Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

7 1988. december 10. • PETŐFI NÉPE • 3 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája (1918. október 31.—1919. augusztus 1.) 1918. december 9. Budapesten, a Hadügyminisztéri­umban Bartha Albert hadügymi­niszter vezetésével egy jobboldali, reakciós politikusokból álló titkos tanácskozás résztvevői javasolják a Minisztertanácsnak a statárium ki­hirdetését a kommunisták ellen. * Kecskeméten az MSZDP helyi szervezetének vezetőcége e napon a Kisfaludy utca 6. szám alatti Mun­kásotthonban „ ... a Köztársaság kecskeméti katonáival értekezle­tet .. .’’ tartott. Kecskeméten az MSZDP helyi szervezetének, valamint a helyi Munkástanács vezetőségének a szocializmusról szóló álőadás-soro- zatának első előadását e napon tar­totta meg Tóth László, A kommu­nizmus felé címmel. 1918. december 10. Budapesten, a Munkástanács ülé­sén Kunfi Zsigmond részletesen is­mertette az MSZDP agrárreform- javaslatát, amely a kártalanítás nél­küli kisajátítás és földosztás helyett a járadékos megváltást ajánlotta. Az értekezlet végül is úgy határo­zott, hogy az agrárreformot a kö­vetkező ülésen vitatják meg. Kecskeméten már korábban „megírta a Kecskeméti Lapok, hogy az elmúlt napokban négy re­pülőtiszt érkezett a fővárosból Kecskemétre, akik karhatalmi szol­gálatot fognak teljesíteni. A repü­lőosztag négy repülőgépe számára — ugyanis — már építik a hangárt a huszárlaktanyában, maguknak a tiszteknek azonban mind ez ideig nincs lakásuk. Napok óta keresi a város is a részükre megfelelő laká­sokat, de mind ez ideig eredményte­lenül” fejeződik be a Kecskeméti Lapok közleménye. 1918. december 11. Budapesten a Vörös'Újság e na­pon leleplezte, illetve nyilvánosság­ra hozta Bartha Albert hádügymi- niszter kommunistaellenes fellépé­sét, aki — december 9-én a Had­ügyminisztériumban tartott bizal­mas értekezleten — a rögtönítélő bíráskodás azonnali bevezetését követelte az egész ország területén „a veszedelmesen teijedő bolseviz- mus meggátolása végett”. * Budapesten megjelent az OMGE programja, amely 500 holdban je­lölte meg a nagybirtok maximális területét. ■ Páhi községből Karácsonyi Jó­zsef plébános, a helyi Nemzeti Ta­nács elnöke liszt kiutalását kéri az alábbiakban a Kecskeméti Nemzeti Tanácstól: „Páhi község nemzeti tanácsának nevében és megbízásá­ból azon alázatos kéréssel fordulok Kecskemét város nemzeti tanácsá­hoz, hogy Páhi község ínségben szenvedő lakosságát bajában meg­segíteni kegyeskedjék. 1200-nál több az ellátatlanunk. E hónapra is már csak 7 kiló gabona­szemet tudtunk adni az ellátatlanok­nak. Se kenyerünk, se lisztünk, se ga­bonánk. Januártól kezdve nem tu­dunk mit adni a népnek. E hét kilót is csak úgy tudtuk összehozni, hogy a leglelkiismeretesebben, legszigorúb­ban végigrekviráltuk a falut. Mi lesz velünk januártól kezdve? Járási főszolgabíró urunk kiszál­lásakor tett. személyes kijelentése nyomán arról a szomorú tényről értesített, hogy nem hiszi, hogy módjában lesz részünkre gabonát vagy lisztet szerezni. Próbálkoz­zunk valahol, nehogy anarchia, és az éhség kiüssön. Mint a község nemzeti tanácsá­nak elnöke, úgy is mint a község lelkipásztora, kinek a község jegy­zőjének s hivatalnok karának elme- nekültévél egyedül jutott ki a gond a népről gondoskodni, alázattal kö­nyörgöm Kecskemét város nemzeti tanácsának, hogy kegyeskedjék ma 1200-nál több ellátatlanunk részére legalább 2-3 vagon lisztet, bármi­lyen legyen is, és bármi legyen az ára, juttatni. Elmennénk kocsikkal érte, vagy fegyvereseket küldenénk, kik a küldeményt Kecskemétről Izsákig kísérnék. A nagy szárazság miatt nincs termésünk, se bab, se kukorica, se burgonya” — fejező­dik be a kérelem. 1918. december 12. Budapesten a Katonatanács fel­hívására a fővárosi helyőrség 8000 katonája és 2 tüzérüteg a Hadügy­minisztérium elé vonult e napon, és Bartha Albert hadügyminiszter tá­vozását, az ellenforradalmi katonai szervezkedés megakadályozását követelte. A forradalmi erők fellé­pésének hatására és a kormány bal­oldali tagjainak követelésére Bat­thyány Tivadar belügyminiszter és Bartha Albert hadügyminiszter le­mondott. Kalocsáról a főszolgabíró távira­tilag értesíti a kormánybiztost a já­rásbeli községek jegyzőinek áthe­lyezéséről. Ebben egyebek mellett közli „ ... hogy a kormánybiztos úr Rozgonyi géderlaki jegyzőt Fajszra, Gyurtsek bátyai jegyzőt Kalocsára, Keresztes fajszi adóügyi jegyzőt Bátyára, Szűcs homokmé- gyi jegyzőt Géderlakra vezetőjegy­zőnek áthelyezte. Püspök hoínok- mégyi helyettes jegyzőnek Öreg- csertőre leendő áthelyezése után fenti szám alatt december 2-án a kormánybiztos úrhoz előterjesztést tettem. Tessényi József fajszi veze- tőjegyző szintén menekült, de ő öreg korára és törődöttségére való tekintettel hosszabb szabadságot kért.” Baja és Pécs e napon kapott új főispánt — a régi főispán Meskó Zoltán helyett — Vojnics Tunics István személyében, aki ez ideig polgármester-helyettes volt Sza­badkán. 1918. december 13. Kiskunhalason rendkívüli mér­tékben megnőtt az MSZDP helyi szervezetének taglétszáma. Ugyanis októberben még csak néhány száz párttagot számoltak a városban, most, december közepén már „ ... jóval ezren túl van a pártta­gok száma” — írja a Halasi Függet­len Hírlap. Dr. Békevári Sándor ( Folytatjuk) TÉNYEK, ADATOK — BESZÉDES SZÁMOK Bács-Kiskun megye 1988-ban A Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­ga, a Bács-Kiskun Megyei Tanács tervosztálya és az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztálya közlései alapjan állt össze a tervezet, mely tényeket és adatokat összegez me­gyénkről 1985—1988 között. A számok, a százalékos arányok szemléletesen szólnak szőkébb ha­zánkról, így például a hetedik öt­éves terv időarányos teljesítéséről, mely 1988. első félévéig a bevétele­ket tekintve 53,9 százalékos, a ki­adásokat szemlélve pedig 51,9 szá­zalékos arányt mutat. 1987-ben az élve születések és a halálozások számából adódóan, mintegy 1061-gyei csökkent me­gyénk lakossága. Bár az előző évekhez képest némi javulás ta­pasztalható e tekintetben, az ideá­listól ez még mindig távol áll. Az oktatás feltételei ugyancsak pozitív irányban mozdultak el az 1988—89-es tanévben. Összességé­ben tekintve például, még mindig több az óvodai férőhelyek száma, mint az óvodás gyerekeké. A tava­lyinál 17-tel több általános iskolai tanteremben, mintegy 1700-zal ke­vesebb diákot kellett elhelyezni, s ez már mutatja: a demográfiai hul­lám lassan teljesen átvonul a középiskolákba. Itt ugyanis a tíze­zernél is több nappali tagozatos tanuló 351 tanteremben 817 peda­gógus irányításával végzi a mun­kát. A pedagógusok reáljövedelme tagadhatatlanul csökken. A fontosabb munkaügyi adatok című fejezetben népgazdasági ágakra lebontva kísérhető nyomon a foglalkoztatottak átlagos állo­mányi létszáma. A százalékban ki­mutatott arányok a vízgazdálko­dáson é§ az úgynevezett egyéb anyagi tevékenységen kívül sehol sem érik el a százat. Nem így a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak havi átlagbére, mely összes­ségében 5,25 százalékos javulást mutat. A lakosság bevételeinek és ki­adásainak alakulásából is sokat mondó következtetéseket lehet le­vonni. Érdekes például, hogy a szolgáltatásokra fordított összeg emelkedett az idén a legnagyobb mértékben, s hogy az előző evek­hez képest nőtt a bevétel és kiadás közötti különbség, ez utóbbi javá­ra. Az országos fogyasztói árindex az 1987. évihez viszonyítva élelmi­szereknél 17, az élvezeti cikkeknél 14,9, a ruházkodási termékeknél 21,1 ... mindent összevetve pedig 15,9 százalékos emelkedést mutat. A személyes célú kiadások közül az építésre, ingatlanvásárlásra for­dított összegek aránya nőtt legin­kább, így 1987-ben már csupán élelmiszerre költöttünk ennél töb­bet. A VII. ötéves tervidőszak lakás­építésre vonatkozó célkitűzései a tervciklus végéig várhatóan 97,2 százalékban teljesülnek majd. Am a tervezett 1700 állami lakás he­lyett mindössze 800 valósul meg, magánlakásból pedig hozzávetőle­gesen 16 ezer 700 épül. A pártra vonatkozó adatok egyik legfontosabbika, hogy a XIII. kongresszus óta 1439 fővel csökkent a párttagok száma. 1988. augusztus 1-jén 30 903 párttagot tartottak nyilván, melynek java ré­sze 30-49 éves, iskolai végzettségét tekintve pedig 41 százalékuk sza­kiskolai bizonyítvánnyal rendelke­zik. Mindezen kívül külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a távközlés, az idényáras cikkek árindexének fontosabb adataival is. A számok, az adatok, a százalé­kos arányok objektív módon tük­rözik Bács-Kiskun megye életét, ugyanakkor arról is szolnak, ho­gyan érintik korunk gazdasági vál­tozásai az egyént. G. T. T. Meseigény A napokban levél érkezett a címemre. Volt szomszédom, Dobcsánszkyné, egy fiatal gya­korló mama irta. Arra kért, hogy feltétlenül keressem fel Akácfa utcai otthonában. Zse­bemben tiz deka savanyú cukorral bekopog­tattam Dobcsánszkyék ajtaján. A kedves fia­talasszony kitörő örömmel üdvözölt. — Tibikéről van szó. A segítségét kérem — nézett rám könyörgő tekintettel Dob­csánszkyné. Parancsoljon velem — mondtam gálán­son.- fi- ffagy problémám van. Tibiké meseigé­nye az utóbbi időben hihetetlen méreteket öl­tött. Reggeltől estig mesét követel. Mosás, vasalás, főzés közben mesélnem kell neki, kü­lönben olyan botrányt csap, hogy a szomszé­dok már kétszer rendőrséggel fenyegetőztek. Egy darabig ment a dolog. Tibikének elmond­tam a világ mesetermésének javát. Andersen, Grimm, Bazsov, Benedek Elek összes munkáit ismertettem már a fiammal. Most már kifogy­tam minden meséből — sóhajtott kétségbe­esetten a fiatal mama. — De hát a gyereknek bizonyára vannak kedvenc meséi. Azokat újból elmondhatja Ti­bikének. Szó sincs róla. Ismétlést nem fogad el a fiam. Ezért van szükségem a segítségére, hiszen maga tollforgató ember. írjon a fiamnak na­ponta legalább két mesét. Persze nem kíván­nám ingyen. Adnék kosztot, kvártélyt, és napi 20 forintot tudnék magának fizetni... — Köszönöm a megtisztelő ajánlatot, de a mesékhez nem értek. Fogalmam sincs, mi ér­dekli a gyerekeket. Esetleg, ha egy háromfel- vonásos történelmi drámára lenne szüksége, azt nagyon szívesen megírom —feleltem ud­variasan. — Hát akkor nem is tudom, mi lesz velem — mondta szomorúan Dobcsánszkyné, majd bekiabált a szomszéd szobába Tibikének: — Lefeküdni, már későre jár! Tibiké könyörgésre bár, de ágyba bújt. Nagy kökénykék szemével nézett az anyuká­jára, s határozott hangon megszólalt: — Me­sét kérek! f~- Látja? Nincs menekülés — mondta két­ségbeesetten Dobcsánszkypé. Most mit meséljek neki? Már minden meséből kifogy­tam. Tibiké bizalommal, várakozásteljesen né­zett anyukájára. Dobcsánszkyné teljes ta­nácstalansággal meredt maga elé. A kis fehér ágy fölé hajolt, és lágy duruzsoló hangon el­kezdte: — Kicsi fiam, ma a Szoboszlaiék rosszul sikerült házasságáról mesélek neked. Egyszer volt, hol nem volt. volt egyszer egy gonosz férj... a Szoboszltfi... Tiz perc múlva Tibiké az igazak álmát aludta. Galambos Szilveszter A HARMINCAS ÉVEK SZÍNVONALÁN VAGYUNK... Veszélyben az ifjúság egészsége Drámai adatokat hoztak nyilvános­ságra az Akadémia legutóbbi ülésén a hazai lakosság egészségi állapotáról. Országunkban a halandóság olyan mé­retekben nőtt az elmúlt két évtizedben, hogy ma már ismét az 1930-as évek színvonalán vagyunk, s Ausztria ha­sonló adatainál 42, Svédországénál 70 százalékkal rosszabb nálunk a halan­dósági arány. Az Akadémia elnöksége hangsúlyozta: a nálunk bekövetkezett egészségromlás a nemzetközi szakiro­dalomból ismert modernizációs egész­ségkárosodáshoz hasonló, méretei mi­att azonban sokkal súlyosabb annál, mint ami a fejlett tőkés országokban az elmúlt évtizedekben végbement. Ördögi körben a gyengék Különösen veszélyeztetett helyzet­ben van az ifjúság, ugyanakkor a felnö­vekvő nemzedék az a népességréteg, ahol még reális esély van a jó testi-lelki kondíció megalapozására, az egészség­károsító szokások életmóddá válásá­nak megakadályozására. Nem véletlen tehát, hogy az egészségmegőrzéssel foglalkozó szakemberek figyelme egyre inkább az ifjúság felé fordul, s mind több publikáció foglalkozik a gyer­mek- és ifjúkori egészségvédelem gya­korlati problémáival. A kérdéskör neves szakértője, dr. Ozsváth Ferenc főiskolai tanár szerint az egészséges életvitel megalapozásá­nak ma nálunk az az egyik legfőbb akadálya, hogy a gyenge fizikumú gye­rekek már az iskolai évek kezdetén hát­rányos helyzetbe kerülnek, s ebből az ördögi körből a többségük soha többé nem tud kitömi. Az iskolai tornaórákon ugyanis álta­lában az egyébként is ügyes, jó mozgá­sú gyerekek kerülnek a tanár figyelmé­nek középpontjába, és korántsem elter­jedt testnevelési gyakorlat az, hogy az ügyetlen, testileg fejletlenebb gyereke­ket valamelyest is felzárkóztassák, leg­alább az átlaghoz. Márpedig a szakem­berek szerint a gyerekkori gyenge fizi­kumnak döntően nem az örökölt té­nyezők az okai. Az igazi magyarázat a természetes ingerek hiánya, azaz ezek­nek a gyerekeknek egyszerűen nem volt lehetőségük eleget mozogni. Ugyanak­kor a gyerekkori, testi gyengeségből, ügyetlenségből eredő lemaradás ekkor még szinte teljesen korrigálható lenne, s ezek a fiatalok nagy valószínűséggel megmenekülhetnének a rájuk leselkedő felnőttkori veszélyektől, a későbbi sú­lyos civilizációs betegségektől. Látszatmegoldások A testnevelő tanárok, edzők, sport­vezetők gondolkodásának középpont­jában ma még változatlanul a verseny- sport áll, és a sporttudományi kutatá­sok is az élsportra koncentrálnak. Márpedig, mint dr. Ozsváth Ferenc megfogalmazta a sportkutatási témák mai prioritásai kapcsán: „a korai halál­ra ítélt tömegek megmentése vitatha­tatlanul fontosabb.” A nemzeti egészségmegőrzés fontos­ságát felismerő szakemberek óvnak-a látszatmegoldásoktól is. A látványos, de folytatás nélküli sportakciók, tö­megmegmozdulások, mindenekelőtt a különféle futónapok, megfelelő előké­szítés, a résztvevők előzetes kondicio­nálása és egészségi állapotuk ismerete nélkül esetleg kárt is okozhatnak. A statisztikai szempontból jól végzett munka — hiszen sok ezren vesznek részt egy-egy futónapon, tömegsport­rendezvényen — a szervezők lelkiisme­retét megnyugtatja, valójában azonban a távolmaradó és egyre gyengülő fizikai állapotban levő 40-50 százalékkal, és főleg a már potenciálisan beteg 15-20 százalékkal nem törődik senki. A szak­emberek szerint az egészségmegőrzési „csata” össztüzét ide kellene irányítani, a gyermek- és ifjúsági korosztályoknak erre a hallgatag többségére kellene a legfőbb figyelmet, és persze pénzt for­dítani. Ha a test erős... A gyerekek szabad idejének csökke­nése, a mozgásszegény életmód a fizi­kailag gyengék helyzetét tovább rontja. Ugyanakkor sok igényes szülő — a gyerek egzisztenciális jövőjét szem előtt tartva — olyan pluszfeladatokat, különórákat ír elő a gyermekének, amelyek a fizikai állapotot tovább rontják. A szülők közül sokan ma már érzik az itt leselkedő veszélyt, de remé­lik, hogy az ő gyerekük lesz a Szeren­csés kivétel. Az egészségmegőrzés szakemberei mind gyakrabban hívják fel a figyelmet arra is, hogy a magára hagyott, gyenge fizikumú, komoly testi munkát nem végző fiatalok különösen veszélyezte­tettek a narkománia szempontjából. Aki rendszeresen edzi, erősíti és fejlesz­ti szervezetét, annak összehasonlítha­tatlanul kisebb az esélye az alkoholiz­musra, a dohányzásra, a drogokra. Doppingra a testileg-lelkileg elesettek­nek van szükségük. Évszázadokkal ezelőtt fogalmazta meg Rousseau, de aktualitása ma talán nagyobb, mint bármikor: „Ha a test erős, engedelmes­kedik, ha gyönge, parancsol!” (MTI- press) p. É. Társadalmi megbízatása: pártbizottsági titkár Nem volt új dolog, de mégis az újdonság erejével hatott, hogy Kerekegy­házán szeptember végén a pártértekezlet egytestületes pártbizottságot vá­lasztott, amelynek létszámát kettővel megnövelte azzal a szándékkal, hogy a község valamennyi pártszervezete képviselve legyen. A pártbizottság titkárának Kelemen Benedeket, a Kossuth Szakszövetkezet belső ellenőrét, a pártalapszervezet titkárát választották meg, aki már akkor szokatlan kéréssel fordult a pártbizottsághoz: e megbízatást kizárólag társadalmi munkában vállalja el. Némi vita után — sokan függetlenített titkárt szeret­tek volna — a pártbizottság elfogadta Kelemen Benedek kérését. Munka­helyén, a Kossuth Szakszövetkezet egyik szobájában beszélgettünk, s felve­tődött bennem a kérdés: mi indokolta az új pártbizottsági titkárnak e döntését? — Nem szíve­sen hagytam vol­na ott a munká­mat, a közös gaz­daságot, ezért kértem, hogy tár­sadalmi titkár le­gyek. A szervező- titkár pártalkal­mazott, az ő kö­telessége a párt­rendezvények, adminisztratív ügyek előkészíté­se. A jelenlegi hármas funkciót el lehet látni, szervezés kérdése az egész. Kapok munkaidő-kedvezményt, de ettől sok­kal jelentősebb segítséget a munkahelyi és pártbizottsági kollektívától. Igaz — tette hozzá mosolyogva —, három funkciót látok el, de a belső ellenőri fizetést kapom. Korábban nem volt szokatlan — s manapság is egyre több helyen alakul így — a pártfunkció ilyen módon való ellátása. Ez jelenleg új helyzet, s éppen ezért az új pártbizottsági titkár munka- módszerére voltam kiváncsi. Fontos dolog, hogy a párttagság­gal, a lakossággal szoros kapcsolatom legyen. Erre bőven akad alkalom a kü­lönböző rendezvények, s a napi talál­kozások alkalmával. A társadalmi szervezetekkel és a gazdasági vezetők­kel hetenként egyeztetjük a tennivaló­kat, a pártbizottsági üléseket pedig ala­posan előkészítjük. Ebben nyújt óriási segítséget a településfejlesztési és gaz­daságpolitikai, az agitádós és propa­ganda-, valamint a pártépitési munka- bizottság. E bizottságoknak a vezetői tagjai a pártbizottságnak, de tagjai, s ez a jó kiválasztás eredménye — gaz­dasági vezetőkből, tanácsi és munkahe­lyi, tehát fizikai dolgozókból, pedagó­gusokból kerültek ki. Emellett sok a konzultációs lehetőségem. Rendszere­sen részt veszek a tanácsülésen, a szak­maközi bizottság megbeszélésein, a Hazafias Népfront tanácskozásain, a propagandisták felkészítésén, s napon­ta találkozom gazdasági vezetőkkel, egyszerű emberekkel. A községben aligha kell bemutatni, hiszen itt született, nős, felesége peda­gógus, két középiskolás fia van. Mér­legképes könyvelő, felsőfokú politikai végzettsége van, gyakorlott a mozga­lomban, hiszen sokáig volt a pártbi­zottsági titkár helyettese. — Ebben a megváltozott, de min­denképpen alkotó helyzetben á legfon­tosabbnak azt tartom, hogy közvetlen kapcsolatom legyen az emberekkel, a kommunistákkal. Ezért rendszeresek a havi titkári értekezletek, a párttaggyű­lések és a szabad pártnapok. Gondol­koztunk azon is, erről még nem szüle­tett döntés, hogy a pártonkívülieket is meghívjuk egy-egy taggyűlésre. A tájé­koztatást kell az eddiginél jobbá, haté­konyabbá tenni. Ez pedig kapcsolatok nélkül aligha lehetséges. Ebből követ­kezik, hogy több vitafórum, az infor- mádók gyors áramlása szükséges. Erre serkentjük az alapszervezeti tisztségvi­selőket, a kommunistákat is. Kelemen Benedek volt függetlenített alapszervezeti titkár is, tehát tud kü­lönbséget tenni az akkori és a jelenlegi — igaz, ez utóbbi felelősségteljesebb — megbízatása között. — Az a tapasztalatom, hogy a társa­dalmi munkában ellátott pártfunkdó kedvezőbb megítélésű a kommunisták, de a kívülállók részéről is. Ha az ember függetlenített tisztségviselő, egy kissé átalakul hivatalnokká. így nagyobbak, jobbak a lehetőségek az agitációra, a személyes példamutatásra. Másképpen néznek rám az emberek, mert jól tud­ják: munkám elvégzése után kapom a fizetésem, s amit a pártért, a politikáért teszek, az meggyőződésből fakad, azért nem jár pénz, a pártbizottsági titkár az ügyért, értük van. Az természetes, s ezt szeretném aláhúzni, nem mindenütt le- hetezt megvalósítani, de ahol erre lehe­tőség kínálkozik, miért ne ...? Sokszor beszéltünk arról, hogy ha valakit felmentenek funkciójából, az még nem bukott ember. Nehéz ma még ezt annak is így tudomásul venni, aki két ciklusban függetlenített politikai ve­zetőként —saját szakmáját nem gyako­rolva — tevékenykedett. A társadalmi funkdót betöltőknek még ez is, a vissza­vonulás is könnyebb, ugyanis maradt a szakmájában, gyakorolta, művelte azt, s nem érzi magát bukottnak. RglSAmi a tennivalókat illeti, bőven van, de én a sok gond ellenére is opti­mista vagyok. A politikai intézmény- rendszer átalakulása, modernizálása megkezdődött, ám a gazdasági bajok megoldása nem lesz egyszerű, sokat kell érte dolgozni, küszködni, agitálni, magyarázni. Más út nem lehet, ki kell lábalnunk a gondokból, s ehhez nem­csak a kommunisták, de minden józa­nul gondolkodó ember mellettünk áll... Gémes Gábor , Több Lada Szamara érkezik V \ Jó hír a Lada Szamara leen­dő tulajdonosainak. Felgyorsult a típus kiadása az autótelepe­ken. A csepeli Merkúrnál no­vemberben mintegy ezer autót adtak át, és decemberben előre­láthatóan ugyanennyi kiadása várható. (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents