Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988. december 19. • PETŐFI NÉPE • 7 Szovjet nyilatkozat a Közel-Keletről Sevardnadze Japánban Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap népes küldöttség élén Tokióba érkezett. A. háromnapos tárgyalássorozat előzetes programja szerint Sevardnadze és japán kollégája, Unó Szöszöké három alkalommal találkozik majd. Japán részről elsősorban arra számítanak, hogy sor kerülhet az úgyneve­zett északi területek kérdésének komoly megvitatására. A szigetország hivatalos véleménye szerint ugyanis a két ország kapcsolatainak fejlesztésé­hez csak a második világháború után a Szovjetunióhoz került négy sziget visszaadásán keresztül vezethet az út. Tokióban abban bíznak, hogy a gorbacsovi új külpolitika ebben a kérdésben is álláspontváltozást eredmé­nyez. A tárgyalásoktól azt is várják Japánban, hogy közelebb hozzák Mihail Gorbacsov japáni útjának a lehetőségét. Sevardnadze megérkezése után a hanedai nemzetközi repülőtéren adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szovjet—japán kapcsolatok elmarad­nak a lehetőségektől. A japán—szovjet politikai párbeszéd és a két ország közötti megértés mértéke nem megfelelő — folytatta a szovjet külügymi­niszter —, különösen akkor nem, ha figyelembe veszik a két ország súlyát a nemzetközi problémák megoldásában. Leszerelés a szovjet hadseregben KÍNA—INDIA: Három évtized távlatában A Közel-Keleten olyan új helyzet,van kialakulóban, amely megteremti a lehe­tőségeket az áttöréshez a regionális probléma rendezésében, illetve a térség­gel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívásához <r^[ hangsúlyozza a szovjet külügyminisztérium nyilatko­zata, amelyet a vasárnapi szovjet lapok hoztak nyilvánosságra. A dokumentum kitér az elmúlt na­pok kedvező irányú eseményeire, ame­lyek elősegítik a konfliktus rendezését. A PFSZ által elfoglalt álláspontot a Szovjetunióban úgy értékelik, hogy az megfelelően tükrözi a palesztin nép tö­rekvését a hosszú ideje húzódó válság megoldására, azt, hogy a rendezésben egyenlő lehetőségeket teremtsenek minden közel-keleti állam számára nemzeti függetlenségük, a szilárd béke megteremtéséhez. A szovjet külügymi­Hóviharokkal kísért sarkvidéki ■ hideg árasztotta el a hét végére Eu­rópa déli részét Itáliában és a Bal­kánon még a hegyvidéken is szokat­lan nagy hófúvások rengeteg bal­esetet okozták és megbénították a közlekedést. Az iskolákat bezárták. Sok helyütt akadozik az áramszol­gáltatás. Olaszországban a közúti balese­tekben eddig hat ember vesztette életét, sokan pedig a hóban rekedt gépkocsikban szenvedtek fagysérü­léseket. Itália északi hegyeiben már megszokták a kemény telet, de az olasz csizma déli részének lakói na­gyon szenvednek a hideg miatt. Ró­mától keletre az Abruzzi-hegyek- ben mínusz 10 fokot mértek és á hóréteg vastagsága helyenként eléri a 3 métert. A Rómát Pescarával összekötő autópályát lezárták és 11 személyt á hegyi mentőknek kellett kiszabadítaniuk a hó fogságából. Dél-Itáliában a 110 kilométer se­bességet elérő széllökések és a hófú­vások miatt lezárták a térség kilenc repülőterét. A tv ugyan szombaton •azt,, közötte^; hogy „a mélyhűtött Délvidék'lassan olvadozni kezd”, de nem biztos,: hogy például Szicília vacogó lakói egyetértenek ezzel. PEKING A kínai—-szovjet kapcsolatok ja­vulásának újabb jeleként létrejött az első testvérvárosi kapcsolat a két ország között Sanghaj és Leningrad részvételével. A heten aláírt szerző­désről a China Daily , az angol nyel­jen megjelenő kínai napilap adott hírt. A testvérvárosi kapcsolatok keretében elsősorban á kereskedel­mi forgalom növelését tervezik, va­lamint \fejleszteni kívánják áz együttműködést különböző ipari területeken is. A lap beszámolt ar­ról, hogy kínai éttermeket fognak nyitni Leningrádbatt és orosz étter­meket .Sanghajban; A két város együttműködik majd kikötőik kor­szerűsítésében; A cikket ismertető nisztérium nyilatkozatában elismerés­sel méltatja az amerikai kormányzat­nak azt a döntését is, hogy a béketár­gyalások keretében párbeszédet kezd a PFSZ-szel. Ez a lépés a már jó ideje kialakult realitások elismerését jelenti — emelik ki a dokumentumban. Az új helyzet Izrael számára is lehe­tőséget ad arra, hogy átgondolja eddigi álláspontját, s megszabadulva politiká­jának korábbi sablonjaitól, a konst­ruktív megoldások együttes erőfeszíté­sekkel való felkutatásának útjára lép­jen. A külügyminisztériumi nyilatkozat végezetül megállapítja: a Szovjetunió a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a konfliktus békés eszközökkel történő megoldása érdekében, s felhívássál for­dul valamennyi államhoz, hogy támo­gassák a felgyorsult rendezési folyama­tot. Palermóban, Messinában és Taor- minában húsz év óta először esett hó, és ú sriget magasabban fekvő- vidékein több falut elvágott a külvi­lágtól a sok helyütt másfél méteres vastagságot elérő hóréteg. A Balkánon is támadásba lendült a jeges szél, a fagy és á hó. Jugoszlá­viában- a novemberi hideghullám után möst ismét hatalmas hóviha­rok tombolnak. Az ország déli ré­szén megbénult á forgalom, bezár­tak a repülőterek és hosszú órákat késnek a vonatok is. Görögország középső és északi vidékein negyven éve nem volt pél­da ilyen kemény télre. A hegyekben több száz települést a hó elvágott a külvilágtól. Grevena prefektúra 120 falva közül százzal teljesen megszakadt az összeköttetés. Az egymillió lakosú Szalonikit, Gö­rögország második legnagyobb vá­rosát csaknem félméteres hótakaró borítja, és sok üzemben leállt a munka. Az utakon veszteglő kami­onok és személyautók százainak ki­szabadítása érdekében sóval és ten­gervízzel próbálják felolvasztani a havat. A - nyolc-kilences erősségű orkán miatt leállt az országban a légi forgalom és a szigetekkel fenn­tartott hajóközlekedés. AP amerikai hírügynökség emlé­keztet arra, hogy a szovjet—kínai kereskedelmi forgalom -ti amely 1980-as évek elején szinte a semmi­ről indult el újra — jelenleg eléri az évi 3,5 milliárd dollárt. PRÁGA Csehszlovákia megszüntette az amerikai ellenőrzés alatt álló Sza­bad Európa Rádió adásainak zava­rását, s befejezte más nyugati adók vételének megnehezítését is je­lentette ki szombaton az AP ameri­kai hírügynökség tudósítójának Miroslav Pavel, a csehszlovák kor­mány szóvivője. A csehszlovák döntésről tájékoztatták a bécsi utó­találkozó résztvevőit is. A tisztikar csökkentése lényegesen bonyolultabb feladat, mint a sorállo­mányé. Éppen ezért határozták' meg két évben az intézkedések megvalósítá­sához szükséges határidőt — jelentette ki a Gorbacsov által előterjesztett szovjet csapatcsökkentési döntés kap­csán a Pravdának adott nyüatkozatá- ban Vlagyimir Lobov vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nökének helyettese a lap szombati szá­mában elmondta: a szovjet vezérkar részletes tervet dolgozott ki a kormány döntésének végrehajtására, amelyben figyelembe vették a szovjet hadsereg­ben a hatvanas években végrehajtott csökkentés kedvezőtlen tapasztalatait is. A tisztikar csökkentése elsősorban a tiszthelyettesi és a tiszti állománynak, a tábornoki karnak azt a részét érinti, amely leszolgálta az előírt időt és jogo­sulttá vált a nyugdíjra. Lobov kijelen­tette, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a katonatiszteket és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: A lengyel külpolitika idei évét ér­tékelve a külügyminisztérium szó­vivője úgy vélekedett, hogy országa kapcsolatai tovább erősödtek a szocialista országokkal, de az eddi­ginél több érdekellentét és együtt­működési nehézség merült fel a testvéri országok között, amelyek közül kiemelte a turisztika területén felerősödött problémákat. Stefan Staniszewski megerősítet­te a lengyel kormány társadalmi- politikai bizottsága csütörtöki ülé­sén elhangzottakat arról, hogy Len­gyelország a szocialista országok közötti személy- és turistaforga­lomban jelenleg kialakult helyzetet ellentétesnek tartja a testvéri orszá­gok közötti integráció és baráti kapcsolatok fenntartására irányuló szándékokkal, a világon érvényesü­lő tendenciákkal, határozottan az utazásokat nehezítő adminisztratív akadályok lebontása mellett foglal állást. Nem tudja elfogadni egyes családjaikat ne érje se erkölcsi, se anya­gi hátrány. A csökkentés méreteit érzékeltetve Lobov elmondta: a 10 ezer leszerelésre kerülő szovjet harckocsi nagyjából 30 amerikai harckocsi-hadosztálynak felel meg, az 500 ezer fő pedig a nyugatné­met hadsereg, a Bundeswehr létszámá­val egyenlő. A Pravdához érkező aggódó olvasói levelekre kitérve a szovjet tábornok hangsúlyozta: a haderőcsökkentés egy­általán nem fenyegeti a Szovjetunió vé­delmi képességét, ez az új szovjet védel­mi doktrína gyakorlati érvényesítését jelenti. Ezzel összefüggésben utal arra is, hogy a szocialista országokban ma­radó csapatok felépítését ugyancsak megváltoztatják és kizárólag védelmi jellegűek lesznek. — A csökkentés mé­reteit, a hadsereg struktúrájának átala­kítását a két katonai tömb — a VSZ és a NATO -Hközötti erőviszonyok gon­dos tanulmányozása alapján határoz­ták meg — fűzte hozzá Lobov. országok gyakorlatát, azt, hogy belső piacuk védelmében admi­nisztratív intézkedéseket léptetnek életbe. Lengyelország és a áyugati világ viszonyának alakulását értékelve a külügy szóvivője megerősítette az egy évvel ezelőtt kifejtett vélemé­nyét, amely szerint a politikai pár­beszéd újjáépült ezekkel az orszá­gokkal, de a.!gázdasági együttmű­ködésben nem következett be áttö­rés, mivel egyes nyugati politikai körök' továbbra sem hajlandók a lengyel reformfolyamatok támoga­tására, változatlanul a szocialista tábor meggyengítését célzó politi­kai, irányvonalat követnek. Staniszewski sajnálattal jegyezte meg, hogy az év eleji Genscher- látogatás keltette remények alapta­lannak bizonyultak és egyelőre nem következett be fordulat Bonn és '.Varsó viszonyában. A kapcsolatok javítását elindító impulzusokat Lengyelország Bonntól várja , ri mondotta. Korszakos hézagot pótol Radzsiv Gandhi hétfőn kezdődő pekingi láto­gatása: több mint három évtizede nem tette lábát indiai miniszterelnök kínai földre. Amikor az ötvenes évek dere­kán Dzsavaharlal Nehru a kínai fővá­rosban járt, valószínűleg meg sem for­dult a fejében, hogy a nyolcvanas évek végéig kell majd várni, amíg unokája személyében indiai kormányfőt üdvö­zölnek a pekingi vendéglátók. Azt a „hősi időszakot” a két nagy ázsiai óriás érzelmes összeölelkezése jellemezte. Barátságuk élénk színfolt volt a hideg­háború fagyában: sem Új-Delhi, sem Peking nem akarta, hogy az ázsiai tér­séget is megrontsa a nagyhatalmak kö­ré szerveződött katonai-politikai töm­bök szembenállása és a befolyási öve-. zetek kialakulása. Nekik köszönhető a békés egymás mellett élés öt elvének (Pancsa Silának) a megfogalmazása is. A sors fintora, hogy azok a politikai­lélektani tényezők, amelyek egymás mellé sodorták Indiát és Kínát, törté­nelmi léptekkel mérve igen rövid időn belül szétfoszlottak és átadták helyüket a keserű gyűlölködésnek, mély bizal­matlanságnak. Az eufórikus állapot mélyéről felszínre törő ellenségeskedést megpecsételte az 1962-es határháború: a katonai vereség megaláztatását sok indiai mindmáig nem feledte el. A két szomszéd az elmúlt negyedszázadban érdemben gyakorlatilag szóba sem állt egymással; ha fel is figyeltek a másikra, azt inkább féltékenységből és irigyke­désből tették. Az állandó gyanakvás be­leette magát a pekingi és új-delhi politi­kacsinálók gondolkodásába: a katonai veszély mindkét fővárosban a készenléti forgatókönyvek kiemelt pontja. A kapcsolatokat leginkább a határ­polémia — a kölcsönös terjeszkedés vádja — rontotta meg. Elvileg Kína kilencvenezer négyzetkilométer hova­tartozását vitatja a határ kelqti szekto­rában, India viszont harmincötezer négyzetkilométer visszaadását követeli a nyugati szakaszon. Jóllehet 1981-ben szakértői tárgyalások kezdődtek a megoldásról, a megbeszélések nyolc fordulója sem hozott semmi eredményt —=^nég csak a rendezés elvében sem jutottak dűlőre. Peking hosszú évek óta azt mondja, hogy alkalmazzák a „kölcsönös megértés és alkalmazko­dás” elvét a rendezésben. Mind Csou En-laj, mind Teng Hsziao-ping cso­magtervet terjesztett elő, amelynek lé­nyege: mindkét fél vegye tudomásul — ha szükséges, kisebb módosítások­kal— a ténylegesen kialakult helyzetet a határon. Új-Delhiben mindeddig hallani sem akartak a kínai megközelítésen alapuló kiegyezésről. Az indiai, parlament hu­szonöt évvel ezelőtt határozatban szö­gezte le, hogy „az utolsó négyzetcenti­métert is fel kell szabadítani a kínai megszállás alól”. A probléma elhúzó- • dása természetesen gátat szabott min­den közeledésnek. Tavaly nyáron haj­szál híján újább katonai konfliktus robbant ki a határ mentén: fent a havas hegyekben még ma is farkasszemet néznek egymással a csapatok. A látogátás ténye jelzi azonban, hogy valami megmozdult. India feladta korábbi merev nézetét, hogy a határvi­ta megoldásáig nem képzelhető el a viszony javítása egyéb területeken sem. Radzsiv Gandhi eleve úgy utazik Pe- kingbe, hogy jóllehet egy csapásra a területi problémát nem lehet elsimítani, de éppen a párbeszéd újbóli felvétele és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése fog­ja megteremteni — remélhetőleg — azt | légkört, amely lehetővé teszi majd végső soron a határvita rendezését is. De változott a világ is az elmúlt ne­gyedszázadban. Sokan felkapták a fejü­ket, amikor Radzsiv Gandhi azt mon­dotta nemrégiben a parlamentben, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok alakulá­sára nézve Kína nem tényező. Voltak, akik „történelmietlennek” nevezték ezt a véleményt. Új-Delhi és Moszkva vi­szonyában tagadhatatlanul más ténye­zőka meghatározóak—de ahogy a kap- csolatok elmélyülésére kihatottak a geo­politikai fejlemények, nevezetesen egy­felől a szovjet—kínai szembekerülés, másfelől az Indiát „bekerítő” kínai- amerikai—pakisztáni tengely létrejötte, ugyanúgy most kedvezően hathat ki Új- Delhi és Pékig közeledésére a szovjet- kínai viszony rendezése, mégha annak ütemét indiai részről talán túl gyorsnak is tekintik. És tágabb értelemben, ami­kor a nemzetközi kapcsolatokban a hangsúly egyre inkább a feszültségek, konfrontációk helyett az együttműkö­désre tevődik át, anakronizmusnak tűn- hét a két ázsiai nagyhatalom acsarkodá- sa. Mindkettő jól felfogott érdeke, hogy nagyszabású gazdasági-társadalmi kor­szerűsítési programjuk megvalósításá­hoz nyugodt külső biztonsági környezed tét alakítsanak ki maguk körül. Az sem mellékes, hogy a kétoldalú vi- szönyjellegeelősegíti-e vagy hátrál tatja-e politikai súlyúk megőrzését az átformá­lódó nemzetközi erőviszonyokban. Van­nak, akik azt mondják, hogy még ha fájó is, Indiának tudomásul kell vennie: Kína világhatalmi tényezővé vált. ■ Babani Szén Gupta indiai poljtilógus az alábbiakban körvonalazta az erővi­szonyokat a látogatás előestéjén: „Új- Delhi felismerte azt, hogy alapvető válto­zások mennek yégbe a nemzetközi politi­kai gyakorlatban. Ám azt az állítást, hogy India tevőlegesen és őszintén be­kapcsolódott a szakadékok áthidalására irányuló világméretű törekvésbe, gya­korlati tapasztalat még nem támasztja alá. Ellenkezőleg, az a benyomás alakult ki róla, hogy hajlamos a folyamatos pár­beszéd elkerülésére a szomszéd orszá­gokkal, amelyekkel viszonya mindennek nevezhető, de barátinak nem. A mai kínai —indiai viszony valójában korlátozza India szerepét még a szubkontinensen is. Csak az indiai—kínai kapcsolatokban bekövetkező nagy hatású változástól re­mélheti India, hogy betörhet a nemzetkö­zi politika fő áramába”. Rácz Péter (Új-Delhi), MTI-PANORÁMA Tél tábornok Dél-Európában ESEMÉNYEK SOROKBAN A lengyel külpolitika egyéve Miért fagynak meg az amerikaiak? Közhely, hogy aZ Egyesült Államok a világ egyik leggazdagabb országa, lakóinak átlagos jövedelme idén'fejenként (tehát a nem dolgozókat is számít­va) több mint 14 000 dollár volt — több mint félmillió forint. Ennek tükrében meglepő a tény, hogy a kereken 245 millió amerikai polgár közül vagy 3 milliónak nincs otthona. Ennek híján csavarognak, illetve a nagyvárosok utcáin „laknak”, ami északon és keleten télen életveszélyes: a szokatlánul korán beállt hideg idején a lapok szinte naponta számolnak be arról, hogyan fagyott meg egyik vagy másik szerencsétlen a New York-q a washingtoni vagy a bostoni utcán. Mint szinte mindenkinek, az otthontalanoknak is van Amerikában szerveze­te. Becslésük szerint országszerte vagy 3 millióan lehetnek. A statisztikák által is alátámasztott tény, hogy számuk gyarapodik tr az elmúlt egy évben kerek 25 százalékkal. Annak ellenére, hogy a szövetségi kormány és egyes államok (á szociálpoliti­ka, mint általában a lakosságot érintő kérdések többsége, helyi ügy) évente dollármilliárdokat költenek az elesettek támogatására. A gond csak az, hogy miközben a rászorulók száma nő, az összeg csökken: a szövetségi költségvetés­nek az otthontalanok segélyezését szolgáló keretei 1981 óta 50 százalékkal lettek alacsonyabbak. Az ok a Reagan-kormány tudatosan vállalt politikája, amefy szerint a súlyosan deficites költségvetést egyes rétegek rovására is csök­kenteni kell. Az utcákon „lakók” száma messze New Yorkban a legmagasabb: úgy becsülik, hogy a metropolisban 60 000—80 000 embernek nincs otthona. So­kukat láthatja a turista is, a Manhattan utcáin ők azok, akik kéregetnek, zsibáruskosárral a nyakukban árulnak valamit, kéretlenül — borravaló remé­nyében — megtisztítják az autók szélvédőit Vagy semmit nem csinálnak, csak fekszenek a parkokban, járdán — télen a földalatti meleget adó szellőzőnyílá­sai felett. Alszanak öregségtől, betegségtől, gyakrabban italtól, kábítószertől. A nagyváros gyakorlatilag tehetetlen a finoman „szubproletariátusnak” nevezett szerencsétlenekkel, bár az erőfeszítések nem csekélyek. Az otthontala­nok növekedésével az átmeneti szállások, egyfajta szociális otthonná átalakí­tott, lerobbant szállodák mellett múlt századi fegyvertárakat nyitottak meg előttük. A hodályokban százával sorakoznak egymás mellett az ágyak, a betérők étkezést, ingyen metrójegyet is kapnak. Sokan mégis kívül maradnak, még a téli fagyban is, ami életükbe kerülhet. Az ok: az éjjeli menedékhely veszélyes. A szerencsétlenek nemcsak lopnak egymástól, de az erősebbek terrorizálják a gyengébbeket, állandóak a véres verekedések, jóllehet a város külön biztonsági őrséget is szervezett a tömeg- szállásokra. Sokan már attól félnek, ki lesz a szomszédjuk, mivel sok a kórházi hely hiányában elbocsátott elmebeteg, a visszaeső, átmenetileg szabadlábon lévő bűnöző, az elvonókúráról megszökött, kiszámíthatatlan alkoholista és kábítószeres. Ne gondoljuk, hogy a megjelenésében a dickensi éjjeli menedékhely figuráit idéző emberek primitív aggok. A New York-i otthontalanok 70 százaléka 40 év alatti, minden negyedik katonaviselt és minden ötödik még főiskolai tanul­mányokat is végzett. Ami viszont végképp amerikai jellegzet&ség: csak 10 százalék fehér bőrű, a túlnyomó többség fekete, Vagy latin eredetű. A New York-i hatóságok karácsony táján különös erőfeszítéseket tesznek, hogy a menhelyekré kerüljenek az otthontalanok — még ha sokan az említett okokból ellenállnák is. Nem lennénk Amerikában, ha nem emelne szót az utóbbiak mellett egy • polgárjogi szervezet, amely védelmezi őket, mondván: ha valaki az utcán akar élni, senkinek nincs joga ebben megakadályozni... Heltai András (Washington) Homok futó Japánból Bécsen át Soltvadkertre Soltvadkerten a hétvégén 2500 ér­deklődőnek hozott jó szórakozást á Subaru japán autógyártó vállalat bécsi képviseletének bemutatója. A sport- csamöki kiállításon a legkisebbektől a legnagyobbig a két- és négykerék- meghajtású gépek szerepeltek. Képünkön az ezernyolcszáz köbcen­tis Leone — bekapcsolható összkerék­hajtás, váltófelező, legfeljebb 10 literes fogyasztás — számtalan biztonsági és kényelmi felszerelés. A szerző tanúsít­hatja: legalább olyan fürge a homokon is, mint a Subaru cég — mely elsőként tartott üzleti célú bemutatót hazánk­ban — a jövő évi magánimport-növe­kedésre számítva. (Kép és szöveg Stra- szer’András).

Next

/
Thumbnails
Contents