Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 16.

Józan konszenzus

SAJTOPOSTA

MI TÖRTÉNT A PETÖFIVÁROSI ABC-ÁRUHÁZBAN?

érdemi érdekvédelem

Hi

1

Beszélgetés a Pedagógus Szakszervezet főtitkárával

Az idei tanév első félévében számos jelzés utalt arra, hogy a pedagógusok teherbírása, tűrőképessége a kritikus szinthez ért. A több mint negyven éve nyomasztó bérrendszer — ami az egész értelmiséget hátrányos helyzetbe taszította

— főként azért párosult növekvő elégedetlenséggel, mert a társadalom egyre több és több terhet hárított az iskolára, egyre nagyobb felelősséget ruházott a pedagógusra, anélkül, hogy ezzel arányosan nőtt volna a nemzeti jövedelemből az oktatásügynek juttatott hányad. Márpedig ha végre felismerjük, hpgy a teljesítőképességet — szakmai és morális vonatkozásban egyaránt és egymástól .elválaszthatatlanul — az iskola kell, hogy megalapozza, akkor nem spórolhatunk tovább az oktatásügyön. Biztató lépésnek tekinthető az Országgyűlés decemberi határozata a pedagógusok béremeléséről.

— Megnyugtatta-e a húsz százalékos fizetésemelés híre a pedagógustársadalmat? — kérdeztük Sár- di Lajostól, a Pedagógusok Szak- szervezetének megbízott főtitkárától.

— Tekintve, hogy a napokban ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége, nemcsak a magam, hanem a testület álláspontja alapján válaszolhatok: mi negyvenszázalékos emelést tartottunk volna indokoltnak és jogosnak, amit elvben az illetékes állami szervek is elfogadtak. Nekünk viszont azt kellett tudomásul vennünk, a józan konszenzus alapján, hogy a költségvetésből most nem jutott több, mint egymilliárd-hétszázezer a pedagógusok bérének emelésére. Változatlanul folyamatos feladatunknak tartjuk azonban a figyelemfelkeltést a közoktatás súlyos gondjaira, hangsúlyozva a döntéshozókra háruló felelősséget.

— Ön a központi vezetőség üléséről ment át az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalba, hogy végleges döntéssel térjen vissza: a túlóra- díj-emelés — amelyre ötszázötven millió forintot különítettek el a teljes összegből — februártól válik esedékessé, a húszszázalékos béremelés pedig szeptembertől. Miért?

— Nem a jelenlegi pedagógus- összbér húsz százalékát kaptuk meg erre az évre, hanem egy összeget. Azt kellett hát mérlegelni, hogyan járnak legjobban a pedagógusok? Ha szeptember előtt osztjuk szét, kevesebb százalék jut egy hónapra, ha később, akkor ugyan több mint húsz százalék, de annak a következő évre áthúzódó hatásait nem tudta volna garantálni a pénzügyi kormányzat. Nyilvánvaló, hogy 1990-ben már januártól, tehát egész évben terheli a költség- vetést az idén még csak négy hónapon keresztül jelentkező megemelt bértömeg.

— Jól gondolom, hogy a túlóra- díj emelését azért nem halogatják, mert az elégedetlenség forrása az utóbbi hónapokban főként a túlórakényszer volt?

— Nem egyszerűen túlórakényszerről van szó, ez eddig is volt, s még alacsonyabb bérért is vállalták a pedagógusok. Szerencsétlenül találkozott azonban tavaly januártól a személyi jövedelemadó életbe lépése és az a rendelkezés, amely valamelyest javította ugyan a túlóra honorálását, de tartalmazza azt is, hogy a kötelező heti óraszáma 50 százalékáig kötelezhető túlmunkára a pedagógus.

— Úgy tudom, hogy ez értelemszerűen azt jelenti, maximum 50 százalék túlórát vállalhat a pedagógus, s a rendelkezés értelmében éppen a pedagógus túlterhelését kívánta visszafogni. Másrészt adózni ettől függetlenül is kellene.

— Kétségtelen, de a pedagógus úgy érzi, akkor kötelezték túlmunkára, amikor ez gyakorlatilag nem a keresetét, hanem az adóját növeli, és még ellenkezik is a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott rendelkezéssel: túlmunkára rendkívüli esetben kötelezhető a dolgozó.

— De mi a „rendkívüli eset” ebben a vonatkozásban egy iskolában?

— Nem tudok válaszolni rá, mert sehol nincs meghatározva. Ez is egy előttünk álló feladat: tisztázni kell, különben levegőben lóg az érdekérvényesítő törekvésünk. Ez persze részletkérdés. Ahhoz, hogy szakszervezetünk hatásosabban és hatékonyabban dolgozhasson, az előkészületben lévő szakszervezeti és sztrájktörvény hoz majd jogi garanciákat. Szeretnénk elérni, hogy a törvény lehetővé tegye: a vétójog

Laikus tolvajok

Az ember sosem tudhatja, mikor csöppen krimibe.

Mit ad isten, — szolnoki átszállásra várva darvadozom a ceglédi állomáson. A nemdohányzó váróterem egyre népesebb. Ilyenkor már nehezebben megy az olvasás, hiszen az emberek — az élet — mindig érdekesebbek „néznivalónak" is, mikor ilyen szép számban verődnek össze. Előttem már két kiolvasott újság hever, alattuk a Nagyvilág legutóbbi száma. Fontos ezt részletezni, — az elkövetkezők miatt.

Egyszeresük rég látott szolnoki ismerő- ■ sóm, S. J. köszön rám. Hol jártál? Hazafelé? No. akkor nem megyünk egyedül... Meg ehhez hasonló banalitásokkal kezdjük a beszélgetést\

Aztán barátomnak dolga akad. Kimegy trafikért. Csak úgy megszokásból, vastagra tömött bőrtáskájára teszi a kezét, mielőtt indul.

— Tartsd rajta a szemed, kérlek ... Lehet, egy szódát is iszom.

— Hogyne, persze.

Mire megjön, én szomjazom meg, de betyárul ám. Most én kérem őt.

— Vigyázz egy kicsit a cuccaimra. Ez a könyvtárunké — mutatok a Nagyvilágra... Iszom egy málnát a büfében.

— Jó... — Az órára pillant. — Nemsokára itt van a vonat. Ha megittad a málnát, már ne ide gyere vissza. Kimegyek a peronra, viszem a dolgaidat is.

.— Kedves vagy..

A málnára valóbán sokáig kelleti várni.

| Mire kijutok, S. J. az egyik piros pad mellett vár. Kövér, világos bőrtáskája a lóca végén, egyik hóna alatt a Nagyvilág és az újságjaim. Előre mondja.

— No, kihoztam mindenedet... Itt van

a táskád is — nyújt felém másik kezével egy csinos aktatáskát. '

— Hehe... köszönöm -— mondom, s nyúlok az újságokért, folyóiratért. A táskát azonban nem veszem el. Biztosan tréfál, azért akarja ideadni, bár... Igaz, hogy csak arra a degesz, dagadt táskájára emlékszem. De csak tukmálná rám a kezében levőt.

, — Akkor... tessék... a táskád.

■ — Táskám?... Ne viccelj..,

— Hát’ez nem a te táskád?

— Hát nem tréfálsz?

| — Nem... Elhoztam az asztalodról. Azt\ hittem, ez is a tiéd...

— Hűha!... Gyerünk csak vissza! Mind a ketten.

Bent vagyunk. Volt asztalomnál egy hall] gatag férfi ül magába roskadlan. Előtte] hogy jól szemmel tartsa, tömött táska\ Szótlanul mutatjuk a tévedésből elvitt hol\ mit—mintegy jelezve —, itt van ám, vissza] hoztuk!

0 csak néz, mitsem ért az egészből.

A . szomszéd asztalnál kis társaság kártyázik. Csak úgy általában kérdezzük: —1 Kié ez a táska?

Az egyik fiatalember megfordul, ősszel húzza a szemét, mikor barátom kezében meglátja a táskát.

— Az enyém — mondja vontatottan. S. J. elnézést kér.

— Ne haragudjon már... A barátom elment fröccsöt... hogy megigyon egy szódát . ..és én azt hittem, hogy az övé...

— Azt hitte?! — Ismerjük ezt a trükköt ... Mi se ma jöttünk le a falvédőröl. összedolgoznak, mi?... Szép firmák, no mindjárt...

Azzal fenyegető lassúsággal kezd felemelkedni a székről. Társai szolidáris készenlétben figyelik.

Pirospozsgás barátom sápadtságáról ítéltem a magaméra is, mikor segélytkérően egymástól vártunk valami „kibontakozást".

Ez azonban aligha sikerült volna, ha nem fut be a vonatunk.

I Ezer szerencsénk volt. Ezúttal igazán szégyen is, meg hasznos is volt a futásunk. Úgy csörtettünk fel a vonatra, hogy vártuk a hátunk mögött felhangzó riasztást: „Fogják még! Tolvaj!"

Még a vonaton is nagysokára ocsúdtunk. Eleinte le se mertünk ülni. Lestük, mikor 'kell kereket oldanunk, hogy továbbálljunk más kocsiba.

Szolnokon pedig szemünkre húzott kalappal kucorodtunk be a busz sarkába, s meghűlt bennünk a vér, mikor pár pillanat múlva egy rendőr is felszállt.

Rendkívül gyanúsan fixirozott bennünket.

Tóth István

ne csak munkahelyi szinten érvényesülhessen, élhessünk vele mint ágazati szakszervezet is, alkalmanként a tárcával egyezkedve. Ugyanez a helyzet a sztrájk vonatkozásában. A munkahely a többség titkos szavazatával dönthet a munkabeszüntetés mellett, de mint ágazati szakszervezetnek a kormányzattal szemben nincs jogunk sztrájkot kezdeményezni. Nincs tisztázvá az sem, ki hirdetheti meg és hol.

— Foglalkoztatja a pedagógusokat a sztrájk gondolata?

— A szakszervezeti jogok garanciája foglalkoztat elsősorban, hogy új alapokra helyezhessük együttműködésünket az állami, politikai, tömegszervezeti partnereinkkel. Csak végső esetben fordulunk a munkabeszüntetés fegyveréhez, mert nem konfrontációra törekszünk, hanem érdemi érdek- védelemre. S ebben mindenkit szö- vegségesünknek tekintünk, aki segít az oktatás társadalmi szerepének fontosságát elismertetni.

— De a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének demonstrációjától például elhatárolták magukat. Egyáltalán kapcsolatban állnak egymással?

— A PDSZ nem bejegyzett szervezet, nincs vezető testületé, nincs hát kivel kapcsolatot tartanunk. Mindazonáltal vannak közös érdekek, amelyek együttműködésre ösztönöznek, s az előrehaladást segítő korrekt vitáknak is lehetne haszna. De nem értek egyet a valóságtól elszakadó követelős- divel, azzal együtt, hogy elismerem: a Pedagógusok Szakszervezete adós a munkájának kellő nyilvánosságával. Tény ugyanis, hogy erőfeszítéseinkről nem tud eleget a százhatvanezres tagságunk. Ezen feltétlenül változtatni fogunk, sokkal jobban kihasználjuk például a Pedagógusok Lapja kínálta lehetőségeket. A január 20-ai számban közöljük is a központi vezetőség ülésén elfogadott állásfoglalásokat. Reméljük, a májusi kongresz- szust megelőző választások során felgyorsul a megújulási folyamat, az érdekvédelem helyi képviselői akár viták árán is érvényt szereznek a pedagógusok jogainak, s a béremelés munkahelyi levezénylésében is aktívan részt vesznek majd. (MTI-Press)

JANUÁR VÉGÉIG LEHET JELENTKEZNI

Művészeti

menedzserképző

Az új művészeti értékek létrehozása, mecénálása és befogadása körül napjainkban meglehetősen nagy zűrzavar uralkodik. Ennek egyik feltételezett oka a szervezett és szakmailag felkészült menedzselés vagy közvetítés hiánya. E gondok enyhítésére nr: a Művelődési Minisztérium képzőművészeti főosztályának egyetértésével — pályázatot írt ki a KISZ KB vezetőképzési és káderosztálya művészeti menedzserképző tanfolyamon való részvételre.

A tanfolyam ez év februárjától indul (a február és május, illetve szeptember és december közötti hónapokban), heti egy egész napos képzési rendben. Tantárgyak: a művészet elmélete, tendenciák a kortárs magyar művészetben, művészeti technikák, kiállításszervezés és reklám, kíállításfendezés és műkereskedelem.

Részvéte^ díj: 6 ezer forint, mely magánszemélyeknél két részletben is fizethető. Jelentkezni lehet január 30-áig. Cím: KISZ Központi Iskola 1145 Budapest, Amerikai út 96. Telefon: 632-895,

A Kecskeméten lakó Szabó Jánosáé elgondolkodtató dolgokról értesített bennünket, melyek szenvedő alanya 14 éves fia és annak nem sokkal idősebb barátja. A részleteket így sorolta:

— A két fiú rendszeres vásárlója az Univer Szövetkezet petőfivárosi ABC-áruházának. Azon a szombaton is néhány áru megvétele végett tértek oda be. Már fizettek, amikor az egyik kereskedő „lecsapott” rájuk,' nyíltan megvádolva őket azzal, hogy loptak. Hamar megjelent az üzletvezető is, aki azonnal elhitte munkatársa állítását, és szintén gyanúsította a két fiatalt. Hangoskodás közepette kísérte őket az irodába, ahol az „esetről” jegyzőkönyv készült. Noha abba nem került bele a lopás ténye, hiszen a fiúkat megmotozó boltvezető a kifizetetlen árut hiába kereste náluk. A gyermekem megtagadta a papír aláírását, azonban

ÜZENJÜK

Csuka Lászlónénak, Szeremlére: Az érvényes rendelkezések értelmében a gyermek egyéves koráig csak az anya, vagy az egyedülálló apa jogosult a gyed-re, ezt követően a szülők bármelyike. Persze előfordulhat, hogy a 24 hét szülési szabadság letelte után indokolt a feleség munkábaállása, akinek gyermekgondozási tevékenységét a férjnek kell átvállalnia. Erre kivételes méltányosság alapján van 'jelenleg lehetőség, mégpedig akkor, ha az apa rendelkezik a gyermekgondozási díj folyósításához szükséges munkajogi feltételekkel (biztosítási idő stb.). Az ilyen kérelemről való döntés a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjének hatáskörébe tartozik.

Horváthnénak, Bajára: Az Alkotmányjogi Tanács tavaly novemberi határozata szerint törvénysértő, ennélfogva alkotmány-' ellenes az a társadalombiztosítási jogszabály, melynek értelmében a 90 napot meghaladó külföldön tartózkodás időtartamára szüneteltetendő a nyugellátás. E rendelet végrehajtását azonnali hatállyal felfüggesztette a szóban forgó testület, ami pedig a hatályon kívül helyezését illeti, az kormányzati feladat.

Kovácsnénak, Jánoshalmára: A csáládi pótlék megállapítása, kiutalása szempontjából azt a gyermeket is figyelembe kell venni, aki 16 évesnél idősebb, de a 19. életévét még nem töltötte be, s középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Természetesen e vo- . natkozásban középiskolának minősül a szakmunkásképző, valamint a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyama is. Ezt az ellátást a munkáltatónál, vagy ha ott nincs ilyen jellegű kifizetőhely, a lakóhelyileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) lehet írásban igényelni, visszamenőlegesen maximum hat hónapra.

Sági Józsefnek, Kalocsára: A közlekedési miniszter 10/1988. (XI. 24.) számú rendelete — megtalálható a Tanácsok Közlönye tavaly megjelent 25. számában — leszögezi, hogy túlméretes az a mezőgazdasági vontatóból és egy pótkocsiból álló szerelvény, amelynek hosszúsága meghaladja a 18 métert. E jármű közlekedéséhez a közút kezelőjének (pl. közúti igazgatóságnak) előzetes hozzájárulása szükséges. A vonatkozó kérelmet a gépjármű üzemben tartójának székhelye (telephelye) szerinti közúti szervhez kell benyújtani/ A hozzájárulás — meghatározott útvonalra és feltételekkel — hosz- szabb időre vagy visszavonásig is megadható. A 40 tonna össztöme- get, illetve a. legnagyobb tengely- terhelést meghaladó szállítójárművek közlekedéséért díjat kell fizetni, melynek tarifáját a már említett

a társa ijedtében eleget tett a felszólításnak.

Miután otthon mindketten elmondták a történteket, nyomban felkerestem az áruházat, kérve az ügy tisztázását. Az egység vezetője velem is goromba volt, s a végén szinte hisztérikusan kiabált, megfenyegetve a fiamat, hogy kirúgat- ja az iskolából. E jelenet láttán kértem a vásárlók könyvét, melynek átadását megtagadta tőlem. Mondják meg: szabad egy vevőt ennyire megalázni?

A kereskedelemről szóló jogi előírások világosan leszögezik, hogy a vásárlót nem lehet alaptalanul gyanúsítani, ha azonban felmerül az áru eltulajdonításának ténye, az illető személyt feltűnés nélkül kell az irodába kísérni, ahol kötelező a vele szembeni udvariasság. Motozásra pedig csak a helyszínre hívott rendőrnek van joga. Ami pedig a vásárlók könyvét illeti, a vevő rendelkezésére kell bocsátani, ha kéri. Bejegyzésében öt megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

Bár a fentiek ismeretében is megítélhető az áruházi jelenet, kértük a történtek kivizsgálását a megyei kereskedelmi felügyelőségtől, melynek vezetője, dr. Jobbágy Lajos az'alábbiakat közölte a megállapításról, intézkedésről:

— Farkas Tibor, a petőfivárosi ABC-áruház vezetője méltánytalanul és szabálytalanul járt el a feltételezett lopás ügyében. Megsértette azokat a rendelkezéseket, melyeket a vevő gyanúsítása esetén alkalmazni kell, indulatos volt és önhatalmú, ráadásul elnézést sem kért a megsértettektől. Súlyos hibának számít a vásárlók könyvével kapcsolatos reagálása is.

A sajnálatos cselekményre tekintettel a nevezett kereskedő ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztem.

és idén januártól hatályos rendelet melléklete tartalmazza. Még any- nyit: ha a közlekedési hatóság által ellenőrzött jármű a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vesz részt a forgalomban, vezetője pótdíj megfizetésére kötelezhető, s a kiszabott összeg az alapdíj tízszereséig terjedhet.

Simonnénak, Kiskunhalasra, özv. Juhász Lajosnénak Izsákra, és másoknak: Szomorúan értesültünk róla, hogy lemondták lapunk előfi- • zetését, dehát végül is érthető, hogy a szűkös tartalmú családi kasszájukból többletkiadásra nem futja. Kérdésükre válaszolva elmondjuk: a helyi könyvtárban, művelődési otthonban és az idősek klubjában általában megtalálható főbb sajtóorgánum, közöttük a Petőfi Népe. Bízunk benne, hogy ezek az intézmények készséggel fogadnak olyan látogatókat is, akik csupán a megyei napilapot óhajtják fellapozni elolvasni.

Sz. J.-nek, Méntelekre: Leveléből az derül ki, hogy az Ön által örökölt lakóház és a hozzá tartozó mezőgazdasági terület tulajdoni nyilvántartása körül nincs minden rendjén. Erre csak ráadás, ha a birtokában, használatában sohasem volt föld után is adófizetésre kötelezte a tanács. Javasoljuk: vitás ügyében kéijen vizsgálatot a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától.

„Tévétulajdonos” jeligére, Kecskemétre: Február elsejétől havi 100 forint a televízió előfizetési dija, ennek apropóján Ön arról értesített bennünket, hogy szűkebb környezetében jó néhány olyan család található, amely rendelkezik készülékkel, ám utána egyáltalán nem fizet díjat. Nos, ezzel kapcsolatosan megtudtuk a megyei posta- hivatal vezetőjétől, hogy a 70 éven aluli tulajdonos a háztartásában lévő tévék számára tekintet nélkül csak egy készülék után köteles díjat fizetni. A televízió először történő vásárlását 8 napon belül kell bejelenteni a helyi postahivatalban, amely az előfizetési összeget megállapítja, kasszírozza. A bejelentési kötelezettség elmulasztója ellen szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

Vadászná Sárközi Teréziának, Szabadszállásra: Soraiból arra következtetünk, hogy ügyintézői mulasztás miatt nem kapott az ön férje ugyanolyan minőségű tetőcserepet a bátaszéki cserépgyárban,' mint amilyenre felvette a megrendelését a Tégla- és Cserép- ipari Vállalat fővárosi mintaboltja. Minthogy ezt az árut már felhasználták épülő lakóházuknál, jogos az igényük a vételár-különbözet megtérítésére. Arról értesültünk, hogy a több mint 13 ezer forintnyi összeget már kiutalta az Önök lakáscímére az illetékes cég.

Ki dönthet áfák sorsáról?

Egyedülálló rokkantnyugdíjas vagyok, s olyan családi házban lakom, amelynek karbantartása sokba kerül. Minthogy igen szerény összegű a havi ellátásom, abból nem telik mindenre, például tüzelőre sem. Különösen a férjem halála óta nehéz a helyzetem. Ez kényszerített az elhatározásra: megszabadulok a beépített telkem mentén levő néhány gyümölcsfától, amit fel- aprittatok. Csakhát már e szándék is perpatvar forrása lett.

A szomszédom határozott kifogást emelt a fák védelmében, hangsúlyozva, hogy azok óvják otthonát a széltől, portól, tűző naptól. Ezen indok tényszerűségét nem vitatom, ám rosszul esik: nagyon akaratos velem szemben és hatósági feljelentéssel is fenyeget. Pedig a saját tulajdonomat képező fák sorsáról magam, minden befolyásolás nélkül szeretnék dönteni. Vagy mégsem tehetek ilyet?

Nevemet, címemet a szűkebb környezetemben várható megjegyzések elkerülése érdekében hallgatom el, s csupán ennyit írok soraim alá:

Kiskunhalasi olvasó A bizonyára mások érdeklődését is felkeltő ügyben a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához fordultunk felvilágosításért, ahol Baki Ferenc helyettes osztályvezetőtől kaptuk az alábbi választ.

■ A 40/1977. PCI. 29.) MÉM számú rendelet értelmében csak a 3000 négyzetméternyi területet meghaladó gyümölcsös kitermeléséhez szükséges a helyi szakigazgatási szerv engedélye. Tekintettel arra, hogy olvasójuk esetében mindössze pár darab kerti gyümölcsfa kivágásáról van szó, e terv végrehajtásához nem kell hatósági vagy egyéb hozzájárulás.

A fák védelme tárgykörben alkalmazandó még egy másik, korábban megjelent jogszabály, a 21/1970. (VI. 21.) Korm. számú rendelet is, amely a gyümölcsösre, valamint az építési telken és a külterületi kerti földeken szórványosan található kerti fákra nem terjed ki.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

Fegyelmi eljárás az üzletvezető ellen