Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

♦ 2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 23. A SZÍRIÁI VÉDELMI MINISZTER ÁLLÍTÁSA: Az izraeli titkosszolgálat robbantotta fel a PanÁm-gépet Az szíriai védelmi miniszter szerint a Moszad, az izraeli titkosszolgálat robban­totta fel a PanAm légitársaság Frankfurt—London—New York járatát. Az utász- szállító december 21-én zuhant le Skóciában. A szakértők később megállapították, hogy pokolgépes merénylet történt, az elkövetők kilétét azonban mindmáig ho­mály fedi. Az Al-Kabasz című kuvaiti napilapnak nyilatkozva Musztafh Tlász közölte, hogy értesülése szerint izraeli ügynökök követték el a pokolgépes merényletet és céljuk eléréséhez egy NSZK-ban állomásozó amerikai katonát használtak fel: 300 ezer dollárt kínáltak neki, hogy az utasszállítóra csempésszen fej egy -bőröndöt, amelyben — úgymond — gyémántokat kell vinnie az Egyesült Államokba. Hálsz megjegyezte, hogy a frankfurti repülőtéren az amerikai katonák poggyá­szát nem vetik alá a szokásos biztonsági ellenőrzésnek. A szíriai politikus azt állította továbbá, hogy egy rabbicsoport az utolsó pillanatban törölte helyfoglalá­sát. — bizonyára a Moszad közbelépésére. A pokolgépnek a terv szerint nem Skócia, hanem az Atlanti-óceán felett kellett volna robbannia, de az utasszállító késve indult tovább London—Heathrow repülőteréről. A szíriai védelmi miniszter nem fedte fel értesülésének forrását, csupán annyit mondott, hogy az több nyugati hírszerző szervezet számára is hozzáférhető volt. Az Egyesült Államokban olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy 3 merény­letet valamelyik, Jasszer Arafat vonalával szembenálló, Szíria által támogatott palesztin csoport hajthatta végre. Név szerint felmerült többek közt a szélsőséges Abu Nidál szervezete. Az egyiptomi sajtó január elején viszont annak lehetőségét taglalta, hogy esetleg Izrael állhat a merénylet mögött. Izraelben erre élesen reagáltak, hangsúlyozva, hogy az ilyen feltételezések megmérgezhetik a két ország kapcsolatait. A HÉTEN ELŐSZÖR Nem tüntettek Prágában Szombaton, hat nap után elő­ször, nyugalom volt Prágában. A Vencel téren, amely közel egy héten át nem engedélyezett de­monstrációk színhelye volt, ezúttal nem lehetett látni semmilyen gyüle­kezést, a városközpont békés hétvé­gi képét mutatta. A Mlada Front című ifjúsági lap szombaton arról írt, hogy a Charta 77 és más illegális csoportok a húsz évvel ezelőtt politikai indíttatásból öngyilkosságot elkövető Jan Palach hamvait őrző Vsetaty-i temetőben (Közép-Csehország) megemléke­zést akarnak tartani. A helyi ható­ságok már csütörtökön lezárták a temetőt. Nem érkezett olyan hír, hogy az ellenzéki csoportok ennek ellenére megtartották volna rendez­vényüket. Meghalt Cyrankiewicz Varsóban 77 éves korában, pén­teken elhunyt Józef Cyrankiewicz, a második világháború utáni len­gyel történelem kiemelkedő politi­kai személyisége. Cyrankiewicz 1947-től 1970-ig (másfél éves megszakítással) mi­niszterelnökként tevékenykedett, majd 1972-ig az Államtanács elnö­ki tisztségét töltötte be. Tagja volt a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak, s 1983-ban a Békevilágtanács alelnökévé választották. Szovjet légihíd Kabul élelmezésére Hat szovjet szállítórepülőgép szállt le szombaton a kabuli repülőtéren, hogy élelmet hozzon a súlyosan nélkülöző lakosságnak. A légihidon érke­zett 3500 tonna lisztből kenyeret sütnek a kabuliaknak. Az élelmiszerhiány elsőkorban a megbékélni nem hajlandó ellenzék pró- ' bálkozásai miatt alakult ki Kabulban: gazdasági blokádot akarnak vonni a város köré —állapítja meg a TASZSZ. Ezek a kísérletek azonban súlyosbítják az ellátási gondokat, amelyek a téli időszakban máskor is jelentkeznek a mostoha időjárás következtében. A kiadós hóesés és az erős fagyok miatt ugyanis ilyenkor gyakran akadozik a hegyek közé ékelt Kabul ellátása. Az afgán hatóságok különbizottságot állítottak fel annak kivizsgálására, hogy az élelmiszerhiányt & kereskedők nyerészkedési célzatú, nyílt szabo­tázsra hasonlító áruvisszatartása okozza-e, avagy a szélsőségesek szerve­zett akciói, amelyeknek célja: válsághelyzet előidézése Kabulban. Gorbacsov a nyomasztó áruhiányról A szovjet fővárosban is érzékelhető országos gondokkal, így a nyomasztó áruhiánnyal, a politikai és. a gazdasági reform menetében jelentkező nehézsé­gekkel kapcsolatos véleményét osztotta meg hallgatóságával szombati beszédé­ben Mihail Gorbacsov, ismét nyomaté­kosan hangsúlyozva: az ország számára nincs más választás, mint a peresztrojka végigvitele. Az SZKP KB főtitkára a moszkvai beszámoló taggyűléseket, pártértekezle­teket betetőző kétnapos fővárosi párt- konferencia zárónapján mondott beszé­det. A tanácskozás szombat esti ülésén ismét Lev Zajkovot választották meg a testület első titkárává. Gorbacsov felszólalásában külön ki­tért a fővárosban tapasztalható áruhi­ányra, arra, hogy továbbra sincs fedeze­te a megnövekedett vásárlóerőnek, hogy még ma sem érvényesül a végzett mun­ka, a teljesítmény alapján történő fizet­ség elve. Ennek kapcsán leszögezte: mindaddig, amíg az egyenlösdi fennma­rad, az ország azon a szinten marad, ahol ma is van, s nem léphet előre az ellátási gondok megoldásában sem. A pártfőtitkár egyúttal igen határozot­tan megerősítette: nem térnek vissza a korábbi évek felelőtlen gyakorlatához, s nem fognak dollármilliókat költeni fo­gyasztási cikkek importjára, amellyel a korábbi vezetés jobbára az elégedetlen­kedésnek kívánta elejét venni. Ez már csak azért sem lehetséges, mert nem állnak rendelkezésre az olaj világpiaci árának akkori növekedéséből származó többletbevételek. A gazdasági fejlődés nehézségeivel összefüggésben Gorbacsov elmondta azt is, hogy az előrelépést olyan veszteségek is hátráltatják, mint a csernobili és az örményországi katasztrófa, valamint Afganisztán. A peresztrojka egészének menete kapcsán hangsúlyozta: ha a politikai fo­lyamatok nem haladnak előre, a peresz­trojka megakadhat, megtorpanhat. Azokra a véleményekre reagálva, ame­lyek szerint a dinamikus társadalmi fo­lyamatok szükségessé teszik a többpárt­rendszert, kifejtette: a politikai reform célja éppen az, hogy megteremtse a kü­lönféle érdekek kifejezésre jutását. Befejeződött a vajdasági rendkívüli pártértekezlet Bállá Emília az új titkár OLASZORSZÁG Keilte hadsereg? A Vajdasági Kommunisták Szövetségének Újvidéken, pénteken röviddel éjfél előtt véget ért konferenciája egyhangúlag elfogadott ha­tározatában követelte a JKSZ rendkívüli kongresszusának azonnali összehívását az or­szág politikai, társadalmi, gazdasági válságá­nak mielőbbi megoldása végett. A konferencia levelet intézett a JKSZ KB elnökségéhez, amelyben felszólította a testüle­tet, hogy váltsa le jelenlegi elnökét, a horvát­országi Stipe Suvart, akinek politikai állás- foglalásait ellentmondásosnak, elvtelennek, tevékenységét pedig következetlennek minősí­tette, s azzal vádolta, hogy különös felelősség terheli a koszovói, a vajdasági és a Crna Gora- i helyzet elmérgesedéséért, továbbá, hogy egy­más ellen hangolta a szerbeket, Crna Gorá­inkat meg a makedónokat. A JKSZ történeté­ben eddig még sohasem fordult elő, hogy vala­melyik tagköztársaság vájó autonóm tarto­mány legmagasabb pártforama a jugoszláv párt első emberének tisztségéből történő fel­mentését szorgalmazta volna. A közel 1000 küldött és vendég részvételé­vel megtartott vajdasági rendkívüli pártkonfe- renciát a tavaly októberi bácskapalánkai és újvidéki tömegtüntetésekkel lemondásra kényszerített tartományi pártvezetőség politi­kájának éles megbélyegzése, s a szövetségi szintű párt- és állami csúcsvezetés nyílt bírála­ta jellemezte. Több delegátus indítványozta, hogy vonják felelősségre — erkölcsi és politi­kai értelemben — mindazokat a politikuso­kat, akik 1982 óta hosszabb-rövidebb ideig tagjai voltak a JKSZ KB elnökségének, mert elsősorban ők hibáztathatók az ország és a párt jelenlegi súlyos válságáért. ; Az értekezlet „Vajdaság autonóm tarto­mány eszmei-politikai helyzetének bíráló érté­kelése” címmel határozatot fogadott el. A tanácskozás kétnapos vitájában 150-en szólaltak fel. A küldöttek többes jelöléssel és titkos szavazással megválasztották a 115 tagú új tartományi pártbizottságot, s a Vajdasági Kommunisták Szövetsége 9 új képviselőjét a JKSZ Központi Bizottságában. Az új tartományi bizottság szombatra vir­radó éjszaka megtartotta első ülését és többes jelöléssel, titkos szavazással megválasztotta 15 tagú elnökségét. A JKSZ KB elnökségi tagságára a tisztségéből visszahívott Bosko Krunics helyett Sztanko Radmüovicsot java­solták. ' A Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tar­tományi Bizottsága elnökségének elnöke a tit­kos szavazás eredményeként Nedeljko Sipo- vac, titkára pedig Bállá EmDia lett Sipovac 1942-ben született, szerb nemzeti­ségű. Végzettsége közgazdász. Bállá Emília 1954-ben született. Magyar nemzetiségű, jogi diplomával rendelkezik. Az alternatív katonai szolgálat­ról szóló törvény módosítása napi­rendre került Olaszországban, ahol azok számára, akik lelkiismereti okból elutasítják a fegyveres szol­gálatot, demokratikus vívmány­ként 1972 óta létezik civil szolgálat. Nyugat-Európában ez a társadalmi probléma a hatvanas években je­lentkezett, és a 68-as diákmozgal­mak nyomán érlelődött demokrati­kus követeléssé. Azon túl, hogy egyes vallási csoportok nézeteivel nem fért össze a fegyveres szolgálat- teljesítés, az ifjúság széles köreiben terjedtek el pacifista nézetek; a többség nem vallási alapon utasí­totta el a katonaságot, hanem meg­kérdőjelezte céljait, szellemét, hie­rarchikus rendszerét. A demokratikus alkotmány ugyanakkor előírja: „a haza védel­me minden állampolgár szent köte­lessége. A katonai szolgálat kőtele­ző a törvény által előírt módon.” Az 1972-es törvény „polgári (ci­vil) szolgálatot” létesített. Ez szin­tén a védelmi minisztérium alá tar­tozik. Annak, aki ide akar kerülni, kérelmeznie kell ezt, s egy bizottság dönti el, valósnak tekinthetők-e a kérelmező lelkiismereti indokai. Ezt a szolgálati időt 20 hónapban határozták meg (míg a fegyveres katonai szolgálat akkor 15 hónap volt, ma 12 hónap), nehogy a fegy­vertelen szolgálatot válassza a többség. Közel két év múltán kiderült: az alternatív szolgálat nem vonz töme­geket. Az első években néhány szá­zan vették igénybe ezt a lehetőséget, 1984- ben azonban már 9 ezren, 1985- ben 7770-an, tavaly és tavaly­előtt 4-5 ezren kérelmezték, vagyis az évente besorozandók mindössze 3-4 százaléka. Lassú növekedéssel azonban számolnak az illetékesek. A katonai szolgálatot az olasz fiata­lok értelmetlennek, körülményei­ben nehéznek, kultúrálatlannak, lé- lekölőnek tartják. A védelmi minisztérium más tár­cának szeretné átadni az alternatív szolgálatot, mert a növekvő lét­szám miatt az egyre többe kerül; 1982-ben még csak 4,5 milliárdot, tavaly előtt már 35-öt, tavaly 51 milliárdot vitt el a katonai költség- vetésből. Ugyanakkor attól is tart, hogy az újraszabályozás még ked­vezőtlenebb helyzetet teremt szá­mára. Ifjúsági szervezetek, a. zöl­dek, a pacifisták és a katolikus tár­sadalmi szervezetek mohaimat in-' dítottak az 'alternatív szolgálat megújításáért, és javaslataik már a parlament illetékes bizottsága asz­talán fekszenek. Követelik, hogy a polgári szolgá­lat választása alanyi jog legyen, a besorozottak bármikor élhessenek veié (szolgálatuk közben is), ne függjön bizottsági döntéstől, jóvá­hagyástól; függetlenítsék a hadse­regtől az ide való besorozást és ma­gát a szolgálatot is, időtartamát pe­dig szállítsák le 12 hónapra, a fegy­veres szolgálat idejére. A katonai vezetés számára mind­ez elfogadhatatlan. „Ha a szolgá­latmegtagadás alanyi jog, aligha tartható fenn az ország védelmi ké­szültsége, nem teljesíthetők a NA- TÓ-ban vállalt kötelezettségek” — hangoztatják. A bizottsági engedé- lyezest fenn akarják tartani, bár en­nek nem nagy tere marad, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy jóhiszemünek kell tekintem mindazokat, akik lekiismereti okokra hivatkozva kérelmet ter­jesztenek elő. (1986-ban azt is ki­mondta, hogy a polgári szolgálatot teljesítőkre nem alkalmazható a ka­tonai törvénykezés.) A hosszabb szolgálati időhöz pedig annak elri­asztó voltára számítva ragaszkod­nak a katonák. A képviselőház honvédelmi bi­zottsága összegezte a 8 beterjesztett törvényjavaslatot, s hírek szerint te­ret ad annak,a felfogásnak, hogy a „katonai szolgálat ellenzése” alanyi jog­Az OKP azt javasolja, hogy a kötelező katonai szolgálatot teljes egészében töröljék el, mint „idejét­múlt, szükségtelen formát”: önkén­tes hivatásosokból álló, kisebb had­sereg a megfelelő a mai viszonyok között, amikor a nemzetközi eny­hülés csökkenti a védelmi szükség­leteket, a katonai tevékenység pe­dig magasan képzett szakembere­ket igényel, nem jól-rosszul kikép­zett sorkatonákat. A hivatásos haderő gondolatával a katonai vezetés régen kacérkodik, de mindig lemondott róla, mert az sokkal többe kerül. „Ha a parla­ment törvénybe iktatja, hogy a lel­kiismereti kifogás alanyi jog, nincs más választás, mint az önkéntes hi­vatásos hadsereg, márpedig ennek nincsenek meg a feltételei” figyel­meztetett Zanone védelmi minisz­ter. A zöldek és a pacifisták szerint egy harmadik lehetőség az egyedül elfogadható a leszerelés felé tartó világban; fegyvertelen polgári véde­lem, szabotázsakciókkal és polgári engedetlenségi mozgalommal kell szembeszállni a megszállókkal. Nincs szükség hadseregre a véde­lemhez —- mondják. A többség azonban ma ezt még utópiának tartja. Magyar Péter Nyugatnémet lapvélemények a szocialista országok politikájáról 1|: i A nyugatnémet pártok szóvivői és a politikai napilapok egyöntetűen nehezmé­nyezték, hogy az NDK-ban—a bécsi utoértekezleten az amerikai és a nyugatnémet külügyminiszter részéről a berlini fallal szemben gyakorolt bírálatra j— a fal szükség esetén időtlen időkig való fenntartásának hangoztatásával válaszoltak. A pártok képviselői egyöntetűen úgy vélték, hogy Erich Honecker nyilatkozatá­nak hangvétele inkább múltbeli megnyilvánulásokra emlékeztet, és kevéssé felel meg a kor szellemének, vagyis a kelet—nyugati közeledés mai szintjének és gyakorlatának a bécsi utóértekezlet sikere után. Az ötven és száz évre vonatkozó utalást a Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes konzervatív napilap éppúgy kifogásolja, mint a liberájis Süddeutsche Zeitung, a szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau és a Ruhr- vidéki ipari övezet újságja, a Westdeutsche Allgemeine Zeitung.; A Westdeutsche Allgemeine Zeitung hírmagyarázatában azt domborítja ki, hogy a NDK-t természetszerűleg senki sem kényszerítheti elhatárolódásának feladására, és a bonni politikának is az a célja: a fal váljék mindjobban áteresztő­vé. EzZel a politikával a kölcsönös erőfeszítések eredményeképpen sikerült ered­ményeket elérni, és remélhetőleg a fejlődés folytatódik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kelet-európai térségben kirajzolódó válto­zásokat és a bécsi utóértekezlet következtetéseit taglalva átfogó' írásában arra a véleményre hajlik, hogy az NDK, Csehszlovákia és Románia 4- belső politikai rendszerük jelentős eltérései ellenére egyaránt kétkedve, illetőleg elutasítóan fogadja a szovjetunióbeli reformpolitikát. Ez a szemlélet az ellentéte annak, ami Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió felfogására jellemző, a többi kö­zött a KGST belső átalakításának tekintetében is. Ä Die Welt című lap szombaton a Romániából Magyarországra áramlott menekültekkel kapcsolatban első oldalas interjút közöl Gál Zoltán belügyminisz­ter-helyettessel. A miniszterhelyettes ebben közölte: Magyarország két-három hónapon belül me­nekülttábort létesít Budapesten és három kelet-magyarországi városban. Azzal ösz- szefüggésben, hogy február elején Magyarországra látogat az ENSZ menekültügyi főbiztosságának küldöttsége, Gál Zoltán kifejtette: Magyarországnak nemzetközi fórumra van szüksége, mert csak így tud úrrá lenni a menekültproblémán. MSZMP—SPÖ kerekasztal- megbeszélés Bécsben A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) vezető képviselői szombaton Bécsben kerekasztal-megbeszélést tartottak á társadalmi, gazdasági és politikai fejlő­dés időszerű kérdéseiről, a két párt ezekkel összefüggő tevékenységéről és törekvéseiről. Az MSZMP és az SPÖ kapcsolatai­nak történetében ez volt az első ilyen­fajta találkozó, és ugyancsak most elő­ször fordult elő, hogy a nemzetközi kommunista és szociáldemokrata moz­galom egy-egy pártja politikai véle­ménycserét folytatott egymással. Az egésznapos tanácskozáson áz MSZMP képviseletében Berecz János KB-titkár és Nyers Rezső államminisz­ter, a Politikai Bizottság tagjai vették részt. Az SPÖ részéről megjelent töb­bek között Heinz Fischer, a párt alelnö- ke és parlamenti csoportjának vezetője. A kerekasztal-megbeszélés délelőtti részében Heinz Fischer „Állam, de­mokrácia, társadalom”, Berecz János pedig „Az MSZMP és a reformpoliti­ka” címmel vitaindító felszólalást tar­tott. Délután Ferdinand Lacina „Gaz­daságpolitika dogmák nélkül”, májd Nyers Rezső „Társadalmi és gazdasági reform Magyarországon” című vita­referátuma hangzott el. Az igen nyitott, őszinte légkörű esz­mecsere központi témája volt a refor­moknak a társadalom életében betöl­tött nélkülözhetetlen szerepe. A vitá­ban hangsúlyt kapott az a követel­mény, hogy — eltérő okokból — most mindkét pártnak meg kell újítania ön­magát, a társadalom változásainak egésze folyamatában, olyán kérdések­ben, mint amilyen például a környezet- védelem, az életminőség, a városi élet­mód, az oktatás vagy a szociálpolitika. A hatalom és hatalomgyakorlás té­makörének áttekintése során kifejtet­ték: mindkét párt nagy figyelmet fordít a társadalom más politikai erőivel való együttműködésre, beleértve a koalíciós összefogást is. Bécsben szombaton este a pártközi megbeszélés után Heinz Fischer, Be­recz János és Nyers Rezső tájékoztatta a sajtó munkatársait a találkozóról. Bevezetőjében az SPÖ alelnöke el­mondta: az osztrák résztvevők számá­ra tanulságos volt megtudni, hogy mi­ként gondolkodnak Magyarországon a fontos társadalompolitikai kérdések­ről, és bizonyára a magyar partnerek­nek sem volt érdektelen az osztrák problémák és nézetek megismerése — mondotta. Az egyik megvitatott témáról, a gaz­daság tulajdonviszonyairól szólva Heinz Fischer kifejtette, hogy az SPÖ olyan vegyes gazdaság híve, amelyben lényeges tényező a gazdaságosan, ver­senyképesen működő állami szektor is. Berecz János rámutatott: „Amikor a kommunista és a szociáldemokrata mozgalom az ideológiában egymást te­kintette fő ellenségének, mindkettő sú­lyos hibát követett el és szegényitette magát, hiszen a fő ideológiai szemben­állás a polgári ideológia és köztünk van.” , Nyers Rezső hangot adott annak a véleményének, hogy az osztrák szociál­demokrácia klasszikus ideológiája, az ausztromarxizmus termékenyítő hatás­sal lehet a mai reformkommunista tö­rekvésekre. Berecz János, Nyers Rezső és az esz­mecsere többi magyar résztvevője va­sárnap délután visszaérkezett Buda­pestre. A Kisgazdapárt ideiglenes vezetőségének ülése A szerveződő Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Ideiglenes Or­szágos Vezetősége január 21-én a helyi szervezetek vezetőivel kibővitett ülést tar­tott, amelyen politikai bizottságot, valamint szervező és egyeztető bizottságot vá­lasztott. Az Ideiglenes Országos Vezetőség megvitatta a pártszervezés aktuális kér­déseit, s az azzal összefüggő teendőket, a választásokra való felkészülést, valamint felhatalmazta a politikai bizottságot, hogy az Új Márciusi Front felhívásával kap­csolatban kialakítsa a párt álláspontját. Támogatta a történelmi magyar címer és nemzeti jelvények alkotmányos visszaállítására vonatkozó javaslatot. (MTI) Pozsgay Imre >* * (Folytatás az 1. oldalról) zeti vitánk van. Romániában lábbal tipoiják az emberi jogokat és emberhez, Európához méltatlan politikai viszonyok uralkodnak. Nekünk azért fáj ez különösen, mert kétmil­lió magyart is érint. Arra a kérdésre, hogy van-e refnény az MSZMP-ből kizárt négy kommunistának a pártba való visszakerülésére, Pozsgay Imre kifejtette: a párton belüli viták eldöntésének alkalmasabb eszköze is van a kizárásnál. A négy, pártból kirekesztett kommunista ügyében — a jelenlegi szervezeti szabályzat értelmében —- a következő kongresszus hiva­tott dönteni. Kérdés, hogy az érintettek fenntartják-e a pártba való visszakerülésük szándékát addig az időpontig. • Pozsgay Imre államminiszter háromnapos Hajdú-Bihar megyei látogatását követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Az MTI tudósitójának kérdésére — milyen muníció­kat kapott munkájához azoknak a különféle rétegeknek a képviselőitől, akikkel zsúfolt programja során találkozott? — a követke­zőket mondotta: „Igazán kellemesen lepett meg, hogy a legtöbb független szervezet gon­dolkodásmódjában, politikai nézeteiben — különösen az új alkotmányról, a jogállami­ságról és a politikai pluralizmusról való el­képzeléseket és együttműködési formákat il­letően — nem áll messze az MSZMP tagsá­gától. Magam is úgy vélem, hogy ma még inkább a koalíciós igényt lehet megfogal­mazni és nem a koalícióra való képességet. Bizonyos mértékben mindannyian egy beta­nulási időszak alanyai vagyunk, de már nem az idegenkedés, a teljes elutasítás jellemzi ezt a kapcsolatot. A megnyilvánulásokban — bár itt-ott fellelhető a félelem is — inkább a felelősséget érzem. Egyetlen, még szélsősé­gesnek nevezhető nézetben sem tapasztal­tam, hogy itt bárkinek szándékában állna a társadalomban elért integrációját Szétrom­bolni, s ily módon keresni a kibontakozást. Az egyetemi és főiskolai pártbizottsági tit­károk országos tanácskozásával kapcsolat­ban — a Népszabadság munkatársának kér­désére — Pozsgay Imre kifejtette: az teszi speciálissá helyzetüket, hogy a társadalom legérzékenyebb, legkritikusabb rétegével kell naponta politikai érintkezésben lenniük, párbeszédet folytatniuk. Bár az egész ifjúság helyzete porblematikus, az egyetemi, főisko­lai ifjúságnak vannak a legjobb lehetőségei, hogy ezeket radikálisan kifejezzék. Ilyen kri­tikus helyzetben csak azok az egyetemi, főis­kolai pártszervezetek tudnak lábon maradni, amelyek konzekvensen, elvi alapon ugyan, de nem ennek a helyzetnek a mellőzésével lépnek fel. Ha nem ezt képviselik, akkor csak a szem­benállást választhatják, ami a párt lemorzso­lódásához vezet a felsőoktatási intézmények­ben. Ha pedig a reformot, a reformerők tá­mogatását. választják, akkor rokonszenv fogja kisémi tevékenységüket, ebben a társa­dalmi csoportban is. Végezetül a Politikai Bizottság tagja kijelentette: ha maga a párt- politika késedelmes és nem eléggé hatékony, azt ezek a pártszervek nem pótolhatják. Ezért nem csoda, hogy e pártszervezetekből a párt egészére ható nyomás érkezik a meg­újulás világosabbá, kategorikusabbá és félre- érihetetlenebbé tételére. A debreceni egyetemi pártfóhim délben Nagy Imrének, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előadásával, délután párttit­kári fórummal folytatódott. Az országos tanácskozás résztvevői meg­vitatták azt a felhívástervezetet, amelyben a felsőoktatás gondjaira hívták volna fel a párt főtitkárának, a miniszterelnöknek és a Parla­ment elnökének a figyelmét. Úgy ítélték azonban meg, hogy a tervezet túl általános, nem a konkrét gondokat tartalmazza, ezért elhatározták, hogy áprilisban ismét találko­zót tartanak, s ott döntenek arról, milyen formában juttatják el nézeteiket a vezetés­hez. (MTI) k rri '■£ r Teli vásár, J a tavalyinál nagyobb kínálattal (Folytatás az 1. Oldalról.) , A Pajtás áruház is készen áll mától a két hétig tartó, kedvezményes árusításra. A múlt évinél jelentősen több, négy és fél mlillió fo­rint értékű pantallóval, overállal, dzsekivel, jugoszláv bébiruhákkal, sapkával,! sállal, kesztyűvel, kosztümmel; blúzzal és kamasz- pulóverrel várják a vásárlókat. Nem hiány­zik a télikabát és a flanelt pizsama sem. Áz árukészlet nagyságát meghatározza 4- túl az év eleji beszerzéseken — a gyermekholmik magas ára. A 30-40 százalékos árenged­ménnyel viszont, február 4-éig megspórol­hatnak egy kevés pénzt a szülők— hallottuk Berenténé Kócsó Irén boltigazgató-helyettes- től. „ Tiszakécskén szintén készülődtek a mai nyitásra az áfész Béke téri áruházában, öt­millió forint értékű ruhaneműt és: lábbelit —egyebek közt flanell ágykabátot és 250 pár csizmát — szeretnének eladni. boltban Pataki Imre üzletvezető nem várt a vásár kezdetével hétfőig. Már egy héttel ez­előtt hozzálátott 53 ezer forint értékű ka­maszkabát, dzseki, lánykakötényruha, gyer­mek-farmernadrág és pulóver 30-50 százalék engedménnyel való forgalomba hozatalá­hoz. Bár nem ruhaféléről van szó, megemlí­tette, hogy ez alkalommal csökkentette egy benzinmotoros szivattyú árát is: 17 ezer 630- ról 15 ezer forintra. — örülnénk, fia az áruink fele elkelne! — ezzel fogadott Bertalan Gyula, a kiskun­félegyházi Csöpi áruház vezetője. Mint a to- vábbiakban elmondotta: az idei télen meg­fontoltabban vásároltak a szülők gyermeke­iknek ruhát. így azután elég sok raktáron is maradt. A tavalyi 1,1 millióval szemben — most 1,6 millió forintnak megfelelő a csecse­mőruhák, a 23-34-es és a 35-38-as gyermek­csizmák, a kötött pulóverek, a sapkák, a sálak és a kesztyűk árengedményes kínálata. Szentkirályon, a 215-ös számú iparcikk­Hj I I U ifj 8 K —1

Next

/
Thumbnails
Contents