Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 5.

Ami siker, az siker!

Mindnyájan tudjuk a történelmi leckét, pár sorban ide idézni tán mégsem fölösleges. Ugye kezdetben vala a holland, majd angol forradalom, és ami utána következett: a kontinens, később Amerika fejlődésétől többé-kevésbé független és eltérő sajátos angol modell, amely sokak szerint máig is az „ideális demokrácia”. De már Cromwell idejében fölmerült a polgár teljes (gazdasági) szabadságát biztosító liberalizmus és az egyenlőséget lehetővé levő demokratizmus ellentéte - utóbbit a levejlerek követelték, bele is buktak. És ez I kettősség máig végigvonul a tőkés világon. Ott küzdött a francia forradalomban is, amely Rousseau eszméit követve a közérdek nevében az egyenlőséget állította előtérbe, noha végül itt is a (kizsákmányolást is megengedő) burzsoá szabadságelv kerekedett felül.

Németországban és tőle keletre viszont a korábbi felvilágosult abszolutizmusok engedményeket té-i vő. egyenlősílő, fölülről szabályozó gyakorlata érvényesült, amely liberális és demokratikus elemekkel bár, de erőteljes állami beavatkozás révén fogta ki a szelet a forradalmi szelekből. Amely szelek — főként Marx és Engels, Németországban pedig még Lassalle hatására — a 19. század második felében már komolyan veszélyeztették a félfeudális, még a kibontakozó kapitalista rendet. A szélsőséges gazdasági liberalizmus meg rend szabályozása és az egyre nagyobb szavazói részvételt lehetővé tevő demokratizmus előretörése ui. korántsem az uralkodó osztályok „belátásának”, hanem az alulról jövő nyomás következménye, csakhogy a gyarmatosítás, meg a mind erősebb nagyipar hatalmas profitja, a nemzetközi méretű kizsákmányolás lehetővé tette az angol, francia, aztán a német munkásságnak elviselhető, sőt mind magasabb bérekkel, szociálpolitikával, olcsó élelmiszerrel, betegbiztosítással, lakással való „megbékítését”, és ugyanez ment végbe a kisebb fejlett kapitalista államokban is. Ebből alakult ki im- • már a második világháború után az a jóléti állam, amely valamelyest'

gátat vet a nagyipar és nagytőke mohóságának, s elérte a társadalmi egyenlőségnek korábban elképzelhetetlen fokát.

Az amerikai fejlődés eltért ettől, ott az állam- és polgári érdekeket képviselő, de a népesség egészének javát is szükségképpen szem előtt tartó államigazgatás, bürokrácia máig is gyengébb, nincs szociáldemokrata út, erős az állampolgárok helyi igényeinek megfelelő közvetlen demokratikus beleszólás, míg az állam egy vékony „politikai elit” irányítása alatt áll. Hogy ez az elit milyen, azt bőségesen dokumentálja az irodalom. Azt pedig, hogy miféle a mai angol—amerikai vagy francia jobboldali „elit" vezette konzervatív előretörés, azt mindnyájan jól látjuk, s akár vezércikkekből is megtudhatjuk. E sorokban sem a polgári demokratizmus (és a liberalizmus, meg a nyugati típusú állami beavatkozás — szociáldemokrácia;—) mítoszainak „leleplezése” a cél, csak annak hángsú- lyozása, hogy a tőkés világ munkásosztályának jóléte áttételesen a —jól-rosszul — megvalósult szocializmus létének is következménye, így áz évszázadon át durván elnyomott amerikai szakszervezeti mozgalom nem kis mértékben annak köszönheti erejét, az amerikai munkás jól fizetett státusát, hogy a tőke valóban mindenható urai mindennél jobban féltek attól, hogy a? amerikai munkás „bolsevizálódik”. Még a profit jó részéről is hajlandók voltak ennek érdekében lemondani. Más kérdés, hogy az amerikai gazdaság alapja évszázadokon' át (egészen a II. világháborúig) az ingyenes rabszolgamunka (még akkor is, mikor már a jobbágyság is mindenütt megszűnt Európában), vagy olcsó munkaerő volt (kivándorlók, mégpedig a legvállalko- zóbb, legmunkaképesebb népesség --“tőlünk is), továbbá az óriási szabad földterületek, s még napjainkban is a legjava európai értelmiség átcsábítása (ó, nemcsak magyar disszidenseké, hanem például a világelső egyetemeken kiképzett angol tudósoké is).

Az objektivitás jegyében azonban nemcsak erről kell szólnunk,

hanem sokkal inkább a tőkés világ kétségtelen sikereiről, hiszen az utóbbiakból a szocialista társadalmak is okulhatnak. Utóvégre nálunk is van állami irányítás, viszont megszűnt a magántulajdon meghatározó volta. Csakhogy épp most adunk újabb teret a piacnak, és (olykor a liberalizmusra is emlékeztető) versenynek — ennyiben tehát közeledünk a cromwelli demokrácia formáihoz, ugyanakkor létezik széles körű részvétellel támogatott demokratikus választás, van a, (ha tetszik: rousseau-i) közérdeket kifejező egyenlőség (azaz a fogyasztás és lehetőségek valamelyes egyenlősége), de a szocializmusban megengedett új alkalmak némelyeket a piac követelményeinek kielégítése helyett a piaci légy szemtelenségére késztetnek — és ezt meg annyi mást csak a kis közösségekben is érvényesülő közvetlen demokratizmus (és bizony itt Amerikától is tanulhatnánk), meg a nagy dolgokban való konszenzus szabályozhatja egészséges, hatékony, korszerű szintézisben.

Mindez közvetlenül utal a nálunk kimunkálandó elvi és gazdasági feladatokra, de a következtetések levonása mindnyájunk közös (mondhatni össznépi, nemzeti; vagy éppenséggel internacionalista) feladata, ámde halaszthatatlan. Ehhez szükséges a kapitalista fejlődés, gazdaság, társadalom, politika, állam, osztályok, rétegek viszonyla-’ tainak történelmi és jelenkori átfogó, kritikus vizsgálata. Amelyből a tanulságok sem hiányozhatnak. Hiszen ami siker, az siker, ami jólét, az jólét, és mindebből mi is, ma is sokat tanulhatunk. Éspedig nemcsak technológiát, hatékonyságot, munkafegyelmet, hanem a társadalmi-állami beavatkozás módszereit tekintve is. Akár a tőkés viíá-' got, akár a szocialista tábort vizsgáljuk: történelem, társadalom, politika, gazdaság || összefonódó diszciplínák, és épp összekapcsolódásukban érdekelnek mindinkább, hiszen rólunk szól a mese: közös múltunkról és jövőnkről. Sem a múltat, sem a jelent, sem a társadalmat, sem gazdaságát nem lehet egymástól függetlenül vizsgálni. Pedig vizsgálni kell, mert különben mit sem értünk abból, ami történt, s történik velünk. Márpedig ennek ismerete nélkül moccanni sem lehet.

Kristó Nagy István

Az „ország iskolája”

Neveltjei: Csokonai, Kölcsey, Irinyi...

Debrecenben a főiskola őse 1526 körül alsófokú iskola lehetett, akadémiai rangját a reformáció megerősödésével I nyerte el. „Schola nostra”, a „mi iskolánk" így emlegették már az 1556- ban kelt latin nyelvű feljegyzésekben. Volt olyan évszázad, amikor a 300-400 főnyi diáksereg választott vezetője irányításával teljesen önálló testületet alkotott.

„Iskola könyv nélkül — olyan, mint tábor fegyver nélkül”. E latin eredetű mondás szellemében a professzorok elsőrendű feladatuknak tekintették a könyvtár gyarapítását. Hajdan a bibliotéka őrzött minden értékes tárgyi emléket. A város nyomdája is évszázadokon át a magyar nyelvű irodalmat szolgálta.

Európai magasságban

A főiskola eltartói Debrecen városa és a református egyház gyülekezetei, pártfogói az erdélyi fejedelmek voltak, Bocskai István, Bethlen Gábor, a Rákóczink, Apafi Mihály támogatták. A diákok évenként kétszer a város környékén is gyűjtöttek természetbeni adományokat. A papjelöltek nagy ünnepekkor vidéken teljesítettek egyházi •szolgálatot.' Svájc, Németország, Hollandia, Skócia protestáns egyetemeinek ösztöndíjrendszere biztosította, hogy a Kollégium tudrímánybs szintje azonds magasságban álljon nyugat- európai testvérintézmények felkészültségével.

A 17. században a debreceni alma mater a magyar protestantizmus egyetlen főiskolája a királyi és hódoltsági Magyarországon. Példakép: Várad élcstc után az ottani főiskolának is menedéke lett.

Nagy professzorok

A külföldön tanuló debreceni származású jeles diákok közül kiemelkedik a bázeli egyetem oklevele szerint: „minden erénnyel és tudással ékes” iljú, Ma- róthi György (1715 -1744). Hét évig külföldi egyetemek hallgatója. A Kollégium tanáraként történelemtudományokat, ékesszólást és matematikát tanított. Nyelvismerete kortársait i& bámulatba ejtette. Ismerte a latin, görög, héber nyelveket. Olaszul, németül, hollandul, franciául beszélt is. Számos tankönyvet írt. Tanítványai rajongtak érte.

Hatvani István (1718—1786) professzor filozófiát, kémiát, fizikát, matematikát, élettant, földrajzot, csillagászatot adott elő harminchét esztendőn át, többnyire zsúfolásig megtelt tantermekben. Egyetemes tudós. Meghatározta Debrecen földrajzi szélességét. Leírta az akkor (1769-ben) feltűnt üstökös pályáját. A váradi gyógyvizek vizsgálatával ő az első magyar balneo- lógus. A marburgi, majd a leydeni egyetemre szóló meghívását elhárította. Mint életrajzában írta: „jobban szeretem gyászos helyzetben lévő egyházunkat, mint Hollandia virágzó szabadságát és tanári fizetését”.

Az „alma mater”

A diákok akkor az iskolát alma maternek, tápláló anyának nevezték. Fiúi szeretetük bizonyítékául latinul ajánlották első nyomtatott művüket, vagy külföldi tanulmányútjaik során gyűjtött prtékes könyveiket ajándékozták a könyvtárnak. Falai között a szabad parasztság, és a tehetséges jobbágyfiak ezrei tanultak. A Kollégium neveltjei: Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Arany János, Irinyi János, Ady Endre, Móricz Zsig- mond, Medgyessy Ferenc és hazánknak még számos nagy fia.

A kollégiumi nagykönyvtár félmillió kötetet magába foglaló könyvállományában 146 ősnyomtatvány, több mint 3000 régi magyar és ritka könyv van. Ilyen könyvtár nélkül aligha fejlődhetett volna Debrecenben tudós költővé Csokonai. Itt gyökerezik Ady jártassága a régi magyar irodalomban. Erről vallott Móricz Zsigmond: „Nagy papok, a reformátorok titokzatos szelleme égetett itt... a könyvtár százezer kptete nekem az emberiség minden becsességét jelentette”.

Debrecen dicsérő jelzői között talán az a legragyogóbb, piellyel az. 1561-ben nyomdát alapitó „bujdosó kassai prédikátor", Huszár Gál a várost jellemezte: „Magyarországnak és Erdélység- nek ... világositó lámpása”. Az 1538- ban alapított Református Főiskola, a Kollégium osztozik Debrecen dicsőségében. Hazánk és a nagyvilág méltóképp ünnepli ez év' novemberében a Debreceni Református Kollégiumot, fennállásának 450. évfordulóján!

Masits László

I TOVÁBBTANULÓK FIGYELMÉBE!

Energetikai üzemmérnökök képzése Pakson

Az energetikai üzemmérnöki szakoktatás célja olyan üzemmérnökök képzése, akik műszaki, gazdasági és politikai ismereteikkel képesek a villamosenergiatermelés, a hőellátás és az ipari energetika szakterületén az üzemeltetés és termelés feladatainak ellátására.

Az 1989/90-es tanévben két üzemmérnöki szak indul a Paksi Energetikai Főiskolán. A hő- és atomenergetikai ágazaton az energiatermelés folyamataival, berendezéseinek működésével és a rendszerek üzemeltetésének kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. Az energetikai rendszer- és irányítástechnika ágazaton a villamos- 'és hőenergia-termelés elosztása és szállítása során felmerülő irányítástechnikai és rendszertechnikai elvekkel, készülékekkel és eljárásokkal ismerkedhetnek meg a hallgatók.

A képzés során az oktatást az egyetem gépészmérnöki karának tanárai a Paksi Atomerőmű Vállalat gyakorló szakembereinek bevonásával végzik. A hagyományos Oktatási eszközökön és módszereken túlmenően felhasználják a paksi atomerőmű magas technikai színvonalú \ műszerparkját és laboratóriumait, lehetővé téve az oktatás és a termelés napi összekapcsolását. A gyakorlatokra az atomerőmű blokküzemeiben, műhelyeiben, számítóközpontjaiban és'szimulátorán kerül sor.

A hároméves üzemmérnökképzés alatt meghatározott tananyagmodulok időszakos oktatása Budapesten történik, a gépészmérnöki kar megfelelő tanszékein és intézeteiben, igénybe véve az egyetem egyéb szervezeti egységét is, elsősorban a tanreaktort. A szak hallgatói a Budapesti Műszaki Egyetem teljes jogú polgárai, diplomájukat is onnan kapják.

Felvételi tantárgyak: matematika, fizika, illetve fizika helyett a felsőoktatási tájékoztatóban közölt helyettesítő tantárgyak. A felvételre pályázó tanulók- ' nak a jelentkezést a BME Gépészmérnöki Karára kell beadniuk. Keretszám: 40 fő. A felvételi ponthatár azl988/89. tanévben 90 pont volt.

Az üzemmérnöki szak Pakson 1989- ben már új, jól felszerelt épületben folytatja működését. Az intézményhez étterem, sportcsarnok, fedett uszoda is tar-, tozik. A hallgatók kollégiumi elhelyezése Pakson és Budapesten egyaránt biztosi- tott.

Kl SAJTOPOSTA E

Mit ér a bolt, ha gyakran zárva? üzenjük

Otthonom Fülöpszálláson, a Petőfi utcában van, ahol -L- meg a környéken is — sok idős ember lakik. Jómagam a nyolcvanhetedik életévemben járok, s ugyanazt érzem a bőrömön, mint a többiek, akik-nevében és érdekében tollat ragadtam.

Az itteni vegyes-élelmiszerboltról van szó, amelynek általában friss az áruja, gazdag a kínálata. Elégedettek is lennénk vele, ha rendszeresen felkereshetnénk. Csakhogy hovatovább alig tart nyitva, ám annál gyakrabban van zárva. Ilyenkor muszáj elvánszorognunk a távoli — a község “közepén található — ABC-áruházba, hogy kenyeret, tejet, konzervet, miegymást vegyünk. Kellemetlenül fáradságos az oda-vissia út, főleg, ha csapadékos az idő; vagy éppen jeges-csúszós az úttest.

Úgy tudom, a kereskedelmi egység nyitvatartásán'ak a vásárlók igényeihez kell igazodnia, s az ezzel kapcsolatos működést a tanács szabályozza, ellenőrzi. Ez utóbbit, vagy annak kedvező hatását mifelénk nem tapasztaljuk. Miért?

Téglás Lajos Füiöpszállás

V — Lakótársaimmal közösen tapasztaltuk szeptember végétől több béten át, hogy nemrégen épült lakásunk csapjaiból elszíneződött víz folyik. Persze nem folyamatosan történt mindez, hanem esetenként. Bár az undorító vizet ivásra, főzésre, mosásra vagy mosakodásra egyikünk sem használta, félünk attól, hogy a szennyező anyag egy része rárakódott a vízvezetékek falára, ahonnan bármikor eljuthat poharainkba és más edényeinkbe.

Furcsának tartjuk, hogy a vízmű, amelynek jól kiépített technikai, technológiai rendszere van, nem képes megelőzni az ilyesféle kellemetlenségeket.

Jó lenne végre megtűdnunk, van-e ok a kecskeméti víz gyengülő minősége miatti aggodalomra, s hogy óvakodnunk kell-e ezzel kapcsolatosan fertőzés veszélyétől?

Az előzőeket Horváth János, Kecskemét, Áprád körút 11. szám alatti olvasónk közlése nyomán jegyeztük le. Ezek részleteiről informáltuk a Bács- Kiskun Megyei Közegészség- és Járványügyi Felügyelőséget, amelynek helyszíni vizsgálata eredményéről az alábbiakat mondotta dr. Sztakó Agnes felügyelő:

— Az említett utca néhány lakásának vízcsapjából származó vízminták vegyi, illetve bakteriológiai elemzése semmiféle kifogásolni valót nem mutaA biciklizők népes táborához tartozom, ezért szemléltem érdeklődéssel az elmúlt hetekben-hónapokban a 'kecskeméti Szolnoki úton és a Kuruc körúton végzett szorgos munkát. Eredményeként a konzervgyári kaputól a KTE-sporttelep bejáratáig ma már széles aszfaltsáv vezet, amely a kerékpárosok „felségterülete”. Úgyannyira, hogy néhol még vaskorlát is védi, hogy ott zavartalanul közlekedhessenek. A ke- rekezők örömét azonban mostanság többször felváltja az üröm.

Ismeretes, hogy a Szolnoki úton több kisebb zöldséget, pékárut árusító — üzlet található, amelynek közelében előszeretettel.parkolnak sokan a

E közérdekű észrevételt előzetesen kivizsgáltattuk a megyei tanács vb kereskedelmi osztályával, melynek vezetője ezeket közölte velünk:

— A Petőfi utcai vegyesbolt á hét hat napján reggel 7 és déli 12, szerdán és csütörtökön pedig délután 2 és 5 óra között is a vásárlók rendelkezésére áll. A gond az, hogy ehelyütt csupán egy •kereskedő dolgozik, s ha például szabadságát tölti, senki sem helyettesítheti. Bár a jogszabály erre az időre nem rendeli el a kötelező nyitvatartást, felhívtuk az üzemeltető, a Kiskőrösi Afész elnöke figyelmét: mivel az egység alapvető cikkeket forgalmaz, s mert a falvak jó élelmiszer-ellátása kiemelten fontos kereskedelempolitikai feladat, lehetősége szerint biztosítsa az utcabeliek áruellátásának zavartalanságát.

, Egyébként a községi tanács arról értesítette hatóságunkat, hogy az említett üzlet jövőbeni zárvatartása esetén a bevásárlás megkönnyítéséré intézkednek.

tott. Igaz, ellenőrzésünkkor már átlátszóan tiszta volt a víz. A fogyasztói jelzések alapján azonban felhívtuk az üzemeltető figyelmét vízvezeték-hálózatának folyamatos karbantartására, s arra, hogy a tisztításijavítási művelettel járó vízminőségi változásokról idejében tájékoztassa a lakosságot.

Az olvasói észrevételekkel természetesen megkerestük a szolgáltató, az Észak-Bács- Kiskun Megyei Vízmű

Vállalatot is, melynek igazgatója, Ben- kó Zoltán ezeket válaszolta:

— A nyári csúcsfogyasztást követően, vagyis szeptember második felétől megváltoztak a vízáramlás irányai a kecskeméti hálózati rendszerben. Ennek következménye az, hogy az ellenkezőleg áramló víz fellazította a vezetékek falára rakódott vasiszapot, amely eljutott a ' fogyasztókhoz. Ez. az állapot nem tartott sokáig, amit bizonyít az, hogy a néhány héttel ezelőtti saját ellenőrzésünk sem talált rendellenességet.

Megjegyzem, a fogyasztói jelzés beérkezése után azonnal utasítottuk szakembereinket, hogy öblítés révén távolítsák el a vasiszapot az Árpád körúti lakásokat ellátó vízhálózatból.

Végezetül annyit: vállalatunknál állandó ügyeleti szolgálat van, s a diszpécserünk nemcsak nyugtázza a vízellátással összefüggő hibákat, hanem azok ■mielőbbi kijavítása érdekében intézkedik is.

gépkocsijukkal. De hogyan? Az új kerékpárút egy részét elfoglalva. Legutóbb — e feljegyzésem nem a teljesség igényével készült —,a KA 62-72-es, a ZN 30-39-es, valamint az SO 01-23-as forgalmi rendszámú járművek álltak a kerékpárosok részére rendeltetett négyzetmétereken.

Sokak nevében kérem ezúton is az illetékeseket: ne engedjék a szóban forgó út jogellenes igénybevételét! E célból hasznos lenne megfelelő közúti táblák mielőbbi elhelyezése, vagy az, ha a közterület felügyelői néhányszor ellátogatnának errefelé...

Nagy József

• Kecskemét

Iván Istvánnak, Bácsbokodra: A település- fejlesztési hozzájárulást —I mértékéről és bevezetéséről a lakosság szavazata alapján határozott évekkel ezelőtt a helyi tanács — az ingatlantulajdon, illetve lakásbérlemény után kell fizetnie az állampolgárnak. E kötelezettség alól mentesül, akinél az egy főre jutó havi jövedelem — beleértve a közös háztartásban levő valamennyi családtag keresetét is — nem haladja mega 2500 forintot. Hasonló mentességet vagy az összeg mérséklését a kedvezőtlen szociális körülményeire tekintettel bárki kérheti a lakóhely szerinti szakigazgatási szervtől, amely első fokon dönt az ügyben. Ilyen intézkedéshez azonban nem kellő jogalap-a csupán idős korra való hivatkozás.

Kámány Bélánénak, Lajosmizsére: A nagyközség Mizsei utcájának mintegy fél kilométernyi szakasza mentén van az üres terület, ahol strand és sportlétesítmény épül a közeljövőben. Terv szerint e beruházással egyidejűleg kap szilárd burkolatot ez az útvonal, amelyet jelenleg földgyalu segítségével, valamint feltöltés révén tesznek jármű- forgalomra alkalmassá az illetékesek. Egyébként a megyei közlekedési hatóság legutóbb azt kérte a lajosmizsei tanácstól, hogy a szóban forgó úgynevezett portalanítási munkálatokat lehetőleg már a jövő évben végeztesse el, függetlenül attól, mikor kezdődik meg és fejeződik be a nagyarányú építkezés. Másik kérdésére válaszolva tolmácsoljuk a Volán reagálását: az E5-ös főútvonal nagyközségi belterületi részén nem indokolt növelni a távolsági autóbuszok megállóinak számát.

Kövesnének, Kiskőrösre: Az alkalmazottként dolgozó legkésőbb február 20-áig köteles nyilatkozni munkáltatójának az előző évi jövedelméről, melynek figyelembevételével a cég számítja ki az adót.

Lengyel Istvánnak, Jánoshalmára: ön aztl panaszolja, hogy a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház—Rendelőintézet fizikoterápiás! rendelőjében túlságosan megvárakoztatták) szeptember 7-én, mert a betegeket nem az! érkezésük sorrendje szerint hívták be keze-! lésre. Ugyanott tapasztalta, hogy egyesekkel! kivételeztek az egészségügyiek. A miértre vá-| laszolva árról tájékoztatott dr. Kövecs Gyula igazgató-főorvos, hogy a jelzett napon 143 kezelésre került sor e részlegben, ahol előre- programozás alapján működtek a speciális gépek. Ez annyit jelent, hogy a folyamatos] kihasználtságuk érdekében az azonos terápiára várókat egymás után — tehát az érkezésük időpontjától függetlenül — vették keze-l lésbe a szolgálat munkatársai. Az ottani! munkarendnek szerves része az ilyesféle cso-j portosítás, amiből eredően csak akkor kell ál betegeknek az átlagosnál hosszabb időn át] várakozniuk, ha más-más gépi gyógykezelést igényelnek. Ami pedig a ,Jriyételezés,’-t illeti, az nem egyéb, mint az intézmény házi szabályának végrehajtása, melynéfé lényege — ésj erről ezentúl fali hirdetmény is tájékoztat:

— a kórház és rendelőintézet dolgozóját so-j| ron kívül fogadja a fizikoterápiás részleg. j|

O.-nénak, Kecskemétre: Való igaz, csúnya látvány, ha a hulladék elszállítása után sze-| metes marad a helyszín. Ennek legfőbb oka, hogy a szeméttartók kiürítésének gépi műve-l lete nem tökéletes. A szolgáltatást végző vá-)| rosgazdasági vállalat azonban olyan műsza-| ki megoldáson 'dolgozik, amely várhatóan a! jövő év elejétől azt eredményezi, hogy a hűl- í ladékot tartalmazó edények kiürítése többéi nem jár együtt a szemét egy részének lepo-J tyogtatásával. (Megjegyezzük: o terület tisz-l! tántartása mindig az érintett lakóközösség feladata.) Különben a városgazdaság vezetői; intézkedtek annak érdekében is, hogy a sze-t métszállítást végzők ezentúl a megjelölt helyükre vigyék vissza a kiürített kukákat,' konténereket.

„Prémium” jeligére: Aki a pénzét tartós lekötésű — például 1—2—3 évre szóló — takarékszövetkezeti, betétben helyezi el, ad összeg alapján, december 31-ét követően igén nyelheti a kamat kiegészítő prémiumot, persze a kamattal egyidejűleg. Fontos tudnijl hogy a betét vállalt lekötési határidőn belüli ( kivétele esetén visszafizeténdő a felvett pré-ll mium és kamat.

„Prűd vagyok” jeligére: ön határozottan! bírálja azokat, akik Kecskeméten vagy a megyében másutt nudista strand létesítése érde-l kében fáradoznak. Az ilyen tárgyú, novem-l bér 14-ei cikkünkben foglaltakkal ellentét-! ben azt hangoztatja: a meztelenség nem egyéb, mint az erkölcsi kultúra semmibevétel' le. Nos, e véleményét tiszteletben tartjuk)

— ezért hoztuk nyilvánosságra —, csakúgy!! mint a homlokegyenest más állásponton lel vökét, akik a ruhátlanul történő napozást éa fürdőzést: a felszabadultság nemes érzésével azonosítják. Mellesleg a demokrácia egyfélq megnyilvánulása, ha a különböző esztétikai ízlések, magatartásformák békésen megfért nek egymás mellett — például a strandon ist

„Város közelében lakom” jeligére, Kiskun-I halasra: A földről szóló 1987. évi I. törvényi és a végrehajtási rendeletéi leszögezik: az ál-i lami szervnél, illetve a mezőgazdasági szőj vetkezetben alkalmazott személy legfeljebb hatezer négyzetméternyi illetményföldei kaphat. Megműveléséről magának kell gont1 doskodnia, s a használatot nem engedheti áj másnak. Aki e kötelezettségét megszegi, at-l tói a munkáltató azonnali hatállyal megvonj hatja a földhasználat jogát. Munkaviszony megszűnése esetén kérelemre a gazdasági év végéig engedélyezhető a termőföld birtokláj sa.

Wenszky Ferencnének, Kalocsára: A mun kaszüneti napon (január 1-jén, augusztus 2Ó{ án, november 7-én stb.) dolgozót az átlagkej resetén túl megilleti az aznapra járó díjazáj is. Ha azonban ezen időpont pihenő- vagy szabadnappal esik egybe, akkor a munka végzőnek elsősorban másik pihenőnap jár Amennyiben ez utóbbit nem tudja biztosítaj ni a munkáltató, akkor a dolgozónak a hét pihenőnapon teljesített feladata utáni munj kabéren felül százszázalékos pótlékot kel '] kapnia. Ezeket az előírásokat a munkaügy miniszterJ7/1979. (XII. 1.) számú rendeleti tartalmazza, amely lényegében a Munka Törvénykönyve kiegészítőjének felel meg.

Szerkesztette: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A* Telefon: 27-611

Kártérítést kapott a megrendelő

Ndvember 8-án e hasábokon írtunk a kunfehértói Nagy Lászlóné kálváriájáról: a Kecskeméti Ruhaipari Szövetkezet kiskunfélegyházi részlegében tavaly tavasszal megrendelt kosztümét olyan szakszerűtlenül varrták meg, hogy a ruhát nem használhatta. Emiatti sérelmével nemcsak a céget kereste fel, hanem különféle szerveket is, ám az ismételt és bizonyított panaszai révén sem kapta vissza a hiábá kidobott pénzéi.

A napokban ismét szerkesztőségünkhöz fordult olvasónk, ám ezúttal jó hír volt a tarsolyában: cikkünket követően újra foglalkoztak ügyével a szolgáltatás vezetői, akik végre kiutalták részére a kártérítést, 4000 forintot.

LAKOSSÁGI PANASZOK NYOMÁBAN

Milyen a kecskeméti ivóvíz minősége?

Kerékpárút vagy autóparkoló?