Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
1988. december 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A kétnyelvűség a legfontosabb Nemzetiségi kongresszusi küldöttek között Az első szünetben — mely a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Pécsett rendezett X. kongresszusát megszakította — egy élénken beszélgető csoporthoz csatlakoztam a Palatínus Szálló halijában. Azt igyekeztem megfigyelni, hogy milyenek a beszámolóval kapcsolatos friss benyomások, miről szeretnének még hallani, és mit akarnak még elmondani a küldöttek. — Drávakeresztúrról jöttem, egy kis 189 lelkes faluból kimondja Pintér Jánosné. Nálunk a 88 lakóházból 11 üres. Nem a nemzetiségi voltunk miatt hátrányos helyzetű ez a kis horvátok lakta település. Drávafokon van a központ, oda járnak a gyerekek iskolába. Három éve nincs tanítója a horvát nyelvnek. Hiába van szép könyvtárunk, hiába kapunk a mohácsi bázis- könyvtárból irodalmat, ha az új nemzedék nem tudja már olvasni. írásban benyújtott hozzászólásomban a nyelv- oktatáshoz kértem segítséget.- Nálunk, Hercegszántón jobb a helyzet, de azért gondunk akad bőven — fűzi hozzá Páncsity István. Szerintem a kétnyelvűséget kell erősíteni a tanításban. Nagy reményekkel nézek a mostani kongresszus elé, melynek határozatait a megyei bizottság segíti majd a gyakorlatba ültetni. Akosné Saity Mártáról, a bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola szerbhorvát szakos tanáráról 'régen tudom, hogy a szülői háznak nagyobb szerepet szán az anyanyelv elsajátításában. A beszélgetésbe bekapcsolódva ismét emellett szól: — Kedvet kell ébreszteni a gyerekekben, hogy megérezzék, milyen érték a nyelvtudás. Ha a szülők otthon is szerbhorvátul beszélnek, a gyerekeket segítenek rávezetni a helyes kiejtésre, és nem akarják egyedül az iskolára bízni a megtanításukat, akkor már a döntő lépést megtettük. — Jó jel, hogy éled az ' önszervező kedv országszerte. Baján például bu- nyevác egyesület alakult, nem kevesebb mint háromszáz taggal — mondja dr. Karagity Mihály, a garai származású szövetségi munkatárs. Itt áll mellettünk a kezdeményező! — mutat az új egyesület titkárára. — Addig nem is nyugszunk, amíg legalább ezren nem leszünk — állítja Muity József, s mindannyian tudjuk, hogy komolyan gondolja. * * * A körülmények nagyon hasonlítottak ahhoz, amiről eddig beszámoltam, talán csak az volt a különbség, hogy egy nappal később és, Budapesten beszélgettem néhány megyénkben küldöttel a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusán. Akik körülvesznek, valamennyien pedagógusok, illetve egyikük tanítóképző főiskolai hallgató. — Engem nagyon megkapott a felszólalók nyílt, egyenes beszede. Olyan dolgok is szóba kerültek, melyeket régen nem illett volna előhozni — vélekedik Kőszegi Henrik, a bajai német nyelvű gimnázium tanára. Angeli Mátyás, aki Császártöltésről érkezett, még hozzáteszi: — Az anjranyelv megtanításának igazi letéteményesei a nagyanyák és a nagyapák. A beszédkészséget igazán csak otthon lehet megszerezni. És nem csak az irodalmi németet, a tájszólást is el kell sajátítani, mert gazdagítja és színessé teszi a nyeívet. — A felszólalásomban is elmondtam — veti közbe Nánai András, a hartaiak helytörténésze —, hogy fel kell használni a korszerű eszközöket. Nekünk például nagyon hiányzik a nyelvi labor. A kábeltelevízió műholdas adása azonban sokat segít majd. rjf&r Nemcsak a családi házban kell többet beszéltetni a fiatalokat, hanem a főiskolán is — kapcsolódik a beszélgetőkhöz Petőczné dr. Kovács Zsuzsa, a bajai tanítóképző tanszékvezető tanára. A hallgatók számára sokat jelenthet a külföldi ösztöndíjak lehetősége. Kishegyi Simon is annak a hive, hogy a magyart és a nemzetiségi anyanyelvet egyszerre kell megtanítani, hiszen csak a gyermek képes arra, hogy három év alatt, azaz ennyi idős koráig megtanuljon egy nyelvet. Nézetének még mint nemesnádudvari aktív iskolaigazgató, s most a kongresszuson választmányi tagként is hangot adott. Wundele Angéla a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola II. évfolyamos nemzetiségi tagozatos hallgatója, a németklub vezetője. — Sajnos, kevés a heti öt németóra. Jó megoldás lesz, ha bevezetik az úgynevezett nulladik évet, melyben heti 29 órában csak nyelvoktatás folyna. Az első esztendőben kaphatnánk a külföldi részképzést. Reméljük, hogy az NSZK, Ausztria és Svájc is fogad bennünket. A hallgatók egy része többletfeladatot vállal a jobb eredmény elérése végett, sokan végeznek különmunkát a tudományos diákkörökben. Tanítani csak úgy tudunk, ha magunk is jól megtanuljuk a németet. Gál Zoltán • Bács-Kiskun megyei küldöttek a pécsi délszláv kongresszuson. Nagyközösségi antennákról a vevő hullámhosszán Úgy tűnik, hogy megállapodnak a kecskeméti közösségi antennarendszer kiépítésében részt vevő cégek. Legalábbis erre utal, hogy a múlt héten a városi tanácsnál tartott megbeszélésen együttműködési készségűket fejezték ki az Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalat, a Gelka és az Elektroszer képviselői — más cég a jelek szerint nem kíván betömi a megye- székhelyre ebben a tevékedy- ségbeq. S bár a három vállalkozó között verseny is van, de talán erősebb a szándék a feladatok összehangolására. Ezt szinté megkövetelte a városi tanács korábbi elvi álláspontja, amely szerint csak azok a lakástulajdonosok kaphatnak támogatást a tanácstagi alapból, akik olyan rendszert építtetnek ki, hogy azt azután csatlakoztatni lehessen később az IKTV hálózatára. És bár a támogatásra vonatkozó elvi álláspont a mai helyzet szerint úgy látszik csak elv marad, mert a néhány hónapja még csaknem biztosra vehető tanácsi támogatást ma olyan feltételekhez kötnék, hogy , pénzt alig látna a lakó, mégis érvényesülni tud az igény: kompatibilisek, vagyis később ösz- szeépíthetők legyenek a város különböző területein telepített kábelhálózatok. Elősegíti ezt az, hogy mindhárom cég elsősorban hazai alapanyagokat használ. Ebből következik, hogy árajánlatuk is nagyon hasonló: költségkalkuláció alapján 2500—10 000 forint között, de az összeg a forgalmi adót is tartalrtiazza. A kiépítésben racionálisan felosztják maguk között a városrészeket. A csatlakozás egyik rendszerről a másikra nem kötelező, de ha úgy döntenek is a lakosok, pénzbe ez nem kerül. Az üzemeltetési díjat—ami 1989. január 1-jétől az IKTV-nél 40 forint, és a másik két cégnél is hasonló összeg — változatlanul a hálózat elkészítőinek fizetik, s azok felelősek a karbantartásért is. Ez év végéig az IKTV rendszerében mintegy 10 ezer lakásban vehetők a műholdprogramok és a külföldi adók mellett a városi tv műsora, az Elektroszer 1700, a Gelka 1500 lakás számára biztosítja az űrcsatomák és egyéb programok vételét. Jövőre mindhárom vállalkozó három-háromezer további bekötéssel számol. Az IKTV jelenleg 8, az új főállomás beépítésével pedig további egy, azaz összesen kilenc programot tud eljuttatni a tv-nézőkhöz. Van persze olyan is, amelyet lehetne fogni, de továbbításra csak a külön csatornák igénybevételével lesz mód. Ehhez bővíteni kell a rendszert — a maximum 16 program —, ám ez már külön pénzbe kerül. Hasonló megoldásra az Elektroszer és a Gelka is kész. Jövőre várhatóan további műhold- programokat is lehet majd fogni. Szólni kell három gondról is: egyrészt az IKTV — döntően anyaghiány miatt—lemaradásban van a bekötésekkel. Ezért levélben is elnézést kér az érintettektől, s egyúttal közli is velük a szerelés korrekt, végső határidejét. Még várat magára a kábeltévé-hálózat közművé nyilvánítása — ez a többség érdekeit szolgálná, mert lényegesen megkönnyítené a kiépítést. Harmadikként egy reális veszélyre hívták fel a figyelmet: miután rövidesen megkezdődik a városi tv műsorát sugárzó adó telepítése, ha az valóban a tervezett helyén, a megyei tanács épületének tetején lesz, néhány méterre a kábeltévé vevőantennájától, akkor az zavarni fogja a magyar 2. műsor vételét. Ennek elkerülése érdekében javasolták az adó helyéül a tanítóképző főiskola kollégiumát. (Erről a kérdésről a másik félnek, a városi televízió képviselőinek az a véleménye: ha mind az adó, mind a vevő szabványos, akkor a kis távolság ellenére sem szabad, hogy az ádó zavart okozzon. Ennek elkerülésére egyébként az adót a tervezettnél is magasabbra helyezik, hogy a vevőantenna „árnyékban” legyen. Az üzemi próbáknál kiderül, hogy indokolt volt-e az aggodalom, s ha a várakozások ellenére mégis zavaró hatás keletkezne, azt el lehet és el kell hárítani.) V.T. MÉG CSAK!. Elbicegek a Főhivatalba, mondom a főhivatalnoknak, hogy a közértben bokán lettem rúgva. Mondja, hogy nagyon sajnálja. Mondom, hogy én még jobban sajnálom. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy én igazságtalanul és jogtalanul lettem bokán rúgva. Ugyanis tiltakoztam, amikor az a nagymarha mélák elém tolakodott a felvágottas pultnál, elvégre ma már senkinek sem lehetnek előjogai. Erre jött a bokán rúgás. — Sajnos — mondja a főhivatalnok EjSsok embernek gőze sincs minden állampolgár pult előtti egyenlőségéről. Az az igazság, hogy még csak tanuljuk a demokráciát. Zúgó fejjel nyitok be a Főintézőségbe, mondom a föintézőnek, hogy alig hallok a bah fülemre. Mondja, hogy nagyon sajnálja. Mondom, hogy önhibámon kívül hallok nagyot a bal fülemre. Ugyanis a házunk mellett van egy bár. Ott éjszakáról éjszakára néhány ember olyan hangosan ricsajozik, hogy néhány száz lakó nemcsak aludni nem tud, hanem lassacskán bele is süketül. Nekem á bal fülem esik az ablak felé, azért van, hogy arra a fülemre már alig hallok. — Szomprú dolog ez — állapítja meg a főintéző. — Háttérbe szorulnak a többség érdekei. Pár ember vigalma miatt odalesz ezrek nyugalma. De hát nem tehetünk ellene semmit, mert az a zord igazság, hogy még csak tanuljuk a demokráciát. Szorosan a fal mentén, tapogatódzva jutok el a Főirodába, mondom a főirodistának, hogy bevertem a szemem. Mondja, hogy minden részvéte az enyém. Mondom, hogy nem véletlenül vertem be a szemem. Az utcában, amelyen munkába menet közlekedem, a járda közepére telepítettek egy böhöm tűzcsapot. Ahelyett, hogy a túloldalon, a kiskert szélén helyezték volna el. Kismamák nem tudják eltolni mellette a babakocsit, az olyan szórakozott járókelők, mint én, hasraesnek rajta. Hogyan szabad ilyen lelkiismeretlen módon eljárni? — Fájdalmas szituáció — szögezi le a főirodista. — Egyes vállalatok hatóságnak képzelik magukat, szívesen törnek borsot a kisemberek orra alá. Azért teszik, mert sejtelmük sincs arról, hogy ők vannak értünk, és nem mi őérettuk. Azért viselkednek igy, mert még csak tanuljuk a demokráciát. — Mindenütt ezt hallom rj- bólintok bánatosan. — Miközben mindenki még csak tanulja nálunk a demokráciát, én félig megsántulok, megsüketülök, megvakulok. Tessék mondani, meddig tart ez az országos tanfolyam? Mikorra tanuljuk meg legalább elégségesre a demokráciát? Megvonja a vállát. — Ki tudja? Azt beszélik, hogy még a tanrend sincs elfogadva. Kürti András JŐ ÁRUK NÉLKÜL NINCS JÓ KERESKEDELEM! Karácsony előtt a bugaci üzletekben Bent, az üzletben már javában tart az ünnepek előtti vásárlás. • Itt a tiszakécskei káposzta. A képen Somodi Jánosné kistermelő. 9 Saljai Gyuláné: — Nőies fizetéssel férfias munkát kell végezni! (Straszer András felvételei) Tüzelő, élelmiszer és ruhanemű: az ötezer fős Bugacon, december elején ezekről beszélnek a legtöbbet. Androvitz Imréné Felsőmonostorban lakik. Amikor a tüzép-telep kínálatáról kérdezem, bosszússá válik: — Rossz a szén, tűzifa semennyi nincs! Iszapszén? Vennénk, ha volna ... — Hol van? — Szánkon. Balinkai porszén: 10 forintért sem kell Seregély Jánosné, a félegyházi Integrál Áfész tüzelőanyag-telepének szerződéses vezetője válaszolt: Ő sem érti: miért épp a gázzal-olajjal ellátott másik faluban és miért nem náluk kapható ez az olcsóbb tüzelő, ahol még szép számban találni vas- és cserépkályhát? A telepen kevés jel mutatja, hogy tél lenne. A kazánszén elfogyott. Csak brikett és balinkai dúsított diószén kapható. Hogy mitől dúsított, ezt csak a gyártója tudhatja. Egy porrakás az egész. Mázsánként 84-ről 10 forintra vitték le az árát, de így sem vesz belőle senki. Készületlenül érte a telepet a tél kezdete más miatt is. Két hétig hiányzott a petróleum. Amikor pedig hoztak belőle, az csupán 1450 liter volt, holott a telepvezető 3000-et rendelt. A tüzépes árukból az ellátás mindenesetre nagyobb törődést kíván. Decemberben helytelen arra hivatkozni -g,mint most Seregélyné teszi —, hogy nyáron sok fa volt a telepen. Elfogadhatatlan az is: azért nem kér télen iszapszenet, mert belefagyhat a vasúti kocsikba. Az ötezer lakosú nagyközségben nehezebb feladatot is megoldottak már néhány vagon iszapszén kirakásánál! Felkészültek a disznóvágásokra Mi a helyzet az élelmiszer-kereskedelemben? A 75-ös számú üzletet Sallai Gyuláné vezeti. Az 1 millió 800 ezer forint havi forgalomnak a fürdőszoba nagyságú iroda-öltöző-kézmosó-melegedő zavaró ellentéte. A télikabátoktól roskadozó fogas is helyet követel magának üyenkor. Sallainé az alapellátásban dolgozók mostoha munkakörülményei közül mégis inkább azt tartja rossznak: — Nőies fizetésselférfias munkát kell végezni! Szavait megerősítendő teherautó fékez a raktárajtónál. Az üzletvezető odasiet. Somodi Jánosné tiszakécskei kistermelő 150 kilogramm savanyú káposztát hozott, annak segít behordani az árut. A disznóvágások kezdetén az élelmiszerbolt vezetője nem nézhette tétlenül, hogy a nagyközség egyetlen zöldség-gyümölcs magánkereskedése zárva van; ezért vásárol, hiányt pótolva a finom kécskei káposztából kéthetente egy-másfél mázsát. — Endre Imre tanácselnök szerint alapvető cikkekből zavartalan az ellátás, azonban jobb választékra lenne szükség. Valóban? E- kérdezem. — Nézzenek körül a pultnál és a raktárakban! — feleli Sallainé. — Az a 60 kilogramm piros paprika, 80 kilogramm bors, s csaknem fél mázsa rizs és köménymag, amit még októberben elraktároztunk, úgy látom, elég lesz a disznóvágások idejére. A Füszért jó szállító. Annál inkább panaszkodhatnék más szállítókra! Az édesipari gyáraktól minden évben márciusig kapunk határidőt arra, hogy közöljük: hány csokoládémikulás és mennyi szaloncukor kell, Azt gondolják, hogy a vevők nekünk is bejelentik tavasszal, hogy decemberben ezekből a termékekből mennyit vásárolnak? A korai megrendelés egyébként sem jelent semmit. Az ötszáz kilóból 100 kilogramm szaloncukrot még nem kaptunk meg. Az élesztő ára háromszor változott A rugalmatlanság és egyes termelők gondatlan munkája a kereskedelmet, de leginkább a fogyasztókat sújtja. Hol vagyunk attól—mint az NSZK-ban ez természetes S, hogy a 17 óráig megmaradt kenyeret később olcsóbban adják el? A dobozos mosóporok szóródnak a hibás ragasztás következtében. A folyékony mosogatószerek közt is akadnak olyanok, amelyeknek már a boltban eltörik a kupakja. A pénzromlás itt játszódik le a vevők szemeláttára. Csupán az élesztőnek egy hónapon belül háromszor változott—24,60-ra, 25, majd 24 forintra — az ára. A felsőmonostori Dékány Józsefié nemrég a tarhonyán 3-féle árat talált. Mig az élelmiszerekből az ellátás általában jó — a mélyhűtőben Hírős .csirkeragu, kocsonyahús, sütni való hal, májgombóc, sárga és zöld hüvelyű zöldbab, gesztenyepüré —, a lábbelikre gyakori a kifogás. Magyar csizma: 1983, lengyel: 960 forint A karácsony előtti kínálat bővítésére, pulóver, sál és sapka árusítására kitelepülési engedélyt adott a tanács egy kecskeméti magánkereskedőnek. Ezzel azonban a vegyesárúboltban vásárlók év végi gondjain számottevően nem javitottak. Ottjártunkkor Csányi Mátyásáé a kislányának 24-es csizmát szeretett volna venni, de ennél csak kisebb és nagyobb számú volt. — Mehetünk Félegyházára! — mondja az asszony, akinek így 32 forintba került a busszal való beutazás. A jó néhány üzemben elavult gépsoroktól, a magas termelési és forgalmazási költségektől várhatnak-e Bugacon is a fogyasztók több és jobb, verseny- képes árut? A piac egyoldalúsága rányomja bélyegét a helyi ellátásra is. Egy pár lengyel férficsizma 960, a hasonló bonyhádi viszont már 1983 forint. A hazai termelők szemet hunynak a külföldi piaci hatásokra. Mig az olcsóbb és szebb kivitelű lengyel csizmákból eladnak húszat, a bonyhádiból csak egy-kettőt vesznek meg a boltban. Az alacsonyabb ár nyilván az előbbi javára billenti a mérleget. Ma is igaz a piaci élet kétszerkettője. Jó — és nagy választékban kapható Ifi termékek nélkül nincs igazán jó kereskedelem! Kohl Antal A döntéstervek kerüljenek nyilvánosság elé! A Lakásbérlők Egyesületének állásfoglalása A lakásgazdálkodás rövid távú koncepciójává foglalkozó kormány- előterjesztésről az Országos Tervhivatal felkérésére állást foglalt a Lakásbérlők Egyesületének elnöksége. Az állásfoglalás rögzíti: az egyesület kívánatosnak tartja, hogy a közép- és hosszú távú koncepciók és jogszabály- módositó tervek a döntés előtt kerüljenek a nyilvánosság elé. Mivel a lakosság megélhetési körülményei egyre nehezebbek, a szervezet különösen fontosnak ítéli, hogy a lakosság egyetértésével fogalmazzák meg az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő lakásgazdálkodási célokat. Fontosnak tartja továbbá a lakások és lakóházak felújításának teljes ellenőrzését; megítélése szerint a jelenlegi ingatlankezelési rendszer fenntartása mellett sem a lakáshelyzetnek, sem a lakások műszaki állapotának javulása nem érhető el. A lakás- és lakóház-fenntartási költségeket csökkenthetőnek tartja az egyesület a nagymértékű pazarlás megszüntetésével, valamint a nagy létszámú, bürokratikus IKV-k felszámolásával, illetve kivitelezőként működtetésével. Az egyesület megítélése szerint az állami lakások üzemeltetéséhez és fenntartásához nem szükséges dotáció, ugyanis §1 a rossz hatásfokú ingatlan- kezelés ellenére — a jelenlegi lakbérek és díjak fedezik, s eddig is fedezték az üzemeltetési költségeket. A víz- és csatornadíjak áthárítását a lakosságra indokolatlannak, sőt: jogellenesnek tartja, mivel ez a szolgáltatás már korábban is a lakbér fontos régze volt. Fontosnak tekinti a szervezet azt, hogy az állami bérlakásban lakók közül a rászorulók ne a lakbérben kapjanak szociális támogatást, hanejn attól függetlenül, személyre szólóan. Egyetért az egyesület a tervezet azon részével, amely szerint a bérlőknek legyen választási joga a lakáshasználatot illetően. Ehhez kapcsolódóan javasolja: a készülő rendeletben rögzítsék azt is, hogy az ingatlanhoz tartozó szolgálati lakások és helyiségek szintén a ház tartozékai. Javasolja továbbá, a tanácsi lakáselosztás rendszerét váltsa fel valamüyen más — esetleg piaci — mechanizmus. A Lakásbérlők Egyesületének elnöksége végezetül rendkívül fontosnak tartja, hogy a .meghozandó miniszter- tanácsi rendeletet céljában és értelmében semmüyen utasítás vagy alacsonyabb szintű jogszabály ne változtathassa meg.
