Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
1988. december 1. • PETŐFI NÉPE • 5 A hőeltakarításról, a síkosság elleni védekezésről és a felelősségről Most a legaktuálisabb — a tél már megmutatta magát, bár nagyon az elején vagyunk —, arról beszélni, hogy a megyében kinek ^feladata eltakarítani a havat a közutakról, a közterületekről, ki a felelős a középületek, a magánházak előtti járdák tisztántartásáért, hogyan és miképpen kell védekezni a síkosság ellen. Ez ügyben kerestük fel Mondik Lászlót, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Kezdjük talán a közutakkal. Hol és kinek a kötelessége a hó eltakarítása? — A megyében a Közlekedési Minisztérium kezelésében 2176 kilométer út van, emellett 1100 kilométer kiépített belterületi úthálózatot tudnak magukénak a megye települései. A Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó utakat a kecskeméti koordinációs főmérnökség üzemmérnökségeinek kell tisztán tartaniuk. Az első- és másodrendű utakon a főmérnökség őrjáratos rendszerben tisztítja a pályát, ez 570 kilométernyit tesz ki. Ide tartozik'például az E75-ÖS, az 51-es, az 53-as, 54-es, 56-os számú főútvonal. Úgynevezett rajonos védekezést alkalmaznak az alsóbbrendű utakon, ahol csak a kritikus pontokat tisztítják meg. Vannak úgynevezett fehérutak, ahol csupán a havat kotorják el, más módon nem védekeznek. A megyeszékhely kivételével a koordinációs főmérnökség feladata a főutak városokon átmenő szakaszainak tisztítása is. A városok belterületén lévő többi utat a tanácsnak kell megtisztíttatnia. Kecskeméten a városi tanács felelős az átvezető főútvonalak megtisztításáért is. — Mikor indokolt az utak sózása, egyáltalán milyen utakon alkalmazzák? f ,— Többször felvetették már, főként gépjármű-tulajdonosok, hogy túlzottan sok sót használnak az utak jégtelenítésé- rc, a síkosság elleni védekezésre. Sajnos ennél még jobb és olcsóbb megoldást, olyat, amely a környezetet is kíméli, nem találtunk. Nyilvánvalóan a sózást, amely a járműveket és a környezetet is károsítja, óvatosan kell alkalmazni. Ezért álli- •tott fel a Közlekedési Minisztérium háromféle kategóriát. Tilos sózni például nagy értékű műemléképületeknél és környékén, fásörokbán, arborétumokban, s olyan helyeken, ahol a nátriumklorid jelentős károkat okoz. Ide tartoznak többek között a hidak és felüljárók is. Indokolt a sózás a nagyforgalmú főközlekedési utakon. A harmadik kategória a fennmaradó többi út, ahol a szükségleteknek megfelelően kell sózni. A sózást áz elsőrendű, nagyforgalmú főútvonalakon, az észleléstől számítva egy-másfél, a másodrendű főútvonalakon két-három, az alsóbbrendű utakon pedig 4-5 óra múlva kell elkezdeni. A só mellett, a már említett rajonos védekezésnél, érdesítő anyagokat, illetve homokot is szórnak. —Sokan azt igénylik, hogy a főútvonalakon úgynevezett „fekete pályát” alakítsanak ki a védekezéssel megbízott szervezetek. Erről mi a véleménye? / 7- Mint a korábbiakban említettem, az útpályákról a hó eltolását megelőzi vagy követi a sózás. Egy bizonyos meny- nyiségű hó -Sfll—5 centiméter — esetében a fekete pálya biztosítható, de nagyobb hó ezt már nem teszi lehetővé. Hozzá kell szokniuk a közlekedőknek a téli vezetéshez, s hosszabb menetidővel kell számolni. A hőmérséklet is befolyásolja a fekete pálya kialakításának lehetőségét. Mínusz 8 fok alatt a só elveszti olvasztó hatását, így a járművek csak a letaposott havon tudnak közlekedni. Ezzel mindenképpen számolni kell még akkor is, ha a koordinációs főmérnökség gépei a jégbordákat igyekeznek eltakarítani. —Endítettc, hogy a városokban a tanácsoknak kell intézkedniük a tanácsi utak tisztításáról. Számíthatnak erre az állampolgárok? — Természetesen. Minden városi és „községi tanács tanácsrendeletben, intézkedik a hóeltakarításról. Kecskeméten például a városgazdasági, illetve az építési és költségvetési üzem feladata a közlekedési minisztériumi, illetve a tanácsi Beszélgetés a közlekedési osztály vezetőjével utak tisztítása. Községekben kialakult gyakorlat, hogy a tanács szerződést köt a helyi termelőszövetkezettel vagy állami gazdasággal a legforgalmasabb utak kotrására. Ezeknek a szerződéseknek nyilvánvalóan a tanácsoknak kell érvényt szerezniük. — Minden télen gondot jelent a járdák tisztítása. Kik a felelősek a középületek, magán- és társasházak előtti járdákért? fc-r- A városokban és községekben lévő ingatlankezelő vállalat, OTP, lakásszövetkezeti és magánházak tulajdonosai, illetve házmesterei, gondnokai kötelesek gondoskodni a járdák megtisztításáról. A közterületeken, gyalogátkelőhelyeken, autóbusz-megállókban az illetékes tanácsnak kell intézkednie a takarításról, illetve a síkosság elleni védekezésről... — Ezt ellenőrizhetik-e a közterület- felügyelők, s tehetnek-e feljelentést, mert ilyet nemigen lehet tapasztalni? Hfe- A közterület-felügyeletnek kötelessége a járdák, gyalogátkelőhelyek ellenőrzése, s akik nem takarítanak, azokat fel is jelenthetik. A félreértés elkerülése végett felhívom a figyelmet arra, hogy olyan középületek tulajdonosai, akik valamely vállalattal szerződést kötöttek a járda tisztítására, nem felelősek; felelősek azok, akik a munkát elvállalták. — A múlt hét elején elég jelentős volt a havazás, elégedett-e a közúti koordinációs főmérnökség és a kecskeméti vállalatok munkájával? — Én a közúti igazgatóság kecskeméti koordinációs főmérnöksége, valamint az üzemmérnökségek munkájával elégedett vagyok, ugyanis időben hozzáfogtak a hó eltakarításához, illetve a síkosság elleni védekezéshez. Az nem az ő hibájuk, hogy nem sikerült mindenütt fekete pályát teremteniük. Ami Kecskemétet illeti: hosszú évek óta most először tapasztaltam, hogy. már. Adiavazás kezdetekor munkába álltak a gépek, s a főútvonalakat a nagyobb hótól, a hófúvásoktól megtisztították, mondta befejezésül Mondik László. Gémes Gábor Az adott szó Valamelyik (köz)gazdasági szakember szájából hangzott el a kissé furcsa érv a legutóbbi benzináremelés (és egyéb áremelések) kapcsán, amikor a riporter szóvá tette, hogy az ígéret nem így szólt. Az érv tömören: ami a vezetés szájából elhangzott, az nem okvetlen úri becsületszó! Hát mi, kérdem tisztelettel? De nem óhajtom feszegetni, még azt is elhiszem, hogy terv és ígéret ellenére kell valamiféle árat emelni. De megállapodok a villany- szerelővel, hogy ma délután jön, mert folyik a frizsiderem, nincs elektromosság a lakásban, nézze meg, mi a baj. Megígéri. Kéri, pontosan délután háromra legyek otthon. Otthon vagyok. Nem jön, nem telefonál. Másnap sem jön, azóta sem jön. Újat kellett keresni; ő jött. Megbeszélem az egyik hivatal vezetőjével, hogy riportra megyek hozzá. Mondja, hogy ez a hete zsúfolt, de jövő hétfőn reggel nyolcra legyek nála, az megfelelő időpont lesz. Odamegyek nyolcra. Ő sehol. A titkárnő nem tudja, hol van, nem hagyott üzenetet, de látja, hogy a főnöke íróasztali naptárában ott van a nevem, biztos jön majd. Nem jön. Kilencig várok, még csak egy telefon sem érkezik. Másnap reggel érdeklődöm. A titkárnő nem kér elnézést, csak annyit felel: „Ja? Tegnap? Hát biztos valami más dolga volt, de délben már itt volt. Üzenet? Nem, nem hagyott üzenetet.” Otthon elmesélném az összes bosszúságomat, de a gyerekek előtt nem merem mondani. Ők egyelőre úgy tudják, hogy amit megígérnek, azt meg kell tartani. Ha azt mondják, háromkor jönnek haza, akkor háromkor otthon kell lenniük. Ha azt mondják, hogy moziba mennek, akkor mozi után pontosan hazajönnek, de ha elmennének a barátaikhoz, akkor telefonálnak, hogy megbeszéljük az újabb határidőt. Ők úgy tudják, hogy az adott szót tartani kell. Most még úgy tudják... (sm) CSAK MOST! Rendkívüli szezonárengedmény november 28-ától. Az Alföldi Tüzép Vállalat 30-40%-os árengedménnyel kínálja az építkezőknek a legkorszerűbb nyugatnémet technológiával készülő MD belsőtéri ajtókat cotó és mahagóni furnérozással. Megvásárolható az Alföldi Tüzép Vállalat Bács, Békés és Csongrád megyei telepein' Kecskeméti Fészek Áruházában, a 402. sz. Építőanyag-lerakatban (Budapest, Ökrös u. 15., IX.) és a Hajdúnánási Állami Gazdasággal közös telepén. 3080 IPARTÖRTÉNETI EMLÉKEK 4 x : .:-;7 Pékmúzeum A kissé megkopott, majdnem száz- esztendős emlékkönyvben a budapesti sütősegédek dalosköre első tíz évének a története olvasható. A Hársfa utcai társaskörben í889-ben — 99 évvel eze-' lőtt 1& alakult kórus 60 tagú volt. Érdekessége, hogy napjainkban ez a daloskor az ÉDOSZ férfi dalkaraként működik tovább, Marosán György hosz- szú évtizedek óta, még ma is tagja a kórusnak. Az egyik falon látható fénykép B. Nagy Gizellát ábrázolja. A mára elfeledett hölgy érdeme: az ötvenes években ő volt a magyar sütőipar első női sztahanovistája. • Egy bizonyos Zuckermann Kálmán, 78 éves nyugdíjas pék azt írta be a vendégkönyvbe, hogy emléktárgyat nem tudott hozni, de az ismerős gépek, felszerelések között szívesen emlékszik vissza a munkában eltöltött évtizedekre. A sütősegédek'kórusáról szóló rövid ismertető, a sztahanovistanő portréja és a vendégkönyv a budapesti Sütőipari Emléktár tulajdona. Az emléktár — egyszerűbben: a pékmúzeum — 1986. február 20-án nyílt meg Budapesten, a Majakovszkij utca 67. számú házban. Az otthont adó és még a hetvenes években is üzemelő pékmühely a legrégibb fővárosi pékségek közül való. A múlt század végén épült sütöde utolsó tulajdonosa 1940- től az államosításig Schlederer Dezső volt. Az egyre bővülő gyűjtemény főként technológiai, gazdasági és munkásmozgalmi témákra tagozódik a korai sütőipartól egészén napjainkig. Hazánkban az ipartörténeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza, s az élelmiszeriparon belül is számos gyűjtemény — például a malom-, a húsipari múzeum, a söripari emléktár — gazdag anyaggal mutatja be a különböző iparágak történelmi jelentőségű érdekességeit, tárgyi és írásos emlékeit. A Sütőipari Emléktár jelentős része egy vándorkiállítás, mégpedig az 1966- ban városról városra utazó V. Országos Sütőipari Újítási Kiállítás anyagából gyűlt össze. Pécs, Szombathely, • A három sütőteres kemence. Dunaújváros, Szeged, Debrecen, Miskolc és Eger voltak a két évig tartó vándorlás jelentős állomásai. Most a Majakovszkij utca 67-es számú házban az eredeti pékség két kemencéje — a gáztüzelésre átállított ma>Á ír. gyár és a gőzös kemence — az emléktár kiállítási anyagát gazdagítja. Érdekesség, hogy a három sütőtérrel üzemelő magyar kemencék hazánkban a húszas évek végén terjedtek el, és az ötvenes évek végéig üzemeltek annak ellenére, • Sütőipari kisgépek Szakmérnökképzés az agráregyetemeken A jövő év februárjában több agrártudományi egyetemen szakmérnökképzés indul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó oktatási intézményekben, levelező rendszerű oktatásban, a tanulmányi idő: két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, többéves megszakítás után, újra megindítják a mezőgazdasági vízügyi szakmérnökök oktatását, ezen kívül az intézmény mezőgazdaságtudományi karán talajérőgazdálkodási és szarvasmarhatenyésztési szakmérnökök képzése kezdődik el. Az egyetem társadalomtudományi karán vállalatgazdálkodási szak indul. ' A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán egyaránt indítanak évfolyamot a vállalat-gazdálkodás témakörében; ezen felül az egyetemi központban a dombvidéki meliorációs munkákkal foglalkozó szakmérnököket és sertéstenyésztő szakmérnököket képeznek. Az egyetem mosonmagyaróvári karán'— a környékbeli vállalatok és szövetkezetek igényeihez alkalmazkodva — húsipari szakmérnöki tagozatot is indítanak, és megkezdődik a talajerő-gazdálkodási, valamint mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szakemberek oktatása. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen fahasználati és anyagmozgatási szakmémökjelöltek tanulhatnak. (MTI) Lézerek a számítástechnikában hogy nagyon egészségtelen, igen fárasztó körülmények között dolgoztak mellettük a pékek. • Egy kisebb laboratóriumi sarkot is berendeztek a gyűjteményben. Itt azokat a műszereket őrzik, amelyekkel a kenyér minőségét ellenőrizték. Magyar szabadalom például az elasfigraph. A készülék sütőipari termékek minősítésére szolgált, a mellette álló fermen- tométerrel pedig a liszt gázfejlesztő képességét vizsgálták. Oktatástörténeti kuriózum, az a tab- lóösszeállitás, amely a szakmunkássá válás múltbéli fázisait mutatja be. A szülő és a mester között kötött ta- noncszerződés, a tanonciskolái végbizonyítvány, a segédlevél, az ipar művelésére jogosító igazolvány, és végül a mesterlevél -Sez mind egy-egy jelentős állomása volt a pékmesterségnek. A tágas bemutatótérben mérőeszközök, különböző tésztakészitő, -alakító, kiegészítő gépek sorakoznak a péküzem technológiai sorrendjében. A takarékos anyagfelhasználás emlékét őrzi például a verőszíjas zsákporoló. Ezzel a praktikus szerkezettel porolták, verték ki az utolsó szem lisztet is a kiürített zsákból. Külön részlegben őrzik a házi kenyérsütés tárgyi emlékeit, valamint a sütőiparhoz kapcsolódó cukrász- és . tésztaipari kisgépeket, anyagmegmunkáló szerkezeteket. Van itt tésztaosztó gép, császárzsemlét gyártó és kézzel működtetett szerkezet, s egy dagasztógép szomszédságában perecfőző üst. (Ma már egyre kevesebb azok száma, akik ismerték azt a szakmai érdekességet, hogy régen a perecet előbb főzték, s aztán sütötték ki.) A könyv- és folyóirattár, a dokumentációs részleg az emléktár szerves része, s alapvető feladatként a helyben olvasást, az elmélyülést és a kutatást szolgálja. A Sütőipari Emléktár hetenként kétszer — szerdán 12 órától 18 óráig, csütörtökön reggel 9 órától 14 óráig van nyitva. Előzetes megbeszélés, bejelentés alapján csoportos látogatókat más időpontban is — vidékről is — fogad a múzeum. Ezzel a kéréssel — telefonon vagy levélben — Wittinghoff Saroltához, az emléktár vezetőjéhez kell fordulni. Kiss György Mihály A nagy pontosságú és nagy felbontású rajzok készítéséhez a mai fejlett technikájú világ nem nélkülözheti a lézerek alkalmazását. A budapesti ITEX Egyesülése szocialista exportra készíti lézeres rajzgépeit, melyek elsősorban nyomtatott áramköri egységek tervezésénél, készítésénél adnak segítséget. Képünkön: a rajzgép nyomtatott áramköri egységet rajzol. (MTI-fotó) A Stonehenge rejtélye Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat Európa titokzatos őskori emléke, a dél-angliai Stonehenge. Azt már megfejtették, hogyan szállították a helyszínre az időszámításunk előtti második évezred első felében a rituális szertartásokra szolgáló hatalmas, hatméteres kőoszlopokat, de mindeddig nem született elfogadható elmélet arról, hogyan emelték a magasba a héttonnás szemöldökköveket, amelyek lezáiják a kapuszerű építményeket. Egy dél-csehországi mérnök- - nek, Pavel Pavelnek most, úgy tűnik, sikerült megfejtenie a rejtélyt. Felfedezéséről tudomást, szerzett az English Heritage angol műemlékvédelmi szervezet, amely felajánlotta a harminc éves feltalálónak, hogy a helyszínen bizonyítsa be elméletét. A cseh mérnök, aki 1986-ban már sikeresen kidolgozta megfejtését a Husvét-szigéti kőbálványok szállításának és felállításának talányára, ragaszkodik a hazai környezethez. A Stone- henge-i kőtömbök pontos mását Dél-Csehországban, Ceske Budejovice környékén kívánja a véleménye szerint eredeti módszerrel felépiteni. A hatalmas tömböket a helyi kőbányában faragják ki. Hogy nem kis munkáról van szó, azt bizonyítja, hogy a kőtömbök csak 1990 júniusára készülnek el és Pavel mérnök akkor hajthatja végre kísérletét.
