Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-19 / 301. szám
/ \ 1988. december 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Pillanatok, képek ff 9 Lehet innen Grósz Károlynak üzenni? — kérdezte a szónoki emelvényről Alföldi Albert. „Ha igen, kérem, adják át Grósz Károlynak: bár igaz, hogy azt mondta: az adórendszer működik, én azt tnondom: a guillotin is működik ...” A szünetben is sokan meggratulálták, biztosították egyetértésükről. • Szavazás. Aki éppen a voksát leadja: Glied Károly, aki az elmúlt évtizedekben a pártmunka aktív résztvevője volt. 9 A KISZ — tüntetett. Jelszavak fogadták a’ pártértekezletre érkezőket, akik aláírásukkal csatlakozhattak a fiatalok követeléseihez. 9 Számos párton kívüli meghívott is részt vett a tanácskozáson. Közéjük 9 Szövetkezetiek — .egymás között, tartozik Kccelről Pintér József is (képünkön jobbról), aki az értekezleten Dr. Ivicz Vilmos a Teszöv képviseletérögtön 200 ezer forintot ajánlott föl a Pintér Művek nevében arra az alapít- ben és Farkas Jánosné, a Kerekegybázi ványra, amely fiatal tehetségeket karol föl. Kossuth Szakszövetkezet elnöke. A tanácskozás egyik szünetében Pozsgay Imre válaszolt a jelenlevő sajtótudósítók kérdéseire: Petőfi Népe: Korlátozza-e valami a pártot a helyzet feltárásában, hogy valóságosan és reálisan szembenézzen a tényekkel? —•Úgy hiszem, május óta ilyen korlátok nincsenek a pártban. Hacsak saját tagságának a zavarodottsága, görcse nem. Ez a szókimondás és az önvédelem^ sajátos egységében nyilvánul meg. Én azt gondolom, a társadalom rosszabbul honorálná az elhallgatást, mint a szókimondást. S nekünk most a társadalommal kell keresni és újraépíteni a kapcsolatot, nem pedig saját jóérzéseinket ápol- gatni. Kecskeméti Városi Televízió: — Elég bátornak érzi ezt a megyei pártértekezletet ahhoz, . hogy szembenézzen önmagával? — A pártértekezlet elég bátor és nagyon kritikus. Amennyivel kevésbé kritikus, mint némelyik más pártértekezlet, annak az oka: itt olyan problémák nem halmozódtak fel, mint másutt. Vagyis a vezetőség és a tagság között nincs meghasonlás, legföljebb kritikai számonkérés, ami természetes része a pártéletnek. Ahol morális válság kísérte korrupciós ügyek terhelték a pártértekezletek mondanivalóját, ott viharosabb jelenetek is lezajlottak. Itt a vihar — legalábbis eddig sít elmaradt, de úgy érzem, a kritika nem maradt ki ebből a pártértekezletből. Amit még megfigyeltem, s ez sajnos, nekünk kommunistáknak rossz szokásunk: nagyon sokszor tényleg önmarcángolóan beszélünk. Ha vir szőni ezt a hangot kívülről halljuk, akkor azt hisszük, össze kell rándulni és valami görcsös igyekezettel válaszolni, mintha illetéktelenek' szólnának bele. Ha egy párt, amelyik a nemzet pártjának deklarálja magát, e hangokat nem tudja elviselni, pikkor nem fog megfelelni ennek a követelménynek. Magyar Rádió szegedi stúdiója: — Milyen kritikai megjegyzésekre figyelt fel? Pozsgay Imre sajtóértekezlete — A legfontosabbnak azt tartom, hogy a párttagok itt is számonkérik az elhatározóképesség hiányát. Egy lényegbevágó gondolat többször elhangzott: hogy valójában nem történt meg a fordulat. Ennél nagyobb kritikát a május óta gyakorolt politikai vonalvezetésre nem lehet elmondani. Én a legelső helyen ezt a gondolatot fogom továbbítani. Biztos lesznek magyarázatok, de megismétlem: ezt nagyon éles kritikának' tartom, még akkor is, ha talán szelídebben fogalmazódott meg, mint a szomszéd megyében. Népszabadság: — Mi a véleménye ezeknek a pártértekezleteknek az összetételéről? Ügy gondolom, a különböző szintű helyi hatalom képviselőiből állnak, akiknek nem is igazán érdeke egy valóságos változás. — Nem lenne jó a Bács-Kiskun megyei pártértekezletet kárhoztatni e jelenségért, mert oka egész szervezeti rendszerünkben van. A reformtípusú megújulás lényege, hogy a fennálló régi struktúra keretei között kell elindítani a mozgást. Ez a szerkezet a párton belül azt jelenti, hogy a kiválasztás még a régi, bürokratikus, centralisztikus módon történik, de a tagság már követeli a kezdeményező szerep megadását, az új szervezeti elveket, a platformszabadságot. Olyan, valaha eretnekségnek számitó és pártkicsapással járó kifejezést is hallottam a mai vitában, hogy horizontális egyeztetés pártszervezetek között. Ezen a ponton túlvagyunk már a megütközésen, de szervezetileg még nem vontuk le a konzekvenciákat. Petőfi Népe: A Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott, hogy az élet túllépett a májusi értekezleten. ■Milyen feladatok következnek ebből? — Jó dolog kijelenteni, még akkor is, ha keserű az éle, hogy túllépett rajtunk az élet. Olt van egy olyan deklarációja a májusi párlértekezlet- nek, mely a pluralizmust egypárt- rendszer mellett képzeli el. Akkor az egész pártélet majdnem eufóriásan beleélte magát a vezetőségváltás örömébe. Úgy érezte, hogy sikerült egy alapvető válságtényezőt elhárítani. .S eközben még megmaradt az az érzete a párttagságnak, hogy ha ez sikerült, továbbra is állócsillagként maradunk a magyar politika egén, és ott rajzanak majd ilyen-olyan kezdeményezések körülöttünk. De ezek laszi- gálnak bennünket cs meg-meglökdö- sik a pártot. Most ezt a helyzetet regisztrálta a Központi Bizottság, hogy e tekintetben az élet úgy látszik — várakozásainkat meghaladta. Én úgy hiszem: újra összetalálkozhat a társadalom meg a hatalom, ha ezt a nyíltságot meri vállalni, és ilyen önkritikát is, mint amit most a KB- ülésen. Petőfi Népe: — Felszólalásá- ' ban barátjának nevezte Lezsák urat. Ez szónoki fogás volt, vagy pedig tényleg igy van? — Én Lezsák Sándort még kulturális miniszter koromból ismefem, amikor Szocialista Kultúráért kitüntetést adtam neki, és — akkor még kockázatosnak számító — karakán levélben visszaküldte, lemondott viseléséről, mondván, hogy Lakiteleken semmi feltétele nincs meg, hogy ő ezt büszkén -és joggal viselje. Ezen lehet vitatkozni, de a civil kurázsi jogát nem lehet megtagadni tőle. Eszembe jutnak Voltaire szavai, aki azt mondta: a barátom egyetlen szavával sem értek egyet, de az életemet adnám azért, hogy mondhassa. A barát kifejezés talán egy.olyan viszonynak is szól, amikor személyesen alig ismerjük egymást, de valahol ebben a társadalomban őt is, meg társait is kónszenzusképes embereknek tartom: Petőfi Népe: Minden megyében egyetlen megyei napilap van ma, amin az olvasható, hogy a párt vagy a párt és a tanács újságja. Ez mennyiben lehet; néplap vagy népfrontos jellegű orgánum? — Én itt mást ajánlanék, éppen a leendő új sajtótörvény gondolataihoz, programjához kapcsolódva. Legyen az csak markánsan és bevallót-, tan a megyei pártbizottság lapja ezenkívül legyenek más lapok píthassanak újságot szervezeté tézmények. Ez a sajtóiorvénv még magánszemélyek számára is tehetővé fogja tenni sajtóorgánumok lei c zását. Oly nagy költségű törnegkom- munikációs eszközök viszont mim a rádió és a televízió, mindaddig, amíg kereskedelmi adások és magánvállalkozások e területen is meg nem jelennek, nemzeti intézményként kell hogy működjenek. H ;‘,S- lovas — < 6 m. ♦
