Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 18. szám Ára: 5,30 Ft 1989. január 21., szombat Ülést tartChtpi»' a megyei pártbizottság Január 24-ére, keddre a végrehajtó bizottság összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottságát. A megyeháza földszinti termében kilenc órakor kezdődő ülés napirendjén — a javaslat szerint — elsőként a jelölőbizottság indítványának megvitatása szerepel, amely a megyei párt-végrébajtóbizottság, a fegyelmi bizottság, az etikai bizottság tagjaira, a megyei' pártbizottság mellett működő tanácsadó testület elnökére és tagjaira tartalmaz személyijavaslatokat, a megyei pártbizottság tagjaival történt előzetes beszélgetéseket alapul véve. Megvitatja a megyei pártbizottság azt a javaslatot is, amely az 1988. december 17-ei megyei pártértekezlet határozatának véglegesítéséről készült. Ezt követően tájékoztató hangzik el a pártértekezletek előkészítésének, lebonyolításának politikai tapasztalatairól. & A MAGÁNSZEMÉLYEK LEHETŐSÉGEIT IS BŐV ÍTIK Könnyítések a külkereskedelem szabályozásában George Bush letette a hivatali esküt Az amerikai külpolitika átfogó elemzése várhatóan késlelteti a START- tárgyalások folytatását, de a Szovjetunió megérti a helyzetet —jelentette ki George Bush. Az új amerikai elnök hírügynökségeknek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat — a washingtoni elemzés miatt — nem folytatják már február 15-én, amint tervezték: Az amerikai külügyminisztérium szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére kijelentette: várhatóan legfeljebb néhány hónapos eltolódásról lehet szó, de amerikai részről igen behatóan készülnek a hagyományos haderőcsökkentésről Bécsben kezdődő tárgyalásokra. E forrás szerint várható, hogy James Baker amerikai és Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter februárban, Tokióban, Hirohito császár temetésén folytatja első eszmecseréjét. Bush nyilatkozatában szólt arról, hogy nem célja egy elsietett csúcstalálkozó. — A szovjet—amerikai viszony alakulását nem csak csúcstalálkozókkal kell mérni, s nem volna célszerű olyan öncélú találkozó, amely teljesítetlen várakozásokat kelt. Velemenye szerint a szovjet fél tudja, hogy ő nem kivánja késleltetni a haladás.t — mondotta az elnök. Washingtoni politikai körökben azzal számolnak, hogy Bush először a NATO vezetőivel találkozik a következő hónapokban, majd egy vagy több külügyminiszteri előkészítő megbeszélés után az év második felében lehet újabb csúcstalálkozó. George Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke pénteken, közép-európai idő szerint 18 orakor tette le a nivatáu esküt a törvényhozás épületénél. Rövid programbeszédet mond, majd megrendezik a hagyományos felvonulást. Áz amerikai fővárosba sok tízezren érkeztek az ország minden részéből, hogy tanúi legyének az eseménynek. Az elnöki beiktatás napja munkaszüneti nap. A pénteki lapokban közölt felmérés szerint az amerikaiak 68 százaléka derűlátóan tekint Bush elnöksége elé, de 75 százalék úgy véli, hogy az adóemelés elkerülhetetlen. Bush ismételten megígérte, hogy nem emel adókat, de fő gazdasági tanácsadója már csütörtökön beszélt e lehetőségről. Rónáid Reagan baráti körben töltötte utolsó feherházi estéjét. 0 is részt vett eddigi alelnöke beiktatásán, majd a Capitoliumtól egyenesen a repülőtérre megy és visszatér Kaliforniába. MSZMP —MDF vita A koalíció lehetőségeitől, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmus lehetőségeiről vitatkoznak az MSZMP és a Magyar Demokrata Fórum képviselői a Politikai Főiskolán. i Az MDF elnökségének tagjai kifejtették, hogy a nép megbízatásának hiányábán nincsenek meg a politikai koalíció feltételei. Javasolták, hogy állítsák vissza az Országgyűlés rangját, legmagasabb közjogi funkcióját a „szavazógépezet” szerep helyett. Az MSZMP részéről úgy fogalmaztak, hogy a párttagok döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról Elismerték: a több párt léte már de facto tény. Zárszámadások előtt A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben készülnek a zárszámadások, és a jövő héten minden megyében megkezdődnek az elkészült mérlegeket tárgyaló közgyűlések, amelyeken egyúttal az idei tervekről is döntenek a kollektívák. Az országban 1247 termelőszövetkezet, 64 szakszövetkezet, 14 halászati tsz és 59 mezőgazdasági társulás összegzi most ez elmúlt évi eredményeket, vonja meg gazdálkodásának mérlegét. Az összesített teljesítmények végső adatai továbbra sem ismeretesek, központi forrásból — a TOT közremű- ködésévelg- azokat az adatokat lehet egyelőre beszerezni, amelyek előzetesen 1988 első háromnegyedévének teljesítményeit fogják össze. Ezek szerint — mint az már az elmúlt hetekben, hónapokban számos fórumon elhangzott — a termelőszövetkezetek pozíciója, általánosságban az egy évvel korábbihoz képest valamelyest romlott. A pénzforgalom is visszaesett és tény, hogy a közös gazdaságokban nem nőttek annyival a keresetek, mint más ágazatokban. A tsz-ek vezetőségének és tagságának sok helyen most arról kell döntenie, milyen utat keressen a veszteséges gazdálkodásból való kilábalásra. Az egy évvel korábbihoz képest kevesebb termelőszövetkezet van abban a helyzetben, hogy a jövedelemből tartalékoljon. Döntés tárgya ezekben a hetekben az is, hogy a nyereséget mire fordítsák; ésszerű befektetésre, vagy a személyi anyagi juttatások növelésére. Az előzetes adatok szerint az átlagosnál kedvezőtlenebbek az eredmények egyes aszály sújtotta területeken, például Baranyában és Somogybán. Ezúttal Fejér megye is hátrább került a gazdálkodási „rangsorban” és Nógrádban is komoly nehézségek adódnak. Némi föllendülés mutatkozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyében, ez azonban csak viszonylagos teljesítményjavulást jelent, hiszen az országnak ebben a két térségében a közös gazdaságok munkáját továbbra is számos tényező hátráltatja. * A zárszámadási munka meglehetősen nehézkesen kezdődött, mivel jelenleg sem tudják a tsz-ek mindenütt beszerezni a zárszámadási nyomtatványokat, s lehet, hogy több helyen ezek nélkül kerül sor a számadásra. Az amúgy is bonyolult adminisztráció következtében legalább egy. hónapig eltart a közös gazdaságokban a mérleg elkészítése. , A kereskedelmi miniszter január I- jei hatállyal módosította a külkereskedelmi tevékenység egyes feltételeit. Ennek alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok a továbbiakban a csak magyar tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetekkel megegyező feltételek között folytathatnak külkereskedelmet. Megszűnt az a korlátozás, hogy e társaságok csak a hatósági engedélyükben meghatározott tevékenységi kör keretei között exportálhattak, illetve importálhattak. A gazdasági tevékenység folytatására jogosult természetes személyek (kisiparosok, kiskereskedők), valamint a képző-, ipar- és fotóművészek, illetvé az általuk létrehozott alkotóközösségek március 31-étől — bizonyos keretek között és feltételek mellett — a termeléshez, illetve az exporttevékenységhez szükséges termékeket a külpiacról beszerezhetik. A miniszter szűkítette az úgynevezett kivételi listát, azoknak a termékeknek a körét, amelyeket csak a Kereskedelmi Minisztérium határozata alapján, és az abban foglaltaknak megfelelően lehet exportálni, illetve importálni.' Ennek eredményeként a konvertibilis elszámolású országokban értékesített termékeknek a korábbi 54 százaléka helyett csupán 36 százalékát, míg az onnan behozott termékek 40 százaléka helyett 20 százalékát tartalmazza a lista. Az exportkivételi listán a mezőgazdasági termékek közül már nem szerepelnek: a bor, a pezsgő, a zöldség- és gyümölcsfélék, a tejtermékek, a méz, a vágott baromfi (kivéve, ha az export a közös piaci országokba, illetve Ausztriába és Svájcba irányul), a vadgazdálkodási termékek, a tenyészállatok, valamint a halászati termékek. Alkotás és r \ a. •• •• életöröm ■ 5. óidul Kik (és mik) ■ lógnak a halasi szeren? ■'.•v ft® II. oldat . Az ecetgyár A Budapesti Szeszipari Vállalat bajai gyára az ország egyik legnagyobb ecetgyártója. A FRINGS—Bonni nyugatnémet cég eijesztőtomyaiban 18-20 óra hosszáig készül a savanyú ital. Az egyik szerkezetbe egyszerre hetven, a másikba száz hektoliter, úgynevezett biológiai alapecet fér. Ám nem csak a háziasszonyok által leginkább ismert sima, 20 százalékos ecetesszenciát és a 10 százalékos ételecetet gyártják itt. Létezik úgynevezett csemege-, a különlegesek között a borecet^ a tárkonyos, az alma-, sőt kapros, fokhagymás, hagymás, citromos, mustáros ízesítésuek. Amellett, hogy hazánk szinte minden szegletébe Bajáról szállítják az ecetféléket, még a Bicsérdi Aranymező Tsz-nek a tejhozamjavítási kísérleteihez szükséges almaecetet is biztosítják. A gazdaság tejátlagtermelési mutatója szerint már eddig is jó eredményeket értek el. Míg 1985-ben a hagyományos takarmányozás mellett egy tehén éves tejhozama 5200 liter volt, tavaly — a kísérlet kezdeti évében—ez a szám 7300. Ezért erre az évre 4 ezer hektoliter árut rendeltek. A bajai ecetgyárban édesebb termékek is készülnek: a különféle gyümölcsitalok iránt egyre nagyobb a kereslet. A nagyüzem idei tervei között szerepel, hogy márciusban áaját mintaboltot nyitnak Baján, ahol a vállalat valamennyi termékét árusítják majd. P.S. t Ecettöltő sor. t Érlelőtornyok. • Az ország minden tájára eljut a bajai ecet. (Stra- szer András felvételei) • Sziráczky József acetá- torkezelő. Az importkivételi lista az alábbi termékekkel szűkült: tejtermékek, déligyümölcs (kivéve a citrom), pörkölt kávé és kávékivonat, vetőmagok és szaporítóanyagok, malomipari termékek. Lényegesen kevesebb ipari terméket tartalmaz már az új exportkivételi lista. így nem tartoznak már e körbe az ércbányászati termékek, a nitrogéncsoport-, az alifás és az aromás vegyüle- tek, a gumiipari alapanyagok, a gumi- keverékek. Az importkivételi listáról — többek között — az alábbi ipari termékek kerültek le: ércbányászati termékek (kivéve vasérc), vaskohászati alaptermék, acél, melegen megmunkált vaskohászati termékek (kivéve: pellete- zett érc, zsugorítmány), közúti gépjármű, nitrogéncsoport-, alifás és aromás vegyületek, egyes gyógyszertermékek, műtrágya, növényvédőszer-kompozí- ció. Jelentős változás, hogy a jövőben már nem engedélyköteles a belkereskedelmi árucsere, beleértve a határ menti árucserét is, valamint a kereskedelmi közvetítői, ügynöki, illetve képviseleti tevékenység. Ugyancsak nem szükséges kereskedelmi minisztériumi engedély a külföldiek számára megszervezett vadásztatáshoz sem. * * * A bejelentett intézkedések a külkereskedelem liberalizációjának folytatását jelentik. Egy éve vált lehetővé a magyar vállalatok számára, hogy a termékek egy meghatározott részével alanyi jogon külkereskedhessenek. Az úgynevezett kivételi listán nem szereplő termékek esetében akkor megszűnt a korábbi előzetes engedélyezési eljárás. Elegendővé vált, ha az érintett vállalat bejelenti szándékát a Kereskedelmi Minisztériumnak, s amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, a minisztériumban 30 napon belül bejegyzik a külkereskedők névsorába a céget. A kivételi listás termékek kereskedelméhez viszont továbbra is szükség volt a minisztérium előzetes’ engedélyére. Az intézkedések eredményeként sok új cég kapcsolódott be a külkereskedelembe, számuk ma már meghaladja az ezret, közülük 850 gazdálkodó szervezet és 280 pedig magánszemély. A most életbe léptetett könnyítések a magánszemélyek lehetőségeit is bővítik. Korábban csak saját termelésű cikkeik, szolgáltatásaik exportjára kaptak lehetőséget, az idén viszont termelő tevékenységükhöz szükséges cikkek behozatalával is foglalkozhatnak. A magánszemélyek — kisiparosok, kiskereskedők, s a múlt évben még ebbe a körbe tartoztak a gmk-k is — 1988 szeptemberéig mintegy 1,5-2 millió dollár értékben exportáltak termékeket. A vegyes vállalatok tekintetében a Kereskedelmi Minisztérium most érvényesítette azt az alapelvet, hogy a ma- ; gyár piacon működő valamennyi gazdálkodó számára egyenlő feltételeket kell biztosítani. A külkereskedelem fel- . tételeiben a vegyes vállalatok helyzete korábban nem volt azonos a magyar tulajdonban lévő vállalatokéval. Csupán a Pénzügyminisztérium, illetve a Kereskedelmi Minisztérium által kiadott hatósági engedélyben meghatározott keretek között kereskedhettek az országhatárokon túl. Ez a megkötés szükségtelennek bizonyult, s így a Kereskedelmi Minisztérium meg is szüntette. Jelenleg Magyarországon több mint 300 vegyes vállalat van, s mind jelentősebb szerepet játszanak a külkereskedelemben. AZ EMBERSEG PARANCSA SZERINT Négy embert hozott ki a tűzből — Milyen ember is Rácz Gábor? — erre a kérdésre kerestem a választ, amikor becsengettem Baja- Újváros egyik panelházába, a Kölcsey út 98., harmadik emeleti ajtaján. A kis garzonlakásban éppen négy unoka tett látogatást a nagyszülőknél, mégis mintaszerű rend és tisztaság uralkodott mindenütt. A házigazda és élete párja nem lepődött meg a jöttömön. Magától értetődő szívélyességgel fogadtak, ami — úgy éreztem — náluk minden vendégnek kijár. Ráczné a gyerekekkel tapintatosan a konyhába vonult, így zavartalanul beszélgethettünk. — Egyszerű munkásember vagyok, eredeti foglalkozásomra nézve lakatos — kezdte Rácz Gábor, amikor arra kértem, hogy beszéljen egy kicsit az élétéről. — Tizenéves koromban téglaházaknál dolgoztam. Be- meg kihordtam a kemencébe és a kemencéből a téglát, 3-4 mázsát raktunk egyszerre a tragacsra. Rettenetes nehéz munka volt. Annak köszönhettem, hogy megbetegedtem. Kérdésemre, hogy ez mikor történt, a házigazda kissé elmosolyo-’ dott. . |— Egy kissé bizony előreszaladtam az időben, hiszen akkor kezdődött a baj, amikor 1966-t>an a Ganzból kikértek nyári munkára. Visszatérve az ifjúságomra: Kiskunfélegyházán születtem, ott is voltam katona. A törzsőrmesteri rendfokozatig vittem, mesterlövő címet is kaptam. Az asszonyom szülei Bajára költöztek, így kerültem én is ide a leszerelés után. Azóta dolgozom, tehát 1954-től, a- Ganz Villamossági Gyárban. Először a szakmámban, majd nyolc esztendeje diszpécser vagyok a forgácsolóműhelyben: ötven munkatársam részére kell szerszámról, anyagról gondoskodnom. Rácz Gábor nem sajnálja a fáradságot, hogy egy kis pótlást szerezzen hat és fél ezer forintos keresetéhez. Különmunkát vállalt, a műhely- csarnok éjszakai fűtését. így az ö számára éjjel kezdődik a műszak, és délután fél 3-kor veti le a munkaruhát. Már három éve csinálja. A munkás élet során — két év van még a nyugdíjig — vagyont nem gyűjtött, de ezért — mint mondja —sokszorosan kárpótolja a család: két lány, három fiú. Valamennyien derék, dolgos emberek. S mindegyiknél egy, kettő vagy három gyermek, összesen kilenc kisunoka. — Mi is történt azon a bizonyos reggelen, október 14-e hajnalán? E- volt a következő kérdésem. —Fél 7 tájban lehetett. A lépcsőn felfelé jövet észrevettem, hogy Feke- téék ajtaja alól füst szivárog. Ezután minden pillanatok alatt történt Megnyomtam a csengőnk gombját, a feleségem vizes ruhát tett az arcomra, s már taszítottam is be az ajtót. Szinte belezuhantam a füstbe és a tűzbe. A szomszédasszony segítségért kiáltozott, karjában a másfél éves csöppséggel. Kivonszoltam őket a lépcsőházba, a feleségem le« öntötte az asszonyt egy vödör vízzel, mert már égett a ruhája. Gyorsan visszafordultam. Hajánál fogva kihúztam a hároméves Tomi gyereket. A füsttől már semmit sem láttam, hát ott ragadtam meg, ahol értem. Feketéné felsikoltott: Gáborka még bent van! Abban a pillanatban indultam vissza. Közben a forróságtól elpattantak az ablakok, betódult a levegő, és megsokszorozódott a lángok ereje. Az ötéves kis Gáborkát alig találtam meg: ő volt a csinytevö, aki a gyufát a kezébe kaparintotta, ezért ijedtében egy fotel mögé bújt. Szerencsére neki sem esett semmi baja. Utána még poroltóval azon igyekeztem, hogy a lángokat elszigeteljem a konyhától, mert ott volt a gázvezeték. Á többit már a tűzoltók elintézték. — Mondja meg, de őszintén: nem félt? j— A veszélyre nem is gondoltam. Csak az járt az eszemben, hogy mi lenne, ha az én kisunokáim volnának a lángok mögött! Gál Zoltán ■■HM1 V
