Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
Törvényeket módosított az Országgyűlés Válasz, határozathozatal Mivel ehhez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen.nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Mindenekelőtt megköszönte a hozzászólásokból is kicsendülő jobbító szándékot, s azt a segítséget is, amelyet a törvényjavaslat előkészítése során a parlament szociális és egészségügyi bizottságától kaptak. Ugyancsak köszönetét mondott a vitában elhangzott, követelményeket megfogalmazójavaslatokért, amelyek markánsabbá tették a jövő társadalombiztosításáról felvázolt képet. Ezután rövid tájékoztatást adott arról, hogy nemcsak a tárca foglalkozik a társadalombiztosítás átalakításával, hanem külföldi biztosítási szakértőket is felkértek a magyar társadalombiztosítás és egészségügyi finanszírozás átvizsgálására. Ezzel a munkával várhatóan a jövő évben végeznek. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi TI. törvény módosításáról. CZIBERE TIBOR EXPOZÉJA Hozzájárulás a szakemberképzéshez Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra á tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakember-utánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegből kizárólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kiadások egy részét lehet fedezni, illetőleg a szakmunkásképzés fejlesztésére lehet fordítani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkás- képzési hozzájárulás fizetése egymástól független. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek viselik a gyakorlati oktatás költségeit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvétlen : ráfordítás nélkül jutnak szákképzett munkaerőhöz. A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizeté- sikötelezettség-növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el a gyakorlati oktatásban való részvételt. Ez a megoldás várhatóan arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy ne befizetéssel, hanem közvetlenül a tanulók oktatásával tegyenek eleget kötelezettségüknek. Lényeges az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettsége mértékének megfelelő • összegnél többet költ a gyakorlati oktatásra, akkor ezt a többletköltséget a szakképzési alapból visszaigényelheti. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy a szakképzési alapba befolyt összegből az. állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költségviselésre, a fennmaradó összeget pedig a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására lehet fordítani. * ' Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Brezniczky József képviselő két kiegészítő javaslatot tett, s ezzel a bizottság is egyetértett. Az egyik szerint kiegészítésként fűzzék az 5. paragrafushoz, hogy _ a költség- visszatérítési igények kielégítése után az alapozó gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtéséhez oktatási intézmény is pályázhasson a támogatás elnyerésére. A másik kiegészítés szerint a szakképzési alap felosztása az illetékes minisztériumok között vagy a befizetés arányában történjen, vagy a tanulók számának arányában. A két javasolt kiegészítéssel Horn Péter elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. * Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság és Hellner Károly képviselő javaslataira. Kifejtette, hogy az alapképzés és a munkahelyi képzés megkülönböztetése csakis az oktatás tartalma szerint lehetséges. Ezért a kulturális bizottság által javasolt kategorizálást a gyakorlati oktatás költségeinek finanszírozásában a miniszter véleménye szerint nem célszerű alkalmazni. A kulturális bizottság második javaslatával kapcsolatban Czibere Tibor kifejtette, hogy ezt azért nem lenne célszerű elfogadni, mert a javasolt elosztási rend konzerválná a jelenlegi szakmai szerkezetet, holott elő kellene segíteni a gazdaság szerkezetváltásához jobban igazodó, azt ösztönző és könnyítő képzést. Hellner Károly képviselő módosító javaslatával kapcsolatban megjegyezte: a kor' követelményeinek megfelelő szakképzéshez, a gyakorlati oktatás költségeinek fedezésére a gazdálkodó szervezetek bérköltségeinek mintegy 2 százalékára lenne szükség. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban az elvonások további növelését á gazdálkodó szervezetek már nem tartják elviselhe- tőnek. Ezért csökkent a szakképzési hozzájárulás mértéke 1-1,5 százalékra. * Ezután szavazás következett. A képviselők többsége, 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Hellner Károly módosító javaslatáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módosítással, így ezt elvetették. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szoló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament. DR. KULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE Külföldi befektetések, Polgári Törvénykönyv Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára a jelenlegi, szétszórtan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz képest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályozása tette- lehetővé, amely alapul szolgál a külföldiek Magyarországon történő tőkebefektetéseihez, megteremtve a külföldi működő tőke korszerű szervezeti kereteit. Nem mondhatunk le a külföldi betár- sulások támogatásáról: ezek nemcsak tőkéhez juttathatják az eszközhiányos vállalatainkat, de emellett fejlett technika, magasabb szintű vezetési és szervezési kultúra, szakértelem beáramlásával járnak. Elmondotta: a külföldi befektetők a társasági törvényben rögzített mind a hat társasági formában részt vehetnek a jelenlegi három szervezeti formával szemben: ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföldiek már nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel, kisvállalkozókkal is. Az igazságügy-miniszter kitért arra is, hogy a törvényjavaslat csokorba gyűjtve, a külföldi befektető számára áttekinthető módon tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló garanciális rendelkezést. Ezt a kockázatot azonban vállalni kell. Ha megfelelő gazdasági környezetet teremtenek a külföldi vállalkozók számára, úgy a vegyes vállalatok jelentősen gazdagíthatják a vállalatstruktúrát, növelhetik a gazdaság hatékonyságát, a tőkeáramlást — mondotta. Utalt arra az aggályra, hogy nem fogják-e az országot kiárusítani. Ennek kapcsán hangoztatta: a magyar kormány a jövőben is minden eszközzel rgndelkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mértékű és arányú kül-( földi tulajdon jöjjön létre Magyarországon. Egyelőre azonban nem a korlátozáson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodni. Nem szabad elfelejteni: a külföldimüködőtőke-áramlás nem egyirányú utca, magyar vállalatok is szép számmal hoznak létre külföldön vegyes vállalatokat. Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalommeghatározásának módosítását is szükségessé tette. A társasági törvény keltette változásoknak tükröződniük kell a gazdasági élet többi területét érintő szabályozásban is — mondotta az igazságügyminiszter. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben aPolgári Törvényköny vet érinti, s ezért e törvény több jogintézményét kell módosítani, illetve újraszabályozni. Megjegyezte, hogy a Polgári Törvény- könyv és a társasági törvény összhangjának megteremtése rávilágított a Polgári Törvénykönyv egyes részeinek elméleti elavultságára, illetve sok tekintetben korszerűtlen szabályozására. Ez arra ösztönzi a jogalkotókat, hogy a most előteijesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatához. Az előteijesztésben említett két törvényjavaslat elfogadása csak egy hosz- szú út első állomásait jelenti. A gazdasági társaságokról szóló törvény elfogadása a jogrendszer korszerűsítésére irányuló munkálatok következetes nunk kell annak védelmét —; mutatott rá a két törvény összetartozására. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a törvényjavaslat szellemével összhangban lévő szövegkiegészítő, pontosító javasiátokat tett. Szavazás folytatását i£eö*£ jlzck a munkálatok folyamatban vannak, ennek során elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, az állami vállalatokról, az/egyes szövetkezetekről és a földről szóló törvények szükséges módosítását tartalmazó törvényja- vaslatokates még számos más fontos jo^abályt. á Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója hangsúlyozta: érdemes nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a már ma is működő, külföldiekkel közösen alapított vegyes vállalatok tevékenységében, egyes alacsonyabb rendű jogforrások, utasítások elsősorban nem polgári jellegű kérdésekben kedvezményeket biztosítottak. A reprezentációs költségvetésről, gépkocsihasználatról, bérszabályozásról van szó. A bizottság véleménye, hogy e kedvezményeket nem célszerű megvonni, sőt az újonnan alakuló ilyen társaságokra is érdemes kiterjeszteni. Ezt követően a törvénytervezethez kisebb szövegmódosításokat javasolt a bizottság nevében. Bánáti András (Pest m., 5. vk.) rámutatott: Ha a társasági törvényben megadtuk a külföldi működő tőké bevonulásának lehetőségét valamennyi társasági formába, akkor most garantálAz elnöklő Horváth Lajos szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állást foglalhasson Szabó Kálmán javaslata tárgyában. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az elhangzottakra válaszolva elmondotta: egyetért azzal a javaslattal, amelyet Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében előteijesztett, és azt elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Szabó Kálmán képviselő első indítványát a vagyonértékeléssel kapcsolatban formálisnak minősítette, és azt javasolta, hogy ne fogadja el az Országgyűlés. Azt ajánlotta ugyanakkor a törvényhozó testületnek, kérje fel a kormányt, hogy a társasági törvényt követő újonnan alkotandó és módosítandó jogszabályok sorába vegye föl a vagyonértékelés módszeréről szóló jogszabályt, és ezt terjessze az Országgyűlés elé. A képviselő második szövegmódosító javaslatát — amely a társaság vagyonának magyarázatával kapcsolatos vís az igazságügy-miniszter elfogadta. A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. Ezután az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben — 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül 4§ elfogadta. * Ezt követően a Polgári Törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. Kárpáti Ferenc javaslata A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módositásának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a most benyújtott javaslat a kormányzatjr munka távlati megújulási törekvéseinek sorába illeszkedik. Emlékeztetett arra, hogy korábban a Minisztertanács mellett számos bizottság működött a miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Ezek közül egy volt a honvédelmi bizottság, amely a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket fogta össze. A bizottságok többsége ~ időközben megszűnt, a honvédelmi bizottság elnöki tisztét pedig az elmúlt év derekától a kormányfő vette át. A kormányzati munka korszerűsítésének újabb lépéseként terjesztik most elő a módosítást, amely abból a meggondolásból indul ki, hogy a nemzetközi katonapolitikai kérdésekkel, az ország védelmével, a közrenddel, a1 közbiztonsággal ne egy elkülönített bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testületé. Ettől azt várják, hogy a kormány e nagy horderejű kérdésekben megalapozottabban, szélesebb körű elemzések nyomán hozhassa meg döntéseit. Kárpáti Ferenc meggyőződését fejezte ki: a módosításokkal a kormány annak a várakozásnak Jövő ér közepén elkészül a családi jövedelemadó tervezete A személyi jövedelemadó módosításáról folytatott vitában felszólalt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Egyebek között szóba hozta a családi- jövedelemadó-rendszer kérdését, mégpedig konkrét időpont-megjelöléssel is. Erről kérdeztem a szünetben. — Ön javasolta a parlamentnek: foglaljon állást úgy, hogy jövő nyáron a családijövedelemadó-rendszert már meg lehessen tárgyaim. mm Igen, ezt az elképzelést már az ad hoc bizottság javaslata is tartalmazta. — Kérdése az előkészületekre vagy pedig a parlamenti tárgyalásra vonatkozott? Az a véleményem: jövő nyárig el kell jutni addig a fáásig, hogy a családíjövedelemadó-rendszer tervezetét legalább az ad hoc bizottság ülésére előterjesszék. Villányi elvtárs a bizottság ülésén elmondta, hogy a munkát felvállalják, de dátumot egyelőre nem jelölt meg, mert mint mondta, nem látja még a munka végét. Azt viszont elfogadta, mint minimális programot, hogy a tervezetet a bizottság elé terjesztik. Ez végül is kielégítő, mert az adótörvényt így is, úgy is egy rákövetkező teljes év előtt kell módosítani. Nem harci kérdés tehát, hogy ez júniusban lesz, szeptemberben, vagy októberben, hiszen egészen december 24-éig megfelel az időpont a parlamenti megvitatásra. — Jól gondolom, hogy a szakszervezet ebben a kérdésben egy kicsit taktikázott? Nevezetesen, hogy a kimunkálásról szóló megállapodást itt a parlament előtt és által is megerősítse. , r^~ Mi korábban is azt mondtuk, hogy a tervezetet 1989 közepére ki kell dolgozni, s erre a kormány ígéretet is tett. Számomra tehát ez nem volt így új momentum. Javaslatommal az volt a szándékom, hogy ezt az ígéretet a parlament is erősítse meg, ne maradjon az úgymond cseppfolyós állapotban. Úgy érzem, ez a megerősítés végül is jól jött. V. T. is jobban eleget tud majd tenni, hogy az Országgyűlés e témákban is kapjon naprakészebb, bővebb felvilágosítást. Azt szeretnék, hogy a parlement ne csak a költségvetési vitában tájékozódjon a honvédelem kérdéseiről, tevékenysége ne csupán a támogatás mértékének meghatározására korlátozódjon. Ennek a nyíltabb tájékoztatásnak kezdeti jó példájaként említette a honvédelmi miniszter, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsága rendszeresen, behatóan foglalkozik e területek munkájával, és sok, korábban tabunak tartott témát is napirendjére tűzött. A miniszter a kormány nevében a honvédelmi bizottság egyetértésével Kérte a törvénymódosítás elfogadását. Á indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. I * Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi . ülészakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a parlament január 10-én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az alkotmánymódosításról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jogró szóló törvénytervezeteket, a parlament ügyrendjének módosítását, végezetül interpellációkat és kérdéseket tárgyal. Horváth Lajos kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt az ülésszak minden résztvevőjének. • Képviselők a szünetben. (Tóth Sándor felvétele) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A SORSZÁMON KÍVÜLI GÉPKOCSIK ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZERÉRŐL A Kereskedelmi Minisztériumban tegnap Gombocz Zoltán miniszterhelyettes sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 1989. január 1 -jétől a kormány intézkedésének megfelelően gr életbe lép a sorszámon kívüli személygépkocsik értékesítésének szigorított rendszere. A cél az, hogy jobban kielégíthessék a lakosság sorszám szerinti gépkocsiigényeit, hiszen mintegy 400 ezer előjegyzés benyújtója várakozik leendő autójára, a kínálat pedig évente alig haladja meg a 120 ezret. Ezért határozott előírás, hogy a soron kívül értékesített személygépkocsik aránya nem haladhatja meg az évente beérkező mennyiség 20 százalékát. 1 A Kereskedelmi Minisztérium az új értékesítési rendszer alapján a vállalatoknak és egyéb közületeknek évente 8 ezer. a minisztériumoknak, főhatóságoknak és társadalmi szövetségeknek ugyancsak 8 ezer személygépkocsit biztosít. A többit az autónyeremény- betétkönyvek, a tárgynyereménysorsolások, a garanciális kötelezettségen belüli és a biztosítás szerint jogosult totálkáros kocsik cseréjére stb. tartják fenn. A közületi kategórián belül kiemelten kezeli a minisztérium a lakossági szolgáltatásokat végző vállalatok ellátását. Továbbra is alapvető feltétel, hogy az kaphat soron kívül 10 százalékos felárral gépkocsit, aki azt munkaeszközként használja. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium például a körzeti orvosok számára évi 1200, a mozgássérültek részére mintegy 600 személygépkocsit kap, a körzeti állatorvosoknak pedig mintegy 400, soron kívüli autó jut. A jövőben is lehetőség nyílik arra, de az eddiginél szűkebb körben, hogy az állampolgárok méltányossági alapon, tehát például egészségügyi állapotuk miatt vásárolhassanak soron kívül gépkocsit. Az ilyen igényt a munkahely felügyeletét ellátó minisztériumhoz, főhatósághoz kell majd benyújtani. A tárcák a gépkocsikeretükön belüli soronkívüliség elbírálásának követelményeit saját hatáskörükben határozzák meg. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 51. játékhét nyertes számai a következők: 13, 38, 71, 76, 85. (MTI)
