Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

1988. december 12. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGVEHETŐ, BÉRELHETŐ — DE VISSZA NEM OSZTHATÓ i,... újabban olvasunk az új föld­osztás igényéről” — hallhattuk Grósz Károly tói, az MSZMP főtitkárától november 30-án a sportcsarnokban mondott be­szédében. Majd így folytatta: „A szövetkezetesítés, a mezőgazdaság kollektivizálása nem csak a tulajdon társadalmasítása szempontjából volt történelmi jelentőségű lépés Magyarországon Termé­szetesen reformokra, továbblépésre itt is szükség van. De nem a kialakult alapok györekes átalakítása a feladat. Az újabb földreform, a szövetkezeti rendszer felszámolása, valamiféle farmrend­szer kialakítása elfogadhatatlan számunkra, mert nemcsak élért eredményeinket tenné tönkre, hanem az egész országra nézve is végzetes következményekkel járhatna.” „ ... túlszaladtunk, amikor a társadalmi tulajdon az össztulajdonformákon belül a 96-97százalékot elérte hazánkban. Indokolatlan volt a magántulajdont ennyire kiiktatni a tulajdonformák kategóriájából... Nem attól kell félteni a szocializmust, hogy a magántulajdon aránya esetleg eléri az egyharmadot, hanem attól, hogy a társadalmi tulajdonban lévő termelőeszközöket nem tudjuk elég hatékonyan működtetni és kihasznál- ni.” Grósz Károly szavaiból világosan kitetszett, bogy a politika szélesebb teret ad a magánvállalkozá­soknak, s emellett fontosnak tartja a termelőeszközök hatékony működtetését. A föld is ebbe a kategóriába tartozik, s a hatékonyabb használata ugyancsak a követelmények közé sorolható. De hogyan, milyen vállalkozási formákkal? Lehet-e és milyen a szerepe a földmagántulajdonnak, nőhet-e anélkül;, hogy új földosztásra sor kerüljön? Értéket képvisel-e egyáltalán napjainkban a föld? A föld adásvételéről, a vállalkozási lehetőségekről, a politikai és gazdasági megfontolásról beszélget­tünk dr. Gál Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. Föld-pántok — A föld mint áru nem létező kategó­ria hazánkban immár négy évtizede, mi­vel nincs földforgalom. A kereslet-kíná­lat tehát nem határozza meg a föld érté­két. Akkor mi az értékmérő? — A föld elméleti értékének irány­adója az aranykorona, amelynél jobbat napjainkig dem alkottak, bár kísérletek történtek korszerűsítésére. Ennek szakmai vitái folytatódnak. Lényegé­ben a komplex földértékelés új rendsze­rét teljesen nem dolgozták ki. Az aranykorona viszont elméleti érték, mert a közgazdasági szabályozáshoz kapcsolódik és nincs összhangban a föld árával. A tizenhét aranykorona fölött különbözeti földjáradék terheli a termelést. Ez alatti földeken gazdálko­dók mentesek a földadótól és állami támogatást, árkiegészítést kapnak, sőt fejlesztési, szakember-letelepedési hoz­zájárulást és egyéb kedvezményeket ve­hetnek igénybe. Vagyis van értékmérő, de valódi piaci érték, földforgalom hí­ján, nem alakult ki. — Miért nem volt földforgalom? — Elég hosszú ideig, gyakorlatilag 1968-ig, mondhatom úgy: a földeladás tilos volt. A jogszabályok mint esetle­ges magántulajdont említették, olyat, ahol a kisárutermelés történik, s amely eltűrt tulajdon a szocializmusban. — Kialakult viszont egy másik tulaj­donforma: a személyi földtulajdon.-t- Ez igazából nem vehető számítás­ba a földforgalom szempontjából, mert belterületi földek, amelyeket lakások és üdülők építésére vásárolnak, valamint zárt kertek és tanyákhoz, házakhoz kapcsolódó földterület. Ez a tulajdon- forma és a régebbi magántulajdon most a földtörvény módosításával — 1987. évi L számú törvény, amelyet múlt év őszén alkotott az Országgyű­lés, alkalmazása 1988. január 1-jétöl történik — magánszemély földtulajdo­na meghatározást kapta. A törvény te­hát együtt kezeli a személyi és magán- tulajdont és a földnyilvántartás sem választja szét. — Viszont meghatározták a szerzés és iqegtarthatóság felső határát, ugyan­akkor a föld nem személyi, hanem csalá­di tulajdonban lehet. Mi erről a vélemé­nye?- Belterületen 1500 négyzetméter (400 négyszögöl), kiemelttkárosok kül­területén 3000 négyzetméter, másutt 6000 négyzetméter, a kedvezőtlen tele­pülések k' 'területén pedig 3 hektár le­het a magánszemély földtulajdona. Ki­fogásoljuk, hogy a fentieket- családi összeszámításban kell alkalmazni. Ez sok gondot is okoz, ezért helyesebb lenne, ha egy személyre vonatkozna. Sőt a területkorlátozással sem értek tel­jesen egyet. Azokon a részeken, ahol nagyüzemi művelés és hasznosítás nem gazdaságos, ott fel kellene oldani a te­rületkorlátozást is. — Ebben az évben az új földtörvény hatására milyen volt a földkereslet, a vásárlási igény? — Sok földet kínáltak a tanácsok, állami gazdaságok, szövetkezetek. A szocialista földtulajdonosok 2344 hektár értékesítését kérték, (és ebből 1736 hektárra megkapták az eladási engedélyt. • — Tehát ez azt jelenti, hogy a szocia­lista tukydonban lévő földből Bács- Kiskunban 1736 hektár került magán- személyhez? — Döntően igen, ugyanis a föld egy része a szocialista szervezetek között cserélt gazdát. Vagyis állami és szövet­kezeti szektorok egymgs között adhat­ják, vehetik a földet, és magánszemé­lyeknek is értékesíthetik. Erre a tör­vény szerint most lehetőség nyílt. A ha­tóság nem határozza meg, hogy melyik földet kinek adhatják el. — De engedély kell az értékesítéshez. A földhivatal minek alapján engedélyez vagy tilt?- A gyakorlatban a következő rendszer alakult ki: a földhivatal meg­vizsgálja a föld minőségét és azt, hogy mennyire heterogén a terület, hogy nagy táblaméret kialakítására alkal­mas, összefüggő földrészről van-e szó, hogy a szocialista szervezet valójában képes-e megművelni. Az eladásra szánt földek döntő többségére megadták az engedélyt, csak mintegy negyedére, 600 hektárra nem, ebből legtöbb a Helvé­ciái Állami Gazdáság területére vonat­kozik. Egyébként ez a gazdaság igen jelentős területet akar eladni, most 1700 hektárt áruba bocsát, illetve bér­letbe ad. Ebben az esztendőben Bács- Kiskun megyében összesen 82 kérelmet bírált el kedvezően a földhivatal. — Milyen áron értékesítik a földet? —1 Általában öt—tizenöt forint kö­zötti, esetleg 20 foriiít egy négyzetméter ára, helytől, minőségtől függően. Az árkialakításba egyébként senki sem szól bele. — Szükségesnek tartja a megkötést, amely szerint csak a nagyüzemi műve­lésre alkalmatlan földek adhatók el, vagy helyesebb lenne minőségtől, műve­lési lehetőségtől függetlenül abban 'az esetben is engedélyezni az eladást, ha a szocialista tulajdonos nem tudja jövedel­mezően, hatékonyan hasznosítani? — Ez igen fontos kérdés, annál is inkább, mert érzékeny pontja a rendel­kezésnek. Nem pontosan tisztázott ugyanis annak gyakorlati 'jelentése: nagyüzemi művelésre alkalmatlan. A jogszabály ezt nem határozza meg, így tulajdonképpen ennek eldöntése a hatóság joga. Véleményem az, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken mivel az államnak sem jövedelmező a termeltetés, mert ezt preferálnia kell — az igények alapján érdemesebb elad­ni. \ — Van érdeklődés az ilyen területek iránt? — A helvéciai részeken kevésbé. A jobb adottságú területeken — a Bácskában és Kalocsa térségében — nagyobb az érdeklődés, de itt az vár eldöntésre, hogy a ifteliorált jó földekre adhatnak-e eladási engedélyt? Nagy a bizonytalanság. Az viszont most is le­hetséges, hogy a nagyüzem bérbe adjon ilyen földeket. — Az is kérdés: megéri-e bérbe venni? Ami attól is függ: mennyi időre adják, s ha valamikor értékesíti az üzem, a bérlő­nek lesz-e elővásárlási joga? — A magánszemély, aki gazdálkod­ni kíván a földön, akár 50-100 évre is bérbe veheti a területet, ugyanis az év­korlátozást megszüntettéje. De meg­jegyzem: csák akkor célszerű bérbe ad­ni, s természetesen bérbe venni is, ha az új földhasználó nagyobb hozadékot ér el, a területegységre számított nyeresé­ge több, mint korábban. Itt- már érvé­nyesül az óhajtott elv: az használja a földet, aki a legtöbbet hozza ki belőle. Mivel elméletileg örökös bérlője lehet a területnek, megéri és megtérül a beru­házás is: öntözőrendszer telepítése, az intenzív talajerő-utánpótlás stb. — A nagyüzemek jó földjeinek eladá­sát milyen indok alapján tiltják, korlá- tozzák, ha ugyanaz bérbe bármikor oda­adható? Az a feltételezés, hogy a tulaj­donosból a klasszikus értelemben ki­zsákmányoló válik, ez a bérlői viszony­ban is „benne van”, mint fél évszázaddal ezelőtt, amikor is bérestől a summásig felfogadtak embereket hosszabb-rövi- debb időre. — A tilalom nem a szakmai és jogi, hanem a politikai okok között keresen­dők. A politika nem akar teret adni semmiféle kizsákmányolási lehetőség­nek, ä bérlőnek a földjén dolgoznia kell akkor is ha időszakonként munkáso­kat alkalmaz szürethez, betakarításhoz stb. A földtörvény nem akar túllépni az ideológiai alapelveken, amelyek szerint a tulajdon a lényeg, s azon sem, hogy nem a forma a legfontosabb, hanem a föld hasznosulása. —' Azért ez csak „strucchelyzet”, mert a szocialista tulajdon a százéves bérlettel magántulajdonként funkcionál. — Ez a kettősség valóban nem felol­dott. A bérletre és földvásárlásra azon­ban korántsem akkora az igény, mint azt egyesek feltételezik. Említhetem a Tompái Kossuth Szakszövetkezetet, ahol kínálják a földet, s még sincs elég jelentkező. Természetesen az is az igaz- sághoz tartozik, hogy ez a földtörvény első esztendeje, ami kévés ahhoz, hogy határozottan válaszolni lehessen arra, tomeges-e a föld iránti igény. — Mégis hogyan gondolja: a szövet­kezeti gondtalanabb élethez és gépesí­tett munkához, fix fizetéshez hozzászo­kott, bérmunkássá vált parasztemberek nemigen akarnak magángazdálkodásba kezdeni, vagy ehhez nincs elég pénzük, vagy hiányzik még a bizalmuk? — Mindegyik feltételezésnek van va- . lóságtartalma. Eddig azok, akik vala­milyen szinten önellátásukat akarták megoldóm, hobbikerteket vettek, s ott beruházásokat végeztek. Akiknek volt „szabad pénzük”, jórészt ezekre elköl­tötték. Akik gazdálkodni akartak, ed­dig bérelhettek földet, vagy szakcso­portba lépve szőlőt, gyümölcsöst mű­veltek. A most föltáruló újabb lehető­ség hatására nem tudni még, milyen rétegek érdeklődése élénkül meg, s azt sem, honnét kerülnek elő a forintok ... Ha például nőnek a foglalkoztatási gondok, elképzelhető, hogy többen megpróbálkoznak a földműveléssel. — Mit akarnak termelni, akik földet vásárolnak, bérelnek? — Vannak, akik halastavat létesíte­nek, vagy öntözés mellett intenzív zöld­ségtermesztést kezdenek. Akik pedig sertést, baromfit tartanak, ugyancsak intenzív módon abraktakarmányt ter­melnek, ugyanis az így megtermelt ku­korica önköltsége alacsonyabb, ol­csóbb a felhasználónak, mintha a sza­badpiacon venné meg. Emellett szőlö- és gyümölcstermeléssel is foglalkoz­nak, vagyis a skála nagyon szélek. — A mai helyzetben, amikor a mező- gazdasági termékek ára a világpiacon leértékelődött, élelmiszer-túltermelés van hazánkban, s Európában is, viszont a fizetőképes kereslet visszaesett, az or­szágok igyekeznek önellátásra beren­dezkedni ... szóval ebben a helyzetben lehet számítani tömeges földigényre? Az élelmiszer iránti kínálat-kereslet nem hasonlítható a háború előttihez, s éppen ezért lényegesen nagyobb ma a magán- termelés kockázata, a csődbe jutás lehe­tősége is. Végső soron — a túltermelés, a piaci értékesítési gondok miatt — már egyfajta csőd az idén is bekövetkezett. Ezt érzékelni lehetett az év elején. A kedvező adózás — 500 ezer forint alatti mezőgazdasági bevétel adómen­tes — hatására a kistermelői kedv meg­nőtt, s eladhatatlan mennyiség halmo­zódott hagymából, burgonyából, zel­lerből stb. Félő, hogy ez folytatódik. De a folyamat független a föld tulajdo­nosától, a tulajdonszerzéstől, s mind­addig folytatódik, amíg a kistermelés és, értékesítés szervezetlen marad, i — Úgy érthetem: az új földtulajdono­sok és bérlők számának növekedése még inkább kényszerítőén hat majd az áruér­tékesítés megszervezésére?' — Szerintem így van, mert eddig is volt erre igény, de az állami szervezési, elosztási, illetve együttműködési mód­szerekkel ez nem sikerült. Mivel az ér­tékesítésben, az eladhatóságban elsőd­legesen a termelők érdekeltek, akár tu­lajdonosi, akár bérlő pozícióban van­nak, ezért maguk fogják megszervezni a piacot. — A kistermelők szövetségének, áru­értékesítési szervezetének létrejötte vár­ható? — Ez elképzelhető annál is inkább, mert a megyében volt a Kertészek Or­szágos Egyesületének alakuló ülése. Ez a szervezet az értékesítésben is részt vállal, noha speciálisan nem erre ala­kult. Ugyanakkor az elmondottakhoz hozzá kell tennem, amiről most beszél­tünk, a szakszövetkezeti formában már megvalósult. A szerződésékkel garan­tált értékesítés, noha tudom, ezen van javítani való, valamint a magánszemély földtulajdona ugyanis meg sem szűnt. A földet mint saját területét műveli a szakszövetkezeti tag. — De ezt a földjét nem adhatta el... — Ez valóban így volt, noha a föld tulajdonaként szerepelt, de nem értéke­síthette. Az új földtörvény ezen a tilal­mon is enyhít: a szakszövetkezeti tagok területi korlátozás nélkül egymásnak eladhatják földjüket. Ez az oldás eddig még nem hozott pezsgést a földforga­lomban. — Véleménye szerint lehetővé kellene tenni, hogy kívülálló is megvehesse a földet? — Igen, mert a tag rendelkezik a földdel, a tulajdona, s nem látom aka­dályát, hogy szabad forgalomba kerül­jön. Ugyanis ha belép valaki a szakszö­vetkezetbe, máris megveheti a felkínált földet. Ezt bárki megteheti, mert eltö­rölték a kettős foglalkoztatást tiltó ren­delkezést is. Segédmunkástól az egyete­mi tanárig mindenki beléphet a szak- szövetkezetbe, s akkor már vehet is föl­det. — Tehát a szakszövetkezeti formá­ban az új lehetőségek alapjai megvan­nak. Az érdekelne, mi lesz a termelőszö­vetkezeti tagokkal. A szakszövetkezeti tagokhoz képest hátrányban vannak, nem rendelkeznek a közösbe adott föld­del, ha földet vettek, azt is a közösbe kellett adni, az örökösök sem juthatnak az „ősi birtokhoz”, legfeljebb nagyon olcsón „megváltja” a szövetkezet a föl­det, ha eddig ez már meg nem történt. — Ez valóban súlyos gond, mért csu-.' pán azért vannak hátrányban a tsz- tagok, mert éppen ahol élnek, földjük volt, téesz. szerveződött, nem pedig szakszövetkezet. Az tsz-törvény, amely az idén július 1-jén lépett érvénybe, ad némi feloldást, mivel megengedi, hogy a tsz-tagok minden új szervezésű föld­jüket saját, személyi tulajdonként hasz­nálják, s nem kötelesek bevinni a kö­zösbe. Végül is e törvény hatása ma még ugyancsak nem mérhető fel, mert eddig a tsz-tagok, az említett beviteli kötelezettség miatt, érthető okból nem vásároltak földet. T- És amit korábban bevittek a szö­vetkezetbe? — Azzal nem rendelkeznek, az szö­vetkezeti tulajdon és vissza nem oszt­ható. Ezen változtatni ma nem lenne célszerű és bonyolult, zűrzavaros hely­zetet okozna földvisszaadásba kezdeni. Viszont célszerű lenne a tsz-tagoknak nagyobb lehetőséget adni például az­zal, hogy akár több holdat «f- bérlet formájában is — kiadnának háztáji­ként, mégpedig évtizedekre azonos helyre, s nem úgy, mint a mostani gya­korlat, amikor is évente más-más he­lyen mérik ki azt az egy hold háztájit. Ebben az esetben aki akar, ezen tudna gazdálkodni. ‘ — Végül is milyen jövőkép vázolható fel? — Röviden: lehetőségegyenlőséggel, a vállalkozások sokfélesége alakul ki. Azt állítom, nem szabad a földtulaj­dont fetisizálni, és a magántulajdont mint egyedüli üdvözítőt piedesztálra tenni. Vállalkozásokkal a tulajdonosi érzület, felelősség kifejlészthető és erő­síthető. Teret kell engedni a szakcso­portoknak, a földbérletnek, az önelszá­moló, az átalánydíjas egységeknek stb., és természetesen a földvásárlásnak is. Ugyanakkor biztonságot, garanciát kell adni a vállalkozóknak, nem szabad az egyik nap fehéret, a másik nap feke­tét mondani, s például adóemeléssel, vagy újsütetű adók kivetésével tönkre­tenni munkájukat és kedvét szegni azoknak, akik dolgozni akarnak. És azt is remélem, hogy magánszemélyek külföldiekkel együtt is létrehozhatnak földhasznosításra, kereskedelemre ki- sebb-nagyobb egységeket. Megnő a kockázat és a verseny, s ez a hatékony­ság javulását ösztönzi, sőt kiköveteli a vállalkozóktól, s így valóban összhang­ba kerül a nemzetgazdasági és egyéni érdek. Csabai István Laskagomba-termesztés kisvállalkozásban • Palkó Antalné és szülei exportra szedik, illetve válogatják a gombát. Fólia alatt is termesztenek laskagombát a Csepeli Duna Tsz-ben. Erzsébeti területükön negyven embernek kisvállalkozásban adták át a termesztést. A fólián kívül az alapanyagot is a termelőszövetkezet adja, s az érdekeltté tett termesztők­től vissza is vásárolja a terméket, melyet az NSZK-ban, Ausztriában, Svédország­ban, illetve a belföldi piacon értékesít. (MTI-fotó) BURÁN, ENYERGIJA Az űrrepülőgép haszna A Burán kisméretű, nagy teljesítmé­nyű fedélzeti számítógépe, az automata üzemmódban végrehajtott leszállás, a gép külsejét borító hőszigetelő kerámialapok, az ökológiailag tiszta hajtóművek, a biztonsági berendezések akár már holnap alkalmazhatók a nép­gazdaság különböző területein, első­sorban a polgári légi közlekedésben, de másutt is Shangoztatta kedden Jurij Szemjonov, a többször felhasználható űrrepülőgép főkonstruktőre. — Természetesen igen nagy remé­nyeket fűzünk a többször felhasználha­tó űrrepülőgépekhez az űrkutatás hosszú távú programjaiban is — szállí­tóeszközként — mondta Szemjonov. Az űrrepülőgép alapvető feladata a Föld körül keringő űrállomások ki­szolgálása, s a jármű adottságai maxi­málisan alkalmassá teszik a „madár­kát” ezeknek a feladatoknak az elvég­zésére — közölte Szemjonov. Az űrre­pülőgép tartályaiban 14 tonna üzem­anyagot vihet magával, ami lehetővé teszi, hogy 450 kilométeres magasság­ban 27 tonna hasznos teherrel mozog­jon. Szükség esetén akár 1000 kilomé­terre is felemelkedhet, s műszakilag megoldott az üzemanyagkészlet továb­bi 14 tonnával váló kiegészítése—han­goztatta. Az elmondottakból kitűnik: a Burán rendkívül sokoldalúan felhasználható eszköz, emberek és teherszállítmányok továbbítására, mesterséges holdak „be­fogására” és egyéb műveletekre alkal­mas. Ugyanakkor — s ezt Dunajev, Gleb Lozino-Lozmovszkij aerodinami­kai és hőszigetelési főkonstruktőr és Vlagyimir Lapigin, a Burán elektroni­kai berendezéseinek főkonstruktőre is megerősítette *5 egyelőre egyszerűbb és olcsóbb a jelenlegi Progressz teher­űrhajóval és a Szojuz—TM űrhajóval megoldani a feladatokat. Az Enyergija —Burán együtteséből a nagy teljesít­ményű hordozórakéta csak egyszeri fölhasználásra alkalmas, s a „madár­ka” útjának költségei nagyságrendek­kel meghaladják az egyszer használatos eszközökéit. Hangsúlyozták: a Burán—Enyergija komplexum legközelebbi indítását nem tekintik öncélúnak; csak akkor kerül sor az újabb startra, ha kifejezetten a Buranra méretezett feladatot kell meg­oldania a szovjet űrkutatásnak. — Gyakorlatilag akár egy hónap múlva újra indíthatnánk a „madárkát”, s az első, kozmonauták nélküli próbaút si­kere alapján az sem kérdéses, hogy a második alkalommal már űrhajósok is helyet foglalhatnának a fedélzetén hangoztatta Szemjonov. Kérdésekre válaszolva a főkonstruk­tőrök részletesen ismertették annak a sokoldalú biztonsági rendszernek fel­építését, amely a Burán leendő űrhajós személyzetének életét menti meg kü­lönböző vészhelyzetekben. Eltérő meg­oldásokat dolgoztak ki az indítás előtti időszaktól kezdve a start utáni 1-2 per­cig: a bekövetkező rendellenesség függ­vényében, részben automatikusan, a különböző hő-, gáz- és egyéb érzékelők adják a mentési vagy programmódosí­tási parancsokat. Á repülés későbbi szakaszára még ki kell dolgozni a men­tési módszereket — mondták a főkonstruktőrök. Válaszoltak a program pénzügyi vo­natkozásait firtató kérdésre is: a Burán és az Enyergija előállítása nagyjából ugyanannyiba került, mint amerikai „unokatestvéreiké”. Jelenleg több űrre­pülőgép gyártása zajlik, ezek eltérd ké­szültségi állapotban vannak. Foglal­koznak egy mini űrrepülőgép tervezésé­vel is, főként gazdaságossági megfonto­lások miatt. Megerősítették azt is, hogy jelenleg két új leszállópálya építése fo­lyik, az egyik Szimferopol környékén, a másik a Szovjetunió keleti részén. Reklámvállalat pályázatot hirdet Bács-Kiskun megyei kecskeméti kirendeltségére vezetői munkakör betöltésére. A megbízás meghatározott időre, 2 évre szól, és alkalmasság esetén meghosszabbítható. A munkakör 1989. január 15-étől tölthető be. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: — szakirányú felsőfokú képesítés, — lehetőség szerint sajtó- vagy nyomdai és reklámszakmai gyakorlat, — 5 éves szakmai tevékenység, — maximum 40 éves életkor, — feddhetetlenségi bizonyítvány, — állandó kecskeméti lakás. A KIRENDELTSÉGVEZETŐ FELADATA a meghirdető vállalat teljes körű megyei képviselete, a képviselet irányí­tása és munkájának szervezése. Alapbér megállapítása megegyezés szerint. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó eddigi munka­helyeinek és munkaköreinek leírását, szakmai önéletrajzát és jelenlegi jövedelmének összegét. A pályázat beadásának határideje: 1988. december 20. A jelentkezéseket bizalmasan kezeljük és a döntésről 15 napon belül levélben értesítjük a pályázókat. A jelentkezéseket „Reklám M. M." jeligére a Kiadóhivatalba kérjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents