Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 17. Örömmel élni Napjaink tudós orvosai, életmódkutatói sok örömtől eltiltottak: jól enni, inni, netán dőzsölni az asztalnál,, de különösen dohányozni — tilos. Az embernek bűntudata támad, • ha enged e klasszikusnak számító élvezetek csábításának. Nem is szólva a szerelem gyönyöreiről! Kötelező ajánlat lett a maximális óvatosság, a diéta, a biokonyha, a magok, teák fogyasztása, a kocogás. A tilalmak túlburjánzása után a legutóbbi időkben a gondolkodók, a kutatók újra intenzivebben foglalkoznak az élet derűsebb oldalával. Elővették nagy emberek vallomásait, tanácsait is. így tudjuk meg, hogy Woody Allen, az 50 év körüli világhíres filmszínész szerint neki mindaddig kedvenc sportja volt az úszás, mígnem az orvos szigorú egészség- ügyi célzattal előírta számára a napi penzumot. A spontán örömszerző tevékenység elveszítette játékosságát, fárasztó kötelességgé változott. Colette, a nagy sikerű francia írónő 81 évesen vallja meg, milyen kár, hogy csak későn jött rá, mennyire csodálatos, örömteli is az élet — szinte már akkor, amikor egyre rövidülnek az évek a lelki időszámítás szerint is. A századforduló táján ismerte fel Sigmund Freud, a pszichológia egyik nagy ördöge azt, hogy az életöröm, a vágy az élvezetre az ember egyik legfontosabb veleszületett késztetése, és fejlődésének egyik fő hajtóereje. Évmilliók óta a szaporodási ösztön teremtette öröm, e humán sajátság teszi lehetővé az emberiség fennmaradását. De az öröm keresése nemcsak a szexuális beteljesedés felé irányítja a vágyakozó embert, hanem például kíváncsisággal párosulva utazásra, kalandkeresésre is. Marco Polo, Kolumbusz, Körösi Csorna Sándor a rácsodálkozás soha nem sejtett örömét élhette át. De ne feledjük a világűr modern utazóit sem, akik például a Holdról a Földre pillantva magasztos örömüknek adtak kifejezést, feledve a kockázat szorongásait. ) A felfedezések, a feltalálások intellektuális gyönyörűsége az egyik legerősebb motorja a tudományos kutatásnak. Az alkotás öröme vezeti a képzőművészek kezét, és a szépség befogadása sok müélvezőből csal ki örömkönnyeket. Lám, a reklámipar művelői hamar felismerték az örömteli arc látványának hatásosságát: életöröm sugárzik a fotómodellek, a kínálattévők képéről a plakátokon, a televízióban, az újságokban egyaránt. Jól tudják, hogy az élvezetről árulkodó arc megpillantása összekapcsolódik a reklámozott tárgy, tevékenység iránti előszeretettel, kezdve az égbe szállás örömét árasztó légikisasszony repülésre hívogató arcától a gyermekek mosolyával kísért málnaszörpajánlatigAz életöröm a civilizáció uniformizáló terjedésével sokszor kivonul a természetes értékrendből, úgy kell felkelteni és fenntartani, szélsőséges esetben serkentőkkel, kábítószerekkel pótolni. Köztudott, hogy Euró- * pa-szerte sohasem volt annyi depressziós, életunt ember, mint napja- ' inkban. A kis herceg írója, Saint- Exupérie hívja fel a figyelmet az ellentmondásra: az, hogy kényelmessé, kellemessé igyekszünk tenni az életet, még nem jelenti azt, hogy örülünk is neki. Fontos tehát felismernünk, hogy az életörömnek sok köze van a tudatosabb élethez. Rá kell jönnünk, mi okoz örömöt a számunkra, és hogy fér ez össze mások örömkeresésével. Egy híres amerikai pszichológusnő és agykutatónő szerint az embernek ismét lehetőségeket kell találnia arra, hogy önmagát sokoldalúan kifejezze, megvalósítsa. Elveszítettük a benyomások befogadása és az önkifejezés közti egyensúlyt. Zenét hallgatunk, de magunk alig-alig muzsikálunk; olvasunk, de nemigen ragadunk tollat; nézzük a játszadozó gyerekeket, de mi magunk nem játszunk. Természetesen népi szabad összetévesztenünk az életörömöt a boldogsággal. Az életöröm, az életszereiét azt is jelenti, hogy belátjuk: lehetnek hullámvölgyek és hullámhegyek életünkben. Idézzük az 50. évén túl járó francia írónőt, Franfoise Sa- gant: „Szerettem az életet és az élet meghálálta ezt nekem.” Manapság sok a siránkozó, panaszkodó, szorongó arcú ember. Ám, aki az életet a mélypontjaival, kríziseivel együtt szereti, fedezheti fel igazán a hétköznapok ünnep voltát. Este derűs szívvel nyugalomra térni, jókedvvel visz- szatekintve a bevégzett napra és örömteljes várakozással nézni az elkövetkezendőre. Nem vágyni hősi babérokra, dicsfénykoszorúra fejünk köré. Az életörömnek, életkedvnek sokkal több köze van a kis dolgok derűjéhez, mint az egyre több izgalomra, pénzre, szabad időre vágyás és görcsös igyekezet gyümölcseihez. Mirtse Márta Kevesebb idő, forint a kultúrára A szakszervezeti művelődési központban tervezik és terveznék Miből, mennyiből gazdálkodnak? Amikor megkértem a kecskeméti Táncsics Mihály Művelődési Központ munkatársait, hogy adjanak tájékoztatást az 1989-es elképzeléseikről, azt mondták, nem lesz szívderítő a nyilatkozatuk. Ugyanis jelen pillanatban még nem tudják, miből és mennyiből gazdálkodhatnak, megszűnik-e,- vagy továbbra is kapják a SZOT-tól az anyagi támogatást. Dóka Péterné gazdasági vezető elmondta, hogy eddig éves költségvetésük fő összegének (mintegy 3 millió forint) jelentős részét az állami kulturális alaptól kapták. Éz öt esztendő alatt 60 százalékról 40 százalékra csökkent. Ugyanez a tendencia mutatkozik a vállalati támogatásokat illetően. Az áremelkedések, az ÁFA bevezetése miatt erőteljesen megnőtt az intézmény fenntartásának költsége, így évről évre kevesebb pénz marad a tartalmi munkára. A takarékosság és a saját bevételeik növelése sem lehet állandóan napirenden, arról nem beszélve, hogy a művelődési intézmény tartalékai kifogyóban vannak. Helyzetük tehát egyre nehezebb. 1989-től emelték a társadalombiztosítási járulékot, ezt az összeget semmilyen módon nem tudják kigazdálkodni. Hogy mégis mi lesz? A napokban születik döntés arról — a teljesítmények egyedi elbírálása alapján —, hogy ki kap támogatást a SZOT-tól. Addig csak kevés konkrét dolog kerülhet szóba, ami a művelődési programokat illeti, pedig korábban ilyenkorra általában már összeállt az éves munkaterv, tudták, mire hány forint jut. Úgy látszik, csak februártól lehet biztosra menni, feltéve, ha a kecskemétieknek is jut pénz a „kalapból”. Vannak-e biztos pontok? A személyi feltételek nem csak a kecskeméti intézményen belül alakultak kedvezőtlenül. Á művelődési bizottságok körében jelentős fluktuáció EMLÉKEK A MÚLTBÓL Látogatás a liftmúzeumban BÁTORSÁG Kevesen tudják, hogy Budapest XIII. kerületében, a Lehel út mellékutcájában, a Mohács utcában található a felvonóipari szakgyűjtemény. Ve- 'zétőjét,'Ékes Miklóst, régi szeretet Tűzi az emelőszerkezetekhez, hiszen már gyerekkorát felvonókban és velük töltötte, ugyanis édesapjának felvonókészítő vállalata volt. Hobbiként szereti, hivatásként gyakorolja a liftek szerelését, kezelését. Mindennapos olvasmányai közé tartozik a liftekkel foglalkozó szakirodalom. A könyvtárakba is elsősorban ezekért az anyagokért megy be, hazánkban és külföldön egyaránt. Megkértük, beszéljen a felvonók történetéről, és mutassa be a múzeumot. . — Az első személylift valószínűleg Néró császár palotájában működött. A fennmaradt írásos anyagból kiderült, hogy a hétemeletes aranypalótába a császárt lift szállította. Mégpedig -Pa bizalmatlan ember lévén — egyik rabszolgájával próbáltatta ki, vajon biztonságos-e a jármű. Néró elvágta a lift kötelet, a felvonó lezuhant, s rabszolgája kisebb sérülésekkel megúszta a próbát. A felvonó aljára szerelt kecsketömlő ugyanis, melyet levegővel töltöttek meg, megóvta a rabszolga életét. Ezután Róma császára bátran liftezhetett az akkoriban rabszolgák hajtotta szerkezettel. A szakgyűjtemény létrehozása Ékes Miklós nevéhez fűződik. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát. Akkoriban szerelőként dolgozott, és sok bontásban vett részt. Ahol dolgoztak, onnan rendszeresen elhozták a kidobott, pusztulásra ítélt alkatrészeket. Ha látott egy cégtáblát, különleges egységet, kezelési utasítási táblát, azt magához vette. Ez ment is egy darabig, de az ember fáspincéje nem igazán arra való, hogy liftalkatrészeket taroljon benne... Végül is Angyalföldön egy udvarban kaptak helyt. De ez sem volt az igazi, mert bár fedett volt á tároló, mégis csak szabadtéri. S mint tudjuk, a nyirkos idő nem tesz jót a fémeknek. Aztán kaptak egy műhelyet, amit kineveztek restaurátor-műhelynek, és itt lassan kialakult a mai szakgyűúemény. Beszélgetés közben Ekés Miklós behív a múzeumba. Érdekesség, hogy valódi liftajtón léphetünk be, s a pincébe sem kell gyalog lemenni. Igazi, kötélve- zetéses liftbe szálltunk, s ekkor vendéglátónk lenyúlt, meghúzta a liftszekrényen végigfutó kötelet és a lift elindult ... Tulajdonképpen pontosan nem bizonyítható, honnan ered és mikortól számítható az első felvonó ötlete. Személyhez sem kapcsolható. A kiállításra érkező viszont láthatja a bejárat mellett: már az ősembernél kezdődik a lifttörténet. A zsákmányát a vadak elől óvó, vagy beteg társát egy biztonságot nyújtó fara felvontató ős alkalmazta a korabéli, kezdetleges felvonót személyek szállítására. — A gyűjtemény melyik darabjára a legbüszkébb? — kérdeztük Ékes Miklóst. — Egy máig működő, bronzból készült, csupa üveg kabinra. Levegős, kényelmes, öröm benne utazni. Egykoron valamelyik biztosítótársaság épületében üzemelt. És még valamire. A Parlamentegykori felvonómotoijára. A bécsi Freister cég ötvenéves garanciát adott rá úgy, hogy közben nem fordulhat elő javítás. A felvonómotort nyolcvankettőben szerelték le az Országházból, de csak azért, mert a menetsebessége alacsony volt. Egyébként hetvenhat évig működött... H. Sz. Gy. Glogovác rémülten konstatálta öltözködés közben, hogy a hóna alatt egyre nagyobb és egyre fájdalmasabb az a mugli, ami már napok óta ott vörösödik. Hiába törte a fejét, mivel sérthette föl magát, nem tudott rájönni. Aztán egyszerre belehasított a kínos fölismerés: alighanem meg kell mutatnia az orvosnak. Igen ám, de Glogovác férfi volt, s mint neme tagjainak többségé, határtalanul gyáva. No, nem olyan egyszerűen gyáva, mint mondjuk a nők, akik nem mernek végigmenni a sötét utcán, de egyetlen jajszó nélkül megszülik a gyermekeiket. Nem. Glogovác ifjúkorában azzal edzette a bátorságát, hogy éjféli tizenkét órakor egyszál magában átment a kihalt temetőn, és a szellemeket hívta párviadalra. Egy sé fogadta el a merész kihívást, s ö büszkén, határtalan bátorsága tudatában tért nyugovóra. Csupán egyszer fordult vissza, amikor a temető kapujában egy fekete macska keresztezte az útját. Még rá is fújt az a dög... Nyáron a Balatonnál vállalt állást. Mentőcsónakos volt Aligán. Halált megvető bátorsággal evezett át a nyaktörő hullámokon, s csónakjába emelte a fuldoklókat. Valamennyit elvitte az el- sösegélyhely ajtajáig, aztán futott vissza a ladikjához. Csupán egyszer kérte meg az orvos, hogy segítsen neki. Mire fölszívta az injekciós tűbe a gyógyszert, Glogovác eszméletlenül hevert a páciens mellett. Nem tudta elviselni a tű látványát. A hivatalban megmutatta a hónalját a kollégáinak, s várta, hogy sajnálják. — Hmm .— csóválta a fejét az egyik — ez biz' randa. Menj el az orvoshoz! Aktok kiállítása Kínában December végén beszámoltunk róla, hogy Pekingben a legújabb szenzáció az első aktfestmény-kiál- lítás megnyitása. A'tárlaton, amely nem hivatalos, de élvezi a kulturális politika irányítóinak rokonszenvét es támogatását, 28 idősebb és fiatalabb művész 135, meztelen nőket és férfiakat ábrázoló olajfestménye látható. A képünkön elszömyülkö- dő ábrázattal elforduló férfi talán nem akar hinni a tulajdon szemének, ugyanis Kínában eddig tilos volt a meztelen test ábrázolása, pontosabban bemutatása a művészet ezen ágában, mert — ezzel érvelnek a kiállítás ellenzői is — a népesedési politika elgáncsolásától tartottak a vezetők. Mondván, az ilyen látvány fokozza a nemi vágyat áz emberekben ... (MTI-külfÖldi képszerkesztőség) — Azt hiszem, rák. Az apósomnak is ilyen volt — mondta Potyondi, a mókamester, és a röhögéstől fuldokolva rohant ki a folyosóra. Néhányon követték. Lehet, hogy meghalok -— gondolta magában Glogovác, és olyan kenetteljes képpel ült egész nap az asztalánál, mintha az utolsó ítéletre várna. Délután mégis rászánta magát, s végső erejét összeszedve beállított a sebészetre. — Ne kíméljen, főorvos úr — mondta mindenre elszántan —, ugye, rákom van?! — Micsoda?—állt el az orvos szava. — Nyugodjon meg, Glogovác úr, ez egy közönséges furunkulus! Feküdjön föl ide, az asztalra, rögtön meg is szabadítom tőle! — Szó se lehet róla! csattant fő! Glogovác. — Tudom, hogy csak meg akar nyugtatni. Különben is, a műtét nem olyan egyszerű dolog. Elő kell készülnöm rá. Megírhatnám a végrendeletemet ... És ráadásul még a pizsamámat se hoztam ... ||jp| Nem baj — szólt az orvos türel- . mesen. — Nővérke! Legyen szíves, készítse elő a műszereket! Furunkulust vágunk. Glogovác hiába érvelt, hiába tiltakozott, néhány perc múlva ott feküdt a kezelőasztalon, s — ki tudja,' honnét kerítették — két erős marok szorította le a karját. Tudta, hogy ez már a vég. Csupán abban reménykedett, hogy ha meglátja az injekciós tűt, elveszti az eszméletét, és öntudatlanul masírozik át a megsemmisülésbe. Gondolatban elbúcsúzott a szeretteitől, megbocsátott az ellenségeinek —feltételesen még a főnökének is — és merően bámulta a szemközti sarkot. Hallotta, 'hogy beszélnek fölötte, de nem értette a szavak értelmét, mert éppen Petőfi Anyám tyúkja című versét szavalta magában. Ott tartott, hogy „Morzsa kutyám, hegyezd füled amikor érezte, hogy föllazul a szorítás. — Most már végképp ne kíméljen, főorvos úr — mondta beletörődve a sorsába S, tegye a dolgát! Látja, én mindenre fölkészültem. Szúrjon, ha éppen szúrni van kedve! Vágjon, én már azt se bánom! Egyszer mindenkinek meg kell halnia. SBgS Tökéletesen igaza van — mondta az orvos mosolyogva. — De mielőtt meghalna, holnap még jöjjön vissza! Megnézem 'a sebét. Most elmehet, Glogovác úr. A furunkulust kipucoltuk. — Biztos, hogy nem halok meg, főorvos úr? — Ebben egészen biztos lehet'— mondta az orvos mosolyogva. ■■— Kár ... — horgasztotta le a fejét Glogovác.—Ezek szerint holnap mégiscsak kirúgnak a hivatalból. __ ? ? ? — Megesküdtem magamnak, hogy ha ezt megúszom, úgy oldalba rúgom a főnök kutyáját, hogy belefeketedik. Sőt, még rá is vakkantok kettőt... T. Ágoston László zajlott le. Ezek a személyi változások részben a közművelődési munka alacsony erkölcsi és anyagi presztízsére vezethetők vissza, de meghatározó a közművelődési tevékenység jövőjének viszonylagos kilátástalansága is. Ezek mellett az életszínvonal romlása miatt az emberek másod-, harmadgazdaságokban is dolgoznak, így a kultúrára kevesebb időt fordítanak. Salánki István, a Táncsics Mihály Művelődési Központ előadója a készülő munkatervekből fix és bizonytalan pontokat emelt ki. A sikeresen tevékenykedő kiscsoportoktól, közösségektől nem akarnak megválni. Az Imre Gábor nyugdíjasklubban a programok mellett az érdekvédelemnek is szerep jut. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy ha a megígért támogatást — amely elsősorban az évi 170 ezer forintos bérleti díj kifizetését szolgálná — nem kapják meg, akkor a tartalmi munkára egy fillérük sem marad. Nem menthetik meg őket a hét végi diszkók vagy a táncházak bevételei sem. A fotó és díszítőművész szakkörökben tervszerű, folyamatos munka zajlik. Ez tehát biz-' tos pontot jelent a továbbiakban is. A szabad idő hasznos eltöltésére, a közösségi, élet erősítésére az idén is gondot fordítanak a csoportokban, a körökben, az egyesületekben. Szerény nyereséget (tayaly 200 ezer forintot) hoznak a tanfolyamok. A jövő hónaptól kezdődően a klasszikus balett három csoportja, a dzsesszbalett, a kondicionáló torna mellett tánc- és varrótanfolyamot indítanak. A szép hagyományok körébe sorolják a kiállításokat is. Az SZMT-vel közösen kialakított kiállítási terv szerint számos érdekes tárlat nyílik az idén. Erre garancia például a több éve tartó Mesterek,'mesterségek dicsérete elnevezésű sorozat, de rendeznek tárlatot Macs- kássy Izolda grafikáiból, Szabó Zsuzsa batikjaiból, megyéi fotóművészek alkotásaiból. A fiatalokkal is tartják a kapcsolatot a Táncsics Mihály Művelődési Központ munkatársai a szakmunkástanulók kórustalálkozója, anyanyelvi tábora, versmondó versenye során. Hagyományossá kívánják tenni az elsőévesek városismereti vetélkedőjét, valamint a cigánygyerekek egészségkultúrájának fejlesztését szolgáló táborokat. És a bizonytalan tervek? Mostanában a vállalatoknál is nagy- nagy átalakulási folyamat tapasztalható. Termékszerkezet-váltás, munkanélküliség — ezekkel a fogalmakkal ismerkednek az érintettek. Nos, ezt szem előtt tartva, a vállalatokkal szoros kapcsolatot kialakítva, segíthetnek a Szakszervezeti művelődési házak munkatársai. A kecskemétiek-a képzés—átképzés—továbbképzés hármas jelszava alapján igyekeznek majd lépni, tanfolyamokat szervezni. g ^ Oktogon Hajduffy Miklós rendezőkésrít tvfilmet Zsolt Béla 30-as evekben játszó • i ír ihribo! az Oktogonból. A lilm színdarabjából, ^ Garas Dezsó «0 « rtHzvar, íuiH&uti, M-WMI Tisztelt Hölgyem, Uram! HnV?ke^ néhiny hét "indazck számára. nü»anki^ U szemé‘yi jövedelemadóhoz'valap Az%88-Sn *an' »é?ány úi feladatot jelent teli Wedetmek után először kell az uj rendszer szerint adót fizetni. ? feladataz adózók számára új, a renseoftenfafahan US eszközzal igyekszünk «ää:» Üdvözlettel: i
