Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUII. cvf. 296. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 13., kedd Bécsi tárgyalások a fegyverzet­csökkentésről A Varsói Szerződés és a NATO ta­gállamainak képviselői tegnap Becsben megtartották az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet témaköré­ben tervezett tárgyalások mandátumá­nak kidolgozásával foglalkozó konzul­tációik következő ülését Az ülésen a küldöttségeket tájékoz­tatták a Mihail Gorbacsov által az ENSZ-közgyűlés mostani ülés­szakán bejelentett egyoldalú szovjet ha­derő-csökkentési lépésekről, amelyek kedvező fehéreket teremtenek az eu­rópai biztonság lényeges megerősítésé­hez, A szövjet delegáció sürgette a man­dátum kidolgozásának felgyorsítását és befejezését, azzal a céllal, hogy már a közeljövőben el lehessen kezdőn a tár­gyalásokat az európai hagyományos fegyverzetről. MAGYAR—EGK VEGYESBIZOTTSÁGI ELÉS VITÁK A PARLAMENTBEN Az ipari bizottság visszautasította a pénzügyi korma nyzat indítványait Az Országgyűlés ipari bizottságának tegnapi ülésén a jövő évi költségvetés­ről, a külföldiek magyárországi befek­tetési lehetőségeiről es az ezzel kapcso­latos törvénytervezetről, továbbá a hosszú távú energiapolitikai irányok­ról, ezen belül a széntermelői kapacitá­sok helyzetéről tanácskoztak a képvise­lők Juhász Mihály elnökletével. A jövő évi költségvetésre vonatkozó írásos előterjesztéshez Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes, Horváth Ferenc ipari államtitkár és Harsányt Imre, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegészítést. El­mondták, hogy 1989-ben 20 milliárd forint alá kell szorítani az állami költ­ségvetés hiányát, mert csak így biztosít­ható Magyarország külső és belső pénzügyi helyzetének stabilitása. Ha nem születnek drasztikus támogatásle- épftési programok,\ ha nem rónak újabb adóterheket a vállalkozókra, gazdálkodókra, a hiány akár 60-70 milliárd forint is lehet, ami már elvisel­hetetlen a magyar gazdaság számára. Mindezt figyelembe véve három va­riációban terjesztettek elő költségvetési kiadást csökkentő javaslatokat a kép­viselőknek. Az első szerint 28 milliárd forinttal mérsékelnék a vállalati támo­gatásokat, továbbá létrehoznának egy lakásfinanszírozási alapot, ami mint­egy 30 milliárdot tenne ki, és ez a válla­latok nyereségének 16 százalékát érin­tené. Emellett még osztalékjellegű fize­tésre is köteleznék a vállalatokat. A másik javaslat még erőteljesebb tá­mogatásleépítést tartalmaz, továbbá a védelmi kiadások 5 milliárddal, a köz­ponti beruházások 3 milliárddal, a ru­bel-ártámogatás 4 milliárd forinttal va­ló támogatascsökkentését, a társadal­mi szervek kiadásainak IS százalékos ORMENYORSZAG: Nagy erőkkel folyik a mentés Lezuhant egy segélyszállító gép Előzetes számítások jszerint a kö­vetkező öt nap alatt sikerül annyira eltakarítani az örményországi föld­rengés következtében összedőlt épü­letek romjaitJ hogy tisztázni lehes­sen: sem éleiben maradottak, sem halottak nincsenek már a törmelé­kek alatt — mondta Leonyid Bibin. A szovjet Állami Építési Bizottság első elnökhelyettese Valentyin Nyiki- forov külügyminiszter-helyettessel, Borisz Panyűkowal, a polgári repü­lésügyi miniszter első helyettesével együtt tartott sajtótájékoztatót teg­nap Moszkvában. Nyikiforov elmondta: hétfőn éjjel, helyi idő szerint 2 óra 23 perckor balesetet szenvedett egy AN—12-es típusú teherszállító repülőgép a jere­váni repülőtér közelében. A gép Ju­goszláviából érkezett az örmény fő­városba a földrengés károsultjainak szánt segélyszállítmányokkal, s felte­hetőleg a fedélzetén történt robba­nás következtében a repülőtértől 12- 13 kilométerre lezuhant, személyzete életét vesztette. Továbbra is nagy erőkkel folynak a mentési munkálatok. Nyikiforov elmondta, hogy külföldről is komoly támogatás érkezik: eddig 46 ország — köztük Magyarország — nyújtott valamilyen formában segítséget. (Folytatás a 2. oldalon) • Képünkön, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke együttérzését fejezi ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének. Magyar vezetők részvétlátogatása Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János; a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tanács képviseletében, Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együtt­érzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagyköveté­nek az Örményországban történt termé­szeti katasztrófa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők hétfőn tettek részvétlátogatást a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségén. (MTI) Előnyöket — előnyökért és az államigazgatási szervek 10 száza­lékos visszafogását indítványozza. E javaslat leglényegesebb eleme, hogy az Országgyűlés által néhány hete elfo­gadott 50 százalékos vállalkozási nye­reségadót egyéves időtartamra 6 száza­lékos pótadoval egészítenék ki. A har­madik javaslat szerint a drasztikus tá- mogatasleépítést és a lakásfinaszírozási alap létrehozását összekapcsolnák. Az ezt követő vitában kiderült, hogy a képviselők többsége egyik javaslatot sem tartja kielégítőnek —, különösen a további adóemelést fogadták ellenér­zéssel. A felszólalók kifogásolták az egyre növekvő vállalati terheket, és még szélesebb körű költségvetési csök­kentéseket sürgettek. Volt, aki javasol­ta egy parlamenti szakértői bizottság felállítását, hogy az vizsgálja meg, hol (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Képünkön Beck Tamás beszél. Megkezdődött a magyar—-EGK ve­gyesbizottság ülése tegnap Budapesten. Az ülés résztvevőit Beck Tamás keres­kedelmi miniszter köszöntötte. Szólt arról, hogy örvendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legki­terjedtebb gazdasági integrációjának, a KGST-nek és az EGK-nak a kapcsola­taiban. Ehhez nagymértékben hozzájá­rul az az egyezmény, amelyet Magyar- ország a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris meg­kezdődött az érdemi munka. Magyar- ország húsz éve folytatja gazdasági rendszerének átalakítását — mondta Beck Tamás. — Ez a reform korántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsuló- ban van. Jelenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól, és bizonyos terü­leteken politikai feszültséggel is jár. Ám a kormányzat mindezt vállalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformok csak széles körű nemzetközi együttműködés kere­tében valósíthatók meg sikeresen. Ezért nagyon fontos mindazon partne­reknek a támogatása, akik ezeket a tö­rekvéseket pártfogolják. Nem közöm­bös, hogy az EGK e téren milyen part­nernek ígérkezik. Ezért is fordít Ma­gyarország megkülönböztetett figyel­met az EGK integrációja tervezett el­mélyítésére; arra, hogy vajon ez a vál­tozás bezárkózást jelent-e, amely nö­velheti az akadályokat a Közösségen kívül rekedtekkel folytatandó kereske­delemben, vagy sem. A kereskedelmi miniszter arról is szólt, hogy a frissen megalakult vegyes­bizottságnak kettős feladatot kell be­töltenie. Fontos tennivaló az egyez­mény előírásainak érvényre juttatása, vagyis a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos megszüntetése, s hasonlóképpen lényeges az együttmű­ködés új formáinak kiépítése, módsze­reinek megteremtése. E tekintetben na­gyon fontos lenne, hogy a Közösség a továbbiakban ne kezelje Magyarorszá­got úgynevezett állami kereskedelmi országnak. A magyar gazdasági élet alakulását, a jogi szabályozást tekintve ugyanis ez a minősítés — magyar meg­ítélés szerint — már nem alkalmazható hazánkra. A vegyesbizottság ülése az első alka­lom arra, hogy a Közösség nyilatkoz­zék: kész-e a megállapodás szerint me­zőgazdasági koncessziók adására és vámcsökkentések cseréjére. Magyaror­szág hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. E téren különösen fontos a mezőgazdaság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtását, annál előbb lehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja kért szót. Igyekezett elosz­latni azokat a félelmeket, amelyek sze­rint az EGK 1992 után „európai erőd­dé” válik. A gazdasági határok, korlá­tok elmozdítása a Közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a Kö­zösséggel kereskednek — hangsúlyoz­ta. Mint mondotta, a magyar export lehetőségei is elsősorban attól függe- ínek, hogy mennyire sikerül Magyaror­szágnak modernizálnia iparát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sokkal fejlet­tebb együttműködési formákat kialakí­tani \ A\ legígéretesebb magyar partnerek ezenV piacon Willy de Clercq szerint a kisvállalatok vagy a kisszövetkezetek, amelyek sokkal inkább növekedésori- entáltak, mint az ipar többi vállalata. . .(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta Willy de Gercq-et Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt l főtitkára tegnap este fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságának tagját, a külkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét, aki az EGK küldöttsége élén tartóz­kodik hazánkban. A találkozón jelen volt Beck Tamás kereskedelmi rainisz­ALKOHOLBETEGEKROL A KÓRHÁZBAN Tanácsok pártfogóknak A mértéktelen alkoholfogyasztás nemcsak az egészséget teszi tönkre, hanem sok esetben motiválója lesz bűn elkövetésének is. Hányszor hallani bíróságokon, hogy a vádlott ittas állapotára hivatkozik, mondván, ha józan lett volna, bizonyára nem vétkezik. A börtönbe kerülök igen nagy százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt, ezért már a szabadságvesztés ideje alatt gyógykezelésben részesítik. A szabadlábra helyezés után azon­ban megszűnik a kötelező kezelés, mindenkinek saját belátására bízzák, jelentkezik-e utógondozásra vagy nem. Az alkoholbetegek nagy része általában ezt nem veszi igénybe, a kecske­méti pszichiátriai osztály például 1982-től 139 börtönből szabadult alko­holbetegről kapott értesítést, s közülük jelenleg csak 17-en járnak ellenőr­zésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többiek kigyógyultak a betegségből. Sokan alkoholistaként kerülnek vissza az osztályra, vagy éppen egy újabb bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság elé. Sajnos néha a társadalmi környezet segíti elő a visszaesést. A börtönből kikerülőt gyakran előítélettel kezelik, s ha még azt is tudják, hogy rabja az alkoholnak, akkor elfordulnak tőle, megvetésüket fejezik ki. De az is előfordul, hogy — mintegy a beilleszkedést megkönnyítendő — maga a munkahelyi közösség kényszeríti egy-egy meghívással alkoholfogyasztásra az éppen már betegségéből kigyógyuló munkatársat. Az alkoholbetegek gyógyításában, valamint a bíróságok bűnmegelőző munkájában a hivatásos és a társadalmi pártfogók tudnak segítséget nyúj­tani. A megyében több mint kétszázötvenen vannak, s a börtönből szaba- dulóknak nemcsak elhelyezkedési gondjaik megoldásában segítenek, ha- . nem az életvitelük megváltoztatásában is. A kecskeméti megyei kórház pszichiátriai osztályán tartott tegnapi tanácskozás ehhez a munkához adott tanácsokat a társadalmi pártfogóknak. Dr. Dorhbay Sarolta azokról a jogszabályokról tájékoztatta a résztvevőket, amelyekkel ugyan megvál­toztatni nem lehet az embereket, viszont szükségesek, amennyiben az alkoholbeteget önkéntes vagy kötelező gyógykezelésre küldik. A pszichiát­riai osztály főorvosa, dr. Szűcs Attila pedig, miután bemutatta az osztályt, elmondta, hogyan gyógyítják az alkohol- és szenvedélybetegeket, valamint hogyan segíthetik munkájukat a társadalmi pártfogók. B.M. Érték lesz az értéktelen? Oktatási rendszerünk'hiányosságaira, ellentmondásaira, a dokumentumok, elméleti útmutatók és a gyakorlat között tátongó űrre egyre gyakrabban világítanak rá. A készségtárgyak háttérbe szorulása, sőt lassan már-már feledésbe merülése azonban csak egy szűk réteg pusztába kiáltott szava maradt. Heti egy-két órában ismerkednek az általános iskolások a képzőművészettel, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők tantervéből pedig éppúgy teljesen kimaradt a vizuális nevelés, mint a felsőfokú oktatási intézmények zöméből. Értelmiséget képezünk. Olyat, amely ítészek véleményére van utalva, mihelyt valamiről meg kell állapítania: szép-e, értékes-e? Igaz, kevés az állandó, az örök érték. Ahogy a korok, úgy változnak az ízlések. De korunk értékeit ki teremti meg? Megyénk valamennyi főiskoláján közművelődési előadót, népművelőt — ki hogyan nevezi — foglalkoztatnak, hogy az lehetőségeihez mérten pótolja mindazt, ami az előadásokból, szemináriu­mokból kimarad. Hogy keltse fel az érdeklődést, (ámassza fel azt az igényt, amit az előző tanulmányi évek elfojtották a diákban. Az eredmény legtöbbször siralmas. Bár a főiskolák közművelődési programja szemet gyönyör­ködtető: kiállítások, ismeretterjesztő előadások, író-olvasó találkozók és persze diszkók, bálák ... A megvalósulás már kevésbé tetszetős: üresen kongó előadótermek, kiállitásmegnyitók kötelező részvétellel, diszkók az értékesebb műfajok fedezésére. Ezek után sem kívánom megkérdőjelezni a főiskolák közművelődési tevékenységének létjogosult­ságát. Görcsössége, eröltetettsége ugyanis nem önmagából adódik. Kinővén az óvodás korból, mintha szégyenné válna a rácsodálkozás öröme. Nem divat a „magas" kultúra. S főleg nem kifizetődő. Hiszen akibe tinédzserként nem ivódott bele, hogy mitől jó egy színdarab, vagy esztétikus egy falikép, az később már nehezen^ tanulja meg. Akkor pedig nemcsak az értékteremtésre lesz alkalmatlan, hanem a szelektálásra is. így pedig már sokkal érthetőbb, miért tűznek a színházak műsorukra egyre több operettet és ostoba kabarét, miért élnek meg ágysztorijaik könyvvé szerkesztéséből jó néhányon, miért kínálnak már állami áruházak is tömegesen giccseket, miért elégszünk még a katartikus — köznapokból magasabb, megtisztult erkölcsi-lelki világba emelő — élmény helyett már a kellemessel is... Tudom, a polihisztorok kora régen lejárt. Am ha oktatási rendszerünkben is tovább folytatódik az érték elértéktelenedése, akkor korunk — a következő generációk számára,^- az értéktelen felértékelődésének korszaka lesz. G. Tóth Tímea Sikeres volt a hét végi rakodási kampány Ezernél több kocsit ürítettek ki Köztudomású, hogy az elmúlt hét végén ]— december 9—10—11-én — a MÁV Szegedi Igazgatósága az év végi árufuvarozás meggyorsítása érdekében rakodási kampányt szervezett a fuva­roztatók számára. Különös hangsúlyt kapott a belföldi kocsik mellett a kül­földi vasúti vagonok kiürítése, ugyanis ez az országnak—időben történő kira­kás esetében — devizamegtakarítást je­lent. Több helyről származó információ szerint a rakodási kampány a múlt évi­nél sikeresebb volt, ugyanis a kirakás a. megyében a múlt évihez viszonyítva 23 százalékkal jobban sikerült, annak elle­nére, hogy több kocsit kellett szabaddá tenni. A MÁV Szegedi Igazgatósága területére 3123 vasúti kocsi érkezett, 2970-et nyomban, kiraktak, s csupán 119-ből ürítették ki késve a rakomá­nyokat. A megyében még ennél is ked­vezőbb a kép. A három nap alatt 1285 vasúti kocsi érkezett, 1007-et időben kiraktak, s csupán 31 vagonnal késtek. Huszonnégy órán túl Kecskeméten az Ágiikon egy lemezáruval, a MÉH- telep pedig egy ócskavassal telt vagont rakott ki. Öt órát késett a Parkettagyár három fűrészáruval és a Z1M egy gáz­olajjal telt vagon kirakásával. Nagyon jól rakodott a Dutép Kecs­keméten, ahová 20 kocsi sóder és 10 kocsi egyéb építőanyag érkezett. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság veze­tői megértették a felhívás lényegét, I ugyanis 23 kocsirakomány szója és ár- I pa érkezet t címükre, amelynek fele kül­földi volt. Kiválóan szervezték meg a munkát. Kiskunfélegyházán két közös gazdaság összefogását kell még példá­nak állítani. A Lenin Tsz címére 18 vagon áru érkezett, s feltehetően nem tudták volna időben kirakni, a Vörös Csillag Tsz sietett segítségükre rakodó- géppel és fuvareszközökkel. A MÁV Szegedi Igazgatóságának köszönetét továbbítjuk a fuvaroztatók­nak, ugyanis a jól sikerült rakodási kampánnyal jelentős mennyiségű áru elszállítását tették lehetővé. G.G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents