Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

1988. december 3. • PETŐFI NEPE • 3 Tézisek a további feladatokhoz A megyei pártbizottság az elmúlt -másfél évben több fontos határozatot fogadott el. Az ezekben foglaltak érvényességét az azóta eltelt időszak meg­erősítette. A pártbizottság a munka alapjának to­vábbra is ezeket javasolja. Szükséges azonban ezek­nek a folyamatosan változó feltételekhez való igazí­tása, illetve további politikai igények megfogalma­zása. Ezért a pártértekezletnek a következőket j^a- solja: 1. A PÁRTMUNKÁBAN LEGYEN MEGHA­TÁROZÓ AZ ALAPSZERVEZETEK TEVÉ­KENYSÉGE! Az alapszervezeti önállóság és felelős­ség növelése érdekében a pártértekezlet támogassa, hogy mindén alapszervezet, amely kéri, és ahol en­nek feltételei biztosítottak, kapja meg — minden további megkötés nélkül — az önálló tagfelvételi, fegyelmi és káderhatásköri jogokat. A megyei pártértekezlet szabja feladatául az általa megválasztott testületnek, hogy úgy alakítsa ki kap­csolatrendszerét az alapszervezetekkel, hogy azok ne csak a politika végrehajtói, hapem az alulról történő építkezés elvén a politika alakítói is legye­nek. A megyei pártbizottság dolgozzon ki javaslatot az alapszervezeti kezdeményezések, vélemények megismerésének rendszerére. A politikai munka súlypontjainak változása miatt szükséges a lakóterületi pártszervezetek működési feltételeinek javítása, tevékenységük erősítése. En­nek érdekében kezdeményezze, hogy a párttagok tevékenykedjenek a lakóhelyi alapszervezetben is. Értsen egyet a szervezeti hovatartozás eddiginél ru­galmasabb kezelésével, a tagság és a politikai munka ’ érdekeinek leginkább megfelelő megoldásokkal. Kapjanak nagyobb szerepet a pártcsoportok, amelyek helyzetüknél fogva gyorsan képesek reagál­ni az eseményekre. A pártértekezlet hívja fel az irá­nyító pártszerveket, hogy a pártcsoportok tevékeny­ségének segítésére, hatáskörük szélesítésére dolgoz­zanak ki javaslatokat. A megyei pártbizottság kezelje megkülönböztetett figyelemmel az alapszervezeti titkárok tájékoztatá­sát, ^felkészítését, rendszeresen biztosítsa számukra a megyei vezetőkkel való találkozás lehetőségét. A párt építése, a párttaggá nevelés legyen termé­szetes eleme az alapszervezetek., a legfelkészültebb kommunisták munkájának. A tagfelvétel egyetlen feltétele: az alkalmasság. A propagandamunkában, a pártoktatásban sza­kítani kell a sematikus, merev módszerekkel; Az élethez, a tagság igényéhez1 jobban igazodó formák­ban az ismeretátadás mellett a véleménycsere, véle­ményformálás és -alakítás fórumait kell megterem­teni. A pártházak váljanak a tömegpolitikai munka nyitott színtereivé. Mozgalmunk egyik legfőbb értéke az azonos elve­ket valló emberek közösségi munkája. Kezdemé­nyezze a' pártértekezlet, hogy ennek jegyében erősít­sük a pártmunkában, a gondok megoldásában so­kat jelentő emberi kapcsolatokat, az együvé tartozás érzését, hogy alapszervezeteink igaz, emberi közös­séggé is váljanak. Legyen fontos pártmegbízatás az úttörőmozgalom és a KISZ segítése, az iskolai szülői munkaközösségekben végzett munka. A párt tagjai támogassanak minden humánus és progresszív kö­zösségi szerveződést. Mint kiemelt fontosságú nem­zeti ügy és mint az egyik legalapvetőbb társadalmi „érték, a család? közösségek erősitése, a családok védelme váljon a napi politizálás állandó elemévé. 2. A PÁRTMEGBÍZATÁS JÁRJON FELE­LŐSSÉGGEL! A megye) pártbizottság évente szá­moltassa be a végrehajtó bizottságot és a választott tisztségviselőket végzett munkájukról és minősítse azt. A delegáltak évente adjanak számot a küldő pártbizottságoknak, ott értékeljék munkájukat. A testületek tagjainak tevékenységéről alapszérveze- teik is tájékozódjanak. A pártértekezlét döntsön úgy, hogy a megyei párt- bizottság állandó munkabizottságait — a fegyelmi bizottság-kivételéveli— megszünteti, de meghatáro­zott feladatokra rendszeresen hozzon létre tagjaiból szakértőkkel megerősített alkalmi munkabizottsá­gokat és etikai bizottságot, amelynek az legyen a feladata, hogy a fegyelmi bizottság hatáskörét nem érintő kérdésekben foglaljon állást. 3. MINŐSÍTSEN A TELJESÍTMÉNY! Vezető beosztásba az illetékes testületek olyan személyeket ajánljanak, akik bizonyították rátermettségüket, akikben a közösség megbízik, és akik felkészültek erre. A vezetői munka minősítésének alapja elsősor-, ban az irányított egység tartós, eredményes műkö­dése, a teljesitmény legyen. A követelményektől el­maradó vezetők esetében kezdeményezzék a képes­ségeikkel arányban álló munkakörbe irányításukat. 4. STRATÉGIAI SZÖVETSÉGET AZ IFJÚ­SÁGGAL! A megyében működő pártszervezetek változatlanul számítanak a párt ifjúsági szervezeté­nek munkájára. A pártértekezlet biztosítsa támoga­tásáról az ifjúsági szövetségöriállósodási törekvése­it, a közvetlen pártirányítás megszüntetését, ugyan­akkor elvárja, hogy vállaljanak részt közös straté­giai céljaink megvalósításában. Az érdemi együtt­működés mellett legyenek kritikusak az együttes munka és saját tevékenységük megitélésében is. 5. A PÁRT CÉLJA A NEMZETI KÖZMEG­EGYEZÉS ÚJJÁTEREMTÉSE! Keresni kell az együttműködést és a párbeszéd lehetőségét az új szerveződésekkel, amelyek jogi megítélését az egye­sülési törvény szabja meg. Politikai megítélésük ösz- szetettebb. Azokkal a szerveződésekkel, amelyek törvényesen működnek, elfogadják hazánk szocialista berendez­kedését, szövetségi rendszerünket, működjünk együtt és tekintsük szövetségeseinknek. Az ilyen szervezetek munkájába a párt tagjai kapcsolódjanak be. Azokban a szervezetekben, amelyek ideológi­ánktól eltérő eszmei alapokon szerveződnek, vagy politikai programjuk a pártétól jelentős vonásokban eltér, annak ellenére, hogy nem ellenséges a szocia­lizmussal, a párttagok részvétele nem kívánatos. Törekedjünk azonban a folyamatos párbeszéd fenn­tartására, a nézetkülönbségek feltárására és megol­dására. Azon szervezeteket, amelyek társadalmi be­rendezkedésünk alapjait szándékoznak megrendíte­ni, ellenségesnek tekintjük, nézeteikkel szilárd elvi alapon politikai harcot kell folytatni. A törvényesen létrejött szervezetekkel nyilvános kapcsolatra törekszünk, közös és nyilvános fórumo­kat ajánlunk a vitára, eszmecserére. A párt és az alternatív csoportok képviselőinek találkozóiról, ta­nácskozásairól érdemben tájékoztassuk a párttagsá­got és a lakosságot. A nézetkülönbségeket tisztázó, érdekeket szembesítő, a feladatok rangsorát alakító fórumok megszervezésére a Hazafias Népfront me­gyei és helyi szervezeteit kérjük föl. A pártértekezlet értsen egyet azzal, hogy az objek­tív és hiteles tájékoztatás érdekében a megyében ' megjelenő városi, városkörnyéki újságok, rádiók, televíziók a párt álláspontja mellett a lakosság egyes csoportjainak eltérő érdekeit is jelenítsék meg. 6. A VÁLLALKOZÁSOKAT BÁTORÍTÓ PO­LITIKAI LÉGKÖRT! Ezt a gazdaságpolitikai szer­vező munkával is segíteni kell, mert a kialakulóban lévő piacgazdaság feltételei így követelik meg. Ä pártértekezlet támogassa minden olyan új forma, tevékenység bevezetését, amelynek működése, szer­vezése közvetlen (mint például a foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőség), vagy hosszú távú (mint például a termelési-szervezési korszerűsítés, új munkakultúra meghonosítása) gazdálkodási előnyt ígér, függetlenül attól, hogy az milyen tulajdonfor­mához kapcsolódik. Javasolja a vállalatoknak, szövetkezeteknek, in­tézményeknek, hogy igazítsák á feltételekhez és a lehetőségekhez működési formájukat és szervezeti rendszerüket. A korlátozott önállóságú gyárak, gyáregységek döntési jogosultságának, gazdasági, szervezeti önállósulásának növelése, illetve megte­remtése fontos gazdaságpolitikai érdek. Szükséges azoknak a gazdálkodó szerveknek az irányítási rendszerét átgondolni, amelyek az eddigi formák szerint működnek tovább. A társasági törvény kap­csán indokolt áttekinteni a vállalatoknál és szövet­kezeteknél az alapítói vagyon további sorsát. A családok kezén lévő pénzeszközök aktivizálása, befektetése a gazdaság számára serkentő erő. Ideo­lógiai szempontból is meg kell védeni a nagyüzemi és az egyéni gazdálkodás, a vállalkozás, a különböző tulajdonformák egyidejű, együttes létjogosultását. Ajánlja a pártértekezlet a gazdálkodó szervezetek­nek, hogy vizsgálják meg a „bedolgozói rendszer” bevezetésének, kiszélesítésének lehetőségeit. A pártértekezlet erősítse meg, hogy nagy gazdasá­gi és társadalompolitikai jelentősége van a meglévő és ezután alakuló szövetkezeteknek, és e tekintetben ne tegyen különbséget az egyes szövetkezeti formák között. 7. ADOTTSÁGAINKRA ALAPOZOTT KOR­SZERŰ GAZDASÁGOT! A megyénk gazdaságá­nak fejlesztésére vonatkozó fő elvek kialakításakor a térség természeti adottságaiból, történelmileg kia­lakult termelési szerkezetéből kell kiindulni. A párt­értekezlet azonban ne fogadja el azokat a nézeteket, amelyek erre hivatkozva a meglévő termelési szerke­zet megőrzését szorgalmazzák, mert ez az elmara­dottság konzerválását jelentené. Különösen fontos a piacképes — magas szellemi hányadot képviselő, esetleg kisszériás—áruk előállítása, a termékszerke­zet szélesítése. Ehhez a megyében működő agrár és ipari.kutatóhelyek, intézetek — kölcsönös érdekek alapján — nyújtsanak a gyakorlatban is alkalmaz­ható segítséget. • » A piac szerepének előtérbe kerülése szigorú köve­telményeket támaszt, de-esélyt is ád a megye gazda­ságának korszerűsítésére. A fejlődés alapja a minő­ségre orientált mezőgazdasági termelés, valamint ezzel összefüggésben az agrártermékek feldolgozá­sánál^ és kereskedelmének, az élelmiszer-gazdaság háttériparának dinamikus fejlesztése lehet. Mivel a jelenlegi gazdaságirányítási törekvések ezt nem segí­tik, a megyei pártbizottság vállalja fel a mezőgazda­ság — különösen a kertészet és a kapcsolódó ágaza­tok — érdekeinek politikai képviseletét. Megyénk­ben kapjon különös figyelmet az idegenforgalom, ami a gazdasági fejlődés másik „húzó ágazata” le­het. A megyei gazdaság- és területfejlesztési politiká­ban a meglevő termelőkapacitások szelektív bővíté­sére, és gazdaságosan működtethető új kapacitások létrehozására kell a hangsúlyt helyezni. Ez adhat biztosítékot arra, hogy a korszerű, magas termelési kultúrát hordozó technikák és módszerek minél ha­marabb megtelepedjenek a térségben. Az infrastruk­túra, a kereskedelem és a bankszféra fejlesztése ré­vén vonzó körülmények teremthetők a helyi, orszá­gos és külföldi termelőtőke számára, ágazattól és szektortól függetlenül. Kapjanak kiemelt figyelmet a megye iparhiányos és más okból hátrányos helyzetű területei (határ­menti térség, kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú települések, tanyák és külterületi lakott helyek.) 8. A KOR IGÉNYEINEK MEGFELELŐ ÉR­DEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGET! Helyes­nek és szükségesnek tartjuk, hogy az érdekképvisele­tek munkájukat teljes egészében tagjaik érdekeinek rendeljék alá. Mentesítsék a pártszerveket a nem közvetlenül politikai természetű, lokális érdekek képviseletének kényszerétől. Javasolja a pártérte­kezlet, hogy tevékenységükben erősítsék az össze­hangoló, szolgáltató, segítő, gazdálkodói és vállal­kozói érdekképviseletek esetében a gazdaságszerve­ző és piacfeltáró szerepkört. A pártszervek tartsák tiszteletben a különböző érdekképviseleti szervek önállóságát. 9. A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET MEG­HATÁROZÓ POLITIKAI KÉRDÉS! A gazdaság- politikai folyamatok egyes esetekben elkerülhetet­lenné teszik a létszámleépítést, a munkahelyek meg­szüntetését. A munkanélküliséget viszont a pártérte­kezlet tekintse nemkívánatos társadalmi jelenség­nek. A foglalkoztatási feszültségeket, az elhelyezke­dési gondokat jól szervezett képzési, továbbképzési és átképzési rendszer szüntetheti meg, segítve ezzel a szerkezetváltást. A pártértekezlet tulajdonítson különös politikai jelentőséget annak, hogy az első ízben állást keresők munkához jussanak. -Az állami szervek szabályo­zókkal és koordinációval, az iskolák, a munkáltatók a pályaválasztás jobb előkészítésével, tudatos irányí­tással segítsék a fiatalok munkába állását. 10. A VALÓDI TELJESÍTMÉNYT ELISME­RŐ NAGYOBB JÖVEDELMET! A megyei pártér­tekezlet szorgalmazza a bérmechanizmus mielőbbi reformját, a kötöttségektől mentes, tényleges telje­sítményekhez igazodó keresetgazdálkodás megvaló­sítását. Hangsúlyozza, hogy egyetért a teljesítmény szerinti differenciálódás elvével. 11. CSAK MŰVELT EMBEREK SEGÍTHETIK CÉLJAINK ELÉRÉSÉT! A művelődéspolitikai gyakorlatban fejeződjön ki az az alapelv, amely a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját ösz- szeköti a művelődési és műveltségi viszonyok jelen­tős javításának igényével. A közoktatásban, a köz- művelődésben, a tudományos életben olyan helyze­tet kell teremteni, amelyben a termelő szféra is von­zó, saját céljaival egybeeső, konkrét programokhoz csatlakozhat. A gazdálkodó szervezetek vállaljanak nagyobb szerepet a szakirányú képzési-átképzési profilok és keretek kialakításában, művelődési, ku­tatási, nyelvoktatási'programok kidolgozásában és finanszírozásában. Ezzel egyidejűleg fordítsanak lé­nyegesen nagyobb figyelmet a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló megyei fiatalokra; szerződé­sekkel is segítsék elő helyi munkavállalásukat, letele­pedésüket. A korábbi körzetesítések következtében általános iskola nélkül maradt településeken, körzetekben la­kossági igény esetén -S ésszerű'áldozatok árán is — szervezzék újjá az oktatást. A pártértekezlet kéije ehhez a megye és a kormányzat támogatását. Az iskola — a hagyományok szellemében B- legyen a társadalmi-művelődési élet központja. A középfokú oktatásban elodázhatatlan a széles körben alkal­mazható tudást nyújtó, a munkaerő-szerkezet fe­szültségeit feloldó képzés fejlesztése. Értsen egyet azzal, hogy. művelődéspolitikai gyakorlatunkban — megszüntetve a korábbi automatizmusokat — a kulturális folyamatokba való beavatkozás eszköze a főként pályázati úton elnyerhető támogatás le­gyen, amejy mindig meghatározott tevékenységek­nek szóljon. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, kísérletet, törekvést, amely hozzájárulhat a művelő­dési viszonyok fejlődéséhez, a kulturális és közélet gazdagodásához, a lakosság önszerveződéséhez. Fontos nemzeti érdekünk az emberi tehetség min­den formájának kibontakoztatása, az intellektuális tehetség felkutatása és fejlesztése. A pártértekezlet kezdeményezze egy, a tehetségeket támogató egye­sület létrehozását. 12. EGÉSZSÉGES EMBERT, GONDOSKO­DÓ TÁRSADALMAT! Kapjanak kiemelt szerepet és teljes támogatást az egészséges életvitelt kialakító célkitűzések, a rendszeres testedzés, a helyes táplál­kozás programja, a szenvedélybetegségek elleni fel-' lépés. Sürgető feladat az új társadalombiztosítási rendszer bevezetése. A létbiztonság megerősítésé> a gyermekvállalás feltételeinek javítása és az idős korú népesség megél­hetési gondjainak enyhítése céljából indokolt és idő­szerű a szociális támogatások forrásainak áttekinté­se. A különböző ágazatok és a különféle szervezetek szociális kereteit megyei és helyi szinten koordinálni szükséges. Az elosztást — nyilvánosan — társadal­mi bizottság végezze. Fontos politikai érdek az időskorúak házi gondo­zásának intézményesített fejlesztése, a speciális szo­ciális otthoni hálózatok kialakítása. A pártértekezlet hívja fel az illetékes — elsősor­ban tanácsi szervek ^f figyelméf a fiatalok első la­káshoz jutásának fokozott támogatására, a falvak­ban üresen álló lakóházak benépesítésére. 13. KÖZKIADÁSOKAT CSAK KÖZMEG­EGYEZÉSSEL! A közkiadásokra fordítható össze­gek reálértékének csökkenése miatt szükséges a gaz­dálkodás ésszerűbbé tétele. A meglévő pénzeket a helyi társadalmi közmegegyezés alapján ésszerű és szükséges beruházásokra használják fel. A társadalmi közkiadások további csökkenése mellett is fel kell lépni az oktatási és a gyógyítási­szociális feltételek további romlása ellen. A megyei pártértekezlet minősítse tarthatatlannak a művelő­dés- és egészségügyben dolgozók munkájának társa­dalmi jelentősége és anyagi, erkölcsi megbecsülése, a feladatok nagysága és az ehhez rendelt feltételek közötti ellentmondást. Szükséges a tanácsi gazdálkodásban olyan műkö­dési mód kidolgozása, amelyben lehetőség van az öntevékeny lakossági kezdeményezések és költség- vetési források összekapcsolására. Ez járjon együtt a különböző jogcímeken (támogatások, segélyek, ösztöndíjak, művészeti díjak, pályázatok stb.) elosztható közpénzek odaítélésének és felhasználá­sának széles körű társadalmi ellenőrzésével. A me­gyei, városi, községi és intézményi pártszervek és szervezetek a lakóterületi pártalapszervezetek bevo­násával vállaljanak aktív szerepet ennek szervezésé­ben. A megyei pártértekezlet kérje fel a megyei taná­csot és a helyi tanácsokat, hogy vizsgálják meg, miként tudnák hatékonyan működtetni tőkéjüket, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy — a gazdálkodási és ellátási érdekek egyidejű figyelem- bevételével — vállalkozói tevékenységet is folytassa­nak. 14. DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUST! A megyei pártértekezlet határozottan nyilvánítsa ki, hogy támogatja' azokat* a -központi törekvéseket,- amelyek a jogállamiság, megteremtését célozzák. En­nek érdekében fontos az állampolgári jogok és alku­formák időben nem késlekedő, de az eddiginél át­gondoltabb törvényi szabályozása. Szorgalmazza, hogy teremtődjenek meg a bizalmi és a népszavazás jogi és ügyrendi feltételei. A népképviseleti testüle­tek az eddiginél jobban éljenek ellenőrző funkció­jukkal. A lakosság széles rétegeit érintő kérdésekben — indokolt esetben — alkalmazzák a helyi .népsza­vazás adta lehetőségeket. Igényeljék és teremtsék meg ezzel a lakosság közügyekbe és a döntéshozatal­ba való bevonásának feltételeit. Társadalmunk megélénkülő érdekérvényesítő tö­rekvései között fordítsunk megkülönböztetett fi­gyelmet az itt élő nemzetiségek helyzetére, közérze­tük javítására. Ennek egyik feltétele, hogy ezt a kérdést a társadalompolitika részeként és ne a kultu­rális szférára leszűkítve kezeljük. A korábbinál feszültebb poütikai helyzetben a pártértekezlet javasolja a helyi tanácsoknak, hogy erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, döntéseik nyíltak, nyilvánosak legyenek. A lakosság és a ter­melőegységek egyeztetett érdekeinek -megfelelően, áldozatvállalásukra, is építve fejlesszék a települése­ket. A kétszintű irányítás bevezetését követően se gyengüljön az egyes települések közötti térségi együttműködés; ennek alapját a valódi térkapcsola­tok jelentsék. A kétszintű irányítás bevezetésével csökkenjen a megye központi elosztó szerepe, a költ­ségvetési források döntő hányada kerüljön norma­tív úton a helyi tanácsokhoz. Ugyanakkor kívánatos a tanácsok más irányú feladatainak a mostaninál színvonalasabb ellátása a szakmai munka igényessé­gének fokozásával. A közeljövő feladatai megkövetelik, hogy a me­gye kommunistái, alapszervezetei készüljenek fel a tanácstagi és országgyűlés? választásokra, a követ­kező tervidőszak demokratikus előkészítésére. * A társadalom sokszínű tagoltságának tudomásul­vételére épülő nemzéti összefogást hirdetünk. Őriz­zük meg és hasznosítsuk a történelmünk során fel­halmozódott nemzetalkotó tapasztalatokat, értéke­ket. A haladó társadalmi, népi hagyományokra épít­ve újítsuk meg a korunkra kialakult kultúra és gaz­daságfejlesztő gyakorlatunkat a megyében is. Az önállóságra, szövetkezésre és a felnőtt, a hazára, a világra nyitott gondolkodásra való hajlamában erő­sítsük meg az embereket. MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága * y \

Next

/
Thumbnails
Contents