Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
VALAMIBŐL MEG KELL ÉLNI! Szerkezetátalakítás a kecskeméti autójavítónál A gépkocsija vitás ma már nem olyan nagy üzlet, mint korábban volt, ugyanis az alkatrészellátás —- enyhén szólva — nem kiegyensúlyozott, drága, s emellett növekedett az úgynevezett rezsiórabér is. A megrendeld magánszemély vagy vállalat a kisebb hibák elhárítását a takarékosság jegyében inkább_maga végzi el. Mindezek ellenére nem lehet panasza a Kecskeméti Autójavító Vállalatnak, mert az év első háromnegyedét nyereséggel zárta, szerencsére bőven akad munkájuk. Az eredményekről, a tervekről beszélgettünk Csontos Attila igazgatóval és Csikós Bélával, a pártalapszervezet titkárával. Az egyik szerelőcsoport vezetője fékbetétet cserél. • A műhelyben ma már mindenki a munkájával törődik. Jelentős raktárkészlet áll rendelkezésre a javításhoz, a cseréhez. 198». december 5. • PETŐFI NÉPE • 5 Keü-e holnap a mai csirke? Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki a közelmúltban döbbenten kaptam fel a fejem a Falurádióban elhangzott ajánlásra, melyet a hazai feldolgozó vállalatok számára követésre érdemesnek mondott dr. Tóth Mátyás, a Baromfitermelők Egyesülésének igazgatója. Ezek szerint a vállalatok az eddig megszokott, átlag öt turnusban nevelt broyler-csirke mennyisége helyett csupán kettőre kössenek szerződést termelőikkel. A víziszárnyas igen Mint minden dolognak, természetesen ennek is két oldala van. Az egyik, ami a piaci helyzetünket mutatja meg, vagyis hogy a baromfi- termékek keletje csökkenőben van, a pecsenyecsirkét alig tudjuk külföldön eladni, vagy ha igen, az sem a feldolgozónak, sem a népgazdaságnak nem hoz hasznot. Ugyanehhez az oldalhoz tartozik a belföldi piac, amit a mai adatok szerint lefelé szálló vonallal lehet grafikonon ábrázolni, a baromfi esetében 10-15 százalékos visszaesést mutat. Sokak által ismert a mezőgazdasági termékek termelői (fogyasztói) árának jövő évi változása;-ami szintén hat a belföldi fogyasztásra, annak ellenére, hogy a csirke az egyik legolcsóbb húsféleségnek számíthat majd. A reményt keltő jeleket se hagyjuk figyelmen kívül, melyek szerint a nagytestű baromfi, a vizi- szárnyasok és a pulyka a külpiacon ma jól eladható termékei a. mező- gazdaságnak. Teljesen jogos, hogy a feldolgozó vállalatok ez utóbbi állatok nevelését szorgalmazzák a csirke rovására. Nem akarok rosszmájú lenni, de a tapasztalat azt mutatja: egészen eddig, míg szokás szerint át nem esünk a ló túlsó oldalára, nem lesz túltermelés, öngeijeszt- ve a piaci kínálatot, árcsökkenést eredményezve. Több termelő, kevesebb alapanyag A dolog másik oldala a termelés. A mezőgazdasági nagyüzemek közül mára csak azok tartották meg csirketelepüket, amelyek vagy nagyon korszerű technológiával ren- j delkeznek, vagy még nem gondolták meg magukat, és váltottak vízi- szárnyasra. A legtöbb szövetkezet azt az utat választotta, hogy a kistermelők koordinálásával igyekszik a feldolgozónak alapanyagot termelni. Azzal együtt, hogy elismerik, tagjaik jövedelméhez nagyban hozzájárul az így megkeresett összeg, és a szövetkezet sem jár rosszul. Nem feledkezhetünk meg- a szépen gyarapodó rétegről sem, akik főfoglalkozásban, kisvállalkozóként nevelnek csirkét. Miért soroltam fel a csirketartók népes táborát? Mert a beharangozott, kéttumusosra csökkentett csirkenevelés megvalósítása talán őket érinti a legérzékenyebben. A legkézenfekvőbb, a legigazságosabb megoldás az lenne, ha valamennyi termelői rétegre vonatkozna ez az elképzelés a piac törvényei alapján. Még akkor is, ha jól tudjuk, ezek farkastörvények. Vagyis maradna csirketartó az, aki jól, gazdaságosan, jövedelmezően képes foglalkozni ezzel a madárral. Csakhogy. Egyrészt akik függnek tőle, tudják, a piac ma még korántsem úgy hat, ahogyan az a „nagykönyvben” meg van irva. A sok — többnyire túlságosan is sok közbeeső szervezet tompítja vagy éppen felerősíti hatásait. Másrészt egy-egy gazdálkodó szervezetnek nemcsak a piac határozza meg a működését, akármennyire is igy igyekszünk az elkövetkezendő időszakok feladatait behatárolni. A legtöbb településen a mezőgazda- sági üzem — és annak melléküzemágai —jelentik a munkahelyet az ott élőknek. A megélhetéshez pedig legtöbb esetben elengedhetetlenül szükséges a háztájiban végzett munka jövedelme is. A baromfiólak kialakításához nagy erővel fogott hozzá a tagság, hozzá kell tenni, majd mindig állami, banki, szövetkezeti segítséggel. így nem ritka a több ezer csirke felneveléséhez megfelelő ól, a hozzá tartozó összes berendezéssel. Nem olyan régen az illetékes szakminisztérium képviselőjének szájából hallottam, ők úgy vélik, a tartósan veszteséges üzemi t irrúle- téről felszabaduló munkai i-' il a mezőgazdasági kistermelés, ezen belül is inkább az állattenyészt' , Ingja majd lekötni. Kérdés, hopv ,\ ma is túl; nagy állat- és húsmcímvtsepct előállító termelésben nekik futhat-c egyáltalán szerep? Közelítés Az érdekek tehát ellctitcti'sck. Ezt az ellentétet valójában a |i»l kialakult piac oldhatná fii]. Azonban amíg hatni tud, valamit lenni kell. Legelőször is helyes i.ráltvok- ban gondolkodni, teljes cgcsZCben átlátni a vertikumot, és azon belül megteremteni az érdek lőm' .Ságot. Meg kell egyezni abban, termelőnek, feldolgozónak. ivetC-ke- dőnek, ki milyen arányban viselje a terheket és osztozzon az örömökből, A meg nem termelt kéaz.fermék nem hoz veszteséget, its»antikkor nagyobb teret enged a nyerési ges termék gyártásához. h<- • ■„ int - il- mazók nyereségéről r. i t.. -, éljünk. Azok azonban, akik neiii nevelik meg azt a broyln -men in ideget, amire kilátásaik lehellek volna . —hiszen néhány hónapja még fn- lesztésről szólt a.fáma —, elesnek nyereségüktől. Ez a két dolog mát annyira közelít egymáshoz, hogy —i látszólag már csak egymás mellé kellene rendelni őket, természetesen előzetes megbeszélések alapján. Sőt, a logika úgy mutatja, az így nyert kárpótlással kezdeni is lehet valamit, mondjuk más állatfaj igényeihez alakítani a termelőeszközöket. Megteremtve ezzel a piacon jól eladható árualapot. Az ellentét azonban tovább gyűrűzik, hiszen minden gazdálkodó szervezet a nagyobb nyereség elérésében érdekelt. Arra pedig, hogy önmaga ellen dolgozzon, mi kényszeríthet- né? Mondhatjuk ismételten: a piac. A probléma egy csapásra megoldódna. Addig azonban, míg a piac hatása tisztán nem érződik, nem lehetne ki-ki enged alapon kezet .nyújtani egymásnak? A dolgok természetéből adódóan inkább ma, mint holnap. Gál Eszter HOGYAN LATJAK AZ ABMH-BAN? Munkanélküliség, átképzés Az elmúlt évek rosszabbodó gazdasági helyzete felszínre hozta a munkaerőpiac ellentmondásait is. (Jj fogalmakkal barátkozunk, mint a munkanélküliség, az átképzési rendszer, újrakezdési kölcsön. Mennyire hatékonyan működnek a foglalkoztatáspolitika ezen eszközei? — kérdeztük az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási és Területi Főosztályán Mátyás Pál osztályvezető-helyettest. — Árbevételünk -“kezdte Csontos Attila —^ a múlt év azonos időszakáéhoz viszonyítva egyszázalékos emelkedést mutat, s meghaladta a 40 millió forintot. Ha azonban a szám mögé nézünk, alaposabban vizsgáljuk, kitűnik: a gépjárműjavítás árbevétele a tavalyi szinten maradt, ám a két fuvarozásra kihelyezett Barkas gépkocsi árbevétele 40, az autómentő szállítási tevékenysége pedig 17 százalékkal növekedett. Egyéb bevételeink, így a bankkamatok háromszorosukra emelkedtek, csupán az autóalkatrész-kereskedelmi tevé; kenységünk mutat visszaesést. — Történt már említés róla kapcsolódott a beszélgetésbe Csikós Béla hogy a gépjárműjavítás úgy alakult, mint tavaly, de ezen belül az anyagár- bevétel majdnem egymillió forinttal csökkent, az ismert és krónikussá váló anyagellátási gondok miatt. A munkadíjbevétel viszont 8 százalékkal nőtt, amelyből 1,5 százalék a hatékonyságból, a többi a produktív létszámnövekedésből, illetve a ledolgozott órák számának emelkedéséből származik. A teljesítmény, az árbevétel növekedése ellenére nyereségünk csökkent, ugyanis nőtt a költség. A költségnövekedés okát a két vezető a következőkben látja: emelkedtek a bérek — az egy dolgozóra jutó havi átlagbér 5785-ről 6567 forintra, az átlagkereset 6898-ról 8102-re emelkedett —, s ennek velejárójaként a társadalombiztosítási járulék. A bruttósítás a bérköltségckét l 3,6 százalékkal növelte, s a kiadásokat tovább halmozta az 1987-es nyereségrészesedés társadalombiztosítási járuléka, amelyet ez évben kellett kifizetniük. Ez elérte az éves bér 15 százalékát. — A lakossági szolgáltatás árbevétele mintegy 2 millióval, az összes szolgáltatás értéke ugyancsak 2 millió forinttal nőtt “ folytatta az igazgató. — Ez azonban jövőre nem lesz elég, tovább kell lépni, bizonyos fokig át kell alakítani a termelés szerkezetét. A piaci verseny éleződése, az ügyfelek, javíttatok magatartása arra szorítja a vállalatot, hogy javítsa a munka minőségét. Olyan munkacsoportokat hoztunk létre, amelyek érdekeltek a gyors, a minőségi, a reklamációmentes munkában. /Ezeket a csoportokat, amelyekben 12 e-17 szerelő volt, az idén tovább bontottuk. Egy-egy erős, jól dolgozó szerelő mellé két gyengébb képességűt osztottunk be, garantálva ezzel a minőséget, a kereseti lehetőséget, s egyben a „gyártásközi” minőségellenőrzést. A csoportok között versenyhelyzet van, mert fizetésük az óra- és teljesítménybér függvényében alakul. A hatékonyság fokozása érdekében tavaly kétmillió forintért technikai eszközöket, műszereket vásároltunk, s célunk a munkaidő jobb kihasználása. A szerelőket is „tipizáltuk”, azaz egy-egy kis csoport azonos típusú gépkocsit javít, alaposan megismerve — gyorsabban dolgozva — annak minden alkatrészét, javítási szisztémáját. — A jövőhöz tartozik, s ebben is támogatjuk a vállalat vezetőit — vette át a szót a pártalapszervezet titkára —, hogy folyamatosan továbbképezzük a dolgozókat. Évente 6—7 szerelő, technikus külföldi, s 14—16 szerelő, technikus belföldi tanfolyamon való részvételére kínálkozik lehetőségünk. Rendkívül fontos, hogy a műszaki színvonal fejlődésével lépést tartsunk. Javítottuk a garanciális átvizsgálás, technológiáját is, s itt is tipizáltuk a kiscsoportokat. — A műszaki berendezések pótlása — szólt ismét Csontos Attila — iiem okoz nehézségeket, ugyanis a gépek 50- 60 százaléka Soproni- és Hiteka-gyár- mány. Ezekkel a cégekkel szerződésben biztosítottuk a berendezések, műszerek negyedéves felülvizsgálatát, amelyet a garanciális és a zárttechnológiai vizsgálatok megköveteltek. A jövőről beszéltünk. Már 1989-ben megkezdjük a használtgépkocsi -kereskedelmet és a garázstevékenységet. Erre anyagi lehetőségeink, sőt már hét garázsunk is van. Az arányokra természetesen ügyelünk: Ugyanis a szolgáltatásé nem csökkenhet 50 százalék alá — ez évben 71 százalékos —-, mert akkor nem kapunk mentességet a keresetszabályozás alól Mindent összevetve, a Kecskeméti Autójavító Vállalat vezetői okosan gazdálkodnak, de ami a legfontosabb, fejleszteni, modernizálni akaiják a szolgáltatásokat. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy növeljék közös vagyonukat, ez nagyobb mozgásteret, jobb megélhetési lehetőséget kínál, ami ma már természetes követelmény. Gémes Gábor ■— A munkaerő-szerkezet jelenlegi problémái — mondta Mátyás Pál — csak fejlett átképzési rendszerrel oldhatók meg. 1983-tól folyik az úgynevezett munkahelyen belüli átképzés és azt követően indult meg a vállalati átképzés is. Ez utóbbi a mikrokörzetekben a munkaerő-állomány stabilitását segítette, bár hozzá kell tenni, hogy nem érintett nagy tömegeket. A vállalatokon belüli átképzés ütemes fejlődését mutatja az alábbi számsor: 1986-ban 136 cég kért átképzési támogatást, 1987-ben már 192, ez 10,5 ezer dolgozót érintett. 1988 első félévében pedig már 157 vállalat vette igénybe a támogatást, ami körülbelül 7 ezer embert érint. — Mi lesz azokkal, akiknek nincs munkájuk, tehát nem kapcsolódhatnak be egy üyen jellegű képzésbe? Nekik milyenek a lehetőségeik? E- A munkanélküliek esetében komoly gondok vannak. Az állampolgárok többsége nem érzi a veszélyt, hogy rosszul alakulhat a sorsa. Ők, saját szakmájukban kívánnak elhelyezkedni, nehezen vállalják az átképzést, sokan nem ismerik fel azt, hogy ezzel az elutasítással minimálisra csökken az esélyük az elhelyezkedésre. Főleg a kö- zépkorúakra vonatkozik ez. Az is igaz, hogy nekünk is sok tennivalónk van ezen a téren. Jobban kellene tudatosítanunk az emberekben a reálisan fennálló veszélyeket. Öt megyében — Békés, Veszprém, Komárom, Győr— Sopron és Borsod — beindítottuk a munkanélküliek átképzését. Ez körülbelül 350-400 főt érint. Hozzá kell tennem, hogy ezer fő jelentkezett a munkaközvetítő irodákban az ilyen tanfolyamokon való részvételre. A képzés eltér a vállalaton belüli átképzésektől. Míg utóbbi csak 3 hónapos, addig a munkanélkülieknél az időtartam 8-tól 20 hónapig térjed. — Ügy gondolom, hogy a 400 fős átképzés a munkanélküliek csupán igen kis hányadát érinti. Tulajdonképpen hányán vannak ma munka nélkül Magyarországon? j£g|- 11-12 ezer a munkanélküliek száma, akiket nyilvántartanak. Vannak azonban olyanok, akik nem is jelentkeznek a munkaközvetítő irodáknál. Ha őket is figyelembe vesszük, akkor körülbelül 30 ezer emberről beszélhetünk. A kérdésre visszatérve, a 400 fő tényleg nagyon kevés, de ezt a képzési rendszert csak nemrégiben kezdtük. Célunk a jövőben az, hogy továbbfejlesszük az átképzést, és nagyobb tömegeket vonjunk be. A munkanélküliekről szólva el kell mondanom, hogy sajnos a munkaközvetítő irodák nagy tömegében képtelenek voltak rövid időn belül segíteni ezeken az embereken. Innen is adódik a bizalmatlanság, hogy nem jelentkeznek nyilvántartásba vételre. A munkát keresők legnagyobb része szakképzetlen, 70 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát. Az ő újbóli elhelyezkedésük gyakran egy fél évnél is tovább tart. — A vállalatok egy része a bértömeg- t gazdálkodás adta lehetőségekkel élve, — a bizonytalan jövőre gondolva — béremeléssel próbálja szakembereit / megőrizni. Ehhez azonban el kell bocsátania feleslegesnek tartott embereit. Ám ez azért lehet veszélyes, mert a cég így ugyan megtartja, de esetleg továbbra sem tudja megfelelő munkával ellátni a máshol hiányzó szakembereket. Mi erről a véleménye? — Igen, s ezzel a munkaerőpiac és a gazdasági szerkezet is konzerválódik. Lehet így is hatékonyságot elérni a vállalatoknál, de ez nem a kívánt szerkezet-átalakításból adódik. Az érem másik oldala pedig, hogy a munkanélküli- ' ek összetétele állandósul, elsősorban a szakképzeletleneket és a fiatalokat, érinti. Ezen a vállalati magatartáson , azonban nem foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell változtatni. Általánosságban elmondható, hogy a munkaerőpiac az elmúlt évben jelentősen változott. Egyrészt reálisabb lett a munkaerőigény, másrészt növekedett a munkára jelentkezők száma. Vitathatatlan azonban, hogy a jelenlegi munkaerőpiac rugalmatlan, regionális, nehezen változtatható. Valójában nem is igazi piac, részben a vállalati magatartás, részben az állampolgárok miatt. Igazi piaccá akkor válhat, ha majd a gazdasági életben teret hódít a piaci szemlélet. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy a munkanélküliek jelentős része a szolgáltató szektorokban helyezkedjen el? •ffiaj- A lehetőségek itt nagyon korlátozottak. Az elkövetkező években várhatóan szűkülni fog a szolgáltatások iránti lakossági kereslet. Előtérbe kerülnek ugyanis ^ különböző gazdasági okok miatt, például reálbércsökkenés “ a szolgáltatást helyettesítő házi munkák, így az ágazat munkaerő-felszívó képessége nagyon csekély marad. Ez viszont a gazdasági struktúránkra is kedvezőtlenül hat. — Az átképzés mellett milyen egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközökkel próbálkoznak? 4|- A közhasznú munkával például. A különböző településfejlesztési elképzelések megvalósításában körülbelül 3 ezer fö vett részt. A munkaerőt azonban csak 2 hónapig foglalkoztathatják. Utána el kell helyezkednie. Egy másik eszköz az úgynevezett újrakezdési kölcsön, amely a vállakózásokat segíti. Ugyancsak fontos a munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázat útján. Azonban ezeknél is csupán a kezdeti lépéseket tettük meg. — A január elsejével bevezetésre kerülő munkanélküli-segéllyel hogyan változik a helyzet? ':— A munkanélküli-segély rendszerét a jövőre várhatóan nagy számú — 50- 100 ezer — munkanélküli miatt vezetjük be. Am a segély is csak egy eszköz a többi között, s nem is a legelső, amelyet alkalmazni kívánunk. Hiszen az előzetes számítások szerint a segélyek fizetése sokkal nagyobb összeget tesz ki, mint a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása. Célunk tehát továbbra is az, hogy a már meglévő foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert — az átképzést, s az egyéb említett formákat ■— intenzíven továbbfejlesz- szük. SZflBRDIDÖ-HRSZnOSfln DR.PRRKfiriYI GYÖRGY . KÁLYHÁK KIVÁLASZTÁS, ELHELYEZÉS, GAZDASÁGOS ÜZEMELTETÉS A magyar háztartások negyven százalékában kályhával fütenek, Jg” . sokféle kályha- és tűzhelytípus van forgalomban. A Műszaki Könyvkiadó Szabadidő||||hasznosan sorozatának új kötete segíteni szeretne a legmegfelelőbb típus kiválasztásában, a tüzelőberendezés elhelyezésében, a tüzelőanyag tárolásában, a tüzelőanyag-takarékos fűtésben. Szól a fűtés alapfogalmairól, a hőérzetről, a zárt helyiségek hőveszteségéről és hőigényéről, a tüzelőanyagokról, a füstgázok elvezetéséről. Részletesen tárgyalja a helyi fűtőkészülékeket és tűzhelyeket, azok üzembe helyezését, üzemeltetését, karbantartását, A kötet végén címjegyzék segít a beszerzésben, megjelölve,' mit lehet kapni, melyik cég gyártja, s megadja a leggyakrabban * használt mértékegységeket is. k. m. Sz. B.
