Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
I • PETŐFI NÉPE • 1988. december 28. A politika kullog a gazdaság után i Kínai közgazdász sím mban elkövetett hibákról : ?í vNG ;> / 'é : A ’ -x.ai gazdasági reformban jelentkező problémák és nehézségek jó része f azoknak a hibáknak a következménye, amelyeket az utóbbi néhány évben követtek el — mutat rá a Zsenmin Zsipao hasábjain közölt cikkében Hszü Hszüe-han kínai közgazdász. A cikk najgy figyelmet keltett Pekingben, mert a párt- és az állami vezetés számos olyan korábbi reformdöntését nyilvánítja hibásnak, amelyek kezdeményezői maguk is közgazdászok voltak. A cikkíró a hibák között első helyen említi annak a közgazdászok egy kis köre által meghirdetett elméletnek az elfogadását, hogy az infláció és a forgalomban levő pénzmennyiség növelése serkentő hatással lehet a gazdasági fejlődésre. Ennek — mutat rá — éppen az ellenkezője bizonyult igaznak, az infláció és a túlzott ^■mértékű pénzkibocsátás zűrzavarhoz vezetett a kínai gazdaságban. Hibásnak -bizonyult az a lépés is, hogy a rerform meggyorsítása érdekében.gyors ütemben ; decc ntralizálni kell, és le kell adni a döntési jogköröket a helyi szerveknek. Ez a lépés több kárt okozott, mint hasznot eredményezett a reform szempontjából. A túlzottan gyors decentralizálás következtében alaposan meggyengült a központi hatalom, gyakorlatilag különálló gazdasági egységekké váltak a tartományok, teljes zűrzavar keletkezett a piacon, és nem hajtják végre a kormány utasításait, j r rendeletéit. Alapvető hibának nevezi a közgazdász azt, hogy az egymást követő reformlépések elkülönülnek, nincsenek összhangban egymással, s ami nagyon lényeges: nincs . mögöttük átfogó stratégia. Ezzel magyarázható, hogy lehetetlen megszilárdítani a részleges reformsikereket. S ezzel függ össze az a hiányosság is, hogy a kormánynak nincs átfogó és hatékony iparfejlesztési stratégiája, gazdaságfejlesztési stratégiáról nem is szólva. A gazdasági stratégia hiányával magyarázza a cikkíró, hogy a kezdeti sikerek után megrekedt Kínában a mezőgazdasági reform és visszaesett a kenyérgabona termelése. A sok ezer számra létesített falusi kisüzemek és vállalatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, egyrészt súlyos nyersanyaghiánnyal küszködnek, másrészt rendkívül drágán, pazarlóan és gyenge minőségű cikkeket állítanak elő. A reformfolyamat jelentős hibájának tekinti a kínai szakértő azt a tényt, hogy a pártvezetés által beharangozott politikai reform nem tart lépést a gazdasági reformmal, sőt, messze amögött kullog. A változatlanul meglevő intézményi bürokrácia elfojtja a kezdeményezéseket, s az állami szervekben és vállalatoknál nem tud kibontakozni a demokratikus döntéshozatal olyannyira szükséges folyamata. Zavargások az indiai Ándhra Prades államban THAI—KAMBODZSAI KÖZELEDÉS? Politikai párbeszéd Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: ÚJ-DELHI A hadsereget vezényelték ki a rend helyreállítására az indiai Ándhra Prades állam több városában, miután véres zavargások robbantak ki egy helybeli kongresszuspárti képviselő meggyilkolása után. Keddi közlések szerint az erőszakos eseményekben legkevesebb huszonötén veszítették életüket és több mint százan megsebesültek. Ándhra Prades államban a Telugu Deszam nevű regionális párt van kormányon. A féktelen indulatokat az szabadította el, hogy ismeretlen tettesek ViURUGUAY dzsajaváda városban fejszékkel agyonvertek Mohana Ranga Rao képviselőt és két társát. : \ , A merénylet hírére a képviselő hívei megtorlásul esztelen késelésekbe, gyújtogatásokba és fosztogatásokba kezdtek a városban. A rendőrség sortüzekkel próbálta feltartóztatni a felbőszült csőcseléket, ám nem sok sikerrel. Az Ándhra Prades-i állami főminiszter a szövetségi kormány beavatkozását kérte. A zavargások sújtotta városokban kijárási tilalmat rendeltek el és a biztonsági erők azonnali tűzparancsot kaptak. Népszavazás az amnesztiatörvényről MONTEVIDEO Az uruguayi választási bíróság hétfőn bejelentette: elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy jövő év első felére népszavazást írjanak ki az úgynevezett amnesztiatörvényről, amely felmentést ad az emberi jogok megsértésével vádolt katonáknak és rendőröknek. A bíróság közlése szerint a választásra jogosult mintegy 2,2 millió állampolgár egynegyede aláírásával erősítette meg akaratát, hogy szavazzanak az amnesztia- törvényről. A népszavazást valószínűleg jövő áprilisban tartják meg. Ez lesz az első alkalom, hogy egy latin-amerikai ország lakói szavazás útján döntsenek a katonai uralom idején elkövetett bűnök kezeléséről. Az amnesztiatörvényt 1986 decemberében hagyták jóvá, s az megtiltja, hogy vizsgálatot folytassanak az emberi jogok megsértésével vádolt katonák és rendőrök ügyében. Ezeket a bűnöket az 1973 és 1985 közötti katonai uralom idején követték el Uruguayban. HANOI A thai kormány szívesen látja Bangkokban Hun Sen kambodzsai miniszterelnököt — jelentette be Csaticsaj Csunhavan thaiföldi kormányfő. A szenzációszámba menő bejelentés nemcsak a thai álláspont nagymérvű változását jelzi: Régebben Bangkok nemhogy Kambodzsával, hanem Vietnammal se volt hajlandó tárgyalni., Most Csaticsaj azt is közölte, hogy külügyminiszterének januári hanoi látogatása után maga is elutazik Vietnamba. Ugyancsak a változásokra vall, hogy az ÄSEAN immár maga szorgalmazza a délkelet-ázsiai viszályok, köztük a kambodzsai kérdés politikai rendezését. Csaticsaj kifejtette: Thaiföldnek, s> a térség többi tőkés államának fontosabb érdeke a normális viszony Indokínával, mint az eddigi szembenállás. Ez azért is jelentős, mert a kambodzsai felek minapi munkacsoport-értekezletén az ellenzék ismét megmakacsolta magát: Szihanuk herceg és szövetségesei közölték, hogy csak akkor tárgyalnak tovább Phnompennel, ha az utóbbi elfogadja feltételeiket. Jól tájékozott hanoi források szerint a khmer ellenzék valószínűleg csak alkudozási taktikából mondta fel ismét a párbeszédet, hiszen a dialógus megszakadását sem Kambodzsán belül,-sem azon kívül nem kívánja senki. Vietnamban utalnak továbbá arra, hogy Kína — amely eddig a rendezési tárgyalások legfőbb ellenzője volt — maga is építőbben támogatja a politikai megoldást. Hanoi és Peking folytat bizonyos diplomáciai egyeztetéseket. Szihanuk nem hajlandó találkozni Hun Sennel DZSAKARTA i Az indonéz kormány megpróbálja rávenni Norodom Szihanukot arra, hogy álljon el a kambodzsai rendezés elősegítését szolgáló második dzsa- kartai találkozó elhalasztására vonatkozó tervétől —jelentette ki kedden Ali Alatas indonéz külügyminiszter. A kambodzsai kormány ellen fellépő koalíció vezetőinek bangkoki irodájából kiadott közlemény szerint Szihanuk közölte: a tervezett informális találkozón nem lehet „gyümölcsöző” eredményeket elérni, éppen ezárt a találkozó elhalasztását kívánja. Az első dzsakartai találkozót, vágy más néven „koktélpartit” idén júliusban tartották meg. Ekkor első alkalommal sikerült asztal mellé ültetni a szembenálló feleket: a kambodzsai kormányt, illetve az ellenzéki koalíció három tagját. Norodom Szihanuk a halasztást azért tartja szükségesnek, mert egyrészt addig nem hajlandó találkozni Hun Sen kambodzsai kormányfővel, amíg az el nem fogadja a nyáron Dzsakartában előterjesztett ötpontos rendezési javaslatát, másrészt rövidnek tartja az időt a megfelelő felkészülésre a következő találkozóig. A nemhivatalos dzsakartai találkozón nemcsak a közvetlenül érdekelt felek, hanem az érintett délkelet-ázsiai országok, Vietnam, Laosz, valamint az ASEAN-szervezet tagállamai is részt vesznek. A következő találkozó tervezett ideje február második fele. Ezren a világ élvonalában Jugoszláv szakemberek kivándorlása Jugoszláviából az elmúlt három évtizedben mintegy 50 ezer fiatal szakember távozott vendégmun- az EevescBropp országökbá, KanadábáésAusztra- liába. Közülük majdnem ezer tudóst napjainkban a világ élvonalában tartanak számon. Egyes számítások szerint a külföldön dolgozó szakemberek iskoláztatása legalább 4 milliárd dollárnyi összegbe került déli szomszédunknak. Ha ezek a szakemberek hazájukban maradtak volna, akkor munkájuk kb. 20 milliárd dollár értékkel gazdagíthatta volna az országot. A kivándorlás —‘-iírja a belgrádi „Borba” — az utóbbi években fokozódott, mert még a legtehetségesebbek sem tudnak elhelyezkedni, s még kisebb az esélyük arra, hogy tudásuknak, rátermettségüknek megfelelő tudományos kutatásokat végezhessenek. Közben a fiatal tehetségeknek a fejlett tőkés országok megfelelő munkát ajánlanak fel. Pontosan tudják!, hogy kit ^denyflvahtartást vézemék á kiváló diákokról és egyetemi hallgatókról. A Borba jellemzőként említi dr. Zlatko Tesanovics esetét, akit a közelmúltban az Egyesült Államokban Packard-díjjal tüntettek ki. Néhány évvel ezelőtt a szarajevói egyetem természettudományi kara nem tudott számára tanársegédi állást .biztosítani, mert az önigazgatási : okmányok nem irányozták elő új munkahely megnyitását. Erre feleségével együtt Ámerikába ment. Ott most mindketten egyetemi tanárok. S Tesanovics Packard-díja hazájában is nagy visszhangot keltett. AFGANISZTÁN Az exkirály színre lép Sötétkék elfüggönyözött Lancia gördült be karácsony napján a Rómából északra kivezető Via Cassián egy kőfalakkal elkerített diszkrét villa kapuján. A villa lakója 1973 óta Zahir sah volt afgán uralkodó. Látogatója Julij Voroncov szovjet első külügyminiszter-helyettes, aki október óta kabuli nagykövet is, teljhatalommal felruházva kormányától arra, hogy politikai megoldást dolgozzon ki február 15-éig, a szovjet csapatok teljes távozásáig a polgár- háborútól dúlt ország jövendő kormányzatára. A nem mindennapi találkozó fordulatot sejtet a rendkívül bonyolult afganisztáni rendezési folyamatban. Zahir sah eddig elhárított minden kezdeményezést, amelyet a-szovjet diplomácia tett irányába. A karácsonyi találkozó aZ olasz külügyminisztérium aprólékos előkészítése és közvetítése révén jött létre. Előzménye, hogy Voroncov a szaúd-arabiai Taifban és Pakisztánban — Iszlámábádban -— már találkozott az afgán ellenállási mozgalom képviselőivel is. A volt afgán uralkodó jelenleg 75 éves. 1973-ban hivatalos látogatáson járt éppen Rómában, amikor otthon unokatestvére és miniszterelnöke, Daud államcsínnyel megfosztotta trónjától, amelyen 40 évig ült, nagy erőfeszítéseket téve országa modernizálására. Az exkirály teljes [visszavonultságban él azóta > az olasz kormány oltalma alatt, élénk figyelemmel kíséri azonban hazája történéseit, amelyek nem szűkölködtek fordulatokban 1973, majd 1978 óta mindmáig. Ritka megnyilatkozásai egyikén a közelmúltban kijelentette: kész minden személyi ambíció nélkül részt vállalni Afganisztán jövendő sorsának alakításában', ha erreáz érdekelt felek felkérik, de csak három feltétellel: vissza kell állítani az ország függetlenségét, a szabadságjogokai és az afgán nép önrendelkezését. ■' Ez a gyakorlatban azt jelenti: a szovjet csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk, a jövendő kormány nem maradhat függőségben sem Moszkvától, sem Washingtontól vagy egyéb külső hatalomtól, az iszlám vallás intézményeit maradéktalanul helyre kell állítani. Zahir sah egyfajta közvetítő szerepéről a Nadzsibullah vezette kormány és a mudzsahedek, a pakisztáni „hetek szövetsége” között tulajdonképpen-már a genfi megállapodások aláírása óta beszélnek, annál inkább, mivel alvóit király jó' szomszédságot alakított ki annak idején a Szovjetunióval. Ám ő mindeddig elzárkózott a megbeszélések elől. Zahir sah Voroncov előtt nem sokkal találkozott most a mudzsahedek Rómába küldött képviselőivel is, 1 miután megtörtént a közvetlen kapcsolatfelvétel a szovjet diplomácia és ez utóbbiak között, megnyílt az út Voroncov számára a Via Cassia villájába, A téma most már nem csupán a szovjet hadifoglyok visszaszolgáltatása (ahogyan a taifi és isztámábádi találkozó témáját megjelölték), hanem a jövendő kabuli kormányzat kérdése, aminék hátteret szolgáltat Gorbacsov ENSZ-beszédének ide vonatkozó javaslata: léptessenek életbe teljes tűzszünetet Afganisztánban január 1-jétől, és függesz- szenek fel minden hadianyag-szállítást mind a két félnek, a kabuli kormánynak és az ellenállási szervezeteknek. A szovjet diplomácia erőfeszítései arra irányulnak, hogy olyan kormányzatot állítsanak fel -r- legalább átmeneti időre —, amelyben az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt képviselői is helyet kaphatnak. Ennek az átmeneti kormánynak lehetne a vezetője a volt király (ha mindkét oldal elfogadja őt). A fő akadály, hogy a mudzsahedek szélsőséges csoportjai hallani sem akarnak ilyen megoldásról. Céljuk a Nadzsibullah-kormány teljes megsemmisítése (fizikái értelemben is), mihelyt az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. A tény, hogy Zahir sah hajlandó volt találkozni Voroncowal a mudzsahe- dekkel folytatott megbeszélés után, arra enged következtetni: nyílik talán valami szűk tér kompromisszumra. Lehetséges, hogy mégis a mérsékeltebb erők kerekednek fölül a heterogén ellenállási mozgalomban. Alig egy hónapja a pesavari hetek szélsőséges hangadói még törvényszékkel fenyegették a volt királyt, ha beteszi a lábát az országba közvetítési szándékokkal. És nagyon kétségesnek tűntek magának a volt uralkodónak egyezkedési szándékai is a kabuliakkal, miután a kommunisták által támogatott puccs fosztotta őt meg a hatalomtól. Természetesen az első megbeszélés, amelynek tartalmáról egyébként semmit sem közöltek, még nem jelenti azt, hogy az afganisztáni polgárháborúban szemben álló felek elfogadták volna a volt király személyét közvetítőként, még kevésbé azt, hogy a megcélzott kompromisszum és koalíció már formálódóban lenne. Mindenesetre felfogható erre utaló jelnek. Egyelőre csak arról lehet szó, milyen feltételekkel vállalná az exkirály a közvetítő szerepet. A római Famesi- na illetékesei mindenesetre már nem olyan biztosak abban, hogy február 15. után a Nadzsíbullah-kormányt elsöprik az ellenállók. Voroncovnak azonban, hogy sikerrel folytathassa a diplomáciai erőfeszítéseket, kellene kapnia valami biztosítékot ez utóbbiaktól, hogy elfogadják a békés átmenetet, és ezt felkínálni a királynak. Lehet persze, líogy a hidegvérű és kemény tárgyalófélként ismert szovjet diplomata (aki a genfi rakétatárgyalásokon is a legnehezebb problémát oldotta meg tavaly) végső soron csak egy célt követ: azt, hogy mentesítse országát az „Afganisztán-szindrómától” -p- amely nyolc év alatt éppen elég terhet és gondot okozott belpolitikaüag is. Egy kitűnő és meggondolandó érve mindenképpen van a legradikálisabb afgán ellenzékiek megfékezésére: akármilyen kormány kerül is hatalomra fél év múlva Kabulban, a határfolyó túlsó oldalán mindig a Szovjetunió lesz. Magyar Péter Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) je tájékoztatta az újságírókat a Központi Bizottság székházában. A sajtónyilvánosság kérdéseit elemezve Csikós József utalt arra, hogy a Politikai Bizottság július 12-én tárgyalta meg azt az előterjesztést, amely a politikai nyilvánossággal, a tájékoztatás megújításával, illetve a párt ezzel kapcsolatos szerepével foglalkozott. Az állásfoglalás-tervezetet széles körű vitára bocsátották, amelyben a szerkesztőségek pártalapszervezetei mellett más pártszervezetek tagjai is elmondhatták véleményüket e kérdésekről. Ezek a viták is azt bizonyítják, hogy a közvéleményt élénken foglalkoztatja a nyilvánosság alakulása, amely tágabb értelemben a politizálásban, a döntés- hozatalban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben való részvétel jogát jelenti. Sokan mondták el véleményüket a politikai intézményrendszer működéséről, annak zavarairól, a továbbfejlesztés lehetséges módjairól. Megfogalmazták, hogy a sajtó sajátos eszközeivel, a hiteles, pontos tájékoztatással maga is fontos szerepet tölt be a politikai rendszer legitimációjában. A vitában résztvevők örömmel nyugtázták, hogy a májusi pártértekezletet követően mind átfogóbbá vált a politikai élet nyilvánossága, s mind több olyan információt kaphatott a magyar közvélemény, amely 'a testületek munkájába engedett bepillantást. Ennek egyik jól bevált eszköze lett az MSZMP szóvivői intézménye. Ugyanakkor a vitában többen szóvá tették azt is, hogy a nyilvánosság szabályozásának .joghézagai” következtében néha mások jogait sértő, olykor a humánumot sértő megnyilatkozások is elhangozhattak. Mindez jórészt annak tudható be, hogy a társadalom még nem tudott felkészülni megnövekedett nyilvánosság befogadására, annak kezelésére, gyakorlati megvalósítására. Ezen a helyzeten mindenekelőtt a politikai kultúra fejlesztésével, az eltérő vélemények iránt tanúsított türelemmel lehet változtatni. Olyan aggodalmak is megfogalmazódtak, hogy a tömegkommunikációban több polgári indíttatású eszmei áramlat is tényleges jelentőségénél nagyobb képviseletet kapott. Ezzel kapcsolatban sokan aggódva tekintenek az úgynevezett független sajtótermékekre. A vita természetesen érintette a pártsajtót is, s a hozzászólók általában úgy vélték, hogy a gyorsabb, nagyobb vitakészséget tanúsító, az MSZMP álláspontját markánsabban tükröző sajtó- orgánumokra van szükség. A Népszabadság munkatársának kérdésére vála- ’ szólva Csikós József részletesebben is szólt az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. A többi között elmondta: a Politi-. kai Bizottság mai ülésén felmerült az a gondolat, hogy esetleg hozzanak létre egy olyan, kisebb példányszámú napilapot, amely a párt politikáját közvetlenebbül képviseli, s a Népszabadság jelenlegi „populáris jellegét” egy nagyobb példányszámú hetilap vehetné át. A Magyar Hírlap kérdése nyomán Major László határozottan leszögezte, hogy az MSZMP vezető testületéi nem kívánnak beavatkozni a sajtóirányítás gyakorlati kérdéseibe. A párt elvi álláspontja szerint az 1986-os sajtótörvény ma már nincs összhangban a demokratizálódási folyamattal, szükségessé vált egy új törvény mielőbbi megalkotása, amely a mai helyzethez igazodva szabályozza a sajtó működését, így például a lapengedélyeztetési eljárást is. Major László a televízió kérdésére vállalkozott az idei év politikai „gyorsmérlegének” elkészítésére is. Mint mondta, a magyarországi változásokat mind Keleten, mind Nyugaton történelmi, sorsfordító jelzőkkel illetik! Washingtontól Moszkváig egyöntetűen elismeréssel adóznak annak a törekvésnek, amellyel Magyarország a demokratikus szocializmus létrehozásán fáradozik, összekapcsolva a politikai és a gazdasági reformot. A pártvezetés határozottan kitart azon elv mellett, hogy a gazdaságot nem lehet egy felszabadult társadalom nélkül megreferálni. Különösen kedvező feltételeket teremt e törekvések megvalósításához, hogy a világ két vezető nagyhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt érdekelt a magyar reformfolyamat kiteljesedésében. (MTI) Szemes Marí temetése inóhdöttgjiéhány hónappal ezelőtt betegágyán Szemes Man színművésznő, s gondolatban'már a Filumena házassága főszerepére készült. A már soha meg nem valósuló tervet és a kórházi látogatás pillanatait Vámos László, a Nemzeti Színház főrendezője idézte fel Szemes Maritól búcsúzva kedden az óbudai temetőben, ahol végső nyugalomra helyezték az 56 évesen elhunyt művésznő hamvait. Szemes Mari színészi pályáját méltatva Vámos László szólt a főiskolát követő szegedi éveiről, majd a neki hosszú ideig otthont adó József Attila színházi időszakáról, végül a nemzeti színházi négy szezonjáról, s arról, hogy olyan meghatározó egyéniségek voltak tanárai és mesterei, mint Gellért Endre és Rátkai Márton. A számos színpadi szerep, tévé- és játékfilmbeli alakítás sorából Vámos László kiemelte a Rómeó és Júlia Dajkáját, amely talán leginkább eggyéforrott Szemes Mari alakjával! E legjellemzőbb szerepében teljes színészi eszköztárát felragyog- tathatta, s alakításában meggyőzően érzékeltette a két egymással viszálykodó család konfliktusának tragikumát. A Rómeó és Júlia-beli emlékezetes színpadi pillanatokat idézte fel Hirtling István, a Nemzeti Színház művésze is, aki a pályatársak nevében búcsúzott Szemes Maritól. A ravataltól barátok, kollégák és tisztelők sokasága kísérte a Szemes Mari hamvait őrző urnát a nyughelyig, amelyet elborítottak az emlékezés, a kegyelet koszorúi és virágcsokrai. (MTI) Líbiai sajtótájékoztató Szűk körű sajtótájékoztatót tartott kedden Fathi M. Al-Miszráti, a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsama- hirija budapesti Népi Irodájának — nagykövetségének — titkára. Hazája álláspontját megerősítve visszautasította azokat a washingtoni vádakat, miszerint Líbia vegyi fegyverek gyártására alkalmas üzemet épített. Ezt a vádat — hangoztatta-— az Egyesült Államok kormányzata ürügyként használja fel egy Líbia elleni fegyveres támadás előkészítésére. A nemzetközi részvétellel épülő üzem békés célokat szolgál; elkészülte után gyógyszereket és mező- gazdasági kemikáliákat állít majd elő. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a diplomata megerősítette, hogy az üzem átadása után Líbia kész nemzetközi ellenőrzésnek alávetni magát: újságírók és szakemberek egyaránt megtekinthetik majd az üzemet. Líbia egyébként résztvevője lesz januárban-a vegyifegyverekkel foglalkozó párizsi nemzetközi konferenciának. Szovjet környezetvédők Környezetvédelmi szövetség alakult tegnap a Szovjetunióban. A Társadalmi- Ökológiai Unió elnevezésű szövetség országos társadalmi szervezetként fog tevékenykedni, s különböző környezetvédő társaságokat, csoportokat és tudósokat tömörít. A kedden Moszkvában befejeződött alapító konferencián százötven, 11 szövetséges köztársaságból és száz különböző városból érkezett küldött vett részt. Az unió legfontosabb célkitűzése: az ökológiai helyzet ellenőrzésének megszervezése, a természetvédelmi törvények és előírások betartásának felügyelete, a környezetvédelmi ismeretek terjesztése és országos környezetvédelmi akciók szervezése —jelentette ki Szvjatoszlav Zabelin, a szervezet koordinációs és információs központjának igazgatója. Szavai szerint az unió terveiben szerepel alternatív gazdasági megoldások kidolgozása is. A szovjet környezetvédő szövetség tevékenysége a társadalmi önkormányzat elveire épül, s gazdaságilag is teljesen független, önfinanszírozó lesz, s saját kiadvánnyal is rendelkeznek. A szövetség feladatul tűzte ki alternatív energiaforrások felkutatását, a ritka állatfajok megmentését, az iparvárosok környezeti helyzetének tanulmányozását. Az alapító konferencia befejező napján a küldöttek felhívással fordultak a. kormányszervekhez és tudományos intézményekhez, hogy akadályozzák meg a Volga—Csorgaj csatorna építését, mivel az súlyos környezeti ártalmakat okoz a Volga alsó folyásánál, s a népgazdaságot is károsítja. i
