Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

■1 «9 I’l l I >11 NÉPÉ • 1988. december 29. JOBB LESZ-E A TV-MÜSOR? Két csatornán i A iiy ilvuttosság elöli a két csatorna ügye cgv félreértéssel kezdődött. Az •Országgyűlés kulturális bizottságának íviláján a Televízió elnöke még a nyá- .roii bes/ámolt arról, hogy terveik szc- :rinl, iainiái I-jelöl különválik az I. és a li. csatorna, és ez utóbbi kcrcskcdel- ni; jel'ygii lesz. A közleményből arra is lehelért következtetni, hogy ez a máso- .dik adó hasonlatos lesz a nyugati or­szágok kereskedelmi adóihoz, hiszen példaként itt nálunk is az a módszer szerepelt, amit májusban, a Budapesti Nemzetközi Vásár idején MTV Plusz címmel kipróbáltuk, és ez valóban gaz­daságidig önfenntartó próbálkozás '-volt. A tervek szerint az I-es adó mindig háromnegyed ötkor kezd műsorismer­tetéssel és reklámmal, és öt órakor a Tv-híradó jelentkezik. Ebből követke­zik, hogy megszaporodik a híradások száma. Az I-esen, a hagyományos idő­ben, tehát fél nyolckor jelentkezik a Híradó második, majd mindig kilenc órakor a második csatornán a harma­dik kiadása, és a nagyjából azonos adásidő végén, az egyes adón az utolsó, tehát negyedik kiadás. Valószínűleg forradalmi újdonságnak számit majd a magyar televíziózásban; hogy a kettes adón, mindennap pontosan hét óra­kor. filmet sugároznak majd. A súlyosabb következmények, azt hiszem, az első hónapokban — ha nem az első évben végig — abból adódnak majd, hogy most már semmilyen direkt összefüggés nem lesz az első és a máso­dik csatomh között. Amikor a máso­dik csatorna elindult Magyarországon, ez koncepcionális kérdés volt: az egye­sen az össznépi műsoroknak kell futni- ok, a kettesen inkább a rétegműsorok­nak. Ezt az elvet már jó ideje nem lehe­tett betartani, de a közvélemény a mai napig gyakran berzenkedik ilyen „szembeállítások” miatt. Jövőre aztán végleg le kell tenni arról, hogy ilyen egyeztetések létrejöjjenek. Itt bizony majd választani muszáj, s még arra sincs feltétlen esély, hogy az egyik adón elmulasztott műsort gyorsan megis­métlik majd a másikon. > Hamarosan kiderüli azonban, hogy annyi reklámra, bevételre, ahogy.diva­tosan mondani szokták: szponzorra énem lehel számítani a magyar gazda­ságból még a külföldi'reklámok sza­porodása esetén sém amennyi el .'tudna tartani egy teljes adót. Az is ki- • derült. hogy valójában a Televízióban sem ilyesmire gondoltak, bár arra igen, hogy a reklámok nagyobb része átke­rüljön majd a kettesre, és a lehetősé- ’ijokhez mérten ez a csatorna törekedjen "á gazdasági önfinanszírozásra. (Az ál­talam ismert tervek szerint ehhez az óncls/ámolás lehetőségét is megkap­ják.) Az viszont teljes mértékben igaz, hogy az MTV Plusz tapasztalatait min­den ickmicihcn hasznosítani kívánják, ‘így például a kettesen a betnondó-rend- s/eiről áttérnek a műsorvezető-rend­szerre. méghozzá rendszerint kél ripor­ter-műsorvezetővel, akik adott esetben .kommentálják is, vagy a jelenleginél jobban bevezetik, ahogy .mondani szoktak; (elvezetik az egyes műsorokat. Minden hétfőn jelentkezik Végül is miben különbözik majd a kél csatorna egymástól leheti fel joggal - a kérdési az olvasó, aki nagy. valószínűséggel nczö is. Az eddig 'megismétel elképzelések szerint valójá­ban nemcsak a két adó karaktere válik cl élesebben a jövő esztendőben, hanem "á televízió műsorszerkezetében általá­ban is változások következnek majd. A toglényegesebb, hogy megnövekszik "Valamivel a műsoridő' - hétnapos lesz . igy is Európában, a műsorsugárzás idejét tekintve, valahol az utolsó helyek egyikén állunk. Tehát minden hétfőn jelentkezik a televízió. Nem lényegtelen •i ve a víhozásóknak az állandó kez­dési időpontok bevezetése. Az egyes: nemzeti adó A kettes adó alapjában két dologra rendezkedik be: itt kerülnek a nézők elé a vásárolt, tehát külföldi gyártóktól, vagy hazai külső intézményektől vásá­rolt produkciók, továbbá az élő adá­sok: a spotközvetítésektöl kezdve (hét­főn óriási sportblokk lesz) a stúdióban zajló politikai vitamüsorokig. Az egyes csatornán működik majd az úgynevezett nemzeti adó. Ez azt je­lenti, hogy a televízió saját készítésű tv-játékai, filmjei, régi és új magyar fil­mek, színházi produkciók, irodalmi és egyéb programok elsőrendűen itt kap­nak majd helyet. Ehhez átalakították a tv belső szerkezetét is; tíz produkciós szerkesztőség működik, ahol rendelni lehet majd — a jövő évre természetesen már meg is kellett rendelni — a legkü­lönfélébb munkákat, a dokumentum- filmtől a sorozatokig. Mi várható ettől az átalakítástól? Jobb lcsz-c ettől a műsor vagy sem? Nos, azt hiszem, nincs ember ebben az országban, aki erre egyértelmű választ , tudna adni. Először is: nagy valószínűséggel megváltoznak a nézői szokások; mi­kor. mihez kell odaülni, mi mikor kez­dődik - ez befolyásolja esti felfoglalt­ságainkat, például a vacsora,'a lefekvés idejét, a vendégfogadás szokásait. (S aki azt hiszi, hogy az jelentéktelen ap­róság. az gondoljon' a vízügyi szakem­berekre., akiknek ékes példatára van arról, hogy a városokban esténként mi­kor szökik fel egyik percről a másikra a vízfogyasztás, az elektromos művek­nek pedig arról vannak adataik: a mű­soridő és az áramfogyasztás esti szaka­szai között milyen szoros az összefüg­gés.) Kuratóriumok felügyeletével? Ennél sokkal komolyabb, s talán a leglényegesebb kérdés, hogy hangvéte­lében, ha úgy tetszik, politikai arcula­tában lesz-e eltérés a két csatorna kö­zött, hiszen ennek a nemzetnek ez az. egyetlen központi televíziója van, igaz a kormány pénzén, de az állampolgá­rok adójában. Nem lehetne-e egyúttal a most kibomló politikai pluralizmus­nak is — akár külön-külön műsoridő­vel — helyet biztosítani a képernyőn, éppen a két adó különválása idején? Személyes véleményem szerint nem a csatornák, s még csak nem is a műsor­idő feldarabolása erre a megoldás. Sokkal célravezetőbbnek látszik az a megoldás, amely a készülő új tömeg­kommunikációs törvény körvonalaiból kitetszik: eszerint az állami televíziót, rádiót — hiszen már ma is vannak kis­közösségi televíziók és rádiók — olyan kuratóriumoknak, köztiszteletben álló, különböző világnézeti elveket valló sze­mélyekből álló testületeknek kell fel­ügyelniük, akik biztosítani tudják rész­ben az adások objektivitását, részben a sokszínűségét. Mindezek mellett — hi­szen ez valóban a jövő zenéje — arra már talán januártól is van lehetőség, hogy a két adó vezetői (az elsőé: Wisin- ger István, a másodiké: Horvát János) rányomják a maguk személyiségének jegyeit, mint szerkesztők, mint „inten­dánsok” a készülő programokra, és a néző. legkésőbb öt perc alatt felismerje: melyik adó programját látja, ha nem is figyelt arra, hogy milyen csatornagom­bot nyomott be. Nagyon remélem, hogy így lesz. Ennek a különválasztásnak ugyanis csak így van értelme. Bemáth László AJÁNLATA Elilicn az esztendőben minden héten jelent ke/tiink a Petőfi Népe ajánlatával, amikor is a frissen napvilágot látott könyvekről, folyóiratokról, lemezekről, újságokról, filmekről adtunk közre izelí- tót. Ezúttal már kissé szilveszteri hangu- iatbiiii állítottuk össze szokásos ajánla­tunkat. lágszemléletüket. Egy azonban bizo­nyos: nincs ember határainkon belül s túl, aki kívülállóként szemlélné. Vala­mennyien részesei, alakítói, meghatá­rozói vagyunk s leszünk. Nem ígérhe­tek biztos, könnyed kikapcsolódást. S meg kell vallanom azt is, a müvet még ^ magam sem ismerem. Személyes be­nyomásaimat, összegzésemet így nem vethetem papírra. Mégis: ismeretlenül, látatlanban jó szívvel ajánlom vala- mennyiük figyelmébe az 1989-es esz­tendőt. KÁRTYANAPTÁR Gyűjtögessünk! AJÁNLJA: FORGÍÁCH ÉVA Gyerekkoromban, úgy a 60-as évek elején magam is „mindenevő’’ voltam, mar ami a gyűjtőszenvedélyt illeti. (El­végre ősi ösztön a gyűjtögetés, ld.: kő­korszaki szakik.) Volt papírszalvéta-, gyufacímke-, pénzérme-, levonóskép- halmom, kis skatulyákban, nagyobb dobozokban és ragasztott katalógu­sokban. Mindnek egy lett a sorsa, vala­ki — persze felnőtt jóakaratúlag hozott vagy 5 kilót á gyűjteményembe — így meg már nem is kellett. De a kártyanaptárból soha nem volt elég. A téli szünet után mindenki behozta a suliba a maga pakliját és kezdődött a cserebere. Egy-egy fotós hátlapúért ad­tunk olykor 2-3 rajzoltat is, hisz akkor még sem a nyomda, sem a hirdetők pénztárcája és ötlete sem állt olyan ma­gaslatokon, mint mostanság. A 80-as evek elején már megjelentek az alig vagy teljesen fedetlen Keblű hölgyemé- nyek is. Sokszor ugyanaz az arc, par­don, mellecske köszönt vissza például az Afor, az OTP, a Magyar Hirdető és mások kártyáiról. Persze felnőtt fejjel az ember e kis naptárakat is máshogy nézi. Most már inkább csak a számos oldalát. De néha rápillantva a „képes felére”, beindul az agyam. Hogyaztmondja: milyen boldog uj évet kivan a Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság? Ha elvesz­tem a fejem, és az általa forgalmazott szerencsejáték valamelyikébe kezdek, csak egy tengerészsapka és egy short ellenérteke lesz az enyém (ld. még az értelmező szótárban az infláció cím­szót). Vagy'mit szóljak az OTP „Új otthon takarékbetét” „című” kis reme­DSMVMWMn KÖNYV 1 «ti j ini w Pamlagcicák, szexbombák Ajánljái borzák tibok (ij pnpió) hullám Akik mellbedo- hűviüí győzlek Egy s/exbomba étel­receptjei 30 J-1 intim kérdés - Prince háreme Nehéz fiúk. könnyű lányok Mire .elég'a/ öltözői szex? Akiket már hatástalanítottuk. íme űéliáux izgalmas fejezetcím a napok­ban megjelent l'ainlugcicák és szex- bombák a rock|iiacon című könyvből, mélyet a Lande Kiadó gondozott és Se­bők János szerkesztett Eddig sem volt titok, a s/exmaga/i- nok jóvoltából bárki aki hozzájutott meggyőződhetett arról, hogy Sa­mantha Faxnak méreteit felüliek a keb­lei és az. olasz Sabrina sem szégyenkez­het, ha téritekre kerülnek mellei. Nem Vitás, az énckcsnő(cské)k győzelmet arattak, ha nem is dalaikkal. A számos fotóval gazdagított könyv-, ben szerepel egy szerény hölgy is, a harmadik S-sel kezdődő nevű diszkó­csillag, Sandra, aki eleddig nem volt hajlandó levetkőzni. Igaz, már lépése­ket leli a könnyen érkező siker érdeké­ben, egyik sztárfotón karjai és vállai kivillunnnk, holott a beszélgetésben ki­jelenti: „nem vagyok ágyra táró típus”. Mellesleg a szóban forgo kép egy ágyon készült... Az izgalmas kiadványban még szá­mos énekesnő alakja feltűnik. Apollóni­át, Taylor Daync-t, Brigitte Nelsont, lYfandy Smith-et szívesen nézegetnénk (már a férfiak!) a lenge öltözék nélkül is. de úgy látszik, ők még nem tárulkoz­tak teljesen ki, minthogy a karrierjük sent teljesedett ki. Jobb Tesz, ha melíbe- dobással igyekeznek ... (Képünkön: Samantha Fox homorft.) ÚJ ÉV Ismeretlenül AJÁNLJA: G. TÓTH TÍMEA Lesznek, akik kellemetlen élmény­nek tekintik majd. Netán bosszúságot, dühöt, sőt felháborodást hoz később is felidézése. Másokat esetleg életük leg­meghatározóbb döntéséhez segíti vagy alapjaiban változtatja meg korábbi vi­MAGÁN-MÜKERESKEDÉS NYÍLT KECSKEMÉTEN Zeusz az Olymposon Márkajel lesz az OG? Kecskeméten, a Csongrádi úton nyílt meg a napokban a.Olympos Galéria. Ér­dekessége, hogy ez az első magyar magán- műkereskedés a felszabadulás óta. Me­nedzser-direktora: Zahoránszky Ferenc, akit ismerősei, barátai egyszerűen csak Zeusznak szólítanak. No, nem isteni ha­talmának köszönheti ezt a becenevet, in­kább hatalmas termetének, nagy fehér szakállának és valószínűleg Z-vel kezdő­dő vezetéknevének. Tény: érdekes jelen­ség az Olympos ura. Évekig kutatóként dolgozott Budapesten, a Műszeripari Kutató Intézetben, majd főmér­nökként egy esztergomi gyárban. Bevallása szerint jó néhány csalódás érte szakmáján belül, mielőtt úgy döntött egy napon, hogy veszi a kalap­ját, összepakolja a családját és másnaptól új életet kezd. Mégpedig egy Bocsa környéki tanyában. — Kedves, romantikus világnak tűnt ez a homokbuckás, erdős-bokros vidék a főváros nyüzsgő forgataga után — meséli. — Állattenyésztéssel kezdtem foglalkozni, bár fogalmam nem sok volt arról, hogyan kell disznó­kat nevelni. Szinte mindent könyvek­ből, a hazai és a külföldi szakirodalom­ból tanultam meg. Később már hoz­zám jártak szaktanácsot kérni a kör­nyékbeli gazdák ... A lényeg, hogy ma is tanyán élünk, s az állattartásból ösz- szegyüjtött pénz adta az'anyagi fedezet­tet e galéria kialakításához. Ami régi álmom, de eddig sem a pénztárcám, sem a rendeletek nem tették lehetővé, hogy megvalósíthassam... — Hosszadalmas volt beszerezni az engedélyt? — Nagyon, mert legalább nyolc-tíz kellett belőle. De ,a. bürokrácia már csak ilyen ... Még a Köjáltól is kijöt- ' tek, mintha fagyizót nyitottam volna, nem műkereskedést. — Mennyi pénzbe került e kicsiny galéria kialakítása? — Mintegy 700 ezer forintba. Ebből 360 ezer az OTP-kölcsön. UJ OTTHON TAKARÉKBETÉT kéhez? Bár mintha azt hallottam volna, legkevesebb kétgyerekes a családmo­dell. No és ki a csudának van ilyen fiatalon ilyen szép családi háza? Aha, most már rájöttem. Gyerekko­romban én is gyűjtögettem. E fiatal pár még jóformán gyerek, de már komo­lyabban gyűjtöget: takarékbetétet nyit. S a Jókai Mór-féle mesékben hisz: lesz önálló otthona, de csak: Mire megvé­nülünk. — Nem túl nagy rizikó ma egy ilyen üzletbe belcugrani? Márcsak azért is, mert az első magyar magán-mükereske- dés lévén, hasonló vállalkozások tapasz­talataira nem hagyatkozhat. Mi van, ha belebukik? — Maradnak a kölcsönök; De ne fessük az ördögöt a falra ... Én azzal elégedett leszek, ha tisztességesen meg tudunk élni ebből a vállalkozásból. S.ha hazai nem is, külföldi tapasztala­taim vannak, ami a műkereskedést ille­ti. Tavaly végigjártam London összes ilyen kisgalériáját, szám szerint csak­nem kétszázat néztem meg. — Ám ez nem London. ,—77-,Ezzel én is tisztában vagyok. De meggyőződésem, hogy igenis szükség van ilyen kereskedésre Kecskeméten is. • A képzőművészetet szeretők szempont­jából éppúgy, mint az itt élő, alkotó művészeket tekintve, akikkel szeretnék mindannyiunk számára hasznos kap­csolatokat kiépíteni. — A felesége, Borza Vera ismert gra­fikus a megyében. Valószínűleg sokan azt hiszik, ez a kereskedés csak az ő alkotásait kínálja. • — Az övét is! És mindenki másét, akinek fantáziát, értéket látok a művei­ben, legyen szobrász, festő, keramikus. És függetlenül attól, hogy tagja-e a Művészeti Alapnak vagy ilyen-olyan szövetségeknek. Teljesen ismeretlen amatőrök munkáit is megveszem, ha azok jók, érdekes, értékes produkciók. — Már elnézést, de mérnöki, majd maszek gazdálkodói múltja készítette fel arra, hogy kompetens értékítéletet mondjon képzőművészeti alkotásokról?-r- Senkinek a múltja nem korlátozó­dik csupán arra, hogy mikor milyen munkával kereste a kenyerét. Mert et­től függetlenül, a -képzőművészet már kisgyermekként izgatott, > érdekelt. Nem kell ahhoz művésznek vagy mű­vészettörténésznek lenni, hogy valaki jó szemmel, megfelelő-üzleti vénával megállapítsa egy alkotásról — ha meg­felelő jártassággal is rendelkezik —-, - hogy az értékes, jó munka, avagy sem. Ne feledje, hogy a műkereskedést, mint szakmát, sehol nem tanítják. Ha nem bíznék saját műértésemben, műismere­teimben, nem is mertem volna vállal­kozni e galéria létrehozására. Ettől füg­getlenül, majd bizonyára lesznek ese­tek, amikor hivatásos műszakértők vé­leményét is ki kell kérnem ... — Jelenleg hány műalkotást kínál ke-; reskedésében? , —-; A feleségem grafikáin kívül mint­egy hetvenet. — Milyen áron? — A legolcsóbb kép 1800, a legdrá­gább 17 ezer forint a jelenlegi készlet­ben. A galéria két terme közül az egyik­ben minden hónapban szeretnék bemu­tatni kiállításon egy-egy művészt. Na­gyon fontosnak tartom, hogy akjcor is betérjenek a művészetet szeretők ide, ha nem akarnák vásárolni, ha nem is képekkel, csak legalább .kellemes, szép élményekkel távozhatnak...- — Tehát azt reméli, hogy üzleti fon­tossága mellett egyfajta kulturális misz- sziót is felvállalhat e galériával?-jn Mindenképpen! Kell egy hely, ahová az adásvételtől függetlenül is be­betérnek alkotók, művészetbarátok, megbeszélni közös dolgaikat, ahol ilyesmire is érdemes szakítaniuk időt rohanó világunkban. — Említette, hogy tanulmányozta a külföldi piacokat, műkereskedéseket is. — így van. Mert valószínű, hogy a közelgő új évben már exportlehetősé­get is lehetővé tesznek a rendeletek szá­munkra. Ha ez megtörténik, automati­kusan részvénytársasággá alakul ez a vállalkozás. Eddig több külföldi kap­csolatot sikerült kiépíteni, s a jelek azt mutatják, hogy Amerika és Ausztrália felé i$ bővíthetjük leendő piacunkat a jövőben. De a legfontosabb, hogy az Olympos Galéria OG jelzése mihama­rabb márkajel legyen a magyar műke­reskedelemben. Koloh Elek VÁRHEL YI JÓZSEF: Decemberi etűd A szél egyre harapósabb lett. A nyáron még oly tág, szédületesen magas égbolt összezsugorodott, fakószürkén lógott a végtelennek tűnő síkság fölé. Foszlott • szélű felhők kúsztak elő a messze horizont alól, lomhán evickéltek a felörvénylő szelek hullámverésében, nedves hasukat felhasította az őrtornyok hegyes csúcsa, s nehéz hópelyhek loccsantak alá a latyakos földre. A hadifogolytábor kerítésé­nek drótsora a hányó-nap tüzébe futott, de fekete csipkéjén kialudt az erőtlen fény. 1 r Akkor már bizonyosan tudtuk, hogy itt ér bennünket a nagy ellenség, a tél. És a megváltás nélküli karácsony is. És azt is megértettük már, hogy az a kedves biztatás, amelyet néha, munkába vonulásunkkor a helybeli emberek, kiváltkép­pen a sajnálkozó asszonyok távolba légy intő kézmozdulattal intettek felénk: „szkoro damoj", nemsokára hazamentek, csak jószívű ajándék volt, merthogy egyebet úgy sem tudtak adni. Néhányon abbahagytuk a reménytelen harcot a kásásra dermedt sárral. Erőt­len lapátjaink már nem tudták odébb emelni, mert olyan nehéz volt, mintha nem is ennek a bolygónak anyagából lenne. Hátunkat nekivetettük az egyik szélvédet­tebb barakk oldalának, lila kezünket ernyedt köpenyünk ujjába csúsztatva bá­multuk a haldokló nap és a tintahal felhők viaskodását. — Nézzétek, a szögesdróton minden fény kialszik — suttogta Egri Bandi inkább magának, semmint nekünk, de hallottuk mind a harmincon, akik abban a brigádban dolgoztunk. És azt is hallottuk, amit talán még halkabban mondott: — így alszik ki bennem is a remény, hogy valaha is hazajutok. Egri András tartalékos főhadnagy francia—magyar szakps tanár volt valami­kor az elmerült időben. Itt most csak hadifogoly immár nyolcadik hónapja, mint mi valamennyien, de ö.ezt eddig még nem tudta kellőképpen érzékelni. A létezés­nek ezt a formáját az első hónapokban dührohamokkal utasította el magától, de az idő múlásával egyre csendesebb lett, merengő, hallgatag. Tudtuk, hogy vi­gyázni kell rá. Egy sodró szélroham ólmos hógubancokat lőtt ránk. Úgy rezzentünk össze, mint annak idején a fronton az orrunk előtt felporzó első géppuskasorozattól. — Marha egy ország ez — krákogott Zsoké, a pöttöm huszár —, itt a szél is a föld alól fúj, még emberszabású hóesésük sincs, ami felülről libeg alá, ez vízszintesen spriccel az ember pofájába. Mit vártok ezektől? Zsoké szótárában a marha volt a leglesújtóbb ítélet, amellyel’dolgokat és emberekét illetett. Marha volt Hitler, marha Sztálin, a dolgok világosodtával

Next

/
Thumbnails
Contents