Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 9. MEGSZŰNIK AZ ÁMK NYÁRLŐRINCEN Perpatvarok — szakadás Akár egy megromlott házasság Az általános művelődési központok létrehozását — különösen a kisebb településeken—több előny is indokolta a nyolcvanas évek elején: összehan­goltabb tartalmi, szervezési munka, kedvezőbb lehetőségek a község céljai­nak megvalósításához, anyagi megfontolások... Bács-Kiskunban eddig 25 ilyen integrált intézmény szerveződött, amelyek nevelési, oktatási és köz- művelődési tevékenységét alig néhány hónapja mérlegelték a megyei tanács szakemberei. A nyárlőrinci Általános Művelődési Központ munkáját minő­sítő dokumentumban olvashatók szép számmal elismerő szavak. Legutóbbi, novemberi összejövetelén mégis úgy döntött a helyi tanácsülés, hogy az AMK-t megszünteti, s 1989. január elsejétől külön intézményként működik ismét az iskola, az óvoda, a művelődési ház és a könyvtár. Ezzel együtt visszavonják az 1987-ben adott önálló gazdálkodási jogot is: bérkérdések­kel, fejlesztési kiadásokkal a tanács foglalkozik a jövőben. Mi indokolta ezt a döntést? — Nos, ennek jártunk utána a községben. Az óvoda kérvényezte a válást Gulyás Endre 1975 óta igazgatója a nyárlőrinci iskolának. Amikor az Álta­lános Művelődési Központot létrehoz­ták, annak a vezetésével is őt bízták meg. Négy esztendeje ő lett a község párttitkára is — ezt a feladatát társa­dalmi megbízatásként látja el. — Itt a határozat az ÁMK feloszla­tásáról — keres elő egy papírlapot a jókora kupacból. — Indoklás semmi. Pedig nemcsak a megyei tanács szak­emberei, hanem a területileg illetékes , pedagógiai tanácsadó is vizsgálta az idén az intézmény munkáját és ő is dicsérte a szakmai munkánkat.. Elém teszi az erről készült jelentés fénymásolatát is. Egyebek mellett ilyen bekezdésre bukkanok a sűrűn telegé­pelt oldalakon: „Sajnálattal tapasztal­tam, hogy kiváló szakmai tudását, kö­vetkezetes irányitói munkáját (a tan- testületi tagok véleménye alapján), szi­gorú, de emberséges magatartását, gyermekszeretetét a társintézmények­kel való perpatvarok emésztik fel...” — Ezt önről írta a jelentésben Rádi Dezsőné pedagógiai tanácsadó. Miféle perpatvarokra utal? — Az óvodával kapcsolatosakra ...- Újabb iratokat rak elém Gulyás Endre. — Itt a kérelem, amit a tanács­hoz küldtek. Kilencen irták alá az óvo­da dolgozói közül kérve, hogy oszlas­sák fel az Általános Művelődési Köz­pontot, s önállóak lehessenek. Tele van az egész vádaskodásokkal... Ebbe is beleolvasok, s ilyen sorokra találok: „Soha nem volt ez egységes szervezet, az óvoda és az iskola tovább­ra is élesen elkülönült — szokásjog, pedagógiai elvek, bérezés, szakmai szempontok figyelembevétele stb....” — Kifogásolják, hogy átlagosan 10 | százalékkal kevesebbek az óvodában a fizetések, mint az iskolai tantestületben — magyarázza az igazgató. — Ami igaz is, Ám az iskolai végzettség meg a kor is meghatározza, kinek mennyi a besorolása. A tantestületben mindket­tő magasabb, mint az óvodában. — Az iskolában mennyi az átlagjöve- , delem? — Öt és tízezer közötti, nettóban. — Nem rossz! Mármint általában a pedagógusfizetésekhez viszonyítva. — Valóban sikerült—az önálló gaz­dálkodásunk jóvoltából is — tisztessé­gesebb béreket adni, ami valószínűleg ugyancsak közrejátszott abban', hogy itt egy igen jó tantestület kovácsolódott össze az évek során. Most is van olyan diákunk, aki bejutott az országos, dön­tőbe a tanulmányi versenyen ... „Meg akarnak tőlem szabadulni” — A tanácsülés mivel indokolta az ÁMK megszüntetését? — Nem tudom. — N,em volt ott? — A vébére elmentem, de ott olya­nokat vágtak a fejemhez, úgy megsér­tettek, hogy a tanácsülésen már részt sem vettem... Ráadásul új igazgatói pályázatot kérnek tőlem, mert amit be­adtam, az nemcsak az iskolai, hanem az ÁMK vezetésére is vonatkozott... — Még mindig nem világos sok min­den. .— Szerintem meg akarnák tőlem szabadulni... Már azt sem tudom, egyáltalán pályázzak-e. Megalázó ez az egész. És tényleg zavaros is. A gazda­sági vezető már beadta a felmondását, tudva, hogy januártól megszűnik a stá­tusa. így ki csinálja meg az éves zárást? Meg a leltárt! Mi lesz az iskolai könyv­tárral, amely időközben beolvadt a község könyvtárába, lévén integrált'az intézmény? — A tantestületnek minderről mi a véleménye? — Ok mögöttem állnak. Az ÁMK megszüntetésével szemben született egy tiltakozó nyilatkozat, amit az Általá­nos Művelődési Központ harminc dol­gozója aláírt. Az összlétszámnak több mint a fele. Újabb irományba temetkezem. A tiltakozás tíz pontból áll. Az utolsó így hangzik: „A községi tanácsnak az intézmény szétbontása helyett, az eddi­gieknél tartalmilag jobb együttműkö­dést kellene megkövetelni a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt, s az ez ellen vétők felelősségre vonását elvárni a munkáltatóktól...” „Személyes ellentétek idézték elő az egészet” — Tudtam, hogy egy nap ez ügyben is megjelenik egy újságíró — jelenti ki a tanácselnök, Vribinszki Józsefné, amikor betoppanok, s nincs szobrász, aki beszélgetésünk alatt vállalkozna ar­ra, hogy az elnökasszonyról mintázza a boldogság szobrát. — A sajtót ugyanis sokszor emlegették itt mosta­nában ... De nem ez a lényeg. Mire kíváncsi? — Arra, hogy miért szűnik meg janu­ártól az ÁMK. — Mert ebben a helyzetben ez látszik a legjobb megoldásnak. —Milyen helyzetben? És a tanácsülés mivel indokolta ezt a döntést? Milyen helyzetben? Egyszerűen arról van szó, hogy Gulyás Endre és az óvoda vezetője, Bajzák Tibomé között olyan személyes ellentétek feszültek, fe­szülnek, amik tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Ugyanakkor mindkettő nagyszerű szakember. Ezért döntött így a tanácsülés. Ráadásul mindkettő mellett szolidáris saját csapata. Vagyis felmondással fenyegetőztek a tantestü­letben dolgozók is, meg az óvoda alkal­mazottjai is, ha főnöküknek felmonda­nánk. Megpróbáltunk mindent, hogy összebékítsük őket, volt amikor úgy látszott, hogy sikerül, azután még­sem ... — Mi idézte elő ezt a személyes ellen­tétet? — Erről inkább őket kérdezze. Tény, hogy Bajzákné sokáig volt az ÁMK igazgatóhelyettese, vagyis több éven át nagyon jól tudtak együtt dolgozni. Az­után egy éve lemondott a helyettesi posztról, de továbbra is az óvoda veze­tője maradt. Akkor kezdődtek a konf­liktusok. — Például melyik? — Például amikor bércsalás címen fegyelmi eljárást kezdeményezett Gu­lyás Endre Bajzákné ellen. Hogy jogta­lanul fizetett többletbért a beosztottai­nak. Azonnal kértem a megyei tanács revizorait, hogy vizsgálják ki az ügyet. Nem találtak fegyelmire okot adó hiá­nyosságba jogsértést. — Az igazgató azt állítja, hogy túl sokan dolgoznak az óvodában. Száz gyerekre kilenc óvónő, négy dajka, négy konyhai alkalmazott, két takarító és az iskolával közős karbantartók jutnak. Ha az óvoda csökkentette volna a lét­számát, a megmaradt bérből tisztessé­ges fizetésemelést produkálhatott volna. — Négy csoport van, mindegyikben két óvónő foglalkozik a kicsikkel. S ilyen létszám esetén a rendeletek lehe­tővé teszik, hogy a munkát külön veze­tő irányítsa, aki természetesen szintén ellát óvónői teendőket is. Ez így ideális. Kit küldjön el? — Miért kell Gulyás Endrének új pá­lyázatot benyújtania? Ha meg is szűnik az ÁMK, miért nem jó az a pályázat, amellyel annak igazgatói posztjára kér­te magát? Ha valaki kér két forintot, de már csak egy van, arra miért kell külön kérvényt benyújtani? — így döntött a tanácsülés. Azzal együtt, hogy hirdessük meg újra az is- kola igazgatói állását. — Milyen szándék motiválta ön sze­rint ezt a döntést? —I Egy ÁMK-t vezetni sokkal na­gyobb dolog, mint egy iskolát. — És remélik, hogy iskolaigazgató­nak más is pályázik majd Gulyáson kí­vül? ' — Azt hiszem, ez az igazság. — Nem túl népszerű ember itt ma ő, úgy veszem észre. . — A civakodók egyike sem. Nézze, ilyesmit nem engedhet meg magának egyik vezető sem, mert a tekintély vál­tozatlanul nagy dolog, mégha annyi minden változik is manapság... Gu­lyás Endre, ha valamit el akart érni, mindig beadta a felmondását. Leg­alább tíz ilyen beadványt tudok mutat­ni. Úgy látszik, a tanácstagok egysze­rűen megunták ezt a játékot. Ezt még a pályázattal kapcsolatban említem ... „Hogy nézzek a dolgozók szemébe?” Az óvodában néhány percet vámom kell, ugyanis éppen a Télapó-ünnepség közepébe csöppenek. Boldog gyerekek, mosolygó felnőttek — ez utóbbiak az óvoda alkalmazottai, teljes létszám­ban. — Nálunk az a divat, hogy a dolgo­zók is kapnak egy-egy csomagot a Tél­apótól, néhány tréfás szó kíséretében — magyarázza Bajzák Tibomé, miköz­ben a parányi óvodavezetői irodába tessékel. — A személyi ellentétek odáig vezet­tek, hogy megszűnik, azaz darabjaira hullik egy ÁMK. Miért? —j Abban a kérvényben mindent le­írtunk. — Olvastam. De azt is tudom, hogy 15 évig kitűnően dolgoztak együtt Gu­lyás Endrével. — Tavaly ősszel felvettünk egy pá­lyakezdő kolléganőt. Vörös diplomá­val végzett Kecskeméten. Ugyanakkor az iskola is felvett egy pályakezdő taní­tót, aki ugyanabban az intézményben kapott diplomát. A két fizetés között 1500 forint volt a‘ különbség, persze nem az én óvónőm javára. Nem mon­dom, hogy nem kell különbséget tenni, de ekkorát! Szóvá tettem az ÁMK igazgatójának, mert igazságtalannak tartottam. Pedig tudtam, hogy vele csak úgy lehet kijönni, ha nem szegül szembe az ember ... De ha ilyen ese­tekben is behúzom a nyakam, hogyan nézzek az óvoda dolgozóinak a szemé­be? Lemondtam az igazgatóhelyettesi címemről, és azóta pokollá vált min­den ... S ez megalázó, mindannyiunk­hoz méltatlan. Én mindentől függetle­nül, tehetséges embernek tartom Gu­lyás Endrét, csak nem könnyű kijönni vele. Jobb lesz, ha egymástól függetle­nül dolgozhatunk. A mi közösségünk is van olyan jó, mint a tantestületi. S higgye el, igazán nem volt életképes ez az ÁMK itt soha ... Egyébként gondoltam, hogy előbb-utóbb megjele­nik egy újságíró, ennyi hercehurca után... — Az elnökasszony ugyanezt mondta. * * * Bajzák Tibomé még sok mindenről mesél. Különösebb kertelés nélkül. S közben akaratlanul is az jut az eszem­be, hogy hasonlít ez az eset egy meg­romlott házasságra. Az együtt töltött évek után, hirtelen „büdösödni” kezd minden. Egymásra mutogat a két fél, osztozik, hibáztat, vitatkozik. És hiába minden békítő tárgyalás. így tényleg legjobb, ha különválnak, s megpróbál­ják egymás nélkül. Csakhogy ez eset­ben közösségekről van szó... Koloh Elek Párbeszédek — Gizus, megint el kell válnunk! — mondta a férj hirtelen. Már vártam ezt a bejelentést —sóhajtott a feleség. — Először azért váltunk el formailag, hogy mindketten megtarthassuk a lakásunkat. Aztán azért váltunk el, hogy két üdülőt ve­hessünk. Aztán azért váltak el útjaink —persze csak formálisan —, mert igy kedvezőbb volt a személyi jövedelem adózás szempontjából. Most miért kell elválnunk éppen? — A Gézukát hozzád jelentjük be, Krisztike meg velem marad, papíron — morfondírozott a férj. ^ így két család leszünk.-^. Mondd már meg, miért? — esdekelt a feleség.-j- Még mindig nem veszed a lapot? A vámhatóság családonként csak egy pornókazetta behozatalát engedélyezi. * * * BES Hallottad, hogy mi van a Kwai folyón? — Híd, amit fel akarnak robbanta ni. Végre láthattuk ezt a filmet is, jó két évtizedes késéssel! — Én a gátról beszélek, meg a víz­erőműről. Az Nagymaroson van, illetve lesz, állítólag ... — Amiről én beszélek, az a Kwai folyón épülne, Thaiföldön. Ugyanott ahol a film játszódott. A thai környe­zetvédők fontos részgyőzelmet köny­velhettek el, egy vizsgálóbizottság el­lenzi a vízerőmű megépítését. A bi­zottságot tavaly a thai kormány ne­vezte ki, hogy kivizsgálja a tervezett vízerőmű ökológiai hatásait. Az erő­mű, a hatalmas mesterséges tóval, a 187 méter magas és 430 méter hosszú gáttal középen kettévágná a Kwai fo­lyó környékén elterülő hatalmas ter­mészetvédelmi területet. Fennáll a ve­szély, hogy elpusztul az őserdő, ki­pusztulnak a védett állatok, felborul az ökológiai egyensúly. A környéken gazdálkodó parasztok attól tartanak hogy elszikesedik a termőföldjük. — S mindez a Kwai folyónál törté­nik? Igen, megírta a Frankfurter Rundschau és a Búvár. Fantasztikus! A Kwai folyónál mindig történik valami. * * * k Ti fogtok számháborúzni? Igen, de hogy nehezebb legyen, négyjegyű számokat -viselünk majd a homlokunkon. — Mi meg egy kottát.-— Micsodát? |— Jól hallottad. Ének-zene tagoza tosak vagyunk. Egy öt hangjegyből álló dallamot visel majd mindenki a homlokán. Az ellenségnek el kell szol­mizálnia a fejemet, csak úgy lőhet ki. Például: „Szó, szó, mi, dó.fá! Ki vagy lőve!" — Zseniális! Szegény Kodály, mi­lyen boldog lenne, ha láthatná! * * * — Szeretem a füled. Kedvelem a fejed is. Imádom a körmöd! Formásak csülkeid! Odavagyok a tüdődért. Csípem a májadat. Szeretnék beleha­rapni a ropogós húsodba. A herédet sem vetem meg.- A szeretődnek suttogsz?- Nem, a malacnak. Alig várom már a disznóölést! Majláth László Petőfi-szobor Veszprémben jlÉil 9 Veszprém­ben a Petőfi Színház előtti téren felállí­tották Petőfi Sándor szob­rát —: Marton László alkotá­(MTl-fotó) Irányjelző Munkavédelem és közlekedési biztonság Statisztikailag kimutatott tény, hogy az üzemi balesetek jelentős/mennyisé­ge, a súlyos vagy éppen halálos szeren­csétlenségek nagyobb hányada közle­kedés közben történik. A közlekedési eszköz a legkülönfélébb lehet, a gépjár­művektől a lóig. A nyilvántartott bal­esetek mind munka közben, azzal ösz- szefüggésben vagy munkába jövet­menet következnek be. A sérültek rövi- debb-hosszabb ideig táppénzre kerül­nek, kiesnek a termelésből. Kár ez az egyénnek, de a társadalomnak is. Ép­pen ezért a munkavédelemnek fokozott figyelmet kell szentelnie a közlekedési biztonság növelésére. A munkavédelem célja a megelőzés, ezt csak rendszeres és szigorú ellenőr­zéssel lehet elérni. A munkahelyi veze­tők munkavédelmi feladatai közt ki­emelt helyen áll az ellenőrzési kötele­zettség. Értendő ezen a közlekedési esz­köz műszaki állapota, a közlekedési eszközzel dolgozó állapota és a közle­kedés szervezési feltételeinek biztosítá­sa. A járművek állapotát szemléken kell ellenőrizni. Ez azonban nem men­tesít a napi ellenőrzés alól, ami minden munkakezdéskor kötelező. A vonatko­zó rendelet természetesen nemcsak a vezetők ellenőrzési kötelezettségét írja elő, hanem a dolgozókét is. A közleke­dési eszköz kezelője, vezetője is köteles járműve műszaki állapotáról meggyő­ződni. A munkában csak műszakilag kifogástalan jármű vehet részt. Sokat használt fogalom napjainkban a munkára képes állapot. Téves azon­ban ezt csak az alkoholos befolyásolt­ságra korlátozni. Legalább annyira ká­ros és veszélyes a kialvatlanság, a gyógyszerek hatása, vagy a feldúlt idegállapot, fáradtság. A közlekedés­ben csak tökéletes koncentrálóképessé­gű, reflexű dolgozók vehetnek részt. Ritkán esik említés a közlekedés szervezéséről. Ahhoz, hogy minél keve­sebb üzemi baleset történjen, fontos az üzemi utak megfelelő burkolata, a köz­lekedést szabályozó táblák pontos el­helyezése, a rakodási helyek kijelölése és zavartalan megközelítésének biztosí­tása, a rakományok rögzíthetősége, aj személyforgalom megszervezése, a tö-j megközlekedés zavartalanságának biz­tosítása. Könnyű a közlekedési szabá­lyok megsértését megjelölni a balesetek okaként, pedig sokszor a feltételek sem adottak a szabályok betartására. A munkáltató feladata és felőssége megteremteni a közlekedés biztonságá­nak feltételeit. • A közlekedési szerencsétlenségek! csökkentését a munkavédelmi appará-1 tus minden tagjának áldozatos munká­jával kell elérni. I Répánszki Attila ’ Kerékpárosok helyzete, a közlekedésben A közlekedésben a legtöbb ellent­mondás a kerékpározáshoz kapcsoló­dik. A járművezetők nem tartják a ke­rékpárost egyenrangú partnernek, sőt inkább kitiltanák őket a forgalomból. Sokan KRESZ-vizsgát írnának elő a számukra, mert a kivilágításban, a ma­nőverezésben nem szabálytisztelők. A forgalomszervezők számításon kívül hagyják a jelenlétüket. Egy forgalmi sáv szélessége a gépkocsisor méretének felel meg. Kerékpársávot vagy -utat már csak pótlólag lehet az utakon lét­rehozni. A kerékpárosok és járműveze­tők közötti ellentétek feloldása csak a forgalom szétválasztásával, oldható meg. Felkészültségüket az iskolai köz­lekedésre nevelés általánossá válása hosszabb távon megteremtheti. A kerékpározás helyzetében akkor állt bejavulás, amikor megkezdődött a kerékpárutak létesítésé a közlekedés- biztonsági tanács javaslatára. A leglát­ványosabb eredményt a dunaföldvári úton épített kerékpárút hozta. Előtte ez a megyeszékhely legveszélyesebb útja volt. Á kerékpárút építése után szinte megszűntek ezen a szakaszon a balese­tek. Kerékpárút létesítése olyan utakon is lehetőséget ad a közlekedésre, melye­ken egyébként tiltott a kerékpáros for­galom. Példa erre az 5. számú főútvo­nal Széchenyiváros melletti szakasza. A békéscsabai úton létesült kerékpárút a balesetek számát lényegesen csökken­tette. Érdemes számba venni azt a ve­szélyt, amit ilyen utak létesítése az elő­nyök mellett teremtett. A magasabb rendű útra felhajtó gépkocsik kerék-, párutat keresztezve az elsőbbséggel ren­delkező terjedelmes járműveket kutat­ják és gyakran a kerékpárost figyelmen kívül hagyják. A jobbra lekanyarodó gépjárművek is meglepetést okoznak a kerékpárút forgalmának. Ez a jelenség azonban egyéb helyeken is bekövetke­zik, ha a járművezetők figyelme a na­gyobb terjedelmű járművek kutatására korlátozódik az áthaladási elsőbbség biztosítása során. A fenti esetek megelő­zése arra ösztönzi a forgalom szervezőit, hogy a kereszteződések előtt feltűnően jelezzék a kerékpárút létét. A kerékpárosok helyzetének további javulása a tervezés alatt álló kecskemé­ti kerékpárút-hálózat megvalósítása során várható. A tervezet célja, hogy a kerékpározást a városban biztonságo­sabbá tegye a kerékpáros és gépjármű- forgalom szétválasztásával. Megterem­ti az összeköttetést a meglévő kerékpárutak között, eltereli a kerék­páros forgalmat a zsúfolt Kiskörútról. Ezzel kapcsolatosan lehetőséget ad a főtéren hossz- és keresztirányban a ke­rékpározásra. A lehetőségeken belül összeköttetést biztosít a lakónegyedek, a munkahelyek és a kiskertek között. Megvalósítása során részben új kerék­párutakat kell létrehozni, másrészt a megfelelően széles járdákat kell meg­osztani a gyalogosok és a kerékpáro­sok között. Esetleg más megoldást kell keresni. A kerékpárút-hálózat megva­lósítása a gépjárműforgalom számára is előnyt jelenti Csökkenti a forgalom összetettségét, zsúfoltságát, megköny- nyíti az egymáshoz való alkalmazko­dást. /! Szabó András '{ JÓ TUDNI AZ AUTÓSOKNAK A köd gyakran foltokban jelenik meg. Ezért olykor váratlanul futhatunk bele. Fi­gyelemfelhívó lehet, ha a szembejövő jármű­vek tompított fényszórói égnek. Ilyenkor — noha ködöt még nem látunk — célszerű saját lámpánkat is bekapcsolni. Ködben való vezetésnél jó szolgálatot tehet a ködszem­üveg, amelynek lencséi sárgák. Kellő követé­si távolság mellett célszerű ilyenkor konvoj­ban autózni. Az udvariasság azonban meg­követeli, hogy az élen haladók időnként vált­sák egymást. Az élen haladó vezető megter­helése a legnagyobb, ezért ő fárad ki a leg­gyorsabban. A rutin általában a túlzott biztonságérzettel egyenlő. A nehezebb külső körülmények (kü­lönösen az őszi—téli időszakban való vezetés) nem győzhetők le maradéktalanul csak ügyes­séggel. Igen jó dolog, ha valaki a megcsúszott kocsiját kézben tudja tartani, ha a kitároló járművet újra egyenesbe tudja hozni. De sok­kal biztonságosabb, ha mindez meg sem törté­nik, mert a vezető tudatosan elkerüli ennek még a lehetőségét is. Az egyes járművezetők sebességbecslési pontosságában jelentős eltérések vannak. A becslési hiba nagysága és a vezető életko­ra, vezetéssel eltöltött évei között nincs szo­ros kapcsolat. A kiváló vezetők a sebességet pontosabban bécsülik. Korlátozott látási vi­szonyok között (éjszaka, ködben) az embe­rek sebességbecslési képessége fokozatosan romlik. Az őszi látási viszonyok távolságbecslésün­ket jelentősen befolyásolják. A pára, a köd, a még épp hogy derengő napsütés erősen rontja a távolságbecslő képességet. Távolságbecslés­kor többek'között arra támaszkodik az autós, hogy a közelebbi tárgyak kontúrja élesebb, a távolabbiaké elmosódottabb. ősszel — amíg nem szokik hozzá az új feltételekhez — a megváltozott perspektívát hibásan értékeli: a dolgokat távolabbiaknak látja, mint a való­ságban vannak. Ez különösen előzéskor vezet­het veszélyes tévedésre. Ráadásul ilyenkor a tárgyak belemosódnak a környezetbe, s nehe­zen észlelhetők. A gépkocsivezetők általában teljes sebes-j séggel rohannak a ködbe és ott pánikszerűen fékeznek. Aki mögöttük halad, menthetetle-L nül utoléri az előtte fékezőt. A veszély kivé-j désének egyik lehetősége: a ködös szakaszt kezdetét észlelve, még a jól belátható úton! csökkentsük a sebességet! Ha már beértünk! a ködös szakaszba, ne fékezzünk pánikszerű-! en, figyeljük a mögöttünk jövőket és azonnal!: kapcsoljuk be a világítást (sűrű ködben pe­dig —-:ha van,11-: elöl-hátul a ködlámpát)!*! Hazai mérések alapján megállapítható^ hogy a gyalogosok áthaladási sebessége a jár-] művek sebességétől függ. A gyalogos átkelés-! kor azt az időközt becsüli meg, ami a közeledő, jármű odaérkezéséig rendelkezésére áll és en4 nek alapján dönt az átkelés megkezdéséről,! illetve saját haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik: (különösen rossz látási viszonyoknál, kisebb járművek esetében), vagy saját áthaladási idén jüket alábecsülik (idősebb korban, nehézkes!1 mozgásúak esetében): csökken az áthaladási: biztonsága.

Next

/
Thumbnails
Contents