Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 16.

Az SZKP KB ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

gazdasági dolgozó gazdasági érdekeltsége, az érdekeltség formája pedig a bérleti, a vállalkozási szerződés lehet — fejtette ki elgondolását az SZKP KB főtitkára. E forma lassú teijedését azzal magyarázta, hogy a vállalkozó kedvű, szorgalmas falusi emberek, akik bérleti szerződést kötnek, és viszonylag gyorsan jelentős jövedelmekre tesznek szert, gyakran ellenséges légkörben kénytelenek élni. Irigylik őket a restek, akik nem mernek vállalkozni. Rossz szemmel nézik őket egyes állami tisztviselők is, akik a munkáját önállóan elvégző parasztember láttán félteni kezdik hatalmat és megélhetést nyújtó, valójában gyakran

szükségtelen „parancsnoki posztjukat”. Addig tehát nem is bontakozik ki a bérleti rendszer, amíg a vállalkozó gazda nem lehet biztos jövője felől. Meg kell őt védeni az állammal szemben is — szögezte le a főtitkár. Biztosítani kell a bérlőt, hogy bérletét nem vehetik el tőle egyik napról a másikra, hogy érdemes azt felvirágoztatnia, érdemes a jövőre is gondolva, előrelátóan gazdálkodnia — fejtette ki Gorbacsoy.

Harmadik égető kérdésként a túlméretezett, gyakorta nem is szakavatott, bürokratikus irányító apparátus átszervezését vetette fel a szovjet pártvezető.

Gorbacsov rámutatott, hogy a kolhozokra és szov- hozokra igenis szükség van, de meg kell változtatniuk tevékenységük jellegét: ne azt akarják megszabni a bérlőnek, hány malacot hizlaljon, hanem azt szervezzék meg például, hogy a gépeihez mindig legyen üzemanyaga és tartalék alkatrésze.

A hazug túlélő

Ajvaz Akopján nővére találta ki azt a fantasztikus történetet, hogy az ötvenéves leninakáni férfi öt társával együtt 35 napot töltött a romok alatt a decemberi örményországi földrengés után—azért, hogy fivére a lehető legjobb orvosi kezelésben részesüljön. A hihetetlennek tűnő esetre az Izvesztyija szombati száma derített fényt.

Akopján története és fényképe a hét közepén bejárta a világsajtót: a férfi — saját elmon- . dása szerint — a december 7-ei tragikus földrengés pillanatában öt szomszédjával együtt éppen házuk pincéjében tartózkodott, s csak 35 nap múltán találták meg őket a rájuk omlott toronyház romjai alatt. Azóta egy jereváni kórházban ápolják, s itt többen fel is ismerték, igazolták személyazonosságát. Állítólagos túlélőtársai azonban „eltűntek”, ahogy azt sem tudni, ki és hogyan mentette ki Akopjánt. Az Izvesztyija cikkírója szerint gyakorlatilag bizonyítottnak tekinthető, hogy a csodálatos menekülés csak mese: Akopján nővére bevallotta, hogy maga találta ki, úton a jereváni kórház felé, azért, hogy évek óta szív- és tüdőbeteg testvére a lehető legjobb kezelést kaphassa.

A jereváni kórház orvosai szerint'Akopján meglehetősen leromlott állapotban van, lehet, hogy néhány napot valóban a romok alatt töltött, de nem valószínű, hogy 35 napig volt eltemetve. Kórházba kerülése után pszichológusok is megvizsgálták, elmeállapotát normálisnak találták. Most úgy tűnik, megelégelte a vele történt „csoda” utóhatásait: orvosai szerint azzal fenyegetőzik, hogy ha az újságírók nem hagyják békén, öngyilkos lesz!

Prágai

tüntetés

Rohamrendőrség oszlatta fel Prágában, a Vencel téren azt a nem engedélyezett tüntetést, amelyet a Charta 77 és négy másik ellenzéki csoport hirdetett meg vasárnap délután két órára, hogy megemlékezzenek Jan Palach diák húsz évvel ezelőtti öngyilkosságáról. (Palach 1969. január 16-án politikai indíttatásból nyilvánosan megégette magát.)

Vasárnap délután, a nagy rendőri készültség és a hatóságok tilalma ellenére több ezer ember gyűlt össze a Vencel téren, nem messze attól a helytől, ahol annak idején Palach ön- gyilkosságot követett el. A rohamrendőrség fokozatosan leszorította a tüntetőket, akik ismét összegyűltek, „szabadságot, szabadságot” jelszót kiáltoztak, majd elénekelték a csehszlovák himnuszt. Ezt követően a rohamrendőrök gumibotokkal oszlatták fel a tömeget és szorították a környező utcákba. A többszöri újabb tüntetési próbálkozás alkalmával könnygázgránátokat is bevetettek a rendőrök, akikhez erősítésként már korábban a népi milícia -tagjai is csatlakoztak. A túlnyomórészt fiatalokból álló tömeg a mellékutcákon át az Óváros térhez próbált átvonulni, közben a rohamrendőrség ismételten beavatkozott. Az Óváros teret a rendőrség szintén lezárta. A fiatalok a környező utcákban, ületve a Károly Egyetem bölcsészkarával szemben, a Namestri Kras- noarmejcu téren, a Moldva partján próbáltak ismét tüntetni. A rendőrség itt is többször vízágyút használt.*

Prágai megfigyelők szerint a hatóságok az augusztusi és az októberi tüntetéseknél sokkal nagyobb rendőri erőket vetettek be, a Vencel téren páncélozott hard szállítójárművet is felvonultattak.

BÉCSI UTÓ TALÁLKOZÓ

Elhárult az utolsó akadály

Elhárult az utolsó akadály is a bécsi utótalálkozó befejezésének útjából. Szombaton délután a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői megállapodtak az európai hagyományos fegyveres erőkről tartandó tárgyalásaik mandátumának szövegében, miután előzőleg kompromisszumos megegyezés született a mandátum egy pontjáról folytatott NA- TO-n belüli, török-—görög vita rendezésére. így lehetővé vált, hogy az utótalálkozón részt vevő harmincöt ország küldöttségei véglegesen jóváhagyják tanácskozásuk pénteken feltételesen elfogadott, csak a mandátummal teljessé váló záródokumentumát, és a jövő héten a külügyminiszterek január 17-étől 19-éig tartó háromnapos értekezletével a helsinki folyamat több mint két éve tartó találkozója véget érjen.

Az 1987 februárjában Bécsben megkezdett VSZ—NATO mandátumkonzultációkat az utóbbi napokban az a körül támadt vita juttatta holtpontra, hogy a földközi-tengeri török Mersin kikötő térsége beletartozzék-e a tárgyalásokon hozandó intézkedések hatályának övezetébe. Törökország e területnek az övezetből való kihagyását kívánja, Görögország viszont ellenzi ezt, arra hivatkozva, hogy e kikötő a Ciprus északi részén lévő török megszálló csapatok utánpótlási bázisa, és a tárgyalási* övezetből történő kimaradása felboríthatja a térség katonai egyensúlyát. A szombaton létrejött kompromisszum azon alapul, hogy az övezet déli határa vitatott szakaszának pontos megjelölését, illetve az erről rögzített szöveg értelmezését a mandátum nyitva hagyja, s ezt a kérdést majd magukon a tárgyalásokon tisztázzák. E megoldásba mindkét vitázó fél beleegyezett.

A török—görög ellentétek elsimítása után a „huszonhármak” — köztük Magyarország — küldöttségvezetői parafálták a több mint tízoldalas okmányt és mellékleteit. A mandátumot még a délutáni órákban eljuttatták az utótalálkozó résztvevőinek, hogy csatolják a záródokumentumhoz, amelynek ez elengedhetetlen tartozéka.

Spanyol

kommunisták

egységkongresszusa

A spanyol kommunista mozgalom egységének megteremtésére egyesülési kongresszusra ültek ösz- sze szombaton Madridban a Spanyol Kommunista Párt és az abból öt esztendeje kivált PCPE nevű szervezet küldöttei. Megfigyelők szerint a spanyol forradalmi baloldal számára az esemény meghatározó és utat mutat azoknak* is, akik kommunistaként egyelőre az SKP keretein kívül végzik politikai tevékenységüket.

Külsőségektől mentes munkaértekezlet jelleggel kezdték meg tanácskozásukat a két párt választott küldöttei és a központi bizottságok tagjai, Összesen 940 kommunista. A kongresszuson 19 olyan testvérpárt és szervezet képviselői vannak jelen, amelyekkel az SKP szorosan együttműködik. Az MSZMP megbízásából Petrovszki István, a Központi Bizottság tagja, a KB pártpolitikai 'osztályának ^vezetője vesz részt a kongresszuson.

A tanácskozáson a jóváhagyott munkaprogramnak megfelelően először Ignacio Gallego, a PCPE volt főtitkára szólalt fel. A párt vezetőségében röviddel ezelőtt szakadás történt és Gallegót az egység szorgalmazása miatt megfosztották tisztségétől. Ily módon az egyesülési kongresszuson a PCPE tagságának egyharmada van képviselve. Igancio Gallego beszédében utalt rá: a spanyol kommunisták soraiban történt szakadást az okozta, hogy a párt helytelenül mérte fel a demokratikus átmenet egy évtizeddel ezelőtti időszakában a társadalmi helyzetet. Az egység létrejöttének mostani legfontosabb feltétele- ’ ként jelölte meg a dolgozók érdek- azonosságát, a baloldali alternatíva közös képviseletének szükségességét. A nemzetközi körülmények sorában nagy jelentőséget tulajdonított a peresztrojká jegyében történt szovjetunióbeli változásoknak. Á megosztottságot kiváltó okok leküzdésében, a párton belüli jelenségek újraértékelésében meghatározóak ezek a Szovjetunióban folyó események.

,Jülio Anguita, az SKP főtitkára felelevenítette azt a folyamatot, amely az egység megteremtéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy nem személyek, hanem az egész párt akarata a szervezeti közösség újbóli létrehozása a történelmi hagyományokkal rendelkező Spanyol Kommunista Párt keretein belül. Hangsúlyozta: reméljük, hogy testvérpártjaink álláspontja következetes lesz és fenntartások nélkül fogadják majd ezt a nagy horderejű lépést. Anguita eme szavai jelezték, hogy az egység útját járó SKP ténykedésének nem kedvez, ha bizonyos testvérpártok továbbra is gyámkodnak a megosztottság korából fennmaradó csoportok felett. A jövőbeli átfogó és teljes egység érdekében szólt arról, hogy a spanyol társadalomnak szüksége van a kormányzat gazdasági és szociális politikájával szemben fellépő erőteljes politikai szervezetre. A pártegység létrejöttét a jövőbeli választások szempontjából is alapvetőnek mondotta.

Sasszemek Magyarországra ügyelnek

Magyarország megint a világsajtó címoldalaira ugrott. A nyugati lapok, amelyek korábban ugyan dicsérték az Országgyűlés egyre hangosabb szókimondását, de fanyalogva minősítették bizonytalannak és lassúnak a demokrácia felé tett lépéseket, most egyszeriben arról cikkeznek, hogy a magyar parlament visszanyeri méltóságát, képes a megújulásra, hiszen az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadásával „elindították az országot a demokrácia útján”. Ami történt, azt a japán lapok Kelet-Európábán egyedülállónak tekintik, A nyugatnémet Frankfurter Rundschau szerint „a kommunista Kelet- Európában jogpolitikai szűzföldre léptek" a magyarok. A Corriere della Sera történelmi fordulatról ír, a brit The Daily Telegraph szerint,-,Magyarország utat nyit a politikai pártok előtt". Az AP amerikai hírügynökség pedig sajátos angolszász tömörséggel adja tudtuk „a magyarok már tüntethetnek is, és beléphetnek pártokba

Az Országgyűlés ülésszakáról hasonló szellemben tudósító lapok sorában szinte mindegyik tekintélyes nyugati újság ott van. S bár szocialista sajtótermék ezek között csak elvétve akad, az nem kétséges, hogy — a The Guardian szóhasználatával élve — mindenütt sasszemekkel figyelik, mi történik manapság Magyarországon. A brit lap egy

budapesti szovjet forrásra hivatkozva fogalmazott így: a Kreml támogatja és sasszemekkel figyeli a magyar kísérletet. A tudósításokból azonban egyértelműen kiderül, hogy nemcsak a Nyugat figyeli feszülten, ahogy „Magyarország egy erőteljes mozdulattal félrelökte a korhadt sztálini intézményrendszert" (Corriera della Sera), de górcső alatt elemzik az Országgyűlés döntéseit Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában is. Több országot nem említenek név szerint, de abban egyöntetű a világsajtó véleménye, hogy a magyar parlament döntése feltétlenül „kigyűrűzik" majd a szocialista világra, még a Szovjetunióra is. Igaz, jegyzi meg rossz- májúan a The Guardian: Mihail Gorba- csovnak ez idő szerint van elég dolga, semhogy a politikai pluralizmusért is aggódjék, s

Érthető, hogy a nyugati tömegtájékoztatás — mert nemcsak a lapok, de a rádiók és a televíziók is'egy-két napig Magyarországgal voltak elfoglalva az egypártrendszer—többpártrendszer kérdését taglalták és szenzációként kezelték, hogy Budapesten a Tisztelt Ház „elsöprő, többséggel legalizálta az ellenzéket". Érzékelhető elképedéssel nyugtázták ugyanis, hogy amire valójában nem számítottak, az bekövetkezett, és a Frankfurter Rundschau szavaival az egyesülési és a gyülekezési törvény „még

a nyugati törvényekkel összevetve1 is nagyvonalú".

Látnivalóan sokan nem számítottak rá, hogy a magyar vezetés, az Ország- gyűlés — s így ma már a televízió, a rádió jóvoltából— az ország-világ színe előtt vállalt kötelezettséget arra, hogy augusztus elsejéig előterjeszti a párttörvényt — így a többpártrendszer egy szocialista országban immár majdnem ténykérdés. Az is szenzáció volt, hogy az MSZMP immár partnerként üdvözölte a meglévő és még ezután törvényesítendő politikai egyesüléseket. A tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának beszéde adta meg a „zöld fényt", ami valószínűleg döntő jelentőségű volt a törvények nagyarányú elfogadásában.

Arról némileg eltérnek a vélemények, hogy mi lesz ezután: a The Guardian azt írta, hogy „a magyar parlament a sötétbe ugiott" a törvények megszavazásával. Ezzel szemben a római La Republi- ca így ír: „Ami Budapesten történt, az nem ugrás a sötétbe, hanem egy fokozatos, kézben tartott reformfolyamat első lépése". Nyugati hírelemzők már ahhoz is hozzáláttak, hogy egy majdani „szabad választások" kimenetelét taglalják. A Reuter nyugati diplomatát' idéz, aki szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZMP nem „a hátsó ülést" akarja

elfoglalni, mert nincs olyan kormányzó párt, amelyik önként mondana le a hatalomról. A The Independent Németh Miklós kormányfőt idézi arról, hogy bízik benne: az MSZMP megnyeri a választásokat.

Nem csak a nyugati hírközlés nevezi páratlannak, ami Budapesten történt. Az Új Kína hírügynökség is figyelemre méltónak tartja, hogy amióta az MSZMP 1948-ban hatalomra jutott, a magyar törvényhozás első ízben tett lépést „a hivatalos politikai ellenzék engedélyezése irányában". A jugoszláv sajtó kételyeit az jelzi leginkább, hogy bár szinte mindegyik lap „Többpártrendszer Magyarországon" címmel adta közre tudósítását; némelyik egy kérdőjelet is tett a cím után. A TASZSZ a szocialista demokráciát kiszélesítése és politikai pluralizmus felé tett fontos lépésnek mir nősítette a.' törvényeket, és ismerteti is azokat, *j

„Magyarországon a hangulat ma furcsa keveréke a visszafogott derűlátásnak, óvatosságnak, és az attól való félelemnek, hogy a történelmi lehetőség kimarad’ — írta a magyar származású George Schöpflin, a London School of Economics tanára a The Times hasábjain, Nem csak ő mutatott rá a politikai demokrácia és a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek összefüggéseire. „Magyarországnak van esélye — csekély, de a lényeg az, hogy van" — irta Schöpflin.

KISZ-kongresszus márciusban

Szombaton befejezte kétnapos munkáját a KISZ Központi Bizottsága.

Az új alapszabály-tervezetről pénteken késő délután plenáris, illetve szekcióüléseken kezdődött a vita, amelynek tapasztalatait szombat reggel összegezte a testület. A tervezet elsőként az ifjúsági szövetség három névváltozatara tesz javaslatot. Az első változat a KISZ jelenlegi nevét változtatás nélkül hagyja, a második a Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a harmadik pedig a Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (SZISZ) elnevezést javasolja. A vita során további javaslatok is érkeztek a KISZ új nevére. A KISZ KB tagjainak körében a SZISZ elnevezés aratta a legnagyobb sikert.

A további vita alapjául szolgáló dokumentum megfogalmazza az ifjúsági szövetség alapélveit és céljait, leszögezve: a szövetség önálló politikai, társadalmi szervezet, önkéntes tagságon alapuló, országos politikai tömegszervezetként, stratégiai szövetségben áll a megújuló MSZMP-vel. Hivatása, hogy szervezze a fiatalok baloldali mozgalmát Magyarország modernizálásáért, a demokratikus szocialista társadalom felépítéséért. A szövetség a közös platformot elfogadó, önállóan politizáló ifjúsági szervezetek szövetségeként, egyéni tagság nélkül működik.

A KISZ KB titkára szólt egy, az országos KISZ-értekezleten kapott mandátum teljesítéséről, pontosabban a KISZ önhibáján kívüli nem teljesítéséről. E mandátum úgy szólt, hogy a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetőivel létrejövő találkozón a KISZ fejezze ki tiltakozását a Bukarestben dolgozó magyar diplomata koholt vádak alapján történt kiutasítása miatt. A KISZ azonban hiába szorgalmazta ezt a találkozót, s tett javaslatokat az időpontra, az elvi egyetértésen túl konkrét választ mind a mai napig nem kapott.

A KISZ Központi Bizottságának tanácskozását zárt ülés szakította meg, ugyanis a különfélék tárgyalása során egy, a KISZ központi lapjara vonatkozó kérdés kapcsán szót kert Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője. Felszólalásában kifogásolta: Gönci János, a KISZ KB agitaciós és propagandaügyekért felelős titkára a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetésen '—< amelynek témája a* KISZ és az úttörőszövetség költségvetése volt — olyan információkat adott ki, amelyek a Magyar Ifjúság létével, jövőjével kapcsolatos, bizonytalanságot Keltő sajtóhíradások alapjául szolgáltak. Ez a felszólalás olyan indulatokat váltott ki, hogy a KISZ KB zárt ülést rendelt el, annak okán is, hogy az ilyen jellegű kérdések megtárgyalasa minden szervezet belső ügye, nem tartozik a nyilvánosságra.

Végezetül a tanácskozáson Gyur- csány Ferenc, a KISZ KB újonnan megválasztott titkára javasolta, hogy az ifjúsági szövetség vezető testületé foglaljon állást az Uj Márciusi Front szombaton nyilvánosságra hozott javaslatával kapcsolatban. Az indítvány alapján a KISZ KB figyelemre méltónak találja az Új Márciusi Front javaslatát az „átmenet politikájára”, az Országos Nemzeti Bizottság megalakítására. Szükségesnek tartja, hogy a társadalom politikai tagolódásával, plurali- zálódásával párhuzamosan kialakuljanak a különböző politikai erők együttműködésének intézményéi is. A nyilvánosságra hozott javaslat lehetséges alternatívát jelent a jogállam keretei között létrejövő képviseleti demokrácia megteremtésére.

A gazdasági rend alkotmányos szabályozása

A gazdasági rend alkotmányos szabályozásánál figyelembe kell venni a gazdasági rendszer reformjának eddigi eredményeit és további céljait — ajánlották a jogtudósok, akik közreműködtek az új alkotmányszabályozási koncepció tervezetének kidolgozásában. Miként Timoránszky Péter, az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott alkotmány-előkészítő bizottság tagja az MTI munkatársának elmondta, a szabályozáskor abból a tételből indokolt kiindulni, hogy a magyar gazdaság piacgazdasággá válik. Tekintettel arra, hogy a tulajdonformák folyamatosan fejlődnek, s a magyar gazdaságot egyre inkább a tulajdonformák változatossága jellemzi, az alkotmányos szabályozás egyik fontos kérdése a tulajdonviszonyok új jogi rendezése. Többek között az, hogy milyen legyen a közösségi és az egyéni tulajdon aránya.*A piacgazdaság-céljaival1 összhangban szükséges kimun- j dani: a Magyar Népköztársaságban elismert és egyenrangú tulajdonforma i a közösségi és az egyéni tulajdon.

A szocialista piacgazdaság olyan tulajdoni modellre épül — állapították meg a szakértők —, amelyben a gazdaság kulcspozícióival az állam rendelkezik, de az állam közhatalmi és tulajdonosi minősége következetesen elkülönül egymástól. Az állam által létrehozott vállalkozások a versenyben nem élveznek többletjogokat a gazdaság többi szereplőivel — például részvénytársasággal, korlátolt felelősségű társasággal — szemben.

Alkotmányos tétel — vélekedtek a szakértők —, hogy a tulajdonjog megszerzésének és gyakorlásának feltételeit törvény határozza meg annak érdekében, hogy biztosítsa a tulajdon társadalmi rendeltetését. A közösségi (községi, városi) és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás ellenében sajátítható ki. A tulajdonviszonyok rendezése során figyelmet kell fordítani a külföldi tulajdon (tőkebefektetések) védelmére is.

Az alkotmányban kell rögzíteni az állami gazdaságpolitika alapvető feladatait és legfontosabb eszközeit — vélekedtek a szakemberek. A gazdaságpolitikai döntések különösen a gazdaság stabilizációjára, a foglalkoztatás minél magasabb szintjének elérésére, a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozására, a természeti környezet védelmére, a közhasznú javak megfelelő hasznosítására, a társadalmi igazságosság érvényesítésére irányulnak. Alkotmányos tétel az is, hogy a társadalmi fejlődés legfontosabb céljait és eszközeit a népgazdasági tervek tartalmazzák.

Az állami szervek gazdaságpolitikai hatáskörét, döntési jogosultságát — a tulajdonviszonyok rendezésével összhangban.— az alkotmányterve- ' zetnek az államszervezetre vonatkozó fejezetében indokolt megállapítani. Az állampolgárok gazdasági, szociális jogairól — a szociális biztonsághoz, a munkához való jogról és a sztrájkjogról — az állampolgári jogok között kellene rendelkezni — javasolták a jogászok.

A piacgazdaság követelményének megfelelően az alkotmány I. fejezetében deklarálni kellene a vállalkozás és a verseny szabadságát, amely csak törvényben és közérdekből korlátozható. A vállalkozás szabadságát nem csupán az egyes emberek, hanem csoportjaik és szervezeteik számára is szavatolni ke]). Ezzel kifejezésre juthat az az elv, hogy jogi személyeknek is lehetnek alkotmányos alapjogai — rögzítették a tervezetben.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az alkotmány ne csak deklarálja a tulajdon, a vállalkozás, a tisztességes versenyjogát, hanem szavatol- * ja is ezek érvényesítését. Azt azonban még vitatják, hogy az alaptörvényben rögzítsék-e a piacgazdasággal összefüggő szabályokat is. Az alkotmány szerkesztése során dől el, hogy a tulajdonviszonyokat és a gazdasági rendre vonatkozó normákat az új alkotmány önálló fejezete tartalmazza-e, vagy pedig az állampolgári jogok címszó alatt rögzítsék.

Az alkotmánykoncepció tervezetét tovább gazdagítják szakmai, majd társadalmi vitákban.

A közvilágítás zavarja a tévét?

(Folytatás az 1. oldalról)

szültségű hálózatokon, ami nem jelent különösebb problémát, mivel előfordult már, hogy — igaz, ítéletidőben — ez a szám 250 volt. Az üzemigazgatóság területén körülbelül 137 ezer fogyasztásmérő regisztrálja a villamos energia felhasználását, melyekből évente mintegy 5700-at kell lecserélni újrahitelesítés «céljából. Éhben a nyugodt időszakban 30-at, 40-et cserélnek naponta. Az utóbbi időben sok gondot okoznak viszont a nemrégen felszerelt, új és korszerű közvilágítási lámpatestek. Környezetükben zavaiják a televízióadások vételét, s emiatt sok a lakossági panasz. Balotaszálláson előfordult, hogy egyesek — szilveszter éjszakáján — leverték a lakásuk közelében lévő lámpát, hogy zavartalanul nézhessék a kabarét.

A jelenséggel Meleg László, a Dé- mász kecskeméti kirendeltségének vezetne is találkozott. Mint elmondta, új, Szultán utcai telephelyükön felszerelés előtt egy televízió mellett próbálják ki a lámpatesteket. Ez nehézkessé teszi a munkát. A' kirendeltség területén egyébként napi 15-20 a meghibásodások száma, s a körülbelül hetvenezer fogyasztásmérőből ezen a télen mintegy másfél ezer cseréjét tervezik.

B. F. I.