is mind jobban eljuthassanak. A Bács- Kiskun megyei MTESZ-szervezet fel­adatai között elsőrendűnek érzi az itte­ni egyesületek „szolgálátát”, együttes i fellépések szervezését, valamint együt- ' tes vélemények kialakítását. G. E. ’ A PETŐFI NYOMDÁBAN: Pozsgay Imre avatta föl az új üzemet 9 Az ünnepség előtt üzemlátogatáson ismerkedtek a vendégek az új beruházással. A hazai háttéripar egyik fontos része a csomagoló­anyag-gyártás. Mert legyen bármilyen jó is az a termék, há nincs megfelelően „felöltöztetve”, nem számíthat si­kerre a piacon. A kecskeméti székhelyű Petőfi Nyomda esztendők óta sokat tesz a magyar csomagolástechnika színvonalának emeléséért. Következetes fejlesztőmunká­ja eredményeként egyre több ízléses dobozt és címkét ké­szít. E fejlődés legújabb állomásaként került sor tegnap az új, világbanki hitellel megvalósult üzem avatására. Az ünnepségen elöljáróban Sebesvári László általános vezérigazgató-helyettes köszöntötte a nyomda dolgozóit, a vendégeket, közöttük Pozsgay Imrét, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagját, államminisztert, Gábor Andrást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, dr. Szabó Imrét, az Ipari Minisztérium államtitkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökét és dr. Babinyecz Ferencet, az MSZMP megyei bizottságának titkárát Ezt követően Birkás Béla vezérigazgató idézte fel a Petőfi Nyomda fejlődésének történetét. A vállalatnál végrehajtott szerkezetváltás során tavaly rekordidő — egy év alatt megvalósítottak egy 400 mülió forint értékű beruházást; a csomagolóanyagok gyártásához 300 milliós világbanki hitelből világszínvonalú gépeket és technológiát szereztek be. A beruházást a hitelkérelem­ben meghatározott költségkereten belül sikerült tető alá hozniuk. Ezután a kormány nevében Pozsgay Imre köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit. — Vállalkozásaink indításakor alkalmas elgondolkod­ni azon, hogy részesei vagyunk az ország építésének. Egy olyan országénak, amely válságával, átállásaival, útkere­sésével manapság több gyötrelmet jelent polgárainak, mint amennyi örömet jelenthet. Mégis fontosabb ne­künk, hogy van kiút ebből a helyzetből. S épp ez ad tartalmat mai ünnepségünknek — mondta az állammi­niszter, majd így folytatta: — Nem a vállalkozás mére­tein, nagyságán, hanem annak szellemén, a kockázatvál­lalás értelmén, következményein érdemes elgondolkodni. A kecskeméti nyomda vállalása biztató jele annak, hogy ebben az országban — ha egyelőre szigetekként is — de jelen van az az elszántság, akarat és képesség, ami ki­emelheti az egész országot nehéz helyzetéből. • -— A mai kooperációs zavarokkal, együttműködési gondokkal küzdő ipari termelési szerkezetünkben külön is figyelmet érdemel, hogy egy tiszteletre méltó szakma, a magyar nyomdaipar üyen és hasonló vállalkozásaival sajátos kultúrát teremt. Mert azok a címkék, csomagoló­eszközök, könyvek, újságok, amelyek itt készülnek, nem egyszerűen tárgyak, hanem egyfajta együttműködési szándék hordozói. A könyvszakmától a Tungsram nevé­vel fémjelzett nagyiparig egy sajátos kulturális kommuni­káció is megvalósult ezáltal—mutatott rá Pozsgay Imre. ;— A Petőfi Nyomda megérdemli, hogy ország-világ tudja: él itt egy közösség, amely gondjai ellenére tenni tud és akar vezetőivel és kezdeményező szellemű munkásai­val. Kívánom, hogy tisztelet és megbecsülés övezze a nyomdászokat — mondta befejezésül az államminiszter. Az ünnepi beszéd után a beruházás megvalósításában részt vevők közül többen kitüntetést vehettek át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitün­tetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát Pozsgay Imre adta át Birkás Béla vezérigazgatónak. A Kiváló Munkáért kitüntetést Szabados Tibor műszaki osztályve­zető, Kocsis Mihály tmk-csoportvezető és Kiss István tmk-csoportvezetö vehette át dr. Szabó Imre államtitkár­tól. A Petőfi Nyomda Nívódíját Sebesvári László általá­nos vezérigazgató-helyettes és Fekete Pál csoportvezető érdemelte ki. A Vállalat Kiváló Dolgozója címet tizen­hármán kapták meg, vezérigazgatói dicséretben 23 nyomdász részesült Az avatóünnepséget követően délután Pozsgay Imre a kecskeméti pedagógus pártbizottság meghívásának ele­get téve, a megyeházán „Jogok és kötelességek a mai változó valóságunkban” címmel tartott nagy érdeklődés­sel kisért előadást. A rendezvényre a Pedagógusok aka­démiája sorozatban került sor. (Az új üzemet bemutató cikkünk a 3. oldalon.) G. B. ÉVENTE SZÁZMILLIÓ DOLLÁR ÉS SZÁZKILENCVENMILLIÓ RUBEL Magyar—szovjet—jugoszláv vásúti tanácskozás Szegeden Szerdán délután fejeződött be Szegeden együttműkö­dési szerződés aláírásával egy háromnapos magyar— szovjet—jugoszláv vasúti tanácskozás. A delegációkat Valerij Nyikolajevics Butko, a Szovjetunió közlekedés- ügyi miniszterhelyettese, Nikola Zurkovics, a Jugoszláv Vasutak Szövetsége ügyvezető bizottságának elnöke és Ónozó György, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója, vezette. A tárgyalásokat követően a delegáció vezetői Szegeden a MÁV Igazgatóságán sajtótájékoztatót tartot­tak. Lovász Lázárnak, a MÁV Szegedi Igazgatósága veze­tőjének megnyitója után elsőként Ónozó György adott tájékoztatást. Elmondta, hogy 1 megbeszélések közép­pontjában azok a vasúton elszállítandó árumennyiségek szerepeltek, amelyek a Szovjetunióból Juguoszláviába, illetve Jugoszláviából a Szovjetunióba indulnak, s tran­zitként áthaladnak hazánkon. A két országnak ez a legje­lentősebb egyeztető megbeszélése. A vezérigazgató el­mondta, hogy az elmúlt években csökkent az országon keresztülfutó trandtszállitmányok mennyisége, majd 1988-ban stabilizálódott E megbeszélés keretében meg- állapodtak abban, hogy ebben az évben a Szovjetunióból félmillió tonnával, Jugoszláviából- pedig 160 ezer tonná­val szállítanak több árut vasúton Magyarországon ke­resztül. A tranzitszállítmányok növelése.érdekében még tovább folytatják különböző speditőr cégekkel a tárgya­lásokat. Valerij N. Butko miniszterhelyettes arról szólt, hogy a szovjet vasút feladata a vonatok akadálytalan fogadása, átrakása, illetve a vasúti forgalom zökkenőmentes lebo­nyolítása. Szóvá tette, hogy a szállítás nem egyenletes Magyarországról sem, mert az év első 8 hónapjában csupán 200-220 ezer, az azt követő 4 hónapban pedig félmillió tonna áru érkezett. Arra kérte a magyar szállít- tatókat, hogy próbálják egyenletesen fuvaroztatni árui­kat Végezetül hangsúlyozta, hogy ennek ellenére igye­keznek megoldani a jelentkező gondokat. Nikola Zurkovics biztatónak nevezte a tárgyalást, ugyanis összességében 40 százalékkal növekszik a tava­lyihoz viszonyítva az elszállított súly mennyisége. Ez szovjet részről 45,4 jugoszláv részről pedig 31,8 százaié-*' kos emelkedést jelent Ez a Magyar Államvasutaknak is jelentős bevételt hoz. Törekszenek a szolgáltatás minősé­gi javítására, ami gyorsaságot és kevesebb sérülést jelent Lapunk munkatársának kérdéseire — szerkesztősé­günket Gémes Gábor főmunkatárs képviselte — elsőként Ónozó György vezérigazgató válaszolt '— Mennyi a MÁV bevétele a tranzitszállításokból? — Ez évi 100. millió dollárt és 190 millió rubelt jelent a MÁV számára. A tranzitszállítás díja már csak azért sem változik, mert ez alku tárgyát képezi, de ezek így is alacsonyabbak az európaiaknál. Az üdét érdekében még ebből is engedményt adunk. — Igaz-e, hogy a MÁV Jugoszláviából a közelmúltban személykocsikat vásárolt? " —-Igen, tanácskozás közben Kelebián a megvásárolt 7 személykocsiból egyet megnéztünk. Ezek rendkívül modernek, esztétikusak, emellett 200 kilométeres sebes­séggel vontathatok. Darabjuk 800 ezer dollár, de ez nem került konkrétan pénzbe, ugyanis kooperációs üdét volt — A szovjet határon sokszor állnak mezőgazdasági terményekkel megrakott szerelvények, mi erről a vélemé­nye? — Ez a 87-es esztendőben igaz volt — mondta Valerij Butko —, de a tavalyi évben már nem volt fennakadás a tömegcikkek elszállításában. Magyarországról 760 ezer tonna árut továbbítottunk december 20-áig. Kétségtelen, hogy néhány vagontípusban voltak fennakadások, de ezeket is siettünk kiküszöbölni. Egy másik kérdésre, miszerint javulnak-e Magyaror­szágon a vasúti pályák, Ónozó György elmondta, hogy est elsősorban pénzkérdés, ezzel foglalkoznak, sőt a villa­mosítást sem hagyják abba. Egy másik kérdésre Nikola Zurkovics elmondta, hogy a szabadkai magyar—jugo- sdáv közös állomás tervezési munkálatai megkezdődtek.

Next

/
Thumbnails
Contents