Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
4 « TOTÓM NÉPE • 1,988.- december 1. Érdekes kísérlet A szakmunkásképző intézetek szántára nyomtatott tankönyvek, mint mindig, ebbcYi az évben is igyekeztek eleget lenni az irodalomtanítás főbb célkitűzéseinek. Erkölcsileg nevelnek,’ tágítják a tanulók világnézeti horizontját, kialakítják az esztétikai értékelés normáit... De vajon ennyi, csak ennyi elegcndő-c? Be lehet érni csupán irodalmi elemzéssel? Nem kellene jellemezni egy-egy korszakot, az irodalmi áramlatok és írói élelhtjzok kölcsönhatásában vizsgálni az elemzésre szánt szemelvényeket? A kérdés nyilván nem indokolatlan, ha az irodalom fogalmára gondolunk. Ezzel szemben az sem elhanyagolható tény, miszerint a kötelező irodalomórák száma igen csekély (első évben), havi négy óra — ebből is kettő osztályozásra és rögzítésre megy. Ilyen körülmények közt nem nehéz elképzelni, mennyire szoros a kapcsolat a tananyag és tanulók közt. Ehhez járul, mintegy ráadásként, a tanulóknak az a meggyőződése, hogy korfcstéssel nem lehet fűrészelni, helyesírással esz- tergályozni. így igaz, azzal a szerény megjegyzéssel, hogy a szakmunkásképzés homlokterében nem csak a műhely, hanem maga az élet, az általános műveltség áll. Milyen sikerre számíthat az, aki képtelen megérteni egy igényesebb könyvet, beszélgetést, nem tud megszerkeszteni egy kérvényt, zsargonban beszél, vulgárisán gondolkozik? Az ilyen tanulók már eleve hátránnyal indulnak, tudatuk alatt állandó kisebbségi komplexusban szenved-' nek, mely nemegyszer deviációkhoz (a személyiség elferdüléséhez) vezethet. A szakmunkásképző intézetek zöme természetesen tisztában van az irodalomoktatás fontosságával. Csakhogy más dolog felismerni és más akarni, gyakorlatilag is tenni valamit. A kecskeméti 623. Sz. Vágó Béla Szakmunkásképző és Szakközépiskola, úgy tűnik, az utóbbihoz tartozik. Munka- közössége értékeli és igényli is az irodalmat. Ennek érdekében, már szeptembertől a szakmunkásképzős tanulók számára is szakközépiskolás jellegű tanmenetet dolgozott ki. Egyelőre kísérleti szándékkal, és csak első évben, szakítva a hagyományos elemzéscentrikus módszerekkel. Hogy a kísérlet mennyire válik be, nyitott kérdés, annyi azonban már most megállapítható, hogy csak a minőségi követelmények nőttek, az osztályzatok változatlanok, sőt hellyel- közzel még romlottak is. És ezzel ismét szaporodtak a gondok. Vajon ez nem mélyíti tovább a tanulók és tantárgy közti szakadékot, egyáltalán milyen kritériumok szerint kéne osztályozni? A tanulók képességei vagy az elsajátítandó anyag függvényében? A hivatalos álláspont az előbbit támogatja, holott nem ártana differenciálni kissé. Logikus, hogy egy matematikai feladat megoldásánál fontos szerep hárul az intelligenciára. Az irodalmi, történelmi és egyéb humán tárgyú lecke megtanulása a szorgalomtól jobban függ. Márpedig szorgalmas bárki lehet. Nemtől, kortól és képességtől függetlenül. Ám van itt egy másik viszonyítási alap is: a mostani és régebbi ismeretek közti arány. Dr. Záhonyi Ákosné, a Kecskeméti Pedagógiai Intézet szaktanácsadója szerint, semmi ok az aggodalomra, az arány jó. Nos, egyelőre ez sem megvetendő. Végül is megindult' valami. Elhintették a magot, talán szárba szökken. Nagy Pál Párbeszédek Ez az átkozott új vírus elkapott mondta a barátom, miközben köhögött, tiisszögött, könnye csurgóit, és az orrát fújta egyszerre. Miféle virus? Az az amerikai szátnitógép- vírus, állítólag veszélyesebb, mint a hongkongi. téri Ne viccelj már — mondtam - , Iá dolog valóban veszélyes, de netn rád, hanem a számitögépekreé' Tényleg? — könnyebbült meg a barátom, s már nem is volt tak- nyos. — Számítógépem szerencsére nincs, nem kaphatom el tőle.- Arról van szó — kezdtem neki magyarázni, mintha tényleg érteném a dolgot—, hogy valaki egy apró kis programot juttat be a számítógéprendszerekbe. Ez a kis izé aztán vagy tönkreteszi a korábban tárolt programokat, a gép memóriáját, vagy jobbik esetben annyi felesleges információval tömi tele, hogy a hasznos dolgoknak már nem jut hely. — Akkor az én főnököm is egy ilyen számítógép-vírus, csak idáig nem tudtuk róla. Flancból beszerzett a cégnek egy böhöm nagy számítógépet. s annyi felesleges hülyeséggel tömte tele, hogy a komoly dolgokra már nem is lehet használni. Például személyzeti programként betáplálta mind a hatezer dolgozó anyja nevét. Azt is betáplálta a gépbe, hogy a dolgozók közül ki párttag, s milyen pártnak a tagja. A főnököd vagy számítógépvírus vagy előrelátó. — Jónapot! Hallottam a Politikai Bizottság irányelveit, miszerint magánszemélyek is alapíthatnak lapot, engedély nélkül. —, Kicsit korai a dolog — mondtq a nyomdavezető —, de miről lenne szó? Irodalmi lap — válaszolta a fürge pasas. — Negyedéves vagy havi megjelenéssel? ——Irodalmi napilap. . Címe: ÉN. Csak kél oldalas lenne, minden szám tele az én verseimmel. — Ki fogja ezt megvenni? — Én. Ezért csak egy példányban szeretném előállíttatni. — S ha maga sem fogja megvenni. — Akkor egy lappal többre fognak ráfizetni, na bumm! * * # — Reform van? — Nincs -— mondta az újságos. — Kapu van? — Nincs. 'iéófií Tekintet van? —• Az mi? — Hitel van? — Magának?! Minek magának hitel, úgysem lehet kapni semmit. * * * — Láttad az első magyar oktató szexkazettát? — Egyszer láttam, ff- És? ■— Pótvizsgázni szeretnék. Majláth László Ajándékozási gondja van? Mi segítünk! ■/T. Széles áruválasztélsieafj várj uk üzletünkben. *«* ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * [ AJÁNLATUNK: Színes téve, videomagnó, hordozható rádiómagnó, aiuorádió-rrmgiió és -hangszóró, hi-fi-berehdezések, audio- cs videokazetta, csatlakozók, kábelek. SZOLGÁLTATÁSAINK: családi és egyéb események videófelvétele, videomagnók üzembe helyezése, tisztítása. MOBIL VIDEO, Kecskemét, Ráki Telefon: 29-163 Kecskemét, Rákóczi út 26. 1,65012 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ MENTENI A MENTHETŐT — KÖRKÉP MIZSÉTŐL MARTONSZÁLLÁSIG Volt itt egy iskola ... A pusztulás folyamata, vagy a volt itt egy iskola tudata lehangolóbb? Az autóból kipillantva csak némi bontási törmeléket láttam, amikor az ágasegyházi réten a lombok közül kivillanó fehérségre mutatott kísérőm. Véletlenül ismertem hajdani diákjai közöl néhányat. Mit érezhetnek hiába keresve életük egy darabjának színterét? Mit gondolhatnak a^ok a természetbarátok, akik jól tudták, hogy ennél az iskolánál szebb fekvésű épületet keresve sem találnának, pontosabban találtak volna a bugaci, orgoványi puszták közelében? Néhány határral odébb még dacol az idővel a tüskösi iskola. Meddig? Napról napra csökken megmaradásának reménye.' Szem előtt a pusztán is? Ha városban romladozna így egy épület, a közvélemény cselekvésre késztetné az illetékeseket. A határban más a mód. Más volt a módi? A változó szemlélet bizonysága: a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1986-ban és az idén is foglalkozott a megszüntetett külterületi iskolák sorsával. Állásfoglalásuk szerint „a tanyai iskolák hasznosítására hozott határozatokat követő intézkedések elérték a célt. 7 iskola kivételével a tanácsi kezelésben hasznosításra nem került épületek értékesítésre kerültek.” (Ezt bizony „hivatalosul” írták ...) Az összeállításból következtethetőnél kedvezőtlenebb a valóságos összkép, mert a jelentés csak az 1986-tól függőben maradt ügyekkel foglalkozik. Ebből nem derül ki, hogy addig hány iskolát bántottak le, hagytak elpusztulni. Arról sincs szó, hogy az élelmesebbek hány jó állagú, kitűnő fekvésű épületet szereztek meg „fillérekért”. Magam is tudok egy, szinte újként lebontott külterületi iskoláról. Nemrégiben a Magyar Nemzet írt egy Kiskunmajsa környéki elhagyott iskoláról, ahol az odatelepített libák és az elszaporodó patkányok nemcsak az épület, hanem egy család idegeit is szétmállasztják. Új gazdákat keresnek Az elszegényedő tanácsok, intézmények olykor kénytelen-kelletlen ha- lasztgatták egy-egy hasznosítási terv realizálását. (A nyárlőrinci 3. számút múzeumnak, a kéleshalmit, a kerekdombit, az alsópirtóit idegenforgalmi szálláshelynek szánják.) Olykor már megoldottnak vélt ügy követel újabb beavatkozást. Előfordult, hogy a szükséglakásoknak használt épületeket lakóik újra tönkreteszik. Jobb volna a közérzete. sokaknak, gazdagabbak volnánk, ha a körzeti iskolák megszüntetése után azonnal olyan felelősséggel törődtek volna a tanyai iskolákkal adott épületvagyon megőrzésével, mint az utóbbi években. Megspórolhattak volna a tanácsok is sok tízezer forintot, ha a folyamatos használatról gondoskodnak. Nyilván nem könnyű gazdát találni egy-egy „mindentől távol eső” épület- itek. Olykor egyéni leleményességet, kitartást igényel (vagy igényelt volna) az értékesítés. Az ágasegyházi tanács előbb újsághirdetéssel próbálkozott, majd egy vállalat segítségét kérte. Végül is úgy tüntettek el egy gyönyörű környezetben épített iskolát, hogy egy fillér haszna sem volt belőle a közösségnek. Orvosi rendelő, klub, raktár.. 1 Jó tudni: felújítottak több erdeti funkciójától megfosztódott épületet, egyebek között a főmajori (Dávod), a csomapusztai (Kalocsa), a Katona József utcai (Solt) volt iskolát. Általában a helyi lehetőségek szerint alakították ki az épületek új funkcióit. Bevált a többcélú hasznosítás. Az egykori martonszállási tanoda ma orvosi rendelő, könyvtár is helyet kapott az egyik volt tanteremben, van ifjúsági szoba és a kialakult hagyományoknak megfelelően továbbra is itt tartják az istentiszteleteket. Az Alsómizsei Általános Iskolából részben üzlet lett, de maradt hely a környékbeli vadásztársaság és a nőklub számára is. Jó példaként említhető a tázlári (I.. kér. 19.) épület. Ma is pedagógus házaspár lakik a szolgálati lakásban, a tantermekben könyvtár és klub várja az érdeklődőket. A félig megoldódott ügyek -!£. mert iktatószámos üggyé váltak az egykori külterületi iskolák — érzékeltetésére a Rekettye III-as számú épület sorsát hozom fel. A nevelői szobából orvosi rendelő, egyik tanterméből áfész-vegyes- bolt, egy helyiségében a halasi iskolák gondnokságának raktára lett. Az összefogás segíthet? Az úttörők talán nagyobb aktivitással is kérhettek-követelhettek volna maguknak rövid hétvégi kirándulások szálláshelyéül vagy a tanyai gazdászat megismerésére régi iskolát. Jó volna tudni, hogy bevált-e a kéleshalmi tanoda mint váltótábor'. A közművelődés is megkísérelte a majdnem lehetetlent. Művelődési központtá próbálnak fejleszteni éppen az elnéptelenedés miatt megüresedett tanyai iskolákat: Soltvadkerten a selyme- sit és például a mizseit. A mindig a szabadba vágyó képzőművészek is táborozási lehetőséghez jutottak á zöldhalmi, a kisbugaci iskolában, de több művész egyedül bérel vagy vásárolt külterületi iskolát. A közművelődési hajlamú új lakók egyike-másika (mint Borza Vera és férje a zöldhalmi iskolában) továbbra is közösségi funkciót teljesít. Ez utóbbi tanácsadó központ, szakköri helyiség is. A ballószögi (Tanya 384.), a kiskunfélegyházi (Csongrádi úti), az egyik városföldi, a fülöpházi III. sz. iskola raktárként maradt meg. A tervek között óvoda kialakítása (Mélykút, Széchenyi út), szálláshely (Helvécia, Köncsög), múzeum (Szikra 35. sz.) szerepel, Tanulságosan útmutató a Helvécia, haleszi úti iskola hasznosítása. A pedagóguslakás helyrehozataláért a tantermi részt az állami gazdaság támogatá- sával működő sportkör kapta meg. A most nyilvántartott száz megszűnt tanyai, iskolára és a késpbbiékhpn el- néptelenedőkre remélhetően nemcsak emlékjel hívja föl egy-két évtized múltán a figyelmet, hanem a tájhoz, a környezethez tartozó jó állagú, funkcionáló épület is. Heltai Nándor • A megyei könyvtár kötelespéldány-raktára lett a jól karbantartott volt alsómén- teleki iskola. (Straszer András felvételei) A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA Távoli — számunkra nagyön idegén — tájon, s azon keresztül a kazák nép kegyetlen kemény múltján át vezet őszinte rácsodálkozással, sorsukért a mesék hőseiért — igaz szívvel drukkolva Buda Ferenc a Gyermekkönyvhétre megjelent népmesefordítása, A láthatatlan tolvaj című kötete. A Volgától á Kaszpi-tengerig, az Al- taj hegyláncait, az örök hó birodalmát, a végtelen pusztaságokat, a zord sziklás vidékeket,- a meddő szikföldeket, bőtermő .területeket is magába foglaló, közel 2,7 millió négyzetkilométert kitevő Kazah Köztársaság földrajzi adottságainál csak történelme, múltja változatosabb, viharosabb. Régmúltjukat, mindennapjaikat harcaik és a nomád életmód megkívánta eszköz- és szokásrendje, a természet szigorú törvényei alakították. Buda Ferenc, a Kecskeméten élő József Attila-díjas költő majd tíz esztendeje járt Kazahsztán különleges vidékein, ismerkedett „... a mesékben is fölfedezhető, a homályos múltban gyökeredző s épp hogy tegnap- tegnapelőtt letűnt világ”-gal, melyet a mának a ma is „gazdag, eleven kazak népköltészet varázstükörként őriz”. Harminchét különleges népmese magyarra fordításával a Gyermekkönyvhét talán legrejtelmesebb múltidéző kötetét veheti kézbe a könyvszerető ember. Nehéz eldönteni, a nagyon idegen népmeséi világ egzotikumára, vagy a kivételes, ékes magyar fordításra, a csodás szóképek, szimbólumok, időnként az aforizma tömörségű mondátok füzéreire figyel jobban az olvasó. Elsősorban a „nagyobbaknak”, (mese- és népzajzszerető felnőtteknek), de az 41- talános iskolák felsőbb Osztályosainak is sok örömet, szépséget tartogat a Soros Alapítvány ösztöndíjával készült, míves, líraian csiszolt, nagy gonddal, körültekintéssel készült kötet. ■ A műfordítások közreadásáért a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadót, a kötet rajzaiért Nagy Andrást illeti a dicséret.. FOLYÓIRAT Világosság Egy nemzetközileg ismert szociológus és jogtudós í— aki ez esetben valóban csak mellesleg igazságügy-miniszter—- írta ä lap vezető cikkét. Kulcsár Kálmán tanulmánya széles körű nemzetközi összehasonlítás keretében vizsgálja a jogi kultúra átvételének és a jog . alkalmazásának a problémáit. Nyíri Tamás ugyancsak jól ismert gondolkodó itthon és külföldön: á katolikus teológia professzora a keresztény humanizmus kialakulásáról, mai szerepéről, hélyéről, a keresztény emberkép problematikájáról, a kereszténység és a halál kérdéséről, az embernek a jövőért viselt felelősségéről írt. Egyszóval árról, Ki az ember? Hegedűs Géza a tőle megszokott könnyed stílusban ezúttal a középkorról írt érdekes esszét. Egyebek között arról, hogy mi a középkor történeti és gondolkodásbeli lényege. Gombár Csaba egy évet töltött az Egyesült Államokban. A jó nevű politológusnak ez az idő arra is jó alkalom volt, hogy összehasonlítsa az amerikai és magyar politikatudomány jelenlegi színvonalát. — Véleménye eléggé sar- kos: a magyar politikatudomány még az alapvető kérdések felvetéséig sem jutott el. A politológia és a szociológia mezsgyéjén töpreng el Andorka Rudolf azon az alapvető kérdésen, hogy a mai magyar társadalomban Ki kit tart el? Zdenek Mlynar, a ma Ausztriában élő tudós az 1968-as „prágai tavasz” egyik szellemi vezetője volt. A neves nyugatnémet politikus, Peter Glotz vele készített interjúját bő részletekben közli a folyóirat. FILM Rövid találkozások Az 1986-ban megjejent szovjet filmenciklopédia alig néhány sort szentel V. Sz. Viszockijnak, a produkció egyik főszereplőjének. Az adatok között megemlíti az 1968-ban forgatott, de csak tizenkilenc év múlva, 1987-ben bemutatott Rövid találkozások című filmet is, melyet most a magyar nézők is megtekinthetnek a mozikban. Rendezője és másik főszereplője Kira Muratova, akinek két évtizedes pályafutása alatt mindössze négy filmje jelent meg a mozivásznon. „A filmben Muratova és Viszockij olyan házaspárt személyesítenek meg, akik nem hasonlítanak a ma jellemző többséghez, mentesek az áru és a tárgyak fetisizálásától, nem könnyű probI lémákkal állnak szemben, de belül mégis egyszerű és tiszta a kapcsolatuk, mint maga a szerelem.” A Rövid találkozások című alkotás mindennapi témákról, a családról, a szerelemről és a munkáról szól.' Ez utóbbi választja, el rendszeresen egymástól Valentyinát.és Maximot. A feleség kedves, okos és szerelmes a férjébe, de őszintén szereti a munkáját, a hivatását is, akárcsak férje, aki geológus. Lakásuk azonban inkább egy magányos nő lakására emlékeztet, nem pedig egy családi fészekre. A filmben rendkívül finoman egy szerelmi háromszög is kirajzolódik. A harmadik: a feleség háztartási alkalmazottja, a falusi kislány, akivel az utazások alatt a férj már néhány alkalommal találkozott. Amikor. Nádja megtudja, hová került, nem akar mások életébe beavatkozni; inkább elmegy a már megkedvelt oithohból. A film abszolút főszereplője Vlagyimir Viszockij. Az akkor még harmincadik évét sem betöltött színész mögött már áll néhány, filmszerep, de leginkább a Tagankán játszott Galilei, Majakovszkij alakjai juttatták a nézők eszébe nevét. Most látható alakítása ezért kivételes, mert nagy színházi sikerei ellenére elkerülték az igazán nagy filmszerepek és a legnagyobb rendezők.
