Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1 ® PETŐFI-NÉPE © 1988. december 19. fiTDDSZ I. küldöttgyűlése : A négyezernél több tudományos (nunkatársat, kutatót és köz- intézményi dolgozót tömörítő Tu­dományos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének I. küldött- gyűlése kezdődött meg szomba­ton, a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi .termében. : Elnöki megnyitójában Forgács Pál hangsúlyozta egyebek mellett, pögy a TDDSZ megalakulása nö­velte hazánkban az önszerveződés (ránti kedvet, az érdekek határo­zottabb megfogalmazásának igé­nyét. Ma már négy független szak- szervezet tevékenykedik, s az eddi­gi elbürokiatizálódott hivatalos szakszervezetek is fokozottabban érvényesítik eredeti, érdekvédelmi funkciójukat. A kor kihívásaira válaszolva a munkásmozgalmi ha­gyományok mellett új szakszerve­zeti harcmodort is ki kell dolgozni mutatott rá az ideiglenes vá­lasztmány elnöke, a A küldöttgyűlés szombati mun­kaprogramját az országos választ­mány beszámolója, valamint a TDDSZ programtervezete feletti tita alkotta. A május 14-ei alakuló gyűlésen választott ideiglenes veze­tőség beszámolt, többek között, arról, hogy vállalt feladatai terén - mint amilyen a szakszervezet elismertetése itthon és külföldön, kapcsolatok kiépítése más szerve­zetekkel, s nem utolsósorban a részvétel a társadalmi öntevékeny­ség kibontakoztatásában — jelen­tős eredményeket is elért. A TDDSZ megbeszéléseket folyta­tott és folytat a SZOT képviselői­vel, valamint a tudományos dolgo­zók másik, a SZOT-hoz tartozó szakszervezetével, a TUDQSZ- szal is. A Szakszervezeti Világszö­vetség még nem válaszolt együtt­működési javaslatukra, viszont el­küldte képviselőit a küldöttgyűlés­FEJÉR MEGYE • Fejér megye 26 ezer kommunistájá­nak a képviseletében — 240-nél több küldött részvételével -— szombaton Székesfehérvárott az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága oktatási igazgatósá­gának székházában összeült a Fejér megyei pártértekezlet. A fórum - amelynek munkájában részt vett Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője — a pártmunka megújításának feladatait vitatta meg és személyi kérdésekben döntött. ™ Az írásos állásfoglalás-tervezethez Barts Oszkámc, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben a pártmunka megújításá­nak fontos feltételeiről, a pártdemok­rácia fejlesztéséről és a kádermunka demokratizmusának szélesítéséről szólt. Kiemelte: Fejér megye kommu­nistái kezdeményező szerepet vállaltak e két feladat megvalósításában. A me­gyében gyakorivá váltak a többes jelö­lések, a vezetőket a nyíltság jegyében, a nyilvánosság bevonásával választják. A következőkben5 a megyei pártbi­zottság első titkára arra hívta fel a fi­gyelmet: napjainkban szükséges volna a döntéshozók felelőssége mellett a vé­leményalkotók felelősségét is hangsú­lyozni. A személyi kérdések megítélésé­ben ugyanis a közvéleményben — a pártközvéleményben is — erős a veze- tőellenesség, eluralkodott i „a minde­nütt új arcokat akarunk látni a vezetés­ben” szemlélet. A higgadt, józan hang, a megfontolt érvek pedig nem mindig tudnak érvényesülni. A párt megújulá­sa, vezető szerepének megőrzése és ki­teljesedése érdekében fokozott szükség van a pártdemokrácia érvényesítésére. Áhhoz pedig józanság, fegyelem, ob­jektivitás kell. A szóbeli kiegészítést követő vitában 47-en mondták el szóban és 26-an írás­ban véleményüket. Főbben foglalkoztak a politizálás színterének és módszereinek az átalakí­tásával, vagyis azzal, hogy a következő években megnő a lakóterületi párt­munka szerepe. A felszólalók közül so-, kan hangsúlyozták a kiművelt embér- fők, a tudás, a műveltség fontosságát, szerepét a megújulásban. Többen kér­ték, hogy a pártbizottság az eddiginél jobban számoljon az alapszefvezetek véleményével, fontos kérdésekben ne döntsön álláspontjuk ismerete nélkül. Több küldött arról a félelméről szólt, hogy a delegálás útján létrejött pártbi­zottságban sok lesz a vezető beosztású küldött, s kevés a fizikai munkás. Szó esett még a vitában a mezőgazdaság válságos helyzetéről, s az úgynevezett elmaradott térségek fejlesztésének szükségességéről. A vitában elhangzott kérdésekre Barts, Oszkámé első titkár válaszolt, majd megköszönte a leköszönő pártbi­zottság tagjainak a munkáját. Külön köszönetét mondott Nagy Jenőnek, a megyei pártbizottság nyugalomba vo­re a Szabad Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetsége, a Munka Vi­lágszövetsége, a Szabad Pedagó­gus Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a tizennégymillió tagot számláló amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO, az Oszt­rák Közalkalmazottak Szakszer­vezete, az Olasz Általános Munka- szövetség (CGIL), a Japán Szak- szervezeti Főtanács (SZÓHJÓ), valamint amerikai, francia és an­gol tanárok szakszervezetei. Az országos választmány a ta­gok és csoportok kezdeményezésé­re országos jelentőségű kérdések­ben állásfoglalásokat tett közzé. A kormány inflációgerjesztő intéz­kedéseiről, a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszerről, az egyesülési és . a gyülekezési jog törvénytervezeté­ről, az inflációs hatások ellentétele­zéseiről, a választójogi törvényja­vaslatról és a munka törvényköny­ve tervezett módosításáról fogal­mazta meg véleményét a TDDSZ. A TDDSZ programtervezete ki­emeli többek között, hogy a jogot a létbiztonsághoz alapvető állam- polgári jognak tekinti a szakszer­vezet, s ezért küzd a megélhetés feltételeinek biztonságáért. Konk­rét feladatként vállalják a tagok, hogy az árindexszámításokhoz ki­dolgoznak egy metodikát, elvégzik a számításokat és rendszeresen nyilvánosságra hozzák azokat. Feladatként tűzi ki á programter­vezet az értelmiség anyagi helyze­tét radikálisan megváltoztató reá­lis alternatívák kidolgozását és képviseletét is. El akarják érni, hogy eltűnjön a különbség a mun­kaviszonyban és munkaviszonyon kívül végzett munka között — a munka ellenértéké, a hozzá kap­csolódó jogok, jogosultságok és a járandóságok tekintetében egy­aránt. nuló titkárának áldozatos munkájáért. Az állásfoglalás-tervezetet néhány mó­dosító javaslattal 2 tartózkodással — elfogadta a megyei pártértekezlet. Ezt követően a megyei pártértekezlet nyílt ülésen döntött a személyi kérdé­sekben. Első titkárnak ismét Barts Oszkár- nét választották meg a küldöttek. A pártbizottság titkárai újra Knizse Gyula és Kristóf Zoltán lett. Az ideoló­giai titkári posztra három jelöltet állí­tottak. Közülük az első szavazással nem tudtak választani a küldöttek, ezért az éjszakai órákban ismét szava­zásra került sor. A megismételt szavazásnál már csak két jelölt neve maradt a jelölőlistán, közülük a küldöttek a pártbizottság ideológiai titkárává Kóbor Istvánt, a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatóját választották meg. A megyei pártértekezlet jóváhagyta, hogy a me­gyei pártbizottság 69 tagú legyen. PÉCS Városi pártértekezletet tartottak szombaton Pécsett. Az orvostudomá­nyi egyetem aulájában — a baranyai megyeszékhelyen és térségében élő 12 ezer kommunista képviseletében — mintegy 400 küldött gyűlt össze, hogy kidolgozza a városi pártbizottság új politikai programját és újjáválassza a vezető testületeket, tisztségviselőket. Előkészületeiben és külsőségeiben is eltért a mostani értekezlet a korábbi hasonló pártfórumoktól. Első Ízben képviseltette magát a tanácskozáson a város valamennyi alapszervezete, lét­számától függetlenül. A pártbizottság állásfoglalásának tervezetét már hetek­kel ezelőtt közzétették a Dunántúli Naplóban, így arról a város egész la­kossága is véleményt formálhatott. Úgyszintén egy héttel az értekezlet előtt ismertették az újságban a jelölést előkészítő bizottság javaslatait az újjá­választandó pártbizottság tagjaira és tisztségviselőire, s napokon keresztül bárki más is tehetett személyi javasla­tot. Az ülésteremben nem voltak jel­mondatok, hiányzott a szokásos népes elnökség, az érdeklődők — párttagok és pártonkívüliek — a szomszédos ter­mekben tv-képernyőkön figyelhették a tanácskozás eseményeit. A váratlan és elhúzódó ügyrendi vita során olyan döntés született, hogy ne a leendő pártbizottság, hanem az érte­kezlet válassza meg a tisztségviselőket, mégpedig — első ízben — több jelölt közül. Később egy újabb javaslat alap­ján az értekezlet módosította az eredeti állásfoglalását, s úgy határozott, hogy a teljes nyilvánosság előtt — beleértve a sajtó nyilvánosságát is—tartsák meg a választást. A vitában felszólalók történeti meg­közelítésből elemezték az MSZMP mostani hitelvesztésének kialakulását, s ezzel összefüggésben leszögezték: ha Saját tudomány-, oktatás- és kultúrpolitikai elképzeléseket fog kidolgozni a TDDSZ tagsága, s emellett feladatnak tekintik azt is, hogy áttekintsék az elosztás elveit és gyakorlatát. Berend T. Iván, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke hang­súlyozta, hogy a TDDSZ prog­ramtervezetének több pontját is országos érvényűnek, és az Akadé­mia testületéi, tagjai által is köve­tendőnek tartja. Kiemelte: a füg­getlen demokratikus szakszerveze­tek elképzelései jól kiegészítik az MTA vezető testületéinek a törek­véseit' is. Oleg Rumjancev, a Moszkvai Demokratikus Pere­sztrojka Klub vezetője a szovjet alternatív szerveződések üdvözle­tét is közvetítette. A TDDSZ köz­gyűlésének küldött üzenetében Lech Walesa, a lengyel Szolidari­tás vezetője is köszöntötte a Tüg- getlen magyar szakszervezet tagsá­gát. A vitában hozzászólók közül többen hiányolták a tervezetből a konkrét akciókat, a sajátos szak- szervezeti eszközök alkalmazását. Nehezményezték sokan azt is, hogy a politikai vezetés a tudo­mányt a maga számára fontos, ép­pen aktuális kérdésekben használ­ja csak fel, egyes diszciplínák kép­viselőit bevonva. Ezzel szemben ja­vasolták, hogy a TDDSZ, az or­szágunk és népünk előtt álló min­den fontosabb kérdésben kialakí­tott állásfoglalásaiban több tudo­mányág bekapcsolásával komplex megközelítéseket alkalmazzon. A szellemi jogvédelem egyik eszkö­ze a kutatások teljes nyilvánossá­ga, s a TDDSZ-nek ezt is vállalnia kell — ajánlották többen. A TDDSZ küldöttgyűlése va­sárnap folytatta munkáját. a politikai folyamatot nem is, de a tár­sadalmi folyamatot vállalni lehet és kell. Mások arra hivták fel a figyelmet, hogy a politikai küzdőtéren verseny folyik az ifjúság megnyeréséért, s az MSZMP pozíciója romlott ebben a versenyben. Pécsett az utóbbi három év alatt a pártba felvett fiatalok aránya a felére, létszáma pedig hatodára csök­kent. Aczél György azt emelte ki a felszó­lalásában, hogy az ország történelmé­nek talán legbonyolultabb korszakát éljük. Minden objektív feltétel adott azonban arra, hogy kilábaljunk a baj­ból. Nyolc óra hosszat tartott már a ta­nácskozás, amikor az elnök' bejelentet­te, hogy addig 43 küldött szolalt fel, tízen írásban adták át hozzászólásuk szövegét a szerkesztőbizottságnak, de még további 16 küldött vár arra, hogy szót kapjon. Ekkor vita robbant ki, mivel többen kifogásolták, hogy az ér­tekezlet során éppen a munkás küldöt­tek nem kaptak lehetőséget a felszóla­lásra. Az értekezlet végül is nagy több­séggel megszavazta a vita lezárását. Ezután felolvasták a Magyar De­mokrata Fórum pécsi-baranyai szerve­zetének levelét a pártértekezlethez. A levél szerzői nehezményezték; hogy az MDF képviselőit nem hívták meg a tanácskozásra, egyszersmind reményü­ket fejezik ki, hogy a jövőben együtt . tud működni az MSZMP és az MDF. Több küldött kezdeményezte, hogy tartsanak megyei pártértekezletet is. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára reagált a felvetésre, majd szava­zásra tették fel a kérdést. A küldöttek túlnyomó többsége elutasította a me­gyei értekezlet összehívását. Szentirányi József első titkár össze­foglalta a vitát és válaszolt a feltett kérdésekre, majd az értekezlet elfogad­ta a pártbizottság beszámolóját, s meg­szavazta az új politikai programot: az országos pártértekezlet állásfoglalásá­ból adódó helyi feladatokra vonatkozó határozatot. Ez többek között ki­mondja, hogy új típusú helyi közmeg­egyezést kell kialakítani, amely figye­lembe veszi az értelmiség, a munkásság és az ifjúság véleményét, érdekeit. Végül újjáválasztották a Pécs városi pártbizottságot és tisztségviselőit. Az eddigi első titkár nyugdíjazása miatt felmentését kérte tisztsége alól. Az érte­kezlet öt személyt javasolt első titkár­nak, közülük — a nyílt szavazás alap­ján — hárman kerültek fel a szavazó- lapra: Horváth Gyula tudományos ku­tató, Koltai Dénes egyetemi docens és Varga Jenő pártmunkás. Az első for­dulóban egyikük sem kapta meg a szükséges többséget, a második fordu­lóbán pedig már csak a két első helyen végzett jelölt indult. Jelentős többség­gel Koltai Dénes kandidátust, a Janus Pannonius Tudományegyetem közmű­velődési tanszékének 41 éves vezetőjét választották meg a városi pártbizottság első titkárává. (MTI) Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének országos értekezlete Többórás, élénk vitát követően szombaton, a tanácskozás máso­dik napján befejeződött az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek országos értekezlete az EDOSZ székházában. A hozzá­szólók zöme továbbra is a bér­emelést, az ügyeleti es a túlmunka­díjak rendezését, a negyvenórás heti munkaidő bevezetését, valós érdekvédelmet követelt. A munkahelyi demokráciáról szólva elhangzott, hogy számtalan kórházi osztályon évek óta korlát­lan hatalmú, despotikus a vezetés, s e helyzet végérvényes megszünte­tése a szakszervezet feladata lenne. Többen szóvá tették, hogy a szoci­ális otthonokban méltánytalanul hátrányosabb helyzetben dolgoz­nak, amit munkájuk leértékelésé­nek éremnek. Javítani szükséges az ápolónők, a mentősök, a műtősök ügyeleti beosztásán és díjazásán is. Javasolták, hogy alakuljon meg az ápolónők szövetsége, s május 12-e legyen az ápolónők napja. A fel­szólalók közül többen a felsőokta­tás gondjairól szóltak, s megoldá­A Duna Kör közgyűlése ■ A Duna Kör megtartotta el­ső közgyűlését szombaton, a Pilvax kávéházban Budapes­ten. A független, országos társa* dalmi szervezet, amellyé a Du­na Kör november elején ala­kult, fő céljának a bioszféra és a társadalom együttélési lehető­ségeinek feltárását tekinti. A közgyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Szekfű András szociológus hangsúlyozta, hogy a Duna Kör egy hazánkban még nem ismert, úgynevezett non profit típusú, azaz nem haszonelvű szervezet. Nem törekszik politi­kai hatalomra, egyelőre nem kí­ván parlamenti párttá válni. Ugyanakkor a képviselőkkel is meg akarják ismertetni mind­azokat a dokumentumokat, adatokat, tudományos elemzé­seket, amelyek segíthetik dön­tésüket az ökológiai -- vagy azt is érintő ; r-S kérdésekben. A nyilvánosság kereteinek tágí­tásával, a politikai és a közéleti demokrácia szélesítésével akar­ják céljaikat elérni -^mondotta a választmány tagja. A legrégebbi hagyományok­kal rendelkező hazai alternatív szervezet most megválasztott vezetősége nevében Vargha Já­nos kiemelte: a tiszta, esztétikus és egészséges környezetben az emberi élet személyes jog és igény, s mindezért az állampol­gárok ma már közösségeikben is fellépnek. Az államhatalom —$ szervei*1- által ákörnyezet­gazdálkodásban elkövetett hi-' báléra így bizonyára hatékö- nyabban tudják felhívni a fi­gyelmet — mondotta. Egy kérdésre válaszolva Vargha János kifejtette, hogy a Duna Kör tagsága és; vézetői, bár törekednek a környezetvé­delmi állami szervekkel a part­neriviszonyra — céljaik és elve­ik fenntartásával—, ugyanak­kor ellenzik, hogy egy közös ; minisztérium együtt kezelje a környezetvédelem ügyeit a most elsősprban gazdasági ér­dekű j vízgazdálkodással. E ténynek tulajdonítják egye­bek mellett, hogy az utóbbi években a közvetlen hasznot nem hozó környezetvédelem sok szempontból háttérbe szo­rult a politikai döntésekben. i Bejelentették a sajtótájékoz­tatón, hogy január 28—29-én országos környezetvédelmi konférenciát rendez a Duna Kör — a 4—6—0 békecsoport, a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Klubja és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Ter­mészetvédelmi Klubja bevoná­sával. (MTI) sukhoz központi támogatást szor­galmaztak. Szót kért a vitában Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. Mint mondotta: készén vannak, s vitára alka.ímasak azok a reform­anyagok, amelyek a felsőoktatást, az egészségügyi ellátást, a szociál­politikát kívánják továbbfejleszte­ni. A szociálpolitikáról szólva meg­említette, hogy jövőre a tanácsok a rászorulóknak szétosztható másfél milliárd forintot kapnak. Fontos­nak ítélte, hogy január 1 -jével a tár­sadalombiztosítás a költségvetés­ből kiválik, önállósul. Tájékoztatta a tanácskozást a bérintézkedések lehetőségeiről: a minisztérium több alternatívát is kidolgozott, az már azonban egyértelmű, hogy a több­lépcsősváltozattal lehet csak előbb­rejutni. A felsőoktatás reformjáról beszélve bejelentette: 1989 szeptem­berétől az egészségügyi főiskolán ápolónői szak létesül, a szociális- munkás-képzést pedig egyetemen belül kívánják megoldani. így pél­dául a szegedi orvostudományi egyetemen gyógytornászokat és vé­dőnőket képeznek majd. A többórás vita után Fűzi István válaszolt a kérdésekre. Ezután a küldöttek nagy többséggel elfogad­ták a módosított dokumentumo­kat: az EDSZ kongresszusa óta el­telt három esztendő szakszervezeti munkájával foglalkozó beszámo­lót, valamint a mozgalom jelenlegi helyzetéről, továbbfej lesztésének fő irányairól szóló állásfoglalást. Dokumentumban rögzítették, hogy az 1989. évi kötelező béreme­lés mértéke az'egészségügyben is 6 százalék. Ez lehetővé teszi, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbér­emelése a népgazdaság egyéb terü­letein foglalkoztatottakéval meg­egyezően alakuljon. Az ügyeleti dí­jak, a túlmunkadíj, a műszakpótlék emeléséhez biztosított 490 millió fo­rintot az intézmények jövő év janu­ár 1-jével használják fel. Ezen túl­menően az egészségügyben dolgo­zók várhatóan 1 milliárd 260 millió forintot kapnak központi keretből. Az eszmecserén felvetődött sze­mélyi kérdést a soron következő központi vezetőségi ülés tárgyalja meg. (MTI) Megalakult az Erdélyi Szövetség A Magyarországon élő erdélyi származású és Erdély iránt érdeklődő állampolgárok, az Erdéllyel foglalkozó különféle kulturális szervezetek, körök és egyesületek Erdélyi Szövetséget hoztak létre szombaton, az Állatorvostudományi Egyetem aulájában tartott alakuló közgyűlésen. Ismertették a szövetség leendő feladatait és céljait, majd a résztvevők elfogadták az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot. Áz Erdélyi Szövetség alapelvének tekinti a magyar nemzet oszthatat­lanságát s meggyőződése, hogy a kormány és a magyar társadalom egyetemlegesen felelős azért, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok háborítatlanul őrizhessek és ápolhassák anyanyelvűket, kultú­rájukat, tanulhassák és ismerhessék történelmüket, hagyományaikat. A független, demokratikus szervezet erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy a magyar társadalom minél pontosabban ismerje az erdélyi magya­rok helyzetét, múltját és jelenét. Törekvéseit nemzeti es nemzetközi össze­fogással akarja érvényesíteni; s állandó figyelemmel kíséri majd az erdélyi magyarság helyzetét. Áz egyesület törvényességi felügyeletét á Fővárosi Bíróság látja el. Tagja lehet minden,, tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, belföldi vagy külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. (MTI) Űtszéli morzsák „Ismerem egész Bács-Kiskunt” Autóstopra várok Kecskemét határában a 44-es úton, a repülőtérrel szemben levő élel­miszerbolt előtt, melynek parkolójában sze­mély- és tehergépkocsik várakoznak. Az inté­seim ellenére megállás nélkül, sorra húznak el előttem a gépjárművek. S miközben balra pil­lantok, látom, hogy a mellettem álló,járó mo­torú teherautó szélvédője mögül fejbiccentés­sel int a pilóta. A szives invitálására felka­paszkodom a tartálykocsi meglehetősen kel­lemes klímájú fülkéjébe, ahol a sofőr éppen a boltban vásárolt zacskós kakaóját fogyaszt-, ja. A-kölcsönös bemutatkozás és az útirá­nyom jelzése után Tóth Jenő, a Zala Volán gépkocsivezetője rövid tőmondatban közli: — Foglaljon helyet. Mindjárt bekapom ezt a „felest” és utána indulunk — mondja, miközben az utolsó korty ital gördül le a torkán. A főúton nagy a forgalom, épp ezért, mi­előtt elindulna a parkolóból, figyelmesen kö­rülnéz és már villog is az irányjelző lámpája, miközben hangtalanul kapcsolja a 330 lóerős Mercedes sebességváltóját. Simán fut a lég­kondicionált gépkocsi az országúton. — Honnan jön és mit szállít? f; _p- Reggel fél kilenckor indultam a Zala­egerszegi Kőolajipari Vállalattól, ahonnan bitumint fuvarozok Újkígyósra. Tudja, itt van egy dobásra Békéscsaba mellett — mondja, mint akinek egy ugrásra tűnik az indulástól a célállomás. ;— Hány fokos ez a szállítmány? — Kettőszáztíz körül van. — És mennyi a hőveszteség, miután meg­érkezik? Hgl Tudom, hogy nem hiszi, de ez a har­minc köbméteres, speciálisan hőszigetelt tar­tályban levő 23 tonnányi forró anyag még a legkeményebb hidegben is csak 6-7 Celsius- fokot hül le. — Mióta dolgozik a Volánnál? — Most 56 éves vagyok, és ebből 34 évet „közúton” töltöttem. — Család? — Feleségem szintén a vállalatnál dolgo­zik mint gépírónö. Három lányom közül a legfiatalabb 22 éves. Ő a helyi virágboltban eladó. A középső 28 éves, már férjezett és'egy családja van. A legidősebb 39-et töltötte, akinek a férje szintén volános. Ott is van három únokám. . y*- Mennyi a napi munkaidő? ' Télen 200-220 óra, nyáron pedig 300 körül van. Tudja, akkor több a munka. No, meg külföldre is járok és a kölni, bonni útja­im során szintén bitumint szállítok. így a keresetem ehhez mérten a 14-15 ezer forintot is eléri. A külföldi útjaimon 200 nyugatné­met márkát és 500 cseh koronát kapok a ötnapos kiküldetésre, ami úgyszintén növeli a keresetet. De a téli időszakban meg kell elégednem a 7-8 ezer forintos fizetéssel is. Mikor indul vissza? — Ma már semmi esetre sem, ugyanis ha végzek a munkával, Szarvason alszom a szál­lodában, majd holnap irány haza! Mert pihe­nés nélkül félkarú óriásnak érzem magam. — Nem unalmas így egyedül? — Megszoktam már, hogy külföldre is szólóban járok. Itt van mögöttem az ágy és ezen alszom. De ha pihenésre kerül a sor,, mindig összejön a társaság egy előre megbe­szélt parkolóban, ugyanis általában többén indulunk útnak. Most is itt jön mögöttem egy kürtölésnyi távolságra két Rába és egy ugyanilyen Mercedes, szintén a Zala Volán­tól. A lakiteleki fénysorompónál váltam el Tóth Jenőtől, aki a már beidegződött nagy körültekintés után sorolt be az út széléről a járműforgalomba, mert mint mondotta: — A családom mindig hazavár! V. Kerekes Ferenc $

Next

/
Thumbnails
Contents