Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KLÓI. évf. 292. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 8., csütörtök Grósz Károly fogadta a holland pártküldöttséget Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta a Holland Kommunista Párt küldöttségét, amely Márius Emstingnek, a párt alelnö- kének vezetésével tartózkodik hazánk­ban. A delegáció tagja Fenna Bolding szenátor és Coen Teuhngs, a KB tagja. A szívélyes, elvtársi légkörű megbe­szélésen, kölcsönös tájékoztatás hang­zott el a két párt előtt álló legfontosabb feladatokról, valamint véleményt cse­réltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat érintő időszerű kér­désekről. Megállapították, hogy a szoci­alista országokban végbemenő megúju­lási folyamat jelentőse^ hozzájárul a nemzetközi együttműködés elmélyítésé­hez, a közös biztonság megszilárdításá­hoz. Holland részről hangsúlyozták, hogy megkülönböztetett figyelemmel kisérik a magyarországi gazdasági és politikai reformelképzeléseket és azok megvalósulásának folyamatát. A találkozón jelen volt Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. (MTI) Megemlékezések a magyar sajtó napján A Vörös Újság megjelenésének 70. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a Magyar Sajtó Há­zában. Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője méltatta az ünnep jelentőségét, rámutatva, hogy a progresszív újságíró-hagyományok egésze előtti tisztelgés a magyar saj­tó napjának méltó megünneplése. Kiemelte; a párt elkötelezte magát a nyilvános politizálás, a demokra­tizmus s ezzel együtt a nyilvánosság következetes kiépítése mellett is. Tette ezt abból a történelmi felis­merésből, hogy nyilvánosság nélkül nincs demokratizmus, demokratiz­mus nélkül pedig nincs szocialista jövő. Ezt követően Pálfy József, a MUOSZ elnöke az egykori kolléga újságírópályáját felelevenítő, szub­jektív szavakkal emlékezett a 100 évvel ezelőtt született Szakasits Ár­pádra. Az ünnepi ülésen átadták az újsá­gíró-szövetség különböző kitün­tetéseit.- Az életművet elismerő Arany tollat ezúttal 17 újságíró kap­ta: az 1988-as esztendő újságírói te­vékenységéért odaítélt nívódíjat a nyomtatott sajtó, a rádió és a televí­zió munkatársai közül tizenhár­mán, a Szocialista Újságírásért ki­tüntetést tízen vehették át. Az ülést követően koszorúzási ünnepséget tartottak a Vörös Újság emléktáblájánál. A kecskeméti sajtóházban is saj­tónapi ünnepséget rendeztek teg­nap, ahol a megye újságíróit, a ki­adói dolgozókat, a nyomda és a 9- A sajtónapon, a hagyományokhoz híven, a kecskeméti újságírók koszorút helyeztek el a Magyar Alföld című újság és Tóth László emléktáblájánál és megkoszorúzták Hajnal József egykori szerkesztő, illetve Tóth László nyom­daalapító sírját. posta képviselőit, illetve a megyei párt- és állami vezetőket, a külön­böző tömegszervezetek és vállala­tok képviselőit Koloh Elek, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­gének megyei titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Gál Sándor, a Pe­tőfi Népe főszerkesztője mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva a hetvenéves előd, a Vörös Újság je­lentőségét, progresszivitását. Rá­mutatott, hogy a párt lapjánál dol­gozó újságírók ma is a gazdasági, társadalmi haladást segítő szándék­kal fognak tollat. Igaz, olykor „két tűz között perzselődve” tették, hi­szen előfordult, amikor az olvasók és a politikai, állami vezetők elvárá­sa a sajtóval szemben igencsak kü­lönbözött. A nyilvánosság azt igényli a több mint 80 ezer pél­dányszámban megjelenő Petőfi Né­pétől is, hogy minél érzékenyebben tolmácsolja olvasói véleményét, segítő szándékkal reagálva a mindennapi gondokra, problé­mákra is, amelyek szűkebb (Folytatás a 2. oldalon) I Új termékek a toliüzemből A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat toliüzemében 1989-ben továbblépnek a hagyományos fel­dolgozástól: konfekcionált termé­kek gyártására is vállalkoznak. Az új feladatra való felkészülés első lé­péseit már 1988 utolsó hónapjaiban megtették. Brokátpaplannal, háló­zsákkal jelentkeztek a piacon, s a korábban kezdett pámakészitést négyszeresére bővítették. A létrehozott kis konfekciós üzemrész gyártmányai versenyké­pesnek bizonyultak a régi, hasonló profilú cégek termékeivel szemben, mindenekelőtt minőség tekinteté­ben, ami döntő fontosságú. A vál­lalat célja, hogy a kitűnő minőségű tollat magasabb feldolgozottsági fokon értékesítse, minél nagyobb mennyiségben, növelve ezáltal a jö­vedelmezőséget. MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE AZ ENSZ-BEN A f Egyoldalú leszerelesi lepesek Nagyszabású fegyverzetkorlátozási intézkedéseket javasolt, egyoldalú lesze­relési lépéseket jelentett be, átfogó képet adott a világhelyzetről, egyebek között a regionális problémákról Mihail Gorba­csov az Egyesült Nemzetek közgyűlése ülésszakán szerdán elmondott beszédé­ben. A szovjet vezető beszéde bevezető ré­szében áttekintette a világ mai helyzetét. Megállapította: a világ előrehaladása ma csupán az emberiség egészének egyetértésével valósulhat meg, az új vi­lágrend irányában. „Olyan határhoz ér­tünk el, amikor az ellenőrizetlen, szabá­lyozatlan folyamatok csupán zsák­utcába vezetnek—mondotta.—A világ közösségének meg kell tanulnia, hogy olyan módszerekkel alakítsa és irányítsa a végbemenő folyamatokat, amelyek se­gítségével megőrzi a civilizációt, bizton­ságosabbá és kedvezőbbé teszi a világot a normális élet számára. Olyan együtt­működésről van szó, amelyet jobb lenne most már „közös alkotásnak”, „együt­tes fejlődésnek” nevezni. Ma már túlélte magát az a módszer, hogy a fejlődés má­sok kárára valósuljon meg. Á jelenlegi realitások talaján állva lehetetlen az olyan haladás, amelyet az emberek, más nepek jogainak, szabadságának megká­rosításával vagy akár a természet rová­sára próbálnak megvalósítani. Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel tör­ténő fenyegetés nem lehet a külpolitika eszköze:' Ez mindenekelőtt a nukleáris fegyver­zetre vonatkozik, de nem csak erről van szó. Minden országtól, mindenek előtt a legerősebbektől meg. kell követelni, hogy önként korlátozzák magukat, tel­jes mértékben záiják ki az erő alkalma­zását. Az erőszak nélküli világnak, amely eszményképünk, s amelyet nem­rég Indiával együtt a delhi nyilatkozat­ban körvonalaztunk, ez az első és leg­fontosabb összetevője. Mindenkit felhí­vunk arra, hogy kövesse ezt a megfonto­lást. Mára teljességgel világossá vált, hogy a katonai erő felhalmozása egyetlen ál­lamot sem tesz mindenhatóvá. Ezen túl­menően végső fokon meggyengiti a nemzetbiztonság más összetevőit, ha valaki egyoldalúan a katonai erőre tá­maszkodik. Számunkra az is világos, hogy ragasz­kodni kell a választás szabadságához. Ha ezt nem ismeijük el, akkor ez az egye­temes békére nézve is veszélyes követ­kezményekkel járhat. Mihail Gorbacsov részletesen szólt arról, ‘hogy ideológiától mentessé kell tenni az államközi kapcsolatokat. „Nem mondunk le meggyőződésünk­ről, filozófiánkról, hagyományainkról, senkit sem szólítunk fel arra, hogy mondjon le a sajátjáról, de nem akarunk bezárkózni sajat értékeink keretei közé. Ez szellemi elsátnyuláshoz vezetne, mert azt jelentené, hogy lemondunk a fejlődés olyan hatalmas erőforrásairól, mint amit az jelent, hogy minden néppel ki­cseréljük az eredeti, az általa létrehozott értékeket. Az ilyen cserében mindenki megmu­tathatja rendszerének, életformájának, értékeinek elsőbbségét, ezt azonban nem csupán propaganda-jelszavakkal, hanem tettekkel teheti meg. Ez a tisztességes ideológiai küzdelem, de az ilyen küzdelemnek nem szabad át­terjednie az államok közötti kapcsola­tokra, különben ugyanis egyetlen világ­méretűproblémát sem tudunk megolda­ni.” A szovjet vezető sürgette a politikai párbeszéd lendületének megnövelését. Nagyra értékelte az ilyen párbeszéd ed­digi eredményeit. „Nézzék meg, milyen nagy mértékben változott meg kapcsolatunk az Egyesült Államokkal — mondotta. — Lassacs­kán megalapoztuk egymás megértését, létrejöttek a bizalom elemei, amelyek nélkül a politikában nagyon nehéz lenne előrehaladni. Még több ilyen elem mutatkozik Európában. A helsinki folyamat rop­pant jelentőségű. Véleményem szerint teljes mértékben továbbra is érvényes, s minden vonatkozásban meg kell őriz­nünk, el kell mélyítenünk azt — filozó­fiai, politikai és gyakorlati téren egy­aránt—, figyelembe véve persze az új kö­rülményeket. A világ realitásai ma megmutatják: a nemzetközi előrehaladás normális és építő jellegű menetét biztosító párbe­szédre van szükség valamennyi ország, a világ valamennyi körzete állandó és ak­tív részvételével, az olyan hatalmas or­szágok bekapcsolásával, mint India, Kí­na, Japán, Brazília és mások—legyenek akár nagy, akár közepes, akár kis orszá- gok. Támogatom a politikai párbeszéd di­namizálását, azt, hogy a párbeszéd tar­talmas legyen, azt, hogy erősítsük a nemzetközi légkör megjavításához szükséges feltételeket. így könnyebbé válik számos probléma gyakorlati meg­oldása is. Ez nehéz feladat, de arra van szükség, hogy pontosan ezen az úton ha­ladjunk.” Á szovjet államfő kifejtette vélemé­nyét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör magá­nak az a felismerés, hogy békés időszak­ra van szükség. Ma ez válik az uralkodó irányzattá, s ennek eredmé- (Folytatás a 2. oldalon) A kormány és a KISZ képviselőinek tanácskozása A Minisztertanács és az államigazgatás központi szervezetének alkotmányos szabályozása Elkészült a Minisztertanács és az ál­lamigazgatás központi szervezete al­kotmányos szabályozásának koncep­ciótervezete. Egyes főbb vonásairól Kiss gJsidSr.’a Minisztertanács Hivata­lának elnökhelyettese, a koncepció- tervezetet alkotó munkabizottság tagja tájékoztatta Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát. Elmondta: a kon­cepció kiáTakításánál azzal a feltétele­zéssel számoltak, hogy az Országgyűlés szervezete nem változik, nem alakul át kétkamarás parlamentté, a népköztár­saság Elnöki Tanácsa viszont megszű­nik, és köztársasági elnök vesz részt majd a kormányzati szervek rendsze­reinek működéseben. A szabályozás egyik alapkérdése volt: hogyan alakuljon az Országgyűlés és a Minisztertanács viszonya? A bi­zottság — a párt szerepének gyökeres változásával számolva — úgy véli: erős Országgyűlés és erős kormány műkö­désére van szükség. A kormány — az esetleges rendkívüli állapottól eltekint­ve — ne kapjon olyan jogosítványokat, amelyekkel veszelyeztetheti az Or­szággyűlés primátusát, ugyanakkor ké­pes legyen hatékonyan ellensúlyozni az erős parlamentet — hangsúlyozta Kiss Elemér. A kormány az Országgyűlés irányí­tásával működik, ez azonban nem je­lent alávetettséget — mondotta. Ezt az elvet a legmarkánsabban az a tervezett rendelkezés fejezi ki, amely szerint a kormány törvényekben megállapított hatáskörét az Országgyűlés nem von­hatja el. így nem mosódhatnak egybe s nem cserélődhetnek fel a szerepek. Ha az Országgyűlés az irányító tevékeny­sége során azt észleli, hogy a kormány, vagy valamelyik tagjának tevékenysége nem megfelelő, megvonhatja tőle a bi­zalmat, lemondásra kényszerítheti, de helyette a döntést nem hozhatja .meg. Ä kormány — a szakemberek javas­lata szerint — az államhatalom legfel­sőbb, általános hatáskörű szerve, de feladata nem merül ki a végrehajtás­ban. A törvények által be nem hatarolt területen kifejtett tevékenységgel kor­mányoz is. A kormányzati szervek kö­zött a legaktívabb és a legoperativabb. Ezt rögzítenék az új alkotmány egyik fejezeteben. A Minisztertanács felada­tai között szerepel az, hogy törvényja­vaslatot teijeszt az Országgyűlés elé, javaslatot tesz a népköztársaság elnö­kének elnöki rendelet megalkotására, rendeleteket alkot a törvények és az elnöki rendeletek végrehajtására, vala­mint a törvényi szabályozás körébe nem tartozó kérdések rendezésére. Ez utóbbi hatáskört eddig is gyakorolta a kormány, de kifejezetten alkotmányos alap nélkül. Á Minisztertanács feladatai közt em­líteném azt is, hogy védi és biztosítja az állami, a társadalmi rendet, az állam­polgárok jogait, irányítja az ország vé­delmével összefüggő tennivalókat, a külpolitikából következő állami tevé­kenységet. Az elmúlt évtizedekben a kormány tevékenységéből hiányzott az érdemi ráhatás ez utóbbi területekre. A Minisztertanács összetételének, belső struktúrájának megváltoztatását javasolta a bizottság — mondotta a továbbiakban. — A Minisztertanács a jövőben a miniszterelnökből, az'állam- (Folytatás a 2. oldalon) Tárgyalóasztalhoz ültek a Miniszter- tanács és a KISZ képviselői szerda késő délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre állammi­niszter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. A kormány tagjai és a KISZ vezetői immár második alkalommal találkoz­tak. A tárgyaló felek szándéka az, hogy értékeljék a tavaly dcemberi találkozó óta végzett ifjúságpolitikai munkát, az ott született megállapodások teljesülé­sét, és megvitassák, milyen további le­hetőségek kínálkoznak az ifjúság hely­zetének javítására. Ezúttal a lakáshoz jutás esélyeinek növelésére, a pályakez­A MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó megyékben az elmúlt hetekben nőtt a szállítások üteme. Ez érthető, ugyanis az év végéhez közeledve egyre sürgetőbbé válik a szerződésekből adó­dó kötelezettségek teljesítése. Az előze­dők első munkahelyhez való jogának biztosítására, a gyermeknevelés költsé­geinek kompenzálására és a családi jö­vedelemadó-rendszer kidolgozásának felgyorsítására vonatkozó konkrét ja­vaslatokkal, kezdeményezésekkel ér­keztek a tanácskozásra az ifjúsági szö­vetség képviselői. A tanácskozás lehetőséget kínál ar­ra, hogy a kormány reális képet kapjon az ifjúság, s ezen keresztül az egész társadalom helyzetét érintő kérdések­ről. Ugyanakkor a KISZ mélyebben megismerkedhet azokkal a nehézségek­kel, amelyekkel a kormány küzd az ország gondjainak megoldásakor. (MTI) tes felmérések alapján az év végéig, a dél-alföldi megyékből még mintegy 530 ezer tonna áru vár elszállításra, amelyből 130 ezer tonnát az ország ha­(Folytatás a 2. oldalon) JUBILEUMI ORVOSTANÁCSKOZÁS Hatvanéves a kecskeméti bőrgyógyászat Ha fellapozzuk a Kecskeméti Közlöny 1928-as évfolyamának 18. számát, a következő hírt olvashatjuk: „Bőr- és nemibeteg szakorvosi rendelés veszi kezdetét folyó hó 21-én a tiszti orvosi hivatalban.” Az írás még tájékoztatja az olvasót a rendelési időről, valamint arról, hogy kik részesülhetnek ingyenes gyógyszer- és gyógyellátásban. Ennek az évfordulónak az alkalmából tartottak tegnap jubileumi tudományos ülést Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A vendégek köszöntése után előadások hangzottak el. A szegedi bőrkli­nika igazgatója, dr. Dobozy Attila professzor tudományos újdonságok­ról — köztük a bőrsejtek tenyésztésével és átültetésével kapcsolatos próbálkozásokról — számolt be. Az Országos Bőr- és Nemibeteggondo- zó Intézet igazgatóhelyettese, dr. Horváth Attila professzor pedig az AIDS-szűrés és -gondozás eredményeiről és a további feladatokról tájé­koztatta a résztvevőket. Ezt követően a kecskeméti megyei kórház bőrgyógyászatának vezető főorvosa, dr. Török László méltató szavakkal szólt a múltról, kiemelve az első főorvosok: dr. Nagy György és dr. Ketzán Iván munkásságát. A jelenlegi helyzet ismertetése során egyebek közt elmondta, hogy a kecskeméti bőrgyógyászat egyik profilja az allergiás betegségek gyógyítá­sa, amely a kezelésen kívül a környezeti ártalmak megelőzésére vonatko­zó eljárásokat is tartalmazza. A bőrgyógyászati sebészetet 1977-ben Szeged és Pécs után harmadikként hozták létre az országban. Az addig konzervatív szakmának tartott bőrgyógyászat az operációk bevezetésé­vel korszerűbbé vált, s a megyében igen gyakori betegség, a festékes bőrdaganatok gyógyításában szinte forradalmi változást hozott. A terá­piás kezelések korszerűsítése érdekében — főként súlyosabb bőrelválto­zások esetén — külföldi gyógyszereket, a pikkelysömör gyógyításában pedig — másodikként az országban — gyógyszerrel kombinált fénykeze­lést alkalmaztak. A tájékoztatóban az eredmények mellett a gondokról is szó esett. A bőrgyógyászati osztályt ugyan most bővítették egy új résszel, melyben modern műtőszobák is helyet kaptak, a gondozó viszont szűknek bizo­nyul. Nincs külön helyiség a bőrtumoros, valamint az egyre nagyobb számú gyermek bőrbeteg gondozására. B. M. HÉT VÉGI RAKODÁSI KAMPÁNY Még több mint félmillió tonna áru vár elszállításra • Surányi Regina és Szabó Zol­tán a keretben kifeszített paplan­huzatot steppelik. • Bognár Mihályné gyermek­párnákhoz huzatot szab. • Valkai Istvánná szegi be a paplanokat. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents