Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 2. A SZOVJET PARLAMENT ÜLÉSE az alkotmányt, új választási törvényt Módosították elfogadták az A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap szavazattöbbséggel módosítot­ta a szovjet alkotmányt, és elfogadta az új választási törvényt. Törvényerőre emelte a törvényekhez kapcsolódó el­nökségi rendeleteket is, befejezve ezzel háromnapos munkáját. Csütörtökön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az LT Elnökségé­nek elnöke záróbeszédében hangsú­lyozta, hogy a két törvény „új szakaszt nyit a szovjet államiságnak a demokrá­cián és az önkormányzaton alapuló fej­lődésében”. Gorbacsov beszédében részletesen foglalkozott a nemzetiségi kapcsolatok problémakörével, s megállapította: a küldöttek — a kifejtett nézetkülönbsé­gek ellenére — egységesek abban, hogy a Szovjetunió valamennyi népének ér­dekeit szolgálja a „szilárd szövetség = erős központ és erős köztársaságok” jelszó. Meg kell szabadulni a gyanak­vástól, el kell mélyíteni a köztársaság és a központ közötti, valamint a különbö­ző köztársaságokban élő emberek kö­zötti bizalmat — mondta. Georgij Razumovszkijnak, az SZKP ,KB PB póttagjának, a KB titkárának (aki a szövetségi és a nemzetiségi tanács törvényelőkészítő bizottságainak kö­zös munkáját irányitotta) a tájékozta­tása szerint több olyan cikkelyt meg­változtattak" az alkotmány tervezeté­ben, amely a szövetséges köztársasá­gok jogaival kapcsolatos. Meghallga­tásra talált többek javaslata: rögzítsék a szövetséges köztársaságoknak azt a jogát, amelynek értelmében az alkot­mányfelügyelő bizottsághoz fordulhat­nak, ha egyes főhatóságok tevékenysé­ge ellentétes érdekeikkel. Dzsumber Patiasvilinek, a Grúz KP KB első titkárának javaslatára elfő? gadták azt a módosítást, amelynek ér­telmében a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- \ nácsának Elnöksége csak azután hir­dethet ki rendkívüli állapotot egy tér­Az Izraeli Munkapárt —j a Likud fő riválisa — szerdán éjjel olyan megálla­podásra jutott az egyik jelentős ultra- ortodox párttal, amely megakadályoz­hatja Jichak Samir kormányalakítási terveit, sőt, esetleg lehetővé teszi Simon Peresz számára a kabinet megalakítá­sát. A jeruzsálemi hivatalos források­ból származó hír szerint a Munkapárt az Agudát jiszróél nevű csoporttal kö­tött egyezménye révén immár 60 képvi­selő támogatására számíthatna a Knesszetben, mig Samir pártja ebben az esetben mindössze ötvennyolc támo­gatót tudhatna magáénak az • izraeli törvényhozásban — ha az egész konst­rukció végül is megvalósul. Menáhem Pórus rabbi, az Agudát Jiszróél képviselője nem is tagadta, hogy az egyezmény nemcsak egy Li- kud-koalíció létrejöttének megtorpe­dózására irányul, de a vallási csoport egyenesen azt akarja elérni, hogy a kö­vetkező kormány élén a munkapárti Simon Peresz álljon. Korábban Samir szinten jelezte, hogy koalíciós megálla­ségben, hogy' az adott kérdést megvi­tatta az érintett szövetséges köztársa­ság legfelsőbb tanácsának elnökségé­vel. E módosítás azért fontos, mert ép­pen ez az egyik olyan kérdés, amelyben az Észt Legfelsőbb Tanács — alkot­mányellenesség miatt később hatályta­lanított — döntést hozott. A tallinni törvényhozás azt nehezményezte, hogy a központi hatalomnak a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó joga sérti a szövetséges köztársaságok szu­verenitását. A grúz törvényhozás is bí­rálta a tervezet eredeti megfogalmazá­sát. ■ / Arnold Rüjtel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke indítvá­nyozta: döntsön minden szövetséges .köztársaság önállóan arról, hogy az újonnan létrehozandó népképviseleti kongresszus vagy pedig a folyamato­san működő legfelsőbb tanács lesz-e a legfelsőbb államhatalmi testület a köz­társaságban. A javaslatot-3 mint Ra- zumovszkij megindokolta — azért ve­tették el, mert a legfelsőbb államhatal­mi szervek felépítésének azonossága lé­nyeges garanciája a tanácsok egységé­nek. Ezek után a két ház tagjai külön-> külön szavaztak az alkotmány módosí-’ tásáról: 1344 küldött szavazott mellet­te, öt ellene, 27 pedig tartózkodott. Egyhangúlag elfogadták a választói törvényről szóló előterjesztést. A Legfelsőbb Tanács 1989. március 26-ra tűzte ki a népképviselők megvá­lasztásának napját. A 35 tagú választá­si bizottság elnöke Vlagyimir Orlov lett, aki a közelmúltig az oroszországi föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke volt. Az Azerbajdzsánban és Örményor­szágban kialakult helyzet középponti helyet kapott a Legfelsőbb Tanács ülé­sén. Arkagyij Volszkij, a szovjet vezetés Karabah-hegyvidéki különmegbízottja örmény képviselők interpellációjára válaszolva felhívta a figyelmet: a kara- bahi lakosság számos rétege annyira podásra törekszik az Agudát Jiszróél képviselőivel. A Simon Peresz vezette Munkapárt — mint jelentettük — szerdán este cse­kély többséggel elutasította Samir mi­niszterelnöknek azt a javaslatát, hogy akét párt kezdjen újabb kormányala­kítási tárgyalásokat. A helyzetet bonyolítja egy, a fentiek­nek ellentmondó, immár csütörtök haj­nali fejlemény: Jichak Samir ugyanis azt jelentette be, hogy a Likud néhány napon belül a jobboldali vallási cso­portokkal közösen alakít kormányt. Samir sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Munkapárt elzárkózik egy nagy- koalícióban való részvételtől, ág kifej­tette: Izrael ezzel elszalasztottá a „széles alapokon nyugvó, a nép többsége által támogatott nemzeti kormányzat” meg­alakításának lehetőségét. Ennek ellené­re — mondta — olyan kabinetet készül napokon belül bemutatni a parlament­ben, amely „a nép és az ország érdekeit egyaránt szolgálja majd”. A kormány- alakítás határideje hétfő. belelovalta magát az elszakadási küz­delmekbe, hogy az érzelmek felülkere­kedtek a józan észen. A két szomszédos köztársaságban kialakult helyzetet elemezve a külön­megbízott kifejtette, hogy az „azerbaj- dzsáni és örményországi klánok kezé­ben” még mindig elegendő hatalmi esz­köz maradt befolyásuk érvényesitésé- hez. Utalt arra, hogy ebben egyes párt- és állami szervezetek is közreműköd­nek. A különmegbízott rendkívül ag­gasztónak nevezte, hogy egyelőre egyik köztársaság sem mutat hajlandóságot a megegyezésre. A testület erről a kér­désről határozatot fogadott el, amely­ben bölcsességre és önmérsékletre szó­lította fel Örményország és Azerbaj­dzsán dolgozóit. A határozat sürgette, hogy a két szomszédos szovjet köztár­saság lakossága tegye félre a sérelmeket és hagyja abba a kölcsönös vádasko­dást. ' A Legfelsőbb Tanács megbízta az LT Elnökségét, hogy a párt-, állami és társadalmi szervezetekkel közösen szervezze meg azoknak a képviselők­nek a tanácskozását, akiket Karabah, az Azerbajdzsán SZSZK és az Örmény SZSZK delegált az LT-be. A képviselői tanácskozáson vitassák meg a szóban forgó térség helyzetének normalizálá­sához, az azerbajdzsán és örmény nem­zetiségű állampolgárok internaciona­lista barátságának helyreállításához szükséges halaszthatatlan intézkedése­ket — áll a határozatban. Az LT megbízta az azerbajdzsán és az örmény parlamentet: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a két testvéri köztársaság népei békében és egyetértésben éljenek, aktívan dolgozza­nak a szovjet szocialista társadalom éle­tének megújulása érdekében. Az LT ha­tározata célul tűzte ki, hogy mindkét köztársaság területén minden szovjet ál­lampolgár — nemzeti hovatartozásától függetlenül—az átalakítás teljes jogú és egyenjogú részesének érezhesse magát. TEGNAP ÉLETBE LÉPETT Egyezmény a Közös Piaccal December 1-jétől életbe Jépett az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési egyezmény, miután novem­ber 23-án Brüsszelben az EGK és Magyarország kép­viselői kicserélték jóváha­gyási okmányait. A megál­lapodás az első a maga ne­mében az EGK és a KGST valamely tagállama között. Már néhány nap múlva sor kerül a kétoldalú vegyes­bizottság első ülésére ha­zánk fővárosában. Erre a kétnapos tanácskozásra Willy de Clercq-nek, az EGK bizottsága külkapcso- latokért és kereskedelempo­litikáért felelős tagjának — „külügyminiszterének” — vezetésével népes, mintegy 40 fős delegáció utazik Bu­dapestre. A kapcsolatok fejlesztésé­nek keretében kerül Sör a közeljövőben Magyarország első EGK-nagykövetének akkreditálására, majd a megbízólevél átadására. (Magyarország és több más KGST-ország esetében a nagykövet és két diplomata alkotja majd a diplomáciai személyzetet.) Brüsszeli vélemények sze­rint a megállapodásban az EGK a lehető legmesszebb ment egy KGST-ország vo­natkozásában. Ez az első egyezmény e relációban, amely nem csupán a meny: nyiségi korlátozások teljes felszámolását irányozza elő (igaz, 1995-ig elnyúló idő­szakban), hanem a gazdasá­gi együttműködés fontos te­rületeit is kijelöli. Brüsszeli megfigyelők ar­ra is rámutatnak, hogy ön­magában az egyezmény nem csodaszer. AUSZTRÁL ULTIMÁTUM Kiadják-e a jugoszláv konzulátus biztonsági őrét? 11 Jugoszlávia sydney-i konzulátusának 24 órán belül ki kell adnia az ausztrál rendőrségnek azt a biztonsági őrt, aki súlyosan megsebesítette egy vasárnapi tüntetés egyik résztvevőjét — jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Gareth Evans ausztrál külügyminiszter. Ha az ultimá­tumnak pénteken, helyi idő szerint 18.00 óráig nem tesznek eleget, a konzulátust azonnal bezárják, s személyzetének és családtagjaiknak 72 őrén belül, azaz hétfő reggelig el kell hagyniuk az országot. A borvát szeparatista emigránsok vasárnapi tüntetése súlyos diplomáciai bonyodalomhoz vezetett. A belgrádi külügyminisztérium jegyzékben követelte az incidensért felelős usztasa Ny szervezők megbüntetését és leszögezte, hogy a biztonsági őr önvédelemből használta fegyverét és a levegőbe lőtt. Az ausztrál hatóságok a konzulátus személyzetére hárítják a felelősséget, mivel — mint egy rendőrségi szóvivő elmondta — az épület őrségének létszámát a tüntetés előtt hat főről harmincra emelték, de a diplomaták többszörös felszólításuk ellenére is elhagyták a biztonságosan védett területet. Gareth Evans szerint kiadatása esetén vádat emelnek Matijas Zoran biztonsági őr ellen, s büntetése akár életfogytiglani börtön is lehet. Ugyanakkor a külügyminiszter azt is jelezte: ha a konzulátust bezárják, a személyzet minden egyes tagja szabadon elhagyhatja Ausztráliát, beleértve a lövöldöző őrt is, mivel, az ausztrál hatóságoknak tiszteletben kell tartamuk szabad elvonulásra való jogukat. J 1í Gorbacsovot keddre várják New Yorkba „A legfontosabb, hogy mérleget készítsünk a két ország kapcsolatairól, felmér­jük a történelmi lépéseket, amelyeket viszonyunkban megtettünk” —jelentette ki szerdán a Fehér Ház szóvivője. Mint elmondotta, Mihail Gorbacsov jövő szerdai, New York-i találkozója a jelenlegi és a jövendő amerikai elnökkel két-három órás lesz. * A szovjet politikus kedden délután érkezik New Yorkba, ahol-a Szovjetunió ENSZ-képviseletének épületében száll meg. Másnap délelőtt felkeresi hivatalában Pérez de Cuellart, az ÉNSZ főtitkárát, majd felszólal az ENSZ közgyűlésének ülésén. Mariin Fitzwater elmondotta, hogy Reagan és Bush a Kormányzó-szigeten várja majd Gorbacsovot, akivel a jövendő elnök az ebéd előtt vagy után röviden négyszemközt is tanácskozni kíván. Az amerikai várakozás szerint egyébként az eddigi csúcstalálkozók valamennyi kérdésköre napirendre kerül a tervek szerint 13—15 óra közötti (közép-európai idő szerint esti) munkaebéden, annak ellenére, hogy nincs „valódi” csúcstalálkozóról szó. KI FOG ÖSSZE KIVEL ÉS KI ELLEN? Az izraeli kormányalakítás lehetséges változatai KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Nagy Attila, az MTI tudósítója jelenti: Még tartott a Minisztertanács tegnapi ülé­se, amikor Marosán György, a kormány szó­vivője tájékoztatta a sajtó képviselőit az ülé­sen elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatá­ban elmondotta: a Minisztertanács most tar­totta első ülését Németh Miklós vezetésével. A váltás.zökkenőmentesen zajlott le, aminek az sem mond ellent, hogy a tervezett tíz napi­rendi téma közül mindössze kettőről tárgyalt a kormány a szóvivői tájékoztató kezdetéig. Ennek-magyarázata az, hogy újra kellett tár­gyalni az 1989-es költségvétési tervet, mivel az Országgyűlés a legutóbbi ülésén nem fo­gadta el a kormány javaslatát a vállalkozói nyereségadó 55 százalékos mértékéről. A korábbi költségvetési terv finoman kie­gyensúlyozott volt, s most felborult, és szá­mos pontját újra kellett gondolni. A Minisz­tertanács több lehetőséget mérlegelt. Az egyik az, hogy további bevételekkel kell pó-. tolni a kieső adót. A másik lehetőség az, hogy a korábbinál nagyobb támogatáscsök­kentési tervet javasol a Minisztertanács. En­nek is megvizsgálták a különféle alternatívá­it. Végleges döntést nem hozott a kormány, mert további egyeztetésekre van szükség. Ezt követően a Miniszterianács az 1989. évi bérmechanizmus korszerűsítéséről tár­gyalt. Erről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatót. Arról szólt, hogy bérre­form első, nagyon fontos lépése valósul meg 1989-ben, amikor minden korábbi bérszabá­lyozásnál és a kormány minden eddigi szán­dékánál liberálisabb bérmechanizmust ve­zetnek be. A vezetői érdekeltségi rendszert felülvizs­gálva a kormány úgy döntött, hogy teljes liberalizálást hajt végre ezen a téren, aminek lényege: a jövőben a vezetők érdekeltségét, prémiumát a munkáltató fogja meghatároz­ni. További lehetőségeket kapott az anyagi ösztönzés azáltal is, hogy az adózott ered­ményből — a korábbiaktól eltérően — pré­mium, jutalom is kifizethető. Az ülésen dön­töttek arról is, hogy a Kormány képviselője az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a jövő hét elején megtartandó ülésén milyen álláspontot képviseljen a kivételek kérdésé­ben. A kivételek között nagyon kevés olyan kérdés szerepel, amely sértené a jövő évi bér- mechanizmusnak azt a rendező elvét, ame­lyet úgy fogalmazott meg a Kormány, hogy a szabályozás egységes és versenysemleges legyen. Ezt követően az újságírók kérdéseire vála­szolt a kormány szóvivője és az ÁBMH elnö­ke. A Magyar Rádió munkatársa arról érdek­lődött: mi lesz a költségvetési intézmények­nél dolgozókkal, akiknek már most is jóval alacsonyabb a fizetése, mint a vállalatoknál dolgozóké? Válaszában Halmos Csaba hangsúlyozta: a Kormány a legutóbbi ülésén azt fogadta el, hogy többéves program keretében képzelhe­tő el a költségvetési intézmények bérelmara­dásának mérséklése. A tervezési munka so­rán korábban elhatározott 2 milliárd forint helyett — figyelembe véve a SZOT javaslatát & . 1989-ben összesen 4,1 milliárd forintos központi bérpolitikai intézkedést hajtanak végre az oktatásban, a egészségügyben és a közművelődésben. A Pest Megyei Hírlap munkatársa a terve­zett bérmechanizmus bevezetésével kapcso­latban sí vezetői fizetések alakulását firtatta. A korábbi, központilag szabályozott kü­lönböző mutatókhoz kapcsolt rendszerül amely figyelembe vette a vagyonváltozást, az exportérdekeltséget, a munkáltató bizonyos céljutalmát — nem tartalmazott olyan moti­vációs elemeket, amelyek ténylegesen közve­títettek volna a vezetőnek valamifajta köz­ponti törekvést — válaszolta Halmos Csaba. Hozzátette: amennyiben a prémiumrendszer nem adott lehetőséget a szükségesnek ítélt anyagi ösztönzésre, akkor nagyon lelemé­nyes módon az alapbérben minden további nélkül korrekciót hajtottak végre. A válla­latvezetők a jövőben is minden bizonnyal megtennék ezt, egy, a korábbinál szigorúbb központi szabályozás mellett. A vezető mun­Rendkívüli síkosság! (Folytatás az 1. oldalról) A Kunság Vólán arról tájékoztatott bennünket, hogy csütörtökön reggel a rendkí­vüli síkosság miatt késtek a távolsági, a helyközi és a helyi autóbuszjáratok. A Duna- egyháza—Kecskemét 75, a Szabadszállás—Kecskemét 70, a Solt—Kecskemét 60, a Kunszentmiklós—Kecskemét között közlekedő autóbusz pedig 55 percet késett. A helyközi járatok—Kerekegyháza, Tiszakécske, Orgovány, Izsák munkásszállító járatai—45 perccel később érkeztek meg a megyeszékhelyre. A helyi járatok közül a hetényegyházi és a miklóstelepi egy órát késett. A jelentős késéseket a mellékútvona- lak teljes eljegésédeseökózta, s emiatt 18 helyi rásegítőjárát—a város belső közleke­dését oldja meg — kimaradt. Késést okozott az is, hogy a járdákat nem szórták fel időben, s a gyalogosok az úttesten közlekedtek. Az autóbusz-megállóknál szintén elmaradt a szórás, s emiatt a fel- és leszállás ideje nyúlt hosszúra. A rendőrségtől kapott értesítés szerint a megye mellékútvonaláin nagyon sok koc­canásos baleset történt, a sebesség helytelen megválasztása miatt. q q A szabályozás gúzsba köti a szövetkezeti önállóságot (Folytatás az 1. oldalról.) • nált gépek, eszközök, vegyszerek áremelkedése. Az agrárágazat jö­vedelmét pedig átszivattyúzzák más ágazatokba. Szólt a kereske­delmi fogyatékosságokról, a felvá­sárlási arak elégtelenségéről, az adatszolgáltatási kötelezettségek­ről, és még számos visszásságról^ majd kijelentette: — Az állam — elsősorban a pénzügyi kormányzat — úgy bá­nik és rendelkezik a szövetkezeti tulajdonnal, mintha sajátja volna. A szabályozás gúzsba köti a szö­vetkezeti önállóságot. Ne éljen vissza ebben az országban senki a magyar parasztnak azzal a meg­rögzött magatartásával, hogy ha eljön a vetés ideje, akkor vet, ha az aratásé, arat, s nem számolja az órákat, forintokat, nem gyűlése- zik, nem töri sztrájkokon a fejét, hanem éjt nappallá téve dolgozik. A szenvedelyes hangú bevezető előadást hasonló hozzászólások követték. Dr. Csanádi László (Vas­kút), kifejtette: hagyják termelni a parasztságot, mert dolgozni akar. De kellemetlen érzés, ha azt lehaj­tott fővel, szégyenkezve kell csinál­ni, mivel folytonosan megkérdője­lezik a mezőgazdasági termelés szükségességét. Farkas Lajos (Szakmár) szerint a TOT vezetői kevésbé érzik át a gyenge szövetke­zetek helyzetét, ezert ezek külön ér­dekképviseletére lenne szükség. Hambalkó Józsefné (Bácsbokod) elmondta, hogy a szövetkezeti tör­vény módosítása csalódást oko­zott, hiányzik a tulajdonósi érde­keltség, a tagság közömbös aziránt, hogy jobb eredményt ér-e el a szö­vetkezet, mert a jövedelme szinte független ettől. Csala Imre (Dávod) elsorolt^, hogy több mint húsz ha­tóság önkényes döntéssel avatko­zik bele a szövetkezetek munkájá­ba. Deák István (Bátya) arról be­szélt, hogy a szövetkezetek annyira elszegényedtek, hogy ma már kény­telenek az amortizációt hitelkamat törlesztésére felhasználni. Szót kért a tanácskozáson Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tágja. Elöljáróban arról beszélt, hogy az eredményeket is el kell ismerni, s azt is szóvá kell ten­ni, hogy az elszegényedés egyre in­kább jellemző a szövetkezetekre. Majd felhívta a figyelmet: — A tsz-mozgalom együtt van, s ez ma a legfontosabb az ágazat szempontjából. Önmagunknak kell megújulni, amihez egy-két év­re van szükség. — Tisztázásra ér­demesnek mondotta, hogy a szö­vetkezeti forma, vagy a szabályo­zás és az aszálykárok juttatták-e a jelenlegi helyzetbe a gazdaságo­kat? Véleménye szerint az utóbbi­ak. Ha azt akarjuk, hogy a mező- gazdaság, a parasztság, a falu hely­zete javuljon, már jövőre szüksé­ges, hogy az ágazat 3-4 milliárd forintban — például elvonáscsök­kentéssel — részesüljön, hogy pénzhez jusson, és ismét fejlődhes­sen. Nagy tragédia lenne az a poli­tikai döntés, amely az ágazat visz- szafejlesztését mondaná ki. Most a társadalmi "termelésből az ágazat 25 százalékkal részesedik, s ez in­dokolja a nagyobb figyelmet, törő­dést és támogatást is. Dr. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára kifejtette, hogy a Kiskunsági, valamint a Bácskai és Dunamelléki Tsz- Szövetség küldöttközgyűlésén el­hangzottakat a decemberben újjá­alakuló megyei pártbizottság is képviseli, s a politikai platformon megteszi érdekükben a szükséges lépéseket, mint ahogyan ezt a párt­értekezletre elkészült tézisek is tar­talmazzák. A küldöttközgyűlés napirendjén szereplő témákat — a közgazdasá­gi szabályozás változásainak hatá­sa; az elnökség tavalyi és idei mun­kája; a nőbizottság tenniválói — a jelenlévők megvitatták és a beszá­molót elfogadták. Cs. I. káját azoknak kell megítélniük, akik a leg­közvetlenebb kapcsolatban vannak vele és akik konkrétan mérni tudják, hogy a vezető eleget tett-e feladatainak vagy sem. Ezért célszerűbb megoldás munkáltatói hatáskör­be utalni az anyagi ösztönzést. A forrásokat illetően azonban számolni kell a korlátok­kal, a vezetői prémium forrása ugyanis min­den bizonnyal az adózott nyereség. A Népszava munkatársa arról kérdezett, hogy a jövő évre meghirdetett 6 százalékos reálbércsökkenés — amivel a szakszerveze­tek nem értettek egyet — továbbra is érvé­nyes kormányzati elképzelés-e? Halmos Csaba elmondotta: nagy fontos­ságúnak tartja, hogy a szakszervezetek fel­mérték: mélyek azok a fő kérdések, amelyek­ben nem tudnak kompromisszumot kötni, és a kormány tudomásul vette bizonyos forrá­sok átcsoportosításának szükségességét. Ez­zel fedezetet kell teremteni bizonyos bérpoli­tikai, sőt inkább szociálpolitikai intézkedé­sekhez. A kormány továbbra sem látja a terv egyensúlyát megalapozottnak, amennyiben a 6 százalékos reálbércsökkenéstől eltérné­nek. Ugyanakkor az eddigi döntések felül­vizsgálatra kényszerítik a kormányt, főként a tervező szerveket a 6 százalékos reálbér- csökkenést illetően. A kormány és a szak- szervezetek további tervező munkában fog­ják egyeztetni, hogy a reálbér-csökkenés mértékében történhet-e változtatás.'Az elő­zetes számítások szerint 5-6 százalék közötti reálbércsökkenésről lehet szó. A Figyelő munkatársa feltette a kérdést: a keresetszabályozás liberalizálása várhatóan hogyan fogja befolyásolni a kormány anti­inflációs politikáját? Halmos Csaba válaszában hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy a bérek szabályozása kikerült a. kormány kezéből, a monetáris és a fiskális szféra más területein kell megtalálni azokat a beavatkozási mechanizmusokat, amelyek garantálják a bérek és a teljesítmé­nyek további szoros együttmozgását, más­részt gondoskodnak a belső egyensúlyról. A bérreform sorsa, jövője a vállalatok kezé­be került. Amennyiben nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, akkor az antiinflációs politika csak szép deklaráció marad, mert szükséges­sé válhatnak olyan intézkedések is, mint a fogyasztói árak emelése, s ez a hátrányos helyzetűeket fogja a legkedvezőtlenebbül érinteni. Nagyon sok múlik a vállalati belső érdekeltségi rendszereken, a Kamara és a szakszervezet magatartásán. Az egész társa­dalomnak fontos érdeke, hogy a vállalatok kellő önmérséklettel, a teljesítménykövetel­mény határozott, markáns megfogalmazásá­val, jól éljenek ezzel a liberalizálási lehető­séggel. GYORSLISTA Az Országos Takarékpénztár a gép- kocsi-nyereménybetétkönyvek 110. sorsolását november 30-án Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1988. július 31-éig váltottak és 1988. október 31-én még érvényben voltak. A 10 000 forintos betétköny­vekre 467, az 5000 forintosokra pedig 708, összesen tehát 1175 gépkocsit sor­soltak ki. Listánkban csak a Bács- Kiskun megyében váltott nyertes betét­könyvek számát közöljük. Az eredmény megállapításánál az ér­tékelhető számok előtt szereplő nullás számokat figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rövidítése­ket használtuk: D — Dacia 1310 TLX; F— FSO 1500 (1500-as Polski Fiat); M - Moszkvics 2140; T — Trabant Li­mousin Special; Y -W- Yugo 55 10 ooo forinYösszegű betétkönyvek 02 0036945 d 02 0066714 t 02 0073966 t 02 0074015 t 02 0081676 t 02 0082266 t 02 0089783 t 02 0092167 d 02 0092604 m 02 0095342 "t 02 0096705 t 02 0106774 t 02 0109370 t 02 0114144 t 02 0122050 f 02 0124577 t 02 0126021 t 02 0129434 m 02 0137117’ t 5000 FORINT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 02 0569805 t 02 0571985 t 02 0583232 t 02 0645555 t 02 0663819 t 02 0682429 t 02 0685245 t 02 0717385 t 02 0725875 m 02 0737256 t 02 0748805 t 02 0756074 t 02 0771289 t 02 0773559 d 02 0780878 t 02 0783403 t 02 0783596 t 02 0788444 t 02 0790294 t 02 0792653 t 02 0797358 t 02 0804849 t 02 0809429 t 02 0810433 t 02 0810812 t 02 0817264 m 02 0821858 t 02 0822229 m 02 0822479 t 02 0831362 t A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetleges számhibá­kért felelősséget nem vállalunk. A hi­vatalos nyereményjegyzéket az érdek­lődők december 9-etól bármelyik OTP- fiókban megtekinthetik. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 0 A lottó nyerőszámai. A Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 48. játékhetén a követke­ző nyerőszámokat húzták ki: 38, 47, 68, 78, 83 V­t> á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents