Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
\ 1988. december 17. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. december 15-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A testület kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Tompé István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: , — Berecz János előterjesztésében az időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Miklós előterjesztésében a kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó tájékoztatót; , « ■— Grósz Károly előterjesztésében a személyi kérdésekről szóló javaslatot. 1. v 1. A Központi Bizottság üdvözölte Mihail Gorbacsovnak az ENSZ közgyűlésén tett bejelentését, miszerint a jcölcsönös bizalom megteremtésének szellemében a Szovjetunió egyoldalú haderőcsökkentésre határozta el magát, tettekkel is alátámasztja új biztonságpolitikai felfogását. Kontinensünk népei és az egész emberiség jövője érdekében különleges jelentősege van annak, hogy a Szovjetunió az együttélés, az együttműködés alternatíváját állítja' szembe a kölcsönös megsemmisítés lehetőségén és a megfélemlítésen alapuló biztonsági koncepcióval. JEnnek nyomán remélhetőleg az Észak-atlanti Szövetséghez tartozó államok is kezde- ményezően segítik elő a kölcsönös bizalom építését. Ezzel jelentősen javulhatnak a hagyományos fegyverzet csökkentéséről a közeljövőben kezdődő tárgyalások kilátásai. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy az intézkedés hatalya kiterjed a Magyarországon állomásozó szovjet fegyveres erőkre is. Ez az egyeztetett lépés kifejezi nemzeti érdekeinket. A testület megerősítette, hogy külpolitikai és honvédelmi törekvéseink szellemében továbbra is kezdeménye- zően részt vállalnak a szovjet javaslatok valóra váltásában, a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításában. A testület támogatja a szovjet—amerikai párbeszéd bővítésére, az ázsiai biztonság erősítésére, az afganisztáni rendezés elősegítésére, valamint a világgazdasági feszültség enyhítésére, az együttműködésen alapuló új világrend megteremtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendülését és együttérzését fejezi ki az Örményországéit ért, súlyos emberáldozatot és hatalmas anyagi károkat okozó földrengés miatt. Támogatja a párttagoknak és a pártalapszervezetek-. nek az örményor^ági természeti katasztrófa károsultjai, az áldozatok hozzátartozói anyagi megsegítésére indított egyéni és kollektív kezdeményezéseket. Felkéri a párt tagjait, hogy .lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a magyar nép őszinte részvétét és szolidaritását kifejező akciókhoz. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy tagjai külön anyagi felajánlást tesznek a károsultak megsegítésére. II. A Központi Bizottság az 1988. november 22-ei határozata alapján megvitatott több időszerű politikai kérdést. 1. Megállapította: a pártértekezlet állásfoglalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatározóan jelen vannak az eltelt időszak belpolitikai folyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egymással kölcsönhatásban, de az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütemben valósulnak meg. A párt vra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a megújuló szocializmus széles bázisán jöjjön létre új nemzeti összefogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek,' mozgalmak között. A Központi Bizottság felhívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival. A- párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott > közös célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vallja, hógy mindenkinek — aki a törvényeket tiszteletben tártja — helye van az alakuló új nemzeti ösz- szefogásban. A Központi Bizottság természetesnek tekint?, hogy a különböző mozgai-. mák Saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a különböző társadalmi-politikai mozgalmak törekvéseinek, tényleges cselekvésének elemzése alapján 'alakítja ki viszonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pártrendszer kérdéséhez. 2. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egypártként is képes a magyar nép legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfelelő alapot ad a pártértekezlet állásfoglalása nyomán megújuló politikai program, a korszerűsödő ideológia, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységének széles körű társadalmi ellenőrzése. 3. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartja az általa kezdeményezett új alkotmány kidolgozását. A testület kifejezte szándékát, hogy jövő év első felében megvitatja a Magyar Népköztársaság új alkotmányának koncepcióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalkozik az alkot- mányozás néhány fontos politikai alapelvével. Javasolja, hogy az alkotmány tervezetét jövő év második felében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az Országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új alkotmányról az Országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön. 4. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országos tanácsválasztásokat 1989 őszén tartsák meg: az országgyűlési választásokra pedig az új alkotmány alapján 1990 őszén kerüljön sor. A Központi Bizottság az új választó- jogi törvény tervezetét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tartalmazza az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés alternatíváit, a listás választások, a koalícióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit. £. A -párttörvény megalkotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 1989 első negyedévében — véleményalkotás és a pártértekezleten elfogadott álláspont gazdagítása céljából — megvitatja a pártrendszer kérdését. 6. A testület bizottságot hozott létre, hogy a főtitkár vezetésevei dolgozza ki a Központi Bizottság állásfoglalás- tervezetét az egypárt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben. III. A Központi Bizottság tudomásul vette Németh Miklós tájékoztatóját a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlésig ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról. Egyetértett azzal, hogy a kormány a tervezett korszerűsítést és átszervezést az Országgyűlés elé terjessze. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Németh Miklóst KB-titkári funkciójából felmentette, mivel az Ország - gyűlés a közelmúltban a Minisztertanács elnökévé megválasztotta; — Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos szavazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárának; — Pál Lénárdot, a Központi Bizottság titkárát, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette titkári funkciójából; , — Benke Valériát, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnökét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette funkciójából; — Radics Katalint, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette beosztásából, és kinevezte a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottsága elnökének; — Varga Pétert, a Központi Bizottság osztályvezetőjét nyugállományba vonulása miatt —-• érdemei elismerésével — felmentette beosztásából: A Központi Bizottság jóváhagyta az állandó bizottságainak összetételére,' Tanácsadó Testületének vezetőjére és tagjaira, munkaközösségeinek vezetőire vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint: NEMZETKÖZI, JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁS-POLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Titkára: Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügyminisztériumi államtitkár Tagjai: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka Fejti György, a Központi Bizottság titkára Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke Horváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter Kárpáti Ferenc, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nyugalmazott titkára, az Alkotmányjogi Tanács elnöke Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. 7 TÁRSADALOMPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Berecz János, a Központi Bizottság titkára Tagjai: Andics Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetője Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára Bereczky Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Kósáné Kovács Magdolna, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára Molnár Magda, a Központi Bizottság tagja, a Heükon Könyvkiadó igazgatója Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgató-helyettese. ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK: Az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora A KISZ Központi Bizottságának illetékes titkára PÁRTPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Lukács János, a Központi Bizottság titkára Tagjai: Barts Oszkámé, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője Elek Sándor, az MSZMP Győr Városi,Bizottságának első titkára Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára Juscsák György, a Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója Nagy Imre, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára Petrovszki István, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője Révészné Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja, a Tungsram Elektronikai Gyára (Kaposvár) csoportvezetője Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára Szandtner Iván, az MSZMP Budapest XX. Kerületi Bizottságának első titkára Szenes Iván, a SOTE Társadalomtudományi Intézetének tanára Szépe Agnes, a Központi Bizottság tagja, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa Szoboszlai György, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője Tóthné Kiss Mária, a Központi Bizottság tagja, a Nyírbátori Auróra Cipőgyár személyzeti-vezetője GAZDASÁG- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára Tagjai: Bartha Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Csáki Csaba, a Központi Bizottság tagja, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rektora Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészségügyi miniszter Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke Kovács Imre, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője Makó Csaba, a Szociológiai Kutató Intézet igazgatója Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese Órbán István, a Központi Bizottság tagja, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója Sándor László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Örszágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK: Az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára A KISZ Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára A KÖZPONTI BIZOTTSÁG MELLETT MŰKÖDŐ TANÁCSADÓ TESTÜLET Elnöke: Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora Tagjai: Andorka Rudolf, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, pártonkívüli Asztalos László György, a Marx Károly Közgadaságtudományi Egyetem közgazdász kutatója, pártonkívüli Daróczy Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Pécs Kukorelly István, az ELTE Jogi Karának dékánhelyettese, pártonkívüli Papp Zsolt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének politológusa Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. közgazdásza Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Sipos Aladár, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese KÖZGAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára MŰVELŐDÉSPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Ormos Mária, a Központi Bizottság tagja, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora SZÖVETKEZETPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG " Elnöke: Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, a Nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke TUDOMÁNYPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Pál Lénárd, a Központi Bizottság tagja, a KB nyugalmazott titkára. Negyven év angyalbőrben A Hernád völgyében megbúvó aprócska, Forró nevű faluban született 1930-ban Szemán Imre, néhány napja nyugállományú ezredes. A földműves családból származó fiú Sátoraljaújhelyen közép- iskolás korában kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba. A negyvenes évek végén az akkori politikai helyzet arra késztette az ország vezetőit, hogy — néhány evvel a második világháború után — teremtsék meg a Magyar Néphadsereget. A Kossuth Akadémia, ahol a hadsereg leendő tisztjeit, parancsnokait kiképezték, jó hímek örvendett, s nagyon sok munkás- és parasztfiatal vállalta önként a párt, az ifjúsági szervezet felhívására a katonai hivatást. — Volt agitáció, toborzás, s ez is hozzájárult döntésemhez, s önként jelentkeztem. Tolnára hívtak be 1948 tavaszán az I. Önálló Fogatolt Tábori Tarackos Üteghez, annak a tüzérezrednek a maradványához, amely részt vett a németek elleni harcban. Hat hónap múlva kerültem a Kossuth Akadémia tüzértiszti tagozatára, s egy év múlva alhadnagyként Miskolcra, majd Veszprémbe helyeztek, ezredhadműveleti főtisztnek. A pártba 1951-ben vettek fel, s az akkori időknek megfelelően — minden ősszel mozgásban volt a hadsereg — két év után Keszthelyen töltöttem be egy magasabb egységnél hasonló beosztást. A Zrínyi Katonai Akadémia volt a következő állomás, ahol három évig tanultam. Szegedre már századosként érkezett, ahol egy tüzérosztály törzsfőnöke, parancsnokhelyettese, majd parancsnoka lett. A katona egyéni sorsa nem választható el a világpolitikától. A tüzérség fejlődése töretlen volt, létrejöttek a rakétacsapatok. A jó képességű fiatal parancsnokot — nem sokkal a családalapítás után — fél évre a Szovjetunióba vezényelték rakétatanfolyamra. Amikor visszatért, egy ilyen rakétatüzér alakulat parancsnokává nevezték ki. ' — Néhány év múlva egy magasabb egység rakéta- és tüzérfőnöke lettem, s a hetvenes évek közepén elvégeztem egy hadműveleti-harcászati iskolát. A Magyar Néphadseregben 1982-ig szolgáltam, utána helyeztek át a Polgári Védelem megyei törzsparancsnokának. Nem volt számomra idegen ez a munka, de néhány hónapig keményen tanultam, gyűjtöttem a tapasztalatokat. Bevallom őszintén — erre néhány, a világban történt katasztrófa hívta fel a figyelmet — ilyen természeti tragédiákra kevésbé vagyunk technikailag felkészülve. A polgári védelemnek a nukleáris balesetek hatásának elhárításán túl erre is gondolnia kell, mégpedig olyan gyorsan mozgó alakulatok létrehozásával, amelyek' szinte azonnal, vagy nagyon rövid idő alatt bevethetők. Elég, ha csak a néhány év előtti kemény télre utalok. A polgári lakosság körében megszervezett egységek nagyon fontosak, ám csak a második vagy a harmadik lépcsőben kapcsolódhatnak be a mentésbe, az elhárításba. Szemán Imre ezredes nyugállományba vonult, s mint ilyenkor mindenki, ő is „leltárt” készített. — Több mint negyven évig voltam katona, szeretem, szerettem ezt a hivatást, s hogy fiatalon így döntöttem, nem bántam meg. E négy évtized alatt értek törések, változások, léptünk előre, hátra a politikában, de én minden esetben és helyzetben a kötelességem teljesítését tartottam szem előtt. Mindent és minden alkalommal az emberi oldalról közelítettem meg, s erre neveltem munkatársaimat, katonáimat is. Nem jártam rosszul, mindenkitől, parancsnoktól, vezetőtől, beosztottól megkaptam a támogatást. Az elismerések: a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, az Április 4., a Vörös Csillag, s a Két Kiváló Szolgálatért Érdemrend csak alátámasztja szavait. Nyugalomba vonult, de nem akar, s talán nem is tudna mindent felégetni maga mögött. Továbbra is részt vesz a pártmunkában, a megyei honvédelmi bizottságban is számítanak rá, akárcsak a polgári- védelem megyei törzsében,- ahol a katasztrófa-elhárítás kérdéseiben, a tennivalókhoz nyújt támogatást. * r -•' " " • Gémes Gábor '. BÁTYAI BÁNAT Sok gyerek várta, de a Télapó nem jött Sajnos évek óta gyakran érkeznek jelzések elmaradt műsorokról, az utolsó pillanatban lemondott — vagy le sem mondott'— haknikról, a megye legkülönbözőbb részeiről. S a jelek szerint a helyzet nem sokat javult e tekintetben az elmúlt esztendők során. Most Bátyáról, a helyi termelőszövetkezet kulturális bizottságának elnökétől, Török Lászlótól kaptunk panaszos beszámolót egy ilyen esetről. Megtudtuk, hogy a Piros Paprika Tsz még októberben szerződést kötött a Szegedi Mini Színpad művészeivel egy december 12-ei Télapó-műsorra, amivel a település gyerekeinek akart kedveskedni a szövetkezet. A művészek ajánlkoztak, pontosabban azok vezetője, Taszáry Gábor. A helybeliek mindent előkészítettek az ünnepségre. És a megbeszélt időpontban, délután négy órakor, mintegy száznyolcvan gyermek várta szüleivel a műsort, illetve a Télapót. Az izgalmat el lehet képzelni, ahogy egyre az ajtót lesik, miközben múlik az idő... És az idő hiába múlt, a Télapó, illetve a szerződtetett művészek nem jöttek. Helyettük egy telefonhívás érkezett, úgy fél öt tájban. Taszáry Gábor közölte, hogy Szegeden esik is, csúszik is, tekintsék tárgytalannak a szerződést, mert nem indulnak el. „Száznyolcvan szánalmasan szomorú szempár meredt rám, amikor közöltem a tényeket, s a kisgyerekek máig nem értik, hogy a Télapó miért kerülte el őket... Ha a tisztelt művész urak legalább korábban értesítettek volna bennünket, még találhattunk volna valami megoldást, illetve másik Téla- pótr..” — magyarázza Török László. Felesleges ragozni, mit érezhették a kicsik Bátyán, amikor hazafelé ballagtak. Valószínűleg ezt mindenki el tudja képzelni. Azt viszont nem lehet elégszer hangoztatni, leírni —amíg meg nem változik! —, hogy az efféle szerződésszegés esetén szinte lehetetlenség kártérítésre kötelezni, felelősségre vonni bárkit. S ezt nemcsak a művészek, előadók, hanem a produkciókat kínáló rendezőirodák, gombamód szaporodó és látványosan szervező gmk-k is tudják. Hiszen ezernyi okot adó, de valójában szinte ellenőrizhetetlen kifogás, panasz létezik — megfázás, depresszió, morcos időjárás stb. —, amire hivatkozhatnak. Időszerű lenne végre radikálisabb intézkedéseket, rendeleteket bevezetni, hogy ne legyenek szinte teljesen kiszolgáltatottak a megrendelők ilyen tekintetben sem. Anyagilag is felelősségre lehessen vonni a szerződésszegőket! Akkor jobban meggondolnák, mikor, miért mondják le a szereplésükét a hak- nizók. Ami pedig az erkölcsi elmarasztalást illeti: a Szegedi Mini Színpad művészei megkapták. Száznyolcvan szomorú szempártól... Koloh Elek Körzeti rádióstúdiók Debrecenben befejezéséhez közeledik az ország 7. körzeti rádióstúdiójának a kivitelezése. Az új stúdió az úgynevezett CCIR sávban működik majd, napi kétórás műsoridővel. Képünkön a Magyar Rádió üzemfenntartási, főosztályának technikusai a befejező szerelési munkákat és a végellenőrzést végzik a hazai gyártmányú^ stúdióberendezéseken. (MTI-fotó)
