Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

1988. december 28. • PETŐFI NÉPE • 5 TÉNYEK, KÉRDÉSEK, ELLENTMONDÁSOK Romantikából van a legkevesebb az erdészetben MÉG EGYSZER A TEJÁTVÉTELI PANASZOKRÓL Kihez fordulhat a kistermelő? Mindazoknak, akik nem szere­tik az őszt, a telet, akik az elmú­lást, a természet halálát látják ben­ne, szíves figyelmébe ajánlom, amit Dr. Darabos István, a Kiskunmaj- sai Jonatán Tsz erdészeti ágazatá­nak vezetője mondott erről. Nem hal meg ilyenkor, csak hosszú álomba merül a természet. Szóval, felfogás kérdése, hogy az ősz, a tél szomorú évszak-e? De adódik egy másik kérdés is ebből. Mit csinál az erdész, amikor alszik az erdő? Miből lesz a karácsonyfa? — A telepítés, az ültetvények gondozása, a kitermelés, szállítás folyamatos munkát ad nekünk egesz évben — mondta az ágazat­vezető. — Szorosabb tempó az ül­tetés szezonjában van, különösen, ha tavasszal kirobban a nagy me­leg —, mint arra már volt példa nemegyszer. A szövetkezet erdészetének iro­dájában akkora volt a forgalom, hogy két mondatot sem tudtunk váltani zavartalanul. Készülődés az év végi számvetésre, az új terv kialakítására: ez jelent a szokásos mellett külön feladatot az admi­nisztrációban. A gyakorlatban pe­dig — december közepén — a fe­nyőfaelosztás. Hagyomány, hogy a szövetkezet a saját tagjainak, a helyi gyermekintézményeknek, az öregek napközi otthonának kará­csonyfának valót ajándékoz: az áfész által forgalmazott fenyőfáról is a tsz gondoskodik. Túl a meghitt ünnepen talán már nem kiábrándí­tó arról szólni: miből is lesz a kará­csonyfa? E műhelytitokról dr. Da­rabos István a következőket mondta: — Telepítéskor a szükségesnél több fenyocsemetét ültetünk. Egy­részt, mert valamennyi úgy is el­pusztul — nem ered meg, a vad lelegeli, kártevő megrágja —, más­részt, mert így hamarabb záródik: az összeérő agak elzárják a nap­zás, erre pénzt a központi költség- vetésből kannak az erdészetek —, a szövetkezetiek, államiak egy­aránt. Lehetőségeik, feladataik be­határoltak, ezekben a gazdasági megfontolások az elsődlegesek. A cél: minél gyorsabban növő és a legnagyobb hasznot hozó fafajták telepítése. A Jonathán Tsz-ben el­sősorban nemes nyárfát és fekete fenyőt ültetnek. Emellett kísérlete­ket folytatnak más fafajtákkal is: úgymond versenyeztetik az újakat a hagyományossal. — Ha az erdészekre bíznák, mi­lyen fát ültetnének legszívesebben? —r Tölgyet. A tölgyerdő bioló­giai produktuma a legnagyobb, s egyáltalán, mindenben a legkivá­lóbb. Azonban ez a fafajta 100— 120 év alatt éri el a vágásérettséget.' A leghosszabb távú terv sem számol száz évre előre—, a tölgyfa tehát „nem fér bele” a gazdasági elképzelésekbe. Van ennél sokkal keményebb ellentmondás is, ami­vel az ágazatnak szembe kell néz­nie. Darabos István erről a követ­kezőket mondta: — Hazánk 1300 mezőgazdasági szövetkezete közül alig százban dolgozik erdőmérnök, sok helyen agronómus irányítja az ágazatot. erdősítést. Sajnos, a kormány- program a központi költségvetés hiánya miatt is veszélybe került. Az már biztos, hogy 1989-ben ke­vesebb pénz jut erre a célra, mint korábban. Miért a farkas...? Dolgozzék bárhol, az erdész fő feladata a telepítés, kitermelés: munkájában egyre kevesebb a ro­mantika. Ilyenkor télen valamivel többet foglalkozik a természettel, mivel a vadetetés, -itatás is az erdé­szek feladata. Az éhes vad — ezen a tájon az őz, a dámszarvas — n^gy kárt tesz a kultúrnövények­ben: ezt megelőzendő, jól tartják őket. Igazi télben gyakran előfor­dul, hogy a hótakaró tetején jégké­reg képződik, ami megsebzi a vad lábát: vére nyomra vezeti a kóbor kutyákat. Ezért az erdészet dolgo­zói traktor vontatta farönkkel csa­pásokat húznak az erdőben. (A ta­nyákhoz vezető utakat is járhatóvá teszik). Dr. Darabos István annyival szerencsésebb a romantikát hiá­nyoló kollégáinál, hogy a Jona­thán Tsz-nek vadasparkja is van, gondozása az erdészeti ágazat fel­adata.. A mini állatkert új lakója egy hatalmás uhu, egy majom és egy farkas. Ez utóbbi arról neveze­tes, hogy jelenleg ő az egyetlen, vadon született farkas Magyaror­szágon. Szülei valószínűleg a Kár­pátokból tévedhettek be az ország­ba, s tartották rémületben a Bács megyeieket tavaly hónapokon ke­resztül. A hímet végül lelőtték, a nőstény — nem tudni, hány kö­lyökkel — elmenekült, egy kölyök fogságba esett. Ő az, aki most fá­radhatatlanul rója az utat ketrece egyik sarkából a másikig, szinte megállás nélkül. — Meddig csinálja ezt, mikor nyugszik bele, hogy rab? — Soha — mondta az erdész. — Amíg él, szabadulni akar. Ilyen­nek alkotta meg a természet. — Ez bizony szomorú történet. Eszembe juttatja gyerekkorom me­séit, amelyekben mindig a farkas a póruljárt, a vesztes... — Pedig nagy egyéniség. Szívós, kitartó, hűséges, családcentrikus, összetartó,, „demokratikus érzüle­tű”, szociális lény, egyenes, mond­hatni becsületes jellem. — Vele szemben a róka... — Állhatatlan, sunyi, ravasz, „köpönyegforgató”.. Szóval: „rugalmasabb”. Vajon milyen elégtételt találhat, aki mindebből levonva a következte­tést az emberi társadalomra vonat­koztatja ...? . Almási Márta A fülöpházi tejtermelő gazdák panaszaival foglalkozó „A két­ágas meg a papírtehén esete” című cikkünkre több észrevétel is érke­zett telefonon és levélben. Más községekben élő kistermelők pa­naszolták hasonló gondjaikat, és azt, hogy ezekre, tapasztalataik szerint, senki sem figyel oda. Utá­najártunk, kinek a dolga „odafi­gyelni”, s kérdéseinkre Mér ész Já­nos, a Bács-Kiskun Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának illetékes munkatársa válaszolt. — Igaz lenne a kistermelők állí­tása, miszerint az ő gondjaikkal- bajaikkal senki sem törődik? — Nem egészen. Éppen a Kiste- nyésztők Lapjának múlt havi szá­mában jelent meg a megyei taná­csok kistermelői panaszokkal fog­lalkozó ügyintézőinek névsora, címmel, . telefonszámmal. Benne van, de most is elmondom — nyil­ván nem mindenki olvassa azt a lapot —-j hogy Bács-Kiskun me­gyében hozzám fordulhatnak a pa­naszosok, kivéve a földhasználat­tal kapcsolatos kérdéseket. — A tanácsnak van valamilyen éves vizsgálati terve? — Nincs, a beérkezett panaszo­kat vizsgáljuk ki, ez mindenféle terv nélkül is egész évben bőven ad munkát. A községi tanácsoknak kellene ebben segíteni, hiszen ott vannak helyben, de úgy látszik, bennük kevésbé bíznak az embe­rek. A termelőszövetkezetek ház­táji ágazatvezetőinek is joguk van ellenőrizni a felvásárlókat, így a tejüzemeket is. — Előfordult, hogy a vizsgálat során bebizonyosodott: a kisterme­lőknek van igazuk? — Igen, például Ballószögben, ahol a volt körzeti tejbegyűjtő Bioszféra rezervátumok Természetvédelem az NDK-ban Az NDK-ban százhat ezer hektáron 771 természetvédelmi területet tartanak számon. Közülük a legnagyobb a Mü- ritz-tó ötezer hektáros keleti partvidé­kén található, változatos erdő-, láp- és vízvilágával. A természetvédelmi terüle­tek 6 százalékát rezervátumok alkotják. Ezenkívül 3500 természeti emlék és 400 tájvédelmi körzet tekinthető meg érin­tetlen állapotban. Különleges védelem alatt áll Hiddensee szigete, a potsdami Havel-tó vidéke, a Harz hegység és Szász-Svájc. Mindamellett van 8 nem­zetközi és 37 országos jelentőségű „vad­vízország” is az NDK-ban. Itt számos ritka madár is otthonra talál. Jelenleg 136 növény- és 800 állatfajta áll védelem alatt. Ez utóbbiakból 335 a madárfajta. Különleges figyelmet érdemel az or­szág két bioszféra rezervátuma. Mind­kettő nemzetközi hírű, s mint ilyen UNESCO-védettséget élvez. Az egyik a Vesser völgye a türingiai erdőben. A 2000 hektáros terület az ország lomb­erdőben Iegdúsabb tája. A másik a 3500 hektáros Steckby-Lödderitz erdő, amely Közép-Európa legnagyobb ösz- szefüggő pagonya: vizes rétek, berkek, ligetek világa az Elba mentén mintegy 18 kilométernyi hosszúságban. VIETNAM ÉS A KGST Tíz évei annak, hogy Vietnam be­lépett a KGST-bp, de egyelőre nem sikerült kiaknázni az együtt­működés minden lehetőségéfés elő-' nyét. Ebben az okok és a körülmé­nyek egész komplexuma éreztette hatását. Figyelembe kell venni, hogy a nem európai KGST-tagországok, köztük Vietnam gazdasági potenci­álja egyelőre nem nagy. 1985-ben az egy lakosra számított nemzeti jöve­delem az európai KGST-tagorszá­gok átlagához viszonyítva Viet­namban 7 százalék volt — állapí­totta meg a Problemi Dalnyevo Vosztoka című szovjet szakfolyó­irat a közelmúltban. Az egyik legnagyobb gond, hogy az európai KGST -tagországoknak nincs kipróbált együttműködési stratégiájuk a kevésbé fejlett szocia­lista országokkal, akár sokoldalú, akár kétoldalú alapokon. A KGST huzamosabb időn át ezekben az .or­szágokban az iparosítás gyorsítását ösztönözte, ami fejlődésük egy tör­ténelmileg elkerülhetetlen idősza­kának átlépését jelentette volna. Vi­etnamban most ejt a korszakot ne­vezik a szocializmushoz való átme­net preindusztriális vagy kezdeti szakaszának. Vietnamban csak a 80-as évek kezdetén körvonalazódott a kezdeti szakasz stratégiája. Ennek fő voná­sai közé tartozik a hagyományos gazdasági szektorok, elsősorban a mezőgazdaság, a kisipari termelés támogatása, illetve az összes szek­tor gazdasági lehetőségeinek hasz­nosítása, a kistermelés megszorítá­sainak felszámolása, az iparban és a kisiparban rendelkezésre álló ka­pacitások teljes megterhelése; a dol­gozók életszínvonalának emelése; új, elsősorban nem nagy méretű lé­tesítmények korlátozott épitése az iparban, illetve a szállítási infra-* struktúra helyreállítása és fejleszté­se; az exportra dolgozó szektor fej­lesztése. Minthogy azonban az exportter­melés elsősorban az agrárszektor­ban folyik, komoly gond, hogy csu­pán a saját élelmiszer-termelési szek­tor fejlesztése révén emelhető a fo­gyasztási színvonal és mozgósítha­tó ezzel az emberi tényező. Ugyan­akkor az agrotechnika alacsony színvonala, a szántóterület szűkös­sége, a szakembereit hiánya stb. lé­nyegesen szűkíti az exportra dolgo­zó szektor fejlesztési lehetőségeit. A kezdeti szakasz másik fontos jellemzője a szükséges előfeltételek megteremtése ahhoz, hogy a natu­rális (patriarchális) agrárgazdaság árutermelésre téljen át. Nehézsége­ket okoz azonban, hogy a város nem tud mivel fizetni a gabonáért és a többi élelmiszerért, amit a parasz­toktól Vásárol. Az iparosítási politikának, amely elsősorban nagy programok végre­hajtásával valósult meg, nemcsak a belgazdaságban voltak kedvezőtlen következményei (a közvetlen ter­melők elveszítették anyagi érdekelt­ségüket a mezőgazdaság termelő­erőinek fejlesztésében, a munkater­melékenység javításában stb.), ha­nem a külgazdaságban is: Vietnam élelmiszer-importőrré vált. (MTI- Press) " mintavétel nélkül, találomra írta be a zsírfokot, még magának is. A saját áruját persze mindig ma­gasra értékelte. Találtunk jogos panaszokat Városföldön, Ladány- benében, Kunadacson viszont nem a kistermelőknek volt igazuk. Pá- hin behívtuk a panaszost a téesz- központba, de nem jött el. „Papír- tehenet”, vagyis az üzem hásznára tejelő, nem létező állatot még sehol sem találtunk. — Fülöpházán is indítottak vizs­gálatot? — Természetesen. Amitől a ri­portban szó van, nyáron történt, és a nyári időszakokban mindig megsokasodnak a tejátvétell gon­dok. Visszamenőlegesen viszont semmit sem tudunk vizsgálni, hi­szen hol van már az a tej?! Fülöp­házán most nyugodtabbak a kedé­lyek, a kistermelők áttértek a téli, száraz takarmányra, és ez azonnal érezteti hatását a tej minőségében. A községben megalakult a bizott­ság, meg is kezdte ténykedését, minden termelőhöz házhoz men­nek. Az ott vett mintákat a bizott­ság egyik tagjának jelenlétében a kerekegyházi üzemben minősítik. Ezt nagyon jó megoldásnak tart­juk. Találtunk kisebb hiányossá­gokat az üzemben — például nin­csenek kifüggesztve az átvételi árak —, ezekre felhívtuk a vezető “figyelmét. A vizsgálatot egyébként jövőre megismételjük. — Úgy láttam, Fülöpházán a leg­nagyobb baj a bizalom hiánya s ta­lán másutt is így. van. Hogyan lehet­ne a bizalmat helyreálltam, vagy legalább békésebb mederbe terelni az — úgy tűnik, elkerülhetetlen vi­tákat? — A kistermelőktől átvett tej legfontosabb minőségi mutatója a zsírtartalom, amit az üzemek szak­JOGI TANÁCSADÓ emberei vizsgálnak. A vegyszerek­kel és a műszerekkel valóban nem lehet manipulálni, de az eredményt erősen befolyásolja, hogyan veszít a mintát, jól összekeverik-e? Amíg a tejüzemekben olyan körülmé­nyek között zajlik a minősítési mint most, addig a kistermelők- mindig vitatkozni, bizalmatlan-? kodni* fognak. Annak, hogy az? NSZK-ban vagy Hollandiában nagy a bizalom, igen egyszerű oka van: a precíz vizsgálati módszerek, a korszerűbb eszközök. A teljes, műszerezettség szinte tökéletesen kiküszöböli az emberi szubjektivi-í tást. Sajnos, erre nálunk még jó. néhány évet kell várni, így valószí­nűleg a viták is napirenden marad-, nak. A tehenekkel nagyon meg kell dolgozni, érthető, hogy az embe­rek harcolnak minden fillérért. Mi itt a tanácsnál azon vagyunk,"hogy a kistermelők mindig meg is kap­ják a jogos járandóságukat. Nem olyan jövedelmező ez az ágazat, mint ahogy azt sokan gondolják. — Végülis tehát kihez fordulhat a kistermelő, ha ügy érzi, nem kapja meg a jogos járandóságát? Egyene­sen a megyei tanácshoz? — Mindenféle felvásárlási pa­nasszal először is keressék fel a he­lyi tanácsot vagy az integráló szö­vetkezet háztáji agronómusát. Ha úgy érzik, hogy nem kaptak orvos­lást a panaszukra, akkor jöjjenek a megyei tanácshoz, persze, fordul­hatnak egyenesen hozzánk is. Ha levélben teszik ezt, lehetőleg úják alá a nevüket, mert névtelen, egyé­ni sérelmeket tartalmazó panaszos levéllel általában nem foglalko­zunk. Bármennyire is azt tartjuk, hogy a kistermelőt mindig meg kell hallgatni, gyanúsítgatásokat, felté­telezéseket nem vehetünk komo­Ri M.Ä.S ■ r; — v. ■ • Mit vihetünk — kifelé? Az utazókat, turistákat bizo­nyára nemcsak az érdekli, hogy mit s milyen feltételek mellett hozhatnak be az országba, ha­nem az is, hogy induláskor mit tehetnek útipoggyászukba, mennyi forintot, élelmet, aján­dékot vihetnek magukkal. Bécs egyes üzleteiben forin­tért is lehet vásárolni. így sokan kockáztatják meg, hogy ebből a pénznemből többet vigyenek magukkal. A megengedett mennyiség belföldieknek sze­mélyenként 400 forint, legfel­jebb százforintos címletekben. Ez az összeg elsősorban arra szolgál, hogy a hazaérkezéskor fedezze az utas legszükségesebb kiadásait, például a benzinkölt­ségét, étkezését, legyen forintja egy kávéra, stb. Ha valaki előre tudja, hogy számára ez nem lesz ' elegendő, vigyen magával fo­rintcsekket, amelyet hazaérke­zéskor beválthat az OTP-nél, IBUSZ-irodában, szállodában, esetleg benzinkútnál. A ki nem vihető, de a vámvizsgálat során önként bejelentett 400 forinton felüli összeget a vámhivatal le­tétbe veszi. Az összegről a pénz­ügyőr nyugtát ad. Csak röviden jegyezzük meg, hogy a kétezer forint értéket meg nem haladó valuta enge- .dély nélkül vihető ki. Ha valaki saját valutájából vásárol, és ná­la van a Kiviteli engedélye, a határon is elvégzik a devizaen­gedélyezést. Mennyi útiélelmet szabad en­gedély nélkül kivinni? A kiutazó magyar állampol­gárok 5 kilogramm élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut vihet­nek magukkal személyenként. Ebbe a két kg húsáruba bele kell számítani a húskonzervet, de a nyershúst nem. Kávé, ka­kaó még úti holmiként sem vi­hető külföldre. Ki lehet viryii 200 darab-cigarettát vagy 50 szivart vagy 200 gramm do­hányt. Ezek közül választani le­het, nem együttesen vihetők át a határon. Két liter bor és egy üter égetett szeszesital csoma­golható a pakkba. Ez a mennyi­ség is személyenként értendő. Dohányárunál és szeszesitalnál csak a 16. életévüket betöltöt­ték jöhetnek számításba. A legújabb rendelkezések ér­telmében utasforgalomban ajándékként háromezer forint belföldi értéket meg nem hala-'~ dó összértékű ajándéktárgyat vihet magával minden kiutazó. Az említett értékkereten belül 200 forint értékben vihető aján­dékozás céljára élelmiszer is — beleszámítva a bort és a sze­szesitalt. Az ajándékozásra szánt ételek között nem lehet kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, - táblacsokoládé, importból származó ital és fűszerek, nyers és füstölt hús, libamáj, szalámi és kolbászáru, füstöltszalonna, húskonzerv, zsír, zsírszalonna, mű- és természetes bél, étolaj, margarin, cukor, liszt, rizs, tej­termék. Nem vihető ajándék cimén külföldre arany, platina, ezüst, valamint ezekből készült tár­gyak, továbbá muzeális tár­gyak, bélyegek * és Magyar Nemzeti Bank közleményében felsorolt alábbi áruféleségek: gyógyszer, mosó- és mosogató- szer, babaápolási termékek, le- gójáték, papírzsebkendő, egész­ségügyi papír, kötött alsó ruhá­zati cikkek, gyermektréning, c gyermek lábbeli, harisnya, zok­ni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cik­kek (ideértve a pelenkát is), fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép, rozsda- mentes evőeszköz. Üzemanyagot csak a jármű­vek erre a célra szolgáló tartá­lyában lehet külföldre kivinni, póttartályban , (kannában) üzemanyagot kivinni tilos. Dr. Kertész Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents