Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 294. szám Ára: 2,20 Ft 1988. december 10., szombat Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését a Politikai Bizottság december 15-ére összehívta. A testület időszerű politikai kérdéseket vitat meg Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. E téma megtárgyalásáról a Központi Bizottság az előző, november 22-ei ülésén döntött, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy soron következő ülésén a párttagságot, a társadalmat foglalkoztató néhány alapvető belpolitikai kérdésben foglaljon állást. A kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatot Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjeszti a Központi Bizottság elé. A testület — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — személyi kérdéseket is megvitat. (MTI) Nemzeti gyász Örményországban Örményországban péntekén és szombaton kétnapos nemzeti gyászt tartanak a tragikus földrengés áldozatainak emlékére. Még a nap folyamán a köztársaságba vájják Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, aki a kora reggeli órákban — Kubába és Nagy-Britanniába tervezett útját elhalasztva —' érkezett vissza Moszkvába New Yorkból. A halá-' los áldozatok száma — jereváni források távolról sem végleges adatai szerint—péntek reggelre valamivel meghaladta az 50 ezret. Igen jelentős a sebesültek száma is. (A több mint 160 ezer halálos áldozatról ismeretlen forrásból származó információt pénteken reggelig senki nem erősítette meg.) Óvatos becslések félmillióra teszik a hajléktalanul maradottak számát, A szovjet tévé helyszíni beszámolójának tanúsága szerint a természeti csapás leginkább a Kaukázuson túli köztársaság második legnagyobb városát, Leninakánt sújtotta, ahol a kamerák jobbára csak a tegnap volt épületek lomjait pásztázhatták végig. Az Armenpressz pénteki közlése szerint 120, többemeletes lakóház dőlt romba a városban, feltehetőleg emberek százait temetve maga alá. Csupán a lakóépületekben az előzetes becslések szerint 3 milliárd rubeles kár keletkezett Leninakánban. A közelben fekvő, több mint 20 ezer lakosú Szpitak város a föld színével vált egyenlővé. A Szovjettmió minden sarkából azonnal megindult a segítség: Moszkvából csütörtökön nulla órakor indult az első — vért, vérkészítményeket, gyógyszereket, téli ruházatot, sátrakat tartalmazó —- segélyszállítmány repülőgépen a katasztrófa színhelyére, majd a nap folyamán továbbiak követték. Az ország több területéről helikoptereket, repülőgépeket, nagy teherbírású darukat és teherautókat irányítottak Örményországba, ahová az elmúlt 24 órában a szovjet hadsereg 7 műszaki ezredét dobták át teljes felszereléssel együtt. Nyikólaj Rizsköv kormányfő tévényilatkozatban szólította fel az egész országot haladéktalan segítségnyújtásra. Pártértekezlet Baján A tegnap megtartott bajai pártértekezletre a térség több mint ötezer kommunistája 218 küldöttet delegált. A megjelent 214 küldöttet — négyen igazoltan távol voltak, közöttük Papp György, a pártbizottság nyugdíjba vonult első titkára betegség miatt — dr. Beke Lajos a levezető elnök üdvözölte, majd a jelenlévők elfogadták a napirendi pontokat, s azt is, hogy a hozzászólásokat 5 percre korlátozták. Az értekezletet élő közvetítéssel — amelyet a helyi tanítóképző főiskola oktatás- technikai csoportja díjtalanul oldott meg — a bíróság épületében az érdeklődő bajaiak a televízió-képernyőkön végigkísérhették. A küldöttek írásban megkapták a pártbizottság helyzetértékelését és feladattervét, amelyet Várnagy István titkár vitaindítójával egészített ki. Az alapszervezetek értekezletein elhangzottakat foglalta össze egyebek között abban, hogy a párttagság véleménye szerint a part kiengedte kezéből az ország irányítását, védekező pozíciót foglalt el. Emellett még szellemi és cselekvési bizonytalanság is tapasztalható. Ez á megítélés — mondotta — a bajai pártbizottságra is vonatkozik — de persze nem mindenkire. Tartalmi, szervezeti és személyi megújulásra van szükség és annak elősegítésére — hangoztatta —, hogy gazdaságaink eredményesebben működhessenek. Olyan politikai munkát sürgetett, amely elősegíti az életszínvonal-javulást, a teljes foglalkoztatottságot, a bürokratikus eljárások megszüntetését. „Nem fogadjuk el a jövő kilátás talansá^ gát hangsúlyozó véleményeket, mert jó programmal, közös cselekvéssel célunk, a reményteljesebb jövő elérhető” -jg fejezte be vitaindítóját a titkár. A pártértekezleten 33 küldött kért szót. Többen elmondták: a csak bíráló és szélsőségeket hangsúlyozó vélemények torz képet tükröznek, célszerűbb a jelennel, s még inkább a jövővel foglalkozni, nem pedig a múlt hibáit felnagyítani. Valaki mondja meg végre, mit, hogyan kell jól csinálni! Legnagyobb gondom, hogy erre sehol sem találok és kapok választ—fakadt ki Bóhner Zoltán, a Ganz kommunistáinak küldötte. A felszólalók szükségesnek mondották, hogy az új pártbizottság vizsgálja felül munkatervet, s tegye meg a szükséges módosításokat. Indokolt, reálisabb képet kialakítani a parasztságról, új agrárpolitika kidolgozását is sürgették, mivel a szövetkezetek többsége máris válságba került. A pártszervek határozottabban támogassák a vállalati önállósodási törekvéseket, a munkafeltételek javítását. Az ifjúság helyzetéről, a lakáshoz jutás gyorsításáról, a községi pártszervekkel a közvetlenebb munka- kapcsolat kialakításáról ugyancsak többen szóltak. Az oktatás tartalmi reformja, a képzés és oktatás stratégiai jeA szövetkezeti mozgalom megújításának feladatai Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (Okisz) pénteken Köveskuti Lajos elnökletével ülést tartott, s megtárgyalta a szövetkezeti ipar idei fejlődését és jövő évi feladatait. A testület számba vette a szövetkezetek gazdálkodásátérintő tényezőket, a szabályzók várható változásait, s megállapította, hogy jövőre a belföldi kereslet és a rubelelszámolású export csökkenésevei, és a konvertibilis export dinamikus növelésének lehetőségével kell számolni. A jövő évi gazdasági szabályzók körüli vitákban az Okisznak több kérdésben sikerült álláspontját érvényesítenie. Ira például sikerült elérnie, hogy a lakossági szolgáltatások, valamint a népi iparművészeti és a háziipari tevékenység továbbra is kedvezményesen adózzon. Mivel január 1-jétől megszűnik a bérek közvetlen szabályozása és versenysemleges bérmechanizmust alkalmaznak, az Okisz váltó? zatlanul javasolja, hogy 20 millió forint évi bérköltségig teljesen kötetlen legyen a bérek alakítása. Ugyanakkor a jövő évi szabályzók — a társadalombiztosítási járulék emelése, a szocialista import szabályozásának változása, a központi műszaki fejlesztési alap új mértéke, a lakásépítési támogatás, a szakképzési költségek változása—összességükben kedvezőtlenül érintik a szövetkezetek gazdálkodását. Mindez különösen fontossá teszi az ipari szövetkezetek vagyonérdekeltségi rendszerének mielőbbi elfogadását és bevezetését. Az országos tanács egyetértett azzal, hogy a szövetkezeti törvény módosításával tegyék lehetővé: a szövetkezet döntse el, hogy a gazdálkodása eredményéből származó vagyonnövekményt milyen arányban adja tagjai tulajdonába, és milyen részben tartsa meg közös vagyonként. A tagok tulajdonába adott, közös felhalmozásból eredő vagyonrészt a tagok piaci részjegyeként tartanák nyilván. Állást foglalt az országos taiiacs a szövetkezetek átalakulásának szabályaival kapcsolatban is. Az országos tanács 1988. december 12-ére összehívta az ipari szövetkezetek vezetőinek országos aktívaértekezletét és úgy határozott, hogy 1989 első félévében napirendre tűzi az ipari szövetkezeti mozgalom megújítását szolgáló feladatok kidolgozását. (MTI) lentőségűvé minősítését éppúgy javasolták, mint azt, hogy etikai bizottságot hozzon létre a bajai pártbizottság. Szót kért a pártértekezleten dr. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter. Felszólalását a következő mondattal kezdte: „Ideje, hogy abbahagyjuk a versenyfutást azért, hogy ki tudja sötétebbre festeni az eget”. Példákkal bizonyította, hogy az elmúlt évtizedekben a párt vezetésével sikereket ért el az ország: jó és hiteles programokat dolgozott ki, amelyek természetesen nem egyik évről a másikra teljesültek, mint ahogyan ez most sem várható. Beszélt az alternatív mozgalmakkal való együttműködés szükségességéről, hozzátéve, az alkotmányellenes, a szélsőséges nézetekkel,, cselekedetekkel szembe kell fordulni. Dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólása elején feltette a kérdést: Hornét az indulat, miből táplálkozik a harag? Magyarázata szerint olyan döntések születtek — vízlépcső, eocénprogram stb. —, amelyeket ugyan lehet hóra értünk, de megkérdezésünk, egyetértesünk nélkül hozták őket. Majd a teljesítmény szerinti elismerés és bérezés-fontosságát hangsúlyozta, valamint a politizálásban, a módszerekben alapvető változást sürgetett. A megyei etikai bizottság létrehozásáról kifejtette: a politikai színtéren vannak olyan cselekedetek, amelyek nem ütköznek sem a joggal, sem a pártfegyelemmel, de a társadalom előtt eróziónak tesszük ki a politika képviselőit, ha okkal vagy ok nélkül vádolt politikus számára runes meg a lehetőség a vádak tisztázására, illetve a felelősségre vonásra, az elmarasztalásra. A bajai pártértekezleten a hozzászólásokban elő-előkerült az Élet és Irodalomban megjelent Félfordulat című cikk (szerzője ezért kapott nivódíjat a MUOSZ-tól) ^tulajdonképpen ettől volt bajai ez a pártértekezlet, hogy erre hivatkoztak. Levelet írt a pártértekezlethez Gácsér Gyula nyugdíjas párttag, aki szerint Tanács István cikke Papp György cselekedeteit tálja fel — ezek kivizsgálását kérte. A pártértekezlet — nagy viták, pro és kontra vélemények után — úgy döntött, hogy az ügy kivizsgálását a megyei pártszervre, a megalakuló etikai bizottságra bízza. A pártértekezlet azután véget vetett nyilvános működésének és zart ülésen folytatta munkáját: személyi kérdésekben határoztak. Titkos szavazással első titkárrá 116 szavazattal (54,5%) Várnára Istvánt választották. Baját és környékét 6 fő képviseli a megyei pártbizottságban, a jövő heti pártértekezlet most választott küldötteinek száma 75. A fegyelmi bizottság elnöke Bóhner Zoltán lett. • Lépesmézet töltenek üvegekbe az asszonyok. BOR, MÉZ, KÁRPIT Képek az Ezerjóból A Soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet 1550 hektáros területének átlagos aranykorona-értéke 9,8, ami eleve behatárolja az alaptevékenységet. Meghatározó a szőlőtermelés — 380 hektáron — és a borászat, a 48 ezer hektoliteres tárolótér, a korszerű szőlőfeldolgozó munkája. Kizárólag pezsgőalapbort állítanak itt elő, ennek megfelelő műszerezettséggel. Az elmúlt években többször érte a szövetkezetei is téli és tavaszi fagykár, ami miatt a termőfelület 40 százalékát újratelepítették. A termő szőlő hozama így az átlagoshoz viszonyítva mintegy 30-50 százalékkal csökkent. A szakszövetkezet ipari tevékenységbe kezdett. Foglalkoz• Kiss Lászlóné a kárpitgarnitúra darabját „öltözteti”. (Straszer András felvételei) nak méz csomagolásával, fémiparral, bútorkárpitozással, és végeznek asztalos- és kőművesszolgáltatást. így 90-100 embernek tudnak munkát adni. A dolgozók jövedelmének kiegészítésére megszervezték a szőlőhasználati szakcsoportot, és a kistermelői állattenyésztést szintén szakcsoporti formában integrálják. • Varga Antal a bortárolót mossa. ogok napjai Negyven esztendeje, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a dokumentum az emberi jogok nemzetközi védelmének jelentős erkölcsi erővel rendelkező okmánya. A nyilatkozat annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező, számottevő hatást gyakorolt mind az államok alkotmányaira, mind a nemzetközi jog fejlődésére. Megalkotásában kiemelkedő szerepe volt René Cas- sin francia jogásznak, akit ezért a tevékenységéért később béke-Nobel-dijjal tüntettek ki. Az egyetemes nyilatkozat kihirdetéséi követően az ENSZ az elvek nemzetközi jogi kötelezettségekként történő megfogalmazására vállalkozott. 1966-ra készült el a Föld valamennyi országát egyesíteni kívánó két nemzetközi szerződés: a Polgári és a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Az egyezségokmányok egy évtized múltán léptek hatályba. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya az emberi jogok úgynevezett első generációját, az emberi méltóságot védő és az embert mint politikai lényt megillető jogokatfoglalta össze. Az emberi méltóságot védi például a személyi biztonsághoz való jog, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma, míg az embert mint politikai lényt illeti meg a választójog, az egyesülési jog, a gyülekezési jog, a sajtószabadság, a vallásszabadság. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya az emberi jogok második nemzedékéhez tartozó jogokat tartalmazza, amelyek elsősorban a munkásmozgalom harcának eredményei. Ilyen például a munkához való jog, a család, az anyaság és a fiatalkorúak védelme, a művelődéshez való jog. Mindkét egyezségokmányba belekerült — azonos szöveggel — az önrendelkezéshez való jog, a gyarmati rendszer felbomlásának jogi doktrínája. 1948. december 10-én a már ENSZ-tag szocialista országok tartózkodtak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásáról tartott szavazás során. Ennek oka többek között az volt, hogy ez a dokumentum nem ítéli elközvetlen módon a fasizmust. A kelet-európai államok közül egyedül a Magyar ' Népköztársaság, amely 1988. szeptember 7-én elfogadó nyilatkozatot tett az államok egymással szembeni eljárása kérdésében és csatlakozott az egyes állampolgárok egyéni panaszát lehetővé tevő Fakultativ Jegyzőkönyvhöz is. Ez a tény azt mutatja, hogy az emberi jogok kérdése az utóbbi időben új megvilágításba került hazánkban. Egyré inkább elfogadottá válik nálunk is a nézet, hogy az emberi jogok mind teljesebb érvényesülése a társadalom működésének hatékonyságát növeli. Immár túlhaladott a politikai jogokat luxusként kezelő sztálini elmélet, amely együttjárt a jogi garanciák lebecsülésével. Az utazási szabadság kiterjesztése, az egyesülési és a gyülekezési jog törvényi szabályozása, illetve az új alkotmány létrehozása mind ezzel összefüggő esemény. Az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán a magyar diplomácia fontos kezdeményezést tett: Várkonyi Péter külügyminiszter javasolta a nemzetiségi jogok deklarációjának a kidolgozását. Ez a hazánkat különösen érintő terület sajnálatosan elhanyagolt a második világháború utáni univerzális jellegű nemzetközi jogban. Az emberi jogok problémája a helsinki folyamatban is kitüntetett szerepet kapott. A Szovjetunióban zajló nagy változások nyomán mind erőteljesebben érvényesül az a felismerés, hogy az emberi jogok európai védelmével kapcsolatos valódi együttműködés stabilizáló hatású tényező az államok közötti kapcsolatokban. Vannak azonban olyan államok, amelyek nem vallják magukénak az előbbi álláspontot és ezzel veszélyeztetik a bécsi utótalálkozó sikerét. Ennek a konferenciának egyébként fontos és vitatott témája az emberek közötti közvetlen kapcsolatok és az információk szabad áramlása, továbbá a Helsinki Záróokmány rendelkezéseinek végrehajtását ellenőrző állampolgári csoportok problémája. Az emberi jogok nemzetközi védelmének kérdése mind fontosabbá válik az olyan nem kormányközi szervezetek életében is, mint az ENSZ-társaságok világ- szövetsége. A magyar ENSZ-társaság ehhez a folyamathoz kapcsolódva döntött arról, hogy egy, az emberi jogokkal foglalkozó bizottságot hoz létre. A bizottság társelnöke: Nagy Gyula evangélikus püspök és Herc- zegh Géza akadémikus. K. G. Mi változik a hadseregben? Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a védelmi költségvetés vitájában bejelentette, hogy a hazai gazdasági helyzet miatt lényegesen módosítani kellett az ötéves terv hadi kiadásait. A miniszter elmondta, hogy 1989-ben a tervek szerint 39,7 milliárd lesz a néphadsereg költségvetése, ez az összeg azonban az infláció miatt reálértékben 16,7 százalékkal kevesebb az ideinél. Kárpáti Ferenc kérdésekre válaszolva elmondta, hogy hazánkból a szovjet katonák negyedét vonják ki, várhatóan két éven belül, de emiatt nem kell növelni a Magyar Néphadsereg létszámát. A honvédelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a védelmi kiadásoknál jövőre 4,9 milliárdos megtakarítást terveznek, s jelentősen csökkentik az évente behívott tartalékosok számát is. A hadseregben várható .változásokról, ezek hátteréről az MTI-Press munkatársa dr. Szabó Egon vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét kérdezte. — Hogyan Ítéli meg a Magyar Néphadsereg létszámát? Nem tartja-e már a közeljövőben időszerűnek, lehetségesnek a hivatásos és sorozott állomány létszámának csökkentését? —A kérdés gyakran felmerül, úgy is, hogy kell-e nekünk ekkora hadsereg. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy néphadseregünk jelenleg a testvéri hadseregek között a lakosság létszámához viszonyítva a legkisebb. A magyar politikai-katonai vezetés ugyanakkor az utóbbi hónapokban nem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy figyelembe véve a nemzetközi viszonyok pozitív változásait, a biztonsági kérdések új felfogását, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1987-ben, Berlinben hozott állásfoglalásával összhangban áttekinti a magyar katonai doktrínát. Ennek során az a törekvésünk, hogy szövetségeseinkkel egyeztetett módon újrafogalmazzuk a (Folytatás a 2. oldalon)
