Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-09 / 293. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 9. MEGSZŰNIK AZ ÁMK NYÁRLŐRINCEN Perpatvarok — szakadás Akár egy megromlott házasság Az általános művelődési központok létrehozását — különösen a kisebb településeken—több előny is indokolta a nyolcvanas évek elején: összehangoltabb tartalmi, szervezési munka, kedvezőbb lehetőségek a község céljainak megvalósításához, anyagi megfontolások... Bács-Kiskunban eddig 25 ilyen integrált intézmény szerveződött, amelyek nevelési, oktatási és köz- művelődési tevékenységét alig néhány hónapja mérlegelték a megyei tanács szakemberei. A nyárlőrinci Általános Művelődési Központ munkáját minősítő dokumentumban olvashatók szép számmal elismerő szavak. Legutóbbi, novemberi összejövetelén mégis úgy döntött a helyi tanácsülés, hogy az AMK-t megszünteti, s 1989. január elsejétől külön intézményként működik ismét az iskola, az óvoda, a művelődési ház és a könyvtár. Ezzel együtt visszavonják az 1987-ben adott önálló gazdálkodási jogot is: bérkérdésekkel, fejlesztési kiadásokkal a tanács foglalkozik a jövőben. Mi indokolta ezt a döntést? — Nos, ennek jártunk utána a községben. Az óvoda kérvényezte a válást Gulyás Endre 1975 óta igazgatója a nyárlőrinci iskolának. Amikor az Általános Művelődési Központot létrehozták, annak a vezetésével is őt bízták meg. Négy esztendeje ő lett a község párttitkára is — ezt a feladatát társadalmi megbízatásként látja el. — Itt a határozat az ÁMK feloszlatásáról — keres elő egy papírlapot a jókora kupacból. — Indoklás semmi. Pedig nemcsak a megyei tanács szakemberei, hanem a területileg illetékes , pedagógiai tanácsadó is vizsgálta az idén az intézmény munkáját és ő is dicsérte a szakmai munkánkat.. Elém teszi az erről készült jelentés fénymásolatát is. Egyebek mellett ilyen bekezdésre bukkanok a sűrűn telegépelt oldalakon: „Sajnálattal tapasztaltam, hogy kiváló szakmai tudását, következetes irányitói munkáját (a tan- testületi tagok véleménye alapján), szigorú, de emberséges magatartását, gyermekszeretetét a társintézményekkel való perpatvarok emésztik fel...” — Ezt önről írta a jelentésben Rádi Dezsőné pedagógiai tanácsadó. Miféle perpatvarokra utal? — Az óvodával kapcsolatosakra ...- Újabb iratokat rak elém Gulyás Endre. — Itt a kérelem, amit a tanácshoz küldtek. Kilencen irták alá az óvoda dolgozói közül kérve, hogy oszlassák fel az Általános Művelődési Központot, s önállóak lehessenek. Tele van az egész vádaskodásokkal... Ebbe is beleolvasok, s ilyen sorokra találok: „Soha nem volt ez egységes szervezet, az óvoda és az iskola továbbra is élesen elkülönült — szokásjog, pedagógiai elvek, bérezés, szakmai szempontok figyelembevétele stb....” — Kifogásolják, hogy átlagosan 10 | százalékkal kevesebbek az óvodában a fizetések, mint az iskolai tantestületben — magyarázza az igazgató. — Ami igaz is, Ám az iskolai végzettség meg a kor is meghatározza, kinek mennyi a besorolása. A tantestületben mindkettő magasabb, mint az óvodában. — Az iskolában mennyi az átlagjöve- , delem? — Öt és tízezer közötti, nettóban. — Nem rossz! Mármint általában a pedagógusfizetésekhez viszonyítva. — Valóban sikerült—az önálló gazdálkodásunk jóvoltából is — tisztességesebb béreket adni, ami valószínűleg ugyancsak közrejátszott abban', hogy itt egy igen jó tantestület kovácsolódott össze az évek során. Most is van olyan diákunk, aki bejutott az országos, döntőbe a tanulmányi versenyen ... „Meg akarnak tőlem szabadulni” — A tanácsülés mivel indokolta az ÁMK megszüntetését? — Nem tudom. — N,em volt ott? — A vébére elmentem, de ott olyanokat vágtak a fejemhez, úgy megsértettek, hogy a tanácsülésen már részt sem vettem... Ráadásul új igazgatói pályázatot kérnek tőlem, mert amit beadtam, az nemcsak az iskolai, hanem az ÁMK vezetésére is vonatkozott... — Még mindig nem világos sok minden. .— Szerintem meg akarnák tőlem szabadulni... Már azt sem tudom, egyáltalán pályázzak-e. Megalázó ez az egész. És tényleg zavaros is. A gazdasági vezető már beadta a felmondását, tudva, hogy januártól megszűnik a státusa. így ki csinálja meg az éves zárást? Meg a leltárt! Mi lesz az iskolai könyvtárral, amely időközben beolvadt a község könyvtárába, lévén integrált'az intézmény? — A tantestületnek minderről mi a véleménye? — Ok mögöttem állnak. Az ÁMK megszüntetésével szemben született egy tiltakozó nyilatkozat, amit az Általános Művelődési Központ harminc dolgozója aláírt. Az összlétszámnak több mint a fele. Újabb irományba temetkezem. A tiltakozás tíz pontból áll. Az utolsó így hangzik: „A községi tanácsnak az intézmény szétbontása helyett, az eddigieknél tartalmilag jobb együttműködést kellene megkövetelni a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt, s az ez ellen vétők felelősségre vonását elvárni a munkáltatóktól...” „Személyes ellentétek idézték elő az egészet” — Tudtam, hogy egy nap ez ügyben is megjelenik egy újságíró — jelenti ki a tanácselnök, Vribinszki Józsefné, amikor betoppanok, s nincs szobrász, aki beszélgetésünk alatt vállalkozna arra, hogy az elnökasszonyról mintázza a boldogság szobrát. — A sajtót ugyanis sokszor emlegették itt mostanában ... De nem ez a lényeg. Mire kíváncsi? — Arra, hogy miért szűnik meg januártól az ÁMK. — Mert ebben a helyzetben ez látszik a legjobb megoldásnak. —Milyen helyzetben? És a tanácsülés mivel indokolta ezt a döntést? Milyen helyzetben? Egyszerűen arról van szó, hogy Gulyás Endre és az óvoda vezetője, Bajzák Tibomé között olyan személyes ellentétek feszültek, feszülnek, amik tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Ugyanakkor mindkettő nagyszerű szakember. Ezért döntött így a tanácsülés. Ráadásul mindkettő mellett szolidáris saját csapata. Vagyis felmondással fenyegetőztek a tantestületben dolgozók is, meg az óvoda alkalmazottjai is, ha főnöküknek felmondanánk. Megpróbáltunk mindent, hogy összebékítsük őket, volt amikor úgy látszott, hogy sikerül, azután mégsem ... — Mi idézte elő ezt a személyes ellentétet? — Erről inkább őket kérdezze. Tény, hogy Bajzákné sokáig volt az ÁMK igazgatóhelyettese, vagyis több éven át nagyon jól tudtak együtt dolgozni. Azután egy éve lemondott a helyettesi posztról, de továbbra is az óvoda vezetője maradt. Akkor kezdődtek a konfliktusok. — Például melyik? — Például amikor bércsalás címen fegyelmi eljárást kezdeményezett Gulyás Endre Bajzákné ellen. Hogy jogtalanul fizetett többletbért a beosztottainak. Azonnal kértem a megyei tanács revizorait, hogy vizsgálják ki az ügyet. Nem találtak fegyelmire okot adó hiányosságba jogsértést. — Az igazgató azt állítja, hogy túl sokan dolgoznak az óvodában. Száz gyerekre kilenc óvónő, négy dajka, négy konyhai alkalmazott, két takarító és az iskolával közős karbantartók jutnak. Ha az óvoda csökkentette volna a létszámát, a megmaradt bérből tisztességes fizetésemelést produkálhatott volna. — Négy csoport van, mindegyikben két óvónő foglalkozik a kicsikkel. S ilyen létszám esetén a rendeletek lehetővé teszik, hogy a munkát külön vezető irányítsa, aki természetesen szintén ellát óvónői teendőket is. Ez így ideális. Kit küldjön el? — Miért kell Gulyás Endrének új pályázatot benyújtania? Ha meg is szűnik az ÁMK, miért nem jó az a pályázat, amellyel annak igazgatói posztjára kérte magát? Ha valaki kér két forintot, de már csak egy van, arra miért kell külön kérvényt benyújtani? — így döntött a tanácsülés. Azzal együtt, hogy hirdessük meg újra az is- kola igazgatói állását. — Milyen szándék motiválta ön szerint ezt a döntést? —I Egy ÁMK-t vezetni sokkal nagyobb dolog, mint egy iskolát. — És remélik, hogy iskolaigazgatónak más is pályázik majd Gulyáson kívül? ' — Azt hiszem, ez az igazság. — Nem túl népszerű ember itt ma ő, úgy veszem észre. . — A civakodók egyike sem. Nézze, ilyesmit nem engedhet meg magának egyik vezető sem, mert a tekintély változatlanul nagy dolog, mégha annyi minden változik is manapság... Gulyás Endre, ha valamit el akart érni, mindig beadta a felmondását. Legalább tíz ilyen beadványt tudok mutatni. Úgy látszik, a tanácstagok egyszerűen megunták ezt a játékot. Ezt még a pályázattal kapcsolatban említem ... „Hogy nézzek a dolgozók szemébe?” Az óvodában néhány percet vámom kell, ugyanis éppen a Télapó-ünnepség közepébe csöppenek. Boldog gyerekek, mosolygó felnőttek — ez utóbbiak az óvoda alkalmazottai, teljes létszámban. — Nálunk az a divat, hogy a dolgozók is kapnak egy-egy csomagot a Télapótól, néhány tréfás szó kíséretében — magyarázza Bajzák Tibomé, miközben a parányi óvodavezetői irodába tessékel. — A személyi ellentétek odáig vezettek, hogy megszűnik, azaz darabjaira hullik egy ÁMK. Miért? —j Abban a kérvényben mindent leírtunk. — Olvastam. De azt is tudom, hogy 15 évig kitűnően dolgoztak együtt Gulyás Endrével. — Tavaly ősszel felvettünk egy pályakezdő kolléganőt. Vörös diplomával végzett Kecskeméten. Ugyanakkor az iskola is felvett egy pályakezdő tanítót, aki ugyanabban az intézményben kapott diplomát. A két fizetés között 1500 forint volt a‘ különbség, persze nem az én óvónőm javára. Nem mondom, hogy nem kell különbséget tenni, de ekkorát! Szóvá tettem az ÁMK igazgatójának, mert igazságtalannak tartottam. Pedig tudtam, hogy vele csak úgy lehet kijönni, ha nem szegül szembe az ember ... De ha ilyen esetekben is behúzom a nyakam, hogyan nézzek az óvoda dolgozóinak a szemébe? Lemondtam az igazgatóhelyettesi címemről, és azóta pokollá vált minden ... S ez megalázó, mindannyiunkhoz méltatlan. Én mindentől függetlenül, tehetséges embernek tartom Gulyás Endrét, csak nem könnyű kijönni vele. Jobb lesz, ha egymástól függetlenül dolgozhatunk. A mi közösségünk is van olyan jó, mint a tantestületi. S higgye el, igazán nem volt életképes ez az ÁMK itt soha ... Egyébként gondoltam, hogy előbb-utóbb megjelenik egy újságíró, ennyi hercehurca után... — Az elnökasszony ugyanezt mondta. * * * Bajzák Tibomé még sok mindenről mesél. Különösebb kertelés nélkül. S közben akaratlanul is az jut az eszembe, hogy hasonlít ez az eset egy megromlott házasságra. Az együtt töltött évek után, hirtelen „büdösödni” kezd minden. Egymásra mutogat a két fél, osztozik, hibáztat, vitatkozik. És hiába minden békítő tárgyalás. így tényleg legjobb, ha különválnak, s megpróbálják egymás nélkül. Csakhogy ez esetben közösségekről van szó... Koloh Elek Párbeszédek — Gizus, megint el kell válnunk! — mondta a férj hirtelen. Már vártam ezt a bejelentést —sóhajtott a feleség. — Először azért váltunk el formailag, hogy mindketten megtarthassuk a lakásunkat. Aztán azért váltunk el, hogy két üdülőt vehessünk. Aztán azért váltak el útjaink —persze csak formálisan —, mert igy kedvezőbb volt a személyi jövedelem adózás szempontjából. Most miért kell elválnunk éppen? — A Gézukát hozzád jelentjük be, Krisztike meg velem marad, papíron — morfondírozott a férj. ^ így két család leszünk.-^. Mondd már meg, miért? — esdekelt a feleség.-j- Még mindig nem veszed a lapot? A vámhatóság családonként csak egy pornókazetta behozatalát engedélyezi. * * * BES Hallottad, hogy mi van a Kwai folyón? — Híd, amit fel akarnak robbanta ni. Végre láthattuk ezt a filmet is, jó két évtizedes késéssel! — Én a gátról beszélek, meg a vízerőműről. Az Nagymaroson van, illetve lesz, állítólag ... — Amiről én beszélek, az a Kwai folyón épülne, Thaiföldön. Ugyanott ahol a film játszódott. A thai környezetvédők fontos részgyőzelmet könyvelhettek el, egy vizsgálóbizottság ellenzi a vízerőmű megépítését. A bizottságot tavaly a thai kormány nevezte ki, hogy kivizsgálja a tervezett vízerőmű ökológiai hatásait. Az erőmű, a hatalmas mesterséges tóval, a 187 méter magas és 430 méter hosszú gáttal középen kettévágná a Kwai folyó környékén elterülő hatalmas természetvédelmi területet. Fennáll a veszély, hogy elpusztul az őserdő, kipusztulnak a védett állatok, felborul az ökológiai egyensúly. A környéken gazdálkodó parasztok attól tartanak hogy elszikesedik a termőföldjük. — S mindez a Kwai folyónál történik? Igen, megírta a Frankfurter Rundschau és a Búvár. Fantasztikus! A Kwai folyónál mindig történik valami. * * * k Ti fogtok számháborúzni? Igen, de hogy nehezebb legyen, négyjegyű számokat -viselünk majd a homlokunkon. — Mi meg egy kottát.-— Micsodát? |— Jól hallottad. Ének-zene tagoza tosak vagyunk. Egy öt hangjegyből álló dallamot visel majd mindenki a homlokán. Az ellenségnek el kell szolmizálnia a fejemet, csak úgy lőhet ki. Például: „Szó, szó, mi, dó.fá! Ki vagy lőve!" — Zseniális! Szegény Kodály, milyen boldog lenne, ha láthatná! * * * — Szeretem a füled. Kedvelem a fejed is. Imádom a körmöd! Formásak csülkeid! Odavagyok a tüdődért. Csípem a májadat. Szeretnék beleharapni a ropogós húsodba. A herédet sem vetem meg.- A szeretődnek suttogsz?- Nem, a malacnak. Alig várom már a disznóölést! Majláth László Petőfi-szobor Veszprémben jlÉil 9 Veszprémben a Petőfi Színház előtti téren felállították Petőfi Sándor szobrát —: Marton László alkotá(MTl-fotó) Irányjelző Munkavédelem és közlekedési biztonság Statisztikailag kimutatott tény, hogy az üzemi balesetek jelentős/mennyisége, a súlyos vagy éppen halálos szerencsétlenségek nagyobb hányada közlekedés közben történik. A közlekedési eszköz a legkülönfélébb lehet, a gépjárművektől a lóig. A nyilvántartott balesetek mind munka közben, azzal ösz- szefüggésben vagy munkába jövetmenet következnek be. A sérültek rövi- debb-hosszabb ideig táppénzre kerülnek, kiesnek a termelésből. Kár ez az egyénnek, de a társadalomnak is. Éppen ezért a munkavédelemnek fokozott figyelmet kell szentelnie a közlekedési biztonság növelésére. A munkavédelem célja a megelőzés, ezt csak rendszeres és szigorú ellenőrzéssel lehet elérni. A munkahelyi vezetők munkavédelmi feladatai közt kiemelt helyen áll az ellenőrzési kötelezettség. Értendő ezen a közlekedési eszköz műszaki állapota, a közlekedési eszközzel dolgozó állapota és a közlekedés szervezési feltételeinek biztosítása. A járművek állapotát szemléken kell ellenőrizni. Ez azonban nem mentesít a napi ellenőrzés alól, ami minden munkakezdéskor kötelező. A vonatkozó rendelet természetesen nemcsak a vezetők ellenőrzési kötelezettségét írja elő, hanem a dolgozókét is. A közlekedési eszköz kezelője, vezetője is köteles járműve műszaki állapotáról meggyőződni. A munkában csak műszakilag kifogástalan jármű vehet részt. Sokat használt fogalom napjainkban a munkára képes állapot. Téves azonban ezt csak az alkoholos befolyásoltságra korlátozni. Legalább annyira káros és veszélyes a kialvatlanság, a gyógyszerek hatása, vagy a feldúlt idegállapot, fáradtság. A közlekedésben csak tökéletes koncentrálóképességű, reflexű dolgozók vehetnek részt. Ritkán esik említés a közlekedés szervezéséről. Ahhoz, hogy minél kevesebb üzemi baleset történjen, fontos az üzemi utak megfelelő burkolata, a közlekedést szabályozó táblák pontos elhelyezése, a rakodási helyek kijelölése és zavartalan megközelítésének biztosítása, a rakományok rögzíthetősége, aj személyforgalom megszervezése, a tö-j megközlekedés zavartalanságának biztosítása. Könnyű a közlekedési szabályok megsértését megjelölni a balesetek okaként, pedig sokszor a feltételek sem adottak a szabályok betartására. A munkáltató feladata és felőssége megteremteni a közlekedés biztonságának feltételeit. • A közlekedési szerencsétlenségek! csökkentését a munkavédelmi appará-1 tus minden tagjának áldozatos munkájával kell elérni. I Répánszki Attila ’ Kerékpárosok helyzete, a közlekedésben A közlekedésben a legtöbb ellentmondás a kerékpározáshoz kapcsolódik. A járművezetők nem tartják a kerékpárost egyenrangú partnernek, sőt inkább kitiltanák őket a forgalomból. Sokan KRESZ-vizsgát írnának elő a számukra, mert a kivilágításban, a manőverezésben nem szabálytisztelők. A forgalomszervezők számításon kívül hagyják a jelenlétüket. Egy forgalmi sáv szélessége a gépkocsisor méretének felel meg. Kerékpársávot vagy -utat már csak pótlólag lehet az utakon létrehozni. A kerékpárosok és járművezetők közötti ellentétek feloldása csak a forgalom szétválasztásával, oldható meg. Felkészültségüket az iskolai közlekedésre nevelés általánossá válása hosszabb távon megteremtheti. A kerékpározás helyzetében akkor állt bejavulás, amikor megkezdődött a kerékpárutak létesítésé a közlekedés- biztonsági tanács javaslatára. A leglátványosabb eredményt a dunaföldvári úton épített kerékpárút hozta. Előtte ez a megyeszékhely legveszélyesebb útja volt. Á kerékpárút építése után szinte megszűntek ezen a szakaszon a balesetek. Kerékpárút létesítése olyan utakon is lehetőséget ad a közlekedésre, melyeken egyébként tiltott a kerékpáros forgalom. Példa erre az 5. számú főútvonal Széchenyiváros melletti szakasza. A békéscsabai úton létesült kerékpárút a balesetek számát lényegesen csökkentette. Érdemes számba venni azt a veszélyt, amit ilyen utak létesítése az előnyök mellett teremtett. A magasabb rendű útra felhajtó gépkocsik kerék-, párutat keresztezve az elsőbbséggel rendelkező terjedelmes járműveket kutatják és gyakran a kerékpárost figyelmen kívül hagyják. A jobbra lekanyarodó gépjárművek is meglepetést okoznak a kerékpárút forgalmának. Ez a jelenség azonban egyéb helyeken is bekövetkezik, ha a járművezetők figyelme a nagyobb terjedelmű járművek kutatására korlátozódik az áthaladási elsőbbség biztosítása során. A fenti esetek megelőzése arra ösztönzi a forgalom szervezőit, hogy a kereszteződések előtt feltűnően jelezzék a kerékpárút létét. A kerékpárosok helyzetének további javulása a tervezés alatt álló kecskeméti kerékpárút-hálózat megvalósítása során várható. A tervezet célja, hogy a kerékpározást a városban biztonságosabbá tegye a kerékpáros és gépjármű- forgalom szétválasztásával. Megteremti az összeköttetést a meglévő kerékpárutak között, eltereli a kerékpáros forgalmat a zsúfolt Kiskörútról. Ezzel kapcsolatosan lehetőséget ad a főtéren hossz- és keresztirányban a kerékpározásra. A lehetőségeken belül összeköttetést biztosít a lakónegyedek, a munkahelyek és a kiskertek között. Megvalósítása során részben új kerékpárutakat kell létrehozni, másrészt a megfelelően széles járdákat kell megosztani a gyalogosok és a kerékpárosok között. Esetleg más megoldást kell keresni. A kerékpárút-hálózat megvalósítása a gépjárműforgalom számára is előnyt jelenti Csökkenti a forgalom összetettségét, zsúfoltságát, megköny- nyíti az egymáshoz való alkalmazkodást. /! Szabó András '{ JÓ TUDNI AZ AUTÓSOKNAK A köd gyakran foltokban jelenik meg. Ezért olykor váratlanul futhatunk bele. Figyelemfelhívó lehet, ha a szembejövő járművek tompított fényszórói égnek. Ilyenkor — noha ködöt még nem látunk — célszerű saját lámpánkat is bekapcsolni. Ködben való vezetésnél jó szolgálatot tehet a ködszemüveg, amelynek lencséi sárgák. Kellő követési távolság mellett célszerű ilyenkor konvojban autózni. Az udvariasság azonban megköveteli, hogy az élen haladók időnként váltsák egymást. Az élen haladó vezető megterhelése a legnagyobb, ezért ő fárad ki a leggyorsabban. A rutin általában a túlzott biztonságérzettel egyenlő. A nehezebb külső körülmények (különösen az őszi—téli időszakban való vezetés) nem győzhetők le maradéktalanul csak ügyességgel. Igen jó dolog, ha valaki a megcsúszott kocsiját kézben tudja tartani, ha a kitároló járművet újra egyenesbe tudja hozni. De sokkal biztonságosabb, ha mindez meg sem történik, mert a vezető tudatosan elkerüli ennek még a lehetőségét is. Az egyes járművezetők sebességbecslési pontosságában jelentős eltérések vannak. A becslési hiba nagysága és a vezető életkora, vezetéssel eltöltött évei között nincs szoros kapcsolat. A kiváló vezetők a sebességet pontosabban bécsülik. Korlátozott látási viszonyok között (éjszaka, ködben) az emberek sebességbecslési képessége fokozatosan romlik. Az őszi látási viszonyok távolságbecslésünket jelentősen befolyásolják. A pára, a köd, a még épp hogy derengő napsütés erősen rontja a távolságbecslő képességet. Távolságbecsléskor többek'között arra támaszkodik az autós, hogy a közelebbi tárgyak kontúrja élesebb, a távolabbiaké elmosódottabb. ősszel — amíg nem szokik hozzá az új feltételekhez — a megváltozott perspektívát hibásan értékeli: a dolgokat távolabbiaknak látja, mint a valóságban vannak. Ez különösen előzéskor vezethet veszélyes tévedésre. Ráadásul ilyenkor a tárgyak belemosódnak a környezetbe, s nehezen észlelhetők. A gépkocsivezetők általában teljes sebes-j séggel rohannak a ködbe és ott pánikszerűen fékeznek. Aki mögöttük halad, menthetetle-L nül utoléri az előtte fékezőt. A veszély kivé-j désének egyik lehetősége: a ködös szakaszt kezdetét észlelve, még a jól belátható úton! csökkentsük a sebességet! Ha már beértünk! a ködös szakaszba, ne fékezzünk pánikszerű-! en, figyeljük a mögöttünk jövőket és azonnal!: kapcsoljuk be a világítást (sűrű ködben pedig —-:ha van,11-: elöl-hátul a ködlámpát)!*! Hazai mérések alapján megállapítható^ hogy a gyalogosok áthaladási sebessége a jár-] művek sebességétől függ. A gyalogos átkelés-! kor azt az időközt becsüli meg, ami a közeledő, jármű odaérkezéséig rendelkezésére áll és en4 nek alapján dönt az átkelés megkezdéséről,! illetve saját haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik: (különösen rossz látási viszonyoknál, kisebb járművek esetében), vagy saját áthaladási idén jüket alábecsülik (idősebb korban, nehézkes!1 mozgásúak esetében): csökken az áthaladási: biztonsága.
