Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

1988. december 12. • PETŐFI NÉPE • 3

A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK

(Folytatás azJ. oldalról.)

csülni. (A vitában többek között Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, a KB tagja a mezőgazdaság példájával igazolta ezt meggyőzően.)

A jelenlegi súlyos társadalmi, gazdasági, politikai helyzetben e térség MSZMP-tagjai is világos, érthető válaszokat várnak a felsőbb pártvezetőségtől a felmerülő kérdésekre — ez kitűnt az értekezletet megelőző elbeszélgetések során és a szombati tanácskozáson is. A véleményalkotók három csoportba sorolhatók: vannak, akik — főként idősebb párttagok — a centralizált vezetést hiányolják, a megoldást fentről várják. Álláspontjuk az alternatív szervezetekről: tiltsák be őket. A másik csoport tagjai úgy látják, jó irányba haladnak a folyamatok; a nemzeti kibontakozási program megvalósításához közmegegyezésre van szükség, széles alapokon nyugvó egységre, enélkül a reform kudarcba fullad. A létszámában legkisebb csoporthoz tartozók a többpártrendszerben vélik megtalálni a kiutat, mondván: ha az MSZMP versenyhelyzetbe kerül, akkor lesz csak képes valódi megújulásra.

A vitában szót kért Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök, aki a Központi Bizottságot képviselte az értekezleten. Jónak minősítette a helyzetértékelést, majd hangsúlyozta: csak cselekvő kommunisták tudnak problémákat megoldani. Utalt Grósz Károly főtitkárnak a budapesti aktívaülésen elmondott beszédére, s egyetértett a két- frontos harc szükségességével. Ugyanakkor helytelenítette, hogy egyes vezetők másként beszélnek nyugati útjaikon, mint idehaza. Megállapította: lent (a pártban) csak akkor várható egység, ha fent is az van. Az MSZMP-t képesnek tartja a megújulásra.

A megyei pártbizottság nevében dr. Szabó Miklós első titkár köszöntötte a

Több mint tizennégy órán tanácsa koztak szombaton a kiskunhalasi párt- éftekezlet küldöttei. A város és körzetéhez tartqzó 15. község kommunistáinak tanácskozásán két napirendi pont szerepelt: Az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottsága helyzetértékelésének és programtervének megvitatása, valamint az új városi pártbizottság és az apparátus titkárainak megválasztása.

Az ügyrend elfogadása után az első lényeges javaslat az volt, hogy a nyíltságjegyében — és az előzetes elképzelésekkel ellentétben — a meghívottak is hozzászólási jogot kapjanak és a sorra kerülő személyi kérdéseket sem zárt ülésen, hanem nyilvánosan tárgyalják. Ezt a küldöttek meg is szavazták. Komoly vitát váltott ki már az értekezlet' kezdetén az a felvetés, hogy egytestüle- tes légyen-e a kiskunhalasi pártbizottság vagy végrehajtó bizottság is segitse munkáját. A pártértekezlet végül is az utóbbi megoldást választotta. Arra a — még ugyancsak kezdetben döntésre vitt — kérdésre, hogy .ki válassza a titkárokat: maga a pártértekezlet vágy az általa megválasztott pártbizottság, a küldöttek egyhangúlag a pártértekezlet hatásköribe utalták' a választást.

Ezt követően Simon Gábor első titkár .fűzött szóbeli kiegészítést a Helyzetértékelés és programterv címen kiadott írásos előterjesztéshez. Hangsúlyozta, hogy a mostani eszmecsere eligazodást, cselekvési programot kíván keresni, olyat, amely nemcsak a térség 3500 párttagja, hanem az itt élő 50 ezer eSber sorsát is meghatározza. A pártnak úgy kell megújulni, hogy konkrét

küldötteket. Hozzászólásában sorsdöntőnek mondotta, hogy a társadalom a mostani lázas állapotából cselekvésié készen, egységben kerüljön ki. Miért jutottunk ebbe, az állapotba? ■ Többen is választ adtak erre a felszólalók közül — mondotta. Sokáig nem tudtuk például, hogy miként növekszik az adósságállományunk. Napjainkban is történnek olyan dolgok, amelyek nyilvánosságért kiáltanak. Bábolna kukoricát exportál, eközben az ország importra szorul; a kiskőrösiek borát nem tudják eladni — eközben bort vásárolunk külföldről. Lent és fent egyaránt érvényesülni kell az elvnek: a nép ellenőrizze a pártot, a párt ellenőrizze vezetőit! Enélkül nincs és nem is lesz előrehaladás, nincs és nem is lesz bizalom — szögezte le ár. Szabó Miklós. Márpedig a megújulás politikáját csakis a bizalomra lehet alapozni. A hatalom kérdésére kitérve hangsúlyozta: az nem más, mint szolgálat. Egyetértését fejezte ki azokkal, akik úgy vélekednek, hogy a párt nem uralkodik, hanem vezet, és nem parancsolgat, hanem szolgál. Emelkedjünk olyan szerénységre, hogy képesek legyünk ezt a nemzetei szolgáló feladatot megoldani — mondotta befejezésül az első titkár.

A vitában egyébként húsznál többen kaptak szót és még tucatnyian adták be felszólalásukat írásban. Az elfogadott határozatot ezek figyelembevételével kiegészítik.

Az újonnan megválasztott kalocsai pártbizottság este kilenc óra tájban tartotta meg első ülését, ahol megválasztották a végrehajtó és a fegyelmi bizottság tagjait. Az utóbbi elnöke Trapp Márton lett. Kalocsát és vidékét 60 tagú küldöttcsoport képviseli a szombati megyei pártértekezleten. A megyei pártbizottságba három főt delegáltak.

Á. Tóth Sándor

cselekvési irányt kapjanak a párttagok, olyan program kell, melyben a lejgfőbb feladat, felelősség és egyúttal jog az alapszervezeteket illeti. Felsorolta az eredményeket, de többet szólt a kudarcokról. Ezek között említette az értelmiségi politika, az oktatás és egészségügy, talán az országosnál is súlyosabb helyi gondjait. A gazdasági kérdéseket elemezve legfontosabbnak ítélte, hogy kiszámítható szabályozók legyenek. Itt jegyezte meg, hogy az agrár- gazdaság teherbíró képessége már a határán van. Halas és körzetének sötét színekkel ecsetelt helyzetét bizonyította azzal, hogy a térségben nemcsak az országos, hanem a megyei átlagtól is elmaradnak a fizetések.

Az ezt követő —jószerivel egész nap tartó — vita során több mint harminc küldött kapott szót.< A hozzászólók, akik Kiskunhalas és körzetének szinte minden társadalmi rétegét képviselték, igyekeztek a helyi és az országos gondok összehasonlításában keresni és javasolni megoldást a pártbizottság, a párttagság munkájának megújítására. Abban mindenki egyetértett, hogy változtatni kell, arról azonban már éles vita folyt, hogy miben is álljon ezen változás lényege. Az ifjúság, a hátrányos helyzetűek, a pártapparátus munkamódszere, valamint az alternatív szerveződések és az ezekhez kapcsolódó minden pártalapszervezet és párttag számára napi gondot és megoldandó feladatot jelentő kérdések köré csoportosult a legtöbb hozzászóló mondanivalója. Elhangzott, hogy az alacsony munkabérek már nem költség-, hanem

hatékonyságcsökkentő hatásúak, a térr ségben lakók közül 5 ezer ember él hátrányos helyzetben, s mint az egyik felszólaló vágyai között említette: „Én csak azt szeretném, ha egy mélykúti kisgyerek oktatására ugyanannyi pénz jutna, mint egy budapestiére”.

A'megújulás minden felszólaló szavaiból kicséndülő igényére dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbizottság jelenlévő titkára ezekkel a szavakkal reflektált: „Olyan megújulás mellett voksolunk, ami méltósággal tudja elvégezni a munkát, ami tud értéket őrizni és tud bátran kidobni mindent politikai gyakorlatunk lomtárából, ami felett eljárt az idő. Ez nem kis munka! Ez csak a lakosság és a párttagság támogatásával végezhető el. A támogatás pedig csak bizalomból táplálkozhat, amihez az kell, hogy legyen valamennyiünk nyelvén szóló, teljesíthető programunk, hogy ne a tagadás, hanem egy látható progresszió húzóereje kösse, össze a párt tagjait”.

TISZAKÉCSKE:

Tiszakécske és .térsége — Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály települések — több mint ezerkétszz kommunistája 124 küldöttet delegált a szombatop megtartott városi pártértekezletre. A, munkaprogram megszavazása, a munkabizottságok megválasztása után Tóth Sándor, a tiszakécske városi párt- bizottság első titkára tartott vitaindítót, mintegy kiegészítve az írásos helyzetértékelést és állásfoglalást. A későbbi felszólalásokból kiderült, hogy szükség is volt e kiegészítő beszédre, mert a küldöttek között akadtak, akik túl általános, kevés konkrétumot tartalmazó, a felelősségvállalásról megfeledkező jelzőkkel illették az írásps anyagot.

Tóth Sándor vitaindítójában részletesen szólt a térség gazdasági gondjairól és sikereiről, a kül- és belföldi piaci lehetőségekről, a bérkérdésekről, hangsúlyozva alapvető fontosságát annak a felismerésnek is, hogy „azt kell termelni, amit el lehet adni!” Az úgynevezett alternatív szevezetekkel kapcsolatosan külön megemlítette a Lakiteleken szerveződött Magyar Demokrata Fórumot, melynek — tudomása szerint — Tiszakécskén még nincs bejelentett szervezete, de számolni kell ^zal, hogy lesz. A kommunisták párbeszédre, együttműködésre törekednek minden alternatív szervezettel, mert a feladatok megoldásához szövetségesekre és nem ellenfelekre van szükség.

Az első titkár el-elidőzött a sajtó nyilvánosságát érintő kérdések körül is, mondván: mindenki tudja, miről van szó, ha ma azt mondjuk, hogy „ti- szakécskei ügy”. Harag nincs, azt viszont visszautasítja, ha szóbeszédet, hallomást (sic!) tüntetnek fel úgy az újságírók, mintha az lenne jellemző e városra. Miért nem írnak Tiszakécske sikereiről is? — tette fel a kérdést Tóth Sándor, felsorolva a sikerekből néhányat.

A vitaindítót követő felszólalók közül többen említették az információk szabad áramlásának fontosságát, rámutatva, hogy „a tudás hatalom, s aki nem adja át az információt másoknak, az visszaél a hatalmával.” Már az is haladás, hogy az írásos pártértekezleti beszámolón nem szerepel a „Szigorúan bizalmas!” jelzés. Sokan hangoztatták, hogy nem értenek egyet a lapárak várható nagymértékű emelésével. Az adórendeleteket is sok bírálat érte, mondván: ellentmondanak annak az elvárásnak, hogy a korszerű gazdasági feltételek megvalósuljanak (általános forgalmi adó), s hogy a dolgozókat intenzívebb munkára ösztönözzük (személyi jövedelemadó). Ha pedig nem tud fejlődni egy vállalat, altkor ma hamarosanmegbukik, ami az adott településen

A vitazárót követően — hosszadalmas ügyrendi szavazások után —, tizenkét ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással elfogadták a pártbizottság módosított előterjesztését.

Késő este került sor a személyi kérdések eldöntésére, melyet az első titkár funkcióját illetően elsősorban az indokolt — mint több felszólaló is kifejtette g-,'hogy a pártbizottság és a tanács vezetése közötti rossz viszony már tarthatatlan a városban.

Harminchattagú új pártbizottságot választották, tíztagú fegyelmi bizottságot, amelynek elnöke Barabás Nándor lett. Négy képviselőt delegáltak á megyei pártbizottságba.

Az első titkár személyére kettős jelölés volt és 101—90 arányban Szabó Károlyt választották Simon Gábor ellenében a pártbizottság első titkárává. Mellette csak egy titkárt jelöltek és -egy titkárra szavaztak: Szabó Józsefné megkapta a szavazatok 93 százalékát.

a munkanélküliség megjelenését idézheti elő, s ezzel is számolni kell a jövőben.

A tiszakécskei pártértekezleten részt vett és -felszólalt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöki, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldötteket. Beszédében — egyebek mellett —-Bács-Kiskun mezőgazdasági jellegéről szólt, hiszen ezen a területen a termelési érték 66 százalékát adja a növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar. Gond, hogy igen ener- vált érdekvédelmet kap a mezőgazdaság, az állami támogatás egyre csökken, s termékeink versenyképességét a világpiacon különböző szabályozók, vámterhek nehezítik.

Beszédet mondott a kécskei pártértekezleten Andics Jenő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője is.

— Feszültségekkel terhes időket élűk. A tűrőképpesség határához érkeztünk, talán át is léptűk azt. De meg vagyok győződve arról, hogy a lakosság bizalmát meg lehet erősíteni még minden területen. Senkinek nem lehet mindegy a jövőre nézve, hogy egy megerősödő szocialista társadalom vagy a teljes csőd kilátástalan állapota köve- tí-e a válságos időszakot — hangsúlyozta a KB osztályvezetője. -— A megújulási folyamat olyan, mint amikor egy fekélyt felvágnak. Fájdalmas, ugyan, de elkerülhetetlen.is a gyógyuláshoz ... A minden társadalmi rétegét felölelő, alulról fölfelé építkező párt képes arra, hogy integrált érdekeket képviseljen. Az MSZMP ilyen párt kell, hogy legyen.

A szombati pártértekezleten több felszólaló is érintette a pártépítés problémáit, a bizalomvesztés kérdését. Ugyanis Tiszakécskén és a hozzá tartozó térségben, az utóbbi két-három évet tekintve, minden kilencedik párttag visszaadta tagkönyvét.

Tóth Sándor vitazárója után, zárt ülésen folytatta munkáját a kécskei városi pártértekezlet, ahol a jelölőbizottság jelentését követően szavaztak a küldöttek. Az alapszervezetek által közvetlenül delegált 25 fő mellé további 18-at választottak a városi pártbizottság tagjává. A megyei pártbizottságba két tagot, a megyei pártértekezletre 17 küldöttet delegáltak. A tiszakécskei városi pártbizottság első titkárává ismét Tóth Sándort, titkárává pedig Csemus Ferencet választották.

A tiszakécskei pártbizottság a következő pártértekezletig továbbra is két testülettel (külön végrehajtó bizottsággal is) működik.

Koloh Elek

KISKUNHALAS:

Új pártbizottság, új első titkár

Törekvés a párbeszédre, együttműködésre

V

Közmegegyezés és nyilvánosság

Pozsgay Imre nyilatkozata

„A felügyelet és a felelősség a kormányé, a műsor a nemzeté”—nyilatkozta a rádióval, a televízióval és a Magyar Távirati Irodával kapcsolatos kérdésre válaszolva Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a rádió szombati 168 óra cimü adásában. _

A rádió, a televízió és,az MTI, bár a kormány közvetlen felügyelete alatt és irányításával működnek, az'egész társadalmi, nemzeti nyilvánosságot szolgálják, és azt is kell kifejezniük.

•

Ez nem azt jelenti—mondta Pozsgay Imije -írj hogy a kormány kizárólag a saját politikája eszközének tartja ezeket a médiákat, igy műsoraikban megnyilvánulhatnak a legkülönbözőbb társadalmi nézetek, törekvések. Ügyelnie arra kell a kormánynak, hogy e nézetek, törekvések az alkotmányosság és a sajtótörvény követelményei szerint nyilvánuljanak meg.

Megemlítette, hogy az újfajta tájékoztatási formát sokaknak nehéz lesz megszokniok, hiszen | korábbi politikai gyakorlatban szinte valamiféle balesetnek számított, ha a kormány nézetétől eltérő vélemények jelentek meg a tömegkommunikációban. Ugyanakkor, ha megvalósul a már vázolt tájékoztatási elv, akkor az nem kihívás lesz a társadalom egyik vagy másik csoportja ellen, hanem olyan együttműködési formát valósit meg, amely a társadalmi szolidaritás, kooperáció eszköZe.

Pozsgay Imre a spontán szerveződések társadalmi súlyának megítélésével kapcsolatos kérdésre reagálva

kifejtette, hogy nem a létszám adja a minőséget; a politikai mozgalmak közül azok lesznek az igazán fajsúlyosak, amelyek az ország valóságos helyzetének ismeretében a legreálisabb, és a nép számára a legelfogadhatóbb programot tudják adni.

Az államminiszter végezetül arról szólt, hogy 1 rádiót, a televíziót és az MTI-t a, kormány mellett működő tájékoztatáspolitikái tanácsnak, vagy nyilvánosság-kuratóriumnak nevezett intézmény ellenőrizhetné a közeljövőben. Feladatuk a közmegegyezés érvényesítése lesz a tömegkommunikációban. A szervezetekben a különböző politikai szerveződések képviselői is részt vehetnének, egyfajta platformszabadságot teremtve az adott fórumon belül.

r"

„Almom I

egy bonyolult szerkezet”

Bemutatjuk Dunai Imre játékkészítőt

Kecskeméten, a Botond utcában van egy kis műhely, ahol érdekesebbnél érdekesebb fajátékok születnek. Megálmodójuk, készítőjük: Dunai Imre. Ä fiatal, ügyes kezű „mester” korábban takarító kisiparos volt, ám ez a tevékenység cseppet sem elégítette ki. Mindig is szeretett barkácsolni, fúrni- faragni, így szinte kézenfekvőnek, tűnt, hogy megpróbálkozzon a játékkészítéssel. Persze, nem holmi szériatermékre, silány művekre, tákolmányokra kell gondolni, hanem egyedi, ízléses, fából konstruált játékokra, melyeket öröm kézbe venni.

— Miért határozott úgy két évvel ezelőtt, hogy a játékkészítésnek szenteli az életét? — kérdezem Dunai Imrétől.

— Izgattak azok a játékok, melyek érdekesek, egyszerűbb szerkezettel működnek. Készítettem néhányat, majd úgy döntöttem, hogy szellemi szabad - foglalkozásúként dolgozom tovább, megpróbálok megélni a játéktervezésből—készítésből. Számos könyvem van, amiben régi találmányokról, konstrukciókról lehet olvasni, és persze emlékszem még a gyermekkorom idején előfordult fajátékokra is.

— Például?

— Nékem nagyon kedves volt egy fából készült macska, csattogó lábakkal.

— Mi kerül ki műhelyéből?

— Mostanában főképp azok a játékok szerepelnek á kínálatban, melyek kelendőek. Facsiga, jojó, húzogatható katicabogár, hegymászó figura és a közkedvelt kotkodácsolő. Általában ezekkel járom az országot, ezeket kínálom a népművészeti kirakodóvásárokon. Sokan nem ismerik „furcsaságaimat”, mindig kérdezősködnek, hogyan lehet velük játszani, hogyan működnek. Bizony türelmesnek kell lenni hozzájuk.

— Hová jut el az országban?

— Általában'tavasztól őszig vagyok úton. Már tudom, melyik településen mikor rendeznek vásárokat, főképpen a jeles napok táján. Egy-egy országos rendezvényen rangot jelent ott lenni, a portékát kínálni, például a Budapesti Népíáncfesztiválon.

Sok a vevő? . — Azt vettem észre, jónéhányan idegenkednek a fajátékoktól. Az pedig más kérdés, hogy az üzletekben miért lehet keveset kapni belőlük. A tervezők sokféle ötlettel előrukkolnak, ám nem biztos, hogy mindegyik megvalósul és netán gyártanák is a darabokat. Szeretnék én is készíteni egy bonyolult szerkezetet, mozgó, zenélő elemekkel. Csak az a baj,, hogy az időm kevés. Három esztendeje forognak a fejemben az ötletek, nem tudom, mikor tudok hozzáfogni á barkácsoláshoz...

— Mikor szorgoskodik a műhelyben?

— Télen. Ekkor „előre” dolgozom. Igyekszem úgy beosztani az időmet, hogy a pihenésre is j usson belőle. Hosz- szú évek óta az idén sikerült először elmenni nyaralni.

—- Milyen anyagokat használ fel?

— Mindenféle fával dolgozom, leg- jobbana gyertyánt kedvelem. Csontsze- riísége, keménysége miatt szépen lehet esztergálni. Általában a tüzép-telepe- ken vásárolok rönkfákat, azokat fűrészeltetem kisebb darabokra. Kezdetben egy szovjet barkácsgép segített a gyalu- lásban, a fúrásban, a marásban. Mára van faesztergám, szalagcsiszolóm és több kézi elektromos szerszámom.

— Időnként hirdetnek játékkészítő pályázatokat. Ezeken szerepel?

— Két évvel ezelőtt beküldtem egykét munkámat, akkor sikerrel mutatkoztam be. A Képző- és Iparművészeti lektorátus zsűrizett már nehány fajátékomat. A Szórakaténusz Játékmúzeum finnországi kiállításán az a tizenöt elemből álló famobilom szerepelt,‘amiből huszonöt féle játékot lehet összerakni az egyszerűbbtől a bonyolultabbakig.

• Zenélő doboz és lovacska

• 'Hegymászó. (Straszer András felvételei)

— Ha már Finnország került szóba, bizonyára van véleménye az ottani csodálatos fajátékokról,

— Igen, láttam a Kecskeméten megrendezett tárlatot. Persze az is igaz, egy kiállítás még nem biztos, hogy reprezentálja az adott ország játékkulturá- ját, a jelenlegi helyzetet. Annyi azonban bizonyos, a finnek sokkal előbbre tartanak és ősi hagyományokat ápolnak, az ottani fajátékkészitők az elődök nyomdokain haladnak.

— Idehaza van konkurenciája?

— Egyre többen készítenek fajátékokat. Bár azért a minőséget illetően élesek a különbségek. Bőven találkozhatunk a vásárokon tologatós lepkékkel, talicskákkal. Ezeket akár bóvlinak is nevezhetjük. A másik yéglétet az igényesebb, érdekesebb és .elmélyültebb munkát igénylő fajátékok alkotják. Ebbe a körbe már jóval kevesebben tartoznak, rajtam kívül még ketten vannak az országban, akik a tervezéstől az értékesítésig felvállalják a munkát. Van még egy harmadik világ: a hivatásos játéktérvezőké. Őszintén megmondom, egyik „csoportban” sem könnyű alkotni.

— Mit gondol: van jövőjük a fajátékoknak?

— Igen. Nem akarok kirohanni a műanyagból gyártott játékok ellen, hiszen azokat is sokan vásárolják, viszont bőségesen kell(ene) kínálni fajátékokat is, hogy legalább ízlés szerint választhassanak a gyerekek, felnőttek.

— Úgy hiszem, örül, ha látja, hogy veszik játékait.

— Ez természetes! Ehhez az is kell, hogy valóban érdekes, egyedi legyen az általam kínált fajáték.

r-S És ha nem így van?

— A sikertelenség is előfordul, el kell viselni azt is.

— Újdonság?

. — Évente legalább négy új játék születik meg műhelyemben, de ezek közül általában csak egy-kettő lesz népszerű. ÉZ sem rossz arány! Most készült el egy újdonságom, ime a különleges keljfeljancsi prototípusa ...

Dunai Imre fajátékaiból talán a fenyő alá is kerül majd. Karácsonyig még van alkalom beszerezni a tetszetős lovacskát, az ügyes hegymászót, a kotko- dácsolót, a facsigát és társaikat.

Borzák Tibor