Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
y Világ proletárjai, egyesüljetek!-J AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 14. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 17., kedd Másfél száz termelőszövetkezet veszteséggel zárta az évet Ülést tartott a TOT elnöksége Az elmúlt évi gazdálkodás alapján várhatóan 150-160 termelőszövetkezet lesz fizetésképtelen az idén, s a mezőgazdasági szövetkezeteknek sürgősen további 4,5-5 milliárd forintos nettó állami támogatásra lenne szükségük, hogy a kritikus helyzetet elkerüljék — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Budapesten megtartott ülésén. A testület Szabó István elnökletével a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét és működési feltételeik javítását vitatta meg, a február 23—24-én összehívandó országos termelőszövetkezeti konferencia előtt. A' tavalyi gazdálkodási adatok szerint az 1247 térmelőszövetkezet, a 64 szakszövetkezet, a 14 halászati szövetkezet és 59 társulás együtte-. sen 287 milliárd forint termelési értéket állított elő. A termelőszövetkezetek nyeresége az előző évhez viszonyítva 30, a szakszövetkezeteké 20 százalékkal csökkent, egyedül a közös vállalatok értek el mérsé- . kelt nyereségnövekedést. A termelőszövetkezetek közül mintegy 150- 160 veszteséggel zárta az évet. Döntés még nem született, de várhatóan szanálják a veszteséges szövetkezeteket. A fizetésképtelenség okait mindenekelőtt a nyári aszályban, a termelési költségek és a kamatok emelkedésében, valamint a hatósá- i gi áras termékek túlsúlyában látják a szakemberek. Az elnökség tagjai elmondták, hogy ezek a tényezők nemcsak a veszteséges, hanem valamennyi termelőszövetkezet gazdálkodását és fejlődését nehezítették. Az elmúlt évi aszály különösen Baranya, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Somogy megyében okozott jelentős károkat. A számítások szerint a ho- . zamkiesések nagysága S a kalá- szos-többlettermést is beszámítva — eléri a hatmilliárd forintot. A termelési költségek tavaly az előző évihez viszonyítva több mint 8 százalékkal emelkedtek. A TOT eb nökségének tagjai szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a kritikus helyzet elkerülése érdekében belátható időn belül további—nettó 'értékben 4,5-5 milliárd forintos — állami támogatásra lenne szükségük. Az ülésen felszólalók szerint a szövetkezeti mozgalom megújulása Csak akkor lehetséges, ha a reform- folyamatban a mezőgazdaságot is a piacgazdaság részének tekintik. Az elmúlt évi gazdálkodásra ugyanis rányomta a bélyegét az, hogy a mezőgazdasági termékek 50-60 százaléka hatósági áras maradt, így az árrendszer nem biztosított valódi mozgásteret a szövetkezeteknek. Az elnökség egyik tagjának véleménye szerint el kellene érni, hogy a mezőgazdasági termékeknek csak a 20 százaléka tartozzon a hatósági áras kategóriába. Egy másik hozzászóló azt mondta: a szövetkezetek termékei is szabadárasak legyenek, vagy ha nem, akkor a termelési költségek emelkedését teljes» mértékben térítse meg a költségvetés. A szövetkezetek működési feltételei javításának jövőbeli útjait ke- . resve elhangzott: a mezőgazdasági termelők már ma is világpiaci áron kapják az energiát, a műtrágyát, a növényvédő szereket és jóval drágábban a. gépi technikát. Ezzel a gyakorlattal összeegyeztethetetlen (Folytatás a 2. oldalon) Átdolgozták a takarékszövetkezetekről szóló törvénytervezetet Az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága hétfőn másodízben tűzte' napirendjére, a - takarék- szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A legutóbbi —január 10-ei — ülésen ugyanis a testület az előteijesz- tett jogszabály-módosítást nem találta kellően előkészítettnek. Az ülésen Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes ismertette az újonnan átdolgozott törvénytervezetet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy január 1-jétöi a bankrendszer átalakulásában jelentős lépesek tör- ' téntek. Mindinkább csökkennek az adminisztratív korlátozások, s ezért igen sürgető, hogy a takarékszövetkezetekről szóló új jogszabály is mielőbb életbe lépjen. Elmondta, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően az átdolgozott tervezet nem limitálja 100 milllió forintban azoknak a takarékszövetkezeteknek az alaptőkéjét, amelyek bővíteni kívánják tevékenységi területüket Azonban most sem terjeszkedhetnek teljesen szabadon: szabad forrásaiknak legfeljebb 60 százalékát fektethetik be új szövetkezeti egységek létesítésébe. A megkötések — akár az alaptőke növeléséről, akár egyéb feltételekről van szó >— elsősorban a tagság érdekeit szolgálják. Ez garantálja Ugyanis, hogy a több mint kétmillió takarékszövetkezeti tag biztonságban tudja pénzét és a szövetkezet mindenkor eleget tudjon tenni fizetési kötelezett- . ségeinek. Könnyebbséget jelent a takarék- szövetkezeteknek az az átmeneti intézkedés, amely szerint a részjegyek után 3 évig az adózatlan nyereségből fizethetik ki az osztalékot. Az új törvénytervezet egyébként 500 forintban határozza meg a minimális részjegy összegét, szemben az eddigi 100 forinttal. Ez egyrészt a takarékszövetkezetek tőkeerejének növelésére vonatkozó szabályozás mi-' att indokolt, másreszt azért, mert a jelenlegi pénzügyi viszonyok között már irreálisan alacsony 100 forin-. tos minimumot előírni. Azonban, hogy a takarékszövetkezetek jelenlegi tagjait e rendelkezésből sérelem ne érje, az új előírás csak az 1989. január 1-je után jegyzett és befizetett részjegyekre vonatkozik. ' Annak érdekében, hogy a takarékszövetkezetek tőkeereje növekedjék és banki státustik erősödjön, az újonnan induló takarékszövetkezetek számára 100 millió forint részjegyállományt ír elő a tervezet. S bár ez magasnak tűnik, még igy is lényegesen kisebb a más pénzintézetektől megkövetelt tőkeerőnél, mivel szakosított pénzintézet alapításához minimálisan 500 millió forint, bankalapításhoz pedig — a takarékszövetkezeteket kivéve — legalább egymüliárd forint alaptőke szükséges. A testület végül elfogadta a takarékszövetkezetekről szóló törvény- erejű rendelet módosításának tervezetét. TARTAM A SZINTET, DE MIBŐL! Mire futja a kórházaknak 1989-ben? Az utóbbi időben gyakran hallottuk: a közművelődés mellett az egészségügy is kiemelten támogatott ágazat. Különösen a lakosság rossz egészségi állapota ösztönzi a kormányzati szerveket arra, hogy az eddiginél többet juttassanak a mind ez idáig mostoha gyerekként kezelt egészségügynek. De vajon ez a juttatás mire elég a valóságban? Mire futja a kórházaknak 1989- ben? — kérdeztük a gazdasági igazgatóktól. Az ellátási szintet nem tudjuk tartani, visszaesés várható — tájékoztat bennünket a kiskunfélegyházi kórházból Parádi Tibomé. Elmondta még, hogy a nehézségek ellenére is be keH fejezni a mosoda felújítását és egy szanálásra ítélt épületből a műszaki műhelyek létrehozását. Ezenkívül a korrekt ellátáshoz megfelelő bérekre lenne szükség, a 6 százalékos bérfejlesztés nem elegendő. — Az egészségügy nem hallatja kellőképpen a hangját, dolgozói — úgy tűnik — még mindig hátrányos helyzetűek See mondotta Parádi Tibomé. A kiskunhalasi kórház gazdasági igazgatója, dr. Evetovits Istvánná következőképpen jellemezte a helyzetüket: drámai évnek nézünk elébe, minden vonalon teljes bizonytalanság, „ellehetetlenülés”. A halasi kórházban pillanatnyilag az anyaggazdálkodás a legkritikusabb. Egy fillér sincs szakmai eszközökre, a szakmai anyagokra is e percben legalább 5 millió forint kellene. Elvenni viszont máshonnan nem lehet, a belső tartalékok is kimerültek. Az élelmezés terén szintén visszaesésre lehet számítani: a hús nélküli ebédeket megpróbálják majd ízekkel kompenzálni. Felújítási keret csak elvüeg van, ugyanis már tavaly ebből használtak fel 4 milliót műszerekre. Egyébként »legalább 50 millió forintra becsüli a gazdasági igazgató azt az összeget, amivel a kórház műszerezettségét rendbe lehetne tenni. — A helyzet kétségbeejtő, nem tudok az emberek szemébe nézni! — így válaszolt kérdésünkre a kalocsai kórház gazdasági igazgatója, Sződiné Kiss Gizella. A feladatok normális ellátásához mintegy 69-70 százalékkal több alapbér kellene. A kórházban 851 állás van, jelenleg azonban 760-an dolgoznak, 17 orvosi állás üres. Nagy az elvándorlás, ami nem is csoda, hisz az asszisztensek és az ápolók olyan keveset keresnek, hogy a megélhetésükhöz aligha elegendő. Lakásvásárláshoz való hozzájárulást csak 20 ezrét — édeskeveset — tud fizetni a kórház. A dologi kiadások fedezetéből is hiányzik 40-50 millió forint. Ami összeg az állóeszközök fenntartására lenne hivatott, azt a javításokra, felújításokra költik. A kórház régi, 168 évesek az épületek, már régen időszerűvé vált egy nagy rekonstrukció. Mielőbbi megvalósítására azonban még kilátás sincs, az előrelépés — a gazdasági igazgató szerint szinte lehetetlen. A pénzügyi lehetőségek messze nem fedezik a költségeket —jelentette ki a bajai kórház gazdasági igazgatója, Újvári Sándor. A javulást várják akkor, amikor még a szintentartás sem megy. A központi árintézkedésekből adódó költségnövekedéshez ugyan adnak az állami költségvetésből hozzájárulást, ez azonban a fenntartás és működés kiadásainak a felére sem nyújt fedezetet. A bajai kórházban például ez a bizonyos hozzájárulás 3,8 millióval emeli a központi támogatást, az igény viszont legalább 8,5 millió forint, az összes AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN FORGALMAZ Megjelent a Hírős Film Az elmúlt esztendőben jelentősen megszaporodott a filmforgalmazó, illetőleg filmforgalmazással is foglalkozó vállalatok, társulások száma. A Helikon, a Budapest- és a Hajdúfilm után e héten megjelenő első filmjével a Hírős Film Országos Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Vallalat is belép a forgalmazók sorába. A korábban csak a Bács-Kiskun megyei mozik üzemeltetésével foglalkozó, most már azonban országos feladatkört ellátó vállalat új tevékenységének részleteiről, terveiről, a legelső forgalmazandó produkcióval kapcsolatos információkról tegnap délelőtt Budapesten, a Kossuth moziban adott sajtótájékoztatón értesülhettek először az érdeklődők. Gila János, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a hazai kínálatot elsősorban olyan alkotásokkal szeretnék forgalmazóként gazdagítani, melyek — az ifjúságnak ajánlható, értékes alkotásként vagy látványos közönségfilmként — egyelőre hiánycikknek számítanak. Terveik között szerepel — a gyártási költségek egy részének átvállalásával — a magyar filmkínálat műfaji, tematikai gazdagítása is. A továbbiakban is kiemelten fontosnak tartják, hogy az üzemeltetőkkel is fennmaradjon a jelenlegi, egy-egy film forgalmazásának előkészítéséhez nélkülözhetetlen jo kapcsolat. A Bács megyei forgalmazó vállalat legelőször egy, a Magyar Televizió műhelyében készült produkciót mutat be Az évszázad csütörtökig tart címmel. Rendezője Balogh Zsolt, főszereplői amatőrök: középiskolás diákok. A kosztümös, lírai szerelmes történet egy groteszk békekonferencia háttere előtt bontakozik ki. Az Osztrák—Magyar Monarchia idejének kitalált eseményei több mai párhuzamot is kínálnak. A mozizással egyre több szerepkörben foglalkozó vállalat az első félévben több új produkciót is kínál a közönségnek: a Mózes cimű, angol—olasz koprodukció várhatóan áprilisban kerül vászonra, azt követően pedig a Gondos bocsok című rajzfilmsorozat első epizódja vátja a gyerekeket. K. J. I»Íɧ- Kevesebb a vásárló Természetes, hogy télen a nagybani piacokon megáll az élet, hiszen a kereskedők, a háziasszonyok, lehetőségeikhez mérten, már betárolták a terményeket, egyébként is kinek van kedve hóban, fagyban órákon keresztül álldogálni, mig vevő akad. Ilyenkor azoknak van feladatuk, akik összesítik az előző év tapasztalatait. A Kecskeméti Városi Tanács Piac- és Vásárigazgatóságának igazgatója, Kun István sűrű számoszlopokból olvassa ki, miből mennyi volt a megyeszékhely piaccsamokában és nagybani piacára a felhozatal, és mennyibe került. Az elmúlt télen is bekövetkezett a minden esztendőben megfigyelhető pangás, csak mértéke volt nagyobb, mint az előző időszakokban, keresletben, kínálatban egyaránt. Az enyhe időjárású évszak után azok a remények, hogy hamarabb jelennek meg a piacon a primőr zöldségek, nem váltak be. A természettől ugyanis majdhogy független, hogy a termelők fűtik-e fóliasátraikat vagy sem. így aztán várni kellett a fütetlen fóliák alatt termelt primőrökre, melyek nehezebben, lassabban, kisebb mennyiségben kerültek a piacra. Az 1987-es burgonyamizéria után várható lett volna a nagyobb felhozatal. Mégis, az akkori 774 ezer kilogrammal szemben S32 ezret' hoztak Kecskemétre. A kereslet-kínálat viszonyából adódó árváltozás nem jelentős, mig 1987-ben 12,03 forint volt kilogrammonként, addig tavaly 12,97. A paradicsom felhozatala 268 ezer kilogrammról 1S8 ezerre, a paprikáé 303 ezerről kevesebb mint felére, az uborkáé ugyancsak hasonló arányban csökkent. Terménytől függően néhány fillér, esetleg egy-két forint volt az árváltozás. Hogy ez miért van így, a statisztika rejtelmeivel magyarázható, hiszen a nagybani piac felvásárlási árai és a csarnok fogyasztói arai összességében adják az átlagos zöldség- és gyümölcsárakat. A nagybani piacra ugyan nem hoznak a termelők baromfit, de az úgynevezett élőbaromfi-piac alakulása már-már e „piaci termékek” felhozatalának megszűnését vetítik előre. Az élő csirke egynegyedével, a liba egyharmadával, a kacsa egynegyedével csökkent. Ugyanakkor több vágott állatot hoztak. Érdekes, hogy az élő és vágott tyúk mennyisége egyaránt az előző évi szinten maradt, aminek viszont a tojásmennyiség látta karát, 906 ezerről 606 ezerre csökkent a nappali piacon, még erőteljesebben, 33 ezerről 8 ezerre a nagybani piacon. Az ára tavaly átlagban 2,33 forint volt darabonként, az előző évi 2,49 forinttal szemben. Igaz, nem Szabad arról elfelejtkezni, hogy az átlagot nagymértékben csökkentette a tavaszi két forint alatti ár. A csökkenő mutatók nem jelentik azonban azt, hogy a zömében Kecskemét környéki — de Csongrád megyéből és a Nyírségből is érkező —■ termelők nem a megyeszékhelyen „fordítják meg” áruikat. Egyrészt jelentős mebnyiségek találnak vevőre a széchenyivárosi kispiacon, másrészt igen sok kereskedő veszii meg itt, mondjuk, a Balaton-parton eladandó portékáját. Ugyanakkor akik naponta figyelemmel kísérik a forgalmat, látják, hogy a kereslet a múlt évben gyérebb volt, mint az előzőekben, az idei első hetekben pedig kimondottan kevés volt a vásárló. A piac pezsdítésének elősegítésére próbálkozik a piacigazgatóság különböző akciók szervezésével, kedvezőbb árú termékek piacra dobására hajlandóságot mutató vállalatok felkutatásával. Gál Eszter • Kisebb a felhozatal, kevesebb a vásárló. (Tóth Sándor felvétele) költséghiány meg mintegy 15-20 millióra rúg. A hiányzó összeget persze kigazdálkodni sem lehet, mert a belső tartalékok elfogytak. Majd karbantartásokat hagynak el, ami viszont a kórházi feltételek romlását eredményezi, mindezt azonban a beteg — egyelőre — nem érzi meg. A kecskeméti megyei kórház valamivel jobb helyzetű — tudtuk meg Nemes János gazdasági igazgatótól —, ugyanis egységes gazdálkodási rendszerrel dolgoznak, tehát a beruházási, felújítási és működési költségeiknek arányát — sőt még a bérköltségeiket is — saját maguk határozzák meg. Ennek ellenére itt ugyancsak vannak gondok. A működést például kénytelenek lesznek a felújítási és beruházási előirányzatok terhére megoldani, a karbantartások elmaradnak. Némi segítséget jelent majd, hogy az éves megrendeléseket általában késéssel tudja szállítani a kereskedelem, így az eszközök kifizetésére tervezett összeg átcsoportosítható másra. Ugyanakkor ez jelentős színvonalcsökkenéssel jár. Mit lehet tenni e semmiképp nem biztató helyzetben? Az egyik megoldás — így a gazdasági igazgatók —, hogy minél több beteget az olcsóbb ellátási szinteken, tehát a körzetekben gyógyítsanak meg, indokolatlanul ne kerüljön kórházba senki. Ezenkívül újra kell értékelni a kórházak ágystniktúrá- ját, valamint megvizsgálni az ágyszámok indokoltságát. A saját bevételek növelése — még ha nagyon keveset is — enyhíthet a gondokon. Mindenképpen az a cél, hogy a súlyos pénzügyi gondokból adódó visszaesést a beteg ne érezze meg. Benke Márta Népfrontmozgalmak tanácskozása A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében héttőn megkezdődött a szocialista országok népfrontmozgalmainak hagyományos évi egyeztető értekezlete Budapesten. Az ötnapos tanácskozáson a Bolgár Hazafias Front, a Csehszlovák Nemzeti Front, a Kubai Forradalmi Védelmi Bizottságok^ a Lengyel Hazafias Nemzeti Uj- jászületési Mozgalom, az NDK Nemzeti Frontja, a Román Szocialista Demokrácia és Egység Frontja, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének képviselői vesznek részt. A külföldi küldöttségek részére elsőként Huszár István, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára adott tájékoztatást a Magyar Népköztársaság időszerű belpolitikai kérdéseiről és a népfront tevékenységéről. (MTI) Grósz Károly fogadta az amerikai képviselőház küldöttségét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB székházában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos, magyar származású, demokratapárti kaliforniai képviselő vezetésével tartózkodik Magyarországon. Grósz Károly nagyra értékelte az amerikai képviselők látogatását, amely jelzi az érdeklődést és a kialakulóban levő rokonszenvet a két ország között Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a képviselők a'magyar— amerikai kapcsolatok , fejlesztése előtt álló akadályok elhárításához nyújtottak, és kérte további közreműködésüket a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Tom Lantos elmondta: az amerikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai fel- ■ adatok megoldása előtt áll. Nagyra értékelik azt a bölcsességet, szakmai hozzáértést és következetességet, amellyel Magyarország a politikai és gazdasági reform útján halad. (Folytatás a 2. oldalon)
