Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 13. A Pravda a magyar peresztrojkáról Éles kanyar MOSZKVA Magyarországon ma nincs krízis, bár a gazdasági és társadalmi fe­szültségnyilvánvaló. Magyarorszá­gon nincs politikai válság sem, bár el kell ismerni, hogy a párt tekinté­lye a lakosság egyes rétegeiben megingott — állapítja meg a ma­gyar reformokról tegnap közölt írá­sában a Pravda budapesti tudósító­ja. A magyar peresztrojka mostani „éles kanyarja” nemcsak a párt, ha­nem a szocialista társadalom egé­szének szilárdságát is próbára teszi. A viszonylag terjedelmes, objektivi­tásra törekvő helyzetkép Grósz Ká- rolynak a novemberi aktívaértekez­leten elhangzott szavait idézve kie­melte: a szocializmussal szemben álló-erők nem kapnak teret tevé­kenységükhöz. A cikk az olvasók kérésére szüle­tett meg, akik egyebek között olyan kérdésekre vártak választ a vezető szovjet pártlaptól, mint a követke­zők: igaz-e, hogy Magyarországon válság van? Hogy megy-e az átala­kítás a bolgároknál, lengyeleknél, magyaroknál? Az írásnak a plura­lizmussal foglalkozó, a reformokat taglaló szakasza részletesen szól a parlament munkájában az utóbbi időben történt változásokról, arról, hogy a magyar törvényhozás mindinkább ténylegesen ellenőrzi a kormány tevékenységét, hogy felve­tődött a bizalmatlansági szavazás intézményének bevezetése. A cikk — programjuk alapele­meit ismertetve — felsorolja az ed­dig létrejött magyar politikai szer­veződéseket, így az Új Márciusi Frontot, megemlítve, hogy annak tagja Nyers Rezső is, a jelenlegi ma­gyarországi helyzetet rendkívül kri­tikusan szemlélő és a többpártrend­szer bevezetését sürgető Magyar Demokrata Fórumot, a Fiatal De­mokraták Szövetségét, hangsúlyoz­va, hogy a magyar párt párbeszédre törekszik ezekkel az erőkkel. Az új politikai csoportosulások­hoz való hozzáállást jellemezve a lap idézi Grósz Károly ide vonat­kozó megállapításait, amelyek sze­rint a kommunista meggyöződésA- ek és a szélsőségesen reakciós néze­teket vallók között létezik egy igen jelentős réteg, amellyel mindenkép­pen számolni kell. A magyar párt­nak nap mint nap harcolniá kell azért, hogy ebből a sokszínű, ár­nyalt rétegből erőket állítson a ma­ga oldalára. A felsorolás nem hagyja ki a jobboldali eszmék ellen fellépő Bal­oldali Alternatíva-nevű szervezetet, a magát Magyar Kommunisták Pártjának nevező csoportot, a Münnich Ferenc Társaságot és az Unió a Demokratikus Szocializmu­sért elnevezésű tömörülést sem. A Pravda cikke végezetül megálla­pítja: az MSZMP, mint marxista -—leninista internacionalista párt történelmi felelősséget vállalt ma­gára azzal, hogy áz országot az „éles kanyarból” a hatékony társa­dalmi és gazdasági fejlődés egyenes útjára vezesse. Takesita a szovjet javaslatokról Takesita Noboru a parlament hétfői ülésén visszatért Mihail Gorbacsov leszere­lési javaslataira, méltatva a szovjet államfő ENSZ-beszédének előremutató jelle­gét. A hagyományos fegyverzet egyoldalú csökkentése olyan lépés, amelyet üdvö­zölni kell — jelentette ki a japan kormányfő egy ellenzéki párti képviselőnek válaszolva. A parlament ülésén Unó Szószuké külügyminiszter egy lépéssel szintén tovább lépett első értékelésénél, hangsúlyozva, hogy a Kelet-Európát és Mongóliát érintő szovjet haderőcsökkentési terv „egy kicsit ugyan kevesebb, mint amire Japánban számítottak, de a lépés lelkesedést váltott ki és lendületet adott a rövidesen sorrakerülő japán—szovjet külügyminiszteri tanácskozáshoz”. Eduard Sevardnadzét december 19-én várják Tokióba. A RUDÉ PRÁVO AZ ELLENZÉKRŐL „Az emberek nem hisznek az államnak” A szocialista Csehszlovákia elleni egyértelmű támadással vádolta hétfőn a Rudé Právo a csehszlovák ellenzéki csoportokat, amelyek szombaton, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának évfordulóján hatóságilag engedélyezett demonstrációt tartottak Prága harmadik kerületében. Az újság ezernyolcszáz résztvevőről írt. Az MTI jelen levő tudósítója mintegy ötezerre becsülte a résztvevők számát. A Rudé Právo szerint az ellenzéki csopor­tok a demonstráción elhangzott nyilatkozatokkal nyomást próbáltak gyakorolni, destabüizálni kívánták a politikai helyzetet, nyugtalanságot akartak kelteni a közvéleményben. Az újság azt írta: a szónokok azt állították, hogy az emberek nem hisznek az államnak és követelték Csehszlovákia védelmi képességének csök­kentését, az állítólagos politikai foglyok szabadon bocsátását. A résztvevők „éljen a szabadság”, „éljen a Charta ’77”, „éljen Masaryk” jelszavakat kiáltoztak. Előnyöket — előnyökért (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen részt vevő nyugat-európai üzletemberek délután a Magyar Gaz­dasági Kamara szervezésében kerek- asztal-megbeszélésen' találkoztak ma­gyar vállalati vezetőkkel. Gábor And­rás, a Magyar Gazdasági Kamara el­nöke hangsúlyozta, hogy a közelmúlt­ban aláírt megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között minőségi változást jelent a kül­gazdasági kapcsolatrendszerben. Willy de Clercq a vegyesbizottság munkájával kapcsolatban elmondta: keresik azokat a módszereket, amelyek alkalmasak az ipari kooperáció jelen­tős bővítésére. Ennek keretében felmé­rik azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek gátolják az együttműködés fejlesztését és megvizsgálják, milyen akciók szükségesek a kelet—nyugati vállalkozások szélesítéséhez. A jövő­ben több üzletemben-delegáció érkezik Magyarországra, és segítséget kíván­nak nyújtani a vállalati vezetők képzé­sében is. A kerekasztal-megbeszélésen több kérdés is elhangzott. Willy de Clercq kifejtette: elvben nincs akadálya an­nak, hogy magyar vállalatok is részt vegyenek az EGK által szervezett afri­kai segélyprogramokban. Hawke pontot tett MELBOURNE Bob Hawke ausztráliai miniszterelnök helytelenítette azt, hogy Jugoszlávia ausztrál diplo­matákat utasított ki Belgrádból. Ugyanakkor kijelentette, hogy kormánya nem szándékozik folytatni a diplomáciai megtorlások e sorozatát. A kormányfő újságíróknak nyilatkozott hétfőn. Jugoszláviából három ausztráliai diplomatát utasítottak ki, válaszul arra, hogy Sydneyben a múlt héten bezáratták az ottani jugoszláv főkonzulátust. Ennek előzménye tudvalevőleg az volt, hogy a képviselet egyik biztonsági embere lelőtt egy usztasa emigráns tüntetőt a főkonzu­látus előtt. Az ausztrál hatóságok az őr kiadását kérték, ezt azonban jugoszláv részről megtagadták. Belgrádban azt nehezményezték, hogy a főkonzulátus épületénél lezajlott rend­bontásnál a hatóságok nem nyújtottak kellő védelmet a képviselet dolgozóinak. Hawke most kijelentette: a maga részéről „pontot kíván tenni a két ország vitájára, és kormánya nem torolja meg a szerinte máskülönben semmivel sem indokolható kiutasításokat. JUGOSZLÁVIA: Sztrájkok Sabacban BELGRÁD Jugoszláviában egy egész város párt-, állami és gazdasági vezetőit tisztségükről való lemondásra kényszerítették az egy hónapon át újra meg újra ismétlődő mun­kássztrájkok . Az 50 000 lakosú szerbiai iparvaros, Sabac Zorka nevű műtrágyagyá­rának kollektívája november 11-én, béremelési követeléseinek alátámasztására be­szüntette a munkát. Mivel a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon nem tudtak megállapodásra jutni, néhány nap múltán a színesfém-kohászati művek, majd a vá­ros más vállalatainak dolgozói is csatlakoztak hozzájuk. A munkások e hónap elején már mind határozottabban azt hangsúlyozták, hogy nehéz életkörülményeikért el­sősorban a város párt- és állami szervei, valamint üzemeinek vezetői a felelősek, ők a hibásak a gazdaságtalan beruházásokért, a ráfizetéses termelésért, a megoldatlan szociális problémákért, az alacsony keresetekért. A hét végén kollektíván benyújtotta lemondását a kommunisták szövetségének sabaci városi-körzeti bizottsága, a városi tanács elnöksége, és — az ifjúsági, illetve a frontharcos szövetség kivételével — az összes társadalmi szervezet helyi vezető­sége, köztük a népfronté és a szakszervezeteké. Távoztak beosztásukból az érintett vállalatok igazgatói és közvetlen munkatársaik is. Tűzvész Mexikóvárosban Legalább ötvenkét ember vesztette életét vasárnap délután egy mexikó­városi tűzvészben. A főváros történelmi központjában, a La Merced piaci negyedében felrobbant az egyik illegális petárdaárus készlete, ami robba­nások sorozatát indította el az egyik karácsonyi bevásárlókkal zsúfolt utcai piacon. Az így keletkezett tűzben több épület és utcai elárusító stand vált a gyorsan elharapódzó lángok martalékává. Az ötvenkét halálos áldozat között 14 gyermek is van. A sebesültek száma megközelíti a százat. Mexikóvárosban a Guadelupe-i Szűz Napjára és karácsonyra készülve nagy tömegben árulják a petárdákat, amelyeket a mexikóiak vasárnap este óta durrogtatnak. Nagy erőkkel folyik a mentés (Folytatás az 1. oldalról) Tájékoztatott arról is, hogy még mindig hoznak ki élve embereket a ro­mok alól, bár az idő előrehaladtával — érthető okból — egyre kevesebbet. Alekszej Moszkvicsov egészségügyi mi­niszterhelyettesnek a tájékoztatóra el­juttatott értesülése szerint eddig, mint­egy 6 ezer embert sikerült élve kiásni a törmelék alól. Gennagyij Geramiszov külügyi szó­vivő kérdésekre válaszolva közölte: Je­revánban vasárnap körülbelül 600 em­ber utcai demonstrációt tartott, köve­telve Karabah Örményországhoz csa­tolását. A gyűlést a rendfenntartó erők szétoszlattak, 22 főt őrizetbe vettek, közülük ötöt harminc napi elzárással sújtottak. Panyukov és Nyikiforov arról is be­számolt, hogy folyik a földrengés súj­totta körzet lakosságának evakuálása, ez azonban rendkívül lassan halad. Ugyanakkor egyre többen érkeznek is a katasztrófa sújtotta vidékre, mert a Szovjetunió más területein élő örmé­nyek — érthetően — szintén aggódnak hozzátartozóik sorsáért. Jerevánban egyébként a hatóságok kénytelenek voltak betiltani a magántulajdonú gép­kocsik használatát, mert a feltorlódott járművek lehetetlenné tették a mentés­hez szükséges daruskocsik, nehézgépek keresztülhaladását Leninakán és Szpi- tak irányában. Leonyid Bibin kérdésekre válaszolva nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben kártérítést fizetnek azon házak lakóinak, amelyekről bizo­nyítható, hogy tervezési-konstrukciós hiba következtében omlottak össze a rengések hatására. Hozzátette, hogy már meg is kezdődött a tervezők fele­lősségének vizsgálata. Végezetül Geraszimov megerősítet­te, hogy a földrengés halálos áldozatai­nak feltételezett száma a hétfőn rendel­kezésre álló adatok szerint is 45 ezer. — Jelenleg az emberek mentése min­dennél fontosabb, a számadatok gyűj­tésénél is — tette hozzá a szóvivő. Előrelépés a magyar—kínai kapcsolatokban Várkonyi Péter személyében harminc év óta első ízben fordult meg magyar külügyminiszter Kínában. A legjobb sajtóhagyományok szerint ityenkor azt illene mondani, hogy a külügyminiszteri látogatás napjaiban újabb jelentős fejle­ménynek — ha úgy tetszik, mérföldkőnek — lehettünk tanúi a magyar—kínai kapcsolatok történetében. Az igazság azonban az, hogy ennél sokkal egyszerűbb eseményről volt szó: a magyar diplomácia vezetője igencsak gyakorlati értékű véleménycserét folytatott kínai partnerével, Csien Csi-csen külügyminiszterrel, Li Peng miniszterelnökkel és Vu Hszüe-csien miniszterelnök-helyettessel. Köl­csönösen tájékoztatták egymást a Magyarországon és a Kínában végbemenő gazdasági és politikai reformokról, anélkül azonban, hogy túlhangsúlyozták volna az eredményeket, vagy hallgattak volna a problémákról. Az is kiderült az eszmecsere alkalmával, hogy észrevehető eltérések vannak a két ország között a reformlépések egy részének megközelítésében. Kínában például, ami a politikai reformot illeti, a hangsúlyt arra teszik, hogy szigorúan ragaszkodni kell a négy alapelvhez ^ vagyis a szocialista úthoz, a népi demokra­tikus diktatúrához, á kommunista párt vezető szerepéhez, valamint a marxizmus —leninizmus és a Mao Ce-tung-i eszmékhez — és ezek közül is előtérbe kell állítani a szocialista utat és a párt vezető szerepét. Mint ti Peng miniszterelnök megjegyezte, Kína a politikai intézményrendszer megreformálásának útján nem tekinti alternatívának a polgári demokrácia meghonosítását,?já Mindabból, ami a magyar—kínai megbeszéléseken elluuigzottés ezt követően a pekingi sajtóban napvilágot látott, több mint világos, hogy a kínai vezetés rendkívüli figyelemmel kíséri a magyar gazdasági reformok folyamatát, odafi­gyel annak minden rezdülésére. Dé nem csak a vitathatatlan eredményeket veszi észre, hanem a nyilvánvaló problémákat és gondokat is. Vagyis Kína nagyfokú készséget mutat an hogy tanuljon a magyar tapasztalatokból, az eredmények­ből és a hibákból c ónt. Ezzel együtt nem udvariassági gesztus a kínai vezetők részéről, amikor /t v véleményük szerint a magyar útkeresés a szocializ­mus megújítását célozza,.»ebben az értelemben fontos útmutatásul és tanulságul szolgál a többi szocialista ország, közöttük Kína számára is. A pekingi tárgyalásokon egyetértőén állapították meg, hogy rendkívül jók és sokoldalúak a politikai kapcsolatok Kína és Magyarország között. Mi több, kölcsönösen állást foglaltak az ilyen kapcsolatok hosszú távra szóló és lendületes továbbfejlesztése mellett. Ez alkalommal is hangot kapott azonbanjegy érdekes ellentmondás. Miközben ugyanis példásan jók a politikai kapcsolatok, a gazda­sági és á kereskedelmi együttműködés székére akadozik, azaz nem tart lépést a kifejezetten jó politikai viszonnyal. Erre utalt Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter díszvacsoráján mondott pohárköszöntőjében Várkonyi Péter, amikor kijelen­tette: gazdásági együttműködésünk nagyságrendje még nem éri el tényleges lehetőségeinket és országaink kölcsönös szükségleteit. Ha a diplomácia nyelvét közönséges sajtónyelvre fordítjuk, ez azt jelenti, hogy szakadék tátong a kiemel­kedően jó politikai kapcsolatok és a gazdasági együttműködés tényleges helyzete között. A nyolcvanas évek elején újból fellendült gazdasági és kereskedelmi együttműködés megrekedt, stagnál, sőt számolni kell kisebb-nagyobb visszaesés­sel is. Ennek a problémának a megoldásáéi fejtette ki a magyar külügyminiszter 'yh nem elsősorban a diplomácia feladata. Remélni lehet azonban, hogy a mostani politikai tárgyalások elősegítik ennék a szakadéknak ha nem is teljes megszünte­tését, de legalábbis csökkentését. H Feltétlenül jó volt a magyar külügyminiszteri látogatás időzítése. Várkonyi Péter volt ugyanis az első olyan külföldi külügyminiszter, aki részletes tájékozta- , tást kapott Csien Csi-csen kínai külügyminisztertől közelmúltban tett moszkvai látogatásáról és a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről. Ennek alapján mondhatta el a magyar diplomácia vezetője Pekingben tartott nemzetközi sajtó­értekezletén, hogy bízik a kínai—szovjet kapcsolatok teljes normalizálásának sikerében és abban, hogy rövidesen sor kerülhet a kambodzsai probléma békés rendezésére. S azt sem hallgatta el, hogy a magyar külpolitika és diplomácia közelmúltban tett lépései szimpatikus megértésre találnak a kínai vezetésben Vagyis minden alap megvan annak leszögezéséhez, hogy Várkonyi Péter látoga­tásának eredményeként jelentősen szélesedett a kétoldalú és a nemzetközi együttműködés területe Magyarország és a Kínai Népköztársaság között. « Éliás Béla A magyar vállalatok vezetői közül többen sajnálkozásukat fejezték ki,, hogy a most érvénybe lépett megálla­podás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizá­lására. Ezzel kapcsolatban Willy de Clercq emlékeztette a résztvevőket ar­ra, hogy a magyar szakemberekkel a megállapodás előkészítése során ebben a kérdésben igen jelentős vitáik voltak. Egyelőre azonban nem sikerült komp­romisszumot kialakítani. Ennek oka az, hogy az EGK-n belül a mezőgazda- sági cikkek kereskedelmében még nem érvényesülnek a piaci viszonyok. A magas támogatások miatt jelentős feleslegek halmozódtak fel. Ezért hoz­záláttak egy olyan új szabályozás kiala­kításához, amely a mezőgazdasági cik­kek termelésében is biztosítja a piaci hatások érvényesítését. Ennek kereté­ben hosszabb távon közelíteni kívánják a Közösség országaiban alkalmazott agrárárakat a világpiaci árakhoz. Fo­kozatosan leépítik az exportszubvenci­ókat és csökkentik az importélelmisze­reket érintő elvonásokat. Hosszabb tá­von ez az új agrárpolitika Magyaror­szág számára is a jelenleginél előnyö­sebb feltételeket fog teremteni az agrár­cikkek kereskedelmében. A vegyesbizottság ülése ma folytató­dik. Ülést tartott a KEB Az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottsága Gyenes András elnökletével teg­nap ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előteriesztett ja­vaslat alapján—elvi állásfoglalást foga­dott el a KB pénzgazdálkodásának elle­nőrzésére. A KEB ellenőrző munkájá­nak célja előmozdítani, hogy a párt anya­gi eszközei továbbra is jól szolgálják a politikai munkát. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta a testület 1989. első félévi munka­tervét. A testület személyek érintő pártfegyel-' mi ügyekben határozott. Elbírált párt­büntetések elleni fellebbezéseket, iúetve felülvizsgált alsóbb pártszervek által ki­szabott pártbüntetést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jellemző a társa­dalmi tulajdonban okozott kár, a felelőt­len, laza gazdálkodás. A testület több párttag partfegyelmi büntetését eltöröl­te, mivel megállapította, hogy a bünteté­sek elérték nevelő hatásukat. A KEB a fenti ügyekben hozott határozatairól az illetékes pártszerveket és -tagokat köz­vetlenül tájékoztatja. VITÁK A PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról.) lehet még számottevően csökkenteni a költségvetési kiadásokat. Az ipari bizottság az írásban beter­jesztett jövő évi ipari költségvetést elfo- adta. A pénzügyi kormányzat által eterjesztett, költségvetési kiadást csökkentő három indítvány eredeti megfogalmazásait, illetve az időközben benyújtott módosításokat visszautasí­totta. Néhány percnyi tanácstalanság után a bizottság elnöke megállapította, hogy a testület megosztott, és ebben a kérdésben nem tud többségi véleményt hozni. Az első napirendi pont elnyújtott vi­tája után megvitatták azt a törvényja­vaslatot, amely a külföldiek magyaror­szági befektetéseiről szól. Néhány rész­letkérdés tisztázása után módosítások­kal elfogadták azt. Ezt követően a bi­zottság úgymond „közbülső” tájékoz­tatót hallgatott meg a magyar energia- politika fejlődési irányzatairól és az eo- cénprogram helyzetéről. A tervek részleteit tartalmazó írásos előterjesztéseket a jelenlévő újságírók nem kaphatták meg, amit azzal indo­koltak, hogy e programok még nem véglegesek, s kizárólag a képviselők tá­jékoztatására szolgálnak. Hiányzik az egységes kultúrpolitikai koncepció A művelődési ágazat 1989. évi költ­ségvetés-tervezetét vitatta meg tegnap a Parlamentben az Országgyűlés kultu­rális bizottsága, Horn Péter elnökleté­vel. ÍBékesi László pénzügyminiszter­helyettesnek a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fo célkitűzé­séiről tartott tájékoztatóját követően Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár fűzött kiegészítést a tárca írásos beszámolójához. Eszerint az ok­tatási és kulturális területen a béralap 6 százalékos, a működési dologi kiadá­sok 8 százalékos növelésére lesz mód. Kivétel a felsőoktatás, ahol 12 százalék az előirányzott támogatásnövekedés. Az oktatás és a kultúra más területein a rendelkezésre álló források csak ak­kor lesznek elégségesek a legalapve­tőbb feladatok ellátásához, ha ehhez több feltétel teljesül. így például ha jö: vőre a fogyasztoiár-emeles nem haladja meg a tervezettet, valamint ha a taná­csok költségvetésükben is következete­sen megtartják az oktatás elsőbbségét. Feltétel továbbá, hogy az intézmények finanszírozási gyakorlatában sikerül­jön átállni a korábbi lineáris elosztás helyett a feladattól függő differenciált elosztásrá. Előrelépést jelenthet az is, hogy a kulturális intézmények pénz- gazdálkodása a jövő évtől szabadabb lesz, vagyis a különböző forrásokat kö­töttségek nélkül fordíthatják feladataik megoldására. Az államtitkár szólt arról is, hogy a jövő év első negyedére elkészül a javas­lat arra vonatkozóan, hogy az .egyete­meken és a főiskolákon a felvételi ke­retszámokat felszabadítják, s a hallga­tók bizonyos költségtérítéssel járulná­nak hozzá az oktatáshoz. Az első tan­évben egy kidolgozandó konstrukci­óban — a hallgatók tanulmányi hitelt vehetnének fel, amely később a tanul­mányi eredményüktől függően állami támogatássá alakulna' át. A művelődési területtel és az egész­ségüggyel kapcsolatos központi bérin­tézkedéseket is érintette Stark Antal. A SZOT—kormány tárgyalások alap­ján ez mintegy 4,1 milliard forintot je­lent. Ebből 600 millió forintot kap a közművelődés, 100 millió forintot egyes művészeti területek dolgozói, az egészségügyben 1 milliárd 7-10 millió forintot, az oktatásban pedig 1 milliárd 730 millió forintot osztanának szét. A vitábán felszólaló képviselők kö­zül többen í-r köztük Sztrapák Ferenc Bács-Kiskun megyéből — szóvá tették egy egységes kultúrpolitikai koncepció hiányát, és ennek negatív következmé­nyeit. Kettő helyett egy minisztérium Nagyiványi András elnökletével hét­főn ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága is. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök és Sár- közy Tamás igazságügyminiszter­helyettes előterjesztésében a kormány­zati munka korszerűsítéséről, új mi­nisztérium kialakításáról, valamint az ezzel kapcsolatos személyi kérdésekről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy olyan kormányzati struktúra kia­lakítására törekednek, amely alkal­mazkodik a piacgazdaság követelmé­nyeihez. Gondos funkcióelemzések alapján döntöttek úgy, hogy január 1- jétől megszüntetik a Közlekedési Mi­nisztériumot, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, s ezek helyébe létrehozzák a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériu­mot. A kormányzati munka korszerű­sítésének egyik célja, hogy a feladatok­kal ott foglalkozzanak, ahol az eszkö­zök és az információk rendelkezésre állnak, s a felelősséget is vállalni tudják a döntésekért. Cél az is, hogy a minisz­tériumok megszabaduljanak egy sor bürokratikus, aprólékos munkától, a nem oda tartozó kérdések terheitől. Ezt követően került a bizottság elé az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a Közlekedési Minisztéri­um és a Magyar Posta költségvetésé­nek jövő évi tervezete. Mindenekelőtt Nagyiványi András ismertette a testü­lettel a népgazdasági költségvetés alap­elveit, a költségvetési kiadások csök­kentésének háromféle variációját. A három érintett ágazat költségveté­si tervét az írásos előterjesztés, vala­mint Somogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes és Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese szóbeli kiegészítése alapján ismerte meg a testület. Somogyi László szerint egyelőre még nem lehet tudni, hogy a lakásépítés üteme hogyan változik. Egyetlen támpont a kiadott építési en­gedélyek száma, ez arra enged követ­keztetni, hogy alapvető csökkenés nem lesz, de a korábbinál kevesebb új lakás építését kezdik el. A közlekedés gondjai tövább foko­zódnak, mivel folytatódott a pályák és a közlekedési eszközök állapotának romlása. Február 1-jétől jelentős ár­emelkedések várhatók: a vasúti belföl­di személyszállítás 30, a közúti távolsá­gi személyszállítás 10, a helyi tömeg- közlekedés átlagosan 62 százalékkal emelkedik. Ugyancsak nő de már janu­ár 1-jétől — a vasúti belföldi és export —import áruszállítási tarifa (20 száza­lékkal, és a belföldi közúti áruszállítás tarifája (10 százalékkal). A postai tervek között figyelemre méltó, hogy a távközlés területén a csúcstechnikához közel álló elektroni­kus központokat helyeznek üzembe, ami lehetőséget nyújt új szolgáltatások bevezetésére is. Az áremelés a postai szakemberek szerint tovább már nem halasztható, úgy tervezik, hogy összes­ségében 14 százalékkal növelik a postai szolgáltatások tarifáját. Egyebek kö­zött nőnek a postai, a telex-, a távbe­szélő-előfizetési díjak. A bizottság egy ellenszavazattal és három tartózkodással jóváhagyta az ágazati költségvetési' tervezeteket, de állásfoglalásában leszögezte, hogy a közelekedési infrastruktúra mai álla­potait tarthatatlannak tartja. A

Next

/
Thumbnails
Contents