Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
1988. december 30. • PETŐFI NEPE • 3 T| FF •• I • •• Bővüljön a vállalkozói mozgástér (Folytatás az 1. oldalról.) ' sával, a tartósan fizetési zavarokkal küzdő gazdálkodók felszámolásának kezdeményezésével is segítsék elő, hogy a hitelek iránti keresletet ne az indokolatlan mértékű kamatemelés fékezze. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A konvertibilis import szabályozásában lényeges változás történik a behozatal liberalizálásának megkezdésével. Ennek eredményeként 1989-ben elsősorban a fejlett technológiát és technikát meghonosító gép- és alkatrészimport növekedhet. Erősödjön az import kínálatbővítő szerepe. A behozatal elsősorban a liberalizált termékkörben nőhet. A kormány több éves program keretében kívánja kiterjeszteni, majd teljesebbé tenni az import liberalizálását. A rubelelszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes kereslettel alátámasztott importlehetőségek feltárására. A Szabályozást és a külkereskedelem szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a vállalatok is érdekeltté váljanak a behozatal bővítésében és az exportlehetőségek ezzel összhangban álló kihasználásában. Az idegenforgalomban nemzetközi versenyképességünk fenntartásával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a vendéglátás színvonalának emelésével kell és lehet a konvertibilis bevételeket növelni. A kínálat bővülésének hatására a külföldiektől származó devizabevételek a tartózkodási időt meghaladóan növekedjenek. A lakosság valutaellátási rendszerének fenntartása mellett további intézkedésekkel kell megalapozni äz idegenforgalmi aktívum növekedését; ■ A rubelelszámolású idegenforgalom aktívuma legyen összhangban a fizetési mérleg követelményeivel. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi' követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. A rubelviszonylatú kivitelnek — a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Ezek termelés- és jövedelemkiesésüket csak a rubelexportra fejlesztett kapacitásaik átalakításával és leépítésével, intenzív szerkezetváltással, új piacok feltárásával tudják részben vagy egészben ellensúlyozni. A jövedelmező termékszerkezet kialakítását célzó vállalati programokhoz a bankok közreműködésére,, egyes piaci nehézségek áthidalásához pedig - korlátozott mértékben — esetleg központi támogatásra is lehet számítani.- Mindezek következtében elsősorban a konvertibilis elszámolású export növelésére képes vegyi és könnyűipari, valamint egyes, gépipari cikkek termelésének bővülése várható. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunktúra függvénye. A támogatások csökkentésének hatása elsősorban a szén- bányászatban, a vaskohászatban és a műtrágyagyártásban jelentkezik a gazdaságtalanná váló termelés és export mérséklésében. Az energiafelhasználás — átlagos időjárási viszonyokat feltételezve — az 1988-ra tervezett szint körül alakulhat. Ezen belül maximálisan ki kell használni a rubelelszámolású' importlehetőségeket. Az élelmiszer-gazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényü szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcs- termelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. Á konvertibilis export növelése elsősorban a magas fel- dolgozottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszer-gazdasági termékekből kívánatos. Az építőipar új ágazati irányító szervezetének alapvető feladata az, hogy a kínálat mind teljesebb körben gazdaságosan és jó minőségben elégítse ki a csökkenő, szerkezetében változó keresletet. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyvállalatokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetén fel kell számolni., e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat és az informatikai szolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. A közlekedésben — az áruszállításban és a tömegközlekedésben egyaránt — az összességében romló műszaki feltételek mellett is meg kell őrizni a működőképességet. Az országos úthálózat fejlesztésének csökkenő költségvetési támogatását a lakossági és a vállalati források bevonásával kell pótolni. A közlekedési hálózatok alapvető rekonstrukciós és fejlesztési feladatainak megoldását a közúthálózat fejlesztéséhez rendelkezésre álló forrásoknak és a vasúthálózati fejlesztések költségvetési támogatásának szükség szerinti átcsoportosítása is segítse elő. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvízellátás feltételeit. Gyorsul a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel összefüggésben kiemelt városok szennyvíztisztítóinak építése. Folytatódnak a Balaton vízminőség-védelmével kapcsolatos beruházások. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyeződés csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. A technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások számonkérése erősítse a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a gazdálkodási folyamatokban. f) A beruházási politikának a termelésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. A vállalati beruházások volumenének mintegy 8 százalékos bővülése erősödő szelektivitás mellett valósulhat meg. A fejlesztési tevékenység orientálását, differenciálódását szolgálják a gazdálkodás jogi, intézményi és pénzügyi feltételeiben bekövetkező változások. Erőteljesen törekedni kell arra, hogy a technológiakorszerűsítésben, a beruházásokbán érdemlegesen növekedjék a külföldi tőke részvétele. Ezzel összefüggésben bővülhet a konvertibilis gépimport is. A központi beruházások körében a távközlés és a felsőoktatás prioritása mellett a többi 'területen g- a várható feszültségek ellenére is — döntően csak a folyamatban lévő fejlesztések megvalósítása finanszírozható. g) A közösségi fogyasztás a költség- vetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagymértékben mérséklődik a védelemre, alközponti államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munka- nélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen munkaerő munkában maradási és elhelyezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a . munkanélküli-segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy kétszeresére nő a Foglalkoztatási Alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segítsék a pályaváltásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós tanácsadást és szervezzék az átképzést. A pénzek felhasználását azokra a területekre (Borsod, Komárom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezettek. Növekvő pénzügyi eszközök szolgálják a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztését, valamint a gazdasági szerkezet korszerűsítésével koncentráltan érintett térségek problémáinak megoldását. Jelentősen emelkedik a Terület- fejlesztési és Szervezési Alap költségvetési támogatása. Kiemelten kell kezelni a vaskohászat és a szénbányászat termelési szerkezetének átalakításával járó problémák megoldását, meg kell kezdeni az észak-magyarországi régió fejlesztési koncepciójának megvalósítását. Fokozottan kell ösztönözni a helyi adottságokat jól hasznosító, rugalmas, piacképes kisvállalkozások létrehozását. i) A gazdasági szerkezet átalakításának forrásigénye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4-5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dolgozók bérelmaradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támogatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energiahordozók, a személy- szállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személy- gépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban ré- szesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A gazdálkodási kötöttségek oldásával, a fogyasztásicikk-import részleges liberalizálásával is javítani kell a kínálatot. A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy — az alacsony jövedelműek keresletének megfelelő -Jgol- csó cikkek választéka bővüljön. A lakásellátottság javítását 40-50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése, szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a víz- és csatornaszolgáltatásokra vonatkozó átalánydíj bevezetése, valamint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja, hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési terhek is. A szociális és egészségügyi ellátás feltételeit elsősorban a mégkezdett kór- házrekostrukciók folytatásával, valamint a műszerállomány korszerűsítésével lehet javítani. Folytatni kell az intézményi gazdálkodás és finanszírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek; külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — eddig más célra hasznosí- tott^J helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az intézményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A felsőoktatást kiemelten kell fejleszteni. Ennek érdekében gondoskodni kell a működés színvonalának megőrzéséről, és jelentősen növelni kell a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot. Folytatódik a legnagyobb egyetemek rekonstrukciós programja, megkezdődik az ELTE új fizikai tömbjének építése. * * * A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fokozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása magában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növekedése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgazdálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentősen meghaladják a teljesítményekkel alátámasztott mértéket. Az új gazdaságirányítási elemek nagymértékben növelik a kormány és a gazdálkodó szervezetek, ezen belül a vezetők (vezetői testületek) és a kollektívák, továbbá az érdekképviseleti szervek felelősségét is a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kíséri. Beavatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és a monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. (MTI) FÉL ÉVTIZEDE FOLYIK A VESZÉLYES JÁTSZMA Méregforrás a nemzeti park közepén 9 A felvétel 1983-ban készült. Ekkor találták meg az első földbe rejtett — veszélyes anyaggal teli — hordókat a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Példátlan, súlyos, rendkívüli méretű — ilyen s hasonló jelzőkkel, címoldalon számoltak be a lapok az Apajpusz- tán történt környezetszennyezésről. Tegnapi számunkban mi is hírt adtunk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium mellbevágó sajtótájékoztatójáról. Amint ezen elhangzott, 253 veszélyes, hulladékkal teli hordót találtak elásva a Kiskunsági Állami Gazdaság vegyipari és hulladékhasznosító ágazatánál, s további csaknem kétezer hordót keresnek! Igaz ugyan, hogy a Kiskunsági Állami Gazdaság a megyehatár túloldalán található — Pest megyében —-, ám területe szerves része a Duna—Tisza közi Hon\okhátságnak. Apajpuszta alig tíz kilométernyire található Kunszentmik- lóstól. A gazdaság kilencezer hektárja pedig Bács-Kiskun északi határvonala mentén húzódik, s majd egyharmada a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik. Sőt! Az UNESCO Bioszféra Rezervátum részeként — nemzetközi kötelezettségek alapján fokozott védettséget élvez. Maga az üzem, ahol 1981 óta foglalkoznak festékoldó szerek s más — ólmot, nehézfémeket tartalmazó — folyékony vegyi anyagok feldolgozásával, a védett terület közepén található. —Fokozott természetvédelem és környezeti veszélyt rejtő tevékenység ugyanazon a helyen? Hogyan lehetséges ez? — Bennünket senki sem kérdezett meg az alapításnál. A helyi tanács nem kért természetvédelmi szakhatósági véleményt, pedig kötelessége lett volna. Tudtunk és beleegyezésünk nélkül hozták létre a regeneráló üzemet — mondja dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, s egy 1983-as újságcikket tesz elém. Ebből kiderül, hogy a konfliktus a gazdaság és a természetvédők között már fél évtizeddel ezelőtt kirobbant. Iványosi Szabó András Méregtemető a nemzeti parkban címmel számolt be arról, hogy az apajpusztai terület egyik félreeső részén, egy elhagyott homokbányában hevenyészve 250 hordó hulladékot földeltek el, s ezt fedezte fel a nemzeti park területfelügyelője. Az évszám, ne feledjék, 1983!-— A magyar természetvédelem történetében ez volt az első példa, hogy az UNESCO által védett bioszféra-területen veszélyes hulladékot helyezett el egy állami üzem, melyben tudomásom szerint negyven-ötven diplomás szakember dolgozik. A felháborító eseten akkoriban felhördült az ország—folytatja dr. Tóth Károly, aki kérésemre felidézi az öt évvel ezelőtti ügy körülményeit: — Markolóvá)1 gödröt ástak a legszebb pusztába, az érintetlen ősgyepbe, ide lerakták a hordókat és visszatakarták a földet. A kora tavaszi szelek kikezdték a takarót, ekkor vette észre természetvédelmi őrünk, Szabó Sándor. Szabályos feljelentést tettünk az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél. — Milyen eredménnyel? — A milliós pénzbüntetésen túl a gazdaságnak ki kellett cserélnie a szennyezett földet, a hordókat visszaszállítani a telepre, és a határozat még azt is tartalmazta, hogy amennyiben később vízszennyezést észlelnek, a felmerülő költségeket vállalniuk kell. Mindenki arra gondolt, hogy egy ilyen botrány után beszüntetik az üzem működését. — Nem így történt? — A helyi vezetők kapcsolatai erősebbnek bizonyultak. Ez volt ugyanis a gazdaság nyereséget hozó ágazata, így komoly érdek fűződött a fennmaradásához. — Személyes felelősségre vonás tör- tént-e akkoriban? — Az állami gazdaság igazgatóját, Bartos Sándort áthelyezték a szomszédos gazdaság élére. A nemzeti park Baráti Köre kizárta tagjai közül. (Jelenleg — viszonyaink groteszk fintoraként — épp az egykori igazgató a vezetési válsággal küszködő apaji gazdaság miniszteri biztosa. A szerk.) A műszaki igazgató, Halász Dezső a helyén maradt. Mennie kellett viszont annak a villanyszerelőnek, Major Jánosnak, — aki a KNP társadalmi természetvédelmi őreként — vette a bátorságot, és bejelentést tett az elásott hordókról. Fegyelmivel küldték el. Gyorsan elterjedt a híre, hogy nem szabad beszélni. Szabályosan megfélemlítették a gazdaság dolgozóit. — Ilyen előzmények után mennyire érte önöket váratlanul a rendkívüli környezetszennyezés híré? |E- Nem ért váratlanul, mert tudtunk róla. Rendszeresen kaptuk a jelzéseket, de névvel aláirt bejelentést senki sem mert tenni. Legutóbb—egy-két hónapja — az igazgató irodájában beszéltem erről Halász Dezsővel, aki legalább hat személy jelenlétében mindent tagadott. — A természetvédelmi hatóság csupán a felderítésre több millió forintot fordított. Milyen súlyos kárt okozhat Apajpuszta környékén a szennyezés, melynek méreteit valójában még nem is ismerjük? — A talajfelszín mérgezése mindenképpen kárt okoz a növényzetben, rovarvilágban, és a táplálékláncon keresztül kihat minden élőlényre, egész az emlősökig. A méreg jelenléte a nemzeti park közelében olyan láncreakciót indíthat el; melynek beláthatatlanok a következményei. Ez igen értékes pusztai ősgyep, melyen százötven darabos túzokállomány él. A legszebb túzokpopuláció kerülhet veszélybe. S akkor az emberről még nem is beszéltem. Nekünk épp a felszíni szennyezés a veszélyesebb, az ivóvízbázis szempontjából viszont a mélybe hatoló. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzeti park területén is méreggel teli hordókat rejt a puszta? — A valószínűsége kicsi, mert az 1983-as ügy elriasztotta az apajiakat, hogy a védett területre hordják a veszélyes hulladékot. Erősítjük az őrszolgálatot, négyzetméterenként átvizsgáljuk az egész védett területet S amint már korábban is tettük, ismételten kérjük az illetékes hatóságoktól, hogy tiltsák meg a nemzeti park közepén a méfegforrást jelentő üzem működését — mondta a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Epilógus helyett: E nyugtalanító ügyben sok a kérdőjel. Amint a sajtótájékoztatón részt vevő újságírók is feszegették: kik s milyen módon tudták hosszú éveken keresztül megakadályozni, hogy e veszélyes üzelmek felszínre kerüljenek? Honnan vették a bátorságot egyesek, hogy még a rendőrségi nyomozást is hátráltassák? A legnagyobb kérdés ázonban mégis a rejtőzködő hordók sorsa. Hol lehetnek, s jelentenek-e időzített bombaként veszélyt a környékben lakókra? Az apaji telepről magasba törő fekete füstoszlop — a szabálytalan nyílttéri égetés jele — annak idején Kunszent- miklósig ellátszott. Vajon a hallgatás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” törvénye is túlterjed a Pest megyei község határain? Nincs, mondjuk a Bács- Kiskunban élők között, olyan, aki hallott volna beszélni valamit a kétezer hordó sorsáról? Mindez arról a szinte kétségbeesett kérésről jutott eszembe, melyet a hatóság képviselőitől hallottunk a sajtótájékoztatón: segítséget, használható információkat kémek. Nehéz elhinni, de tény: egy községnyi ember éveken át szótlanul nézte, hogyan sodorják veszélybe a környék élővilágát, a vízkészletet. Az illetékesek hangsúlyozzák: az apajiak ivóvizét nem fenyegeti veszély, csak ia felszínközeli vizek szennyeződtek a megtalált hordók miatt. S a még rejtőzködők? Ezek vajon merre-eregetik mérgüket? Amíg elő nem kerülnek, nem lehetünk nyugodtak. E folyamatok nem tisztelik a megyehatárokat... Lovas Dániel A POSTABANK LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSAI Takarékszelvény és betétszámlakönyv A Postabank és Takarékpénztár Rt. 1989. január 2-ától megkezdi lakossági szolgáltatásait. A fél évvel ezelőtt alapított pénzintézet kezdetben főleg új betéti megtakarításokra ad lehetőséget a lakosságnak. Az egyik ilyen újdonság a betétszámlakönyv. Az új betéti okmány lehetővé teszi, hogy az ország 3200 postahivatalában a betétes részére be- és kifizetés teljesíthető. Vagyis bármelyik postahivatalban vagy postabanki fiókban nyitották meg a betétszámlakönyvet, a, benne elhelyezett összeghez az ország valamennyi postabanki betétkezelő helyén hozzájuthat a tulajdonos. A Postabank e betétszámlakönyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kamatot fi- zet. ■ 7 Egy másik kedvező takarékossági forma a takarékszelvény, amely magába foglalja az értékpapír és a betéti okmány kedvező tulajdonságait. Tartós megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a betételhelyező nem kötelezi el magát arra, hogy az általa elhatározott lekötési idő alatt nem nyúl a takarékszelvényben elhelyezett összeghez. A takarékszelvény meghatározott címletű, 10-20-50 és 100 ezer forint névértékben váltható. Ezekhez öt—á névérték ötödrészében meghatározott szelvénylap tartozik. Ezekkel a szelvényekkel a hosszabb időre lekötött összeg egy részéhez, vagy a teljes összeghez hozzá lehet jutni, a könyvben maradó összeg , azonban az eredeti kamattal gyarapodik. Ez a betéti okmány is bármelyik postahivatalban és postabanki fiókban váltható. A postabanknak alakulása óta hat területi igazgatósága — Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Budapesten kezdte meg működését. Ezek is, akárcsak a postahivatalok foglalkoznak betétgyűjtéssel. r A pénzintézet a Magyar Postával közösen a közeljövőben országunkban elsőként meghonosítja az aktív memóriakártyát, amelyet a világ számos országban már eredményesen használnak. A bankszámla-tulajdonosok a rendelkezésökre bocsátott kártyával — kísérletként egyelőre Egerben — utcai automatákból készpénzt „hívhatnak le”, illetve űrietekben, benzinkutaknál fizethetnek. Amennyiben a lakosság megkedveli ezt a pénzkímélő eszközt, fokozatosan az ország más városaiban is bevezethetik. A közeljövőben a Postabank fokozatosan megkezdi a lakos-, sági hitelezést is.