Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
$ 4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 28. összeállította: Selmeci Katalin Az azték nép sorsa A történelem Párkái minden népnek a bölcsőjébe odaraktak ajándékul valami legendát vagy mondát arról, hogyan vett részt egykor a népek vándorlásában. Az .aztékokkal sem volt másképp. Ősrégi hazájuk elhagyására az indulási parancsot egy pompás tarka színű madár adta, amikor az égen ülve azt dalolta: „Tikui, tikui!” Magyarul: „Gyerünk, gyerünk!” Az'aztékok otthagyták minden vagyonukat, összeszedték asszonyaikat és gyermekeiket, s felkerekedtek. Vándoroltak, vándoroltak, míg végre eljutottak a mai Mexikói völgybe. Hogy ott egy kaktuszbokron kígyóval viaskodó sast pillantottak meg, azt már egy másik legendából tudjuk, és tudjuk azt is, mi lett a dolog vége: letelepedtek, várost alapítottak. u A tudomány megállapítása szerint a nahua nyelvcsa- Iádba tartozó indián nép, az azték, még Amerika felfedezése előtt, 1200 körül hafolt be a mai Mexikóba, és a 14. században leigázta az ott lakó tolték és zapolék népet, kultúráját azonban átvette és továbbfejlesztette. Az azték birodalom városállamok szövetségég alapult, fővárosa Tenochtitlán (Mexikó mai fővárosa helyén). Fejlett földművelés és állattenyésztés mellett jelentős építő- és ipar: művészetet hoztak létre. •t Bővizű tavak vették körül a várost, és csak három .felvonóhidas kőgát vezetett hozzá. A város szívében állt a hadisten, Huitzilopochtli piramisszerű' temploma, két szentéllyel a csúcsán. A tövében kövezett udvar sok kisebb szentéllyel, és egy további szent épület, a tzompant- li, ahol a piramis tetején az isteneknek feláldozott emberek koponyáját őrizték. Ezt az állapotot zavarta meg 1519. november 8-án Hernando Cortez, a spanyol kalandor; négyszáz főnyi serege élén ekkor pillantotta meg az azték birodalom fővárosát. A spanyolokat még vagy hatezer, az aztékokkal ellenséges bennszülött kísérte. Az aztékok vezére Montézuma volt, s népe viszonylag fejlett civilizációval rendelkezett; ez meglátszott közlekedési és hírszolgálati szervezettségükben, pompás világi és vallási építészetükben. Vallásuk azonban felháborította a katolikus spanyolokat. Az emberáldozás — a papok elevenen tépték ki az áldozatok szívét — egész hihetetlen méreteket öltött. Tény, az azték civilizációban magas műveltség keveredett barbár szokásokkal. É lehetőséget nem voltak képesek összeegyeztetni a vakbuzgók. Nem ismerték fel, hogy félelmet keltő fegyvereik védelme alatt minden kegyetlenséget, szégyent, borzalmat büntetlenül elkövethettek ellenük, kivéve egyet: templomaik és isteneik meggya- lázását. És éppen ezt tették. A hadiszerencse mégis Cortez mellé szegődött, győzött a túlerő felett, és a spanyolok az aztékok kultúráját megsemmisítették, az emberek nagy részét kiirtottak. Ami a büszke azték palotákból megmaradt, azt Cortez arra használta fel, hogy lerakja Amerika legnagyobb székesegyházának az alapjait. A székesegyház mellett áll a mai kormánypalota, a Nemzeti Múzeum, az egyetem—mindezeket le kellene bontani, hogy a még meglevő műemlékekhez hozzáférjenek. • Egy IS. századi azték áldozati kő, amelyet a közelmúltban fedeztek fel Mexikóváros szívében (MTI külföldi Képszerkesztőség) GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Szalvay Kupa Az elmúlt napokban rendezték meg a Kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban az egyre népszerűbb Szalvay Kupa sportrendezvényét. Ezúttal röplabdában mérték össze tudásukat az úttörőlányok. A mérkőzések színvonala — az adott korosztályhoz mérve — igen magas volt, vidám hangulatban bonyplódott le. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott*az egyetlen megyén kívüli csapat, a szegediek. A torna végére a következő sorrend alakult ki: 1. Szegedi Felsővárosi Általános Iskola 2. Molnár Erik Általános Iskola 3. Izsáki Általános Iskola 4. Zrínyi Ilona Általános Iskola 5. Dutép II. f'. 6. Kalocsai 3. Számú Általános Iskola. Valamennyi résztvevőnek szívből gratulálunk! rr 1988 . Pontosan hirdette idei utolsó bemutatóját a kecskeméti színház? Csárdáskirálynő, nagyoperett három felvonásban, olvasom a falragaszokon. Az ígéretnél jóval kevesebb „csárdást’*, azaz a lényünket fölpezsdítő ritmust kaptunk. A királynők sem voltak igaziak. A nagyoperett — legalábbis a külsődleges jegyekét tekintve — stim- I mfel, a három felvonás is. ' Igaz, többféleképpen előadható a Stem, Jenbach, Békeffy, Kellér, Gábor Andor, Innocent Vincze Ernő és mindenekelőtt Kálmán Imre nevével jegyzett dalmű. Legalább öt-hatféle szándék, irányzat kiolvasható a hazai, több ezer felújításból. 1 Előzetes nyilatkozata szerint Angyal Mária elsősorban emberi történetként kívánta tálalni Vereczki' Silvia és Lip- pert-Wielersheim Edvin egymásratalá- sát. Más is megpróbálkozott a klasszikus operett efféle értelmezésével. Legutóbb Garas Dezső igyekezett bizonyítani, kimutatni, hogy az idillel ámító 1 zene burkában drámai sorsok küszködnék boldogságukért. Elfogadható előadás teremtődhet, ha a szereposztástól kezdve a műsorfüzet szerkesztéséig sikerül érvényesíteni az elképzelést. ^Szívesebben emlékeznénk a legújabb kecskeméti Csárdáskirálynőre, ha sze- reposztási kényszermegoldások vagy tévedések eleve nem kérdőjelezik meg a vállalkozás sikerét. A színpadon mindén megtörténhetik, hihető lehet á hihetetlen, de egy komolyan vett (nagy)- operett is zavar, ha — mint az első szereposztásban — egy ifjú menyasz- szonyjelölt nemcsak anyakönyvileg, hanem a nézők tudatában is idősebb leendő anyósánál. Több jót írhatnék a karácsonyi ajándéknak szánt előadásról, ha oporett- sablonok helyett erőteljesebb színészi játék hitelesített volna meghatározó szituációkat. Egyik szereposztásban sem érezhető igazán — például —, hogy milyen hatással van a régi orfeum a mulatót évtizedek múltán fölkereső hajdani csárdáskirálynőre, mert az operettklisék elfedik az embert. Kedvezőbb véleményem volna a premieren és másnap látottakról-hallot- takról, ha a színházunkra az utóbbi időben jellemző melodramatikus felhangok nein gyengítették volna a rendezői elképzelések érvényesülését. A meg kell a szívnek hasadni modor összeegyeztethetetlen a szúbrettet, a primadonnát, a bonvivánt, a táncos-komikust hús-vér embernek tekintő rendezéssel. Jobban érteném a Csárdáskirálynő műsorra tűzését, ha a társulat néhány művészének adottságai megkövetelték volna bemutatását, ha nagy alkalmat mulasztott volna el a művészeti vezetőség, ha egyik-másik színészt megfosztja a nagy lehetőségtől. Rendezői koncepció ide, játékstílus oda mindig nagy színészegyéniségek vitték diadalra Kálmán Imre művét. Ki tudja, miként alakul á nagyoperett sorsa, ha nincs Rátkai Márton, Honthy Hanna, Rátonyi Róbert. / Néhány alakítást azért remélhetően megőriz az emlékezet. Mindkét Bóni gróf hagyományos ötletekkel, gesztusokkal ösztönözte tapsra a közönséget. Számomra Maros Gábor alakítása volt a legérleltebb, a legelegánsabb, a legkönnyedebb. Kitűnően mozog, nagyszerűen énekel, jól illeszkedik az összjátékba. A fiatalabb Pál Attila csupa lendület, megnyerő egyéniség, kellemesen énekel. Tetszett, sokra viheti. Kovács Gyula (a hosszú nevű herceg) igyekezett egyéiiíteni szerepét, talán kicsivel ütődöttebb arisztokratát formált, mint ez a rendező nyilatkozata után várható volt. Valódi főhercegként pompázott Szirmai Péter. Hosszú idő után örömmel láttuk Fekete Tibort a zenés műfajban. Légkörteremtő művész, de miért feledte, hogy ez a Miska főpincér (komornyikként is) minden titkok tudójaként, minden vétkek, botlások' megértőjeként a legnagyobb úr ebben a csárdáskirálynős világban? Emelkedet- tebb és szürkébb pillanatok váltakoztak Turpinszky Béla (Edvin), Csizmadia László (Kerekes Ferkó) szerepförmálá- sában. Kicsit elnagyoltnak érzem a harmadik felvonást, így Juhász Tibor (Báró), Csiszár Nándor (Lazarovics), Budai László (Gróf), Horváth Ferenc (Közgazdász) is halványabb volt a szokottnál. Részben alkati okok miatt nem 9 Mire készül főhercegüknél Kerekes Ferkó (Csizmadia László, középen)? • Bóni gróf (Maros Gábor) és Stázi baronesse (Csombor Teréz). (Qovsz- ky Béla és Straszer András felvételei.) volt eléggé karakterisztikus Gulyás Zoltán (Tábornok), Szőke Imre (Endrei), Krizsik Alfonz (Tőnél li) és Hegedűs Jenő (Mérő). A Silviak közül Seres Ildikó kedves lényét, kulturált játékát rokonszenvesnek éreztem, de ő sem volt az az izgató orfeumcsillag királynő, akiért megvesznek a férfiak. Kállai Bori sem emelkedett ki primadonnaként, noha ezt a hagyományos „ műfaji kötelmek elvárják áz első asz- -szonytól. Érzésem szerint Nagy Annamária jobban érezte volna magát e szerepben, mint Cecíliaként, amelyben elsősorban énekesi feladatéira összpontosított. A másik szereposztásban Réti Erika valamivel többet tett az operett- közhelyek életre keltéséért, egyéniségéhez közelebb is állt a céltudatos nagyasz- szony figurája. Más-más szubrett- erényeket fedezhettünk föl Maronka Csilla és Csombor Teréz (Stázi baronesse) alakításában. Az ígért , látványosságról főként Gyarmathy Ágnes gondoskodott. Dekoratív, jól bejátszható színpadképeket tervezett. Mutatós jelmezekbe öltöztette a szereplőket, a lelkes táncosokat. Sajnos az orfeumszínnél a díszlet- és a jelmeztervező „nem egyeztetett”, a lányok, a lányok egyszer szinte beleolvadtak a háttérbe. Színvonalasan muzsikált Kéz- di Zoltán Pál karnagy irányításával a színházi zenekar, részesei voltak a szép pillanatoknak, néha ők is nehezen lendítették át az el-elhalványu)ó előadást a csöndes unalom és a könyökömönjönki közhelyek zátonyain. A direktort szapulta nyugalmazott nagyüzemi igazgató ismerősöm a premier végén. Ott fennt a páholyban miért éppen o hagyta elsőkent abba a tapsot? Ő még szívesen tapsolt volna. így vagyunk a Csárdáskirálynővel, amit Vujovich György szcenikai és Somos Zsiizsa mv. koreográfusi közreműködésével mutattak be Kecskeméten. Heltai Nándor Köszöntjük a csapattudósítókat! Örömmel írom le, hogy egyre-másra érkeznek a megye minden részéből a levelek, amelyben jelentkeznek azok, akiket ezzel megbíztak, vagy akik elvállalták a csapattudósítói megbízatást. KŐszőntjük őket! t Külön köszöntjük a bácsalmási térűlet csapatainak tudósítóit, akik mind á tizenegy tudósító,nevét eljuttatták hozzánk. Reméljük, január 2-ára, az új félév kezdetére műiden csapattól megérkezik a jelentkező levele. Zánkán az úttörővárosban a Gyermekalkotások Galériájában látható a fődíjat nyert alkotás, a KISCSIKÓ. A terrakotta kisplasztikát B. Boros Ilona tanítványa, Bán Csaba készítette. Korosztálydíjas a 11 éves garai Makra Árpád rajza, amelynek címe: „Képzeletben én is várvédő voltam”. A Nemzetközi Gyermekfestészeti Kiállítási Centrum — Athén — pályázatot hirdet az V. Gyermekfestészeti Kiállításra a világ minden gyermeke számára. A pályázatra 6—13 éves korú gyermekek (akik 1976. január 1. és 1983. május 1. között születtek) küldhetnek alkotásokat. Bármilyen színes technikával készült szabadkézi munkát elfogadunk, témája kötetlen. ,A pályázat felszerelése: a pályaművek 46 cm széles és minimum 36 cm magas méretben, 3 cm-es széles paszpartozással küldhetők be. A hátlapon nyomtatott nagybetűvé) fel kell tüntetni: — a pályázó teljes nevét, x— pontos lakcímét, ':— iskolájának címét. — a mű címét. Beküldési határidő: -1989. február I. Cím: „Görög pályázat” Gyermekalkotások Galériája Balatoni Úttörőváros, Zánka 8250 Eredményhirdetés 1989 májusában várható, Athénben. Gyermekalkotások Galériája Balatoni Üttörőváros, Zánka Pajtás-ablak A Pajtás-ablakon kitekintve láthatjátok: már eltűnt a színekben pompázó ősz, kopár szürke és hideg tél lépett a helyébe. Valamennyien váijuk a havat, hogy vidám legyen— lehessen — szánkózásunk, hóemberépítésünk. De gondoltatok-e már arra, hogy téli vendégeink s az áttelelő madarak, állatok találnak-e eleséget a hó alatt? Mivel táplálkoznak á szarvasok, őzek, nyulák a csikorgó’ Hidegben ai'élettelennek tűnő erdőben, mezőben? A soron következő feladatok ezzel kapcsolatosak: Készítsetek etetőt, s helyezzétek el úgy, hogy figyelemmel tudjátok kísérni, milyen állatok, főként madarak látogatják! Kutassátok fel, milyen madarak vándorolnak el tőlünk melegebb égtájakra, melyek telelnek itthon, nálunk, és melyek madárvendégeink,' akik hozzánk érkeztek, télre. Szemléltessétek megyénk madár- és állatvilágát a térképen is, amit tanévkezdetkor elkészítettetek! ,,Aí #mmeGßm/ Fél esztendőre szóló nagyszerű programot juttatott el szerkesztőségünkbe a Kecskeméti 623-as Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola vezetősége. A Kecskeméten épülő SOS Gyermekfalu építéséhez szólítanak összefogásra úttörőt, KISZ-fiatalt és felnőttet. Gyermeknapig tartó programot készítettek, hogy különféle sport-, kulturális és társadalmi rendezvények bevételét fordíthassák a falu építésére. A felhívás tehát cselekvésre szólít benneteket is. A falu építése országos ügy ugyan, de az tagadhatatlan, hogy a kecskemétieket, a Bács-Kiskun megyeieket érinti leginkább. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy rajtuk is múlik, milyen gyorsan készülnek el a házak, költözhetnek be a gyerekek! Januárban teremfoci-bajnokságot, női röplabdabajnokságot hirdetnek, szeretnénk szánkótúfát is lebonyolítani. A hónapra szóló pályázat pedig gyermekjátékok tervezésére szól: a leadási határidőt május 3-ára írták ki. A bővebb felvilágosításért bárki a 623-as intézethez fordulhat, ők várják az anyagi és társadalmi munkafelajánlásokat is. Azoknak, akik az ügyet pénzzel kívánják támogatni, a Kecskeméti Városi Tanács számlát nyitott. Számlaszám: 597-33-543-0653. Kecskemét Városi Tanács V. B. Letéti Számla. A kezdeményezés sikerére, állására folyamatosan visszatérünk lapunkban. Gyermekalkatások Galériája-sas Pályázati felhívás A Nemzetközi Gyermekfestészeti Kiállítási Centrum — Athén — pályázatot hirdet az V. Gyermekfestészeti Kiállításra a világ minden gyermeke számára. A pályázatra 6—13 éves korú gyermekek (akik 1976. január 1. és 1983. május 1. között születtek) küldhetnek alkotásokat. Bármilyen színes technikával készült szabadkézi munkát elfogadunk, témája kötetlen. fi pályázat felszerelése: a pályaművek 46 cm széles és minimum 36 cm magas méretben, 3 cm-es széles paszpartozással küldhetők be. A hátlapon nyomtatott nagybetűve) fel kell tüntetni: — a pályázó teljes nevét, x— pontos lakcímét, ' ■— iskolájának címét. — a mű címét. Beküldési határidő: -1989. február 1. Cím: „Görög pályázat” Gyermekalkotások Galériája Balatoni Úttörőváros, Zánka 8250 Eredményhirdetés 1989 májusában várható, Athénben. Gyermekalkotások Galériája Balatoni Üttörőváros, Zánka
