Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
f \ J A HÉT KÉT KÉRDÉSE 1. Milyen konkrét eredményt hozott Várkonyi Péter kínai látogatása? Az egyre szélesedő együttműködést, a kapcsolatok magasabb szintre emelkedését a magyar külügyminiszter látogatásának puszta ténye is jelzi. Ezt a kedvező fejlődést az utóbbi időben az tette lehetővé, hogy a két ország — a nagy földrajzi távolság és az ugyancsak eltérő adottságok cllpnére — hasonlóképpen törekszik a beindított reform elmélyítésére, gazdaságának továbbfejlesztésére. Mindez jó feltételeket teremtett a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, sőt, elengedhetetlenné tette bizonyos tapasztalatok cseréjét. Nem titok, hogy Kínában a magyarországi reformtörekvéseket egyfajta modellnek tekintik. Talán ennek (is) tudható be, hogy az utóbbi időben annyira megszaporodtak a cserék — a gazdaságiba tudományos, a technológiai, a kulturális élet terén éppúgy, mint politikai tekintetben. Az együttműködés további biztosítása szempontjából sokatigérőek a látogatás konkrét eredményei. Sanghájban új magyar főkonzulátus nyílt; egyezményt Írtak alá a vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről és megállapodást a két külügyminisztérium közötti együttműködésről. A bilaterális kapcsolatok általános tapasztalatai szerint az ilyen lépések nyomán általában élénkülnek a kapcsolatok, lévén hogy könnyebbé válik a kapcsolattartás. Csien Csi-csen és Várkonyi Péter, értékelve az elért eredményeket, arra is kitért, hogy a nemzetközi helyzet alakulása, a regionális válságok megoldásának megnövekedett esélye is a párbeszédnek kedvez. A magyar külügyminisztert Li Peng miniszterelnök és helyettese is fogadta, s a kínai sajtó nagy teret szentelt a baráti látogatásnak, amely mellesleg több más délkelet-ázsiai országban tett körút része — kétségkívül legfontosabb állomása volt. • 2 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 10. 2. Milyen visszhangja van Mihail Gorbacsov New York-i bejelentésének? A szovjet vezető váratlan hazautazása, az örményországi katasztrófa nyomán világszerte kialakult együttérzés természetesen nem csökkentette azt a figyelmet, amit a szovjet egyoldalú leszerelési készség kinyilvánítása keltett. Annál is inkább így van ez, mert hetek-hónapok óta folytak a —mellesleg Magyarországot is érintő — találgatások egy esetleges szovjet csajiatcsökkentési bejelentésről. Nem volt mostanában Budapestnek olyan Nyugatról érkezett politikus vendége, aki ne próbált volna puhatolózni a magyar vendéglátóknál: vajon lehet-e a Magyarországon állomásozz szovjet csapatok kivonására számítani? Ezúttal a legtöbb nyugati fővárosban mellőzték a szokásos formulát, miszerint „még tanulmányozzák a javaslatot”, s már az első nyilatkozatok tartalmaztak érdemi értékelést. Igaz, Gorbacsov bejelentése igen konkrét: a következő két évben a szovjet fegyveres erők létszámát 500 ezer fővel csökkentik, s az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról 6 harckocsihadosztályt vonnak ki, az itt állomásozók létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetüket 5000 harckocsival csökkentik — hogy csak az adatokat idézzük. A nyugati politikusok a szovjet kezdeményezés politikai jelentőségét, várható nemzetközi lélektani hatását emelték ki. Nem kevés volt persze a pozitív nyilatkozatokban a „de” kezdetű mellék- mondat. S hogy e tekintetben élen jár a NATO, azon nincs mit csodálkozni. Az Atlanti Tanács brüsszeli nyilatkozata egyszerűen kevesli a csökkentés mértékét, sőt még bizonyos fokú „csalódásának” is hangot ad, mondván, hogy többre számítottak. Más kétkedők a „történelmi lépés” minősítés mellé sietve odateszik: amennyiben megvalósul. Gorbacsov javaslata, amelyet a nemzetközi sajtó egyszerűen csak „karácsonyi ajándéknak” nevez, sok munkát ad tehát az év utolsó heteiben a szakértőknek, akik lázas elemzéseket készítenek az egyoldalú leszerelési lépés várható hatásáról. Bizonyosra vehető, hogy a következő napokban-hetekben nem szűnik a visszhangok, válaszok áradata. Szászi Júlia Ellenzéki tüntetés Prágában A csehszlovák kormány szóvivője az MTI prágai tudósítójának kérdésére válaszolva pénteki sajtókonferenciáján megerősítette: a prágai hatóságok engedélyezték csehszlovák ellenzéki csoportoknak, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulóján, december 10-én tüntetést rendezhessenek a csehszlovák fővárosban, a harmadik kerületi Zizkov téren. Az MTI tudósítójának más forrásokból származó értesülései szerint az ellenzék képviselői a prágai hatóságoktól eredetileg azt kérték, hogy december 10- én a Vencel téren tarthassanak összejövetelt, de kérésüket arra hivatkozva, hogy a belvárosban műemlékvédelmi okokból csak a nemzeti front tömegszervezetei tarthatnak gyűléseket, elutasították, és a, városközponttól távolabbi helyet javasoltak. Prágában emlékeztetnek rá: első ízben kaptak ellenzéki csoportok engedélyt arra, hogy legálisan tüntetést tartsanak, és a lépést összefüggésbe hozzák Francois Mitterrand francia elnök mostani látogatásával. Izraeli kommandótámadás Libanonban Péntekre virradóra az izraeli hadseregjelentős létszámú különítményei támadást indítottak libanoni területek ellen, Bejrúttól alig 20 kilométerre délre. Az izraeli kommandók és a velük szem- beszálló palesztin, libanoni és a térségben állomásozó Szíriái egységek között heves harcok robbantak ki. A harcok péntekre virradóra, helyi idő szerint 3 órakor kezdődtek, akkor, amikor Oámur és Naaba térségében a tenger felől harci helikoptereken ledobták a különítményt. A küzdelmet azonnal felvették a körzetet ellenőrző, Valid Dzsumblatt vezette libanoni Haladó Szocialista Párt (HSZP) alakulatai, valamint a palesztin gerillák. Heves lövöldözés után ez utóbbiaknak sikerült körülzárniuk a kommandót, amelynek egyik részét a helikopterek kimenekítették. Rajnaiban az izraeli légierő vadászbombázói támadások sorát intézték a térség ellen, majd helikopterek jelentek meg, amelyek rakétákkal lőtték a harcok körzetét. A nagyszabású izraeli kommandóákció Libanon területe ellen mintegy nyolc-kilenc órás küzdelem után zárult le. Egybehangzó közlések szerint helikoptereken kivonták Damur térségéből a harcoló izraeli csapatokat. Az utóbbi hat év legnagyobb szabású, összehangolt tengeri, légi és szárazföldi támadása nem egészen az izraeli hadvezetés elképzelései szerint alakult: a megszállt területek palesztin lázadása első évfordulójára időzített akció heves ellenállásba ütközött a Suf-hegység lábainál. A súlyos harcok valódi mérlegét egyelőre még lehetetlen megvonni. A különböző források egymásnak ellentmondanak az elfogott izraeli káto- nák sorsát illetően. A libanoni biztonsági szolgálat szerint a palesztin- drúz erők négy izraeli katonát foglyul ejtettek. Ahmad Dzsibril szervezete ugyanakkor azt közölte, hogy az elfo- gottak száma 18, közöttük 10 sebesült, s a sziriai katonaságnak adták át őket. A jeruzsálemi katonai szóvivő libanoni forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy négy elfogott katonájukat „igen kockázatos, veszélyes helikopter-akcióval kiszabadították. A szóvivő szerint a támadás során életét vesztette egy izraeli alezredes, három katona pedig megsérült. Az izraeli adatok szerint a másik oldalon legalább 30 halott van: 22 palesztin és 8 drúz. A heves harcok pánikot és nagy közlekedési dugót okoztak az alig öt kilométerrel távor labb lévő bejrúti nemzetközi repülőtérnél. Számos járat felszállását elhalasztották. C A NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Ünnepi állománygyűlés a ROVKI-ban A Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet tegnap ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból az intézet parancsnoksága párt- és szakszervezeti bizottsága ünnepi állománygyűlést rendezett, ahol megjelent Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke, dr. Hideg János orvos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálatának főnöke, dr. Bodóczky László az MSZMP városi bizottságának első titkára, Farkas Bertalan mérnök ezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa, Valerij Kubaszov a Szovjetunió hőse, űrhajós, valamint a tábornoki kar és az egészségügyi szolgálat, az Interkozmosz Tanács, az orvostudományi egyetemek képviselői. Dr. Lehóczki László orvos őrnagy köszöntője után rövid kultúrműsor következett, majd dr. Rémes Péter orvos ezredes az intézet parancsnoka mondott ünnepi beszédet, amelyben vázolta az intézet 40 éves fejlődését, az itt végzett kutató- és napi orvosi munkát. Szólt az Interkozmosz-program- ban megvalósított űrorvosi eredplakettet nyújtott át dr. Remes Péter orvos ezredesnek és dr. Csengéit Attila orvos alezredesnek. A Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsa nevében Bajor Attila, a szovjet űrhajósok nevében pedig Valerij Kubaszov köszöntötte az intézet dolgozóit. G. G. ményekről, s azokról a magyar orvosi műszerekről, amelyek kiállták a világűr próbáját is. Az ünnepi parancs felolvasása után elismerések átadása következett, majd Schmidt István vezérőrnagy adta át a honvédelmi miniszter, a repülőcsapatok személyi állományának üdvözletét. Kiváló munkájuk elismeréseként ezüst0 Az állománygyűlés elnöksége. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Halálra ítélték a lenti gyermekgyilkost Az Országgyűlés külügyi bizottsága pénteken üdvözölte Mihail Gorbacsov New Yorkban tett bejelentését az egyoldalú szovjet haderőcsökkentésről. Megelégedéssel vette tudopiásul, hogy a tervezett haderőcsökkentés Magyarország területét is érinti. Az előzetes terv szerint a Külügyminisztériumjövő évi költségvetését, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítását tárgyalta volna meg a testület. Az ügyrendi tervezet azonban — mint kiderült — még nics megvitatásra alkalmas állapotban, így ezzel nem foglalkozott a külügyi bizottság. A külügyi költségvetési irányzat, valamint az ahhoz fűzött miniszterhelyettesi kiegészítés fölötti vita pedig általánosabb szinfre emelkedett. Számos képviselő ugyanis az egész jövő évi költségvetési kérdéskörhöz fűzött megjegyzéseket az ülésen. Szűrös Mátyás beszámolt arról: a külügyi bizottság legutóbbi ülése óta számos levél érkezett az Országgyűlés elnökéhez az erdélyi magyarok ügyében. E levelek írói között több önkéntesen alakult és alternatív szervezet van, így például a Magyar Demokrata Fórum. E szervezetek felajánlották szakértőik közreműködését a kérdéssel foglalkozó országgyűlési fórumok munkájában. A kezdeményezést a külügyi bizottság ülésén méltánylandónak minősítették és hangsúlyozták: a magyar törvényhozás fontos feladata, hogy jó nemzetiségi törvé.nyt alkosson. (MTI) A Kaposvári Katonai Bíróság pénteken ítéletet hirdetett az 1988. május 5-én Lenti határában történt kislánygyilkosság ügyében. A vádlottat, Kardos Aladár 21 éves honvédet, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találták bűnösnek és halálra ítélték. Az ítélet indoklásában dr. Biszák János őrnagy, tanácsvezető bíró elmondta, hogy a bűncselekmény napján a sorkatonaként Lentiben szolgáló vádlott eltávozáson Volt: Szülei'tormaföldi lakásáról az esti órákban motorkerékpárral távozott, s Lenti és Máhomfa között 20 óra 30 perc körül találkozott Kaszás Anita 11 éves máhomfai tanulóval. A gyalogosan hazafelé tartó kislányt Kardos megszólította, beszélgetésük során megtudta életkorát is, de ez sem térítette el attól, hogy szexuális szándékkal közeledjék hozzá. A közútról erőszakkal egy közeli erdőbe vonszolta, s miután az áldozat továbbra is ellenállt és sikoltozott, fojtogatni kezdte. Az eszméletét ivesztett — de az orvosszakértői vélemény szerint még élő- — kislányt megtaposta, s ezzel nemcsak öt bordáját törte el, de súlyos belső roncsolódásokat is okozott. Kardos eltávozott a helyszínről, majd rövidesen apja személygépkocsijával tért vissza.N A holttestet Dobri község határában a Kerka-patakba dobta, előtte azonban kivette a kislány fülbevalóit, s ezzel a kifosztás bűntettét is elkövette. A káros személyiségszerkezetű, pszichopata — ám az elmeorvosi szakvélemény szerint cselekedeteinek mérlegelésére képes ^ vádlott' es^tébén:ákáto- nafljíróség a búncselekmény ismjétlő- désenek veszélyét is megállapította, s nem talált agresszív magatartásának gyökeres megváltozására utaló jeleket. Kardos Aladár a tárgyalás során nem tett feltáró vallomást, csupán a bizonyítékok hatására ismerte el cselekményeit. Bűntudatot, megbánást, sajnálatot sem tanúsított. Mindezt és még számos súlyosbító körülményt mérlegelve hozta meg a katonai bíróság a halálos ítéletet, amelyet- az ügyész tudomásul vett, a .vádlott és védője pedig fellebbezést jelentett be. (MTI) „MAJD JÖN A PERESZTROJKA...” Még mindig: újságíróper Tegnap kora este már a jegyzőkönyv 111. oldalát is megnyitották: az újságíróper, amelyet személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva idősebb és ifjabb Szűrszabó László indított a Petőfi Népe munkatársa, Benke Márta ellen a június 8-án megjelent Érdemtelen érdemjegyek miatt, még mindig népi fejeződött be, a tanúk még mindig mondanak újat. Fokozatosan összeáll tehát a kép: mi és hogyan történt, ki és mit mondott? A tegnapra idézett tanúk kivétel nélkül arról számoltak be: szerintük a kécs- kei gimnáziumban kivételeztek ifjabb Szűrszabóval, éspedig azért, mert édesanyja (akkor még) a városi pártbizottság titkára (volt). Erre vezették vissza, hogy Laci kapott fölkészülési szabadságot (az is tegnap derült ki, hogy pontosan mennyit: egy hetet és három napot — a naplóból ugyanis ez nem deríthető ki konkrétan), ami — mint elmondták — mindannyiuknak jól jött volna, de még a lehetőségéről sem volt fogalmuk. Zúgolódtak is, olyannyira, hogy az egyik filozófiaórán — a ki mit engedhet meg magának témakört megvitatva'—, konkrétan ifjabb Szűrszabó „szabadságát” is szóba hozták. Egybehangzó tanúvallomások szerint a válasz röviden ennyi volt: „én megtehetem”. (A másodrendű felperes szerint ő ezután hozzátette: „ti is megtehetitek, ha utánajártok” —ámde erre különös módon senki sem emlékezett.) Jegyzőkönyvbe került azaz óra is, ahol Laci igen dühös lett, mert dolgozatát csak kettesre értékelte Gyapjas tanár úr; mire a diák, akinek az apja a Zöldért kécskei telepvezetője, állítólag így fakadt volna ki: „ ... meg tanár úr, a jövő heti káposztád ott fog elrohadni!” A tanúk szerint köztudomású volt egyébként Gyapjasék és Szűrszabóék jó viszonya, és—ahogyan a diákok látták —emiatt Gyapjas és felesége (mindketten Laci tanárai) el-elnéztek ezt-azt ifjabb Szűrszabónak. Fontos kérdés: vajon az év végén megadott érdemjegyek valóban, érdemtelenek voltak-e—-‘a gimnáziumi tanár foglalkozású népi ülnök számításai szerint 17 osztályzat lett fölkerékítve. Zoboki Zsolt és Kass Ferenc—mondották a tanúk—megérdemelték a jelest, Szűrszabó Laci azonban nem: a képessége megvolt ugyan hozzá, ám az akarat, a szándék és a teljesítmény hibádzottS- legalábbis a diáktársak szemével nézve. Mint kiderült, a biológiai faktosok közül azok számára, akik a tárgyból fölvé- teliztek, afféle nem kötelező, de mégiscsak elvárt feladat volt az OKTV-n való indulás, ezt egyedül Laci nem vállalta. A diákok őszintén elmondták: számukra szinte már akkor nyilvánvaló volt, hogy ki—vagy kik—szólhattak a magyarjegyek ügyében Miskó István tanácselnöknek, amikor az esetről beszámoló tanárnő még egyetlen nevet sem említett. „A tanárnőnek ezt nem lett volna szabad elmondania” — fakadt ki—a tanúk szerint „fenyegetően” — Laci, amiből osztálytársai két következtetést szűrtek le: 1. valóban az ő szülei jártak az elnöknél, 2. s erről maga Laci tudott is. Még tovább erősítette e meggyőződésüket Gyapjas igazgatóhelyettes magyarázkodása, melynek során Tajti Erzsébet magyartanámőt „an- tipedagógusnak” nevezte, amiért elmondta a diákoknak a „nem rájuk tartozó” történetet: találgatták, hogyan is működik az értesítő vonal. „Laci fölhívta édesanyját, ő felhívta az elnököt, az pedig az igazgatóhelyettest” — alakult ki a véleményük: „hű, micsoda láncolat ez!” Zúgolódott az osztály, amikor iskolaév végén Laci sporttevékenysége és „közösségi munkája” alapján elismerésben részesült, még a tanárok sem értettek ezzel egyet. Dr. Orosz Árpád tanácsvezető bíró föl is olvasta a tanévzáró értekezletről készült jegyzőkönyvet, benne az osztályfőnök kifakadásával: a „közösségi munka” csak nyelvbotlásként hangozhatott el, s bár Nagykanizsán lakik az ő-fia, ritkán jut haza, de ne lássa, ha ő ezt beírta — mindez egyébként Szűrszabó László elsőrendű felperes faggatózásai alapján jött felszínre! Az egyik volt osztálytárs elmondta, hogy Kass Fereijc kisiparos a Petőfi Népe cikkének megjelenése után járt körbe a szülőknél a tárcariport megjelenését elítélő aláírásokat gyűjteni, ám — ekkor még — se azt nem mondta, hogy ő járt az elnöknél, se az ellenkezőjét. Ezen a tanú, aki az iparost óvodás kora óta ismeri, nem is csodálkozott, mert — így szó szerint — „Kass Ferenc nagyon agyafúrt ember, úgy tud magyarázkodni, hogy az már művészet” — azaz „cseles” előadásából tulajdonképpen semmi sem derült ki. Uj momentumként fölvetődött: a tanárnő, amikor Lacit a történtekről tájékoztatta, megjegyezte: mindenesetre reméli, hogy nem lesznek következményei annak, hogy elmondta a dolgokat. A leglíraibb hasonlat még a per délelőtti tárgyalásán hangzott el. Azt a kislányt, aki előbb Tajti Erzsébet, majd pedig Gyapjas változatát hallva a történtekről, kétségbeesetten sírva fakadt, tanára így vigasztalta meg: „Nyugodj meg, majd jön a peresztrojka! Addig a vezetők összetartanak, mint az aranka, az a futónövény’’. Szerdán délelőtt iratismertetéssel folytatódik a per. B. J. Pozsgay Imre az írószövetségben A Magyar írók Szövetsége vá- lasztmányáqak meghívására Pozs- gay Imre, az MSZMP KB tagja, j államminiszter tájékoztatót tartott j az írószövetség székházában idő-, szerű politikai kérdésekről. Ezt kö- I vetően az államminiszter és az írók j nyílt eszmecserén vitatták meg társadalmi életünk, kulturális helyzetünk problémáit. (MTI) A SZOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek j Országos Tanácsának elnöksége. A testület j megtárgyalta a munkanélküli-segély rendsze- I rónék állami elképzeléseit. Az elnökség váltó- | zatlanul már 1989-től szükségesnek taftaná, hogy a biztosítás és a segélyezés rendszere egymásra épüljön, tudomásul veszi azonban, hogy ennek feltételei a jövő év elejéig nem teremthetők meg. Ezért támogatja, hogy 1989-ben — átmeneti megoldásként — az eddiginél szigorúbb feltételek mellett kibővítsék a munkanelküli-ellátásra jogosultak körét. A szigorítások mértékét azonban a testület j több kérdésben is kifogásolta. így például el- j lenzi azt, hogy a munkanélküli-segélynek ne jl legyen meghatározott minimális mértéké. Az- ,1 zal sem ért egyet, hogy olyan új munkahely ' elfogadására kötelezhessék a segélyben része- | sülöket, ahová a bejárás, illetve a hazautazás | együttesen akár napi 3 úrát is igénybe venne. Az elnökség a továbbiakban megvitatta az [' iparági-ágazati szakszervezetek és a SZOT ; 1989. évi költségvetésének elkészítésére vo- . natkozú javaslatokat, majd a mozgalomban j függetlenítettként dolgozok munkaviszonyé- val kapcsolatos kérdésekről fogadott el előter- • jesztést. Tájékoztatót hallgatod meg a lencsehegyi bányaszerencsétlenségről és annak követkéz- ' ményeiről. Úgy határozott, hogy a szakszer- t ■ vezetek szolidaritási alapjából a magyar szer- I, vezett dolgozók nevében támogatást nyújta- nak az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a katasztrófa sérültjeinek. . : Mi változik a hadseregben? (Folytatás az 1. oldalról) hadsereg feladatait és ezzel összhangba J hozzuk létszámviszonyait, struktúrá- i ját, kiképzési rendjét, harci-technikai j; eszközeit. Ennek megvalósítása már | megkezdődött, megtörtént a szárazföl- | . .di hadsereg és a hátországvédelem át- ! szervezése, s ez, év végéig befejeződik a | • Honvédelmi Minisztérium korszerüsí- jj tése is, ami létszámcsökkenéssel jár együtt. Azonban még nem tartunk a munka végén. Ezért korai lenne arról' beszélni, I hogy az egész hadsereget illetően kőnk- ] rétan mi csökken és milyen mértékben, j Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy I minden vonatkozásban növekedni fog | néphadseregünk minőségi jellege, eb- j: bői adódóan akcióképessége, erősödni !( fog védelmi jellege. Olyanná válik, I amely megfelel a mai Magyarország demográfiai, társadalmi-gazdasági j helyzetének. Többek között azzal is foglalko- í zunk, hogy miként tudnánk a néphadseregben a kiképzési rendszer keretébe beillesztve jobban részt venni a népgaz- J daság számára hasznos szakmunká-| sok, betanított munkások képzésében, esetleg átképzésében, figyelembe véve a gazdaság strukturális átalakításából fakadó új igényeket. — Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a hadkötelesek alternatív katonai szolgálatának ügye. Mi ebben a hadse- A reg vezetésének az álláspontja? Milyen 7 konkrét lépések várhatók ez ügyben 1989-ben? — A hadsereg vezetésének nincs külön álláspontja az alternatív katonai • szolgálat kérdésében. A mi felfogásunk megegyezik a párt, az állam vezetésének, a józanul gondolkodó állampolgároknak azon véleményével, hogy egyfelől a haza védelme minden magyar állampolgár szent kötelessége, másfelől ennek a kötelezettségnek többféle módon lehet eleget, tenni. A meghatározó érdek, hogy hazánk békéjén mindig elegendő és kiképzett katona őrködjék. Ebből a felfogásból táplálkozik az a javaslat — és ezzel a kormány egyetért —, hogy az általános hadkötelezettségnek a jövőben három módon lehessen eleget tenni: fegyveres szolgálattal, fegyver nélküli szolgálattal és polgári szolgálattal, természetesen más-más szolgálati idővel. A feltételek és a szükséges szabályozások kidolgozása fo-. lyik. Ezek egy részével várhatóan találkozhatunk majd az Országgyűlés decemberi ülésszakán az alkotmány módosítása során, más részével a honvédelmi törvény szükséges módosítása alkalmából és külön jogszabályban. 1989-ben már módjuk lesz a bevonuló fiataloknak választani. Változtatunk az egyetemisták katohai szolgálatának rendjén is. A jövőben az egyetem elvégzése után csak 12 hónap lesz a szolgálati idejük, a végzett szakmájuknak megfelelő vagy ahhoz közel álló beosztásban, tartalékos tisztként, illetve tiszthelyettesként szerelhetnek le. Varga József
