Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 12.

Gondolatok a hangversenyteremben

Hatvan-hetven esztendeje mintegy hivatalos hangversenyterme volt Kecskemétnek a református újkollégium díszterme. Néhány évtizednyi csend vagy más hangok uralma után a nyolcvanas évek elejétől ismét az, sőt minden korábbinál nagyobb mértékben zene tölti meg a termet. Újjáépítése óta a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola vonzóan szép hangversenytermeként ad helyet a muzsikának. Az ajtó mellett kicsi márvány tábla, mely Bartók Béla 1927-es és 1929-es vendégszereplésére emlékeztet (az 1936-os alkalom említése elmaradt s a zenetörténeti jelentőségű Kodály- koncertek megörökítése is).

A hajdani kis színpadnyílás előtt hatalmas orgona áll. Előtte diákos ünneplőbe öltözött fiatalok ülnek, várják karmesterüket, tanárukat: Pusker Imrét, hogy édes rokokó dallamokkal, táncos ritmusokkal megszólaljon Mozart ifjúkori B-dúr divertimentója. Nem, nem makulátlan a hangzás még, nem minden esetben zökkenőmentes a közös játék. De értelmesen tagolva, mégis folyamatosan gördül tova a muzsika. Nem első alkalom, hogy Pusker Imre zenei igényességét és érzékenységét megállapíthatjuk. Sajátos mozdulatai nyomán a fiatal zenészek vonói alatt, majd Schubert D-dúr nyitányában a zenekarban első próbálkozásaiknál tartó fúvósok hagszerein is -— feledtetve a gyakorlatlanságot — figyelemre méltó módon szólalnak meg a nagy mesterek ritkán hallható művei.

A műsorválasztás a Kodály-iskola fiatal művésztanárainak hangversenyein mindig érdekes. Nem feledkeznek meg a legnagyobb mesterek jellemző és népszerű remekeiről mint most Schubert dalairól, Chopin zongoraműveiről), de szívesen tűznek műsorukra ritkaságokat is. Ezúttal a már említettek mellett Kuhlau G-dúr trióját, egy Tele- mann-triószonátát és Bruch Kol Nidrei című csellódarabját hallhattuk a napokban tartott koncerten.

Több évad után örömmel gondol arra a hallgató, hogy ezek a fiatalok nem veszítették el lelkesedésüket. Tehetséggel, megbízható, olykor kiemelkedő tudással, a müvek és mesterek iránti alázattal, a hivatásuk iránt érzett erkölcsi komolysággal lépnek közönség elé. Legyen az a közönség bármily kicsi, mégha jóformán csak fiatalokból, saját növendékeikből verbuválódott is. S ez az, ami felötlik a hallgatóban: igaz ugyan, hogy a havonta jelentkező bérleti sorozat elsősorban az ifjúságnak szól, de

tapasztalat szülte meggyőződésem, hogy a műsorok és az előadások színvonala szempontjából is megérdemelné a felnőtt közönség nagyobb érdeklődését. Persze a „nem házon belüli” diák- közönség sem tünteti ki e koncerteket érdemének megfelelően. Tanáraik, az iskolák közművelődésért felelős igaz- gatóhelyettesei tálán tehetnének valamit — s nem is elsősorban az előadók miatt, hanem mert az „üres helyek utasai” fosztatnak meg az élménytől.

E hétfői estén Agócs Márta, Berényi Bea, Dratsay Ákos, Hajdú Katalin, Hargitai Imre, Kemenes András, Rad- vány Mária és Vereb Katalin működött közre. Az ő számukra is fontos, hogy megtalálják a rokonérző közönség és közösség éltető, lelkesítő és helyhez kötő melegét. A város tartozik magának azzal, hogy ne csak arra akaijon majd egyszer büszke lenni, hogy ez, s ez a szép karriert befutott művész is itt kezdte pályáját, hanem életreszólóan adjon otthont, műhelyt és a közvetített művészi üzenetre érzékeny közönséget azoknak, akik érdemesek rá. Most — úgy látszik — az itt felsoroltaknál is többen vannak ilyenek, akik az egészséges szellemű művészi együttműködésnek is jó példáját adják.

Ittzés Mihály

KÖRKAPCSOLÁS AZ ÚJ ALKOTMÁNYTERVEZETEKRŐL SZOMSZÉDOLÓ MŰSOR A KETTESEN

Az újvidéki televízió estje

9 Buda Hajnalka, az újvidéki műsorvezető.

Ma kivételesen a Magyar Televízió második csatornáján láthatjuk, hallhatjuk az újvidéki tévé műsorát. Délután 4 órakor Buda Hajnalka műsorvezető-riporter és Kertész Zsuzsa műsorvezető-szerkesztő köszönti az újvidéki televízió estjének közönségét.

Soós József (Újvidék) és Vértessy Sándor (Budapest) szerkesztette a szórakoztatónak ígérkező összeállítást. A Gyere velem óvodába című műsort érdeklődéssel figyelhetik azok a felnőttek is, akik megbecsülik nyelvünk értékeit. A sorozat ezúttal ugyanis a Bukovinából az Al-Duna szabályozására Pancsova és Belgrád között letelepített székelykevei gyermekkertbe látogatott. Hála a déd- és nagyszülőknek, még a legkisebbek is őrzik a régi dalokat,1 sajátos tájnyelvüket.

Eddig 32 ezer tanuló szerepelt a Zenei csúszda nevű ifjúsági szórakoztató műsorban. Ez a műsor nyolc év óta jelentkezik rendszeresen, az adai Kalamáris együttest ellenben idén tavasszal fedezték föl. Első nagylemezükből vett részletek hallhatók a főként magyar gyermekdalokat előadó együttestől a Százszorszép című összeállításban. Than Mór korábban alig-aüg ismert festményeit mutatja be a művész bácskai emlékeit feltáró dokumentumfilm. Vetítenek egy részt a Városnézőben című sorozatból, megismerkedhetünk a magyarok lakta Doroszló és a szomszédos, szerbek által benépesített Stapár évszázadok óta zavartalan együttműködésével, barátságával. A Spadijer című tévédráma egy újságíró beilleszkedési, életviteli gondjairól szól.

Az újvidéki est rendezői úgy számítanak, hogy sokak érdeklődését felkelti a Budapest, Belgrád és Újvidék közötti élő, kapcsolásos, a készülő új alkotmányról vitázó műsor.

A „szomszédoló műsor” éjszaka fél tizenkettőkor fejeződik be.

H. N.

• Székelykevei guzsalyos

FILMJEGYZET

A kilencfarkú macska

Úgy tűnik, egyre kelendőbb áru — filmen is—a bizonytalanság, a félelem. Nemzetiségtől, különösen kedvelt műfajtól függetlenül, alig akad rendező manapság, aki ne tekintené valamilyen vonatkozásban tanítómesterének Hitchcockot. Különösen akkor nehéz megkerülni, ha az alkotó a thiller, a visszafogott eszközökkel való hatékony (lélektani) ijesztgetés műfajában készült alkotással jelentkezik. A közelmúltban vetített Hitchcock-parafrázis: az amerikai Hálószobaablak után e hónapban egy olasz rendező: Dario Ar- gento sajátos thiller-változatával találkozhatunk a mozikban. Az olasz rendező — állítólag — még nagyobb

vonzódást, rokonságot érez a filmtörténet másik nagy klasszikusa: Fritz Lang világa iránt, melynek sajátosan irreális, ezoterikus összetevőit, sok áttétellel persze, de felfedezhettük az olasz rendező filmjében is.

Az elsősorban angolszász nyelvterületen otthonos műfaj nemzetközi hírű mestere filmkritikusként kamatoztatta klasszikus műveltségét egészen addig a napig, míg Sergio Leone a Volt egyszer egy vadnyugat forgatása közben fel nem ajánlotta neki, hogy legyen a munkatársa. Dario Argento —?la Kristálytollú madár címmel — néhány évvel később már saját filmjét, az első olasz, nemzetközi visszhangot kiváltó thillert forgatja. Ezt követte a nálunk most látható alkotás, mely külföldön és hazájában is látogatottsági rekordokat döntött. A film szerves része a hatás fokozásában nagy szerepet játszó zene, mely Ennio Morricone szerzeménye.

• Részlet a Fekete özvegy című filmből.

Fekete özvegy

Az új amerikai krimi stáblistája ugyancsak beszédes: rendezője az a Bob Rafelson, akinek nevét a magyar közönség a többi között például az Öt könnyű darab, de még inkább A postás mindig kétszer csenget című produkció révén is számon tarthatja. Vezető operatőre az Oscar-díjas Conrad Hall, aki a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című, nálunk is jól ismert alkotást befejezve, tíz esztendő kihagyása után e produkcióval tért vissza a filmgyártás világába. A szereplői gárdából a legismertebb név viselőjét ugyancsak nem kell bemutatni, a hatvanas évek „filmhimnuszával”: a Szelíd motorosokkal világhírűvé lett Dennis Hoppért a magyar nézők is jól ismerik.-— A filmben megvan a romantika, a gyilkos üldözése és a többi elem is, amely egy pszichológiai krimihez kell

vallja Rafelson. IS- Ugyanakkor szeretném azt hinni, hogy a filmjeim ennek a műfajnak csupán a fiatárát súrolják. Engem valójában az emberek érdekelnek. Nem tudok úgy filmet rendezni, ha nem érzem a jellemek összetettségét. Nemcsak a szép vagy a nemes, hanem a negatív tulajdonságok is érdekelnek.

Maga a történet nem túl eredeti: főszereplője egy hétköznapi életet élő nyomozónő. Szürke irodájábán hivatástudatból, de még inkább magánszórakozására számítógép segítségével próbál bűnjeleket találni egy gyilkosságsorozattal gyanúsítható nő személy- azonosságának megállapításához. A gyilkos keresése a műfaj kliséi szerint egyre inkább rögeszméjévé válik, részben a valódi bizonyítékok, de elsősorban intuíció alapján hamarosan nyomába is ered gyanúsítottjának.

K. J.

3SAJTOPOSTA^

A REKLAMÁLÓK NEM KÉRNEK CSEREUTALVÁNYT

Hiánycikk a hűtőláda—alkatrészeivel együtt:

Ez év május elején foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban sokak gondjával: hónapokkal korábban előjegyeztették igényüket hűtőláda beszerzésére, s bár kifizették a vételár több ezer forintnyi előlegét, a termék megérkezéséről semmi hírük. Cikkünkben — némi biztatásként — közöltük a Jászberényi Hűtőgépgyár reagálását is, miszerint hosszab szünetelés után újra gyártják ezeket az árukat, amelyek folyamatosan eljutnak megyénk szaküzleteibe.

Nos, ennek jóvoltából nyáron többen megvehették, közöttük az ofgová- nyi Csikós Lászlóné, aki nem is sejtette, hogy a 30 ezer forintos háztartási gép mennyi bosszúságot okoz majd. A részletekről így számolt be:

— Augusztusban „helyeztük üzembe" otthon a 300 literes hűtőládát, s noha maradéktalanul betartottuk a kezelésére vonatkozó előírásokat, pár óra múlva kiderült, hogy egyáltalán nem hűt. Emiatt bennünk hűlt meg a vér, s nyomban kértük a kecskeméti Elektroszer segítségét. A vállalat helyszínre jött szakemberének azonban nem sikerült kijavítania a hibát. Ezután beszállítottuk a gépet a szervizbe. Ma is ott van. Ha érdeklődünk felőle, ismétlődő válaszokat hallunk: hiányzik az alkatrész, nem érkezett meg a gyári szerelő stb.

Hogy mikor lesz használható a hűtőládám, nem tudom, ám azt meggyőződéssel állítom: akik, jóvoltából" ennyire késedelmes, már-már reménytelen a rossz minőséggel kapcsolatos- reklamáció korrekt orvoslása, <azok nemigen törődnek a fogyasztói érdekekkel...

E panaszt felkérésünkre kivizsgálta a szolgáltatók felügyeletét ellátó megyei iparhatóság, amely a következőkről tájékoztatta lapunkat:

Hűtőládája meghibásodása következtében legalább 30-40 tulajdonos kereste fel az utóbbi időben javítás céljából a kecskeméti Elektroszer Vállalatot, ahol a műszerészek nem végezhették el a szükséges munkát, alkatrészek hiányában. Főleg az úgynevezett fődarabok — például a kompresszor és palást — hiánya okoz ismétlődő problémát. Ilyen esetben a cég készséggel kiadná a gépek kicserélésére jogosító utalványokat, csakhogy nwn kérik a reklamálók, tudván, hogy beváltásuk lehetetlen. Miért? Mert e fagyasztóeszközök egy ideje megint nem kaphatók az üzletekben.

Egyébként a termék- és alkatrészhi- r ány háttere az, hogy a jászberényi gyár ’ megnövelt exportkötelezettségének tesz eleget. (c

Csikósné sérelméről annyit: ő elfogadta a csereutalványt, bízva abban, f hogy előbb-utóbb felhasználhatja. Má- i* sok meg azt remélik: mégis megérkez- 8 nek az alkatrészek.

A szerkesztő megjegyzése: S

Köztudomású, hogy a szóban forgó terméket csak a jászberényiek állítják t elő, akiknek jó hírét mi sem bizonyítja S meggyőzőbben, mint az évről évre je- i lentős tételű külföldi megrendelésük. 'r Kár, hogy közben nem futja kapacitá- F sukból a hazai piacra szánt annyi hűtő- [ berendezés elkészítésére sem, amennyi t elegendő lenne az úgynevezett csere- j- ügyletek zökkenőmentes elintézéséhez, r És még valamit: éppen tíz éve hatá- P lyos a 35/1978. (VII. 6.) számú minisz- t tertanácsi rendelet, miszerint a kötele- j. ző jótállással árusított, 5 ezer forintnál - értékesebb fogyasztási cikkek alkat- f részellátásáról az eladástól számított f nyolc évig kell gondoskodnia a gyártó- [ nak. Vajon, komolyan veendő még e I jogszabály? J

i

JÓ HÍR A HOPPON MARADT FÜRDŐ UTCAIAKNAK:

Jövőre folytatódhat a gázvezeték-építés

Elkeseredett hangvételű levelet küldött szerkesztőségünkbe a kecskeméti Fürdő utcában lakó nyolc család — főleg nyugdíjasok —, akiket állítólag fondorlatos módon kirekesztettek a környéken legutóbb megvalósult gázhálózat-bővítési programból. Olvasóink úgy vélik, ha körülbelül 20-30 méterrel hosszabb szakaszon kerül földbe a vezeték, már ők is fogyasztói lennének a földgáznak. De hát a dolgok másképpen alakultak, így hát most csak abban reménykedhetnek, hogy egyszer ismét megjelennek arrafelé a kivitelezők és folytatják, illetve befejezik félbehagyott munkájukat.

E közös sérelemből arra következtetünk, hogy a Fürdő utcában valamilyen szempont alapján kiválogatták a szervezők-beruházók, hogy melyik lakóház kapcsolható be mielőbb a gázszolgáltatásba, s melyik nem. A különös eset részleteinek felderítéséhez a Kecskeméti Városi Tanács közbenjárását kértük.

A napokban megkaptuk a hatósági választ, amelyet a nyilvánosság elé tárunk, részint a tények megismertetése, másrészt a lakossági félreértések tisztázása céljából.

Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy a Fürdő utcaiak két építő közösséget hoztak létre a gázhálózat-fejlesztési terv valóra váltásához. Az I. ütemhez csatlakozottak nevében ekképpen nyilatkozott — ez jegyzőkönyvbe is van foglalva — Szigeti Imréné: — 1986 elején határoztuk el közvetlen szomszédainknál együtt, hogy saját pénzünkön bevezettetjük az utcánk Jász utcai kereszteződéséig terjedő részében a földgázt. Összesen tíz család tartozott e kollektívába, természetesen önkéntes belépés alapján. Tekintettel a vezetéképítés folyóméterenkénti 1000 forint, valamint az úthelyreállítás négyzetméterenkénti 600 forint költségére, családonként 20 ezret kellett fizetnünk a munkálatokért, amelyek elkészültek az év végéig. Később újabb három család jelentkezett az utca további szakaszáról, hogy kéri a vezeték továbbépítését, amihez azonban mi már népi járultunk hozzá, hiszen ha így teszünk, a kiadásaink megkétszereződhettek volna. Mindezt tudva, lemondott szándékáról a három család is, tehát szó sem volt itt a kizárásukról.

Egy év elteltével ismét gázhálózatbővítésre szerveződött egy közösség, ezúttal az útvonal Jász utcai kereszteződéstől a Hét vezér utcai kereszteződésig lakói fogtak össze. Képviseletükben Fehér György mondotta — szintén

jegyzőkönyvben is megörökítve — az alábbiakat.

— Tizenhatan vállalkoztunk e feladatra. Hogy a magas költségeket csökkentsük, eldöntöttük: a gázvezeték úgynevezett nyomvonalának földmunkáit mi végezzük el. Ez meg is tör- I tént. Utána társult hozzánk még négy család. Ennek az lett a következménye, I hogy az eredetileg családonként kivetített 29 600 forint kivitelezési költség, I 10 ezer alá csökkent.

A megyei újsághoz panasszal fordult f lakosokkal kapcsolatosan megjegy-1 zem: ők sem szóban, sem írásban nem j kerestek meg bennünket. Nem mi tehe-1 tünk róla, hogy hoppon maradtak. |

Ez ügyben megkereste lapunkat dr. j Fáy Ferencné, a megyeszékhely taná- j csának elnökhelyettese is, aki közölte: I

— A Fürdő utca érintett nyolc lakója | ez év októberében juttatta el hozzánk I írásos beadványát arról, hogy vállalja a! környékbeli gázhálózat kiépítési költsé- | geit. A kivitelezési terv máris rendelke- | zésre áll, így semmi akadálya a munka j jövő évben történő elvégzésének, ami lé- I nyegében az eddig megvalósult gázprog- I ram folytatását jelenti. Mint, korábban j tettük, ezúttal is hozzájárulunk a lakos- I säg által kezdeményezett beruházási költség 20 százalékának fedezéséhez.

H

így segítik a

Tanyán lakom, s hogy a családi jőve delmet növelhessem, libahizlalásra ad tam fejem. Jelenleg is sok szárnyason van. Az állomány a nyári időszakbar mintegy félezer darabból állt. Mive közvetlenül az épület mentén nagyobt kiterjedésű gyep van, s ázt nem vesz igénybe a helyi tsz, úgy gondoltam kibériem. Ebből van most a vitám.

A gazdaság illetékesei először -azza az ürüggyel utasítottak vissza, hogj nyomtatvány híján nem tudják velen megkötni a bérleti szerződést. Későbl hozzájárultak a legelő használatához de pénzt nem kértek érte. Nemréger javasoltam: a területet bekerítem, mer: ezáltal megakadályozhatom, hogy a; állatok kárt tegyenek a szomszédság ban lévő bevetett földeken. Egyidejűié; kértem a gyepen átvezető nem hivata los dűlőút megszüntetését. Mérev ,el zárkózás volt erre a válasz, sőt a mező őr azzal fenyegetett, hogy ha sokáig problémázók, kiirtja libáimat.

Mint kistermelő, sérelmezem, hogi tevékenységem támogatására semm hajlandóságot áem mutat a környékbe li mezőgazdasági nagyüzem.

Bálint Jánosné Jászszentlászló

Felkérésünkre a megyei tanács vl mezőgazdasági és élelmezésügyi ősz tálya foglalkozott a történtekkel A helyszínen járt szakemberek megái lapították:

Olvasónk a legelőt valóban bérlet jogviszony nélkül használja. Ennek el lenére azt nemrégen be akarta keríteni

A létesítményhez áz oszlopokat és < léceket máris beszerezte, fez a lezárá:

egyfelől önkényes volna, másrészt nem tenné lehetővé, hogy az ottani dűlőút- on át megközelíthesse földjét a közös gazdaság több tagja.

A legelővel kapcsolatosan a szakhatóság levélben kérte az érintett tsz-t, ismételten foglálkozzon a kistermelő kérelmével, akinek érdekében hivatkozott a mezőgazdasági' és élelmezésügyi miniszter 17/1980. (VIII. 4.) számú rendeletére, riiely leszögezi: „Az egyéni állattartók állatai legeltetésének megszervezése a helyben működő mgtsz, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg állami gazdaság feladata.”

Nos, megkaptuk a jászszentlászlói termelőszövetkezet elnökének, Kanyó Istvánnak levelét is, melyből kiderül: a tanya melletti, körülbelül 1200 négyszögölnyi, szövetkezeti tulajdonú gyep bérbe Vételére van lehetőség, a gazdaság által megállapított bérleti díj ellenében. 1989. január elsejétől megköthető e szerződés, amely 1 évre szól.

' A bekerítésre azonban nincs lehetőség, mert a dűlőutat szolgalmi jogon biztosítani kell az arra járó.tsz-tagoknak.

Ha nem hivatalosan nyilvántartott a dűlőút, miért ragaszkodik fenntartásához a szövetkezet? — kérdeztük dr. Agod Sándor jogtanácsost. Válasza:

— Legalább 20 éve használják ezen útvonalat azok a tagtársak, akiknek a környékbeli térségben található a háztáji birtokuk, meg aztán a nagyüzemi táblára is el lehet jutni a dűlőn. Ha a megszokott útvonalat egy tollvonással kiiktatnák, legalább 3-4 kilométernyi kerülőre kényszerítenénk az embereket. Ilyen áron nem támogathatjuk e kistermelői óhajt.

ÜZENJÜK

F. J.-nének, Drágszélre: A terhességi-gyer- mekágyi segély megállapításának, folyósításának egyik fontos feltétele, hogy'a nő a j szülését megelőző két éven belül legalább 180 napon át legyen munkaviszonyban, s e biztö- I sítása idején, vagy a megszűnését követő 42 napon belül adjon életet gyermekének.1 M A konkrét esetet illetően javasoljuk kiskorú I lányának, hogy a szülési szabadsága megkezdésekor a munkáltatójánál igényelje az említett társadalombiztosítási ellátást. Másik kérdésére válaszolva közöljük: a házasságon kívül születendő gyermekre lehet tenni apai elismerő nyilatkozatot, mégpedig a tör-; vényes képviselők, vagyis a szülők hozzájárulásával. Ezzel kapcsolatosan a lakóhelyi- leg illetékes tanács gyámügyi hatósága köteles intézkedni.

„Két pöttyös bárány” jeligére: A hatályos jogszabályok értelmében csak szolgálati idő (minimum 10 év) megléte esetén igényelhető J öregségi nyugellátás. Aki sohasem állott ( munkaviszonyban, az — feltéve, hogy eltar- j tásra kötelezhető hozzátartozója nincs — a' lakóhelyileg illetékes tanácstól kérhet rend- ■ szeresen folyósítandó szociális segélyt. Erről környezettanulmány alapján dönt a hatóság, j

Özv. Újházi Ferencnének, Kecskemétre: Gázberendezés meghibásodása esetén a lakásbérlő kötelessége a javítási munkák elvégeztetése. Ha a javítás műszaki okokból nem lehetséges, a készüléket cserélni kell, melynek költsége fele-fele arányban terhgli a bérlőt és a bérbe adót. E csere szükségességét a Dégáz szakembere igazolja, s az írásos nyilatkozata az ingatlankezelő vállalat illetékes házkezelőségéhez juttatandó el.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611