Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

1988. december 9. • PETŐFI NÉPE • 5 „HAZAVIHETIK TERMÁLVIZEINK EREJÉT.. g Gyógykozmetikumok a Sárfehér hazájából Az Izsáki Állami Gazdaságban nem 1987-ben vagy ’88-ban — a „bor- krach” sürgetésére — indult meg a termékszerkezet-váltás. Ha így lett volna — ismerve a szovjet pezsgő rendelésének tavalyi drasztikus csökken­tését — nem kerülhették volna el a csődöt. Szerencsére a nagyüzem vezetői a szép emlékű konjunktúra időszakában ügyeltek arra, hogy az alkoholos italok eladásából származó tetemes hasznot új vállalkozások indítására fordítsák. Hagyományos áruikat folyamatosan fejlesztették, s számos nye­reséges üzemágat honosítottak meg a Sárfehér hazájában. A többi közt sütő- és édesipari termékek előállításával, dobozgyártással és húsfeldolgo­zással próbálkoztak. Nemrég arról érkezett hír: a gyógykozmetikumok is fölkerültek a nagy­üzem terméklistájára... A kutató-menedzser ajánlata — Ha jól tudom, már elkészült az új üzem, megindult a marketing munka s folyamatos a kísérletezés egy speciális gyógykozmetikum-család kifejlesztésé­re. Mióta szervezik ezt a vállalkozást? — kérdeztem Dr. Horváth István igaz­gatótól.- Márciusban keresett meg ben­nünket Dede László, a Caola Vállalat Ausztráliában dolgozó kutató-mene­dzsere. Hiteles megbízást hozott, mely szerint a nyugat-ausztráliai lederville-i székhelyű International Health Cos­metic Laboratories céget képviseli. Ajánlatából megtudtuk: a hazánkban — Azért azt, hogy mi gyógyít és mi nem, nem volt könnyű megítélni... — Nem volt könnyű a döntés. Tud­tuk, hogy a kozmetikai cikkek piaca milyen telített és azt is, hogy igen „ke­mény”. Betörni egy újabb márkával igen nehéz. Tudtuk, hogy Izsákon nincs hagyománya az ilyen termékek előállításának. Látni kellett viszont, ha sokáig kenegetjük a krémek ügyét, elugrik a lehetőség. Egy időben kezd­tük meg a vegyesvállalat-alapítás elő­készületeit, az üzemcsarnok építését, felszerelését s a termékek szakmai tesz­telését és a forgalomba hozatalukhoz szükséges engedélyek megszerzését. Ma vv- nyolc hónappal az első találko­is népszerű Hemovit „család” ható­anyagait továbbfejlesztve, más techno­lógiával, új termékként, gyógyvíz-bor krémet, samponokat, bőrápolókat le­hetne hazánkban előállítani. A lehető­ségek megvitatása, az esélyek mérlege­lése után döntöttünk: részt veszünk a közös vállalkozásban. * — Mit „tud” ez az új termék? — Gyógyvizeinkből kivont speciális hatóanyagok segítségével krémjeink — hidratáló hatásuk mellett — reumás panaszok, mozgásszervi bántalmak ke­zelésére, gyógyítására alkalmasak. • zás, megbeszélés után — vegyes válla­latunk cégbejegyzés előtt áll, az új üzemben dolgoznak s első termékünk gyártási engedélyeit a napokban kap­juk meg: A próbaüzem során gyártott ötezer tubus termálkrém egészségügyi tesztelése megtörtént; kedvező ered­ménnyel. — Milyen tőkével szálltak be a vállal­kozásba? — A tizennyolcmillió forintos törzs­tőke fele a miénk: részben készpénz, részben tárgyi és szellemi formában. Mintegy négymillió forint értékű gépet, ingatlant -g az érték 20 százalékát je­lentő díjért — bérbe adtunk a kft-nek. Az ausztrál fél konvertibilis valutát és technológiai know-how-t adott. — Tehát a legfontosabb feladat most, hogy el is tudják majd adni, amit gyárta­nak ... — Mivel az alapanyagok jelentős há­nyadát valutáért vesszük, elemi szük­séglét, hogy betörjünk a tőkés piacra. A marketingkoncepció lényeget gyógy­fürdőink nemzetközi forgalmára ala­pozzuk az eladásokat. Azok ugyanis, akik áldoznak azért, hogy messziről utazva Harkányban vagy Hajdúszo­boszlón vegyenek kúrákat, termékeink­kel hazavihetik a termálvizek gyógy- erejét. A kiskereskedelmi forgalmat a fürdővállalatokkal közösen szervezzük meg. A külföldipiac-kutatást egyébként partnerünk vállalta; a belföldi értékesí­tés az új vállalat feladata lesz. ír a gazdasági bajokra is? — Ez az egyszerű tubus fölveheti a versenyt a neves kozmetikumok tégelyes dobozkölteményeivel? — Fejleszteni kívánjuk majd a meg­jelenés színvonalát. De látni szeretnénk először: hogy fogadja a piac a terméke­inket. Reméljük, hogy lesz olyan vonzó a készítményünk, hogy hamarosan hozzákezdhetünk egy csábosabb öltö­zet megtervezéséhez. Ez a piaci igény függvénye lesz. Fontosnak tartjuk per­sze azt is, hogy itthon elfogadható áron lehessen hozzájutni készítményeink­hez. Az érdeklődők többsége feltehető­en idős, beteg ember lesz .. — Mit várnak az új vállalkozástól? — Az alaptőkénk feltehetően három év alatt térül majd meg. Persze, ha a világpiacon keresett lesz az izsáki gyógykozmetikum-család, többet is in­vesztálunk a termelésbe. Ez esetben fel­tehetően tőkés partnerünk sem sajnálja majd a dollárokat. Reméljük, hogy új vállalkozásunk üzleti sikere gyógyít­hatja majd a „borkrach” okozta sebe­ket is... Farkas P. József Kockázat nélkül nem megy SZAKKÖNYVESPOLC Az 1970-es években végbement olajárrobbanás, a Föld energiakincseinek felismert végessége rákényszerífette az embert a kisebb energiaforrások felhasználására, fejlesz­tésére. A mezőgazdaságban az energiafelhasználás és -terme­lés egyszerre jelenik meg, a határok összemosódtak. Az évente megtermelt növényi eredetű főterméktömeggel (22-23 millió tonna szár) közel azonos.melléktermék­mennyiség (23-24 millió tonna) keletkezik. A mellékter­mékek hasznosításának egyik nagy lehetősége a biobri- kettálás. Az agrár- és fagazdaságok melléktermékeiből ragasz­tóanyag nélkül, préseléssel készített környezetbarát tö- mörítvény a biobrikett, melynek fűtőértéke 15%-os ned­vességtartalomnál 14 000—15 000 kj/kg, ami közepes minőségű barnaszén fűtőértékének felel meg, de annál alacsonyabb a hamu- és kéntartalma. Szalma, kukorica, napraforgószár, kukoricacsutka, egyéb hulladék felhasz­nálására teremt lehetőséget a brikettálás. Biobrikettel minden szilárd energiahordozó (tűzifa, szén) helyettesíthető, így a távfűtést kivéve, bármely rendszer szilárd energiahordozóra épült berendezéseit átalakítás nélkül lehet biobrikettel táplálni. A Mezőgazdasági Könyvkiadó Ma újdonság — hol­nap gyakorlat sorozatának új kötete a mezőgazdaságban és a fagazdaságban keletkező melléktermékek hasznosí­tási lehetőségeit veszi sorra, bemutatva a különböző bri- kettálási jellemzőket, a biobrikett-felhasználást, a gyár­tástechnológiákat és végtermékeket, ezek ökonómiai összefüggéseit, kutatásfejlesztési irányait. k.m. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. AZ ÁLLATKÓRHÁZAK MUNKÁJA FOLYAMATOS. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Ne­mesnádudvar, Sükösd, ÉrsekcSanád: dr. La­katos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tas- kovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Li- pokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A T.: 2), Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr! Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFA- MI: dr. Simon E. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Revicz­ky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunave- cse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, tíunaszentbene- dek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Vörös Hadsereg u. 7. T.: 45), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11), Miske, Drágszél, Ha­jós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császár- töltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dus- nok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). , KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetény- egyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.í 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B T.: 46-791), Jakabszállás, Orgo- vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. KisjuhászZ.s(Lajos- mizse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T.: 74-265), Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kúnadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabadszállás, FülöpszáUás. dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvad- kert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 52-043), Akasztó, Csengőd, Tab- di, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51­336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Ke­cel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A T.: 62-115), Kiskunfélegyhá­za, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Beré- nyi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztár­saság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉ­GÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Cza- bán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22- 245), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskun­halas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), János­halma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Biró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsal­más, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) TÉKOZLÓ MŰSZAKIAK? A Protokonnál kamatozik a szellemi töke Hivatalos fórumokon hangzott el mostanában több­ször is a vád, hogy eltékozoljuk a birtokunkban lévő szellemi tőkét. Az üzenet a műszaki értelmiségieknek szólt. S bár közöttük nem csak azoknak, akik az anyagi boldogulás reményében szakmájuknak hátat fordítva olyan munkára adták a fejüket, amihez nincs szükség az egyetemen, főiskolán szerzett tudásra, a tékozlásról mégis elsősorban ők jutnak eszünkbe. Ám, ha megpró­bálnánk nyomon követni a gyárakból, vagy kutató­tervező intézetekből kilépett mérnökök útját, azt ta­pasztalnánk, hogy sok megszakadt műszaki pálya a kisvállalkozásokban folytatódik mostanában: a tudás, az alkotó energia tehát nem vész kárba. De mindaz, ami egy-egy ilyen pályamódosító döntést megelőz, sajnos még ma is élő, létező probléma. 0 Orbán István elektronikai műszerész az N 41-es valuta­számfejtő gép mikroszámítógépét ellenőrzi. 0 Készül a naplózógép, amelybe a vezérlőkártyát ülteti be Pivarcsi Aranka. (Stra- szer András felvételei). Kezdetben a vgmk... Évekkel ezelőtt a vállalati gaz­dasági munkaközösségek alakítá­sának vadonatúj lehetősége kedve­ző változást hozott abban is, hogy a gúzsba kötött alkotókedvnek te­ret engedett. Azonban csakhamar kiderült, hogy ez a tér a meglódult szakmai fantáziának igen szűkös: az önállóságban korlátozott szak­emberek a nagyobb szabadság (és persze nem másodsorban a jobb jövedelem) reményében hozták lét­re függétlen vállalkozásaikat, a gmk-kat, szakcsoportokat stb. Ez történt azzal az öt fiatal műszaki­val is, akik a nyolcvanas évek ele­jén még az IGV kiskőrösi gyárá­ban, a fejlesztési osztályon dolgoz? tak. A vgmk, amelynek tagjai vol­tak, 1982-ben azt a megbízást kap­ta, hogy készítsen a postának levél- bélyegző gépet. Nagy lelkesedéssel fogtak hozzá, pár hónap alatt sike­resen meg is oldották vállalt fel­adatukat. Nem rajtuk múlott, hogy nem jött létre az üzlet. Látva ennek bürokratikus akadályait, s éppen a számukra leginkább mél­tatlan feltételeit, fölmerült bennük a kérdés: miért nem köthet a vgmk közvetlenül szerződést a postával? Nos, ennek jogi akadályai voltak. Úgy tűnt, hiába dolgoztak, a sza­bad idejükben végzett, több hóna­pos munkáért pénzt sem kaptak. De legalább ennyire fájt nekik az, hogy a bélyegzőgépet, ami megfe­lelt a célnak, és a megrendelő el­képzeléseinek, s ami éppen ezért sikerélménnyel ajándékozta meg őket, végül is senki nem használja. Öten fogták magukat, és ott­hagyták az IGV-t, megalakították a Protokon gmk-t négy gépészmér­nök és egy műszaki rajzoló. 1984- et írtak akkor. Harcos Károly, a jelenleg 25 tagú kis kollektíva kép­viselője — ebben a szervezetben így nevezik a vezetőt — meglepő dolgot mond: az alapítók szemé­lyenként ezer forintot adtak össze, tehát 5 ezer forint közös alappal indultak. Nem ez volt S- ilyen ke­vés pénz nem is lehetett — boldo­gulásuk forrása, hanem saját tudá­suk, szakmai tapasztalatuk, szóval a szellemi tőke, amit még az elején sikerült „befektetniük”. Kinőtték a kazánházat A postának tényleg kellett a bé­lyegzőgép. Amint a Prötokon le­tette az asztalra a műszaki doku­mentációt, a szerződésük értelmé­ben megkapták az első nagyobb összeget. Ebből a pénzből vásárol­tak anyagot, munkaeszközt. Tetőt a fejük fölé egyik vállalkozótársuk adott: Kurucz András kiskőrösi otthonának kazánházában kezd­ték el a közös munkájukat. Az első tíz gép bevétele segítette őket a folytatásban. Közben a posta kí­sérleti intézetével szerződést kötöt­tek egy másik berendezés, az érme- számláló gép közös kifejlesztésére: ez újabb tízezreket hozott a kis kollektívának. Munkájukkal pár­huzamosan létszámuk is növeke­dett, már nem fértek el a kazán­házban: albérletbe költöztek. Ki­fejlesztették, elkészítették az érme­számláló gép mikroprocesszoros változatát, újabb piacot hódítot­tak. Hamarosan megvehették azt a kétszintes családi házat a Bajcsy- Zsilinszky utcában, amelyben je­lenleg dolgoznak. Hozzá kell ten­ni: már itt is igen nehezen fémek el. A zsúfoltság ellen egyelőre a lehető legésszerűbb munkaszervezéssel védekeznek. A szervezettségnek egyébként a Protokonnál kézzel­fogható, látható, hallható jelei vannak, ezt lehetetlen nem észre­venni. Az irodának használt kis szobájukban például időnként kü­lönös hangok szakították meg be­szélgetésünket, s el nem tudtam képzelni, mi történik körülöttem. Kiderült, hogy csupán arról van szó: a telefonjuk jelez különböző­képpen, csöng, trillázik, csörög stb., attól függően, hogy ki keresi őket. Negyven-valahány gazdasági partnerük telefonszámát egy. be­rendezés segítségével maga a ké­szülék tárcsázza, ha foglalt az állo­más, két perc múlva megismétli a hívást. Ez csak egy érdekesség a gmk-nál tapasztaltak közül, a munkájukban nem a leglényege­sebb! De jól érzékeltet egyfajta igé­nyességet. A nehezebbet vállalják A Protokon tagjai nagyon is fo­gékonyak az újra, a korszerűre, de csak az ésszerűség határain belül. Túlzás nélkül állítható: ez az alap­állásuk piaci sikereiknek egyik tit­ka. Készíthetnének szupermodem, sokoldalú, magas intelligenciájú gépeket. Fejlesztő mérnökeik oly­kor végig is Visznek elméletben egy-egy ötletet, mintegy kíváncsi­ságból. Ám a megvalósításban szi­gorúan a megrendelő igényeihez, még pontosabban a körülményeik­hez, lehetőségeikhez alkalmazkod­nak. Más kérdés, hogy ha több lehetőséget látnak egy-egy feladat megoldásában,' mint amennyit partnerük igényként megfogal­maz, igyekeznek elfogadtatni ve­lük véleményüket. Ahogyan mondják: célorientált gépeket ké­szítenek, amelyek kezelése a lehető legegyszerűbb, gépkönyv sem kell hozzá, s csak azoknak a művele­teknek az elvégzésére alkalmasak, amelyekre a felhasználónak szük­sége van. Aki ismeri ezt a munkát, tudja jól, hogy leegyszerűsített gé­pet készíteni sokkal nehezebb, mint bonyolultat. Harcos Károly és Kurucz And­rás — mindketten mérnökök, a gmk képviselői — olyan élvezettel beszélnek termékeikről, hogy ta­gadni sem tudnák, mennyire szere­tik munkájukat. Az érmeszámláló gépükről meglepő dolgot állíta­nak: feladatmegoldásának hibale­hetősége nulla százalékos, más­ként szólva tévedhetetlen. A be­rendezésen ugyanis két optikai ka­pu van, mindkettő előtt „elmen­nek” az érmék: a mikroszámítógép rögzíti az eredményt, de nem adja össze. így a számlálással egy idő­ben az ellenőrzés is megtörténik! Ugyancsak a posta rendelte meg tőlük a naplózógépet, ami a külön­böző jogcímeken befizetett tétele­ket a naplóba rögzíti. Ezt a konst­rukciót fejlesztette tovább a Proto­kon, így valutabeváltásra és más műveletre is alkalmas, csupán a benne lévő kis szerkezetet, az úgy­nevezett agyat kell kicserélni. Uta­zási irodákban, bankokban jó hasznát vehetik. Termékeikhez im­port alkatrészekre is szükség van, de korábban magát a berendezést (illetve berendezéseket) kellett va­lutáért behozni az országba. S úgy tűnik, jövőre exportra is dolgoz­nak majd. Egyelőre legalább azt a valutamennyiséget szeretnék kiter­melni, amit termékeikhez felhasz­nálnak. „Előttük a pálya” Működésük négy esztendeje alatt a műszaki fejlesztésre nagy gondot fordítottak. Ennek meg is van az eredménye: a termelés sok­kal nagyobb arányban növekszik a létszámnál. A legutóbb vásárolt IBM PC/AT berendezésnek kö­szönhetően, egyes munkaterülete­ken megtízszerezhető a teljesít­mény. Egerben dolgozik két kollé­gájuk, ők készítik berendezéseik számítógépes részét. A fejlesztés mellett jut azért elegendő a jövede­lem növelésére, sőt másra is. Az idén például százezer forinttal segí­tették a megyei kórházat annak az urológiai berendezésnek a megvá­sárlásában, amihez társadalmi gyűjtést szerveztek. A gmk árbevé­tele az indulás évében 3,2 millió forint volt, az idén 48 miihó lesz. Januártól kft-ként kívánják foly­tatni munkájukat, tervezik egy magyar—osztrák kft létrehozását. Az IGV kiskőrösi gyára azóta megszűnt, a Protokon Gmk dina­mikusan fejlődik. Az itt dolgozók­nak eszükbe sem jut „eltékozolni” szellemi tőkéjüket, az egyetemen, főiskolán szerzett tudásukat. Almási Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents